8.12. Elméleti összefoglalás a membránszétválasztó mőveletekhez

Hasonló dokumentumok
Elméleti összefoglalás a membrán-szeparációs műveletekhez

8.13. Szőrési gyakorlat laboratóriumi membránszőrı berendezésen I. Ultraszőrés (ultrafiltration, UF)

Membránműveletek (Környezetbarát eljárások)

IV. Pervaporáció 1. Bevezetés

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

Membránszeparáció. Cséfalvay Edit

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Szűrés. Gyógyszertechnológiai alapműveletek. Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

MEMBRÁNMŰVELETEK. Pécs Miklós: Biotermékek izolálása. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1

Folyadékmembránok. Simándi Béla BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék /65

Szemelvények a Vegyipari műveletek II. jegyzetből a Környezetbarát eljárások tárgyhoz

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık

13.Membrán-szeparációs műveletek

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Az elválasztás elméleti alapjai

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Művelettan 3 fejezete

Membránszeparációs műveletek. Dr. Cséfalvay Edit

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFOM

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Ultrasz rés MAVIBRAN félüzemi sz berendezéssel

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Biofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR

A MEMBRÁNSZEPARÁCIÓ SZEREPE BOROK ALKOHOLCSÖKKENTÉSÉBEN ÉS IPARI ALKOHOLOK DEHIDRATÁCIÓJÁBAN. Doktori (PhD) értekezés

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Általános és szervetlen kémia 1. hét

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Sejtek membránpotenciálja

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Modern Fizika Labor Fizika BSC

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

Norit Filtrix LineGuard

Halmazállapot-változások vizsgálata ( )

Transzportjelenségek

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Membránok viselkedésének elméleti és kísérleti vizsgálata olajos

Vezetők elektrosztatikus térben

2. Technológiai rendszerek- Sisteme de producţie

Az extrakció. Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása

Membránpotenciál, akciós potenciál

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Általános kémia vizsgakérdések

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Biofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek

Folyadékok és gázok áramlása

Halmazállapot változások

Elektrokémia Kiegészítés a praktikumhoz Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erı.

IMI INTERNATIONAL KFT

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

Diffúzió 2003 március 28

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 4. EA. Víz fertőtlenítése Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010

A környezetszennyezés folyamatai anyagok migrációja

Reológia Mérési technikák

Szilvásvárad Szalajka vízmű, PALL membrán tisztítás kérdései üzemeltetési szempontból Pintér János

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Folyadékok és gázok áramlása

Többkomponenső rendszerek

F. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,,

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben

5. Laboratóriumi gyakorlat

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)

5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

Kiss László Láng Győző ELEKTROKÉMIA

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE

Zn-tartalmú szennyvíz membránszűrése. Dr. Cséfalvay Edit, egyetemi tanársegéd BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

A Kis méretű szennyvíztisztító és víz. Shenzen projekt keretén belül

Átírás:

8.12. Elméleti összefoglalás a szétválasztó mőveletekhez 8.12.1. Bevezetés A -mőveletek közös jellemzıje, hogy valamely hajtóerı eredményeként szelektív transzport megy végbe egy on keresztül. A mővelet lényegét jelentı (latin eredető szó, jelentése hártya, héj), olyan válaszfal, amely szelektív áteresztı képességénél fogva az anyagok szétválasztását többnyire kémiai átalakulás nélkül teszi lehetıvé. Az Európai Membrántudományi és Technológiai Társaság (ESMST) terminológiája szerint: a közbensı fázisként szolgál két fázis elválasztásakor és/vagy aktív vagy passzív válaszfalként résztvevıje a vele érintkezésben lévı fázisok közötti anyagátvitelnek. A oknak azt a tulajdonságát, hogy a különbözı anyagokat különbözı mértékben engedik át permszelektivitásnak nevezzük. A permszelektív kifejezés magában foglalja a szeparáció szempontjából fontos legjellemzıbb tulajdonságokat a permeabilitást (az áteresztıképességet) és a szelektivitást. A szeparációs mőveletek általános elve a következı: A szétválasztandó elegyet a egyik, úgynevezett betáplálási oldalára vezetjük és kémiai potenciálkülönbséget hozunk létre a on keresztül. A kémiai potenciálkülönbség, mint hajtóerı hatására az elegy komponensei keresztülhaladnak a on és annak átellenes úgynevezett permeátum oldalára kerülnek. Ha az elegy komponenseinek permeabilitása az adott ra különbözı, a permeátum összetétele eltérı a betáplálási összetételtıl. Az általános hajtóerı a komponensek kémiai potenciálkülönbsége a on keresztül, de attól függıen, hogy melyik változó játssza a meghatározó szerepet a kémiai potenciálkülönbség létrehozásában, beszélhetünk nyomás-, koncentráció-, elektrokémiai potenciál- és hımérsékletkülönbség által létrehozott szeparációs mőveletrıl. A legfontosabb szeparációs mőveleteket és fontosabb alkalmazásaikat az 8.12-1. táblázatban foglaltuk össze. 8.12-1. táblázat 194 Mővelet Mikroszőrés [MF] Ultraszőrés [UF] Nanoszőrés [NF] Membrán típus Szimmetrikus mikropórusos, 0,1 10µm Aszimmetrikus mikropórusos, 5 500nm Aszimmetrikus bırtípusú, 1 10nm Hajtóerı Mechanizmus Alkalmazási terület Hidrosztatikus Szőrési Steril szőrés nyomáskülönbség, mechanizmus 10 500kPa Hidrosztatikus nyomáskülönbség, 0,6 4MPa Szőrési mechanizmus Szőrési mechanizmus Hidrosztatikus nyomáskülönbség, 0,1 1MPa Makromolekulák elválasztása oldatban Sőrítés, betöményítés

8.12-1. táblázat folytatása Fordított ozmózis [RO] Dialízis Aszimmetrikus bırtípusú Szimmetrikus mikropórusos, 0,01 1µm Elektrodialízis Kation- és anioncserélı Gázpermeáció [GP] Pervaporáció [PV] Membrándesztilláció Gıznyomásgradiens Folyadékokon alapuló eljárások Aszimmetrikus homogén polimer Aszimmetrikus homogén polimer Szimmetrikus hidrofób pórusos Folyadék Hidrosztatikus nyomáskülönbség, 2 10MPa Koncentrációgradiens Elektromos potenciálgradiens Hidrosztatikus nyomás és koncentrációgradiens Gıznyomásgradiens (nyomás és hımérséklet) Koncentrációgradiens Oldódás és diffúzió Diffúzió konvekciómentes közegben Töltéssel rendelkezı részecskék (ionok) vándorlása Oldódás és diffúzió Oldódás és diffúzió Gıznyomás különbség Oldódás és diffúzió a folyadékfilmben Sók, mikrorészecskék elválasztása oldatban Sók és kismérető molekulák elválasztása makromolekuláktól Ionos oldatok sómentesítése Gázelegyek elválasztása Azeotróp elegyek elválasztása Vizes oldatok sómentesítése Fémionok szelektív eltávolítása, gázszeparáció 8.12.2. Membránok csoportosítása A tulajdonságaitól függıen különbözı típusú okat különböztetünk meg (8.12-1. ábra): halmazállapot szilárd folyadék felület porózus tömör szerkezete szimmetrikus aszimmetrikus elektrokémiai tulajdonsága töltéssel rendelkezı, semleges ionos felépítése, összetétele homogén heterogén többrétegő 195

pórusos tömör szimmetrikus aszimmetrikus heterogén, többrétegû 8.12-1. ábra. Membránok vázlatos rajza A szeparációs mőveletek során a hagyományos szőrési (dead-end) eljárással ellentétben a betáplált fluidumot (folyadékot vagy gázt) a felülettel párhuzamosan áramoltatják, miközben az elegy komponenseinek egy része a hajtóerı hatására keresztülhalad a on és a permeátum oldalon távozik (cross flow). A által visszatartott komponensek a betáplálási oldalt elhagyó anyagáramban (retentátum) feldúsulnak. betáplálás c 1be retentátum c 1ki c 1 p 1 p 1 > p 2 c 2 c 1 > c 2 p 2 c 2ki permeátum 8.12-2. ábra. A keresztáramú (cross-flow) szőrés általános modellje 196

8.12.3. Membrán modulok A szőrı egységeknek (moduloknak) több típusa ismeretes: a síkt tartalmazó lap és spiráltekercses modul, valamint a csı alakú okból álló csı -, kapilláris és üregesszál modul. A lap-modul (plate-and-frame system) felépítése a szőrıpréshez, ill. a lemezes hıcserélıhöz hasonlít (8.12-3. ábra ). A sík lapokat porózus hordozók (support plate) és távolság tartók (spacer) választják el egymástól. A betáplált oldat és a permeátum 0.5...1 mm magasságú csatornákban áramlik, a koncentrátumoldali csatornában az áramlási sebesség elérheti a 2 m/s értéket is. A síkmodulok hátránya, hogy viszonylag drágák, üzemeltetésük jelentıs szivattyúzási energiát igényel, kicsi a térfogategységre esı felület nagysága, szerelésük nehézkes és idıigényes. betáplálás permeátum retentátum spacer 8.12-3. ábra Lap (plate and frame) modul A spiráltekercses (spiral wound) modul felépítését a 8.12-4. ábra szemlélteti. E modultípusnál a szendvicsszerően összerakott lapokat (, távtartó, szőrlet győjtıréteg) egy perforált csı köré tekercselik. A spiráltekercses modult kompozit ból készítik. 8.12-4. ábra Spiráltekercs modul 197

Csı modult (tubular system) mutat be a 8.12-5. ábra. A csıok belsı átmérıje 10 25 mm. Az áramlás a csıben turbulens, az áramlási sebesség 2 6 m/s. A viszonylag kis térfogategységre esı felület (20 500 m 2 /m 3 ) miatt csak szuszpenziók koncentrálása esetén gazdaságos a használatuk. A csıok egyaránt használhatók fordított ozmózisra, ultra- és mikroszőrésre. 8.12-5. ábra Csı modul A kapilláris modul felépítése a csıköteges hıcserélıhöz hasonlít (8.12-6. ábra). A kapilláris belsı átmérıje 0.5...4 mm. A kapilláris oknál nincs tartó vagy hordozó réteg, mint a sík- és csıoknál, hanem maga a csıfal biztosítja a szükséges mechanikai szilárdságot. A falvastagság 120 180 µm. Az ilyen típusú oknál az üzemeltetési nyomás kisebb, mint pl. az azonos célra használt spiráltekercses modulnál, mivel mechanikai stabilitása kisebb (nincs hordozó réteg). Az alacsonyabb üzemeltetési nyomás sok esetben gazdaságosabb is, kisebb a szivattyúzási munka. 8.12-6. ábra Kapilláris modul 198

Mőveleti szempontból a oknak két fontos jellemzıje van: a tiszta víz áteresztı képesség (pure water permeability) és az elválasztó képesség (R). A pórusos tiszta víz áteresztı képessége a pórusok méretétıl és felületegységre esı számától függ. A mőködı réteg pórusainak átlagos mérete a elválasztóképességét, méretének szórása az elválasztás élességét szabja meg (elválasztási görbe, vágási érték). A szőrésre alkalmas ok elválasztóképességét a betáplált elegy egy adott komponensére az R visszatartási tényezı jellemzi (membran rejection coefficient): R ahol = 1 c2 c1 c 1 koncentráció a betáplálási oldalán c 2 koncentráció a permeát oldalán (8.12-1) 8.12.4. Koncentráció polarizáció Jelölje J az egységnyi felülető on áthaladó oldószer térfogatáramát. A felé haladó térfogatáram magával ragadja a kiszőrendı komponens(ek) molekuláit. Ennek megfelelıen a 8.12-7. ábrán a szaggatott vonallal keretezett részbe jobbról belépı komponensáram: Jc 1. Ezek egy része átjuthat a on keresztül a permeátumba (a szaggatott vonallal keretezett rész bal oldalán kilépı komponensáram: Jc 2 ). permeátum J c 1w betáplálás 0 és σ között bárhol elhelyezkedhet. A c 2 koncentráció értéke nem függ a helytıl. -Jc 2 -Jc 1 -D(dc 1 /dx) c 1b c 2 0 határréteg σ 8.12-7. ábra Koncentráció polarizáció A határrétegben c 1 koncentráció értéke függ a helytıl. x 199

Jelentse J c azt a komponensáramot, ami a felé halad, de nem jut át a on. A korábbi jelöléseket alkalmazva: ( ) J c = J c1 c. (8.12-2) 2 Mivel a felé haladó komponensáram nagy részét a visszatartja, a közelében (a falnál) megnı az oldat koncentrációja (c 1w ). Az oldat belsejében mérhetı koncentráció értéke: c 1b. A határrétegben kialakuló koncentrációgradiens (a szaggatott vonallal keretezett rész jobb oldalánál) egy ellentétes irányú diffúziónak lesz a hajtóereje. Természetesen stacionárius állapotban a két áramlás kiegyenlíti egymást: J = D dc1 c. (8.12-3) dx A (8.12-2) és (8.12-3) egyenletek összevonásával kapott differenciálegyenletet szeparálva, majd a falától (x=0) az oldat belsejéig (x=σ) integrálva a (8.12-4) általános megoldást kapjuk: J D c w c = σ ln 1 2 c c 1b 2. (8.12-4) σ azt a távolságot jelöli (határréteg vastagság), amely után a nál mért koncentráció érték eléri az oldatra jellemzı c 1b koncentrációt (8.12-7. ábra). Az itt leírt jelenséget koncentráció polarizációnak nevezik. Turbulens áramlásnál σ-t definiálhatjuk, mint az anyagátadási határréteg vastagságát és D/σ értéke az anyagátadási koefficiens: k. A koncentráció polarizáció mértékét tehát az alkalmazott tulajdonságaitól is függı J áramsőrőség és az anyagátadási tényezı értéke együttesen határozza meg. Ha az (8.12-1) összefüggés felhasználásával kifejezzük c 2 értékét (8.12-5) és behelyettesítjük (8.12-4)-be, megadhatjuk a betáplálás oldali koncentrációváltozást: 200 ( ) c = c R (8.12-5) c c 2 1w 1 1w 1b 1 exp( J k) ( ) exp( ) = R + R J k (8.12-6) A tulajdonságai mellett az oldat fizikai jellemzıi és az áramlási viszonyok is döntı jelentıségőek, mivel az anyagátadási koefficiens és az elıbb említett paraméterek összefüggésére turbulens áramlás esetén érvényes a (8.12-7) összefüggés: k Sh = d a = const Sc Re b. (8.12-7) D

ahol d Sc az áramlás jellemzı mérete, Schmidt-szám pedig a kinematikai viszkozitás és a diffúziós együttható hányadosa. A jó elválasztás érdekében megfelelı anyagátadási koefficiens (k) értéket kell biztosítani (áramlási sebesség, modul kialakítás) azért, hogy a koncentráció polarizációt minél alacsonyabb értéken tartsuk, mivel adott visszatartási tényezı (R < 1) esetén a permeátum koncentrációja egyenesen arányos a falánál kialakuló betáplálás oldali koncentrációval (c 1w ). Jelentıs mértékő a koncentráció polarizáció mikro- és ultraszőrésnél, ahol az anyagátadási koefficiens értékéhez képest nagy J értéke (pórusos ok). A fordított ozmózisnál alkalmazott tömör ok áteresztıképessége (J) kisebb, ugyanakkor az anyagátadási koefficiens értéke nagyobb (a szervetlen sók transzportjának sebessége nagyobb, mint az ultraszőrésben elválasztott makromolekuláké), ezért a koncentráció polarizáció valamivel kevesebb gondot okoz. 8.12.5. A felület elszennyezıdése A szőrés mőveleténél a felület szennyezıdése (fouling) következtében üzemeltetés során állandóan csökken az áteresztıképesség. Ezért meghatározott idıközönként a szőrési mőveletet tisztítási (mosási) ciklusnak kell követnie, amikor megfelelı kezeléssel (víz, tisztítószer, híg HNO 3, 1%-os NaOCl oldat, stb.) az ellenállás-növekedést okozó lerakódásokat eltávolítjuk. A modul élettartama nagy mértékben függ az alkalmazott tisztítási technológiától. Helyesen kidolgozott és alkalmazott tisztítási eljárás esetén a jelenlegi modulok élettartama általában 2 3 év. 8.12.6. Üzemeltetési módok A szőrést szakaszosan vagy folyamatosan végezhetjük. A kisebb anyagmennyiségeket szakaszosan dolgozzuk fel (batch operation). A koncentrátumot addig cirkuláltatjuk, amíg a kívánt töménységet el nem érjük (8.12-8. ábra.). Ezen üzemmód hátránya, mint minden szakaszos mőveleté, hogy az indítás, leállás idıigénye miatt, alacsony az idıegységre esı termelékenység és a termék minısége sarzsonként változhat. A folyamatos üzemeltetés legegyszerőbb, recirkuláció nélküli formáját (egyszeri áthaladás) a gyakorlatban ritkán, csak híg oldatok feldolgozásánál használják (8.12-9. ábra.). A koncentrációs polarizáció csökkentésére a koncentrátumot recirkuláltatják (feed-and-bleed system ) (8.12-10. ábra.). Alkalmaznak két- és többlépcsıs feed-and-bleed rendszert is. Ennek elınye, hogy csak az utolsó lépcsıben nagy az oldott anyag koncentrációja (8.12-11. ábra). 201

P 4 1 2 3 8.12-8. ábra Szakaszos szőrés R P B 2 3 8.12-9. ábra Folyamatos szőrés recirkuláció nélkül R 2 3 5 4 P 1. tároló tartály 2. betápláló szivattyú 3. elõszûrõ, MF 4. modul 5. recirkulációs szivattyú B: betáplálás P: permeátum R: retentátum 8.12-10. ábra Folyamatos szőrés recirkulációval 202

P 1 P 2 B 2 5 5 8.12-11. ábra Kétlépcsıs feed-and-bleed rendszer R 203