IX. fejezet Költségvetés. Miért? Mit? Hogyan?

Átírás

1 IX. fejezet Költségvetés Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze? Miért? Mit? Hogyan? A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít. Megszűntetni a sarc fizetését, az EU-ból történő kilépéssel EUSZ 50. cikk Gazdasági függetlenség visszaállítása. Minden magyar érték magyar érdeket szolgál. 1. szakasz Az EU és az EU tagállamok költségvetése 1. alszakasz Az EU költségvetése Az EU önálló államként rendelkezik költségvetéssel. (Ld. az EU Alkotmány tervezet költségvetésre vonatkozó cikkei) A költségvetésen keresztül lehet legjobban érzékelni azt, hogy az EU a világgyarmatbirodalom európai régiója. A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít. 1. A költségvetés legfőbb bevételi tételei: - a tagországok által a GDP 1 %-a körüli összegben megállapított tagdíj, - a belső piac vámuniójának vámtételei (EUM 110., 111. és 112. cikk.) Ezzel az intézkedéssel a tagállamok elveszítik azt a lehetőségüket, hogy az ország által termelt termékek országon belüli fogyasztása - az ezzel járó egészségügyi és gazdaságossági garanciákkal együtt - meghatározóvá váljék. Ugyanakkor ez az intézkedés megfosztja a tagországokat attól, hogy termékfölöslegeik külföldi értékesítésével értékarányosan tudják kielégíteni a külföldi termékek felhasználását. - a tagországokban realizálódó forgalmi adók, jövedéki adók és közvetett adók összegei (EUM 110., 111. és 112. cikk). A tőke tranzitáramlását azzal lehetne egy minimális mértékben ellensúlyozni, ha a tagországban előállított termékekkel azonos külföldi termék árát - az erre kirótt adóval - irányítani lehetne. Az így elért költségvetési többletbevétel szolgálhatna a versenyképesség növelésére. Ezt az EU Reformszerződés tervezet több rendeletével is tiltja, ezzel hátrányos helyzetbe hozva azokat a tagállamokat, amelyek megvédett támogatási rendszerrel vagy versenyképes termelési feltételekkel nem rendelkeznek.

2 2. A költségvetés legfőbb kiadási tételei: - a bürokratikus rendszer fenntartási költségei, illetve azok a költségek, amelyek a bürokratikus rendszer új tagországokban történő kiépítéséhez szükségesek, - azok a támogatások, amelyeket a multinacionális cégeken keresztül a gyarmatbirodalom fenntartható fejlődése érdekében befektetnek. Ez a költségvetési alapfilozófia indokol több olyan gazdasági megszorító intézkedést, amit a magyar kormány az utóbbi hónapokban hozott és amelyek a magyar lakosság életfeltételeit máris olyan szintre csökkentette, amely jogos elégedetlenséget vált ki. Annak előrebocsátásával, hogy a jelenlegi kormány példátlanul érzéketlen szociális téren és ennek következtében a magyar érdekek képviseletének még látszatát sem igyekszik kelteni. Mindezekkel együtt egyértelmű: a már elviselhetetlen mértékű gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetőinek parancsára vezette be a magyar kormány. Tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést. Ezért kell azt mondani, hogy EU NEM! SEHOGY SEM! A már elviselhetetlen mértékű gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetőinek parancsára vezette be a magyar kormány. Tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést.

3 2. alszakasz A tagállamok költségvetése A tagállamok a függetlenség elvesztésének következményeként -, költségvetési bevételük jelentős részétől megfosztva kénytelenek a jóléti állam minden szükséges kiadását vállalni. Ennek következtében, természetes a költségvetési hiány, sőt, az EU által meghatározott hiányhatár túllépése, még akkor is, ha ezért az EU büntetőszankciói sújtják. (Ld. a két legnagyobb tagország Németország és Franciaország jelenlegi helyzetét. Meg kell jegyezni, hogy ez a helyzet annak ellenére állt elő, hogy ezzel a két országgal szemben tartalmaz az EU Reformszerződés tervezete egyedül és nevesítve pozitív diszkrimináviót.) Ennek természetes következménye az, hogy ma már a jelenlegi EU tagországok állampolgárainak 53 %-a kifejezetten EU-ellenes. Az euró-ellenesség pedig ennél is magasabb, mintegy 64 %. Magyarország költségvetése az EU-ban A 2004-es költségvetés körül kibontakozó botrány tulajdonképpen annak az új helyzetnek a következménye, ami így foglalható össze: a lényegesen kevesebb bevétel miatt melyik kiadási tétel maradjon el, vagy csökkenjen. (Ezt a kaotikus helyzetet csak tetézi az, hogy a kormány nem akarja vagy nem tudja a tényadatokat a költségvetés alapjaként megfogalmazni.) Hogy csak az egyik legnagyobb érvágást említsem: elesünk a vámbevételtől, ami 2003-ban 2300 milliárd forint volt ami egyenlő költségvetés egynegyedével!) Ugyanakkor a bevételek a kiadáscsökkenésnek töredékével nőnek a pályázatokkal (túlnyomó többségében multinacionális cégek által) elérhető támogatások. A kormány hiszen éppen ez a cél a megmaradt igen kevés hatáskör egy részéről is lemondani kényszerül ezért a multinacionális cégek javára. Ezzel elveszíti annak a lehetőségét, hogy saját állampolgárai puszta létének megőrzéséhez hozzá tudjon járulni. EU-tagország költségvetése Bevételek - Csökkennek az átruházott tételekkel (vám, adó), - Csökkennek a bankok és multinacionális cégek profitkimentéseivel. Kiadások - Kényszerűen csökkenek a szociális, egészségügyi és nyugdíj kiadások, - Növekednek az adóterhek, - Növekszik a külföldi hitelállomány miatti kamatteher. Költségvetési egyenleg: Állandósul a hiány, amely kiegyenlítésének módja van: - kiadások csökkentése, - adóemelés, - adósságállomány növelése.

4 2. szakasz A Gondoskodó Magyarország költségvetése 1. Az államháztartás feladata és fedezete Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel. A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülő védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja. Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetőségek összehangolásával. Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ennek feltétele a jogok gyakorlása. Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik: - a szellemi adottságunk, - a termőföld és - a földalatti értékeink. 2. Az államháztartás részei: 2.1 Az állandó életfeltételek biztosítása - családfenntartás - élelmezés, - egyéb ellátás, - lakásfenntartás 2.2 Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel) - településműködtetés, - nevelés, oktatás, - egészségügyi ellátás, - nyugdíj, - közlekedés, - energiaellátás, - védelem, - kultúra, művészet, - közigazgatás, - tartalék. 2.3 Fejlesztés - kutatás, - az általános feltételek fejlesztése.

5 összes fő Vagyonnövekedés Összes vagyonnövekedés Nemzeti ebből ebből nem életfeltétel anyagi anyagi biztosításnál: lakás megosztása % megosztása millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év /fő Életfeltétel biztosítás 41% /család családfenntartás 20% /család élelmezés 30% /család egyéb ellátás 30% /család lakásfenntartás 20% /család Közkiadás 34% /fő állam működtetés 10% /fő nevelés, oktatás 10% /fő egészségügyi ellátás, szociális 10% /fő szolgáltatás nyugdíj 18% /fő közlekedés (személyszállítás) 10% /fő energiaellátás, közellátó szolgáltatás 10% /fő védelem 10% /fő kultúra, művészet 10% /fő települési működtetés (közigazgatás) 10% /fő tartalék 2% /fő Fejlesztés, kiegészítés 25% /fő közlekedés 20% /fő (árúszállítás) kereskedelem 20% /fő idegenforgalom 10% /fő fejlesztés település közvetlen érdekében fejlesztés település közvetett érdekében 3. Az államháztartás alkotmányos alapelvei 40% /fő 10% /fő 3.1 Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése. 3.2 Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál. 3.3 Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg az alapvető életföltételeken túli jogok. 3.4 Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben.

6 3. szakasz Az EU és a Gondoskodó Magyarország államháztartási politikájának összefoglalása EU-tagország Évente 6000 milliárd eurót von el a tagországoktól és ebből 1000 milliárdot oszt vissza támogatás címen. Ez Magyarországon 2009-ben 4600 milliárd tiszta elvonást jelent. A bankok támogatása (2010-es költségvetésben 1700 milliárd forint) és az indokolatlan hitelkamat fizetés (2010-es költségvetésben 1200 milliárd forint) mindent megelőző prioritású. A bankok és a multinacionális cégek ben 3600 milliárd forintot vittek ki az országból. A forint a nemzetközi valutarendszer része, így névleges értékének mindössze 40 %-a rendelkezik áru- vagy szolgáltatás alappal. Szent Korona Országa Évente milliárd forint nemzeti vagyonnövekedést a családi háztartás mintájára használja fel. A Szent Korona minden tagja, valamint a vendégek számára biztosított életfeltételek mindent megelőző prioritásúak (az első évben milliárd forint). Egyetlen, állami tulajdonban lévő pénzintézet van, amely a jegybank funkcióját is betölti. A pénz alapja a nemzeti vagyon növekedése. A pénz kizárólag értékcserét szolgál. A pénzforgalommal kapcsolatos költségeket az állam biztosítja.

7 Magyarország 2013-as költségvetésének elemzése I. ORSZÁGGYŰLÉS , , ,3 II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG 2 035, ,4 III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 1 773, ,8 IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA 1 138, ,2 V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 7 680,8 20, ,8 VI. BÍRÓSÁGOK , , ,2 VIII. ÜGYÉSZSÉG ,8 88, ,8 IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ,9 X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM , , ,7 XI. MINISZTERELNÖKSÉG ,7 209, ,9 XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM , , ,6 XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM , , ,0 XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM , , ,0 XIV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM , , ,1 XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL , , ,6 XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM , , ,0 XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM , , ,5 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK , , ,8 XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA , , ,9 XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL 2 341,7 49, ,1 XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 9 667,1 673, ,3 XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA , , ,5 XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA 2 455, ,0 XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK , ,8 XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI , ,9 XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK , ,4 XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK , ,0 LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP , ,6 LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP , ,8 LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP , ,4 LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP , ,0 LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP 17,2 17,2 LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP , ,0 LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP , , ,0 LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP , , , ,30 KIADÁSI FŐÖSSZEG: ,9 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: ,1 A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE: ,8

8 Nemzetközi szervezetek tagságával összefüggő kiadások és bevételek XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 20. cím Uniós programok kiegészítő támogatása Méhészeti Nemzeti Program 601,8 601,8 Igyál tejet program 1 500, ,0 Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása 2 200, ,0 Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása 1 180, ,0 Uniós Programok ÁFA fedezete 1 560, ,0 Iskolagyümölcs program 1 211, ,0 Uniós programok kiegészítő támogatása 8 252,8 0, ,8 Nemzeti támogatások Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások Uniós programok árfolyam-különbözete 300,0 300,0 Egyéb EU által nem térített kiadások 1 000, ,0 Nemzeti támogatások 1 300,0 XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 8. cím NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group és DCM) 100,0 100,0 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához 3 284, ,1 Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez 4 400, ,0 Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 430,0 430,0 Fejezeti kezelésű előirányzatok kiemelt tételei: 8 214,1 XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM 20. cím Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások 610,0 410,0 200,0 XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 5. cím Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások 7 166,7 0, ,7 Európai uniós befizetések 6 073,3 0, ,3 EU utazási költségtérítések 391,9 391,5 0,4 Közép-európai elnökségi feladatok 110,0 0,0 110,0 Fejezeti kezelésű előirányzatokból kiemelt ,90 391,50

9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1 581,2 Működési költségvetés 7 645,2 Személyi juttatások 6 009,2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 422,0 Dologi kiadások 1 482,8 Egyéb működési célú kiadások 12,0 Felhalmozási költségvetés 1,0 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok Beruházások 271,2 Felújítások 23,7 Egyéb felhalmozási kiadások 6,5 Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Gazdaságfejlesztés Operatív Program , , ,4 Közlekedés Operatív Program , , ,2 Társadalmi Megújulás Operatív Program , , ,3 Társadalmi Megújulás Operatív Program Nemzeti Foglalkoztatási Alap , ,6 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program , , ,9 Környezet és Energia Operatív Program , , ,8 Államreform Operatív Program 7 454, ,6 742,1 Elektronikus Közigazgatás Operatív Program , , ,2 Végrehajtás Operatív Program , , ,3 Nyugat-dunántúli Operatív Program , ,2 53,5 Közép-dunántúli Operatív Program , ,3 Dél-dunántúli Operatív Program , ,7 429,2 Dél-alföldi Operatív Program , ,5 740,0 Észak-alföldi Operatív Program , , ,2 Észak-magyarországi Operatív Program , , ,7 Közép-magyarországi Operatív Program , , ,4 Területi Együttműködés Európai Területi Együttműködés ETE HU-SK 7 167, , ,1 ETE HU-RO , , ,9 ETE HU-SER 2 615, ,4 520,9 ETE HU-CRO 2 966, ,6 573,7 ETE SEES 7 381, ,7 640,7 ETE AU-HU 548,2 401,5 146,7 ETE SLO-HU 417,0 291,2 125,8 ETE CES 453,9 345,6 108,3 INTERREG IVC 251,3 173,4 77,9 ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program 3 531, ,9 529,7 INTERACT ,0 12,0

10 Egyéb uniós előirányzatok Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek , , ,0 EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek , ,2 615,3 Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás 374,5 374,5 Közreműködői intézményrendszer támogatása 1 250, ,0 Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása 9 910, ,2 Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása 3 548, ,3 A hatvani Grassalkovich-kastély felújítása 100,0 100,0 Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék 4 146, ,4 XIX. fejezet összesen: , , ,8 XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK 1 Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai Devizahitelek kamatelszámolásai Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamatelszámolásai EBB hitelek kamatelszámolásai ,4 KfW hitelek kamatelszámolásai 235,4 ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai 7 117,5 MÁV-tól és a GySEV-től 2002-ben átvállalt hitelek kamatelszámolásai 1 040,6 ÁAK Rt-től 2002-ben átvállalt devizahitelek kamatelszámolásai 516,6 EBRD hitelek kamatelszámolásai 4,6 IMF hitelek kamatelszámolásai ,7 EB hitelek kamata ,3 Önkormányzatoktól 2011-ben átvállalt devizahitelek kamata (külföldi bank felé) 654,9 Önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt devizahitelek kamatkiadásai 1 391,0 Belföldi devizahitelek kamata Önkormányzatoktól 2011-ben átvállalt devizahitelek kamata Devizakötvények kamatelszámolásai (belföldi bank felé) 2 876,9 Külföld felé 1999-től kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai ,0 Amerikai kötvények kamata 0,4 Devizaszámla kamatelszámolásai 1 023,2 Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt devizakötvények kamatkiadásai 2 726,9 IMF hitelből származó betét kamata 1 076,6

11 2 A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai Forinthitelek kamatelszámolásai Egyéb hitelek kamatelszámolásai EBB forint hitelek kamatelszámolásai ,6 ET Fejlesztési Bank Hiteleinek kamatelszámolásai 3 904,0 MÁV-tól 2011-ben átvállalt forint hitelek kamata 1 535,1 Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt forint hitelek kamatkiadásai 6 192,7 Államkötvények kamatelszámolása Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai , ,4 Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai 727,5 Konszolidációval kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai ,1 Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai 8 986,0 Alárendelt kölcsöntőkekötvény kamatelszámolása 1 052,1 Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt forintkötvények kamatkiadásai 1 410,0 Kincstárjegyek kamatelszámolásai Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása ,0 Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása ,2 Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai ,5 3 Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai Jutalékok és egyéb költségek Deviza elszámolások Piaci kibocsátások, hitelfelvételek, átvállalások elszámolásai 4 344,6 Forint elszámolások 8 316,9 Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások 1 500,0 Adósságkezelés költségei 980,0 XLI. fejezet összesen: , ,8

12 XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI 36. CÍM IBRD alaptőkeemelés 725,2 IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása 1 100,5 CEB tagdíj 5,2 Bruegel tagdíj 31,3 EIB tőkeemelés ,6 Nemzetközi tagdíjak IDA alaptőke-hozzájárulás 1 200,3 IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása 45,0 Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz 37,4 EU Szomszédsági Beruházási Eszköz 99,7 Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység 37. cím Hozzájárulás az EU költségvetéséhez ÁFA alapú hozzájárulás ,6 GNI alapú hozzájárulás ,6 Brit korrekció ,1 Hollandia és Svédország számára teljesítendő bruttó GNI csökkentés 1 902,6 Hozzájárulás az EU költségvetéséhez ,90 XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK 2. cím Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások Európai Uniós pályázatokhoz önrész biztosítása 1 170,0 LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP 14. cím TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások ,0 TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások ,0 Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása ,6 EU-s elő- és társfinanszírozás ,6 25. cím TÁMOP intézkedések bevételei ,0 LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1. cím EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások 1 400,0

13 2. cím EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások 5 200,0

14 Felesleges tételek a 2013-as költségvetésben I. ORSZÁGGYŰLÉS 8 Pártok támogatása Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség 1 055,0 Magyar Szocialista Párt 521,3 Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt 448,0 Lehet Más a Politika 249,2 Kereszténydemokrata Néppárt 232,6 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása Magyar Demokrata Fórum 42,8 9 Pártalapítványok támogatása Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 611,7 Táncsics Mihály Alapítvány 259,8 Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 211,3 Ökopolisz Alapítvány 80,4 Barankovics István Alapítvány 69,4 Antall József Alapítvány 28, cím összesen: 3 809,8 X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 20. cím Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás 36,0 36,0 Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány 220,0 220,0 XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI 34. cím Pénzbeli kárpótlás 2 173,4 Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás 1 722,3 Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei 81,6