SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM A Társadalmi Egyeztetés eredménye KSZGYSZ és MASZESZ közös rendezvény 2015. szeptember 15. STRATÉGIA 2014 KONZORCIUM 1

I. A STRATÉGIA RÖVID EMLÉKEZTETŐ 2

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM A munka főbb lépései Felülvizsgálat: helyzetfeltárás és megalapozó vizsgálatok 2014. november Stratégia, Program és SKV egyeztetési változat készítése 2015. április Stratégia, Program és SKV társadalmi egyeztetése 2015. június-július Stratégia és Program véglegesítése 2015. szeptember 3

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM A Stratégia alapvetései I. A nemzetközi áttekintés alapján meghatározott trendeket figyelembe kell venni, de szelektálni kell azokat, a következő szempontok szerint: Magyarország anyagi teherbíró képessége, a rendelkezésre álló hazai ipari potenciál, a fenntartható üzemeltetés. Az iszapgazdálkodás magyarországi helyzete 2013-ban nem tekinthető rossznak: Ezért nem lehet általános célkitűzésünk egy átfogó, teljesen új iszapgazdálkodási szisztéma kialakítása. Szó sem lehet arról, hogy az iszapkezelés korszerűbbnek ítélt technológiai megoldásai miatt nagyarányú átépítés kezdődjön meg. Javaslataink csak azokra az esetekre vonatkozhatnak, amikor egyéb okok is indokolják a létesítmények fejlesztését. Mindezek miatt számos elvi megoldási javaslatot, fejlesztési irányt határozzunk meg és csak korlátozott mértékben kreáljunk projekteket. Figyelemmel kell lenni az átalakulóban lévő üzemeltetői rendszer jövőbeni sajátosságaira. Az üzemeltetői hálózat koncentrálódása kedvező lehetőséget biztosít a térségi megoldások számára. 4

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM A Stratégia alapvetései II. A jól megválasztott iszapgazdálkodási Stratégia, kedvező lehetőséget teremthet a hazai ipar innovációjának támogatására is. A hasznosítási megoldás az iszapgazdálkodás meghatározó tényezője. Olyan kezelési módszereket kell alkalmazni, amelyek optimálisan szolgálják ki az iszap hasznosítási technológiát. A javasolt hasznosítási megoldásoknak figyelembe kell vennie az Ország specifikus helyzetét: viszonylag fejlett, nagy területekre kiterjedő mezőgazdaság, fejlődő ipar. Meg kell tartani a 2006-os Stratégia egyik alapvetését. Nem elég egy műszaki megoldással 100% kapacitást biztosítani. A hasznosítás módszereit diverzifikálni kell és összesen mintegy 120%-150%. kapacitást célszerű biztosítani. A települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása a következő évtizedekben meghatározó eleme marad a magyarországi iszapgazdálkodásnak. Sok szó esik az iszap megengedett szennyezőanyag (káros anyag) koncentrációjának esetleges szigorításáról. JELENLEG NEM SZÓLNAK ÉSZÉRVEK A HASZNOSÍTÁSI HATÁRÉRTÉKEK SZIGORÍTÁSA MELLETT! 5

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM A Stratégia alapvetései III. Előtérbe kell helyezni a minősített (termék) komposzt készítését. Megfontolásra javasolt a homok és/vagy alacsony szervesanyag tartalmú talajok szennyvíziszap komposztokkal való javítása. A rekultiváció, tájsebek gyógyítása, revitalizáció gyűjtőneveken folytatott tevékenység is lényeges eleme kell, maradjon az iszapgazdálkodásnak, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával. Fontos szempont azonban, hogy mely időpintig vehető számításba ilyen területek megléte. Nem vitatható, hogy az égetés távlatban kényszerűen - fontos eleme lesz az iszaphasznosításnak (főként Budapesten, továbbá az egyéb meglévő kapacitások kihasználásával). A települési szennyvíziszapok deponálásának részaránya ma Magyarországon 2%. A probléma megoldottnak tekinthető, nem része a Stratégiának. 6

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Iszapkezelési térségek vizsgálata Kijelölésük a spontán módon létrejött iszapkezelési együttműködéseket figyelembe véve költség-hatékonysági és megvalósíthatósági szempontok alapján történt. Javaslat az iszapkezelési térségekre (45 + 3 db): 7

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Fejlesztési eszközök I. Iszapkezelés Mintaprojektek Célja: Hazai tapasztalatot szerezni az iszapkezelési technológia legújabb trendjeiről Anaerob stabilizálás alkalmazása egyre kisebb kapacitású telepeken rothasztó fejlesztés10 telepen (RV projektek) A fentiek lehetőségét alapvetően a kisebb kapacitású gépegységek kifejlesztése és a biogáz hasznosítás javuló hatásfoka biztosítja mikroturbinák, üzemanyagcellák alkalmazásuk célszerűen a fenti telepeken. Célja: A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása jó gyakorlatának meghatározása és elterjesztése Tartamkísérletek különféle környezeti körülmények között Szennyezőanyagok felhalmozódásának vizsgálata talajban és növényekben Kézikönyv készítése Szükség esetén jogszabály módosítás előkészítése Területi szerveződés elősegítése Célja: Az iszapkezelés gazdaságosabbá tétele Növekvő kapacitások javuló hatékonyság. A kis telepek hiányzó, vagy elavult kapacitásainak pótlása a központi telepen gazdaságosabban oldható meg (illetve egyáltalán megoldható!). Az iszaphasznosító felé nagyobb kapacitások lekötése egyenletesebb, ill. az igényekhez igazodó ütemű iszapszállítás. Az iszapkezelési térségek körülhatárolása csak javaslat, megvalósítása az üzemeltetőkön múlik. A Stratégiai időtávot meghaladó célkitűzés. 8

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Fejlesztési eszközök II. Iszap hasznosítás Mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése Célja: A mezőgazdasági hasznosítás arányának növelése A biztonságos minőség érdekében további elmozdulás a szakszerű komposztálás irányába termék minősítésű komposzt előállítása minden szennyvíztisztító telepi komposztálóban. Szemléletformálás menedzsment eszközöknél. Energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása Célja: Az iszaphasznosítás biztonságának növelése hasznosítási módok diverzifikálása, ehhez a kapacitások előkészítése, majd megvalósítása. Rekultivációs felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése Célja: A fogyó kapacitások ésszerűbb kihasználása Az iszaphasznosítás fejlesztési céljainak megvalósítása alapvetően a Budapesti energetikai hasznosítási projekt megvalósítása. 9

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM II. A STRATÉGIA, PROGRAM ÉS SKV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSE 10

A társadalmi egyeztetés módja: On-line felület: A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012 (III.12.) Kormányrendelet 16. (1) bekezdésében meghatározottak alapján a www.kormany.hu össz-kormányzati portálon keresztül Személyes találkozók: 2015.06.02. KSZGYSZ által szervezett workshop keretén belül a STRATÉGIA 2014 Konzorcium előadássorozattal mutatta be az érdeklődőknek a szakpolitikai stratégiát, programot és Stratégiai Környezeti Vizsgálatot. 2015.07.03. Szakmai szervezetekkel történt egyeztetés: Magyar Mérnök Kamara, Magyar Talajtani Társaság, Magyar Víziközmű Szövetség, Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Magyar Hidrológiai Társaság Fizetett média megjelenés: Napi Gazdaság 2015.06.24. (országos napilap) 11

A társintézményi egyeztetés módja: A www.kormany.hu összkormányzati portálon 2015.06.08-án jelentek meg a véleményezésre szánt dokumentumok (Szakpolitikai Stratégia, Szakpolitikai Program, Stratégia Környezeti Vizsgálat) Az OVF levélben kérte fel az érintett társintézményeket, hogy a írásbeli véleményüket juttassák el a szennyviziszapstrategia@innosystem.hu, valamint az ovf@ovf.hu email címre. Címzettek: BM Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság, BM Önkormányzati Államtitkárság, FMKörnyezetügyért felelős Államtitkárság, FM Agrárgazdaságért felelős Államtitkárság, FM Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős Államtitkárság, FM Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért felelős Helyettes Államtitkárság, NFM Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős Államtitkárság, NFM Energiaügyért Felelős Államtitkárság, Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Hivatal, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság. 12

Társadalmi és Társintézményi egyeztetések rövid összefoglalása: A véleményezési időszakon belül 19 db társadalmi szervezettől érkezett 148 vélemény és 20 db társintézménytől érkezett 207 vélemény. A STRATÉGIA 2014 Konzorcium a beérkező véleményeket összegyűjtötte, feldolgozta és javaslatot tett a beérkezett vélemények figyelembevételének módjára, esetleges elutasításra mindezek részletes indoklásával. A beérkezett vélemények figyelembevételének javasolt módja a Kedvezményezettel személyesen, munkaértekezlet formájában került megvitatásra. Kedvezményezett döntött a beérkezett vélemények figyelembevételének módjáról. Ennek dokumentumát megküldte a Konzorcium részére. A Konzorcium beillesztette az elfogadott vélemények következményeit a dokumentumokba. 13

A beérkezett észrevételek típusai 1. Javítási, kiegészítési igény 2. Javaslatok iszapgazdálkodás-technológiai megoldások alkalmazására 3. Szakmai viták 3/1. keletkező iszap szárazanyag tömeg csökkentése (fontossága miatt külön kezeljük) 3/2. hasznosítási határértékek szigorítása (fontossága miatt külön kezeljük) 3/3. mezőgazdasági hasznosítás elvetése (fontossága miatt külön kezeljük) 4. A Stratégia feladatkörének bővítése 5. Támogató észrevételek 6. Javaslatok az iszapkezelési agglomerációk módosítására 14

1. Javítási, kiegészítési javaslatok adathibák elírások, nyelvi hibák nem egyértelmű fogalmazás félreértések, költségszámítások részletkérdései, finanszírozási részletkérdések, jogszabályok értelmezése, BM belső viták. MINDEZEK RÉSZLETEZÉSÉTŐL ELTEKINTÜNK Csak olyan észrevételeket ismertetünk, amelyek a szakmai közvélemény számára valamiféle érdekességgel bírnak 15

2. Iszapgazdálkodás-technológiai megoldások Társ Int I Innovatív technológiai megoldások Napkollektoros szárítást követő szintézisgáz előállítás és katalitikus 2 hőhasznosítás A nyersiszap gépi víztelenítés előtti erőteljes, nyíró hatású 3 összekeverése lignitporral (LIGNIMIX eljárás) A keletkező biogáz CO2 tartalmát, mint hordozót, használjuk fel 10 elektromos áram (megújuló) tárolására. CO2-ből és H2-ből kémiai és biológiai úton is CH4 állítható elő Agribiotech Kft által szabadalmaztatott a szennyvíziszap komposztálásával előállított a mezőgazdaság számára értékes 57 huminsavban és fulvósavban gazdag termésnövelő nevű technológia Az iszap sza. tömeg csökkentésére komposztáló toalettek 67 alkalmazását javasolja Irányított komposztálás oltóanyagok használatával. Kritikával illeti a 98 vermi komposztálást A Biomass-technológia alkalmazásra került már a TEVA 90 gyógyszergyár gyógyszergyári iszapok ártalmatlanításkomposztálásánál 126 Átitató komposztáló telepek alkalmazása (szennyvíztisztítás helyett) 146 További biogász hasznosítási eljárásokat felkutatni Biogáz közüzemi hálózatba táplálása, vagy gk. üzemanyagként 11 hasznosítása Szennyvíziszapból történő növényi tápanyagok kivonása, tisztítási 49 eljárások, stb. Kezelésük módja: A Stratégiához új mellékletet csatoltunk az u.n. "Innovatív eljárások" rövid ismertetésével. A felvetések egy része a K+F javaslatok keretében is kezelhető volt. 16

3. Szakmai viták I. Társ 17-19; 56 85 86 134 Int 186 12; 17 22 38 A cementgyárak figyelmen kívül lettek hagyva, a váci és a beremendi cementgyárak is engedéllyel rendelkeznek (KSZGYSZ HTM) Javasolt, hogy komposztnak csak azt nevezzük, ami termékengedéllyel rendelkezik. Ezen felüli önkéntes - tehát piaci érdekektől függő - minőségbiztosítási rendszer kiépítése kiskapukat és kockázatokat szül a szigorúbb és államilag ellenőrzött rendszer alól (Biopsol). Önkéntes minőségbiztosítás helyett kötelező javasolható jogszabályban rögzített elvek mentén (BM ÖHÁT). Szakmai viták A cementgyárak engedélyezett kapacitásukat, de évtizedek óta nem használják ki, minimális mennyiségeket (néhány ezer t szárazanyag) átvéve. A Stratégia tartalékként számon tartja a cementgyári kapacitásokat. Gyógyszer maradványokról: Nagyrészt víztisztítási kérdésről kellene beszélni, hisz a gyógyszer hatóanyag maradványok oldott állapotban Egyetértünk, alapvetően tisztított szv. Minőségi probléma és a befogadók számára lehet kerülnek ki az emberi szervezetből. Persze, ezáltal az anyagok kockázat. A VGT II. a szükséges mélységben foglalkozik is vele. megjelenhetnek az iszapban is, de a koncentrálódásra igen csekély esély van (Biopsol). A szennyvíziszapot nem hulladéknak, hanem alapanyagnak kell tekinteni. Javasaljuk az iszapnak a hulladék törvényből való Elvileg egyetértünk, ez lesz a jövő útja, de tekintettel kell lenni az EU szabályozásra is. kiemelését (MASZESZ). A szennyvíziszap keletkezés előtti állapota alapján javasolt egy előosztályozás, ami alapján tervezhetővé válnak az iszapgyűjtő helyek. Ezzel elérhető lenne, hogy a három féle hasznosítási mód szerint gyűljenek az iszapok (NEKI). Nem került sor az adatokkal kapcsolatos bizonytalanságok megnyugtató tisztázására (FM Élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkár). Mezőgazdasági hasznosítás tekintetében valószínűleg olcsóbb az iszap injektálása, mint a termékkomposzt előállítás. Emellett az iszap víztartalma is pozitív a mezőgazdaság számára (FM Élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkár).. V Nem indokolt a terminológia módosítása. Más a jogszabályi előírás (pl.: 36/2006-os FVM rendelet) ami alapvetően minőségi követelményeket fogalmaz meg, és más a minőségbiztosítás. Ez utóbbi leginkább az ellenőrizhetőség, után-követhetőség adminisztratív előírásait szabályozza és jellegénél fogva alapvetően önkéntességen alapul. A Startégia készítői az önkéntességet javasolják, de a döntés nem feladatuk. Az előosztályozást nem tartjuk indokoltnak, mert amennyiben a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szerinti határértékeket betartják a nem lakossági kibocsátók, az összes szennyvíztisztító telep iszapja alkalmas a hasznosítás minden változatához. A kivételeket pedig nem a Stratégia szintjén kell kezelni. A Stratégiában világosan rögzítettük a feledatokat: az adatszolgáltatási igények átgondolása és egyszerűsítése; oktatás; ellenőrzés; szükség esetén büntetés; indokolt esetben segítség eszközbeszerzéshez. Mindezektől függetlenül, az üzemeltetői szerkezet jelenlegi fejlődésétől önmagában is számottev ő javulást várunk az adatszolgáltatás minősége tekintetében. A Stratégia alapvetése, hogy a szennyvíziszapok hasznosítása során az üzemeltetés biztonságára kell törekedni. Az üzembiztonságnak két fő eleme van a szükségest meghaladó kapacitások rendelkezésre állása és a diverzifikálás. Ez utóbbi elvnek ellentmond az injektálás, mert helyhez és speciális eszközökhöz kötött. Az injektálást gazdaságos és alkalmazható hasznosítási eljárásnak tartjuk, de nem javasoljuk általános elterjesztésre! 17

3. Szakmai viták II. 39 42/2 69 102 150 178 180 182 A mezőgazdasági felhasználásnak is vannak fejlesztési igényei, jó lenne ezeket a stratégiában látni (FM Élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkár). A jelenlegi támogatási időszak új eleme a zöldítés, ezzell nem áll összhangban a szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági felhasználásának ösztönzése (FM Élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkár). A Stratégia nem támogatja a szennyvíziszapok, illetve az iszapkomposztok természeti területeken, védett vagy Natura 2000 területeken, ex lege területeken, az ökológiai hálózat elemein, vagy magas természeti értékű területeken történő felhasználását. Ha ez olyan hasznos anyag, akkor ezeken a kiemelten fontos területeken is előnyös lenne a használata. (FM Élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkár). A mezőgazdasági hasznosítás fejlesztési igényei alapvetően az iszapkezelésnél és nem a mezőgazdaság területén jelentkeznek. Ennek ellenére beemeltünk a stratégiába mg. mintaprojekteket, amelyek főként K+F feledatokat fognak megvalósítani. A VP kidolgozóival történt egyeztetésnek megfelelően szerepel az anyagban, hogy a támogatási rendszerbe mi építhető be, lásd menedzsment eszközök. A termékkomposzt hasznosítás nincs ellentétben a zöldítéssel. A Stratégia és az SKV több helyen említi a szennyvíziszap komposztok kockázatait is (az előnyök mellett). A mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek hatalmas mennyiségben állnak rendelkezésre, tehát a védett területek mellőzése indokolt. A Stratégia szerint a szennyvizes és a hulladékgazdálkodási szabályozás összhangjának megteremtése érdekében egységes követelmények megfogalmazása szükséges. Ebben a kérdésben Az észrevétel alapján módosítjuk a megfogalmazást. kiemeit szerepe van a szemléletformálásnak és meglátásunk szerint ez nem szabályozási kérdés. Ilyenformán egységes követelmények megfogalmazására sincs szükség. (FM Környzetfjlesztési Főosztály) Hiányzik annak összevetése, hol az a pont, ahol már nem érdemes olyan fejlesztésbe invesztálni, ami a mezőgazdasági felvevőképességet biztosítja, és ahol már jobban megéri energetikai célú beruházást finanszírozni. Így pl. mennyire érdemes szigorítani (EU-nál jobban) a határértékeket, gyógyszermaradványokat is eltávolítani stb. (NFM KEHOP HÁT) Nagyobb hangsúly fektetését javasoljuk a mezőgazdasági hasznosításra. A mezőgazdasági hasznosítás preferálását javasoljuk az égetés helyett, ezzel a szennyvíziszapban lévő, a talaj, illetve a növények számára kedvező anyagok nagyobb mértékben hasznosulhatnak, a körforgásba visszajuthatnak. (BM ÖHÁT) Az iszapkezelési térségek jogszabályban történő kijelölés a biztosabb, de az érintettek véleményezési jogát javasolt figyelembe venni (BM ÖHÁT). Javasolt megjelölni az új energetikai hasznosítók lehetséges helyszínét a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön belül (BM ÖHÁT). A Stratégia 5.2.2. pontja vizsgálja a kérdést. A hazai kapacitástartományokban, Budapesttől eltekintve, nincs olyan pont ahol az energetikai hasznosítás előnyösebb volna. Jelen helyzetben semmi nem indokolja a hasznosítási határéertékek szigorítását, különösen nem az EU-nál szigorúbb kritériumok alkalmazását! Lásd még MASZESZ vélemények: "Feltétlen vissza kell vonni a közelmúltban közzé tett kibocsátási határérték szigorítására vonatkozó jogszabálymódosítást". Az energetikai hasznosítás csak abban az esetben javasolt, ha a mezőgazdasági hasznosítás nem megvalósítható. A szövegben hangsúlyosabb megfogalmazást fogunk alkalmazni. A jogszabálban való kijelölés valóban biztosabb, de egyben kemény beavatkozást jelent a tulajdonosi, üzemeltetői kompetenciába (és felelősségi körbe). Legjobb ha gazdasági ösztönzőkkel befolyásolják az üzemeltetői magatartást. A Stratégia nem javasol új energetikai hasznosítókat. Csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy ha lesznek ilyen kezdeményezések a hulladékos vonalon, célszerű lenne tárgyalni egy kisebb arányú szennyvíziszap mennyiség fogadásáról. 18

3/1. Keletkező iszap szárazanyag tömeg csökkentése Társ Int CS Keletkező iszap sza. tömeg csökkentése 8-9 A leghatékonyabb iszap sza. tömeg csökkentési lehetőség a jól méretezett és tervezett vízvonali tisztítás. Az eleveniszapos rendszereket vizsgálják felül. A telepek 80%-nak iszapmennyisége 30-40%-kal csökkenthető. Nem tartjuk indokoltnak újabb, átfogó szennyvíztisztítási program indítását. Ott nyúljanak csak a telephez, ahol azt egyéb okok is indokolják. 19

3/2. Hasznosítási határértékek szigorítása Társ 101 144 Int SZ Hasznosítási h.é.-ek szigorítása Ha az 50/2001(IV.3.) Korm. rendelet, vagy a 36/2006 (V.18.)FVM rendeletekben az iszap-minőségi paraméterek szigorításra kerülnek, úgy szükséges a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben szereplő közcsatornába bocsátható szennyezőanyagok szigorítása is (Fővárosi Vízművek). Vissza kell vonni a közelmúltban közzé tett kibocsátási határértékekre vonatkozó jogszabályt. A tisztító mű a kibocsátási határértékek változására nem képes automatikusan reagálni, és különösen nem képes mérgező anyagok, nehézfémek iszapból történő visszatartására. A szennyező fizet elv alapján a veszélyes anyag kibocsátókat érdekeltté kell tenni (bezáratástól a pénzügyi támogatásig) technológiáik módosítására. Hasonlóan vissza kell vonni a 25 OOO LE értékhatár feletti rothasztás általános bevezetését. Indokolatlan és gazdaságtan (MASZESZ). Egyetértünk. Van külön dia. 20

Miért foglalkozik a Stratégia a határértékek esetleges szigorításával? EU áttekintés: A Európai Bizottság (Bizottság) a közelmúltban jelentést készített a Szennyvíziszap Irányelv 2007 2009 közötti időszak alatti végrehajtásáról. Megállapította, hogy az Irányelv átültetése és végrehajtása a tagállamokban, így Magyarországon is problémamentesen megtörtént. A konzultációk lezárását követően az Európai Bizottság 2013. július 8-án e témában kikérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleményét is. A téma kapcsán a Bizottság az EGSZB-vel egybehangzóan azt az álláspontot képviseli, hogy a kérdéskör rendezése nem konkrét joganyag kidolgozásában kell, megvalósuljon. Célszerű a legjobb gyakorlatokat beazonosítani és azokat megfelelően népszerűsíteni a tagállamok körében. Hazai helyzet: Fontos szempont, hogy a jogszabályokban rögzített kritériumok, a konkrét talaj- és talajvíz-vizsgálati eredmények alapján, Magyarországon legalább 1,2 millió hektár települési szennyvíziszap hasznosítására alkalmas mezőgazdasági területtel számolhatunk. Ma ennek a potenciálisan rendelkezésre álló területnek csupán 1,5%-át vesszük igénybe!

Ennek ellenére! az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 (OHT) a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben rögzített szennyezőanyag határértékek radikális módosítására tesz javaslatot. A Vidékfejlesztési Minisztérium nem késlekedett csatlakozni a javaslathoz. Domahidy L. Gy. Főosztályvezető jegyezte, azt a 2013. május 30-án közzétett tájékozatót, amelyben bejelentették a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítását, szigorítását. Az utóbbi jogszabály módosítás továbbá azt is előírná, hogy a 25 000 LE szennyezőanyag terhelés feletti kommunális szennyvíztisztító telepek kötelezettek a szennyvíziszap anaerob rothasztására, valamint biogáz előállítására és hasznosítására. Ez utóbbi módosítás: 50 db. szvt. telep haladéktalan és szinte teljes átalakítását tenné szükségessé (az anaerob technológiára való áttérés, nem csak rothasztó építést jelent!), új precedenst jelentene az, hogy jogszabályban írják elő a kötelezően választandó technológiát. Szerencsére a fenti jogszabály módosítások idén mintha kevésbé volnának napirenden (de hivatalosan még nem vonta vissza senki a fenyegetést!).

A Stratégia készítők álláspontja Az EU több tagországában jelenlévő erős ipari lobbi érdeke a határértékek radikális csökkentése, mert ilyen módon nagyságrenddel több modern (és igen költséges) szárító és égető berendezést tudnának értékesíteni. Még érthető is ez a törekvés, hiszen az adott ország gazdasági érdekét képviselik. A magyarországi szigorítás azonban szintén a német, osztrák, stb. érdekeket és nem Magyarország érdekét szolgálja! Magyarország jelenleg sincs jogalkotási kényszerben. A magyar érdekeket a bizottsági munkacsoportok keretében lehet képviselni, és érvényesíteni az uniós program- és jogalkotásban. 2018. után az EU szabályozásban bekövetkezhet változás, amelynek tartalma egyelőre nem ismert, esetlegesen járhat a határértékek szigorodásával is. Erre majd akkor kell reagálni, ha bekövetkezett és akkor is csak a kötelező mértékben, nem pedig előre túlteljesítve az elvárásokat.

3/3. Mezőgazdasági hasznosítás elvetése Társ 127-131 Int E Különböző indokokkal "El a kezekkel a mezőgazdaságtól" A szennyvíziszap mennyiségének csökkentése megfelelő válasz lehet az elhelyezési problémákra. Aggályosnak tartom továbbá, hogy a szennyvíziszap összetételéről csak általánosságban esik szó, különösen a nitrátok, nehézfémek és egyéb környezetre, egészségre ártalmas szennyezőanyagok tekintetében. Nem áll módunkban támogatni, hogy az amúgy is szűkülő vidékfejlesztési források terhére történjen a termékkomposzt mezőgazdasági hasznosításának pénzügyi ösztönzése. Összegezve, kérném a Stratégia 2014 Konzorcium tagjait, hogy termékük mezőgazdasági hasznosításának relevanciáját szíveskedjenek újra átgondolni. (MOSZ dr. Máhr András). A dokumentumok a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának növelése érdekében egyoldalúan a pozitív hatásokat hangsúlyozzák, és csak alig, vagy felületesen foglalkoznak az anyag kockázatos 24; 37 voltával, az ebből fakadó problémákkal és azok megoldásával. A rekultiváció legyen a preferált hasznosítási forma. A mezőgazdasági hasznosítással szemben itt nincs élelmiszerlánc kockázat (FM Élelmiszerlánc-felügyelet Dr. Bognár Lajos). Nem értünk egyet. Az egész Koncepció erről szól. 24

4. A Stratégia feladatkörének bővítése I. Társ 14-16 56 65 71 Int 1 5/1 5/3 B Bővítené a Stratégia feladatkörét MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI és/vagy HATÁSTANULMÁNY elkészítése is javasolt mindkét dokumentumra (KSZGYSZ HTM). Azokon a területeken valósuljanak meg a termikus hasznosítást célzó fejlesztések, ahol jelenleg még nem áll rendelkezésre termikus hasznosító kapacitás (KSZGYSZ HTM). Kiegészítő tanulmány elkészítését javasolja, mely megvizsgálja a szennyvíziszap hígtrágyával történő közös kezelését (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara). Miért csak a szennyvíztelepeken helyben történő komposztálással számol a dokumentum (HUMUSZ_MTVSZ)? A stratégia fogalmazzon meg javaslatokat az égetés szilárd maradékainak (salak és pernye) kezelésére (FM környezetért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár). A Stratégia csak a szennyvíztisztítók szennyvíziszapjaira tervez. Nem veszi figyelembe a tervezési területen (agglomeráció) található összes potenciális nyersanyagot, valamint a rendelkezésre álló, felhasználható, meglévő kezelési kapacitásokat sem pl.: komposzttelepek, biogáz telepek (NEKI). Fenntarthatatlan ellentmondás az, hogy a beadvány tényként rögzíti, hogy a perzisztens anyagok átjutnak a jelenleg alkalmazott szennyvíztisztítási technológiákon és jelen vannak a komposztban. Ugyanakkor a jelenlegi talajhigiénés kihelyezési határértékek nem vonatkoznak a perzisztens anyagokra, valamint a Stratégia nem tervez a tisztítási technológia ilyen irányú fejlesztésével sem (NEKI). 25

4. A Stratégia feladatkörének bővítése II. 11/2 14 93 94 157 199 A ko-fermentációnak alapvető fejlesztési irányává kellene válnia. A biogáz kezelési kapacitásokat tehát a térségi nyersanyagok - alapanyagok egészére szükséges meghatározni (NEKI). Sajátságos elev az, hogy a szennyvíziszap kezelési program-stratégia igyekszik önálló életet élni, elkülönülni a hulladékgazdálkodástól, holott a szennyvíziszap csupán a szennyvíztisztítási technológiából keletkező hulladék, ill. hulladékáram. Emiatt a szennyvíziszap kezelési program-stratégia tervezése során valós nemzetgazdasági szintű eredményeket csak a hulladékgazdálkodással szoros együttműködésben lehetséges megvalósítani (NEKI). A Stratégia fogalmazzon meg javaslatokat az égetés szilárd maradékainak (salak és pernye) kezelésére (FM környezetért felelős helyettes államtitkár). Vegyék figyelembe az anaerob energiatermelés után fennmaradó fermentációs maradék mennyiségét (FM környezetért felelős helyettes államtitkár). Két mintaprojekt nagyon kevés, illetve ezeknél jóval összetettebb mintaprojektet kellene megvalósítani (ÖHÁT). A dokumentáció nem taglalja a folyamat végeredményeként keletkezö biogáz üzemi fennentum sorsát 26

Álláspontunk a következő A bírált anyag csupán stratégia. A megvalósíthatósági tanulmányok készítése a proejektek előkészítése során, később történik. A Stratégiára a hatástanulmányok közül az SKV releváns, ez pedig elkészült. Új termikus hasznosító műveket egyáltalán nem javasoltunk a meglévők mellé csupán egyetlen esetben, Budapestnél. A Stratégia csak integrálja a budapesti koncepciót, megváltoztatni nem akarja. A perzisztens anyagok problémaköre K+F feladat, ilyen szinten foglalkozunk is vele (egyébként megjegyzem, hogy ez főként a befogadó terhelésének problémája, nem iszapgazdálkodási kérdés!). A jelen dokumentum Vízgazdálkodási Stratégia! Az Ország összes településén pl.: ko-fermentáció kapcsán telepekre beszállítható különféle szerves anyagoknak-, az önálló rothasztóüzemek termékeinek-, az önálló komposztálók alapanyagainak-, a hulldékégetők végtermékeinek felmérése meghaladja a kompetenciánkat. Azokon a helyeken, ahol a szennyvítisztító telepek iszapkezelése valamilyen módon kapcsolódik ezekhez a létesítményekhez, ill. anyagokhoz egyedileg kell mekeresni az optimális megoldásokat. A szennyvíziszap kezelés van akkora problémakör, amelyet érdemes önállóan elemezni. Kapcsolódása a hulladékgazdálkodás egyéb ágaihoz nem éri el a 10%- ot. Amennyiben a hulladékgazdálkodással kapcsolatos stratégiák ezt a kérdést egyszer majd kidolgozzák, úgy az iszapstratégia felülvizsgálatánál az összhang biztosítható. lesz. A szakmák egymás területére való ötletszerű átnyúlása kontraproduktív (lásd kötelező rothasztás 25 000 LE-től) 27

A szennyvíziszap kezelési program-stratégia igyekszik önálló életet élni 28

5. Támogató észrevételek I. Társ 58 60 86 98 105-106 107 Int T Támogató észrevételek Az erdőgazdálkodási hasznosítást, különösen a gyenge talajokon erdőgazdálkodók számára a FAGOSZ támogatja. Örömmel vettük, hogy az SKV szerint a mezőgazdasági jogszabályi feltételek szigorítására nincs szükség. Úgy gondoljuk, hogy már a szennyvíztisztító műbe érkező szennyvizek határértékeit szükséges elsősorban szigorúbban meghatározni, mely javítaná az előállított szennyvíziszap minőségét, és megkönnyítené annak termőföldre történő elhelyezését (Nemzeti Agrártudományi Kamara). Az esetleges gyógyszer hatóanyag maradványok oldott állapotban kerülnek ki az emberi szervezetből. Megjelenhetnek az iszapban is, de a koncentrálódásra igen csekély esély van (Biopsol). Megfelelő megoldásnak tartjuk a Stratégiában több pont alatt is részletezett, más hulladékkal történő együttégetést (Fővárosi Vízművek). Az energetikai iszaphasznosítás legnagyobb kapacitású megoldása lehet a II. Szennyvíziszap és Hulladékhasznosító Mű Budapesten, amely jelentős mértékben hozzájárul a távhő földgáz-kitettségének csökkentéséhez (Magyar Távhőszolgáltatók SzSz) Az Oroszlányi Erőművel kapcsolatos javaslattal abban az esetben értünk egyet, ha az hozzájárul az erőmű jelenlegi kedvező távhőárszintjének fenntartásához (Magyar Távhőszolgáltatók SzSz). 29

5. Támogató észrevételek II. 109 112 121 132 138; 141; 143; 148 7/4 Az elkészített koncepciót már régen várta a szakma. A Szövetség által javasolt változásokat átvezették (MAVÍZ). Az iszapközpontok lehatárolásánál az Üzemeltetők szolgáltatási területét kell figyelembe venni. A szolgáltatók tudnak eljárni azon fogyasztókkal szemben, akik nem megfelelő minőségü szennyvizet bocsátanak be a közcsatornába (MAVÍZ). Fontos, hogy az országos stratégia illeszkedik a Főváros stratégiai terveihez (Főpolgármesteri Hivatal). Visszatérő szakmai probléma az adatszolgáltatások pontatlansága. Javasoljuk, hogy valamely közreműködő cég - akár utólagos megbízás formájában is - készítsen útmutatót az iszaptömeg számításhoz. A MaVízen keresztül az útmutatót juttassák el a vállalati központok közbeiktatásával az összes telep vezetőjéhez. A kijelölt agglomerációs határok nem tekinthetők "szentírásnak", azt a helyi üzemeltetők, illetőleg a helyi feltételek véglegesíthetik. Egyet értünk a közúti, tengelyen történő szállítással. A koncepció része kell legyen a hangsúlyos szakmai propaganda. A társadalmi szervezeteknek ebben komolyabb szerepet, kell szánni. A szakmai színvonal emelése érdekében az egyetemeken, főiskolákon kívüli, - elsősorban társadalmi szervezetek által szervezett - képzések is fontosak (MASZESZ). Javasoljuk az önkéntes minőségbiztosítási rendszer, valamint a termékkomposztok állandó minősége folyamatos ellenőrzésének alaposabb kidolgozását (NEKI). 30

5. Támogató észrevételek III. 8 20 70 129 157 A rekultivációs felhasználás esetében jóval nagyobb dózisban kerülhetnek szennyezőanyagokat tartalmazó iszapok felhasználásra, ténylegesen lerakásra, mely a teljes felhasználás döntő többségét jelenti (2013-ban 46%), tehát a környezeti terhelés ezekben az esetben még fokozottabban jelentkezik. Ezért is látjuk szükségesnek a határok meghúzását, mely szennyvíziszapokat javasolhatjuk rekultivációra és melyeket már csak energetikai hasznosításra a szennyezőanyag tartalom alapján (NEKI). A koncepcióhoz készült SKV dokumentum következtetései helytállóak, az ezeken alapuló javaslatokkal az Országos Környezetvédelmi Tanács egyetért, érvényesítésüket támogatja. Fontos lenne a szennyvíziszapok kihelyezésének hosszú távú hatásainak felmérése összehangolt agrár-, környezetvédelmi- és környezet-egészségügyi kutatások megvalósításával (FM Élelmiszerlánc-felügyelet). A környezeti értékelés kidolgozottsága megfelelő, az abban foglaltakat elfogadom (OKTVF). A Stratégia jól előkészített és megalapozott. A szerzők körültekintő gondossággal jártak el a jelenlegi helyzet bemutatásánál, az adatok összegyűjtésénél és a távlati célok meghatározásánál egyaránt. Különösen erőssége a dokumentumnak, hogy az anyag készítői nem rugaszkodtak el a jelenleg kialakult helyzettől, támaszkodtak az eddigi tapasztalatokra, a jogszabályi környezetre és mindezek figyelembe vételével határozták meg a fejlesztés fő irányait (BM ÖHÁT). 31

6. Iszapkezelési agglomerációk módosítása Társ X Int A Iszapkezelési agglomerációk módosítása Számos javaslat érkezett az üzemeltetőktől. Ezt pozitív visszajelzésként kezeltük, mert jelzi, hogy az üzemeltetők egyetértenek a térségi rendszerek kialakításának szükségességével. Minden javaslatot figyelemebe vettünk, hiszen az Ő egyetértésük nélkül a térségi szennyvíziszap kezelő rendszerek nem valósulhatnak meg. Három új agglomerációt képeztünk. Több vízügyi Igazgatóság is javasolt módosításokat. Ezek többségét figyelembe vettük. Kivéve az alyan javaslatokat, amelyek szerint az X agglomerációkat igazítsuk a VIZIG működési területéhez. E tekintetben az üzemeltetők működési területét tekintjük mértékadónak. Kezelésük módja: A félreértések tisztázását követően az érdemi észrevételek elfogadása. 32

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Néhány gyakori téves hiedelem az iszapkezelési technológiai lehetőségeit illetően (ISMÉTLÉS) A szennyvíztisztító telepekről kikerülő iszap szárazanyag tömeg csökkentési lehetőségei: Erre a célra egyetlen ipari méretekben alkalmazható technológia létezik a rothasztás. Ez az eljárás számottevően csökkenti az iszap szerves hányadának tömegét, azonban csak korlátozottan alkalmazható (kapacitáshatárok miatt), továbbá az iszap kezelés céljára felhasznált szerves anyag hiányozni fog a hasznosításnál (mg. szerves agyag igénye, energetikai hasznosításnál fűtőérték csökkenés) a reális lehetőségeket a Stratégia keretében kihasználjuk. Más számításba vehető technológia nem létezik hibás az az elképzelés, hogy az iszapkezelési technológia fejlődésével a szennyvíztisztító telepekről kikerülő iszap szárazanyag tömeg a jövőben csökkenni fog. Az iszap káros anyag koncentrációjának csökkentési lehetőségei: Erre a célra ipari méretekben alkalmazható technológia nem létezik. A probléma kizárólag cső-elei beavatkozással, az ipari kibocsátás csökkentésével kezelhető! Hibás az az elképzelés, hogy a mezőgazdasági elhelyezés határértékeinek szigorítása alacsonyabb szennyezettséget (főként nehézfém tartalom csökkenést) biztosító technológiák alkalmazására kényszeríti az üzemeltetőket! A határértékek szigorításának egyetlen következménye lehet visszaszorul a mezőgazdasági hasznosítás és előtérbe kerül az energetikai hasznosítás ezzel elpazaroljuk az iszapokban lévő szerves anyagok és tápanyagok jelentős részét, csökkentjük a fenntarthatóságot. Az iszapban feldúsult mikro-szennyezők (főként gyógyszermaradványok) kockázata: A gyógyszermaradványok alapvetően vízoldhatóak, az iszapban nem dúsulnak fel. A probléma nem az iszaphasznosításnál, hanem a tisztított szennyvizek befogadóra való hatásánál jelentkezik. 33

Köszönöm a figyelmüket! 34