Korreferátum Havas Gábor előadásához

Hasonló dokumentumok
Deszegregáció,egységes közoktatás

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben December 2.

Esélyegyenlőség a közoktatásban. Előadó: Szabó Istvánné szakmai vezető

Gyermekvédelmi kedvezmények. Rendszeres kedvezmények számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

Az esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok Október 13.

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása november 27.

Családi szocializáció

TÁMOP /

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP B.

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Balassagyarmat Város Önkormányzatának évi állami támogatása

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

A projekt szakmai megvalósítása

Esélyegyenlőségdeszegregáció

Pipitér Óvoda Pusztakovácsi Esélyegyenlőségi terve 8707 Pusztakovácsi Fő u Esélyegyenlőségi terv

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP-

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV

Gyermekvédelmi munkaterv

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Szent Kinga Katolikus Óvoda 5062 Kőtelek, Zrínyi út Tel: (56)

Alapító Okiratot módosító okirat 2

ESÉLYTEREMTÉS A BARCSI NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN TÁMOP /

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján.

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában

GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /

Esélyegyenlőségi Terve

HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Esélyegyenlôség, deszegregáció

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

HÁTTÉR: romák és oktatás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) április 7. csütörtök

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében

A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása EFOP Helyzetelemzés

Összesen: Ft

89/2008. (VI. 26.) Kgy. határozat

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP /2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban ( )

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

Az iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

AZ ÓVODA FENNTARTÓ LEHETŐSÉGEI A KISGYERMEKEK HÁTRÁNYCSÖKKENTÉSÉBEN

VÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE. A pedagógus létszám szükséglet meghatározása a berhidai általános iskolákban

Óvoda-iskola átmenetét segítő program

Felülvizsgálva: március 31.

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

A tanítási-tanulási motivációk néhány szabályozási kérdése

Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest, Budapest, Podhorszky u Tel: (06-1)

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás. Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság

Ápolás Betegellátás Alapszak PEDAGÓGIA I/8. Deutsch Krisztina szakoktató

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására.

Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Központ Gyöngyös

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

Az óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában

Továbbtanulási munkacsoport Fodorné Strausz Irma

B E S Z Á M O L Ó. a gyermekjóléti szolgálat 2015.évi tevékenységéről. Tisztelt Képviselőtestület!

Köszönjük, hogy értékes válaszaival hozzájárult a fejlődéshez!

INTÉZMÉNYI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINITORING JELENTÉS 2011/2012. TANÉV

A normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésű

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

Az utolsó padban SZKA_207_33

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

Változó gyermekek, változó generációk, változó támogató rendszerek

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

Köszöntjük vendégeinket!

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre

Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből.

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

Átírás:

Korreferátum Havas Gábor előadásához Szántó Zoltán Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Székház, Díszterem 2008. November 25.

A családi szocializáció és a kora gyermekkori fejlődés/1 Állítás ( explanandum explanandum ): Q: Az iskolába kerülő gyermekek 20 százaléka Magyarországon ma nehezen behozható hátrányokkal indul. (Herczog( Mária, 33.o.) Kérdés: Miért Q?

A családi szocializáció és a kora gyermekkori fejlődés/2 Előzetes megállapítások: 1. E lemaradás megelőzésében meghatározó a 0-60 6 éves, s különösen a 0-30 3 éves időszak: családi szocializáció 2. Az első három év nagymértékben meghatározza a gyermekek beilleszkedési, tanulási lehetőségeit és viselkedését

A családi szocializáció és a kora gyermekkori fejlődés/3 Válasz ( explanans explanans ): Azért Q, mert P 1 : Jelenleg nincs esély a komplex gyermekgondozási, nevelési, családsegítési elgondolások érvényre juttatására (szakmai, intézményi stb. érdekellentétek) P 2 : A családtámogatási rendszerben túlsúlyban vannak az otthonlétet segítő készpénzes támogatások

A családi szocializáció és a kora gyermekkori fejlődés/4 P 3 : Rugalmas munkavállalás és részmunkaidős foglalkoztatás szintje alacsony P 4 : Védőnői szolgálat nem teljes körű (túl nagy körzetek, közlekedés nem megoldott, túl sok család jut egy védőnőre, minőség romlik stb.) P 5 : A védőnői, szülészeti és gyermekorvosi információk nagy része elvész, nem hasznosul

A családi szocializáció és a kora gyermekkori fejlődés/5 P 6 : A bölcsődék száma csökkent (15%-ról 8%- ra) P 7 : Családi napközik száma nehezen növekszik (nincs hagyománya, motiváltság hiányzik, stb.) P 8 : A leginkább rászoruló gyermekek egy része nem (vagy csak későn) jut el az óvodába (sokszor nem kap megfelelő segítséget)

A családi szocializáció és a kora gyermekkori fejlődés/6 P 9 : A gyermekjóléti szolgálatok nagyon korlátozottan képesek megfelelni céljaiknak P 10 10 : A segítőszakmák presztízse és jövedelmezősége alacsony (többnyire női szakmák)

A családi szocializáció és a kora gyermekkori fejlődés/7 Miért Q? Azért Q, mert P 1 és P 2 és és P 10 10. Összetett (konjunktív) elégséges feltételek típusú érvelés (multikauzalitás( multikauzalitás). Ráadásul az okok sok esetben (több irányban, kölcsönösen) egymás hatását erősítik: szinkron és diakron hatások. Következtetés: kizárólag az okok együttes manipulálása (javaslatok) hozhat javulást.

Iskola: esélyegyenlőség és deszegráció?/1 Állítás ( explanandum explanandum ): Q*: : A magyar közoktatási rendszer jelenlegi állapotában jelentősen felerősíti a társadalmi induló helyzetből (mélyszegénység) adódó esélykülönbségeket. (Havas Gábor 121.o.) Kérdés: Miért Q*? Q

Iskola: esélyegyenlőség és deszegráció?/2 Előzetes megállapítások: 1. A közoktatás polarizáltsága 2. A halmozottan hátrányos (roma és nem roma) gyermekek iskolai szegregációja 3. A pedagógustársadalom pedagógiai fatalizmusa 4. Az elit és a középosztály iskolaválasztási viselkedése

Iskola: esélyegyenlőség és deszegráció?/3 A válasz ( explanans explanans ): Azért Q*, Q, mert P* 1 : A lakosság mélyszegénységben élő része területileg erősen koncentrálódik és szegregálódik (területi és lakóhelyi koncentráció, gettósódás) P* 2 : A halmozottan hátrányos helyzetű (roma és nem roma) tanulók egyre nagyobb hányadát oktatják szegregált körülmények között.

Iskola: esélyegyenlőség és deszegráció?/4 P* 3 : Az oktatási szegregáció erősíti a közoktatási rendszer polarizációját és a tanárok kontraszelekcióját. P* 4 : A kistérségi társulások és integrált oktatási központok gyakorlata többnyire nem csökkenti az esélyegyenlőtlenségeket. P* 5 : Az óvodáztatás nem képes érdemben csökkenteni a halmozottan hátrányos (különösen roma) gyermekek hátrányait.

Iskola: esélyegyenlőség és deszegráció?/5 P* 6 : Az általános iskola első osztályában jelentős mértékű szelekció érvényesül a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek rovására (gyógypedagógiai tagozatok, felzárkóztató osztályok, SNI magas aránya) P* 7 : Az iskolák többsége nem képes megfelelni a különleges gondozást igénylő gyermekek által támasztott szakmai követelményeknek. P* 8 : A szelekciót már első osztályba lépéskor erősíti a körzeten kívüli iskolába járás.

Iskola: esélyegyenlőség és deszegráció?/6 P* 9 : A felsőbb osztályokban tovább erősödik a szelekció (emelt szintű tagozatok, felzárkóztató képzések, nyolc- és hatosztályos gimnáziumok, évismétlések és lemorzsolódás, körzeten kívüli iskolába járás, magántanulók, stb.) P* 10 : A középfokú továbbtanulási arányok rohamos emelkedése alig érintette a hátrányos helyzetű (különösen roma) tanulókat.

Iskola: esélyegyenlőség és deszegráció?/7 P* 11 11 : Kialakult a gyenge színvonalú szakiskolák köre, amely felszívja a halmozottan hátrányos tanulók többségét. 12 : A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében rendkívül magasak a középfokú lemorzsolódási arányok. P* 12

Iskola: esélyegyenlőség és deszegráció?/8 Miért Q*? Q Azért Q, mert P* P 1 és P* 2 és és P* 12 12. Összetett (konjunktív) elégséges feltételek típusú érvelés (multikauzalitás( multikauzalitás). Ráadásul az okok sok esetben (több irányban, kölcsönösen) egymás hatását erősítik: szinkron és diakron. Következtetés: kizárólag az okok együttes manipulálása (javaslatok) hozhat javulást.

Mechanizmusok/1 Az okok és okozatok közti összefüggések feltárása akkor megalapozott, ha be tudjuk mutatni az összekapcsoló oksági mechanizmusokat is. Ráadásul a mechanizmusok mélyebb megismerése ad lehetőséget a beavatkozásokra (javaslatok). A bemutatott mechanizmusok többnyire társadalmi csapda jellegűek: az egyéni és a társadalmi optimum konfliktusát mutatják be (fogolydilemma, közlegelők tragédiája).

Mechanizmusok/2 Néhány konkrét példa az ilyen jellegű mechanizmusokra: 1. Körzeten kívüli iskoláztatás és szegregáció: Kritikus-tömeg tömeg mechanizmus (T. Schelling) 2. Otthonlétet segítő készpénzes támogatások, kistérségi társulások és okatási központok, iskolai szeleció: Perverz-hatások, cél-ellentétes következmények mechanizmusai (R. Boudon,, J. Elster)

Mechanizmusok/3 3. Pedagógustársadalom fatalizmusa : önmagát beteljesítő prófécia mechanizmusa (Thomas-tétel, R.K. Merton) ) stb. Ezek a mechanizmusok ráadásul láncokba kapcsolódnak, nem várt és bonyolult kölcsönhatásokat idéznek elő, felerősítik egymás következményeit (D. Gambetta: concatenations of mechanisms).

Köszönöm a figyelmet!