Regionális Gazdaságtan II. 1. Elıadás

Hasonló dokumentumok
1) A területi verseny fogalmának kialakulása

Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás. A téma vázlata

Területi tervezés, programozás és monitoring

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Közgazdaságtan - 8. elıadás

A területfejlesztés intézményrendszere

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Regionális gazdaságtan 3. A regionális mikroökonómia alapkérdései A telephelyelméletek. Dr. Bernek Ágnes 2008.

Regionális gazdaságtan 10. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás

A területfejlesztés finanszírozása

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

a nemzeti vagyon jelentıs

ziesedése az informáci

SMART: Services for SMEs in collaborative transport research projects

gfejlesztési si Konferencia

regionális politika Mi a régió?

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja

Tájékoztató a évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

A Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül. Varju László, Elnök, KMRFT október 14.

Regionális politika 2. gyakorlat

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM

Magyar tıke külföldön. Budapest nov. 6.

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Regionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban. Dr. Bernek Ágnes szeptember

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Fenntartható innováció. Dr. Lippényi Tivadar Székesfehérvár november 20.

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Regionális politika 6. elıadás

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

A területfejlesztés bevezetés. Dr. Kozma Gábor

A területfejlesztés bevezetés. Dr. Kozma Gábor

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

A Magyar Köztársaság kormánya

Regionális gazdaságtan 11. elıadás


Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül

Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés

Regionális gazdaságtan 10. elıadás

A HORIZONT 2020 dióhéjban

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

Gazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán

- átfogó cél: munkaerı-piaci aktivitás növelése a humán erıforrás minıségének, foglalkoztathatóságának javításán keresztül

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS

Mit értünk klaszterek alatt?

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

Klaszterfejlesztés a Pólus Programban

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Regionális gazdaságtan

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Tárgy: A KDOP évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok innováci teljesítm. ziesedése. Tatabánya, november 24.

Hálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

A föderalizmus és a területi együttmőködés összefüggései a városrégiók pozicionálásán keresztül


Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

I 3 SMES. INTRODUCING INNOVATION INSIDE SMEs Nemzetközi konferencia és 1. tréning program. Nemzetközi konferencia és tréning program a Dél-Dunántúlon

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Regionális Gazdaságtan II. 5. elıadás

Vállalkozásfejlesztési Program

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján Február 19.

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Regionális gazdaságtan

várható fejlesztési területek

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Bevezetés s a piacgazdaságba

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

Regionális gazdaságtan

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Átírás:

Regionális Gazdaságtan II. 1. Elıadás RÉGI GIÓK VERSENYKÉPESS PESSÉGE A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése Régiók versenyképessége az Európai Unióban - vázlat A területi verseny és versenyképesség fogalma, értelmezése A termelés és a hatalom tere A verseny koordinációs mechanizmusai Országok közti versenyképesség, komparatív és kompetitív elınyök, Az üzleti környezet elemei A területi verseny szereplıi, kapcsolataik, regionális hálózatok A területi verseny eredményei, versenyzı régiók alaptípusai Példák 1

A területi verseny fogalmának kialakulása Elmélete: a 1990-es évek közepétıl globális folyamatok lokális hatásai révén Két irányzat: Európai Unió - top-down szemlélet: a versenyképesség a kormányzati intézkedésektıl függ Amerikai - bottom-up szemlélet: a versenyképesség a vállalatok, iparágak, klaszterek tevékenységétıl függ Mindkét irányzat a tapasztalatokra alapoz, eltérésük oka: az állami berendezkedés és üzleti kultúra eltérései A területi verseny értelmezése A piaci verseny fogalmának változása: mikro illetve makro tényezık szerepe (Forrás: Lengyel, 2003, 5. fejezet) 2

A termelés és a hatalom térszerkezete A termelés tere: agglomeráció és diszperzió (szétterjedés) A hatalom tere: tıke feletti rendelkezés, koncentrálódás, urbanizálódás A verseny: nagyvárosok versenye A verseny koordinációs mechanizmusai Verseny: két v. több szereplı egymással szembeni elınyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. Koordináció: A szőkösen rendelkezésre álló javak elosztási mechanizmusai Bürokratikus (alá-fölérendeltség) Piaci (mellérendeltség) Önkormányzati, testületi (egyenjogú tagokkal) Etikai (donor és recipiens) Családi (közös háztartási fogyasztás) 3

Az országok közti verseny Két nézet: 1. Tagadja (Krugman): verseny csak vállalatok közt van Sikertelen országokat nem lehet megszüntetni Az országok közti kereskedelem nem zérus összegő (mindenki nyerhet egyszerre) Verseny nincs országok közt, csak rivalizálás státuszért, hatalomért 2. Elismeri (IMD): abszolút elınyök fontossága, az erıforrások szabad áramlása miatt verseny az országok közt Az országok kedvezı környezet nyújtásával versenyeznek Korábban: export és mőködı tıke vonzás; ma: hazai cégek szerepe is egyaránt fontos A munkaerı és tudás, társadalmi környezet (oktatás, információ) fontos agyakkal versenyeznek A kormányzati aktív szerepvállalás gazdaságon kívüli tényezık fejlesztésével Az országok versenyképessége: az ott mőködı vállalatok versenyelınyeinek felismerése és tudatos erısítése A verseny alaptípusai (EU-felfogás) Típusok: Élılények: élıhelyért, élelemért, fennmaradásért (nem gazd. szabályok szerint!) Társadalmi csoportok: politikai befolyásért, hatalomért (nem gazd. szabályok szerint!) Gazdasági egységek: gazdasági elınyökért Szintjei: 1. Munkavállalók (egyének) versenye: munkahelyekért 2. Vállalatok versenye: erıforrásért, piaci részesedésért, profitért 3. Területi egységek versenye: a jólét és életszínvonal emeléséért A területi verseny célja eltér a munkavállalók és vállalatok versenyétıl Eszköze: kedvezı üzleti környezet kialakítása amelyben a vállalatok sikeresek 4

A területi verseny a gyakorlatban Elsısorban városok között Városon belül is érdekcsoportok Két specifikum: A versenyzık köre nehezen körvonalazható (ipari régió és agrárrégió nem versenytárs) Gyıztes-vesztes pár helyett hatékony verseny, ha nincs vesztes! Európai és amerikai szemlélet rokonsága: a régió sikere a vállalatainak termelékenység-javulását idézi elı A területi verseny fogalma Olyan folyamat, mely a területi egységek közt zajlik, célja a régióban/városban élık jólétének növelése, a helyi gazdaság fejlıdésének elısegítésével, melyet egyes csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve befolyásolnak explicit v. implicit módon. Célja: jólét Szereplıi: városok, régiók - helyi csoportok, gazdasági és civil szféra, önkormányzat koordináló szerepe Eszköze: gazdaságfejlesztési elképzelések, programok, Idıbeli jellege: dinamikus, folyamat Egyazon hierarchiaszinten álló szereplık közt folyik, hasonló funkciójú területegységek Nem zérus összegő Nemcsak direkt, hanem implicit, indirekt módon is alakítják fejlesztések Stratégiai szemlélető nyilvánosságra hozott elképzelésekkel A területfejlesztés három célja (hatékonyság, méltányosság, fenntartható körny.fejlıdés) közül a hatékonysághoz kapcsolódik 5

Az üzleti környezet elemei Az üzleti környezet négyszöge (Lengyel, 2003) Vállalkozási környezet (társadalmi szféra) Technológia (reálszféra) Üzleti támogatások (humán szféra) Pénzügyi források (pénzügyi szféra) Üzleti környezet: A vállalkozási környezet Hosszabb idı alatt változik csak, külsı adottság Mőszaki kultúra (oktatás, vállalatok technikai felszereltsége, innovációs kultúra ) Sikeres vállalkozói modellek (az üzleti teljesítmény társadalmi megbecsültsége, ambíció, minták) Helyi infrastruktúra (mőszaki közlekedés, energetika, informatika, elérhetıségi hálózatok) Életminıség: regenerálódás, feltöltıdés, rekreáció és kultúra 12 6

Üzleti környezet: Technológia Technika, eszközök, módszerek, intézmények a hatékony termeléshez Tudományos parkok egyetemek, kutatóintézetek (infrastruktúrával!), innovatív cégek fejlesztési központjai Kormányzati K+F alapok (pályázati források) Vállalati K+F részlegek Helyi cégek innovatív hálózatai, együttmőködései Technológia transzfer ügynökségek 13 Üzleti környezet: Üzleti támogatások Humán erıforrás, alkalmazottak, menedzserek felkészítése, új ismeretek megszerzésének feltételei Üzleti oktatási programok közoktatási intézményekben Iparági egyesületek: szaktudás és tapasztalatcsere Inkubátorházak: induló vállalkozások segítése Munkaerıképzı szervezetek: átképzések, továbbképzések vállalati v. közösségi forrásból Mőszaki felsıoktatási intézmények Vállalati hálózatok: informális együttőködés 14 7

Üzleti környezet: Pénzügyi források Finanszírozási problémák áthidalására (hitelfedezet, garancia, tranzakciós költségek problémáira) Helyi pénzintézetek: jobb helyismeret, kisebb kockázat Üzleti angyalok: magánszemélyek Magán kockázati tıkealapok: bankok által túl kockázatosnak ítélt vállalkozásoknak Kormányzati kockázati tıkealapok: a régió fejlıdése számára fontos kockázatos tevékenységekre 15 A területi verseny szereplıi és koordinációs mechanizmusai A területi verseny színtere: régiók, városok Döntéshozó aktív szereplık: helyi szervezetek, intézmények Koordináció: régión belül, ill. régiók között Koordinációs mechanizmusok: Közintézmények: bürokratikus Vállalatok és szövetségeik: piaci Egyének és csoportjaik: testületi, etikai A régióban a verseny szereplıi eltérı koordinációs mechanizmusok szerint mőködnek Sokszereplıs területi verseny: v.ö. fogoly-dilemma, az egyénileg racionális döntés mindenki számára kedvezıtlenebb, mint az összehangolt döntés 16 8

A területi verseny potenciális szereplıi és csoportjai 17 A szereplık kapcsolatainak jellemzıi Nem elkülönült vállalatok és háztartások, hanem intézményesült szervezetek, közösségi érdek Területi verseny csak decentralizált intézményrendszer esetén (központi hatóságok dekoncentrált szervei nem képviselnek helyi érdeket) A résztvevık együttmőködéseinek keretei: regionális hálózatok lényege: nem formális megállapodások, hanem közös érdek és cél érdekében történı párbeszéd, együttmőködés 18 9

A regionális hálózatok általános szerkezete 19 A területi verseny eredményei Általános cél: a jólét növelése Gyakorlatban konkrét cél: Vállalati befektetések Népesség odavonzása Költségvetési források megszerzése Figyelemfelkeltı események A területi versenyben minden régió részt vesz, vagy tudatosan, vagy anélkül 20 10

Versenyzı régiók típusai 1. Csomóponti régiók: kohéziót a gazdasági kapcsolatok tartják fenn pl. Egyazon területi szinten lévı városrégiók Gazdaságfejlesztés-orientáltak 2. Tervezési, politikai régiók: kohéziót a közigazgatási, államigazgatási intézmények jelentik pl. NUTS 2 régiók Területfejlesztés-orientáltak 21 Gyakorlat Számpéldák üzleti környezet elemeire Értékeljük az üzleti környezet elemeinek regionális különbségeit az alábbi példák alapján 22 11

Példák Forrás: Dıry-Grosz (szerk, 2001): Helyzetelemzés a Nyugatdunántúli régió innovációs stratégiai programjához 23 24 12

25 26 13

27 28 14

29 30 15

31 16