A csatornakiosztás s problémája. MAC alréteg ALOHA. telezések a dinamikus csatornakiosztás s vizsgálat. Feltételez. Mihalik GáspG. (Medium.

Hasonló dokumentumok
Számítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat

Bevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök

MACAW. MAC protokoll vezetéknélküli LAN hálózatokhoz. Vaduvur Bharghavan Alan Demers, Scott Shenker, Lixia Zhang

16. fejezet Az IEEE evolúciója és keretszerkezete

14. fejezet Többszörös hozzáférésű protokollok 2

Számítógépes Hálózatok

Hálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat

Számítógépes Hálózatok 2010

Adatkapcsolati réteg 1

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)

A Component-Base Architechture for Power-Efficient Media Access Control in Wireless Sensor Networks

Számítógépes Hálózatok 2013

Szenzorhálózatok Adatkapcsolati réteg ( ) Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tanszék I.B.228, T:19-25,

Számítógép-hálózatok A közeghozzáférési alréteg

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Számítógépes Hálózatok

PAN. Bluetooth jellemzık IEEE IEEE LAN. Mihalik GáspG. FHSS: 1600 ugrás/s volság. IEEE részei: r

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Szenzorhálózatok és alkalmazásaik. Adatkapcsolati réteg. MAC megoldások.

Hálózati technológiák és alkalmazások. Vida Rolland

4. A közegelérési alréteg

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

AST_v3\ A közeg-hozzáférési alréteg (Media Access Control MAC)

Számítógépes Hálózatok ősz Adatkapcsolati réteg, MAC korlátozott verseny, Ethernet, WLAN; LAN-ok összekapcsolása

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg

Számítógép hálózatok gyakorlat

Szenzorhálózatok Fizikai és adatkapcsolati réteg ( )

3. Adatkapcsolati réteg

zszolgálati lati Egyetem Rendészettudom szettudományi kar

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet

ADATKAPCSOLATI PROTOKOLLOK

Számítógépes Hálózatok 2010

Számítógépes Hálózatok

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben

Számítógépes Hálózatok ősz Adatkapcsolati réteg MAC, Statikus multiplexálás, (slotted) Aloha, CSMA

Mediumhozzáférés (Medium Access Control -- MAC) alréteg az adatkapcsolati rétegben. Számítógépes Hálózatok ősz 2006

dolás, felbontható kód Prefix kód Blokk kódk Kódfa

Az Alapítv. azon belül l a legelesettebb emberek. kséges feltételrendszer. telrendszer

Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező képzés - 1. Kocsis Gergely


Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Hamming-kódnak. Definíci Az 1-hibajav1. nevezzük. F 2 fölötti vektorokkal foglalkozunk. se: zleményszavak hossza A H (r n)

Számítógép hálózatok gyakorlat

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?

A Zigbee technológia

Vezeték nélküli LAN-ok IEEE

Hálózatok. 1. Számítógép-hálózatokhoz kötődő alapfogalmak és az ISO-OSI hivatkozási modell

Az adatkapcsolati réteg

Wireless technológiák Meretei Balázs

IEEE Fazekas Péter

A számítógép-hálózatok használata

Kapcsolódás a hálózathoz. 4. fejezet

ROBOTIKA. Kürti. Levente

Vezeték nélküli helyi hálózatok

PROJEKTTERVEZÉS. Page 1. A program definíci. A projekt definíci. Olyan egymásra melynek minden eleme, 1Art. 2Art. 3Art

Vezeték nélküli LAN-ok IEEE

legfontosabb adatvédelmi delmi és s direktmarketing

I. RÉSZ. Vezeték nélküli hálózatok. Technológia és elemek

kommunikáci rendszerek III. adás s 10

tvitel Frekvenciaugrásos szórt spektrumú átvitel (FHSS) átviteli megoldások Mihalik GáspG Szórt spektrum (FHSS, DSSS) Ortogonális Frekvenciaosztásos

Számítógép-hálózatok. Egyetemi jegyzet. Ver 0.1 Vajda Tamás


AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

IEEE Fazekas Péter május 19., Budapest

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

megoldásai a Trimble 5503 DR

Technotel Kft. Megfelelségi Nyilatkozat

Fine-Grained Network Time Synchronization using Reference Broadcast

A HATÉKONY TANULÁS. Differenciális pedagógia. gia

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek

MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI BMEVIHIMA07 HÁLÓZATOK. 5. előadás. Fazekas Péter, Gódor Győző. BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

Konzulensek: Mikó Gyula. Budapest, ősz

Vezetéknélküli technológia

MAC címek (fizikai címek)

MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI BMEVIHIMA07 HÁLÓZATOK. 6. előadás. Gódor Győző

Cellaazonosító és timing advance

Mérési útmutató. Csomagszintű QoS mérés WLAN hálózatokban. Összeállította: Czakó György Dávid Ladányi Zsolt. Utolsó módosítás: október 7.

SZERVEZETI MAGATARTÁS S II.

Ezeket a kiemelkedı sebességő számítógépeket nevezzük szuperszámítógépeknek.

Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1

Számítógépes Hálózatok 2008

Hálózati architektúrák és rendszerek

Projekttervezési. Sikeres projekt ismérvei ELEMZÉSI SZAKASZ. Projekttervezési technikák, k, lnak. Meggyőző

3G / HSDPA. Tar Péter

Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

mint forrás Hálózati munka Pataki Éva

ZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA

Számítógépes Hálózatok

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

Kábel nélküli hálózatok. Agrárinformatikai Nyári Egyetem Gödöllő 2004

Rádiós IC illesztése Blackfin DSP-hez SZAKDOLGOZAT

alkalmazások az Intelligens otthon témában

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András BME EISzK

Rohonczy János: Hálózatok

Járműfedélzeti hálózatok. Fedélzeti diagnosztikai protokollok Dr. Aradi Szilárd

Sum István. zpontvezet. Miskolc, április 12.

A Forrás s rendszer sa. GriffSoft Zrt

Átírás:

A közegelk zegelérési alréteg Mihalik GáspG spár Csatorna hozzáférés Az adatszóró csatornákat hívjh vják k még m többszörös s eléréső vagy véletlen eléréső rendszereknek Az adatszóró hálózatokon komoly problémát t jelent a közeghozzk zeghozzáférés helyzetének megoldása: Ha csak egy valaki akar adni, akkor ad Ha egyszerre többen t akarnak adni, meg kell oldani, hogy csak egy valaki nyerje el az adáshoz való jogot (telefonos konferenciabeszélget lgetés s problémája) MAC alréteg A MAC-alr alréteghez (Medium Access Control) ) tartoznak azok a protokollok, amelyeket a probléma megoldására találtak ltak ki A csatornakiosztás s problémája FDM Jó,, ha kevés, fix számú felhasználó van Nem jó, j, ha a felhasználók k száma nagy ami ráadr adásul változik, v a forgalom löketes jellegő TDM-mel ugyanez a probléma A löketes l forgalom miatt egyetlen statikus hozzárendel rendelés s sem felel meg Feltételez telezések a dinamikus csatornakiosztás s vizsgálat latához 1. Állomás s modell (N független f állomás) 2. Egyetlen csatorna 3. Ütközés s feltételez telezése 4. Idı 1. Folytonos 2. Diszkrét 5. Vivıjel 1. Vivıjel jel-érzékelés 2. Nincs vivıjel jel-érzékelés ALOHA Áttérünk a konkrét t többszt bbszörös hozzáféréső protokollok ismertetésére re Az ALOHA-t földi telepítéső rádiós üzenetszóráshoz shoz készk szítette Norman Abramson Egyszerő Réselt 1

Egyszerő ALOHA Az alapötlet az, hogy mindenki adhat amikor csak akar Így természetesen lesznek ütközések, melyek az adott keretek elvesztését okozzák A beiktatott visszacsatolás s miatt viszont minden állomás s tudja majd, hogy tönkrementt nkrement- e a keret vagy sem Ha ilyen törtt rténik, az állomások véletlen v ideig várnak, majd megismétlik az adást Ezeket a rendszereket versenyhelyzetesnek nevezzük A keretgenerálás s vázlata v egyszerő ALOHA rendszerben Az ALOHA rendszer hatékonys konysága A maximális kihasználts ltsághoz a kereteknek azonos hosszúságúnak kell lenniük Réselt ALOHA Az ötlet egyszerő: : az idıt t osszuk diszkrét szeletekre, melyek hossza éppen megegyezik a keretidıvel Ehhez szüks kség g van egy kijelölt lt állomásra, aki csak egy szinkronizáci ciós jelet sugároz az idıhat határok jelzésére Az állomásoknak az adáshoz meg kell várniuk a következk vetkezı keretidı kezdetét Ezáltal a folyamatos protokoll diszkrétt tté alakult Vivıjel jel-érzékeléses többszt bbszörös hozzáféréső (CSMA) protokollok A helyi hálózatokban h az állomások érzékelhetik egymás s tevékenys kenységét, viselkedésüket ket ehhez igazíthatj thatják Ezeknek a hálózatoknak h sokkal jobb lehet a kihasználts ltságuk az ALOHAnál Ezeket a megoldásokat csatornafigyelı vagy vivıjel jelérzékeléses protokolloknak nevezzük Perzisztens és nemperzisztens CSMA CSMA: Carrier Sense Multiple Access 1-perzisztens Nemperzisztens (nagyobb késleltetés) s) P-perzisztens (réselt csatornát alkalmaz) 2

Véletlen hozzáféréső protokollok összehasonlításasa CSMA ütközésérzékeléssel Ezek a protokollok képesek k arra, hogy az ütközés érzékelése után azonnal befejezik az adást Ezzel idıt és s sávszs vszélességet takarítanak tanak meg CSMA/CD (CSMA with Collision Detection ütközésérzékeléses CSMA) CSMA/CD modellje Ütközésérzékeléshez szüks kséges fizikai követelmk vetelmények A versengési si idırések hossza minimum 2τ 2 (tau) Kódolás s (0V-os jelek ütközését t nehéz lenne érzékelni) Fél-duplex rendszer Adás s közben k a vevı az ütközéseket figyeli Ütközésmentes protokollok Az ütközések hátrh trányosan érintik a rendszer teljesítm tményét Különösen akkor, ha a kábel k hosszú,, a keretek pedig rövidekr Ezen protokollok vizsgálat latánál feltételezz telezzük, hogy minden állomás rendelkezik egy beégetett,, fix címmel Alapvetı bit-térk rkép p (helyfoglalásos) protokoll Itt az ütköztetési periódus pontosan N idırésb sbıl áll Ha a 0-s 0 állomás s szeretne adni, akkor 1-es 1 bitet küld a 0. (elsı) ) versengési si idırésben A versengési si idırésekben más m állomás s nem adhat, csak az, akinek az idırése (0.-ban a 0-s, 0 1.-ben az 1-es, 1 stb.) Miután n mindenki tudatja az állapotát, t, megindul az adás: sorrendben adnak azok, akik ezt az elızıekben ekben jelezték Mikor ezzel megvoltak, újabb versengési si idı kezdıdik dik 3

Alapvetı bit-térk rkép p protokoll Bináris visszaszáml mlálás Az alapvetı bit-térk rképes protokollnál l minden egyes állomás s hálózathoz h kapcsolásával 1 bittel nı a versengési si idıhossz Itt azok az állomások, akik adni szeretnének, nek, elkezdik kiküldeni a címüket c bitenként, nt, a legnagyobb helyi értékő bittel kezdve A kiküld ldött bitek VAGY kapcsolatba kerülnek Az eredményt mindenki összehasonlítja a saját azonos helyi értékén n lévıl bittel Ha a kapott bit 1-es, 1 az övé pedig 0, kiszáll a versenybıl Bináris visszaszáml mlálás szemléltet ltetése A bináris visszaszáml mlálás tulajdonságai A rendszerben egy fix prioritási sor van Ennél l a rendszernél l a keret megfelelı kialakításával akár r 100%-os kihasználts ltság is elérhet rhetı! A versengési si idı hossza csak az állomások darabszámának bináris leírásához szüks kséges bit és s a bit tovább bbításához szüks kséges idı szorzata Van olyan változata, v ahol a sorrend variálhat lható,, pl. a hallgatási idı függvényében Korlátozott versenyes protokollok Teljesítm tménymérı számok Kis terhelés s mellett fellépı késleltetés Nagy terhelés s mellett fennáll lló csatornakihasználts ltság A jój tulajdonságokat ötvözni kellene Ez kis terhelésn snél l versenyhelyzetes, Nagy terhelésn snél ütközésmentes technikát használna Mindenek elıtt a versenyhelyzetek számát kell csökkenteni Felsorolás Adaptív v fabejárási protokoll Hullámhosszoszt mhosszosztásos sos többszt bbszörös hozzáférési protokollok 4

Vezeték k nélkn lküli li LAN protokollok Egyetlen csatornán n kommunikálnak egymással az állomások Ennek sávszs vszélessége 11 és s 54 Mb/s közé esik Feltételezz telezzük, hogy mindegyik adó hatótávols volsága azonos Problémák k a CSMA rendszerekkel A legnagyobb gond, hogy az ütközés érzékelés nem egyszerő: : ugyanis az interferencia a vevınél lép p fel, nem pedig az adónál Rejtett állomás s problémája Megvilágított állomás s problémája MACA Multiple Access with Collision Avoidance többszörös s hozzáférés ütközések elkerülésével Az adónak rár kell bírnia b a vevıt, hogy adjon egy rövid r keretet, amivel tudatja a körülötte lévıkkel, l hogy adatot fog kapni Ezt a RTS és s a CTS csomagokkal valósítj tják meg, melyek tartalmazzák k a tovább bbítani kívánt keret hosszát A MACA-protokoll mőködése Problémák Az óvintézkedések ellenére is elıfordulhat, hogy ütközések jönnek j létre Ilyenkor a sikertelen állomás s véletlen v ideig várakozik, v majd újrakezdi a mőveleti sort Ennek a protokollnak a finomhangolásával hozták k létre l a MACAW protokollt MACAW MACAW (MACA for Wireless vezeték k nélkn lküli li MACA) Ennél l minden egyes sikeresen tovább bbított adatkeret után n ACK keretet adnak Megvalósított tották k a vivıérz rzékelést is, ezáltal addig nem kezdi az RTS-t adni, amíg érzékeli, hogy mások is küldenek k az ı célállomásának A visszalépéses ses algoritmust nem állomásonként, nt, hanem adatfolyamonként nt (forrás-célállom llomás párok) indítj tják Az állomások megoszthatják k egymással torlódási informáci cióikatikat 5

A 802.11 A közegelk zegelérési alrétegben a 802-es szabványsorozatn nysorozatnál l a MAC-alr alréteg felett van az ún. LLC (Logical( Link Control logikai kapcsolatvezérl rlés) Ennek feladata, hogy elrejtse a hálózatok h sajátoss tosságait, egységes ges szolgálatokat latokat nyújtva, melyek Megbízhatatlan datagram szolgáltat ltatás Nyugtázott datagram szolg. Megbízhat zható, összeköttetés s alapú datagram szolgáltat ltatás Az LLC A 802.11 átviteli módjaim Infravörös FHSS rádir diós DSSS rádir diós Ezek sebessége 1 vagy 2 Mb/s Késıbb kitaláltak ltak két k újabb rádir diós átviteli megoldást: OFDM (54 Mb/s) és, HR-DSSS (11 Mb/s) A 802.11 MAC alréteg tegének protokollja Két t mőködési m mód: m DCF (Distributed( Coordination Function elosztott koordináci ciós s funkció), ez nem használ l központi k vezérl rlést PCF (Point( Coordination Function pont koordináci ciós s funkció), ez a bázis b segíts tségével koordinál l mindent a cellában A DCF-et mindenkinek támogatnia t kell, a PCF opcionális CSMA/CA CSMA ütközéselkerülésselssel Ez fizikai és s virtuális csatornaérz rzékelést használ Az elsıben az adó állomás s belehallgat a csatornába, ha az szabad, elkezd adni, ha foglalt, megvárja az adás s végét, v és ad. Ha ütközés s van, véletlen v ideig vár v és s utána újra próbálkozik A másik m módnm dnál l virtuális csatornaérz rzékelést használ Virtuális csatornaérz rzékelés 6

További gondok Az ISM sávok s zajosak, ezért a keretek sikeres tovább bbítására annál nagyobb az esély, minél l rövidebbek r a keretek Részlöket ezek méretm retét t nem rögzr gzíti a szabvány, hanem a központi k állomás állítja be Részlöket PCF üzemmód A központi k állomás s folyamatosan jelzıfény ny-keretet tovább bbít Ezzel hívja h meg az új állomásokat Ez tartalmazza a cella adatait: ugrási sorozatok és s tartózkod zkodási idı, óra szinkronizáci ció,, stb. Az akkumulátorok mőködési m idejének növelése érdekében a bázisb zisállomás készenléti állapotba utasíthatja thatja az állomásokat ilyenkor ı puffereli az adásokat A 802.11 szolgálatai latai Bázis állomások szolgálatai latai Kapcsolódás Szétkapcsol tkapcsolás Újrakapcsolódás s (cellavált ltás) Szétoszt tosztás s (forgalomirány nyítás) Integráci ció (másik hálózatba h való adás) Cellán n belüli li tevékenys kenységek Hitelesítés Hitelesítés s megszüntet ntetése Bizalmasság Adatok kézbesk zbesítésese Köszönöm m a figyelmet! 7