Államháztartás Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történı eladósítás és elszegényítés eszköze? Miért? Mit? Hogyan? A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít. Megszőntetni a sarc fizetését, az EU-ból történı kilépéssel EUSZ 50. cikk 1 Gazdasági függetlenség visszaállítása. Minden magyar érték magyar érdeket szolgál. 1. szakasz Az EU és az EU tagállamok költségvetése 1. alszakasz Az EU költségvetése Az EU önálló államként rendelkezik költségvetéssel. (Ld. a Lisszaboni Szerzıdés tervezet költségvetésre vonatkozó cikkei) A költségvetésen keresztül lehet legjobban érzékelni azt, hogy az EU a világgyarmat-birodalom európai régiója. A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít. 1. A költségvetés legfıbb bevételi tételei: - a tagországok által a GDP 1 %-a körüli összegben megállapított tagdíj, - a belsı piac vámuniójának vámtételei [EUM 110., 111. és 112. cikk. 2 ] Ezzel az intézkedéssel a tagállamok elveszítik azt a lehetıségüket, hogy az ország által termelt termékek országon belüli fogyasztása - az ezzel járó egészségügyi és gazdaságossági garanciákkal együtt - meghatározóvá váljék. Ugyanakkor ez az intézkedés megfosztja a tagországokat attól, hogy termékfölöslegeik külföldi értékesítésével értékarányosan tudják kielégíteni a külföldi termékek felhasználását. - a tagországokban realizálódó forgalmi adók, jövedéki adók és közvetett adók összegei [EUM 110., 111. és 112. cikk (1. jegyzet)]. A tıke tranzitáramlását azzal lehetne egy minimális mértékben ellensúlyozni, ha a tagországban elıállított termékekkel azonos külföldi termék árát - az erre kirótt adóval - irányítani lehetne. Az így elért költségvetési többletbevétel szolgálhatna a versenyképesség növelésére. Ezt a Lisszaboni Szerzıdés tervezet több rendeletével is tiltja, ezzel hátrányos helyzetbe hozva azokat a tagállamokat, amelyek megvédett támogatási rendszerrel vagy versenyképes termelési feltételekkel nem rendelkeznek. 2. A költségvetés legfıbb kiadási tételei: - a bürokratikus rendszer fenntartási költségei, illetve azok a költségek, amelyek a bürokratikus rendszer új tagországokban történı kiépítéséhez szükségesek,
- 2 - - azok a támogatások, amelyeket a multinacionális cégeken keresztül a gyarmatbirodalom fenntartható fejlıdése érdekében befektetnek. Ez a költségvetési alapfilozófia indokol több olyan gazdasági megszorító intézkedést, amit a magyar kormány az utóbbi hónapokban hozott és amelyek a magyar lakosság életfeltételeit máris olyan szintre csökkentette, amely jogos elégedetlenséget vált ki. Annak elırebocsátásával, hogy a jelenlegi kormány példátlanul érzéketlen szociális téren és ennek következtében a magyar érdekek képviseletének még látszatát sem igyekszik kelteni. Mindezekkel együtt egyértelmő: a már elviselhetetlen mértékő gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetıinek parancsára vezette be a magyar kormány. Tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést. Ezért kell azt mondani, hogy EU NEM! SEHOGY SEM! A már elviselhetetlen mértékő gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetıinek parancsára vezette be a magyar kormány. Tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést.
- 3-2. alszakasz A tagállamok költségvetése A tagállamok a függetlenség elvesztésének következményeként -, költségvetési bevételük jelentıs részétıl megfosztva kénytelenek a jóléti állam minden szükséges kiadását vállalni. Ennek következtében, természetes a költségvetési hiány, sıt, az EU által meghatározott hiányhatár túllépése, még akkor is, ha ezért az EU büntetıszankciói sújtják. (Ld. a két legnagyobb tagország Németország és Franciaország jelenlegi helyzetét. Meg kell jegyezni, hogy ez a helyzet annak ellenére állt elı, hogy ezzel a két országgal szemben tartalmaz a Lisszaboni Szerzıdés tervezete egyedül és nevesítve pozitív diszkriminációt.) Ennek természetes következménye az, hogy ma már a jelenlegi EU tagországok állampolgárainak 53 %-a kifejezetten EU-ellenes. Az euró-ellenesség pedig ennél is magasabb, mintegy 64 %. Magyarország költségvetése az EU-ban A 2004-es költségvetés körül kibontakozó botrány tulajdonképpen annak az új helyzetnek a következménye, ami így foglalható össze: a lényegesen kevesebb bevétel miatt melyik kiadási tétel maradjon el, vagy csökkenjen. (Ezt a kaotikus helyzetet csak tetézi az, hogy a kormány nem akarja vagy nem tudja a tényadatokat a költségvetés alapjaként megfogalmazni.) Hogy csak az egyik legnagyobb érvágást említsem: elesünk a vámbevételtıl, ami 2003-ban 2300 milliárd forint volt ami egyenlı költségvetés egynegyedével!) Ugyanakkor a bevételek a kiadáscsökkenésnek töredékével nınek a pályázatokkal (túlnyomó többségében multinacionális cégek által) elérhetı támogatások. A kormány hiszen éppen ez a cél a megmaradt igen kevés hatáskör egy részérıl is lemondani kényszerül ezért a multinacionális cégek javára. Ezzel elveszíti annak a lehetıségét, hogy saját állampolgárai puszta létének megırzéséhez hozzá tudjon járulni. EU-tagország költségvetése Bevételek - Csökkennek az átruházott tételekkel (vám, adó), - Csökkennek a bankok és multinacionális cégek profitkimentéseivel. Kiadások - Kényszerően csökkenek a szociális, egészségügyi és nyugdíj kiadások, - Növekednek az adóterhek, - Növekszik a külföldi hitelállomány miatti kamatteher. Költségvetési egyenleg: Állandósul a hiány, amely kiegyenlítésének módja van: - kiadások csökkentése, - adóemelés, - adósságállomány növelése.
- 4-2. szakasz A Gondoskodó Magyarország államháztartása 1. Az államháztartás feladata és fedezete Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel. A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülı védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja. Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetıségek összehangolásával. Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ennek feltétele a jogok gyakorlása. Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik: - a szellemi adottságunk, - a termıföld és - a földalatti értékeink. 2. Az államháztartás részei: 2.1 Az állandó életfeltételek biztosítása - családfenntartás - élelmezés, - egyéb ellátás, - lakásfenntartás 2.2 Közkiadás (megközelítıleg azonos a jelenlegi költségvetéssel) - településmőködtetés, - nevelés, oktatás, - egészségügyi ellátás, - nyugdíj, - közlekedés, - energiaellátás, - védelem, - kultúra, mővészet, - közigazgatás, - tartalék.
- 5-2.3 Fejlesztés - kutatás, - az általános feltételek fejlesztése. Nemzeti vagyon növekedés/év Felosztás mértéke személyi Összes eszköz elismerés milliárd ft 50 000 összes fı ft/fı Életfeltétel biztosítás Közkiadás 41 % 20 500 9 840 10 660 1 500 000 családfenntartás 20 % 4 100 0 4 100 3 500 000* 1 171 429 élelmezés 30 % 6 150 3 690 2 460 937 500 2 624 000 egyéb ellátás 30 % 6 150 3 690 2 460 937 500 2 624 000 lakásfenntartás 20 % 4 100 2 460 1 640 625 000 2 624 000 100 % 10 660 2 500 000 34 % 17 000 7 446 9 554 5 000 000 Településmőködtetés 10 % 1 700 850 850 324 675 2 618 000 nevelés, oktatás 10 % 1 700 850 850 324 675 2 618 000 egészségügyi ellátás 10 % 1 700 850 850 324 675 2 618 000 nyugdíj 18 % 3 060 306 2 754 3 500 000 786 857 közlekedés 10 % 1 700 850 850 324 675 2 618 000 energiaellátás 10 % 1 700 850 850 324 675 2 618 000 védelem 10 % 1 700 850 850 324 675 2 618 000 kultúra, mővészet 10 % 1 700 850 850 324 675 2 618 000 Közigazgatás 10 % 1 700 850 850 324 675 2 618 000 Tartalék 2 % 340 340 0 100 % 9 554 6 097 403 Fejlesztés 25 % 12 500 7 500 5 000 1 500 000 3 333 333 Összesen: 50 000 24 786 25 214 9 097 403** 2 771 560 * Család ** Összes személyi elismerésre jogosult 3. Az államháztartás alkotmányos alapelvei 3.1 Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvetı emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése. 3.2 Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál. 3.3 Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg az alapvetı életföltételeken túli jogok. 3.4 Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben.
- 6-3. szakasz Az EU és a Gondoskodó Magyarország államháztartási politikájának összefoglalása EU-tagország Évente 6000 milliárd eurót von el a tagországoktól és ebbıl 1000 milliárdot oszt vissza támogatás címen. Ez Magyarországon 2009-ben 4600 milliárd tiszta elvonást jelent. A bankok támogatása (2010-es költségvetésben 1700 milliárd forint) és az indokolatlan hitelkamat fizetés (2010-es költségvetésben 1200 milliárd forint) mindent megelızı prioritású. A bankok és a multinacionális cégek 2007- ben 3600 milliárd forintot vittek ki az országból. A forint a nemzetközi valutarendszer része, így névleges értékének mindössze 40 %-a rendelkezik áru- vagy szolgáltatás alappal. Szent Korona Országa Évente 50000 milliárd forint nemzeti vagyonnövekedést a családi háztartás mintájára használja fel. A Szent Korona minden tagja, valamint a vendégek számára biztosított életfeltételek mindent megelızı prioritásúak (az elsı évben 20500 milliárd forint). Egyetlen, állami tulajdonban lévı pénzintézet van, amely a jegybank funkcióját is betölti. A pénz alapja a nemzeti vagyon növekedése. A pénz kizárólag értékcserét szolgál. A pénzforgalommal kapcsolatos költségeket az állam biztosítja. 1 EUSZ 50. cikk (1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. (2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövıbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illetı állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 218. cikke (3) bekezdésének megfelelıen kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minısített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követıen. (3) A kilépésrıl rendelkezı megállapodás hatálybalépésének idıpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstıl számított két év elteltével a Szerzıdések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidınek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. (4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve a Tanácsnak a kilépı tagállamot képviselı tagja az Európai Tanács, illetve a Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt. A minısített többséget az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 238. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelıen kell meghatározni. (5) Amennyiben az az állam, amely kilépett az Unióból, késıbb újra felvételét kéri, kérelmére a 49. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni. 2 EUM 110. cikk
- 7 - A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegő hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belsı adót. A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természető belsı adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja. EUM 111. cikk Egy termék valamely tagállamba történı kivitele esetén a belsı adó visszatérítése nem haladhatja meg az erre közvetlenül vagy közvetve kivetett belsı adók összegét. EUM 112. cikk A forgalmi adóktól, jövedéki adóktól és a közvetett adók egyéb formáitól eltérı közterhek esetén a többi tagállamba irányuló kivitellel összefüggésben nem adhatók mentességek és visszatérítések, valamint a tagállamokból történı behozatallal összefüggésben nem vethetık ki kiegyenlítı díjak, kivéve ha a Tanács a tervezett intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minısített többséggel, korlátozott idıtartamra elızetesen jóváhagyta.