Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 4 GONDOLATI KERETEK 4 ALAPELVEK 4 A KELET-BALATONI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA, HELYZETÉRTÉKELÉS 5 A KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ADATAI 5

Kelet-balatoni KEF A Kelet-Balatoni Kistérség Drogstratégiája 2011-2012. 2011. 1

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 4 GONDOLATI KERETEK 4 ALAPELVEK 4 A KELET-BALATONI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA, HELYZETÉRTÉKELÉS 5 A KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ADATAI 5 A KISTÉRSÉG INTÉZMÉNYRENDSZERE 6 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK: 6 ISKOLÁK, OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, NEVELÉSI TANÁCSADÓ 8 TOVÁBBI INTÉZMÉNYEK 9 A KELET-BALATONI KISTÉRSÉGI KEF TÖRTÉNETE, CÉLKITŰZÉSEI: 10 A KB-KEF CÉLJAI: 10 KEF TAGSÁG ÖSSZETÉTELE: 11 MEGVALÓSÍTOTT TEVÉKENYSÉGEK: 11 LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINK: 11 A KISTÉRSÉGI PROBLÉMAKATASZTER: 12 ELEMZÉS/FELTÁRÁS MÓDSZERTANA 12 MÓDSZEREK BEMUTATÁSA: 12 ADAT-ÉS DOKUMENTUM-ELEMZÉSEK: 12 FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT 13 KUTATÁS: A VESZÉLYEZTETETT KORCSOPORT ATTITŰDVIZSGÁLATA 14 A KELET-BALATONI KISTÉRSÉG KÁBÍTÓSZER MEGELŐZÉSI FELADATAI: 17 A STRATÉGIA ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI: 17 A KISTÉRSÉGI DROGSTRATÉGIA ELEMEI 19 RÖVIDTÁVÚ TERVEK 19 HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK 20 JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK ÜTEMTERVE (2011. SZEPTEMBER 2012. SZEPTEMBER) 21 A STRATÉGIA FELADATRENDSZERE 22 2

A STRATÉGIÁBAN FOGLALT FELADATOK, CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSULÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK 23 HÁTTÉRANYAGOK, MELLÉKLETEK JEGYZÉKE: 25 TÉRKÉP A KELET-BALATONI KISTÉRSÉGRŐL 26 HÁTTÉRTANULMÁNY 27 A KUTATÁS HÁTTÉRADATAI 47 FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚK JEGYZŐKÖNYVEI: 53 VMRFK KUTATÁSI ADATAI 77 VÁZLAT: KÖZÖSSÉGI PREVENCIÓS TUDÁSTÁR 81 3

BEVEZETÉS 2000-ben az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti drogstratégiáját (96/2000. XII. 11. OGY Határozat). Ez a feladat, felelősség, program keret 9 évre vonatkozott. Kilenc év tapasztalata alapján készült el az új stratégia, A kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló 106/2009. (XII.21.) OGY határozat", amelyet 2009. december 15-én fogadott el az országgyűlés. Részben ebben a jogszabályban meghatározott irányelvek figyelembevételével, részben a kormány drogpolitikájának eddig ismertté vált irányelveit szem előtt tartva, valamint a kistérség lakossága körében szerzett tapasztalatok alapján készült a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása által létrehozott Kábítószer Egyeztető Fórum (KEF) stratégiája. A jelenlegi kormány politikája szemlélet- és irányváltást is jelent az elmúlt évekhez képest. Ennek része lesz az új drogstratégia, mely a megelőzésen, a családok megerősítésén, az iskolai nevelésen, a tanárok tekintélyének visszaállításán, a fiatalok támogatásán, a bajbajutottak segítésén és a kábítószer-kereskedők elleni drasztikus fellépésen alapul. GONDOLATI KERETEK A Kelet-Balatoni KEF munkacsoport kezdetektől azt a célt tűzte ki, hogy nem lemondva a társadalmi szintű változások akár kisléptékű befolyásolásának lehetőségéről, helyi szinten tudjon e szakmai közösség minél szélesebb spektrumban megragadni minden olyan eszközt, amely a helyi sajátosságok mentén segíti a kistérségben élő fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakítását. Ennek részeként sarkalatos célkitűzésként fogalmazódott meg, hogy a köz-gondolkodás része legyen a drog-prevenció, amely a hivatásos segítőkön túl számos társadalmi szervezetet, valamint a civil szféra sokféle szereplőjét szólítja meg és vonja be cselekvési mezőjébe. A fórum megalakulásakor olyan célok élveztek prioritást (együttműködés fontossága, hatékonysága, tényeken alapuló helyzetkép) melyek egyben előfeltételeit jelentik a cselekvési mezők kijelölésének és a stratégia által megjelölt kulcsszereplők és lépések meghatározásának. Végig kell gondolni minden aktív résztvevőnek, hogy a stratégiát milyen konkrét lépésekkel valósítja meg, az a stratégiai célkitűzésekből, hogyan lesz kész terv és azokhoz milyen források rendelhetőek. ALAPELVEK A kábítószer probléma kezelése mindenkor egy kényes szakmai status quo fenntartását igényelte. Újra és újra felcsapnak a viták, hogy a kábítószer probléma kezelésében milyen eszközök kapjanak prioritást, melyik pillér és eszköztár váljék hangsúlyosabbá: a preventív gondolkodást középpontba helyező, a szankciókkal távol tartó, vagy inkább az ártalomcsökkentést, elterelést szorgalmazó. A Kelet-Balatoni KEF munkacsoport a prevenció irányából közelítve igyekszik összhangot teremteni a tagok munkájában és ezzel összefüggésben egyfajta egységes szakmai és módszertani szemléletmód kialakítására törekszik tagjai és a delegált szervezetek között. Alapelvként az alábbiakat tartjuk szem előtt: a tárgyilagos tények elsődlegessége 4

együttműködés és közös szakmai munka szolgáltató intézmények támogatása a szükséges programfejlesztésekben szociális érzékenység, empátia, kongruencia multidiszciplináris megközelítés az egészség, mint érték megjelenése, ahol a józanság, a szer-mentesség, mint alapérték jelenik meg A KELET-BALATONI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA, HELYZETÉRTÉKELÉS A KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ADATAI A Kelet-Balatoni Kistérség a Közép-Dunántúli Régióban, Veszprém megyében, a Balaton északkeleti csücskében található. A Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulásához 11 település tartozik. A 29004 lelket számláló kistérség központja legnagyobb települése, a 9243 fős Balatonalmádi város. A kistérségben három település város Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Balatonkenese - a többi település község. A kistérség települései: Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonfőkajár, Alsóörs, Felsőörs, Csajág, Küngös, Szentkirályszabadja, Litér és Balatonvilágos. A kistérség K-Ny irányban elhúzódó hosszanti fekvése, a tanácsi-járási rendszerben kialakult igazgatási szervezeti rendszer hagyományai, valamint a rendszerváltást megelőzően Balatonfűzfőn jelenlévő két óriásvállalat megyei szinten is túlmutató felszívóképessége miatt, a térségben hagyományosan három település bír centrális erővel: Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Balatonkenese. E három település a közszolgáltatások területén a környező kistelepülések részvételével gesztor-jellegű tevékenységeket is ellát. A települések megoszlása lakosságszámuk alapján (2010. 01. 01. adatok) Helységnév Lakosságszám (fő) Alsóörs 1 574 Balatonalmádi 9 243 Balatonfőkajár 1 380 Balatonfűzfő 4 528 Balatonkenese 3 598 Balatonvilágos 1 383 Csajág 894 Felsőörs 1 607 Küngös 566 Litér 2 135 Szentkirályszabadja 2 096 Összesen: 29 004 5

A kistérség népessége az országos trendeknél gyorsabban növekszik. A települések életében a szociális szolgáltatások rendszerének kiépítése nem ad-hoc jellegű döntés eredménye. A szolgáltatók/fenntartók szigorú törvényi szabályozás és szakmai külön jogszabályok alapján biztosíthatják a kötelező vagy önként felvállalt szociális szolgáltatásokat. A szociális és az egészségügyi problémák a szociálpolitika területén is összefonódnak,- a fejlesztési prioritásokban is sokhelyütt együtt jelenik meg (pl. akadály-mentesítés, kórházi szociális munkásokkal való szoros kooperáció, addiktológiai-rehabilitációs programokkal való, kistérségi határokon túlnyúló együttműködés), ami egy komplex rendszerszemléletet feltételez, melynek eredménye a szolgáltatásokat igénybe vevők több szálon futó gondozása. A KISTÉRSÉG INTÉZMÉNYRENDSZERE SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK: A családsegítés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás feladatainak kistérségi ellátása 2007. június 1-től kezdődően átalakult. A kistérségben egyetlen település sem tart fenn önállóan intézményt szociális alapfeladatok ellátására. A többcélú társulás feladat-ellátóként és szervező tevékenységével biztosítja, hogy a társulás területén a szociális feladatok magasabb szakmai színvonalon, hatékonyabban kerüljenek ellátásra, olyan intézményi társulások működjenek, melyek biztosítják a szociális törvény által szabályozott feladatellátást. Közös intézményfenntartó társulás által működtetett intézmény útján látják el szociális feladataikat: Balatonalmádi, Alsóörs, Szentkirályszabadja, Balatonfűzfő települések önkormányzatai a családsegítés szolgáltatásban Balatonalmádi, Szentkirályszabadja, Litér, Felsőörs, Alsóörs, Balatonfűzfő települések önkormányzatai a házi segítségnyújtás, nappali ellátás nyújtása során Balatonkenese, Balatonfőkajár, Balatonvilágos, Csajág, Küngös települések önkormányzatai családsegítés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás feladatellátásában. A gyermekjóléti feladatok kistérségi ellátása 2007. február 01-től szerveződött meg. A feladatellátás jelenlegi rendszere 2007. május 31-től működik. Ettől az időponttól kezdődően a szolgáltatás feladatainak ellátására egy település sem tart fenn önálló gyermekjóléti intézményt. 6

Közös intézményfenntartó társulás által működtetett intézmény útján látják el gyermekjóléti feladataikat: Balatonalmádi, Alsóörs, Szentkirályszabadja, Balatonfűzfő települések önkormányzatai Balatonkenese, Balatonfőkajár, Balatonvilágos, Csajág, Küngös települések önkormányzatai A Többcélú Társulás által ellátott gyermekjóléti feladatok: Litér, és Felsőörs területén a Többcélú Társulás és a Bendola Human Bt. között létrejött feladat ellátási szerződés alapján látják el a gyermekjóléti szolgáltatás törvényben meghatározott feladatait. A kistérségi szociális és gyermekjóléti alapellátások számos ponton kapcsolódnak a kistérség civil szerveződéseihez. Minden településen jellemző a civil szervezetek és a professzionális szolgáltatók együttműködése. Az együttműködés kiemelt pontjai a prevenciós, egészségmegőrző és mentálhigiénés, a családi, közösségi, szabadidős rendezvények szervezése, ezek közös pályázati megvalósítása, az adománygyűjtések, valamint az alapellátások hatékony működéséhez elengedhetetlen észlelő-jelző rendszeri együttműködés. A szakellátást végző intézményekkel való kapcsolatok kiépítettek. /kórházak, ápolást nyújtó otthonok/ A Kistérségben a szociális ellátást magánvállalatok és civil szervezetek is segítik. A házi segítségnyújtásban egy magáncég és a Karitász Egyesület tevékenykedik (segélyezés). A Move-Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft által fenntartott Támogató Szolgálat fogyatékkal élők szállítási, gondozási, foglalkoztatási, közösségi feladatait látja el a kistérség valamennyi önkormányzatával megkötött feladat-ellátási megállapodás alapján mind a 11 településen. A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátását három szervezet végzi. Területi Szociális Szolgáltató Intézmény A Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ Bendola Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Az intézményekben elérhető szolgáltatások: - pszichológiai segítségnyújtás; - jogi tanácsadás; - közösségi szociális munka (városi rendezvények, környezetünk és egészségünk megóvása érdekében szervezett közösségi kezdeményezések) - adósságkezelés, - csoportokkal végzett szociális munka. További speciális szolgáltatásaink: - háztartásvezetési tanácsadás, - pénzkezeléssel -és beosztással kapcsolatos tanácsadás. A jelzőrendszer tagjaival (védőnői szolgálat, iskola, óvoda ifjúságvédelmi felelősei, rendőrség, háziorvosi szolgált, pszichiátria, nevelési tanácsadó, pártfogó felügyelői szolgálat, valamint azokkal az intézményekkel, alapítványokkal, akikkel együttműködési megállapodást kötöttünk, mint a Horgony Alapítvány, a hajléktalan ellátást biztosító várpalotai székhelyű Hajléktalanszálló) szoros kapcsolatot tartunk a problémák hatékony kezelésére, megoldási stratégiákat kínálva. 7

ISKOLÁK, OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, NEVELÉSI TANÁCSADÓ Az önkormányzatok kötelező és vállalt közoktatási feladataikat közvetlenül, vagy társulási megállapodással létrehozott, intézményfenntartó mikro-társulásokban, valamint közoktatási megállapodás keretében látják el. A közoktatási intézményi feladatokról intézményi társulások, illetve a társult önkormányzatok önállóan az alábbiak szerint gondoskodnak. Önállóan tartanak fenn intézményt Balatonalmádi Város Önkormányzata Közös intézményfenntartó társulás által működtetnek intézményt: - Alsóörs és Lovas Község Önkormányzatai - Balatonkenese, és Küngös Község Önkormányzatai 2009. augusztus 1-től Balatonvilágossal - Balatonfűzfő és Papkeszi Község Önkormányzatai - Litér és Királyszentistván Község Önkormányzatai - Egy csoportos óvoda működik: Csajág községben - Két csoportos óvodák: Alsóörs, Balatonfőkajár és Felsőörs községekben - Három csoportos: Litér, Szentkirályszabadja - Négy csoportos: Balatonkenese, 2009. augusztus 1-től Balatonvilágossal bővült 2010. szeptember 1-től Balatonvilágoson 1 óvodai és 1 egységes óvoda-bölcsőde csoport működik - Nyolc csoportos: Balatonalmádi, Balatonfűzfő A balatonvilágosi Mészöly Géza Általános Iskola Tagiskola a Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagiskolája. A Csajági Református Általános Iskola Balatonfőkajári telephelyén az általános iskolások oktatása folyik. Hajmáskér Község Önkormányzata, Sóly Község Önkormányzata és Szentkirályszabadja Község Önkormányzata Közoktatási Intézmény Fenntartói Társulása fenntartásában működő, Hajmáskér székhelyű a Gábor Áron Általános Iskola és Óvoda intézménysége a Szent István Király Tagiskola Szentkirályszabadján. A felsőörsi Malomvölgy Általános Iskola a veszprémi Hriszto Botev Általános Iskola tagintézménye. A Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása az alapfokú közoktatás terén: - összehangolja a közoktatási terveket, - előkészíti a közoktatási megállapodásokat, - szakmai napokat szervez, - kistérségi tanulmányi és sportversenyeket szervez, - értékeli az országos kompetenciamérések eredményeit, külső szakember alkalmazásával javaslatot tesz a szükséges nevelési, pedagógiai lépésekre, - az egyeztető fórum szerepét tölti be az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében. Közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása 2007. június elsejétől kezdődően a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása a közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást, 2007. szeptember 1-től a továbbtanulási, 8

pályaválasztási tanácsadás ellátását vállalta. Az említett szakszolgálati feladatok ellátása a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása és a Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal kötött megállapodás alapján valósul meg. 2011. augusztus 1-től Balatonalmádi Város Önkormányzata intézményegységet hoz létre a logopédiai feladatok ellátása céljából. A logopédián és a gyógytestnevelésen kívül a többi pedagógiai szakszolgálati feladatokat továbbra is a Veszprém Megyei Önkormányzat látja el. A középfokú nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelési-oktatási feladatok ellátás A kistérségben két középfokú oktatási intézmény található: - Balatonalmádiban a Magyar-angol Kéttannyelvű Gimnázium - Balatonfűzfőn az Öveges József Szakképző Iskola és Gimnázium A rendszerváltást követően az iskolarendszerben a gazdaságban végbement átalakulás és társadalmi elvárások megváltozása következtében legnagyobb átalakuláson a szakképzés ment keresztül. Szerkezete alapvetően megváltozott. A rendszerváltás előtt egy-egy korosztály kb. 50 %-a szakmunkásképző intézetekben, 30-40 % közötti része szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Jelenleg azonban a szakközépiskolai képzés vált meghatározóvá. Jelentősen csökkent az ipari szakmák oktatása, s nőtt a szolgáltatás irányába történő elmozdulás. Jelentős változás a szakképzésben, hogy normatív állami támogatást a másodszakma tanulására is biztosítják. Bár a Veszprémi Egyetem nem tartozik a kistérségbe, felsőfokú képzési formái meghatározóak a térség számára az idegenforgalom és a turizmus terén. TOVÁBBI INTÉZMÉNYEK Alkohol és drogsegély ambulancia nincs a kistérség területén, az ellátást a veszprémi megyei intézmény biztosítja. Az Alkohol - Drogsegély Ambulancia egyesület járóbeteg rendszerben addiktológiai ellátást biztosít a következő szolgáltatásokkal: ambuláns ellátás, alacsony-küszöbő szolgáltatások, ártalomcsökkentő programok, telefon-szolgálatok, tanácsadás, jogsegély, tűcsere-program, anonim AIDS, Hepatitis, TBC szűrés, prevenció, helyettesítő kezelések. Ezen kívül kínál még közösségi programokat, elsősorban volt drogbetegek és hozzátartozóik számára önsegítő vagy kulturális szupportív csoportokat. Az ellátás megyei hatókörű, az elérhetőségben területi egyenetlenség van, valamint hozzáférési különbségek a megyeszékhelyen és a vidéken élők között. Az egészségügyi ellátásban részt vesz a Cholnoky Ferenc Megyei Kórház Rendelőintézetében működő pszichiátriai gondozó, illetve az ifjúsági pszichiátria. 9

A KELET-BALATONI KISTÉRSÉGI KEF TÖRTÉNETE, CÉLKITŰZÉSEI: Balatonalmádiban 2005.évben alakult meg a városi szintű Kábítószer Egyeztető Fórum, amely Balatonalmádi közigazgatási határain belül jogi személyiséggel nem rendelkező, lokális tanácsadó, koordináló és egyezető munkacsoportként működött egészen 2009. májusáig. Ekkor, annak érdekében, hogy a helyi KEF hálózatba szerveződését, területi integritásának egyéb ellátórendszerekhez való hozzáillesztését elősegítsék, a munkacsoport tagjai kezdeményezték a szakmai szerveződés kistérségi kiszélesítését. Így 2009. május 18-án alakult meg a Kelet-Balatoni Kistérségi KEF, amely tevékenységével a Nemzeti Stratégia iránymutatásait követve a korábbi balatonalmádi szakmai fórum munkáját vitte tovább. A munkacsoport tagjai szervezeti szinten is bővültek, immár megyei, térségi szervezetek és szakemberek bekapcsolódásával valódi interdiszciplináris szakmai, módszertani eszköztárral áll készen koordinatív, tanácsadói feladatainak ellátására. A kistérségi szervezeti keretek létrehozásával az egyes településekre jellemző egyedi kérdések, problémakataszterek megtartása mellett számos olyan kérdéskör került fókuszba, melyek tipizálását, értelmezését e nagyobb integráció, a hasonlatos jegyek kiemelésével kedvezően befolyásolta. A KB-KEF CÉLJAI: - a helyi droghelyzet feltérképezése, - helyzetfelmérés készítése, - tapasztalatcserét annak érdekében hogy a KEF tagok jobban megismerjék egymás szakmai munkáját, - ezzel együtt a KEF szervezetfejlesztését a hatékonyság növelésében. - a drog-és a szenvedélybetegségek mértékét csökkentő programok elindítása, - prevenció, - a közösségi és iskolai szociális munka bevonása a területre az egészséges életszemlélet kialakításával, valamint - az eddigi jó gyakorlatok folytatása. A kistérségi KEF céljai megvalósítása érdekében, tevékenységével a Nemzeti Stratégia iránymutatását követve közös szakmai álláspont kialakítására törekszik, kezdeményezi a térségre vonatkozó helyzetfelmérés, és ennek alapján a drog-probléma mértékét csökkentő programok elindítását, az eddigi jó gyakorlatok folytatását. A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfőbb feltétele A prevenciós színtérről érkezettek, az egészségügyi intézmények, a rendőrség, a család és ifjúságvédelem szakemberei alkotják a fórum tagjait, hiszen a válogatás feltétele éppen a sokszínűség, a teljes drogszcéna lefedése, a különböző szervezetek együttműködési lehetőségének megteremtése volt. A KEF tagjai természetesen rálátással rendelkeznek saját munkaterületükre, tehát üléseik egyféle fókuszcsoportként is értelmezhetőek. Mindenki a saját ismereteit, de egyben ítéleteit és véleményét is hozza az ülésekre. A csoport többi tagja természetesen egyfajta kontrollcsoportként vesz részt a munkában, esetenként más nézőpontot képviselhetnek. Ha a fő kérdések megítélésében konszenzus alakul ki, az eleve jó kiindulópontként értékelhető. 10

KEF TAGSÁG ÖSSZETÉTELE: - Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ - Balatonkenesei Területi Szociális Szolgáltató Intézmény - Angol - Magyar Tannyelvű Gimnázium és Kollégium - Öveges József Szakképző Iskola és Kollégium - Balatonalmádi Rendőrkapitányság - Veszprém Megyei Rendőrkapitányság - Kistérség területén működő Általános Iskolák - VMK Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Balatonfüredi-Balatonalmádi-Tapolcai-Sümegi Kistérségi Népegészségügyi Intézete - Nagycsaládosok Balatonalmádi Egyesülete - Balatonalmádi Nevelési Tanácsadó - Tagtelepülési önkormányzatok MEGVALÓSÍTOTT TEVÉKENYSÉGEK: - KEF ülések, tanácskozások, - KEF képzések, tanulmányúton való részvétel, - Konferenciákon való részvétel, - Fókuszcsoportos felmérések, - Tapasztalatcsere a Veszprém megyei KEF-ekkel, A KEF működésének pozitív hozadéka, hogy lefedi a térséget ellátó intézményrendszert (közoktatási, szociális, gyermekjóléti) és szakmai szervezeteket, így ezen intézményekben dolgozó pedagógusok, szakemberek között szorosabb együttműködés alakult ki. A közös munka során felszínre kerültek olyan helyi sajátosságok, esetek, megoldásra váró problémák, melyek feltérképezése, a megoldási lehetőségek kidolgozása a KEF tagszervezetek együttműködésében valósult meg. Fontos a helyi szintű, illetve a kistérségi szerepvállalás erősödése a drog prevencióban, illetve egyéb függőségek kezelése (dohányzás, alkoholfogyasztás, játékfüggőség) területén is. Céljaink között szerepel a KEF tagságba újabb tagok bevonása, a helyi televízió, valamint az egyházak megszólítása, továbbá a helyi igényekhez igazodó drogstratégia kialakítása, mellyel a későbbiek folyamán hatékonyan tudjuk programjainkat megvalósítani. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINK: A program megvalósítása során a KEF működése folyamatossá vált, szakmai kapcsolatok erősödése tapasztalható. A képzések, szakmai konferenciák a tagok szakmai fejlődését nagyban segítették. Munkánk során biztosított volt a szakmai háttér az NDI munkatársai, tanácsadója által, mely megmutatkozott az ülések alkalmával, valamint a képzések téma választásában, előadók felkérésében is. 11

A KISTÉRSÉGI PROBLÉMAKATASZTER: ELEMZÉS/FELTÁRÁS MÓDSZERTANA A stratégia fundamentumát a tárgyilagos információ összegyűjtése jelentette, melyek megvilágítják a fiatalok egészségmagatartásának jellegzetességeit. A tényfeltáró módszerek közül a dokumentum-elemzést, a kulcsszereplőket megszólító fókusz-csoportos interjúkat, valamint a veszélyeztetett fiatalok és tanáraik bevonásával készített kérdőíves vizsgálatokat választottuk. Az adatelemzés, valamint a kérdőíves vizsgálat az adatok időbeli változásának tendenciáit vizsgálva, valamint a 2008. évben felvett kutatás kiegészítő adatfelvétele következtében nem csak keresztmetszeti, hanem dinamikus, a változások ívét megragadó helyzetkép felállítását is lehetővé teszi. A tanulmány, valamint a fókuszcsoport jegyzőkönyvei e szakmai anyag mellékleteként olvashatóak. A stratégiánkban csak azokat a ténymegállapításokat emeljük ki, melyek a konkrét lépések meghatározását kijelölték. Vizsgálatunk, céljaiban és alkalmazott módszertanában három fő elemre bontható MÓDSZEREK BEMUTATÁSA: ADAT-ÉS DOKUMENTUM-ELMEZÉSEK: Ebben a tevékenységi körben a területhez széles körben kapcsolódó, már meglévő és hozzáférhető adatbázisok, kutatási anyagok, tervezési, fejlesztési koncepciók, stb. másod, ill. tartalomelemzésére, a statisztikai adatállomány releváns adatainak leválogatására, szűrésére kerül sor. o Kistérségi szintű stratégiák (oktatási, bűnmegelőzési), koncepciók (szociális és közbiztonsági) o A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2006-2010. helyzetelemzései o Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ valamint a FMKMK Balatonalmádi Kirendeltsége adatai o KSH 2010., valamint 2011-es adatfelvételei A kistérségben élő lakosság, különösen a fiatalok életvitelét, szokásait megfigyelve, az a véleményünk, hogy nem lehet a kábítószer használatot és annak hatásait, következményeit önmagában nézni, kezelni. Káros szenvedélyek elleni küzdelemről kell beszélnünk. Ennek több oka is van. Részben a területen az ország más területeivel összehasonlítva nem kiugró az illegális drogok fogyasztása, az országos átlag alatt marad, viszont ugyanúgy erőteljesen megjelenik a jelentős alkoholfogyasztás, a dohányzás, a játékszenvedély, amely a felnövekvő generációk életének ma már mindennapos és sajnos az egész társadalom által, teljesen elfogadott jellemzője. A szenvedélybetegek kezelésében-ellátásában fontos szerepe van az állami szektor intézményeinek, de emellett jelentős azon civil, egyházi szervezetek száma, akik ezen a területen nyújtanak különböző szolgáltatási formákat. Ez főként az alacsonyküszöbű szolgáltatások számában mérhető, mely így azt is jelzi, hogy a helyi közösségek szerepe, feladatvállalása, egyre jelentősebbé válik a kezelési struktúra kiépítésében. Rendészti feladatként jelenik meg sok esetben a társadalmi problémákra adott válasz. Hatékony harcot folytatni a káros szenvedélyek ellen a kereslet csökkentésével, a fogyasztói oldal más irányba történő terelésével lehet igazán. Az illegális drogfogyasztás elleni egységes társadalmi összefogás szándéka jelenik meg a törvények szigorításában, a kábítószer kínálati oldalának üldözésében és a fogyasztók elleni szankciókban a kereslet csökkentésére, de hol van a 12

keresleti oldal civil erőkkel történő megerősítése annak érdekében, hogy ne váljon fogyasztóvá, hogy problémái megoldására a közösség számára is elfogadható megoldásokat kapjon, találjon. A jogszabályok szigorítása mellett a civil segítő eszközök megerősítése a legfontosabb, hogy tudjunk alternatív megoldást nyújtani az érintett célcsoportoknak. FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT E feladatkörben a kistérségben található önkormányzati, egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, illetve a büntető-igazságszolgáltatás területén dolgozó vezetőkkel készítünk tematikus fókuszcsoportos interjúkat, közelebb hozva, megismerve percepcióikat, feltárva számszerűsíthető, egzakt ismereteiket az intézményeik érintettségéről, a probléma nagyságáról. A tematikus fókusz-csoport megbeszélések előnye, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos vélemények megszerzése során óhatatlanul fellépő bizalmatlanság kivédésére sajátos technikájánál fogva alkalmas abban az esetben is, ha a csoportvezető nem bizalmasa a tagoknak. Nem kell feltétlenül magukról beszélniük, hanem a köz véleményét tolmácsolják, miközben szerencsés esetben sokkal mélyrehatóbb információk bukkannak fel egy jól megtervezett irányított megbeszélés hevében, mint akár a legalaposabb kérdőívek esetében. A csoportos, irányított tematikájú beszélgetések tapasztalatai alapján körvonalazódó kép a kezelési lánc fejlesztéséhez elengedhetetlen. 1. Fókuszcsoportos interjúk felvétele a KEF tagjai, valamint a lokális döntéshozók bevonásával két csoportban cél: a résztvevők problémához való viszonyrendszerének feltérképezése, az általuk hozott információk, problémakataszter felvétele az alábbi kérdések mentén: Fontosabb megállapítások o Mennyire érzi súlyosnak a droghelyzetet a kistérség területén o Milyen konkrét megoldásokat javasolnak a stratégiába o Milyen feladatokat, szerepeket vállalnának annak megvalósításában? o Készek-e rendszeres információcserére, együttműködésre, adatszolgáltatásra. - az iskolák képviselői közvetlenül nem, vagy alig találkoznak szerhasználattal, a szerfogyasztás jeleit érzékelik, de a fő problémának az alkoholfogyasztást, és dohányzást tartják. Mindegyikük fontosnak tartja, erősítené a prevenciós programok jelenlétét az iskolákban. Kiemelték a szülök felelősségét - az iskola nem tudja bepótolni a szülői kapcsolat, az érzelmi kötődés hiányát. - a szociális és egészségügyi szektor képviselői találkoznak szerhasználókkal, az alkohol, dohányzás mellett említik gyógyszerekkel való visszaélés problémáját, az illegális szerhasználat kapcsán elsősorban a kannabiszszármazékok (marihuana) fogyasztását. Kiemelték a területen dolgozó szakemberek leterheltségét, ill. a szükségesnek ítélt szakemberek hiányát (pszichológus, addiktológus) - a rendőrség képviselői megerősítik a fenti tapasztalatokat. Kiemelték, hogy a kínálatcsökkentés területén nem látnak jelentős problémát, a terjesztőik nem jelennek meg a térségben. Emellett az elterelés rendszerébe bekerült fiatalok követhetőségét, az elért eredmények mérhetőségét tartják kívánatosnak. Általános érvényű javaslatok a lehetséges fejlesztések irányai - pontos, hiteles tájékoztatás - információk a szülők és a pedagógusok felé, - jobb együttműködés a területen dolgozó szervezetek között - esetmenedzselés -, egymás munkájáról való tudás, annak összehangolása, - iskolapszichológusok alkalmazásának szükségessége az iskolákban, - egészségnevelés órák beiktatása az iskolai tanrendbe külső szakember bevonásával 13

- az információk átadása mellett hangsúlyosabbá kell tenni az önismeretet, a készségek fejlesztését - a technikákat, eszközöket meg kell ismertetni a pedagógusokkal is (frontális előadás helyett kérdések felvetése; a meglévő tudás rendezése, annak folyamatos bővítése, építése). - az érintettek (fiatalok) megkérdezése, az ő véleményük, elvárásaik beépítése a prevenciós programokba, - a KEF állítson össze egy programcsomagot az iskoláknak, hogy mi az, ami a területen elérhető, s hogy ezek a szolgáltatások, programok mit tartalmaznak. - a pedagógusképzésben, ill. továbbképzéseikben (alapképzésben, vagy akkreditált képzésben) legyen benne az addiktológiai területtel való megismerkedés. - nincs egységes szemlélet a drogügyben a rendőrségen belül, erre országos hatókörű, egységes iránymutatást kellene kiadni: kinek mi a felelőssége, hatóköre, teendője a rendőrség különböző osztályain belül. - a közvetlen személyes kapcsolat iskola és szakmai szervezet között elengedhetetlen - a kínált programoknak igazodniuk kell a fiatalok szórakozási, szokásaihoz, kulturális fogyasztásához, - a közkedvelt internetes közösségi fórumok felhasználása az információ átadására A készülő helyi stratégiában megjelenítendő (lehetséges) célok a megelőzés területén - pontos, hiteles tájékoztatás (információk a szülők és a pedagógusok felé), kiadványok készítése, szakmai előadások szervezése, médiák használata (közösségi televízió, helyi újság), internet, - iskolapszichológus (iskolapszichológusok) alkalmazási feltételeinek áttekintése - programcsomag összeállítása a helyben, ill. az elérhető szolgáltatásokról, programokról ezek kiajánlása az iskoláknak Fontos, hogy ezek egymással összhangban kerüljenek összefoglalásra (időbeni tervezés, tematikák egymásra építése, folyamatosság biztosítása, források összehangolása) - pedagógusok számára képzés- az addiktológiai terület mélyebb megismerése, iskola védőnő képzés, - a kínált programoknak igazodniuk kell a fiatalok szórakozási, szokásaihoz, kulturális fogyasztásához - önálló program kialakításakor, ill. adaptált program indításkor az érintettek véleményének kikérése - igények, javaslatok beépítése a programba, a helyzetadekvát programok összegyűjtése, - tematikus nyári táborok szervezése a programok igazodnak a fiatalok szokásaihoz, a kezelés-ellátás területén - szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátásának kiépítése, - a fiatalkorúak és a nők rehabilitációs ellátása nem megoldott fejlesztési lehetőségek áttekintése - az önsegítő csoportok támogatása - közösségi szociális munka kiépítése, - civil szervezetek, egyházak bevonása a szolgáltatási háló kialakításába, - együttműködési utak leírása, működtetése a területen dolgozó szervezetek között esetmenedzselés. KUTATÁS: A VESZÉLYEZTETETT KORCSOPORT ATTITŰDVIZSGÁLATA Kutatás a drogfogyasztással veszélyeztetett fiatalok körében az egészségtudatos magatartás kialakításával, életvezetési ismeretek elsajátításával, valamint a drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjeik mérésére. Célja, hogy a kelet-balatoni kistérségben - az iskolai egészségfejlesztés ezen belül kiemelten a drogprevenció jelenlegi helyzetéről pontos, megbízható információkat szerezzünk, s a tapasztalatok alapján segíthessük az iskolai megelőző munkát. Az elkészülő elemzés teljes terjedelemben csak és kizárólag a KEF számára készül, az iskolák és az iskolafenntartó csak a legszükségesebb információkhoz jut, hiszen a drogprobléma nagyságának ismeretében az iskolák presztízse nem kívánt módon módosulhat. A 2008-as és 2011. évi kiegészítő adatfelvételek alapján a KEF számára leíró és elemző jellegű tanulmány készült a területen folyó prevenciós munkáról, a fiatalok drogérintettségéről és veszélyeztetettségük mértékéről. Az anyag alapján a stratégia legfontosabb eleme tekintetében a prevenció, megelőzés területén reális tervezés készíthető. Információkat szereztünk az iskolákban jelenleg folyó egészségnevelési munkáról, annak hatékonyságáról. 14

A kutatást az érintett korcsoport válaszaira épült. Ezek: - 2008-ban alapvizsgálat: Balatonalmádi város 3 iskolájában tanuló 7.-13. évfolyamos diákjai, összesen 399 fő - 2011-ben kiegészítő: Balatonfűzfő és Balatonkenese iskoláiban a 8. és 10. osztályosok (158 fő ) A kutatásban az érintett korcsoporton kívül a pedagógusok tapasztalatait, a problémához kötődő attitűdjeit is fel kívántuk tárni. A módszer az önkitöltős kérdőív volt, melyet a válaszadók a kérdezőbiztosok jelenlétében, de önállóan töltöttek ki. A kérdések attitűdöket, valamint a célcsoport ismeretanyagát tárta fel tematikus blokkokba rendezetten. A módszer az attitűd és ismeretkérdésekre adott válaszok mentén (az egészségkárosító magatartásformák elfogadása és gyakorlása alapján) igyekszik a diákok érintettségét, és problémához való viszonyát feltárni. A kérdőív egyes blokkjaiban - a különböző egészségkárosító magatartásokra vonatkozó prognózisokat - a szerhasználathoz való viszonyt - valamint a diákok prevenciós szükségleteit vizsgáltuk Hangsúlyozzuk, hogy az egészségkárosító magatartások közül nemcsak az illegális drogok, és más szerek használatát kívántuk feltérképezni, hanem más szokásokat is bevontunk e körbe (táplálkozás, szexualitás, párkapcsolati kérdések, testedzés, környezetvédelem). A kérdőív adataiból világossá válik, hogy a fiatalok egészségtudatossága alacsonynak tekinthető. Az első vizsgálatban 3 iskola 399 diákja vett részt, a kiegészítő vizsgálatban 3 iskola 158 diákja. Általános érvényű megállapításunk, hogy a 14-16 éves kor közötti években jelentősen nő azok száma, akik elfogadó attitűdöt alakítanak ki az alkoholfogyasztás, ill. a dohányzás megítélésében. Ez azt is jelenti, hogy a találkozás ezekkel a szerekkel ebben az életkori szakaszban történik-, vagy másként fogalmazva kevesen köteleződnek el az egészséges életmód iránt - a válaszadók alig több mint 20%-a valószínűsíti csak, hogy élete során nem fog dohányozni, és alkoholt fogyasztani. Az egészséges táplálkozást be nem tartását, a káros szerek fogyasztásának helytelenítését képviselők aránya a 8. és 10. osztályokban számottevő eltérést mutat. Az illegális szerek fogyasztásának megítélésénél, a kapott eredmények összességében leképezik az országos vizsgálatokban mért értékeket. Megfigyelhető itt is az évfolyamok közti növekvő tendencia - a marihuána kipróbálását nem helyteleníti a válaszadó általános iskolások (8.évfolyam) 9.ill 13%-a, ill. a válaszadó középiskolások 34%-a. A marihuána kipróbálását valószínűsítők aránya 9, ill. 13%-ról 23%-ra nő 2008-ban, míg 2011-ben már 0. % illetve a magasabb évfolyamon 9%, így e területen csökkenés tapasztalható.. További fontos megállapításunk, hogy a diákoknak jelentős igénye mutatkozik az életvezetéssel, párkapcsolattal, érzelmi konfliktusokkal kapcsolatos segítségnyújtásra, tanácsokra. Az ez iránti magas arányú igény azt is jelenti, hogy a fiatalok nem rendelkeznek az élethelyzeteik megoldásához szükséges mintakészlettel, elfojtásaik, kudarcaik addiktív viszonyok kialakítását is eredményezhetik. Összefoglalóan, az eredmények alapján azt mondjuk, hogy a fiatalok körében jelentősebb problémának érezzük a legális szerekkel kapcsolatos elfogadó attitűdőt elfogadóbb magatartás, alkalmi, ill. rendszeres használat -, mint az illegális szerek problémakörét. Az mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a diákok többsége védettnek tekinthető, de fontos látnunk, hogy a köztes, azaz az ingadozók, befolyásolhatók kategóriája is jelentős számú (a válaszadók 1/3-a). Az ambivalencia alapja arra vezethető vissza, hogy a megkérdezett fiatalok rendpártiak is, de egyben az elégtelen ismeret okozta kíváncsiság egyfajta elfogadást is eredményez. 15

A további adatokból valószínűsítjük, hogy a diákok körében vélhetően sok téveszme kering az illegális szerek használatával, hatásaival kapcsolatban, így ezeket az információkat fontosnak látjuk tisztázni, - a diákok 20 %-a egyetért azzal, hogy a marihuána nem kemény drog. A célcsoport által preferált prevenciós szükségletek feltárásánál azokat a témaköröket kell megkeresünk, amelyek a válaszadó diákok érdeklődésében magas értékeket vesznek fel, de amelyekről egyben keveset is tudnak. Ezek a területek a kutatás alapján azok, melyek a - a kiegyensúlyozott, egészségtudatos, boldog élet elérésére, - a megfelelő kapcsolatok kialakítására, más emberekkel történő megértő kommunikációra, - a boldog párkapcsolat kialakítására vonatkoznak. A tanárok válaszaiból kiemelésre érdemes az, hogy a KEF, mint területi tanácsadó és szakmai fórum ismertsége a 2011-es adatfelvétel során ott a legalacsonyabb (középiskola), ahol a diákok egészségkárosító magatartási kockázata a legmagasabb, itt mindössze a válaszadók 8%-a tudja, hogy létezik a lokális KEF. A válaszoló pedagógusok 32%-a ismeri csak e fórumot. Viszonylag homogén a válaszadói kör abban, hogy magas értéket (50% feletti) vesz fel azon válaszadók aránya, akik úgy érzik, sok mindent tesznek ők maguk, illetve intézményük, de nem eleget. A felvett adatsorból a diákok helyzetét bemutató adatok közül kimagaslik az az érték (78%), amely azt képviseli a tanári válaszok közül, hogy a diákok szorgalma az utóbbi években romlott. A válaszadó pedagógusok jelentős része úgy érzékeli, hogy (84%) a mentális problémákkal küzdő diákok száma, (90%) a családi problémákkal küzdők száma, (74%) valamint a veszélyeztetettek száma nőtt. Magas a támogatottsága az egészséges büfé, az egészségtan oktatás bevezetésének. Szomorú adat, hogy a tanárok körében a problémamegoldásban egyfajta intolerancia, türelmetlenség tapasztalható. A válaszadók 28%-a a drogos diákkal szembeni fellépést a pedagógia szakmai eszközkészletet nélkülöző kirúgással látja megoldottnak. Elgondolkodtató az is, hogy a pedagógusoknak mindössze alig több, mint negyede (26,3%-a) ért egyet azzal hogy a nevelés sokkal fontosabb, mint az oktatás. Ez is jelzi a nevelési funkciók visszaszorulását az puszta ismeret-átadásra, irányuló tanári feladatokkal szemben. Összességében speciális drogpervenciós program megvalósítását az esetleges boomerang-hatás miatt nem javasoljuk, de az egészségmegőrzés és egészségtudatos magatartás kialakítását lehetővé tevő életvezetési ismeretek és készségek fejlesztésére irányuló iskola alapú és iskolai és/vagy iskolán kívüli programok megvalósítását igen! 16

A KELET-BALATONI KISTÉRSÉG KÁBÍTÓSZER MEGELŐZÉSI FELADATAI: A STRATÉGIA ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI: A stratégia a kistérség helyi szükségleteire épül, mely figyelembe veszi a térség sajátosságait, adottságait. A stratégiának útmutatásul kell szolgálnia a benne résztvevő szakemberek számára, akik meghatározott értékek, prioritások mentén látják el feladataikat. Mindamellett meghatározza a fő irányvonalat és azokat a szakmai elemeket, amik a megvalósítást szolgálják. A stratégia fontos eleme a közösségi és az iskolai szociális munka, melyre a rövid és a hosszú távú célok épülnek. Legfontosabb elemnek, az első pillért, a prevenciót tartjuk, amelyben nagy hangsúlyt kap a család, mint a társadalom elsődleges színtere, hogy funkcióját lássa el, feladatát a gyermek fejlődésével kapcsolatban. Emellett másodlagos célként megfogalmazódik a gyermekek/fiatalok egészséges életszemléletének kialakítása. A prevenció további színterei az iskola, a munkahely, a szabadidő hasznos eltöltése, és a világháló, az internet. Mindezekből kiemelten kezeljük a stratégiában az iskolai színtért, ahol - a felmérés alapján javaslattal éltek az egészségtan tantárgy bevezetésére, egy egészséges büfé kialakítására az iskolában. A helyi sajátosságokat és a felmérés eredményeit figyelembe véve, kimondott drogprevenciós programokat nem javasoltunk a stratégia elkészítésekor. Lényegesnek tartjuk az iskolán kívül a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programokat, kiemelten kezelve az internet okozta függőség megakadályozására vonatkozó célkitűzéseinket, továbbá a média és a szórakozóhelyek bevonását. A kezelés ellátás, mint második pillér a rövid és a hosszú távú cél megfogalmazásánál a kezelő-ellátó rendszer kiépítésének elősegítése dominált. Fontos szempont, hogy a stratégia képes legyen arra, hogy az önkéntes munka előtérbe helyezésével bevonzza a közösségeket, a civileket a feladatok ellátásába. Mindazonáltal az együttműködés olyan színtjét valósítsa meg, amellyel növelhető a hatékonyság, más gondolkodásra ösztönzi a fiatalságot, olyan értékeket képvisel, amivel felismerhetővé válnak a kockázatok és a személyes korlátok. A stratégia célkitűzéseiben a helyi szakmai közösség a tényfeltárást követően, valamint az időközben bekövetkezetett szakmapolitikai változásoknak megfelelően az első pillér keretei között jelölte ki szakmai mozgásterét. a) Ennek alapvető feltételeként előírta, azt, hogy a megfelelő és hatékony működés, a preventív programok és megelőző célú fellépés érdekében a lehető legszélesebb információval rendelkezzen a drogproblémákkal és az egészségkárosító magatartásokkal kapcsolatosan. Így a KEF célul tűzte ki, hogy feltárja és összevesse a lokális információkat e témában. Ennek érdekében felhasználja a korábban rendelkezésre álló adatokat, a stratégia elkészítését támogató felmérések adatait, valamint fókuszcsoportos interjúk adatfelvételeit. Ennek érdekében 2008-ban Balatonalmádi három iskolájában (2 általános és egy középiskola), valamint 2011-ben kiegészítő vizsgálatként a kistérség további három iskolájában (2 általános és egy középiskola) keresztmetszeti vizsgálatot végzett a fiatalok és a pedagógusok körében a fiatalok egészségmagatartása tárgy háttértanulmány, valamint e kutatások eredményei a stratégia irányvonalainak meghatározásakor központi szerepet töltött be. b) A rendelkezésre álló információkat elemzi, helyzetértékelést végez 17

c) Feltérképezi és meghatározza a szükséges feladatokat. Strukturálja a programokat, ha kell prioritást meghatározva d) A KEF biztosítja az információáramlást a Fórum és az abba delegált intézmények, valamint egyéb szervek és a lakosság között. e) Valamint konkrét javaslatokat fogalmaz meg a helyi döntéshozók számára a helyi közpolitikák befolyásolása érdekében. f) Ha szükséges, a KEF a helyi erőforrásokat mozgósítja, összehangolja, pályázati forrásokat ér el feladatai megvalósítása érdekében. A drogproblémák kezelése, az egészségre ártalmas magatartási szokások visszaszorítása érdekében fontosnak tartjuk: a) Hogy a helyi társadalom váljon érzékennyé az egészségtudatos magatartás és a drogprevenció megvalósítására. A drogproblémák visszaszorítása érdekében erősítsük a helyi közösségek szerepét, azok tagjai közötti együttműködést b) esélyt teremtsünk arra, hogy a helyi fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására, valamint életvezetési ismeretek elsajátítása mellett a drogok és egészségkárosító szerek és életmód visszautasítására. c) segítsük a fiatal generáció egészséges felnövekedéséért felelős felnőttek, így különösen a család, valamint az oktatást nevelést végző szakemberek munkáját e téren. d) valamint segítsük a már ártalomnak kitett fiatalok gyógyulását, rehabilitációját a megfelelő intézménybe, kezelő szervhez történő eljuttatással. 18

A KISTÉRSÉGI DROGSTRATÉGIA ELEMEI RÖVIDTÁVÚ TERVEK 1. Pillér: Megelőzés Család-Iskola-munkahely-szabadidő eltöltése-internet Elsődleges cél: hogy a család, mint a társadalom elsődleges színtere funkciója szerint működjön, feladatát lássa el a gyermek fejlődésével kapcsolatban. Másodlagos cél: gyermekek/fiatalok egészséges életszemléletének kialakítása. A józanság, a szermentesség, mint alapérték jelenjen meg. Stratégia A megvalósításban résztvevők köre Az alábbi területekre kell kitérnie Cselekvési terv: pontos és hiteles tájékoztatás a szülők részére esetmenedzselés, hatékonyabb együttműködés önismeret, készségfejlesztés: kiscsoportos foglalkozások meghatározott tematika alapján: kommunikációs tréning, konfliktuskezelés, játékos tréningek felmérés, kutatás: véleményalkotás az ifjúság részéről lokális programcsomag: tájékoztatók a szolgáltatokról, hol, milyen ellátást lehet igénybe venni pedagógus továbbképzés az addiktológia és a szenvedélybetegség kezelés területén iránytű: a hatékony problémakezeléshez szociális szolgáltatók, iskolák jelzőrendszer tagjai szociális szolgáltatók, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus szociális szolgáltatók, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pedagógus, egészségügyi szakember, iskolai védőnő jelzőrendszer tagjainak közös munkája Pedagógus, iskolai védőnő jelzőrendszer tagjai- más területekről bevonható szakember addiktológus, pszichiáter, egészségtan tanár alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód tematikus nyári táborok szervezése szociális szolgáltatók, iskolák, alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód 19

2. Pillér: Kezelés, ellátás Cél: kezelő-ellátó rendszer kiépítésének elősegítése Stratégia A megvalósításban résztvevők köre Az alábbi területekre kell kitérnie önsegítő csoportok támogatása szociális szolgáltatók alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód iskolai és közösségi szociális munka kiépítése civil szervezetek, egyházak bevonása a szolgáltatási háló kialakításába, szociális szolgáltatók, iskolák, önkéntesek, önkormányzat szociális szolgáltatók, jelzőrendszeri tagok bevonásával, önkéntesek alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód együttműködési utak leírása, működtetése a területen dolgozó szervezetek között esetmenedzselés. önkormányzat, szociális szolgáltatók, jelzőrendszeri tagok, önkéntesek alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK 1. Pillér: Megelőzés Család-Iskola-munkahely-szabadidő eltöltése-internet Elsődleges cél: hogy a család, mint a társadalom elsődleges színtere funkciója szerint működjön, feladatát lássa el a gyermek fejlődésével kapcsolatban. Másodlagos cél: gyermekek/fiatalok egészséges életszemléletének kialakítása. A józanság, a szermentesség, mint alapérték jelenjen meg. Stratégia A megvalósításban résztvevők köre Az alábbi területekre kell kitérnie egészséges lelki fejlődés egészségnevelés pedagógus továbbképzés kötelező jelleggel az addiktológia és a szenvedélybetegség kezelés területén szórakozási és kulturális szokások megismerése a fiatalok körében- felmérés útján szociális szolgáltatók, iskolai pszichológus bevonása szociális szolgáltatók, iskolák, egészségügyi szakemberek (védőnő, háziorvos, népegészségügyi szakigazgatás szakemberei) Pedagógus, iskolai védőnő jelzőrendszer tagjai alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód alkohol, drog, dohányzás, lelki egészség, egészséges életmód 20