SZOCIOLÓGIA MESTER SZAK

Utolsó frissítés: 2016. augusztus 30. SZOCIOLÓGIA MESTER SZAK TANTÁRGYI ADATLAP NAPPALI, LEVELEZŐ TAGOZAT 2016/2017. TANÉV I. FÉLÉV

I. ÉVFOLYAM Tantárgy neve: Az európai integráció és intézményeinek története Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató BTMNSOC102 BTMLSOC102 Tantárgyelem: szabadon választható Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: Tantárgy feladata és célja: A kurzus az Európai Unió kialakulását és intézményeinek történetét dolgozza. A tananyag tartalmazza egységesülő Európa kialakulásának folyamatát. Vizsgálja az EGK bővülésének történetét a hatoktól a huszonötök Európájáig. Tantárgy tematikus leírása: 1. Az európai integráció előzményei (a kezdetektől az I. Világháborúig) 2. Az európai integráció előzményei (az I. Világháborútól a Római Szerződésekig) 3. Az Európai Unió szerződései (római, egyesítő, EEO) 4. Az Európai Unió szerződései (maastrichti, amszterdami, nizzai) 5. Az Európai Unió fő intézményei (Bizottság, Tanács, Parlament) 6. Az Európai Unió fő intézményei (Bíróság, Számvevőszék, Központi Bank) 7. Az Európai Unió nem fő szervei 8. Döntéshozatali eljárások 9. Acquis communautire 10. Az Európai Unió költségvetése 11. Az Európai Unió Alkotmánya 12. Közösségi politikák Félévközi számonkérés módja: Dolgozat készítése a félév során egyeztetett témában. Értékelése: A gyakorlati jegyet a dolgozat és a gyakorlatokon való részvétel adja. Kötelező irodalom: FAZEKAS Judit: Az európai integráció története, Novotny Kiadó, Miskolc, 2000 HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Budapest, 2002 ZSÚGYEL János: Az európai integráció története, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000 Ajánlott irodalom: BLAHÓ András (szerk.): Európai integrációs alapismeretek Aula, Budapest, 2007 Dr. KISS Judit: Az Európai Unió társadalomföldrajza Holnap Kiadó, Budapest, 2003 NAGY Zoltán: Az Európai Unió költségvetése Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001

Tantárgy neve: Francia szociológia I. Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató BTMNSOC103 BTMLSOC103 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy keretében a francia szociológia irányzatainak, a legjelentősebb szociológusok munkásságának és néhány fontos műnek az elemzésére kerül sor. A cél az, hogy a hallgatók megismerjék a társadalmi folyamatok, a történelmi események, a kulturális miliő, a szellemi irányzatok valamint a szociológiai irányultság, látásmód és tudományos eredmények közötti összefüggéseket. A gyakorlatok fejlesztik az absztraháló készséget, a társadalmi problémák iránti érzékenységet, az értelmiségi identitást. Erősítik a hallgatók azon kompetenciáját, hogy a szociológusi munkát a társadalmi önismeretet növelő tevékenységként végezzék Tantárgy tematikus leírása: 1. Franciaország a II. világháború után, a hagyományos politikai irányzatok újraértelmezése 2. A francia társadalom megjelenítése a művészetekben, individualizmus, egzisztencializmus, neomarxizmus 3. Újbaloldal és új jobboldal, eszmék, mozgalmak és az 1968-as lázadások 4. A társadalmi egyenlőtlenségek újraértelmezése Bourdieu munkásságában 5. Bourdieu tőkeelmélete és mezőelmélete 6. Crozier bürokráciaelmélete 7. Foucault a társadalomtudományok archeológiájáról, a hatalomról, az őrültségről és a büntetésről 8. Lyotard posztmodern elmélete 9. Baudrillard munkássága 10. Boudon módszertani individualizmusa 11. Touraine akcionalista szociológiája 12. A francia társadalom aktuális problémái, mint szociológiai kihívások Félévközi számonkérés módja: zárthelyi dolgozat Értékelése: A gyakorlati jegyet a zárthelyi dolgozat és a gyakorlatokon való részvétel adja. Kötelező irodalom: POKOL Béla: Szociológiaelmélet. SZÁZADVÉG, 2004. BOURDIEU: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, GONDOLAT,1978. BOURDIEU, P.: La noblesse d état. Paris: LES ÉDITION DES MINUIT, 1989 Ajánlott irodalom: BOUDON: A racionális döntések elmélete. OSIRIS, 1998. HABERMAS-LYOTARD-RORTY: A posztmodern állapot. OSIRIS,1993. FOUCAULT: Felügyelet és büntetés. A börtön története. GONDOLAT, 1990.

Tantárgy neve: Kulturális emlékezet és identitás Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus BTMNSOC104 BTMLSOC104 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: Nappali és levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Az emlékezés fogalma köré a kultúra-tudományok egy új paradigmája épül folyamatosan, amely érinti a művészeteket, az irodalmat, a vallást, a társadalmat, ezzel együtt természetesen magát az emberi gondolkodást. A rítusok, a hagyományok, az írásbeliség évezredeket átívelő története különbözőképpen jelenik meg a személyes és a kollektív tudatban, alapvetően meghatározza identitásunkat, vallásunkat, normáinkat, hiedelmeinket. Az előadás célja, hogy képet adjon az emlékezet, a kulturális emlékezet és az identitás különböző elméleteiről, történetéről, kapcsolódási pontjairól, kitekintést adva azok filozófiai, pszichológiai és szociológiai vonatkozásaira, ill. érinti más tudományterületek az emberi személyiség jövőjére vonatkozó elképzeléseit is. Tantárgy tematikus leírása: 1. A kollektív emlékezet, kommunikatív és kulturális emlékezet 2. Identitás, tudat, kommunikáció, kultúra, hagyomány 3. Szociális emlékezet: történelem, elbeszélés, identitás 4. A történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás 5. A személyes emlékek és a kollektív emlékezet kapcsolata 6. A kulturális reprezentációk értelmezése 7. Vallás: ellenállás, emlékezés, modernitás 8. Vallás a 21. században: a hívő agy 9. A szociális reprezentáció elmélete 10. Narratív pszichológia 11. A szociális reprezentáció narrációja 12. Hiedelemrendszer és identitás Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Kötelező órai részvétel. Kiselőadás megtartása Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) kiselőadás 40% Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ASSMAN, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. (ford. Hidas Zoltán) Atlantisz, Budapest, 1999 GREENFIELD Susan: Identitás a XXI. században. HVG könyvek, Bp., 2009. HALBWACHS, Maurice: A kollektív emlékezet és az idő, In: FELKAI Gábor NÉMEDII Dénes SOMLAI Péter: Olvasókönyv a szociológia történetéhez I., ÚJ MANDÁTUM, Budapest, 2000. 403 432. p. HIDAS, Zoltán: Megváltó identitás. Fogalomszociológiai vázlat, in: Pannonhalmi Szemle 2008/1, 73 85. p. RICCEUR, Paul: A narratív azonosság, In: LÁSZLÓ János TOMKA Beáta (szerk.): Narratív pszichológia, Budapest, 2001. CASTELLS, Manuel: Az információ kora: gazdasági, társadalmi kultúra. GONDOLAT, Bp.,2008. CSABAI Márta: Testhatárok és énhatárok: az identitás változásának keretei. JÓSZÖVEG MŰHELY, Bp., 2000.

BALOGH Béla - DÚL Antal - POPPER Péter: Önismeret, emberismeret,világismeret. Saxum Bt.- Infomed Kft, Bp., 2004. LÁSZLÓ János: Társas tudás, elbeszélés, identitás., SCIENTIA HUMANA/KAIROSZ, Bp., 1999. SPERBER, Dan: A kultúra magyarázata. OSIRIS, Bp., 2001.51-80.p. VÁRINÉ SZILÁGYI Ibolya - NEIDERMÜLLER Péter (szerk.): Az identitás kettős tükrében, TIT - NYOMDA, Bp., 1989. LÁSZLÓ János: Történelem, elbeszélés, identitás. in: http://www.matud.iif.hu/03jan/laszlo2.html Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ASSMAN, Jan: Mózes, az egyiptomi. Egy emléknyom megfejtése. OSIRIS, Budapest, 2003 BICZÓ Gábor (szerk.): Az Idegen. Variációk Simmeltől Derridáig. CSOKONAI, Debrecen, 2004 ERŐS Ferenc: Az identitás labirintusai. Narratív konstrukciók és identitás-stratégiák. OSIRIS, Budapest, 2001 HANKISS Elemér: Az ezerarcú Én. Emberlét a fogyasztói civilizációban. OSIRIS, Budapest, 2005 HOFER Tamás NEIDMÜLLER Péter (szerk.): Hagyomány és hagyományalkotás. MTA NÉPRAJZI KUTATÓCSOPORT, Budapest, 1987, 15 66. o. HUNGTINGTON, Samuel, P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. EURÓPA, Budapest, 1998 LUCKMANN, Thomas: Personal Identity as an Evolutionary and Historical Problem, in: uő: Life- World and Social Realities, London, 1983, 95. o. skk. MAUSS, Marcel: Az alany: a személy, in: uő: Szociológia és antropológia. OSIRIS, Budapest, 2004. 393 421. p. NIETZSCHE, Friedrich.: A történelem hasznáról és káráról, in: uő: Korszerűtlen elmélkedések. ATLANTISZ, Budapest, 2004 NORA, Pierre: Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája, in: Aetas 1999/3, 142 157. p. OLICK, Jeffrey, K. ROBBINS, Joyce: A társadalmi emlékezet tanulmányozása, in: Replika 37 (1999) PARSONS, Talcott: The Superego and the Theory of Social Systems, in: uő és mások: Working Papers on the Theory of Action. New York, 1953

Tantárgy neve: Kvalitatív kutatási módszerek Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens BTMNSOC105 BTMLSOC105 Tantárgyelem: K Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tagozat: N+L Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A tárgy a módszertani kurzusok sorába illeszkedve kifejezetten a kvalitatív kutatási módszerekre fókuszál. A tantárgy a kvalitatív kutatás jellegzetességeit, mögöttes elméleteit, adatgenerálási technikáit, kvalitatív kutatások során nyert adatok vizsgálatának, elemzésének lehetőségeit illetve a kvalitatív tanulmányok megírásának módszereit tárgyalja. A kurzus során megismerkednek a hallgatók a kvalitatív kutatás definíciójával, természetrajzával, a kvalitatív és kvantitatív kutatások közti határmegvonás problematikájával. Tárgyaljuk a kvalitatív kutatások mögöttes elméleteit: az interpretivista filozófiai tradíciót, a grounded theory-t, az etnometodológia és szimbolikus interakcionizmus módszertani hagyatékát. Terítékre kerül a kvalitatív kutatástervezés, ezen belül az adagenerálás és az intellektuális rejtvények problémája. Bemutatásra kerülnek a különböző kvalitatív adatgenerálási módszerek, az interjúzás, a terepkutatás, a megfigyelés, az esettanulmány. Foglalkozunk a különböző vizuális adatok elemzési, értelmezési lehetőségeivel. Részletesen foglalkozunk az interjúk különféle szempontú csoportosításával és ennek mentén kialakítható típusaival, mint például az oral history interjú vagy a fókuszcsoportos interjú illetve narratív interjú. Áttekintjük a különféle, kvalitatív kutatások során alkalmazható mintavételi eljárásokat. Foglalkozunk a kvalitatív adatok csoportosításával, elrendezésével, elemzésre való előkészítésével. Megismerkedünk az elemzés hagyományos és számítógépes formáival, ezen belül az ATLAS.ti adatgeneráló szoftverrel. Végül tárgyaljuk a kvalitatív kutatások alapján történő tanulmányírás technikáit, főbb szempontjait. Tantárgy tematikus leírása: 1. A kvalitatív kutatások célja, természete 2. A kvalitatív és a kvantitatív kutatás 3. A kvalitatív kutatás mögöttes elméletei 4. Kvalitatív kutatástervezés 5. Az interjúzás I. 6. Az interjúzás II. 7. Terepkutatás 8. Megfigyelések 9. Esettanulmány készítése 10. Kvalitatív adatok elemzése 11. Kvalitatív adatokra épülő tanulmány írása 12. A félév zárása Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A gyakorlatokon a jelenlét kötelező, három alkalommal lehet hiányozni.

Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Gyakorlati jegyet kell szerezni a szorgalmi időszak végén. Ponthatárok: 0-20: 1 21-30: 2 31-35:3 36-44: 4 45-50: 5 Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest. 2001 Kvale, Steinar: Az interjú. Jószöveg, 2005 Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. (ford.tóth Kinga Dóra), Jószöveg, 2005 Patton, M. Q.: How to use qualitative methods in evaluation. Newbury Park, CA: Sage.1987 Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi kiadó, Budapest. 2001 Bartlett, F. C.: Az emlékezés. Budapest: Gondolat. 1985 Ehmann Bea: A szöveg mélyén. A pszichológiai tartalomelemzés. Budapest: Új Mandátum. 2002 Falus Iván: A megfigyelés. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest, 125 170. 2004 Guba, E. G., & Lincoln, Y. S.: Effective evaluation: Improving the usefulness of evaluation results through responsive and naturalistic approaches.. San Francisco: Jossey-Bass. 1981 Gyukits György: Gyermekvállalás a nagyvárosi szegénynegyedben élő fiatalkorú roma nők körében. Szociológiai Szemle. 2003/2. 59-83. oldal. Erős Ferenc, Kovács András és Lévai Katalin: Hogyan jöttem rá, hogy zsidó vagyok? In Medvetánc 2 3: 129 144. 1985 Kónya A: Személyes múlt és történelem: Memoárok. In Tanulás, kezdeményezés, alkotás. Pléh Cs., László J. és Oláh A. (szerk.). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 286 293. 2001 Kónya A.: Szubjektív történelem. (Történelem az önéletrajzi visszaemlékezésben) In Emigráció és identitás. 56-os magyar menekültek Svájcban. Kanyó T. (szerk.). Budapest: L Harmattan MTA Kisebbségkutató Intézet, 149 162. 2002 Krippendorf, K.: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest. 1995 László János: A történetek tudománya. Budapest: Új Mandátum. 2005

Tantárgy neve: Mintavétel Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Attila, egyetemi docens BTMNSOC106 BTMLSOC106 Tantárgyelem: K Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus a Szociológiai kutatások módszertana, a Közvéleménykutatás és a Többváltozós elemzések című kurzusokkal egységet alkotva a mintavétel különböző módjait világítja meg elsősorban kvantitatív kutatásokban. A kurzus célja az, hogy a hallgatók a félév végére megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a valószínűségi és nem valószínűségi mintavételi eljárásokról és azok gyakorlati alkalmazásáról az SPSS program segítségével. Tantárgy tematikus leírása: 1. Mintavételi eljárások alkalmazási lehetőségei. 2. Mintából való következtetések alkalmazási lehetőségeit, illetve korlátait. 3. Mintajellemzők fontosabb tulajdonságai 4. Mintavételi módszerek ismertetése, alkalmazási lehetőségeinek buktató 5. Reprezentatív megfigyelés, egyéb részleges megfigyelés. 6. Véletlen mintavételi tervek: független azonos eloszlású minta, egyszerű véletlen minta, rétegzett minta, csoportos minta, többlépcsős mintavétel. 6. Kombinált és mesterséges minták. 7. Nem véletlen mintavételi tervek: Szisztematikus kiválasztás, kvótás kiválasztás, önkényes kiválasztás, koncentrált kiválasztás hólabda módszer. 8. Optimális mintanagyság meghatározása, kisminták problémái. 9. Mintavételi, illetve nem mintavételi hibák típusa, jellemzői és kezelésük lehetőségei. 10. Adatgyűjtés tervezése. 11. Kérdőívszerkesztés szabályai, kritériumai. 12. Adatkezelés, hiányzó értékek kezelése, skála-transzformáció 13. Adatgyűjtés költségének és megbízhatóságának vizsgálata. 14. Komplex esettanulmányok valós társadalmi problémákra koncentrálva. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Egy kutatási tervhez kapcsolódó mintavételi terv elkészítése megadott határidőre, a félév során. Félév végi ellenőrzés keretében adatelemzés, amelyen belül külön hangsúlyt fektetünk a statisztikai hiba értelmezésére, a hiányzó adatok kezelésére, a skálatranszformációra. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A vizsga keretében 5 feladatot (100%) kapnak, az átmenő jegy érdekében legalább 40%- ban teljesíteniük kell. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) RUDAS Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat, ÚJ MANDÁTUM, Budapest, 1998. SZILÁGYI Roland: Mintavételi eljárások. 2007. Egyetemi jegyzet HUNYADI László: A mintavétel alapjai. BKÁE-SZÁMKI, Budapest, 2001

SZENDRŐ Zoltán: Mintavételi hibákkal kapcsolatos fogalmak Szellem és Tudomány 2011/1 Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) MOKSONY Ferenc: Gondolatok és adatok : Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Budapest, Osiris, 1999

Tantárgy neve: Német szociológia I. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus BTMNSOC107 BTMLSOC107 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tagozat: nappali, levelező A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A XX. Századi német szociológiai diskurzusok megértéséhez elengedhetetlen a mára klasszikusként kanonizálódott német szerzők (Ferdinand Tönnies, Georg Simmel, Max Weber, Alfred Schütz) részben ismétlő áttekintése. Mivel az intézményesülő német szociológiai gondolkodás intenzív elméleti viták közepette zajlik, így a további bemutatás is részben ezek köré szerveződik. Az 1960-as évek ún. pozitivizmusvitájában a frankfurti iskola (társadalom)kritikai elmélete egy (tudás)kritikai racionalizmussal csapott össze a társadalomkritika lehetősége, illetve a racionalitás és a megértés problémái körül; a Jürgen Habermas és Niklas Luhmann között az 1970/80-as években lezajlott vitában pedig a kritika problémáján túl mindenekelőtt cselekvés és rendszer viszonya volt a tét. A további szerteágazó németországi szociológiaelméleti kezdeményezések közül sorra kerül Norbert Elias folyamat- és alakzatelmélete, Arnold Gehlen filozófiai antropológiája, Thomas Luckmann tudásszociológiája, a legújabb törekvésekből pedig Ulrich Beck koncepciója a kockázattársadalomról és Gerhard Schulze élménytársadalom -elmélete. A tárgyalás menetében újra és újra kiderül, hogy a viták és a sokféleség mélyén egységesítő vonatkoztatási pontként valamiképpen mindmáig ott rejlik a kultúra szellemfilozófiából megörökölt emfatikus fogalma. 1. Szociológiatörténet I. 2. Szociológiatörténet II. 3. A német szociológia kezdeteinek rövid áttekintése I. 4. A német szociológia kezdeteinek rövid áttekintése II 5. A német szociológia kezdeteinek rövid áttekintése III. 6. Kitekintés. Filozófiai megfontolások. Scheler, Heidegger. 7. Neomarxista megközelítések: A racionalitás és a felvilágosodás 8. A racionalitás és a felvilágosodás kérdése Adorno és Horkheimer munkáiban I. Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990. 19-63. Balogh Karácsony: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, 2000. 34-76; 9. A racionalitás és a felvilágosodás kérdése Adorno és Horkheimer munkáiban II. Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990. 10. Racionalitás, technika, tudomány I. Marcuse, Herbert: Az egydimenziós ember Kossuth, Budapest, 1990. 6. fejezet. A negatívtól a pozitív gondolkodás felé: a technikai racionalitás és az uralom logikája. 166-192. 11. Racionalitás, technika, tudomány II. Habermas, Jürgen: Technika és tudomány, mint ideológia in: Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok Atlantisz, Budapest, 1994. 11-58. 12. Konzervatív megközelítések I. Sombart, Hans Freyer, Robert Michels. 13. Konzervatív megközelítések II. O. Spengler, Carl Schmitt.

Gyakorlati jegy. Szemináriumi házi dolgozat, szemináriumi dolgozat, órai munka. A jegy megszerzésének feltételei: szemináriumi kiselőadás, és a félév során két dolgozat határidőre történő leadása. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. hat-hét oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből négy (4) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! A félév végén a diákok egy szemináriumi dolgozat keretében adnak számot tudásukról. (kis zh ) A dolgozatra maximum 20 pontot lehet kapni. A gyakorlati jegyek: 11-13 pont = elégséges (2), 14-18 p. = közepes (3), 19-22 p. = jó (4), 23-30 p. = jeles (5). Részletesebb tájékoztatás az egyéb tudnivalók alatt! A félév során két dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. hat-hét oldal. A dolgozatokat elektronikus úton kell eljuttatni a bírálóhoz. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből négy (4) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! Az első dolgozat leadási határideje: 2016. 11. 25. Tíz (10) óra 00. perc! Feldolgozandó: Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990. 19-63. Irodalom: Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990. 19-63. Balogh Karácsony: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, 2000. 34-76; Weiss János: A frankfurti iskola. Áron, 1997. Weiss János: Tizenkét előadás a frankfurti iskoláról és a diákmozgalmakról. Áron, 2000. Ötödik,- hatodik előadás. 58-79. Második dolgozat leadási határideje: 2016. 12. 02. Tíz (10) óra 00. perc. Feldolgozandó: Racionalitás, technika, tudomány. Irodalom: Marcuse, Herbert: Az egydimenziós ember Kossuth, Budapest, 1990. 6. fejezet. A negatívtól a pozitív gondolkodás felé: a technikai racionalitás és az uralom logikája. 166-192. Habermas, Jürgen: Technika és tudomány, mint ideológia in: Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok Atlantisz, Budapest, 1994. 11-58. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Adorno, Theodor/Horkheimer, Max: A felvilágosodás dialektikája. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1990. Balogh, István/Karácsony, András: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, 2000. Felkai, Gábor: A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig I-II. Századvég, Budapest 2006. Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1994. Marcuse, Herbert: Az egydimenziós ember Kossuth, Budapest, 1990. Papp Zsolt (szerk.) Tény, érték, ideológia. A pozitivizmus-vita a nyugatnémet szociológiában, Budapest, Gondolat Kiadó, 1976. Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom, Budapest, Gondolat, 1983. Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Budapest, Gondolat. 1982. Weber, Max: Gazdaság és társadalom, Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1987. Weber, Max: Tanulmányok, Budapest, Osiris, 1998. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Tantárgy neve: Szociológiai kutatások módszertana Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens BTMNSOC109 BTMLSOC109 Tantárgyelem: Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus a szociológiai kutatások általános logikáját és a kutatások tervezését mutatja be. A félév során a hallgatók megismerkednek a szociológiai vizsgálatok alapfogalmaival, a kutatások megtervezésének lépéseivel, a kutatásokat meghatározó elméletekkel. A félév során választ keresünk arra a kérdésre, hogy miért és hogyan kutat egy szociológus, melyek a szociológiai kutatások konceptuális alapjai, hogyan zajlik az operacionalizálás, milyen mintavételi eljárásokkal tudunk kutatást kivitelezni, melyek az adatgyűjtés és adatgenerálás módszerei, illetve melyek az alapvető (elsősorban egy- illetve kétváltozós) elemzési eljárások. A kurzus célja az, hogy az első félévben megismertesse a hallgatókat a társadalomtudományi kutatások alapjaival. A kurzus során megszerzett ismeretek segítik a hallgatókat a bonyolultabb és összetettebb az egyéb módszertani órák során ismertetésre kerülő - elemzési eljárások és koncepciók sikeres elsajátításában. Tantárgy tematikus leírása: 1. A szociológiai kutatás természete 2. A szociológiai vizsgálatok alapfogalmai 3. A kutatások megtervezésének lépései 4. A szociológiai kutatások mögöttes elméletei 5. Mintavételi eljárások 6. Kvantitatív adatgyűjtési módszerek 7. Kvalitatív adatgyűjtési módszerek 8. Egyváltozós adatelemzési eljárások 9. Kétváltozós adatelemzési eljárások 10. A félév lezárása Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A nappalis hallgatók kiselőadásokat tartanak az alábbi témákból: Kutatási terv készítése Mintavételi eljárások Kérdőívezés Interjúzás A kísérlet Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A félév végén írásbelit dolgozatot írnak a hallgatók az órai anyag és a szakirodalom alapján. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest, 2004 Héra Gábor Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris, Bp., 2005 Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Bp., 2001 Cseh-Szombathy László Ferge Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1971 Silverman, David: Doing Qualitative Research. Sage Publications, 2000. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely, Bp., 2005.

Seidman, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Műszaki, Bp., 2002. Solt Otília: Interjúzni muszáj. IN: Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Beszélő, Budapest, 1998. p: 29 48. Vicsek Lilla: Fókuszcsoport. Osiris, Bp., 2006.

Tantárgy neve: Társadalomfilozófia BTMNSOC111 BTMLNSOC111 Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező A tantárgy keretében klasszikus társadalom- és történelemfilozófiai szövegeken alapuló előadásokra kerül sor. A tantárgy keretében klasszikus társadalom- és történelemfilozófiai szövegeken alapuló előadásokra kerül sor a következő témákban: 1. A társadalom és a történelem megismerésének lehetősége I. 2. A társadalom és a történelem megismerésének lehetősége II. 3. Az ún. szubsztantív történelemfilozófiák jellegzetességei, problémái 4. Az analítikus történelemfilozófia sajátosságai 5. A történelmi fejlődés gondolata és lehetőségei 6. A megértés történelmisége 7. Szellemi természetű-e a társadalom? 8. Materialista társadalom felfogások 9. A történelem végcéljának koncepciója és az utópiák 10. Az idő és a történelmiség 11. Liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus 12. Igazságosság, egyenlőség 13. Jogok, emberi jogok, szabadság Félévközi számonkérés módja: Prezentáció, zárhelyi dolgozat. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) LENDVAI L. Ferenc ORTHMAYR Imre (szerk.): Újkori társadalomfilozófia I-II., Miskolc: ME, 2000 (részletek a következő szerzőktől: Kant, Burke, Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról Wright, von G. H. : Magyarázat és megértés. In: Bertalan László (szerk): Magyarázat, megértés és előrejelzés. Budapest, 1987. I. Két hagyomány 43-70. IV. Magyarázat a történettudományban és a társadalomtudományokban 155-186. Löwith, Karl: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei. Atlantisz, Budapest. 1996. Danto, Arthur, C.: Az analítikus történelemfilozófia hanyatlása és bukása. Narratívák 4. Freinberg, Joel: Társadalomfilozófia Osiris, Budapest, 2003. Első fejezet: A szabadság fogalma. 15-36., Hatodik fejezet. Emberi jogok. 126-145. MacIntyre, Alasdair: Vitatott igazságok, vitatott racionalitások. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk): Közösségelvű politikai filozófiák. Századvég, Budapest. 2002. 55-73. MacIntyre, Alasdair: A közjó politikai és szociális struktúrái. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk): Közösségelvű politikai filozófiák. Századvég, Budapest. 2002. 97-112. Taylor, Charles: A modernitás konfliktusai. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk): Közösségelvű

politikai filozófiák. Századvég, Budapest. 2002. 113-153. Kekes, John: A liberalizmus ellen. Európa. Budapest. 1999. 1. fejezet. 1.3 Alapértékek. 1.4 Nézeteltérések a liberalizmuson belül.1.5. A liberalizmus magja. 26-58. 6. fejezet. 226-245. Bultmann, Rudolf: Történelem és eszkatalógia Atlantisz, 1994. I. A történelem és a történetiség problémája 11-23. VIII.-IX. A történelem lényege 123-153. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű -

Tantárgy neve: Párválasztás, szerelem, család Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens BTBNSZM614 Tantárgyelem: szabadon választható Kihelyezett órák a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában (Erzsébet tér 3.) Javasolt félév: 1-2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 4 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus során szociológusok, mediátorok, pszichológusok segítségével keressük a boldog, harmonikus párkapcsolatok titkait. Tantárgy tematikus leírása: 1. szeptember 15. Variációk egy témára. Hol a boldogság mostanában? Dr. Szabó-Tóth Kinga Mindenütt jó, de hol a legjobb? Áttekintés a családról, párkapcsolatokról itthon és máshol. Mihályi Helga 2. szeptember 29. Ki lakik bennünk? Az emberben rejlő isteni. Dr. Havasi Virág A szerelem a Mennyországba visz A szerelem és párválasztás kultúrtörténete. Dr. Szepessy Péter 3. október 13. Kis játszmák, nagy mesterei. Párkapcsolati forgatókönyvek. Prof. Dr. Csepeli György Rosszfiúk, jólányok, rosszlányok és jófiúk. A párkapcsolatok pszichológiája. Pócsi Orsolya 4. október 27. Kimondani a kimondhatatlant. Kapcsolati kommunikáció. Dr. Osváth Andrea Család és/vagy karrier? Dr. Gyulai Gergely és családja 5. november 10. Itt a vége? Kötődéseink, elválásaink. Dr. Szabó-Tóth Kinga, Dr. Várhelyi Krisztina Egy túlélő naplója. A trauma pozitív hozadéka. Pócsi Orsolya 6. november 24. Fonódó generációk családban, nemzetben Dr. Szegő Szilvia és prof. Dr. Vass Csaba Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Az előadások látogatása kötelező, egy alkalommal lehet hiányozni. Aki nem jelenik meg legalább öt alkalommal, az nem kap aláírást Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Írásbeli számonkérés a félév végén az órai anyagból és az órákon megadott szakirodalomból. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az egyes oktatók jelölik ki az órán. Ajánlott irodalom:

(legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az egyes oktatók jelölik ki az órán.

Tantárgy neve: Amerikai szociológia II. II. ÉVFOLYAM Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus BTMNSOC301 BTMLSOC301 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A korán intézményesült amerikai szociológiában a századfordulós kezdetektől jelen van a teoretikusan is igényes empirikus kutatás (W. I. Thomas, F. Znaniecki, P. Lazarsfeld), az igazi elméleti áttörés azonban csak az 1930-as évek végétől, Talcott Parsonsnak sikerül egy hatalmas szintetizáló életműben, amelynek íve a cselekvéselméleti kezdetektől a strukturális-funkcionális felfogáson át a következetessé tett rendszerelméletig terjed. Az egyre monolitikusabbá épülő modell csakhamar egy mérsékeltebb funkcionalizmust (R. K. Merton) hívott életre, amely hathatósan őrzi a parsonsi gondolkodás fontos perspektíváit. Mindezek ellenpontjaként foghatók fel az európai szellemfilozófiai hagyományokat az amerikai pragmatista gondolattal összekapcsoló interpretatív megközelítések, a G. H. Meadet atyjának tartó szimbolikus interakcionizmustól (H. Blumer) az etnometodológiáig (H. Garfinkel). Kifejezetten a rendszergondolat ellenhatásaként született meg egyfelől egy konfliktuselvű szociológia (L. A. Coser), amely azonban mindenekelőtt a konfliktusok összetartó hatásaiban érdekelt, másfelől az egyéni racionális döntések szociológiája, amely pszichológiai és közgazdaságtani kezdetekből kibontakozva (G. C. Homans, M. Olson, J. Elster) James Coleman átfogó társadalomelméletében érte el eddigi csúcspontját. Ilyen módon maradt a sokirányú amerikai társadalmi gondolkodás két gravitációs pontja az eredményesség és a rend. 1. A rendszerelmélet kritikája; a középszintű elméletek MERTON, Robert, King: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat. Budapest,1980. 83-261. 2. A rendszerelmélet kritikája; a középszintű elméletek II. MERTON, Robert, King: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. GONDOLAT. Budapest,1980. 83-261. 3. Szimbolikus interakcionizmus. G. H. Mead, H. Blumer 4. A racionális döntéselméletek. I. Módszertani individualizmus és racionális döntéselméletek. Elméleti bevezető. 5. A racionális döntéselméletek. II. HOMANS, George Cacpar: Társadalmi viselkedés, mint csere, in: FELKAI Gábor NÉMEDI Dénes SOMLAI Péter: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. 140 152. p. 6. A racionális döntéselméletek. III. ELSTER, Jon: A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban. Osiris, Budapest, 1995 7. A racionális döntéselméletek. IV. COLEMAN, James, S.: Társadalomelmélet, társadalomkutatás és cselekvéselmélet, in: FELKAI Gábor NÉMEDI Dénes SOMLAI Péter: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig.,

191 214. p. 8. A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. I. Dougles, Jack, D.: A mindennapi élet megértése, in: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 356-402. Garfinkel, Harold. : Az etnometodológia kifejezés keletkezése. in: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 350-355. 9. A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. II. Berger, Peter, L. Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998. Bevezetés: A tudásszociológia kérdés, I. A tudás alapjai a mindennapi életben. 11-70. 10. A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. III. Berger, Peter, L. Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998. II. A társadalom, mint objektív valóság. 1. Intézményesülés. 71-131. 11. Az evolúciós pszichológia I. (szociáldarwinizmus, szociobiológia) 12. Az evolúciós pszichológia II. (az evolúciós pszichológia alapvető megállapításai és konfrontációja a szociológiával) Gyakorlati jegy. Szemináriumi házi dolgozat, szemináriumi dolgozat, órai munka. A jegy megszerzésének feltételei: szemináriumi kiselőadás, és/vagy a félév során három dolgozat határidőre történő leadása. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből hat (6) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! A félév végén a diákok egy szemináriumi dolgozat keretében adnak számot tudásukról. (kis zh ) A dolgozatra maximum húsz (20) pontot lehet kapni. A gyakorlati jegyek: 18-19 pont = elégséges (2), 20-23 p. = közepes (3), 24-27p. = jó (4), 28-35p. = jeles (5). Részletesebb tájékoztatás az egyéb tudnivalók alatt! Az első dolgozat leadási határideje: 2016. 10. 13. Tíz (10) óra 00. perc. Téma: A racionális döntéselméletek. IRODALOM: Elster, Jon: A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban. Osiris, Budapest, 1995. Második dolgozat leadási határideje: 2016. 11. 03. Tíz (10) óra 00. perc. Téma: A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. IRODALOM: Dougles, Jack, D.: A mindennapi élet megértése, in: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 356-402. Harmadik dolgozat leadási határideje: 2016. 11. 17. Tíz (10) óra 00. perc. Téma: A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. IRODALOM: Berger, Peter, L. Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998. Bevezetés: A tudásszociológia kérdés, I. A tudás alapjai a mindennapi életben. II. A társadalom mint objektív valóság. 1. Intézményesülés. 11-131. MERTON, Robert, King: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat. Budapest,1980 Berger, Peter, L. Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998. HOMANS, George Cacpar: Társadalmi viselkedés mint csere, in: FELKAI Gábor NÉMEDI Dénes SOMLAI Péter: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. 140 152. p. COLEMAN, James, S.: Társadalomelmélet, társadalomkutatás és cselekvéselmélet, in: FELKAI Gábor NÉMEDI Dénes SOMLAI Péter: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig 191 214. p. Dougles, Jack, D.: A mindennapi élet megértése, in: Hernádi Miklós (szerk.): A

fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 356-402. ELSTER, Jon: A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban. Osiris, Budapest, 1995. Csontos László (szerk.): A racionális döntések elmélete Osiris, Budapest, 1998. Bereczkei T. - Paál T. (szerk.) A lélek eredete - Bevezetés az evolúciós pszichológiába Budapest, Gondolat 2010.

Tantárgy neve: Angol szakszöveg elemzése és fordítása I. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens BTMNSOC302 BTMLSOC302 Tantárgyelem: Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Az angol szakszövegek megértését elősegítő szemináriumon a hallgatók nyelvi szintjétől függő módszerrel dolgozunk fel eredeti anyanyelvi angol szövegeket. A szemeszterek során elsősorban szociológiaelméleti szempontból jelentős szövegek kerülnek feldolgozásra. A kurzusok megteremtik a lehetőségét annak, hogy a végzéshez szükséges nyelvvizsgát a hallgatók minél könnyebben megszerezhessék, valamint a szakmájukat megalapozó szakirodalmat idegen nyelven is követni tudják. Tantárgy tematikus leírása: a szaknyelvi fordítás speciális követelményei a szaknyelvi szövegek, mint szövegtípus jellegzetességei a köznyelvi szövegekkel összehasonlítása szaknyelvi szövegek terminológiájával szintaktikai szerkezet szövegépítés sajátosságai Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Órákon való aktív részvétel, szakszövegek otthoni fordítása írásban Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Gyakorlati jegy az órai részvétel és az elkészített fordítások alapján Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) MARWICK, A. 2003. British Society since 1945. London: PENGUIN OAKLAND, J. 2000. British Civilization, 7th Edition. London: Routledge. (Chapters 2., 7.) The Economist, Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Cikkek a Time c. folyóirat legfrissebb példányaiból

Tantárgy neve: Bevezetés a pszichoanalízisbe Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szobeczkiné Pócsi Orsolya BTMNSOC304 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 3 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: Nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Tudományos vitatottsága ellenére a Freud alapította pszichoanalízis elméletként és terápiaként is változatlan népszerűségnek örvend, központi fogalmai pedig a közgondolkodásba és a köznyelvbe is beépültek. Az ember tudattalan bensőjébe nyújtott megrendítő belátásai és azok minden szellemi területre kiterjedő hatásai miatt a 20. századot kulturális értelemben joggal nevezik Freud századának. A kurzus célja e klasszikus és önmagában is sokrétű lélektani irányzatnak, az ún. mélypszichológiának és kritikáinak a bemutatása. Kései munkáiban magát Freudot is mindinkább foglalkoztatták elméletének általános társadalom- és kultúraelméleti következményei, mások pedig szociológia és pszichológia szerves összekapcsolására is kísérletet tettek. A freudi elmélet középpontját alkotó személyiségpszichológán, illetve annak különböző alakváltozatain kívül ezért hangsúlyosan szerepelnek a pszichoanalízist társadalomelméletileg továbbgondoló szerzők és művek, továbbá a Budapesti Iskola jeles képviselőinek legfontosabb gondolatai is. Tantárgy tematikus leírása: 1. A pszichonalízis filozófiai előzményei IRODALOM Nietzsche, F. A tragédia születése Platon, Phaidrosz. Budapest, Atlantisz. 2005 2. Film: Bertolucci: A megalkuvó 3. Film: Bunuel: A nap szépe 4. Film: Pasolini, Oidipusz király 5. A pszichoanalízis születésének társadalmi környezet. IRODALOM Schorske, C.E. 1998. Bécsi századvég. Budapest: Helikon 6. A pszichoanalízis felfedezése A hisztéria, az álmok, a mindennapi élet pszichopatológiája IRODALOM Freud, S. Álomfejtés. Budapest: Helikon. É.n Freud, S. A mindennapi élet pszichopatológiája. Budapest: Libri 2006 7. Az orthodox pszichoanalitikus elmélet Az örömelv és a valóságelv. Elsődleges és másodlagos folyamatok. Az elfojtás. Az ösztönén, az én és a felettes én. Totem és tabu IRODALOM Freud, S. 2012. Bevezetés a pszichoanalízisbe. 8. Mitosz, művészet és pszichoanalízis

A nyugati kultúra a pszichoanalízis tükrében IRODALOM Paneth G. 1985. A labirintus járataiban. Pszichiátria, kultúra, klinikum 9. A kollektív tudattalan A személyes és a kollektív. Az archetípusok. IRODALOM Jung,C.G. 1993.Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Budapest: Európa 10. A pszichoanalízis budapesti iskolája IRODALOM Erős, F. Lénárd, K., Bókay A. 2008. (szerk.) Typus Budapestiensis. Budapest: Thalassa. 11. A sorsanalízis Öröklés és szabadság az emberi életben. IRODALOM Szondi L. 1987. Káin a törvényszegő. Mózes a törvényalkotó. Budapest: Gondolat 12. Poszt-freudizmus A freudizmus találkozása a marxizmussal. A társadalmi struktúra és a személyiség-struktúra korrespondenciái. IRODALOM Erős F. 1986. Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus. Budapest: Gondolat Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Minden hallgató az előadóval egyeztetve a félév végén egy 10-12 oldalas esszét ír a pszichoanalízis valamelyik kulcs problémájáról. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 100% Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Lásd. tematikában Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Lásd. tematikában

Tantárgy neve: Bevezetés a pszichoanalízisbe Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szobeczkiné Pócsi Orsolya BTMLSOC304 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 3 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 10 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: Levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Tudományos vitatottsága ellenére a Freud alapította pszichoanalízis elméletként és terápiaként is változatlan népszerűségnek örvend, központi fogalmai pedig a közgondolkodásba és a köznyelvbe is beépültek. Az ember tudattalan bensőjébe nyújtott megrendítő belátásai és azok minden szellemi területre kiterjedő hatásai miatt a 20. századot kulturális értelemben joggal nevezik Freud századának. A kurzus célja e klasszikus és önmagában is sokrétű lélektani irányzatnak, az ún. mélypszichológiának és kritikáinak a bemutatása. Kései munkáiban magát Freudot is mindinkább foglalkoztatták elméletének általános társadalom- és kultúraelméleti következményei, mások pedig szociológia és pszichológia szerves összekapcsolására is kísérletet tettek. A freudi elmélet középpontját alkotó személyiségpszichológán, illetve annak különböző alakváltozatain kívül ezért hangsúlyosan szerepelnek a pszichoanalízist társadalomelméletileg továbbgondoló szerzők és művek, továbbá a Budapesti Iskola jeles képviselőinek legfontosabb gondolatai is. Tantárgy tematikus leírása: A pszichoanalízis filozófiai előzményei IRODALOM Nietzsche, F. A tragédia születése Platon, Phaidrosz. Budapest, Atlantisz. 2005. A pszichoanalízis születésének társadalmi környezete. IRODALOM Schorske, C.E. 1998. Bécsi századvég. Budapest: Helikon A pszichoanalízis felfedezése A hisztéria, az álmok, a mindennapi élet pszichopatológiája IRODALOM Freud, S. Álomfejtés. Budapest: Helikon. É.n Freud, S. A mindennapi élet pszichopatológiája. Budapest: Libri 2006 Az orthodox pszichoanalitikus elmélet Az örömelv és a valóságelv. Elsődleges és másodlagos folyamatok. Az elfojtás. Az ösztönén, az én és a felettes én. Totem és tabu IRODALOM Freud, S. 2012. Bevezetés a pszichoanalízisbe. Film: Bunuel, A nap szépe Mitosz, művészet és pszichoanalízis A nyugati kultúra a pszichoanalízis tükrében IRODALOM Paneth G. 1985. A labirintus járataiban. Pszichiátria, kultúra, klinikum A kollektív tudattalan A személyes és a kollektív. Az archetípusok. IRODALOM Jung,C.G. 1993.Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Budapest: Európa

A pszichoanalízis budapesti iskolája IRODALOM Erős, F.Lénárd, K., Bókay A. 2008. (szerk.) Typus Budapestiensis. Budapest: Thalass A sorsanalízis Öröklés és szabadság az emberi életben. IRODALOM Szondi L. 1987. Káin a törvényszegő. Mózes a törvényalkotó. Budapest: Gondolat Poszt-freudizmus A freudizmus találkozása a marxizmussal. A társadalmi struktúra és a személyiség-struktúra korresponenciái. IRODALOM Erős F. 1986. Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus. Budapest: Gondolat Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Minden hallgató az előadóval egyeztetve a félév végén egy 10-12 oldalas esszét ír a pszichoanalízis valamelyik kulcs problémájáról. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 100% Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Lásd. tematikában Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Tantárgy neve: Többváltozós elemzések Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Attila, egyetemi docens BTMNSOC308 BTMLSOC308 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: BTMNSOC109 BTMLSOC109 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus során a hallgatók megismerkednek a többváltozós statisztikai elemzésekkel, illetve ezek használatával az SPSS programcsomagban Tantárgy tematikus leírása: 1. Egyváltozós és többváltozós elemzések összehasonlítása 2. Kétváltozós elemzések 3. Kereszttáblák készítése és értelmezése 4. Korrelációszámítás és az együtthatók értelmezése, a parciális korreláció 5. Főkomponens-elemzés 6. Faktorelemzés 7. Klaszter-elemzés 8. Variancia-elemzés (ANOVA) 9. Lineáris regresszióelemzés 10. Útelemzés 11. Diszkriminancia-analízis 12. Többdimenziós skálázás 13. Logisztikus regresszió Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A félév végén SPSS program segítségével a hallgatóknak konkrét feladatokat kell megoldaniuk. A vizsga keretében 5 feladatot (100%) kapnak, az átmenő jegy érdekében legalább 40%-ban teljesíteniük kell. A félév során a Nappali tagozatos hallgatók összesen maximum háromszor hiányozhatnak, ennél több hiányzás esetében a hallgató nem kap aláírást. A félév során a nappali tagozatos hallgatók beadandó házi feladatokat is kapnak, amelyek elkészítése szintén az aláírás feltételét képezi. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A vizsga keretében 5 feladatot (100%) kapnak, az átmenő jegy érdekében legalább 40%-ban teljesíteniük kell. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) SAJTOS László MITEV Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. ALINEA KIADÓ, Budapest, é.n. SZÉKELYI Mária- BARNA Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez (Többváltozós elemzési technikák társadalomtudományi kutatók számára). TYPOTEX, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) -

Kommunikáció és médiaszociológia szakirány Tantárgy neve: Szakdolgozatíró szeminárium I. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus BTMNSOCM36 BTMLSOCM36 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2/5 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Az óra célja az, hogy a hallgatók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy záródolgozatukat el tudják készíteni. Tantárgy tematikus leírása: A záródolgozat készítésének menete, határidők, formai és tartalmi követelmények tisztázása. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Folyamatos beszámoló a szakdolgozat fejezeteiről, a kutatásról Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A hallgatók 5 oldalas bő vázlatot készítenek a készülő záró dolgozatáról. Határidő: 2016. január 14. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az órai anyag. Umberto ECO, Hogyan írjunk szakdolgozatot? PARTVONAL Könyvkiadó, 2012. http://www.sapientia.hu/hu/system/files/rsy_patsch_pdf. FERENCSIK Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon, KRÓNIKA NOVA KIADÓ, Bp., 2002. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) -

Tantárgy neve: Filmesztétika The Aesthetics of Film BTMNSOCM32 BTMLSOCM32 Tantárgyfelelős intézet: ME BTK Szociológiai Intézet Tantárgyelem: Tárgyfelelős (név, beosztás): dr. Bognár László egy. adj. Javasolt félév: 3 Előfeltétel:- Óraszám/hét: 0-2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyak Kreditpont: 3 Tagozat: nappali, levelező Tantárgy feladata és célja: A film sajátosságainak tanulmányozása a filmtörténet néhány klasszikus alkotása néhány részletének megtekintése, elemzése, értelmezése keretében, különös tekintettel a gyártás és terjesztés gazdasági-társadalmi meghatározottságaira, a filmbeli társadalomrajzra, társadalomkritikára. Tantárgy tematikus leírása: 1. Történetmesélés, cselekményszövés a filmben. 2. A forgatókönyv. 3. A képi elbeszélés. 4. Karakterek. 5. A filmi és színházi színészet különbségei. 6. Játékfilm és dokumentumfilm. 7. Animáció és digitális manipuláció a filmben. 8. Plán (képkivágás). A közeli (premier plán). 9. A vágás. 10. Kameramozgások. 11. Zoom. 12. Beszéd, hangzások, hangvágás. 13. Műfajfilm, szerzői film. Az európai és az amerikai filmgyártás szerkezete. 14. A technológia (digitalizáció, internetes felületek) hatása a gyártásra és befogadásra. 15. Útkeresések a kortárs filmművészetben. Félévközi számonkérés módja: A kurzust záró aláírás és jegy szükséges feltétele: 1 db. házi-esszé, beadási határidő: 2016. nov. 9., szerda éjfél. November 10-én vagy utána érkező esszéket nem fogadok el, és a hallgató aláírás véglegesen megtagadva bejegyzést kap, akkor is, ha egyéni tanrendet választott. A háziesszék alapján ajánlom meg a kurzust záró jegyet. A beadás kötelező 3 módja (vagyis mind a három módon be kell adni): (1) e-mail-be belemásolva, (2) ugyanahhoz az e-mailhez csatolva, (3) nyomtatva. A nyomtatott példányt az ME BTK Filozófiai Intézet titkárságán (ME BTK 208-as szoba) kell leadni Bognár László részére, az e-mailt a következő címre kell küldeni: bollario@uni-miskolc.hu (más e-mail-címre küldött esszét nem fogadok el). A kurzusra benyújtott háziesszék között nem lehet hasonlóság. A hasonlóság meghatározása: ha az esszék állításai (tézisei) és érvei tartalmilag azonosak, a hasonlósághoz nem szükséges a stiláris, megfogalmazásbeli hasonlóság. Az egymással hasonló esszéket benyújtó hallgatók mindegyike aláírás véglegesen megtagadva bejegyzést kap, akkor is, ha egyéni tanrendet választott. A háziesszék egyeztetése a hallgatók feladata (ha valaki személyesen nem tudja elvégezni, akkor megbízottja révén tegye), erre a szeptemberi órák