AZ EURÓPAI BIOENERGIA POLITIKA MEGVALÓSÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

Hasonló dokumentumok
A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

A fenntartható energetika kérdései

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros május 3. 1

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

Budapest, november 25.

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME

Távhőfejlesztések KEOP KEHOP

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

Tervezzük együtt a jövőt!

NCST és a NAPENERGIA

A megújuló energiahordozók szerepe

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

Alapadatok. Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ

A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Környezet és Energia Operatív Program

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

szerepe a klímavédelemben

Tartalom Szkeptikus Konferencia

KISKUNMAJSA

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIA ARÁNYÁNAK NÖVELÉSÉRE. Dr Németh Imre Vezérigazgató Regionális Fejlesztési Holding Zrt

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

energetikai fejlesztései

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája március 18.

A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Átírás:

AZ EURÓPAI BIOENERGIA POLITIKA MEGVALÓSÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal Fejlesztéspolitikai Irányító Testület

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÚJ Előzmények: JAVASLATCSOMAGJA 2007 március EB integrált energia/klímavédelmi javaslat jóváhagyása (3 x 20% + 10%) 2007: RES* a TPES**-ben: 8.5% 2008.01.23. Direktíva tervezet Tagállamok differenciált kötelezettség vállalásai 20% megújuló arány Egységes kötelezettség vállalás 10% bioüzemanyag részarány a közlekedési szektorban *RES Renewable Energy Supply Megújuló Energia Ellátás **TPES Total Primary Energy Supply Összes Primer Energia Ellátás

NEMZETI CÉLOK TELJESÍTÉSE Villamos energia, fűtés/hűtés, közlekedés A tagállamok döntenek az energia-mixről A célok teljesíthetők más tagállamokban vagy harmadik országokban megvalósuló megújuló energia projektek támogatásával (JI / CDM)

A CÉLKITŰZÉSEK KISZÁMÍTÁSA A 2005. évi RES aránya A bázisév 2005 A bázisév RES arányának modulálása tükrözi a kiindulási pontot és azon tagállamok esetében a megtett erőfeszítéseket, ahol a RES aránya 2001-2005 között legalább 2%-kal nőtt +5.5% a modulált 2005 évi RES %-ban kifejezett arányához 0.16 toe / fő (EU teljes lakossága) súlyozva a GDP/fő index-szel, megszorozva a tagállam lakosságával A fenti két összetevő összeadása adja a RES elvárt részarányát a 2020. évi TPES-en belül

BIOÜZEMANYAGOK Előállításuk szigorú környezetvédelmi, fenntarthatósági kritériumokhoz kötött Legalább minimális üvegház hatású gáz (ÜHG) megtakarítást eredményezzen Biodiverzitás szempontjából érzékeny területeken (erdők, védett területek) ne termesszenek bioüzemanyag alapanyagokat Minimum célkitűzések nélkül, a versenyképesség hiánya miatt ez a terület nem fejlődne A hatékonyság javítása mellett a bioüzemanyagok jelentik az egyetlen reális alternatívát Energiafüggőség oldása Jelzés a jövőnek: a 2020-ban elavult autókat ma gyártjuk

A BIOENERGETIKÁBÓL SZÁRMAZÓ MA 30 Mrd Euro / év forgalom 350 000 munkahely 2020-ig: ELŐNYÖK 13-18 Mrd Euro / év költség mellett: 600-900 Mt / év CO2 megtakarítás 200-300 Mt / év fosszilis üzemanyag felhasználás elkerülése High-tech iparágak fejlődése, új gazdasági lehetőségek, munkahelyteremtés

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 34 13 16 13 13 RES / TPES 2020-BAN 49 42 38 30 31 25 25 24 23 23 18 18 16 17 20 15 14 15 14 13 11 10 Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Nagy-Britannia Csehország Dánia Bulgária Ciprus Belgium Ausztria [%] Forrás: Európai Bizottság

AZ EU CO2 EMISSZIÓS ELŐIRÁNYZATAI 2020-IG AZ ETS RENDSZERBŐL KIMARADÓ ÁGAZATOKBAN 2005-HÖZ KÉPEST (%) 25 20 19 17 15 15 14 13 11 10 9 5 5 4 1-5 -5-4 -10-13 -15-16 -15-14 -14-16 -16-17 -16-20 -20-20 -25 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Nagy-Britannia Forrás: Európai Bizottság

A MAGYAR KORMÁNY 2007-2020 KÖZÖTTI ENERGIAPOLITIKAI KONCEPCIÓJA Részstratégiák: Magyarország megújuló energiaforrás-felhasználása növelésének stratégiája 2007-2020 Magyarország energiahatékonysági stratégiája és nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve Nemzeti fenntartható fejlődés stratégiája (a Kormány elfogadta 2007.07.09-én) Új törvények: 2007. évi LXXXVI törvény a villamos energiáról (2007.07.02.) 2008. évi törvényjavaslat a földgázellátásról (Parlament előtt)

AZ ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIA ALAPPILLÉREI Ellátásbiztonság Energiaforrás struktúra Import diverzifikáció Stratégiai készletezés Hálózati infrastruktúra fejlesztés Lakossági ellátás/szociális felelősség Versenyképesség Piaci liberalizáció Integrálódás az EU belső piacába Ár- és támogatási rendszer Kutatásfejlesztés Fenntarthatóság Energiahatékonyság javítása takarékosság A megújuló energiahordozók arányának növelése Környezet- és természetbarát rendszerek kialakítása

ALAPVETŐ TENDENCIÁK 1990 ÓTA

MÉRSÉKLŐDÖTT A GAZDASÁG FAJLAGOS ENERGIAIGÉNYE AZ ENERGIAELLÁTÁS ÉS A GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY ÖSSZEFÜGGÉSEI (1991 2005) 25000 1220 1200 20000 1152 PJ 1180 1160 GDP (Mrd HUF) 15000 10000 1140 1120 1100 TPES, PJ 1080 5000 1060 1040 0 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 1020 TPES = Összes primer energia ellátás GDP, Mrd HUF TPES, PJ Forrás: KSH, Energia Központ Kht.

NÖVEKVŐ GAZDASÁG STAGNÁLÓ ÜHG KIBOCSÁTÁS UNFCC-nek jelentett nemzeti ÜHG leltár adatai [Gg] 1985 1990 1995 2000 2004 2005 LULUCF-el 115 273,4 94 229,9 71 299,3 75 441,4 74 734,5 75 743,3 LULUCF nélkül 116 729,2 1 Gg = 1000 tonna 98 136,9 79 241,3 77 339,6 79 204,3 80 248,4 LULUCF (Földhasználat, földhasználat-változás és erdészet)

CSÖKKENŐ SAJÁT ENERGIABÁZIS Alap-energiahordozók termelése hőértékben [PJ] 700 600 500 Egyéb Becsült megújuló E Tüzifa 400 300 200 Kommunális hulladék Atomerőművi VE Vízerőművi VE Bányászati PB Földgáz Kőolaj Szén 100 0 1990 1995 2000 2005 Forrás: Energia Központ Kht.

NŐVEKVŐ ENERGIA IMPORTFÜGGŐSÉG 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 Szénimport Gázimport Olajimport Forrás: Energia Központ Kht.

PRIMER ENERGIAELLÁTÁS SZERKEZETE, [%] TPES szerkezet, 2006 Egyéb**; 4,8 Szén; 11,6 2006: 1152 PJ Villamos Energia*; 15,1 Olaj; 26,8 Gáz; 41,7 * Atomerőművi, vízerőművi villamos energia. EU-konform metódus szerint : a vízerőművi és a szélerőművi villamos-energia termelés, valamint az import-export vill.e. esetében 3.6 MJ/kWh, az atomerőművi villamos energiát 10,9 MJ/kWh egyenértékkel figyelembe véve ** Egyéb: Megújuló + hulladék Forrás: Energia Központ Kht.

KÖZVETLEN ENERGIA- FELHASZNÁLÁS MEGOSZLÁSA MAGYAROSZÁGON (2005) Vásárolt hőenergia; 6,6 Villamos energia; 17,1 Földgáz; 39,8 Szilárd energiahordozók; 4,7 Tüzifa és egyéb megújuló; 3,4 Folyékony szénhidrogének; 28,4 Forrás: Energia Központ Kht.

EGYOLDALÚ FEJLŐDÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁSBAN EU25-2005 Magyarország - 2006 Víz 26,3% Egyéb biomassza 38,3% Geotermikus 6,6% Települési hulladék biológiailag lebomló része 3,6% Bioüzemanyag 1,7% Biomassza 65,2% Szél 6,4% Geotermikus 1,2% Nap (hő+pv) 0,9% Tüzifa 47,4% Napenergia 0,2% Vízenergia 1,2% Biogáz 0,8% Szélenergia 0,3% Forrás: ObservER, Eurostat Forrás: Energia Központ Kht.

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSÁBAN JELENTŐS TARTALÉKOK VANNAK AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA 2005 Ipar Mezőgazdaság és erdészet 2000 Közlekedés, raktározás, hírközlés Háztartások Szolgáltatások és kereskedelem 0% 20% 40% 60% 80% 100% A Chicagóban megrendezett GreenBuild konferencia megállapításai: - CO2 kibocsátás közlekedés (27%), ipar (25%), épületek (48%); -Az előállított VE 65%-át, a nyersanyagok 30%-át az épületek fogyasztják, az összes hulladék-kibocsátás 30%-át generálják

A HASZNOSÍTHATÓ BIOMASSZA POTENCIÁL MAGYARORSZÁGON Biomassza I. Tüzelési célú Mennyiség et/év Energiatartalom PJ/év Gabonaszalma 1 200 14,0 Kukoricaszár 2 500 30,0 Energiafű 600 7,0 Szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék 350 5,0 Energetikai faültetvény 2 500 38,0 Tüzifa/erdőkből 4 000 60,8 II. Bio motorhajtóanyag Kukorica 2 000 24,0 Búza/rozs 1 800 21,6 Repce 460 7,0 Napraforgó 200 3,2 III. Biogáz Hígtrágya, szerveshulladék 10 000 9,0 Silókukorica, cirok 3 200 10,8 Összesen: 230,4 Az 2005 évi TPES (1153 PJ) %-ában 19,9%

FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ÉS ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM

AZ EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FINANSZÍROZÁSA 2007-2013 (Mrd -ban) EU forrás Nemzeti forrás Összesen STRA + KA 22,4 EMVA + közv.t 5,0 EU forrás 15%-a 3,6 26 5 31 (8000 Mrd Ft)

KÖRNYEZET ÉS ENERGIA FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK EGÉSZSÉGES, TISZTA TELEPÜLÉSEK Hulladékgazdálkodás Szennyvízkezelés Ivóvízminőség-javítás VIZEINK JÓ KEZELÉSE Árvízvédelem Komplex vízgyűjtő-fejlesztés Települési szilárd hulladéklerakók rekultivációja Környezeti kármentesítés Vízgazdálkodási tervezés TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK JÓ KEZELÉSE Védett területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése Erdei iskola hálózat fejlesztése folyt. köv. oldalon

KEOP FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS-FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Fenntartható energia finanszírozása HATÉKONY ENERGIA-FELHASZNÁLÁS Energetikai hatékonyság fokozás Harmadik feles finanszírozás kiegészítése Hatékony energia finanszírozása FENNTARTHATÓ ÉLETMÓD ÉS FOGYASZTÁS Fenntartható fogyasztás elősegítése Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Hőenergia termelés Villamosenergia-termelés Bioüzemanyag

MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK 2006: 52,8* PJ a TPES 4.4%-a Ebből biomassza: 89,6% A HŐTERMELÉSBEN Egyéb forrásból biomassza 37,6% Biogáz 1,0% Vízenergia 1,3% Szélenergia 0,3% Bio üzemanyagok 0,9% Tűzifa erdészeti hulladék 5,7% Fotovillamos 0,01% Kommunális hulladék 3,7% Geotermia 6,8% Tűzifa 42,6% *Tartalmazza a VE termelésre felhasznált megújuló energiahordozó mennyiségeket Napkollektor 0,2% Forrás: Energia Központ Kht.

MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK A VILLAMOSENERGIA TERMELÉSBEN 2000 [GWh] 1800 1600 1400 1200 Szélenergia Vízenergia Biogáz Egyéb forrásból biomassza Kommunális hulladék Tűzifa 1000 800 600 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: Energiaközpont Kht.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK A VILLAMOS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSBAN AZ EU-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON Víz 65,91% Kommunális hulladék; 6,1 Egyéb forrásból biomassza; 1,1 Szél 16,13% Biogáz; 2,4 Geotermikus 1,19% Nap(PV) 0,35% Vízenergia; 12,1 Szélenergia; 2,8 Fotovillamos; 0,0 Biomassza 428,5 TWh, 2005 16,43% Tűzifa; 75,36 1531 GWh, 2006 Forrás: EUStat, IEA, ObservER, Energiaközpont Kht

BIOÜZEMANYAGOK - BIOETANOL Bioetanol kapacitás Meglévő: Szabadegyháza (Hungrana) 150 et/év Győri Szeszgyár 37 et/év Várható kapacitás: 2007-2013: 400 et 2013-2020 összkapacitás : 800 et Benzin fogyasztás: ~1.5 Mt/év 4,4% (vol) bekeveréshez szükséges bioetanol (2008): 71 et 5,7% (etart) szükséges bioetanol (2010): 144 et* * 1.6 Mt fogyasztást feltételezve

BIOÜZEMANYAGOK - BIODÍZEL Biodízel kapacitás Meglévő Bábolna (Öko-Line, próbaüzem 07.09) Halmajugra (Zöldolaj, alapanyag) Komárom (MOL/Rossi, 2007.12) Kunhegyes (Közép Tisza Mg Zrt, 2008.01) Sarkad (Bio-Ma Zrt., 2007. 12) Mátészalka Épülő Hódmezővásárhely (Central EU Biofuels, 2008) Dízel fogyasztás: ~2.8 Mt/év 4.4% (vol) bekeveréshez (2008): 5,75% (etart) bekeveréshez (2010): 50 et 40 et 150 et 5 et 60 et 10 et 120 et 118 et 183 et* *2.8 Mt/év fogyasztást feltételeve

BIOÜZEMANYAGOK - BIOGÁZ Biogáz kapacitás MW Mrd HUF Pálhalma (Agrospeciál Kft) 1,7 2,5 Nyírbátor (Bátortrade Kft) 2,5 2 Kenderes (Agrener Kft) 1,0 1 Kaposvár (Magyar Cukor Zrt) - 1,7 Klárafalva (EnviTec Kft) 0,5 - Talfája (Pilze-Nagy Kft) 0,3 - Budapest (Dreher ) 1,4 -

BIOMASSZA FELHASZNÁLÁSI IRÁNYOK Mezőgazdasági erdészeti alapanyag és melléktermék Regionális és lokális biomassza tüzelés (kapcsolt és kondenzációs VE-termelés, közvetlen hőenergia termelés) Biogáz előállítás Bio-üzemanyag előállítás (biodízel, bioetanol, biobutanol) Villamos energia termelés Biológiai hulladék alapú biogáz előállítás Használt sütőolaj, állati zsiradék hasznosítása Élelmiszeripari kereskedelmi szerves hulladékok Szennyvíziszap energetikai és mg-i hasznosítása

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! IMRE.NEMETH@MEH.HU