Mérési útmutató. Csomagszintű QoS mérés WLAN hálózatokban. Összeállította: Czakó György Dávid Ladányi Zsolt. Utolsó módosítás: október 7.
|
|
- Petra Lakatos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mérési útmutató Csomagszintű QoS mérés WLAN hálózatokban Összeállította: Czakó György Dávid Ladányi Zsolt Utolsó módosítás: október 7.
2 Csomagszintű QoS mérés WLAN hálózatokban Mérés célja A mérés célja, hogy megismerjük a hálózatokat, azok fizikai és MAC réteg funkcióit és a gyakorlatban láthassuk ezek működését. Mérés során megtapasztaljuk, hogy mi a különbség az eddig használt más adatkapcsolati rétegű technológiák (IEEE 802.3) és a WLAN hálózatok működésének jellege és szállítási minőség teljesítménye között. A mérés során FreeBSD, OpenWrt és Windows operációs rendszerek alatt egy WLAN mintahálózat működésén keresztül vizsgáljuk meg a valóságban összetettebb működést. A mérés végére egy átfogó képünk lesz a vezeték nélküli hálózatok teljesítményéről és technológiai korlátairól. Technológiai háttér A WLAN hálózat (IEEE x) a köztudattal ellentétben nem vezeték nélküli Ethernet (IEEE 802.3) hálózat, hanem mindkettő egy külön, második rétegbeli szabvány. Az ún. Wi-Fi vagy WLAN hálózatok teljesen más fizikai és adatkapcsolati réteggel rendelkeznek, mint az Ethernet hálózatok. A felettük elhelyezkedő protokoll rétegek lehetnek azonosak. A gyakorlatban mindkét hálózat átjárható. A x hálózatok használata közben a felhasználó számára észrevehetetlen a különbség, pedig a topológia és a közeghozzáférés különbözősége miatt teljesen más mechanizmusokkal éri el ugyannak a forgalomnak a továbbítását. A következő részekben megvizsgáljuk a Wi-Fi hálózatok fizikai és adatkapcsolati rétegeinek működését. WLAN Fizikai réteg Architekturális komponensek A WLAN celluláris architektúrára épül, ahol a rendszer a GSM rendszerhez hasonlóan cellákra van osztva (1. ábra). Az egyes cellákat Basic Service Set-nek (BSS) nevezik, ezeket a bázisállomások irányítják, melyeket hozzáférési pontnak (Access Point - AP) neveznek. A kliens egy vezeték nélküli hálózati csatolóval ellátott számítógép. 2 / 18
3 1. ábra Elméletileg egyetlen cellával is kialakítható vezeték nélküli hálózat, leggyakrabban mégis több cellából álló rendszereket valósítanak meg, ahol a hozzáférési pontok valamilyen (általában vezetékes) gerinchálózaton, elosztórendszeren (Distribution System - DS) keresztül kapcsolódnak egymáshoz, azaz egyben Bridge-ként is funkcionálnak a vezetékes hálózat felé. Hálózati topológiák 1. Szövevényes topológia esetén nincs központi állomás, minden eszköz azonos szerepet tölt be (peer-to-peer hálózat). Ilyenkor mindegyik csomópont szabadon kommunikálhat a hatósugarán belül levő bármelyik másikkal külső eszköz igénybevétele nélkül. Ezt a működési módot WLAN hálózatok esetén ad-hoc módnak nevezzük, hiszen egyszerűen, bármilyen előre telepített infrastruktúra nélkül működik a hálózat. 2. Ezzel szemben a csillag topológia, olyan hálózatot jelent, ami egy hozzáférési pont segítségével működik. Az egyik mobil csomópont elküldi az információt a központi állomásnak, ami azt a célcsomópont felé továbbítja, ez az elrendezés az infrastruktúrahálózat. 2. ábra A továbbiakban csak infrastruktúra topológiájú a,b,g hálózatokról beszélünk. 3 / 18
4 WLAN MAC réteg Az adatkapcsolati réteg két alrétegből áll, alul helyezkedik el a MAC (Media Access Control), fölötte az LLC azaz a Logical Link Control réteg. 3. ábra A MAC réteg vezérli a vezeték nélküli állomások közötti kommunikációt. Mielőtt egy állomás kereteket továbbíthatna, hozzáférést kell kapnia a közeghez, ezt az ún. CSMA/CA (Carrier Sense Multiple Access with Collision Avoidance) ütközést elkerülő közeghozzáférés szabályozásával éri el. Ezzel a technikával az ütközéseket elkerülik, hiszen a vezetékes közegben használható ütközésérzékelés már nem lehetséges, mivel a rejtett terminál probléma miatt nem mindegyik állomás érzékeli az ütközést. (A, B, C állomás esetén A és C adni akar B-nek; de A már kiesik a C cellájából, ezért A és C nyugodtan elküldik adásukat B-nek, miközben B semmit nem ért belőle az ütközés miatt) 4. ábra Rejtett terminál probléma Az IEEE szabvány a rejtett terminál problémának megoldására a Virtual Carrier Sense technikát alkalmazza. Ha egy terminál adatot szeretne küldeni, először elküld egy rövid RTS (Request to Send) keretet, amivel adási szándékát jelzi a többi terminál felé. Minden terminál, aki veszi ezt a keretet, visszatartja az adást, ugyanis az RTS tartalmazza az adás várható hosszát, ezért minden állomás beállítja az ún. NAV (Network Allocation Vector) változót, amely azt tartalmazza, hogy hány időrésnyi ideig nem próbálkozhat az adással (és a csatornát sem kell hallgatnia). 4 / 18
5 A célállomás egy szintén rövid CTS (Clear to Send) üzenettel válaszol az RTS keretre, ezzel jelezve, hogy készen áll az adat vételére. A CTS válasz az RTS vétele után SIFS (Short Inter-Frame Space) idő múlva kerül elküldésre. Minden állomás, aki veszi a CTS keretet, visszatartja az adását (NAV beállítás). Így a küldő-, és a célállomás hatósugarán belüli állomások is tudni fognak az adatküldésről, és nem fogják azt megzavarni. A CTS vétele után újabb SIFS idő múlva küldheti az adó az adatkeretet. A rádiós kapcsolódási felülettel rendelkező állomások fél-duplex összeköttetéssel rendelkeznek, tehát nem képesek párhuzamosan sem ütközésvizsgálatra, sem annak eldöntésére, hogy sikeres volt-e az adattovábbítás. Ehelyett pozitív nyugtázást alkalmaznak minden egyes adatkeret elküldése után, azaz a küldő állomás akkor lehet bizonyos a sikeres továbbításban, ha a keretre kapott válasz egy ACK nyugta, ellenkező esetben nem kap megerősítést. Mivel azonban nincs kizárva, hogy maga a nyugta vész el, ezért definiáltak egy SIFS (Short Inter-Frame Space) időnek nevezett állandót, amely egy időzítő szerepet tölt be, ennyi idő múlva küldi a vevő az adatkeret utolsó bájtjának sikeres vétele után a nyugtát. A SIFS idő úgy van meghatározva, hogy kisebb annál az időnél, amit adás előtt minden állomásnak a csatorna figyelésével kell töltenie (DIFS), így nem fordulhat elő, hogy valamelyik terminál adni kezd, amíg egy másik állomás vár a nyugtára. Amennyiben a küldő állomás a SIFS idő lejárta után nem kap nyugtát, úgy a csomagküldést sikertelennek nyilvánítja (pedig elképzelhető, hogy a nyugta vész el) és az exponenciális backoff algoritmus szerint meghatározott időtartam múlva újra próbálkozik a csomag adásával. A hozzáférés megszerzésére két módszer létezik a MAC rétegében, mégpedig a Distributed Coordination Function (DCF) illetve a Point Coordination Function (PCF). DCF esetén tisztán elosztott a működés, minden állomás egyenlő esélyekkel verseng a közegért. PCF esetén versenymentes (Contention Free Period) és versenyzéses időszakok (Contention Period) váltják egymást. A versenyzéses időszak alatt az állomások DCF-et használnak, míg a versenyzésmentes időszak alatt (CFP) a Point Coordinator tipikusan az AP - végig kérdezi (pollozza) az egyes állomásokat, hogy szeretnének-e adni. Az elosztott közeghozzáférési mód (Distributed Coordination Function, DCF) A DCF közeghozzáférési mód egy véletlen közeghozzáférési elárás, alapja a vivőérzékeléses technika (CSMA Carrier Sense Multiple Access), ami azt jelenti, hogy az a terminál, aminél rendelkezésre áll egy küldendő csomag, az belehallgat a csatornába (carrier sense) és amennyiben ott valamelyik más terminál adását érzékeli, elhalasztja adását. Ütközés akkor fordul elő, ha két állomás valamilyen módon mégis egyszerre ad. Ennek elkerülésére (CSMA/CA Collision Avoidance) a bináris exponenciális visszatartási (backoff) algoritmus szolgál. Alapesetben amennyiben DIFS (Distributed Inter-Frame Space) ideig a csatorna üres, és a terminál nincs backoff állapotban, akkor megkezdheti adását az RTS keret küldésével. Nyilvánvalóan a DIFS nagyobb a SIFS-nél, ennek jelentősége az, hogy az RTS-CTS-adatkeret üzenetváltás közben, illetve a sikeresen elküldött adatkeret és a rá vonatkozó ACK között egyetlen más állomás sem adhat. 5 / 18
6 Az IEEE elosztott közeghozzáférést vezérlő protokolljának a bináris exponenciális backoff algoritmus a magja. Ez az eljárás határozza meg lényegében a protokoll teljesítőképességét, ugyanis ez ütemezi közvetve a mobil terminál közeghez való hozzáférését. Nevét egyrészről onnan kapta, hogy az állomások átvitelét képes felfüggeszteni adott időre, más szóval visszatartani, a visszatartási időt pedig olyan diszkrét, zárt intervallumból veszi, amelynek mérete az egymást követő választások során mindig kétszeresére változik (ez adja az exponenciálisan növekedő jellegét). Az algoritmust három különböző esetben futtatják az állomások: amennyiben adás előtt a csatornát foglaltnak érzékelte sikeres keretküldés után, ütközés esetén. Sikeres keretküldés alkalmával, ha egy terminál pozitív nyugtát kap egy keret átvitelére, akkor egy bizonyos ideig nem küldheti az újabbat. Így csökkenthető a sikeres csomagküldéseket közvetlenül követő ütközések valószínűsége. Az a résekben mért időtartam, ameddig vissza kell tartania az állomásnak kerettovábbítását, egy [1,CW min ] zárt, egyenletes eloszlású, diszkrét intervallumból kerül kiválasztásra, ahol CW min (CW -> Contention Window) egy előre definiált konstans érték. Ha ütközés történt, az eljárás ugyancsak sorsol az [1, CW min ] intervallumból, viszont ha a sorsolást követően egyes állomások mégis közös időrésben szólalnak meg, akkor ugyancsak átviteli hiba történik, minek következtében egy következő sorsoló procedúra következik immáron megkétszerezett intervallummérettel. Ezzel egyre csökken annak a valószínűsége, hogy a nagyobb intervallumból az állomások megint azonos visszatartási időtartamot kapjanak. A duplázás csak előre rögzített számú alkalommal történhet, a tartomány méretére vonatkozó felső korlátot pedig a CW max állandó határozza meg. Amennyiben a visszatartási idő meghatározásra került akár sikeres, akár sikertelen adatküldést követően, ezen intervallum ténylegesen nem a valós hallgatási időtartamot jelenti. A sorsolt backoff intervallum ugyanis egy egész szám, a backoff algoritmusban részt vevő terminál pedig folyamatosan figyeli a csatornát, minden olyan esetben, amikor DIFS ideig szabadnak találta, utána minden egyes üresnek talált időrés esetén eggyel csökkenti a backoff számlálót. Ha közben valaki ismét el kezd adni, a számlálást felfüggeszti az adás és a rá vonatkozó ACK végéig és utána DIFS ideig. 5. ábra DCF közeghozzáférés szemléltetése 6 / 18
7 A Point Coordination Function (PCF) algoritmus bemutatása A PCF algoritmus alkalmazása esetén az Access Pointban található egy ú.n. Point Coordinator ami megszabja, hogy melyik állomás mikor adhat. Ha adhat, akkor az éppen kérdezett állomás (és senki más) adhat. A pollozás addig tart, amíg a CFP idő le nem jár. A CFP idő megszabására azért van szükség, hogy a PCF-et nem támogató állomások is adhassanak. A PCF működési módjából adódóan alapja lehet bizonyos szintű QoS biztosítási algoritmusoknak, kihasználva, hogy amíg egy állomás adhat, addig csak ő adhat és senki más. Mind a két módnak meg vannak az előnyei és a hátrányai, és bár elvileg mindkét mód része a szabványnak, manapság még csak nagyon kevés gyártó építi be Access Point-jaiba a PCF támogatást. Ennek oka, hogy az elosztott működés implementációja egyszerű, olcsó AP-k gyártását teszi lehetővé, a PCF-DCF együttes használatával az AP-kbe többlet intelligenciát kellene integrálni, amely döntést hoz a CFP és CP intervallumok hosszáról, a CFP időszak alatt az állomások lekérdezési sorrendjéről és gyakoriságáról (ütemezés), ehhez felderíti a terminálok képességeit, az egyes aktív kapcsolatok igényeit, az egyes terminálok puffereinek állapotát és adatbázist tart fenn ezekről. Az EDCA (Enhanced Distributed Channel Access) Az eredeti IEEE szabványban megadott DCF nem garantálja, hogy a küldött adat véges időn belül megérkezik. Vannak olyan alkalmazások, amik sikeres működésükhöz megkövetelik, hogy a hálózat adott időre kézbesítse az információt. Például ilyen a hang valós idejű átvitele. A 2005-ben elfogadott e jelű módosítás új közeghozzáférést vezet be, ami elosztott módon biztosítja a szolgáltatás minőségét (QoS). Az új közeghozzáférés neve Enhanced Distributed Channel Access (EDCA), ez a DCF kiterjesztése. A protokoll a küldendő adatokat forgalmi osztályokba (Access Category, AC) sorolja. Az egyes osztályokhoz olyan közegelérési paraméterek tartoznak, hogy tükrözzék a szolgáltatás minőségével szemben támasztott követelményeket. Ha egy állomás adatot akar küldeni, akkor DIFS (DCF Inter-Frame Space) helyett AIFS (Arbitration Inter-Frame Space) ideig egyfolytában szabadnak kell érzékelnie a közeget. Minden osztályhoz külön AIFS idő tartozik. Siker esetén az állomás a DCF-nél látottakhoz hasonlóan visszaszámlál egy véletlen értéktől nulláig, de az ablak mérete az adat osztályától is függ. 6. ábra EDCA működése 7 / 18
8 Az alábbi táblázat ismerteti, hogy az egyes forgalmi osztályok hogyan feleltethetők meg a felhasználói prioritási (User Priority) szinteknek. Ezt a prioritást az IP fejlécben található DSCP érték (ToS mező első 6 bitje) módosításával érhetjük el. 7. ábra Prioritások megfeleltetése Az alábbi decimális értékek beállításával érhetjük el a csomagok megfelelő osztályba sorolását: Background: 8 (DSCP érték, bináris ábrázolásban: ) Best Effort: 0 (Ez az alap minden csomagnál) Video: 40 (DSCP érték, bináris ábrázolásban: ) Voice: 56 (DSCP érték, bináris ábrázolásban: ) A szabvány által javasolt alap paraméterek: 8. ábra EDCA paraméterek 8 / 18
9 EDCA paraméterek: AIFS CWmin CWmax TxOp (Transmission Opportunity) Számítási mechanizmus: AIFS effektív érték AIFS = SIFS + AIFSn * slot time CWmin, CWmax effektív érték A fenti táblázatban már az effektív értékek szerepelnek a Contention Window méretére, azonban a későbbiekben a tesztek során a szabványban használatos úgynevezett kódolt formát kell majd alkalmaznunk a beállításoknál. TxOp 9. ábra TxOp szemléltetése Minőség értelmezése A médiaanyagok (hang, videó) átvitel minőségének meghatározása nem egyszerű kérdés. A cél a média, végpontnál történő emberi érzékelés által meghatározott jó minőségű átvitele és a minőség szinten tartása. Az emberi érzékelés általában a fő meghatározó, így viszont a minőség mérése szubjektív elbírálás alá esik, hiszen nem mindenkinek ugyanolyan a hallása, látása, a beszédfelismerő képessége. Ennek mérése során emberek ún. MOS pontokkal (Mean Opinion Score; 1 rossz 5 kiváló) értékelik az átvitt médiát. Ez a módszer a Quality of Experience (QoE) működött is, hiszen az eddigi vezetékes és mobil telefonok hangátvitele során használt kodekek minőségét ezzel a módszerrel határozták meg. IP alapú hangátvitelnél ellenben már nem támaszkodhatunk az áramkörkapcsolt átvitel segítségére, arra hogy a végpontok közötti adatforgalom paraméterei változatlanok. 9 / 18
10 Csomagkapcsolt átvitel során az IP médiafolyam minőségi paraméterei (késleltetés, jitter, csomagvesztés, burst hiba) az összeköttetés minden egyes pontján romolhatnak. Egy szolgáltatás minőségének jellemzésére (QoS Quality of Service) meg kell határozni egy olyan módszert, ami a szubjektív értékelés és az IP adatfolyam paraméterei között lévő összefüggést kihasználja. Ha ezt megtaláljuk, akkor a végponthoz közel a média adatcsomagjainak paramétereit megvizsgálva következtethetünk a megérkező média érzékelhető minőségére. A paraméterek értékelésére az ún. MDI-t (Media Delivery Index) használható. Mérnöki kutatás során kénytelenek vagyunk kiértékeléskor ezt a módszert használni, mivel nehézkes lenne a megoldások megfelelő számú kontrollcsoporttal történő pontozása. QoE módszer rendelkezik hiányosságokkal: Nem lehet vele minden egyes minőség csökkenést észlelni, ugyanis az emberi figyelem nem folyamatos. Szubjektív, az egyének adottságai befolyásolják a megítélést. Tartalomfüggő, mert egy adás egyes részei fontosabbak. Az eredményt befolyásolhatja hogy hol tapasztalható a minőség degradáció. Ha egy meglévő technológiára akarunk új szolgáltatást helyezni, pl.: IP alapokra szeretnénk minőségi videó vagy hangszolgáltatást, már olyan technikát kell alkalmazni, amely a szolgáltatók, üzemeltetők oldaláról segít meghatározni a felügyeletük alatt átmenő adatfolyamok minőségét és a hálózati szűk keresztmetszeteket. A módszernek hatékonyan kell mérnie a paraméterek változását, hogy segítséget nyújthasson a degradációt okozó tényezők meghatározásában, mind hálózati mind a használt technológiák terén. Figyelembe kell azonban venni, hogy a szolgáltatók hálózata egy része lehet a transzportot végző infrastruktúrának, és a hálózati eszközökhöz is csak limitált hozzáférése van. A végberendezésen mért minőség számukra nem mond semmit, nem tudnak vele dolgozni, mert már az adás akkor célba ért. Az adatfolyamnak 3 paraméterét szokták megadni, amivel a szállítás minősége jellemezhető: késleltetés, késleltetés ingadozás (jitter), bithiba arány. A késleltetés azt mondja, meg hogy mennyi a végponthoz megérkező csomagok közötti időbeli különbség. A késleltetés ingadozás a csomagok közötti késleltetés változását jelenti, azt hogy mennyire hullámzik a csomagok beérkezése. Ez a két paraméter hatását akkor értjük meg igazán, ha belegondolunk, hogy egy alkalmazás esetén, az egyik oldalon adatok csomagba rakása és átküldése történik, míg a másik oldalon a csomagokból az alkalmazás felépítése. Egy videó lejátszás esetén máris szembetűnő, ha a csomagokból nem a kellő sebességgel vagy rendszerességgel dekódolható a film. A csomagok beérkezésének egyenletesnek kell lenni az egyenletes dekódoláshoz. A csomagok egyenletességét kiegyenlítő pufferekkel oldják meg. A pufferek növelik a késleltetést, de csökkentik a jittert. A bithiba közvetlen adatvesztéssel jár. Okozhatja átviteli hiba, csomageldobás, szegmens kiesés. Egy valószínűségi számmal jellemzik. 10 / 18
11 Mérés kivitelezése Mérés során felhasznált eszközök: WLAN kártya b Access Point (OpenWRT-vel) Notebook (FreeBSD, Windows XP) Wireshark, MatLab, Microsoft Excel A mérés célja, hogy a WLAN hozzáférést jellemezzük szolgáltatási minőség szempontjából. Alapvetően a késleltetés (egyirányú) és késleltetés ingadozás (egyirányú) meghatározását tűztük ki célul, ezzel magát a WLAN protokollt szeretnénk értékelni. Ez a késleltetés definíció némileg eltér a fentebb említett adatfolyam minőség mérésétől: Azt az időt, amelyre egy csomagnak a kiinduló oldaltól a cél állomásig való eljutáshoz szüksége van, nevezzük egyirányú késleltetésnek. Ez az idő két részből tevődik össze: egyrészt a csomagnak a mobil kliens hálózati interfészének (WLAN kártya) illetve az AP MAC ütemezőjében adásra várva eltöltött időből, másrészt a rádiós közegben elszenvedett késleltetésből. Ott az adatfolyam paramétereit akartuk megtudni, itt viszont a MAC réteg teljesítményét szeretnénk meghatározni, hogy egy csomag késleltetéséhez mennyiben járul hozzá a MAC ütemezőben töltött idő. Ennek meghatározásához hasonló eszközöket és módszereket használunk csak más elrendezésben. Egy MAC keret késleltetése a MAC ütemező várakozási sorába való bekerülés pillanatától a vevőbe való megérkezésig tartó időintervallum lesz. A közeghozzáférés fentebb leírt nem determinisztikus jellege miatt a késleltetés véletlenszerű, előre nem tervezhető. A mérés legegyszerűbben akkor lenne kivitelezhető, ha ismernénk azt az időpontot, amikor az adott csomag az ütemezőbe belép, illetve amikor megérkezik a klienshez. Az időpontok ismeretében, már könnyen megállapítható az a késleltetés, amit a csomag a versengésből adódóan szenvedett el. A késleltetés ilyetén mérése sajnos újabb problémákat vet fel. A mérés megvalósításához ugyanis össze kell hangolni az adó és a vevő óráját, ami egy Access Point számítógép, mint adó-vevő kapcsolat esetén különösen problémás. Az órák szinkronizálása két számítógép esetén sem valósítható meg mindig elég hatékonyan illetve kellően egyszerűen. WLAN kártyák működési módjai A rádiós közeg tulajdonságaiból adódóan minden csomag, ami a levegőben utazik a WLAN kártya számára hozzáférhető. A WLAN kártyák többsége két speciális módban képes működni, Promiscuous illetve Monitor módban. Egy vezeték nélküli kártya, alap esetben csak azokat a csomagokat juttatja el a magasabb rétegek felé, melyek neki szólnak. Ezt a csomagban található címzett MAC cím segítségével állapítja meg. A nem hozzá irányított csomagokat eldobja. Promiscuous módú működés esetén a WLAN kártya nem csak a neki szóló csomagokat továbbítja, hanem minden olyan csomagot, ami az adott SSID-vel rendelkező hálózat csomagja, ebben a módban a kártya képes forgalmazni is a hálózaton. Monitor módban a kártya nem képes forgalmazni a hálózaton viszont minden csomagot elkap nem dob el semmit, függetlenül az SSID-től. A monitor módot hálózati problémák szűrésére illetve többnyire WEP kulcsok feltörésére használják. Mi is ezt fogjuk használni a mérés során. 11 / 18
12 Mik azok a sniffer programok és hogyan működnek A sniffer programok olyan cél szoftverek, melyek képesek egy hálózati adapter forgalmát elfogni valamelyik szinten. Számunkra azok a programok érdekesek melyek a forgalmat MAC szinten figyelik és naplózzák. A programok általában sokféleképpen paraméterezhetők, attól függően, hogy milyen forgalom elfogására, figyelésére van szükség. Léteznek általános sniffer programok illetve olyanok melyek kifejezetten x keretek elfogására lettek tervezve. A snifferek kis általánosítással két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik csoport tagjai a libpcap (windows alatt winpcap) ingyenesen felhasználható könyvtárra épülnek, míg másik részük saját, egyedi fejlesztésű (gyakran csak a forgalomban lévő WLAN kártyák szűk körével együttműködő) csomag elfogó könyvtárat használ. Az első csoportba tartozó programokról általánosan elmondható, hogy ingyenesek, míg a második csoport tagjai általában kereskedelmi forgalomban megvásárolható szoftverek, ennek megfelelő tudással. A mérés során szoftveres eszközökkel végezzük a minőségi tényezők meghatározását. Szoftveres eszközökkel a mérés egyszerűen bárki számára elvégezhető. WLAN MAC réteg ütemezésének mérése Mérési topológia: 10. ábra Mérési topológia 12 / 18
13 A labor áll egy FON routerből és 3 db laptopból. Minden laptopban van WLAN kártya, amely EDCA képes. Az egyik laptop a vevő gép, minden forgalom felé irányul (ez veszi a videót és ez az FTP és IPERF szerver is). Windows XP rendszer. A második laptop az FTP (Best Effort AC_BE) és az IPERF (Background AC_BK) zavaró forgalomért a felelős. Windows XP rendszer. A Fujitsu gép több funkciót is ellát. Ezen fut a monitorozás (Wireshark) és ez küldi egyúttal a videó forgalmat (Video AC_VI) is Etherneten keresztül. FreeBSD rendszer. A Wireshark a gép Ethernet és WLAN interfészét figyeli, időbélyeggel látja el a csomagokat. Ezzel a megoldással megoldottuk az óraszinkronizálás problémáját, hiszen a két interfészen futó Wireshark példányok ugyanazzal a kernel órával dolgoznak. Fel/Le irányú mérés A mérés nem olyan egyszerű, mint vezetékes esetben, hiszen a kliensek közötti adatok az AP-on mennek keresztül. Az adatirányt tekintve a kapcsolat aszimmetrikus, hiszen egy állomásnál van fel és le irányú kapcsolat (uplink, downlink). Mi a mérés során csak a downlink irányban fogunk mérni, mivel feltételezzük, hogy (nagyságrendileg) ugyanúgy működik a 2 irányba a forgalom, és csak mérési topológia összeállításában van különbség. Ethernet hálózaton a mérő notebook a routeren (AP) keresztül videó csomagokat küld a VLCPlayer nevű lejátszó alkalmazás és stream server segítségével. A vevő szintén VLCPlayer-rel veszi a közvetített videót. A mérő notebook-on eközben fut a Wireshark nevű forgalommonitorozó program 2 példányban. Egyik a WLAN-t monitorozza, másik a notebook vezetékes interfészét. A vezetékes szakasz csupán konstans elhanyagolható késleltetést visz a rendszerbe. A videó csomagok késleltetését tehát úgy kapjuk meg, ha összevetjük a vezetékes interfészen a kiküldés idejét a router felé, a router WLAN interfészén történt küldés időpontjával. A zavaró forgalmat generáló notebook WLAN-on keresztül küldi a router-nek az FTP és IPERF csomagokat, mely továbbítja azokat a vevő géphez. Windows alatt a Background (AC_BK) forgalom kategorizálásához a DSCP értékeket a Windows Resource Kit Tools Traffic Control Monitor segítségével állíthatjuk be. A FreeBSD-s gépen ipfw-vel (Linux iptables tűzfalának felel meg) lehet a videó forgalom csomagjainak DSCP értékét beállítani. 13 / 18
14 Szintetikus forgalomgenerálás eszközei Ezektől az eszközöktől elvárhatjuk, hogy csomagszinten lehessen paraméterezni. Ez tartalmazhatja a csomagok közötti kiküldési időt, csomagméretet, sebességet, darabszámot vagy a forgalmazás idejét. A futtató állomás számára nem jelent nagy számítási kapacitás kiesést, hiszen a küldött csomagok nem kerülnek további feldolgozásra, azokból legfeljebb az adás minőségi paraméterei határozhatók meg. Viszont annál jobban skálázható hálózati terhelést tudunk elérni vele. Tetszőleges sebességet állíthatunk be vele egészen a hálózati maximumig. Iperf Kliens-szerver felépítésű TCP/UDP forgalom diagnosztikai eszköz. Hálózati beállítások pufferek, ablakméretek, maximális adatméretek (MTU)- hibáinak felderítéséhez lehet használni, hálózat minőségi paramétereit méri meg (csomagvesztés, jitter). A kliens adatfolyamot TCP vagy UDP streamet forgalmaz megadott paraméterekkel, ebből állítja elő a minőségi paramétereket. Állítható a csomagméret, puffer méret, hányszor vagy meddig küldje ki a puffert, továbbá a TCP ablakméret, UDP stream esetén a sávszélesség. Windows, Linux, Unix alatt is használható. Mérési eredmények feldolgozása Wireshark Az Wireshark egy funkció gazdag, sniffer felülettel is rendelkező ingyenes program. Főleg a már elkapott forgalom elemzésére szolgál. A program könnyen értelmezhető grafikus felülettel rendelkezik, ahol képesek vagyunk az egyes elkapott csomagokba bele tekinteni. A programban sok különböző szűrőt alkalmazhatunk az elfogott forgalomra, hogy láthatóvá tegyünk, vagy elrejtsünk bizonyos csomagokat, adat folyamokat. A program képes csak bizonyos csomagok illetve forgalmak kiszűrésére. A programban megnyithatunk más sniffer programok által lementett forgalmakat. Sok különböző beépülő modul készíthető az Wiresharklal való együttműködésre. A programban a mérés megkezdésekor be kell állítani, hogy melyik interfészen és mit szeretnénk mérni. Lehetőség van csak a magasabb szintű keretek elfogására, de akár lenyúlhatunk a rádiós rétegekig is. Nekünk ez utóbbira van szükségünk, mert a WLAN menedzsment keretei nem jutnak feljebb a MAC rétegnél. A késleltetést a két Wireshark dump fileból kell összehozni. Mindkettőben megkeressük ugyanazt a keretet és a hozzátartozó időbélyeget. Az időbélyegek különbsége adja a késleltetést. A késleltetések ingadozása adja a jittert. Az egyirányú késleltetést úgy számítjuk, hogy megnézzük, mikor kapta el a csomagot a forgalmazó kártya, és összehasonlítjuk azzal az időponttal, amikor a monitor módban levő kártya elfogta ugyanezt a keretet. 14 / 18
15 Exportálás: A File menü Export menüpontjából kiválasztjuk a PDML formátumot Csak a megjelenített csomagokra van szükségünk, ezért megnyomjuk a Displayed gombot Megadjuk a kívánt fájlnevet Exportálunk A mérési eredmények kiszámításának lépései a következők: Az Wireshark által elkapott forgalmakat exportálni kell a korábbiakban leírt módon. Az eredményül kapott pdml fájlok tartalmazzák az egyes csomagokra vonatkozó összes kigyűjthető információt, amelyeknek csak egy részhalmazára van szükségünk. Az adatok szűrését egy XSLT transzformáció segítségével végezzük el, így az eredményül kapott xml fáljban már csak a számunkra releváns attribútumok maradnak meg. A transzformációs lépés után a kapott xml fájlokat feldolgozva jutunk a késleltetési, csomagvesztési, aggregált átviteli értékeket tartalmazó szöveges állományhoz A QoS paraméterek számításához egy külön MatLab függvény került kifejlesztésre. Ennek funkciója, hogy a nyers mérési adatokat tartalmazó xml állományt feldolgozza és ebből a kívánt QoS paraméterek értékeit szöveges állományba elhelyezze. A feldolgozó futtatása: xslt adás1.pdml ip.xslt adás1.xml 15 / 18
16 Alkalmazási példa (késleltetés-számítás): A következő példán mutatjuk be a feldolgozó program működését: első lépésben a monitor módban működő kártyán elkapott forgalmat szűrjük meg (Wireshark szűrés és xslt transzformáció alkalmazásával). A második lépésben a vezetékes interfészen elkapott forgalomra végezzük el a fenti műveletet. Az eredményül kapott két állományban szereplő időbélyegek különbségét számítjuk ki az utolsó fázisban, ami végül egy text fájlba kerül lejegyzésre. A monitor módban működő kártya által gyűjtött információk szűrése A csomagkésleltetés kiszámítása: delay_count( adas1.xml, adas2.xml, delay.txt ) Végeredmény grafikusan: 16 / 18
17 Mérési feladatok: Mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a mérési eredmények rekonstruálásához szükséges információkat. A jegyzőkönyv szemléltető jelleggel tartalmazzon képeket, ábrákat, de az érdemi mondanivalót megfelelő mennyiségű szövegnek kell tartalmaznia. Az elkészített jegyzőkönyvnek a mérnöki munkát kell dokumentálnia, megfelelő formátumban elkészítve. 1. Alapok Mérőállomás: Indítson el egy parancssort Vizsgálja meg, hogy a mérőállomásnak milyen hálózati interfészei vannak és azoknak mik a beállításai [ifconfig] Vizsgálja meg, hogy a vezetéknélküli adapter (ath0) milyen hozzáférési ponthoz (Access Point) csatlakozott, milyen módban van (man ifconfig, man iwconfig) Állítsa a vezetéknélküli adaptert monitor módba Ellenőrizze a kapcsolatot a mérőállomás és a vevő gép között. (ping, traceroute) 2. WLAN csomagvizsgálat kikapcsolt EDCA esetén Ellenőrizze, hogy az EDCA ki van-e kapcsolva a routerben Hálózati adapterenként (rl0, ath0) indítson el egy-egy példányt a Wireshark programból. Wireshark csomagvizsgálat indításakor a keret típust (Link Layer header type) plus WLAN radiotap header-re állítsa az ath0 esetén VLCPlayer segítségével indítson video folyamot a vevő gép felé A mérést végezze el 6Mbit-es Iperf udp zavaróforgalommal is Készítse el mindkét esethez a diagramokat Mérje meg, hogy milyen sebességű zavaróforgalomtól kezdve jelennek meg képhibák a vevőnél 3. WLAN csomagvizsgálat EDCA esetén Kapcsolja be az EDCA-t Állítsa be a mérőállomáson a tűzfal segítségével a kimenő video folyam csomagjainak DSCP értékét a video osztálynak megfelelőre, cél port: 1234 VLCPlayer segítségével indítson video folyamot a vevő gép felé A mérést végezze el 6Mbit-es Iperf udp zavaróforgalommal is (a zavaróforgalom background osztályú legyen [tcmon]) Készítse el mindkét esethez a diagramokat Az előző feladatban mért sebességnél, vagy fölötte jelentkeznek képhibák? 4. Mérés vegyes háttérforgalommal EDCA esetén Az előbbi méréseket végezze el úgy, hogy FTP zavaróforgalommal is terhelje a hálózatot pluszban (best effort zavaróforgalom) 5. EDCA paraméterek módosítása Listázza ki az EDCA paramétereket és módosítsa. A módosított beállításokkal végezzen méréseket! 17 / 18
18 Ellenőrző kérdések: Mi a QoS? Rövidítés feloldása. Mi a lényege, és miért nehéz megvalósítani WLAN környezetben? Milyen hálózati topológiák lehetségesek a x protokoll esetében? Mi ezen topológiák jellemzői? Milyen architekturális egységekből épül fel egy WLAN hálózat? Mi az SSID, BSS, DS, AP? Milyen közeghozzáférési protokollt használnak a vezetékes Ethernet hálózatokban? Miért nem megfelelő ez vezetéknélküli hálózatok esetében? Hogyan értesülnek az ütközésről a x hálózatban a terminálok? Milyen közeghozzáférési protokollt használ a x? Röviden írja le működési elvét! Mit jelent a rejtett terminál problémája vezetéknélküli hálózatok esetében? Mire szolgálnak az RTS/CTS vezérlő keretek? Mi a SIFS, mi a DIFS? Hol van szerepük a hálózat működésében? x alap közeghozzáférési módjai? Mi a fő különbség ezek között? Melyiket használják a hálózatok? Mik a hálózati adapterek működési módjai? Mik azok a sniffer programok? Mi az EDCA? Mik a paraméterei? Mi a különbség az EDCA és a DCF között? A PCF mód rövid ismertetése! Milyen forgalmi osztályokat különböztet meg az EDCA? Miért alkalmasak ezek az osztályok a QoS megvalósítására? 18 / 18
Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök
Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2008 13. Adatkapcsolati réteg, MAC alréteg Ethernet, WiFi 1 MAC alréteg Statikus Multiplexálás Dinamikus csatorna foglalás Kollízió alapú protokollok Verseny-mentes
RészletesebbenÚj módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához
I. előadás, 2014. április 30. Új módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához Dr. Orosz Péter ATMA kutatócsoport A kutatócsoport ATMA (Advanced Traffic Monitoring and Analysis)
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2010
Számítógépes Hálózatok 2010 5. Adatkapcsolati réteg MAC, Statikus multiplexálás, (slotted) Aloha, CSMA 1 Mediumhozzáférés (Medium Access Control -- MAC) alréteg az adatkapcsolati rétegben Statikus multiplexálás
Részletesebben16. fejezet Az IEEE evolúciója és keretszerkezete
16. fejezet Az IEEE802.11 evolúciója és keretszerkezete A vezeték nélküli LAN hálózatok evolúciója A vezetékes LAN hálózatokhoz hasonlóan a vezeték nélküli LAN hálózatok is sokat változtak. A változást
RészletesebbenMACAW. MAC protokoll vezetéknélküli LAN hálózatokhoz. Vaduvur Bharghavan Alan Demers, Scott Shenker, Lixia Zhang
MACAW MAC protokoll vezetéknélküli LAN hálózatokhoz Vaduvur Bharghavan Alan Demers, Scott Shenker, Lixia Zhang készítette a fenti cikk alapján: Bánsághi Anna programtervező matematikus V. 2009. tavaszi
Részletesebben[SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK]
Mérési utasítás WireShark használata, TCP kapcsolatok analizálása A Wireshark (korábbi nevén Ethereal) a legfejlettebb hálózati sniffer és analizátor program. 1998-óta fejlesztik, jelenleg a GPL 2 licensz
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így
RészletesebbenBevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Bevezetés Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Alapfogalmak, definíciók Az OSI és a TCP/IP referenciamodell Hálózati
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 4. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet
RészletesebbenMobil Távközlési és Informatikai Laboratórium BME-HIT
Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium BME-HIT Wireless LAN Mérés Mérés helye: Híradástechnikai Tanszék Mobil Kommunikációs Laboratórium I.B.113. Összeállította: Pol Gábor Schulcz Róbert Utolsó
RészletesebbenHálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat
Hálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat Erdős András (demonstrátor) Debreceni Egyetem - Informatikai Kar Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 2016 9/20/2016 9:41 PM 1 Adatkapcsolati
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenSzIP kompatibilis sávszélesség mérések
SZIPorkázó technológiák SzIP kompatibilis sávszélesség mérések Liszkai János Equicom Kft. SZIP Teljesítőképesség, minőségi paraméterek Feltöltési sebesség [Mbit/s] Letöltési sebesség [Mbit/s] Névleges
RészletesebbenIEEE Fazekas Péter
IEEE 802.11 Fazekas Péter Mi az a Wireless LAN? A vezetékes LAN hálózat vezeték nélküli meghosszabbítása. Vezeték nélkül megvalósított számítógép hálózat. 1. csatorna Vezetékes LAN hálózat 6. csatorna
RészletesebbenTELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer. Adatlap
TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap COMPU-CONSULT Kft. 2009. augusztus 3. Dokumentáció Tárgy: TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap (6. kiadás) Kiadta: CONSULT-CONSULT Kft. Dátum:
RészletesebbenVezetéknélküli technológia
Vezetéknélküli technológia WiFi (Wireless Fidelity) 802.11 szabványt IEEE definiálta protokollként, 1997 Az ISO/OSI modell 1-2 rétege A sebesség függ: helyszíni viszonyok, zavarok, a titkosítás ki/be kapcsolása
RészletesebbenA MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze
A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott
RészletesebbenTartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe
Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton
RészletesebbenIII. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK
Mérési utasítás ARP, ICMP és DHCP protokollok vizsgálata Ezen a mérésen a hallgatók az ARP, az ICMP és a DHCP protokollok működését tanulmányozzák az előző mérésen megismert Wireshark segítségével. A mérés
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet
RészletesebbenHálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
RészletesebbenHÁLÓZATBIZTONSÁG III. rész
HÁLÓZATBIZTONSÁG III. rész Tűzfalak működése Összeállította: Huszár István 1. A tűzfal (firewall) szerepe Tűzfal: olyan biztonsági rendszer, amely a számítógépes hálózatok kapcsolódási pontján helyezkedik
RészletesebbenA számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom
RészletesebbenSzámítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)
A verzió Név, tankör: 2005. május 11. Neptun kód: Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat 1a. Feladat: Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) 2a. Feladat: Lehet-e
RészletesebbenSEGÉDLET. A TTMER102 - FPGA-alapú hálózati eszközfejlesztés című méréshez
SEGÉDLET A TTMER102 - FPGA-alapú hálózati eszközfejlesztés című méréshez Készült: A Távközlési és Médiainformatika Tanszék Távközlési mintalaboratóriumában 2017. április A mérést és segédanyagait összeállította:
RészletesebbenAdatkapcsolati réteg 1
Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8 Kocsis Gergely 2018.11.12. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból
RészletesebbenMAC címek (fizikai címek)
MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 8. Gyakorlat Vezeték nélküli helyi hálózatok 2016.04.07. Számítógép hálózatok gyakorlat 1 Vezeték nélküli adatátvitel Infravörös technológia Még mindig sok helyen alkalmazzák
RészletesebbenLokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés
Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül
RészletesebbenA Wireshark program használata Capture Analyze Capture Analyze Capture Options Interface
A Wireshark program használata A Wireshark (régi nevén Ethereal) protokoll analizátor program, amelyet a hálózat adminisztrátorok a hálózati hibák behatárolására, a forgalom analizálására használnak. A
Részletesebben2008 II. 19. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Február 19
2008 II. 19. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása Az óra rövid vázlata kapacitás, szabad sávszélesség ping, traceroute pathcar, pcar pathload pathrate pathchirp BART Sprobe egyéb
RészletesebbenKét típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI)
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenMultiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) -
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenKábel nélküli hálózatok. Agrárinformatikai Nyári Egyetem Gödöllő 2004
Kábel nélküli hálózatok Agrárinformatikai Nyári Egyetem Gödöllő 2004 Érintett témák Mért van szükségünk kábelnélküli hálózatra? Hogyan válasszunk a megoldások közül? Milyen elemekből építkezhetünk? Milyen
RészletesebbenMagyar Gyors felhasználói útmutató A GW-7100PCI driver telepítése Windows 98, ME, 2000 és XP operációs rendszerek alatt
43 Magyar Gyors felhasználói útmutató Ez a telepítési útmutató végigvezeti Önt a GW-7100PCI adapter és szoftver telepítésének folyamatán. A vezeték nélküli hálózati kapcsolat létrehozásához kövesse a következő
RészletesebbenAz RSVP szolgáltatást az R1 és R3 routereken fogjuk engedélyezni.
IntServ mérési utasítás 1. ábra Hálózati topológia Routerek konfigurálása A hálózatot konfiguráljuk be úgy, hogy a 2 host elérje egymást. (Ehhez szükséges az interfészek megfelelő IP-szintű konfigolása,
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2013
Számítógépes Hálózatok 2013 5. Adatkapcsolati réteg MAC, Statikus multiplexálás, dinamikus csatornafoglalás, ALOHA, CSMA 1 Mediumhozzáférés (Medium Access Control -- MAC) alréteg az adatkapcsolati rétegben
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat Wireshark Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t
RészletesebbenAGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB
AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI BMEVIHIMA07 HÁLÓZATOK. 5. előadás. Fazekas Péter, Gódor Győző. BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék
MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI HÁLÓZATOK BMEVIHIMA07 5. előadás Fazekas Péter, Gódor Győző BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék 2015. március 17., Budapest 802.11 SZABVÁNY CSALÁD Mobil és vezeték
RészletesebbenTűzfalak működése és összehasonlításuk
Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,
RészletesebbenAz Internet működésének alapjai
Az Internet működésének alapjai Második, javított kiadás ( Dr. Nagy Rezső) A TCP/IP protokollcsalád áttekintése Az Internet néven ismert világméretű hálózat működése a TCP/IP protokollcsaládon alapul.
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Voice over IP (VoIP)
Kommunikációs rendszerek programozása Voice over IP (VoIP) Analóg jel digitalizálása A t 125 μs Analóg jel digitalizálása Analóg jel átalakítása Mintavételezés (8kHz) Kvantálás (8bit) Folytonos jelből
RészletesebbenHálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?
Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenInternet-hozzáférések teljesítményvizsgálata webböngészőben
Internet-hozzáférések teljesítményvizsgálata webböngészőben Orosz Péter BME TMIT SmartCom Lab 4. Magyar Jövő Internet Konferencia 2017. november 8-9. Áttekintés Adatforgalmi trendek és internethozzáférések
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok és Internet Eszközök
Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2008 12. datkapcsolati réteg, MC alréteg CSM, versenymentes protokollok, korlátozott verseny 1 Vivő-érzékelés (Carrier Sensing) (Slotted) LOH egyszerű, de nem
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 481 02 Irodai informatikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
RészletesebbenHálózatos adatbázis-kapcsolódási problémák és azok javítása
WINTAX programrendszer hálózatos vagy helyi adatbázis-szerverhez vagy adatbázis-kezelőhöz kapcsolódáskor jelentkező kapcsolódási problémák leírása és azok megoldásai. Korábban a Hálózatos beállítás bejegyzésben
RészletesebbenHotspot környezetek gyakorlata
SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 Hotspot környezetek gyakorlata info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Sándor Tamás SCI-Network Rt. Nem tudtuk, hogy lehetetlen,
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI 7. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI 7 Kocsis Gergely 2017.05.08. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)
Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g
RészletesebbenMérési útmutató a Mobil infokommunikáció laboratórium 1. méréseihez
Mérési útmutató a Mobil infokommunikáció laboratórium 1. méréseihez GSM II. Mérés helye: Hálózati rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratórium I.B.113. Összeállította:
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok PTI 5. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5 Kocsis Gergely 2013.03.28. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból
RészletesebbenTartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei
Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek
RészletesebbenVezeték nélküli LAN-ok IEEE 802.11 WLAN Wireless Local Area Network Wi-Fi Wireless Fidelity A wireless LAN-ok jellemzői WLAN jellemzők: pár száz méter 1-2 Mbit/s-től a 100 Mbit/s-ig ISM sávban (engedélymenetes)
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő
Részletesebbenvezeték nélküli Turi János Mérnök tanácsadó Cisco Systems Magyarország Kft. jturi@cisco.com
Biztonság és vezeték nélküli hálózat? Turi János Mérnök tanácsadó Cisco Systems Magyarország Kft. jturi@cisco.com 1 Amiről szó lesz - tervezés Mi az a CVD? Hogyan készül Mire e használjuk áju Vezeték nélküli
RészletesebbenSzámítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1
Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok 2017.02.20. M2M Statusreport 1 Mi a Packet Tracer? Regisztrációt követően ingyenes a program!!! Hálózati szimulációs program Hálózatok működésének
RészletesebbenTartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5
Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5 3.1 ELSŐ FUTTATÁS 5 3.2 TULAJDONOSI ADATLAP 6 3.3 REGISZTRÁLÁS 6 3.4 AKTIVÁLÁS 6 3.5 MÉRÉS 7 3.5.1 ÜGYFÉL
Részletesebben4. Hivatkozási modellek
4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati
RészletesebbenForgalmi grafikák és statisztika MRTG-vel
Forgalmi grafikák és statisztika MRTG-vel Az internetes sávszélesség terheltségét ábrázoló grafikonok és statisztikák egy routerben általában opciós lehetőségek vagy még opcióként sem elérhetőek. Mégis
RészletesebbenIEEE 802.11. Fazekas Péter. 2011. május 19., Budapest
IEEE 802.11 Fazekas Péter 2011. május 19., Budapest Mi az a Wireless LAN? A vezetékes LAN hálózat vezeték nélküli meghosszabbítása. Vezeték nélkül megvalósított számítógép hálózat. 1. csatorna 6. csatorna
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. Local Interconnection Network
Autóipari beágyazott rendszerek Local Interconnection Network 1 Áttekintés Motiváció Kis sebességigényű alkalmazások A CAN drága Kvarc oszcillátort igényel Speciális perifériát igényel Két vezetéket igényel
RészletesebbenHasználati útmutató a Székács Elemér Szakközépiskola WLAN hálózatához
Használati útmutató a Székács Elemér Szakközépiskola WLAN hálózatához Készítette: Szentgyörgyi Attila Turcsányi Tamás Web: http://www.wyonair.com E-mail: 2008. november 8. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenSzámítógépes munkakörnyezet II. Szoftver
Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok
RészletesebbenHálózatkezelés Szolgáltatási minőség (QoS)
System i Hálózatkezelés Szolgáltatási minőség (QoS) 6. verzió 1. kiadás System i Hálózatkezelés Szolgáltatási minőség (QoS) 6. verzió 1. kiadás Megjegyzés Jelen leírás és a tárgyalt termék használatba
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok ősz Adatkapcsolati réteg, MAC korlátozott verseny, Ethernet, WLAN; LAN-ok összekapcsolása
Számítógépes Hálózatok ősz 2006 8. Adatkapcsolati réteg, MAC korlátozott verseny, Ethernet, WLAN; LAN-ok összekapcsolása 1 MAC sub-réteg Statikus Multiplexálás Dinamikus csatorna foglalás Kollízió alapú
RészletesebbenBEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE UDP csomag küldése és fogadása beágyazott rendszerrel példa
BEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE 1 feladat: A Netburner MOD5270 fejlesztőlap segítségével megvalósítani csomagok küldését és fogadását a fejlesztőlap és egy PC számítógép között. megoldás: A fejlesztőlapra,
RészletesebbenWLAN router telepítési segédlete
Annak érdekében, hogy jogosulatlan felhasználóknak a routerhez való hozzáférése elkerülhető legyen, javasoljuk olyan biztonsági mechanizmusok használatát, mint a WEP, WPA vagy azonositó és jelszó beállitása
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös
RészletesebbenMobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0
Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL
RészletesebbenLéteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.
12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül
RészletesebbenKomplex terheléses tesztmegoldások a Mobil PS és CS gerinchálózaton
Komplex terheléses tesztmegoldások a Mobil PS és CS gerinchálózaton Olaszi Péter, Sey Gábor, Varga Pál AITIA International Zrt. HTE Infokom konferencia és kiállítás, 2012. október 10 12. Változások a gerinchálózatban
RészletesebbenAz Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0
Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön
RészletesebbenA készülék fő egységei X1 X1 (kizárólag vezeték nélküli kamera esetében X1 X1 X1 X1 X1
A készülék jellemzői: Nagysebességű video processzor Magas érzékenységű ¼ CMOS érzékelő Képfelbontás 300k Pixel Forgatás és döntés (Pan&Tilt) Optimalizált MJPEG video tömörítés Több felhasználó vezérlés
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
RészletesebbenHálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után
Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenHálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.
Hálózati réteg WSN topológia. Útvonalválasztás. Tartalom Hálózati réteg WSN topológia Útvonalválasztás 2015. tavasz Szenzorhálózatok és alkalmazásaik (VITMMA09) - Okos város villamosmérnöki MSc mellékspecializáció,
Részletesebben1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika
1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:
RészletesebbenSzilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt
Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos
RészletesebbenA digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései
A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései Előadó: dr. Darabos Zoltán +36 30 9448 255 drdarabos@compu-consult.hu COMPU-CONSULT Kft ügyvezető HTE 2013. Június 18. Program 1. Mik a melléktermékek?
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenNetECG központ Felvétel beküldése mentőautóból, háziorvosi rendelőből a korházba majd vizsgálata Cardiospy-NetECG programmal
NetECG központ Felvétel beküldése mentőautóból, háziorvosi rendelőből a korházba majd vizsgálata Cardiospy-NetECG programmal 2013.06.30. Labtech LTD. Tartalomjegyzék 1. Rendszer célja... 1 2. Rendszerkonfiguráció...
RészletesebbenFlash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft
Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül
RészletesebbenI. Házi Feladat. internet. Határidő: 2011. V. 30.
I. Házi Feladat Határidő: 2011. V. 30. Feladat 1. (1 pont) Tegyük fel, hogy az A és B hosztok az interneten keresztül vannak összekapcsolva. A internet B 1. ábra. a 1-hez tartozó ábra 1. Ha a legtöbb Internetes
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. március 17. IEEE 802.11 WLAN Wireless Local Area Network A legelterjedtebb WLAN megoldást az IEEE 802.11 szabvány definiálja Más megoldások:
RészletesebbenKommunikáció. Kommunikáció. Folyamatok. Adatfolyam-orientált kommunikáció. Kommunikáció típusok (1) Kommunikáció típusok (2) Média. Folyamok (Streams)
4. előadás Kommunikáció 3. rész Folyamatok 1. rész Kommunikáció 3. rész Adatfolyam-orientált kommunikáció Kommunikáció típusok (1) Diszkrét interakció A Kommunikáció típusok (2) Eddig: egymástól független,
RészletesebbenAlternatív TCP variánsok vizsgálata nagy sávszélességű, magas késleltetésű kapcsolatokon
Alternatív TCP variánsok vizsgálata nagy sávszélességű, magas késleltetésű kapcsolatokon Orosz Péter, Sztrik János, Che Soong Kim** Debreceni Egyetem Informatikai Kar oroszp@unideb.hu, jsztrik@inf.unideb.hu
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok GY 6.hét
Számítógépes Hálózatok GY 6.hét Laki Sándor ELTE-Ericsson Kommunikációs Hálózatok Laboratórium ELTE IK - Információs Rendszerek Tanszék lakis@elte.hu http://lakis.web.elte.hu Teszt 10 kérdés 10 perc canvas.elte.hu
Részletesebben"Eseményekre imm/connection Server scriptek futtatása
"Eseményekre imm/connection Server scriptek futtatása Az eseményeken az inels BUS rendszeren belül bekövetkező állapotváltozásokat értjük, amelyeket a CU3 központi egység ASCII kommunikációval továbbít
RészletesebbenNetis Vezetékes ADSL2+, N Modem Router Gyors Telepítési Útmutató
Netis Vezetékes ADSL2+, N Modem Router Gyors Telepítési Útmutató Modell szám: DL4201 Tartalomjegyzék 1. A csomag tartalma... 1 2. Hardware csatlakoztatása... 1 3. A modem webes felületen történő beüzemelése...
Részletesebbenpacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián
pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián rtalomjegyzék Technológia bemutatása Tervezési megfontolások Tesztelési protokollok Értékelés, kihívások az üzemeltetés terén
Részletesebben1. ÁLTALÁNOS HÁLÓZATI TRENDEK ÉS MOBIL HÁLÓZATI HATÁSAIK
BMEVIHIMA00 HÁLÓZATI TECHNOLÓGIÁK INTEGRÁCIÓJA 1. ÁLTALÁNOS HÁLÓZATI TRENDEK ÉS MOBIL HÁLÓZATI HATÁSAIK 2017. február 21., Budapest előadás 2017. február 7. Fazekas Péter Mit? alapképzés + BSc szakirány
RészletesebbenWi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date
Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,
RészletesebbenFábián Zoltán Hálózatok elmélet
Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Virtuális magánhálózat Egy lokális hálózathoz külső távoli kliensek csatlakoznak biztonságosan Két telephelyen lévő lokális hálózatot nyílt hálózaton kötünk össze biztonságosan
Részletesebben