ÖSSZESÍTETT SZAKTERÜLETI VÁLASZOK

Szám: 29000/3448-31 /2016. ált. ORSZÁGOS RENDŐR FŐKAPITÁNYSÁG HUMÁNIGAZGATÁSI SZOLGÁLAT ÖSSZESÍTETT SZAKTERÜLETI VÁLASZOK a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács 2016. március 07-ei ülésére előzetesen megküldött szakszervezeti kérdések vonatkozásában I. Független Rendőr Szakszervezet által feltett kérdések 1) Bankszámla költségtérítés A bankszámla költségtérítés 2016. évre irányadó összegének meghatározását illetően kezdeményeztük, hogy az a több éve változatlan összegű 4.000 Ft/év mértékről a jogszabályi keretek között kerüljön felemelésre. Válaszadó: ORFK Gazdasági Főigazgatóság A Rendőrség által a dolgozóinak nyújtható bankszámla-költségtérítés összegét minden évben BM utasítás határozza meg. A koordinációra bocsátott BM utasítás szerint a költségtérítés idén is bruttó 4000,- Ft lesz. Ennél magasabb összeg kifizetésére a rendőrség nem kapott fedezetet. A költségtérítés emelését a Belügyminisztériumnál kezdeményezheti a szakszervezet. 2) Új bérjegyzék adatvédelmi aggályok 2015 év vége óta újfajta bérjegyzéket kapnak a kollégák. A korábbi perforált szélű bérpapírral szemben az új fizetési szalagot adatvédelmi szempontból aggályosnak tartjuk. Kérjük a jelzésben foglaltak megvizsgálását. Válaszadó: ORFK Gazdasági Főigazgatóság Az új bérjegyzéket lezárt borítékban kapják a dolgozók. Kérjük, hogy a szakszervezet fejtse ki, hogy adatvédelmi szempontból mit tart aggályosnak. 3) Teljesítményjuttatás Az új Hszt. alapján a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók az eddig megvalósult átlagos 35 %-os béremelésen felül 2016-ban teljesítményjuttatásban is részesülhetnek. Ez tovább szélesíti a hivatásos, illetve a nem hivatásos jogviszonyban állók közötti bérkülönbséget. Pedig sok esetben a különböző állománykategóriába tartozók azonos feladatokat látnak el (pl. vizsgálói feladatokat a kormánytisztviselők, illetve a közalkalmazottak is végeznek). A nem hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottak esetében is szükségesnek tartjuk a munkateljesítmény hasonló elveken alapuló elismerésének gyakorlatát megteremteni, pl. jutalom formájában. Cím: 1139 Budapest, Teve u. 4-6.; 1903 Budapest. Pf.: 314/15. Telefon: +36 (1) 443-5539, 33-024; Fax: +36 (1) 443-5540, 33-023 E-mail: humszolg.orfk@orfk.police.hu

2 Válaszadó: ORFK Gazdasági Főigazgatóság A közalkalmazottak esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. (7) és (8) bekezdése, a kormánytisztviselők esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény 133. (3) bekezdése jelenleg is lehetővé teszi a dolgozó illetményének a minősítésén és a teljesítményértékelésén alapuló eltérítését. A kormánytisztviselői állomány illetményének ilyen jellegű eltérítésével kapcsolatos egyeztetések jelenleg is zajlanak a gazdasági és a humán szakterület között. 4) Állománykategóriánként eltérő egészségügyi szolgáltatások Szakszervezetünkhöz érkezett jelzés szerint az egészségügyi alapellátás keretében a nem hivatásos állományú kollégák korlátozottabb szolgáltatásban részesülnek a hivatásos szolgálati jogviszonyban állókhoz képest. A konkrét esetben egy közalkalmazott kollégánk vezetői engedélyének (jogosítvány) meghosszabbításához nem kapta meg a szükséges orvosi igazolást. Ezt ugyanis az elhangzott tájékoztatás szerint csak a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók részére biztosítják. Tájékoztatást kérünk az ORFK fentiekkel kapcsolatos álláspontjáról, figyelemmel arra, hogy az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet személyi hatálya a hivatásos állomány mellett a közalkalmazotti, stb. jogviszonyban foglalkoztatottakra is kiterjed. Válaszadó: ORFK HISZ Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 8. (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerint: 8. (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek: a) az 1. alkalmassági csoportba tartozó személy esetén aa) a vizsgált személy választott háziorvosa, vagy ab) a vizsgált személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti háziorvos; b) a 2. alkalmassági csoportba tartozó személy esetében: ba) a vizsgált személy választott háziorvosa, vagy bb) a munkavállalót foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó munkáltató részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa, vagy bc) a nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó, vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy esetén a lakóhelye szerint területileg illetékes foglalkozásegészségügyi szakellátó hely orvosa. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek lehetnek: a) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálat által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy e szervek állományában teljesít szolgálatot vagy ilyen szervvel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll; A fentieknek megfelelően a gépjármű vezetői engedély meghosszabbításához szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat lefolytatása valamennyi, a rendvédelmi szervvel foglalkoztatási jogviszonyban álló állománytag esetén biztosított.

3 5) A Kjt. bértáblája 2016. január 1-jével további 3 fizetési fokozattal bővült. Tájékoztatást kérünk arra vonatkozóan, hogy az ez által szükségessé váló előresorolások megtörténtek-e, illetve az hány fő közalkalmazottat és milyen formában érintett (adott esetben akár több fokozattal is feljebb léphetett valaki). A soros fizetési fokozat előresorolásokkal kapcsolatban negatív tapasztalat, hogy pl. Nógrád megyében a hatályos kollektív szerződés ellenére nem biztosította a főkapitányság a Kjt. bértábla szerinti különbözeten felüli illetményemelést. Tudomásunk szerint a legtöbb rendőri szerv, sőt az ORFK is a KSZ szerinti juttatást biztosította. 2016. január 1-jétől a Rendőrség közalkalmazotti állományából összesen 3259 fő közalkalmazott esetében került kiadmányozásra fizetési fokozatban történő előresorolásról rendelkező munkáltatói intézkedés. A fizetési fokozatban történő előresorolások végrehajtásakor figyelemmel voltunk a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2016. január 1-jei módosulására, különösképpen a bértáblában újonnan megjelenő három fizetési fokozatra. Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Szolgálat A Kjt. 3. számú melléklete 2016. január 01-jével további három fizetési fokozattal bővült, amely változás a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közalkalmazotti állományából összesen 6 főt érintett. Ezen 6 főből 3 fő a 14-es fokozatból a 15-ös fokozatba, 3 fő pedig a 16-os fokozatba került előresorolásra. Az érintett 6 fő előresorolása 2016. január 01-jei hatállyal végrehajtásra került. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság rendelkezik érvényes kollektív szerződéssel, de a Kúria Mfv.II.10.460/2015. számú határozatában kimondja: Jogszabálysértő a törvényszék által a Kjt. 66. (8) bekezdéséből levezetett jogi álláspont, mivel a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítása lehetőségének törvényi szabályozásából még nem következik a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész kötelezető emelését előíró KSZ rendelkezés jogszerűsége. A Kjt. 66. (7) és (8) bekezdése feltétellel csupán a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, valamint kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítés alkalmával teremt lehetőséget a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítására. A Kjt. 13. -a szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. (1) és (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak. Minthogy a Kjt. a 66. (7) és (8) bekezdéseiben foglaltaktól eltérésre felhatalmazást nem ad, jogszabályba ütközik, és ezért semmis {Kjt. 2. (2) bekezdése} a kollektív szerződés azon rendelkezése, amely előírja, hogy a háromévenkénti kötelező magasabb fizetési fokozatba történő előresoroláskor az illetménytábla szerint számított garantált illetményre történő ráállást követően automatikusan kötelező - a Kjt. 66. (8) bekezdése szerinti feltételek megvalósulásától független emelés. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője A fentiekre tekintettel, a besorolással érintett közalkalmazotti állomány munkáltatói döntésen alapuló illetményrészét nem emelte 2016. január 01-jei hatállyal, azonban elrendelte soron kívüli minősítésüket. Azon

4 közalkalmazottak, akik alkalmas vagy kiválóan alkalmas minősítést kaptak 2016. február 01-jei hatállyal értesítést kaptak illetményváltozásról, megkapták a munkáltatói döntésen alapuló 5000 Ft-os emelést, illetve ennek megfelelően a rendvédelmi ágazati pótlékuk is emelkedett. 6) KR Szabadidőközpont igénybevétel nyugdíjasok közti különbségtétel A RÉT ülésen szóban jeleztük, hogy információink szerint a Készenléti Rendőrségnél működő szabadidőközpont szolgáltatásainak igénybevételét 2016. januártól eltérő feltételekkel biztosítják a rendőrségi nyugdíjasok számára. Míg a tényleges nyugállományban lévők díjmentesen, addig a szolgálati járandóságban részesülők csak térítés ellenében még ha kedvezményes díjjal is vehetik igénybe pl. az uszodai szolgáltatásokat. Kiegészítő információként közöljük, hogy tudomásunk szerint a január 1-től tapasztalt eljárási rend parancsnoki intézkedésen (belső norma) alapul. Természetesen nem értünk egyet azzal, hogy a jogszabályok (Hszt., végrehajtási rendeletek) szerint azonos jogi megítélés alá tartozók (a Hszt. kifejezetten rögzíti, hogy a szolgálati járandóságban részesülők is szolgálati nyugdíjas) között egy alacsonyabb szintű jogi szabályzó különbséget tesz. Kérjük a jelzésben foglaltak kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét! Válaszadó: Készenléti Rendőrség A Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) központi objektumának területén található, a KR saját üzemeltetésében lévő Sportközpont igénybevételének rendjéről az 1/2016. (I. 05.) KR Pk. intézkedés rendelkezik. A Sportközpont, rendeltetésének megfelelően, elsődlegesen a Rendőrség állományának képzési céljait szolgálja, a fennmaradó kapacitás terhére nyílik lehetőség az uszoda szolgáltatásainak szabadidős igénybevételére. Az uszoda szemben pl. az ORFK RSZKK Vágóhíd utcai komplexumával nem kedvtelési vagy rekreációs igények kielégítését célozza, ilyen jogszabályi kötelezettségünk nincs, és erre a költségvetés sem nyújt fedezetet, továbbá a kialakult gyakorlat a szervezett képzések, illetve a sportcélú munkaidő-kedvezmény felhasználása ellen hatott, emellett a belépésre jogosultak köre is nehezen volt kategorizálható. Ezen kívül a KR állományának rendkívüli mértékű növekedésével a potenciális vendégkör is nőtt, illetőleg rövid távú koncepciónk szerint a Sportközpont területét is a laktanya mindennapi életének szerves részévé kívánjuk tenni, így szükség volt egy új, átlátható, a költségvetési szabályoknak megfelelőbb szabályrendszer kialakítása. A Hszt., valamint annak végrehajtási rendeletei alapján a szolgálati járandóságban részesülőket az öregségi nyugdíjban részesülőkhöz hasonlóan megilletik bizonyos jogosultságok, a Hszt. és a végrehajtási rendeletek egyes rendelkezéseit kiterjesztően rájuk vonatkozóan is alkalmazni kell, egyébiránt a szolgálati járandóságban részesülő nem minősül nyugdíjasnak. A térítésmentes igénybevétel vonatkozásában a jogosultsági kör meghatározása egyébként a hasonló szolgáltatásokat nyújtó létesítmények, vállalatok preferencia szabályait leképező módon a fenti szempontok figyelembevételével történt. Megjegyzem, hogy a térítésre kötelezettektől kért belépődíj töredéke a hasonló színvonalú uszodákban kért összegnek.

5 7) Központi létszámgazdálkodás Az ülés keretében kezdeményeztük a központi létszámgazdálkodás tárgyában hatályban lévő ORFK Intézkedési Terv felülvizsgálatát és módosítását. Az ugyanis álláspontunk szerint ellentétes a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályokkal (mind hatályos, mind a korábbi Hszt. és végrehajtási rendeleteiben foglaltakkal.) Ugyanis a vonatkozó jogszabályok átadó és fogadószerv, illetve azok állományilletékes parancsnokainak hatáskörébe utalják az áthelyezéssel kapcsolatos döntés meghozatalát. A 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet szerint: 30. A rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezésről az átadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka, a tervezett szolgálati beosztásba helyezésről a fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka állományparancsban gondoskodik. 32. (1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezése akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti a szolgálati feladatok folyamatos és rendeltetésszerű ellátását és a fogadó szervezeti egység a várható szolgálati beosztásba helyezésről tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot. (2) Az áthelyezési kérelmet a hivatásos állomány tagja a fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnokának címezve, szolgálati úton terjeszti elő. (3) Az áthelyezési kérelem átvételét követően a humánigazgatási szakszolgálat tájékoztatást kér a fogadó szervezeti egységtől, hogy várható-e az áthelyezési kérelmet benyújtó szolgálati beosztásba helyezése. A fogadó szervezeti egység tizenöt napon belül nyilatkozik az átvételről vagy annak elutasításáról. E tekintetben a 2015. június 30-ig hatályos 64/2011. (XII. 30.) BM rendelet (16. ) is a jelenleg hatályos szabályokkal egyező rendelkezéseket tartalmazott. A munkáltatói jogkört azonban az Intézkedési Terv (29000-45680/7/2014.) jogellenesen leszűkíti (egyes szervek, mint pl. a BRFK, KR, PMRFK központi engedélyhez köti) és ez által az áthelyezéseket is ellehetetleníti. A rendvédelmi feladatok ellátására létrehozott szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) és végrehajtási rendeleteinek rendelkezéseit alapul véve került kiadásra egy egységes eljárásrend a Rendőrség létszám és bérgazdálkodásával összefüggő gazdasági, valamint az egységes rendőrségi erőforrás és státuszgazdálkodás humánigazgatási feladatainak végrehajtására. Az eljárásrend központi iránymutatás a területi jogállású szervek részére, amely biztosítja a Rendőrség költségvetési kereteinek betartását, különös figyelemmel a személyi állomány illetményének, illetmény jellegű juttatásainak biztosítását. Figyelemmel a Készenléti Rendőrség, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság kiemelt feladatai zavartalan ellátásának biztosítására, az érintett állományilletékes parancsnokoknak biztosítva az állománytábla fegyelem betartását központi állásfoglalást szükséges kérniük a preferált szervtől történő áthelyezés vonatkozásában, figyelemmel arra, hogy a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet 32. (1) bekezdésében foglaltak szerint a hivatásos állomány tagjának kérelmére a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő

6 áthelyezése akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti a szolgálati feladatok folyamatos és rendeltetésszerű ellátását és a fogadó szervezeti egység a várható szolgálati beosztásba helyezésről tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot. Az állományilletékes parancsnokok a központi állásfoglalásra figyelemmel saját hatáskörben döntenek az áthelyezési kérelmek engedélyezéséről, a személyzeti intézkedések megtételéről, valamint a munkáltatói intézkedések kiadmányozásáról. II. Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete által feltett kérdések 1) Továbbra is kiemelten fontosnak tartjuk a tűzszerészpótlék ügyének rendezését, az általunk már többször kérteknek megfelelően. Úgy gondoljuk, hogy vitán felül áll annak ténye, hogy a régi Hszt. rendelkezései alapján tűzszerészpótlékban részesült tűzszerészek, ide értve a bombakutatói feladatot ellátó dolgozókat és a robbanószer-kereső kutyavezetőket is a feladatellátásukat megalapozó különleges ismeretek, képzettség birtokában végzik felelősségteljes, fontos és adott esetben életveszéllyel is járó feladataikat. A jogi szabályozáshoz kapcsolódó módszertanban foglaltak ellenére ezen feladatok a beosztási illetményben a hatályos szabályozás kapcsán nem kerültek elismerésre, illetve kimutatható és jelentős mértékű illetménycsökkenést okozott nevezettek számára az új szabályozás alapján elkészített parancsokat tekintve! Figyelmen kívül hagyták a bérük megállapításánál azon tényt is, hogy tűzszerészeti feladatok ellátásáról, azaz nemzetbiztonsági feladatellátásról is szó van az esetükben. Mindezek miatt továbbra is elkerülhetetlennek tartjuk a rendőri vezetők intézkedését és a jelenleg hatályos normák módosításának kezdeményezését. A Hszt. 2015. július 1-jei hatályba lépésével rögzítette a Belügyminisztérium alá tartozó rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos szolgálati jogviszonyú tagok illetményét és annak bérelemeit, valamint hatályon kívül helyezte a régi Hszt.-ben meghatározott egyes pótlékokat. A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet 2. melléklet VI. pontjában a Készenléti Rendőrség szolgálati beosztásai című táblázat tiszthelyettesi szolgálati beosztások között a tűzszerész szolgálati beosztás hivatásos pótléka 600 %-os mértékben került megállapításra. Ennek megfelelően ezen szolgálati beosztásban szolgálatot teljesítők speciális képzettsége, végzettsége, valamint a napi szintű feladatellátással járó felelősség a jelenlegi hatályos rendelkezésekben foglaltak alapján elismerésre került. 2) Tagjainktól érkezett információink szerint a Mátészalkai Rendőrkapitányságon az a furcsa helyzet állt elő, hogy az egyik elöljáró az állomány munkájával kapcsolatosan a teljesítménykövetelmények meghatározásával össze nem férő módon kötelezi az állomány tagjait, hogy minden hónapban 10 darab szabálysértési bírságot, 1 darab közigazgatási bírságot szabjanak ki, 10 darab figyelmeztetést adjanak ki, valamint 5 darab szabálysértési feljelentést tegyenek meg személyenként havonta. Meglátásunk szerint, amennyiben az információ valós, az mind a Hszt preambulumában és a 14. -ában, mind a Rendőrségi törvény 13-15. -aiban foglaltakkal, mind a rendőrség céljával ellentétes. Továbbá ugyanezen kapitányságon információink szerint a túlszolgálatok megváltása esetén meghatározásra kerül egyoldalúan, hogy annak megváltása szabadidőben történik, azaz a munkavállaló nem választhatja meg a megváltás formáját. Ezen gyakorlat ellentétes a Hszt. 350. (4)

7 bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a Hszt. 140. (2) és (3) bekezdésétől eltérően 2018. december 31-ig a túlszolgálat ellentételezéseként a hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok kivételével - választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár. A túlszolgálatért díjazásként annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónapban kell kifizetni. Amennyiben információink megalapozottak, úgy kérjük a probléma kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét a megkülönböztetés kiküszöbölése érdekében. A szakszervezeti kérdés továbbításra került a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság részére. A megkeresésben foglaltakkal összefüggésben jelenleg vizsgálat zajlik, bővebb tájékoztatást a vizsgálat eredményéről a megyei rendőr-főkapitányság vezetője adhat. 3) Az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) kommentárjában olvasható, hogy a közalkalmazottak által ellátott, az egész társadalom szempontjából nélkülözhetetlen közfunkciókra a Kjt. sajátos kedvezményeket biztosít e munkavállalói csoport részére. E kedvezmények közé tartozik az időtényezőtől függő garantált illetmény-előmeneteli rendszer, amely jelentős biztonságot nyújt(-ott!) a közalkalmazottaknak. A kormány által hangsúlyozott nézet, mely szerint a közszférában minőségi munkaerő alkalmazása szükséges. Ezzel természetesen egyetértünk, azonban a közalkalmazotti béreken ezen minőségi munkavégzés elismerése már korántsem érezhető. A rendészeti ágazat közalkalmazottainak bérezése az évek óta nem változott bértábla szerint történik, melynek kidolgozásakor még figyelembe vették az infláció mértékét, továbbá a bértáblán feltüntetett összegekhez a minimálbért vették alapul. Sajnálatos módon az utóbbi években semmiféle módosítás nem történt a bértáblán, így a különböző fizetési osztályok 1. fokozatához rendelt összegei évek óta helyben topognak! Szégyen, hogy a hosszú évek óta a KÖZ-nek, a KÖZ-ért dolgozók bérezése mára olyan szintre jutott, hogy alapvetően minden dolgozó bérét a garantált minimálbér elérésének érdekében szükséges kisebb, vagy nagyobb összeggel pótolni, így az időtényezőtől függő előmenetel is elveszítette értelmét. Mára az eltérő szolgálati idővel rendelkező személyek bére utolérte egymást, így nem kis mértékű bér- és egyéb feszültség jött létre a munkavállalók között. A rendészeti szférában csupán foltozgatási szerepet töltenek be a különféle kiegészítések, pótlékok, melyek folyósítását bármikor - akár egy rendelettel - visszavonhatják, mely így szintén a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság érzését erősíti a munkavállalókban. (Annál is inkább, mivel az ilyen jellegű béremelések jellemzően szakszervezeti presszióra, közbenjárásra történnek.) A megoldás kulcsát a Kjt. olyan jellegű módosításában látnánk, hogy a bértáblán szereplő besorolási osztályok első fizetési fokozatában szereplő összegeket a mindenkori minimálbér, illetve garantált bérminimum összegéhez igazítsák (abban állapítsák meg), a fokozatokhoz pedig továbbra is szorzószámokat alkalmazzanak. Kérjük az ORFK intézkedését, a módosítások kezdeményezéséhez szükséges lépések megtételét. Válaszadó: ORFK Hivatal Jogi Főosztály A felvetéssel összefüggésben indokolt jelezni, hogy a felvetés jelentősen túlmutat a rendőrségi érdekegyeztetés lehetséges tárgykörein. A Kjt. bértáblájában meghatározott besorolási osztályok első fizetési fokozatainak a mindenkori minimálbérhez, illetőleg bérminimumhoz kötése a rendvédelmen, illetőleg a belügyi ágazaton is jelentősen túlmutat, és a Rendőrség által még csak nem is prognosztizálható költségvetési kihatása lenne. A

8 Rendőrség egy ilyen tárgykört érintő javaslat kidolgozásában nem javaslattevőként, hanem a hatásvizsgálat végrehajtásában adatszolgáltatóként, majd véleményezőként vehet részt. 4) A 2016. januári taxis blokáddal kapcsolatban kérjük az arról szóló tájékoztatást, hogy mennyi rendőr látta el az esemény biztosítását, a részt vevők a csapatszolgálati szabályzat alapján készültségben voltak-e, számfejtésre kerültek-e részükre a túlszolgálati óráik teljes körűen, vagy készenléti díjat határoztak meg részükre. Tudomásunk szerint berendelésüktől kezdve végig náluk volt a fegyver, a laktanyát nem hagyhatták el, azonnal szolgálatba kellett tudniuk állni. Mindez pedig álláspontunk szerint túlmunkát eredményezett. Válaszadó: BRFK Humánigazgatási Szolgálat A Budapesti Rendőr-főkapitányság rendészeti főkapitány-helyettesének tájékoztatása alapján 2016. január 18. napján az elrendelt intézkedések miatti túlszolgálat teljesítésében összesen 267 fő vett részt, amelyből teljesített 100 %-os mértékű 1486 óra túlszolgálat, 150 %-os mértékű 113 óra túlszolgálat, valamint 200 %-os mértékű 118 óra túlszolgálat elrendelésére került sor. 2016. január 19. napján az elrendelt intézkedések miatti túlszolgálat teljesítésében összesen 163 fő vett részt, amelyből teljesített 100 %-os mértékű 600 óra túlszolgálat, 150 %-os mértékű 55 óra túlszolgálat, valamint 200 %-os mértékű 11 óra túlszolgálat elrendelésére került sor. 2016. január 20. napján az elrendelt intézkedések miatti túlszolgálat teljesítésében összesen 163 fő vett részt, amelyből teljesített 100 %-os mértékű 629 óra túlszolgálat, 150 %-os mértékű 82 óra túlszolgálat, valamint 200 %-os mértékű 132 óra túlszolgálat elrendelésére került sor. 2016. január 21. napján az elrendelt intézkedések miatti túlszolgálat teljesítésében összesen 52 fő vett részt, amelyből teljesített 100 %-os mértékű 114 óra túlszolgálat, 150 %-os mértékű 10 óra túlszolgálat, valamint 200 %-os mértékű 175 óra túlszolgálat elrendelésére került sor. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Igazgatóság Közgazdasági Osztály tájékoztatása szerint a 2016. január hónapban teljesített túlszolgálati órák számfejtésére a február havi illetménnyel egyidejűleg kerül sor. 5) Kérjük tisztelettel az arról szóló tájékoztatást is, hogy a 2015. évben mennyi munkavállaló esetében került megállapításra FÜV eljárás keretében, hogy szolgálatra vagy beosztásra alkalmatlanná vált, ezen esetekben hányan fogadták el a felajánlott másik beosztást, az el nem fogadott felajánlott más beosztások esetében alacsonyabb illetmény volt-e a jellemző. Azaz arról is tájékoztatást kérünk, hogy mennyiben valósulnak meg az életpálya-modellben foglalt elvek, mivel információink szerint új Hszt. 86. (2) bekezdés a) pontja alapján az egészségi, fizikai okok miatt alkalmatlanná válók az utcán kötnek ki. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály adatszolgáltatása alapján 2015. évben első fokon 62 fő vonatkozásában került megállapításra hivatásos szolgálatra alkalmatlan minősítés, valamint 16 fő esetében merült fel szolgálati beosztásra alkalmatlanság.

9 A másodfokon lefolytatott FÜV- eljárások eredménye tekintetében 11 főnél került megállapításra hivatásos szolgálatra alkalmatlan, valamint jelenlegi szolgálati beosztására alkalmatlan minősítés. Az egészségügyi alkalmatlanságok vonatkozásában a szolgálati jogviszony megszüntetéseknél a munkáltatói jogkör gyakorlók minden esetben eleget tettek a jogszabályi kötelezettségeiknek, ennek megfelelően más, az érintett egészségügyi állapotának megfelelő szolgálati beosztás, illetve munkakör felajánlásának. Számos esetben a beosztás felajánlást megelőzve, maga az érintett személy kérte figyelemmel az egészségügyi állapotára a szolgálati jogviszony megszüntetését. 6) Tájékoztatást kérünk arról is, hogy 2015. július 1-jétől 2016. január 31-ig mennyi munkavállalónak szűnt meg a szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel, a szolgálat felső korhatárának elérésével, illetve lemondással, továbbá az új Hszt. 86. (2) bekezdés b) pontja alapján történt felmentéssel. 2015. július 1-je és 2016. január 31-e között a következő jogcímek alapján szűnt meg a Rendőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonya. A Hszt. 80. (2) bekezdés a) pontja alapján közös megegyezéssel 45 főnek, a Hszt. 86. (2) bekezdés b) pontja alapján kifogástalan életvitel miatti ellenőrzés eredményeként megállapított alkalmatlanság miatt 2 főnek, a Hszt. 86. (2) bekezdés d) pontja alapján a hivatásos szolgálatra való méltatlanság miatt 3 főnek szűnt meg a szolgálati jogviszonya a vizsgált időszakban. A Hszt. 84. és 85. -ai alapján 319 fő jogviszonya szűnt meg lemondással. Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2015. július 1-jétől 4 fő érte el. III. Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által feltett kérdések 1) A Kormány az Állami Tisztviselői Kar létrehozásával és ezzel egyidejűleg a közigazgatás személyi állománya illetményének 3 év alatt átlagosan 50 %-os emelkedését irányozza elő. Kérdésünk az, hogy a rendvédelmi szerveknél dolgozó köztisztviselők illetménye várhatóan ennek megfelelően szintén emelkedni fog, annak ellenére, hogy az idézett előterjesztés nem foglalkozik a központi közigazgatás és háttérintézményeivel? Mindezek ellenére mit kíván tenni a Rendőrség vezetése a köztisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói illetmények felzárkóztatása érdekében? Válaszadó: ORFK Gazdasági Főigazgatóság, ORFK Humánigazgatási Szolgálat A szakszervezeti kérdés vonatkozásában információval nem rendelkezünk, tekintettel arra, hogy az jelentősen túlmutat a rendőrségi érdekegyeztetés lehetséges tárgykörein, ugyanakkor a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács hatásköre jogszabály-alkotási folyamatokra nem terjed ki. 2) A Rendőrségnél a szervezeti minősítés mennyiben befolyásolhatja az egyéni minősítések mértékét? Lehet-e magasabb az egyén minősítési százaléka a szervezet minősítési százalékánál? Ha nem, akkor ezt milyen jogszabály vagy belső utasítás, körlevél írja elő. Egyre több megyéből érkeznek olyan információk, miszerint a minősítések (kevésbé alkalmas) következtében teljes egészében elveszi a munkáltató a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt. Van-e összefüggés ezen döntések és az egyre nagyobb számban, a

10 közalkalmazottak által indított perek között, amelyek arra vonatkoznak, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből veszi el a munkáltató a kötelező minimálbérre, illetve a bérminimumra történő ráállás összegét. A hivatásos állományú tagok, valamint a kormánytisztviselői állomány jelenlegi egyéni teljesítményértékelésének rendszere 2013. július 1-jétől került bevezetésre a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint az ehhez kapcsolódó a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet (a továbbiakban: 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet) és a közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (VI. 30.) KIM rendelet hatálybalépésével egyidejűleg. A szervezeti teljesítményértékelésre első alkalommal a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet alapján 2014. évre vonatkozóan került sor, a hivatásos állományú tagok 2014. évi minősítésébe számított bele első alkalommal a szervezeti TÉR eredménye. Fontos megjegyezni, hogy a szervezeti TÉR eredménye kizárólag a hivatásos állományú tagok minősítését érinti, figyelemmel arra, hogy a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet hatálya a kormánytisztviselőkre nem terjed ki. Az egyéni TÉR szabályairól rendelkező Korm. rendelet és a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet hatálya a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra nem terjed ki, a közalkalmazottak minősítésének rendszerét és eljárási szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) rögzíti. Mindezeken túlmenően a közalkalmazottak minősítése adott minősítési elemekre adott pontérték alapján kerül meghatározásra, amelyre tekintettel a közalkalmazott kiemelkedő, megfelelő, kevéssé megfelelő és nem megfelelő minősítést kaphat. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állományú tagjai vonatkozásában az egyéni teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemeinek súlyozását a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet 8-9. -ai határozzák meg. Az egyéni teljesítménykövetelmények, valamint a kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezői, a szervezeti teljesítményértékelés mellett állománykategóriánként eltérő súlyozással kerülnek beszámításra és az így keletkezett százalékos érték adja a hivatásos állományú tagok éves minősítését. A szervezeti teljesítményértékelés nagymértékben befolyásolja egy munkáltatói jogkört gyakorló, ún. egyes számú vezető minősítését, figyelemmel arra, hogy a szervezeti teljesítményértékelés eredménye 50 %-ban számít bele a tárgyévi minősítésébe. Ugyanakkor egy tiszthelyettesi állománykategóriába tartozó értékelt személy minősítését a szervezeti teljesítményértékelés csak 20 %-ban befolyásolja. A fentiekre figyelemmel az egyén minősítésének eredménye magasabb és alacsonyabb is lehet a szervezeti teljesítményértékelés százalékos mértékénél. A közalkalmazotti állomány garantált bérminimumra történő ráállása vonatkozásában a Kúria a következő tájékoztatót adta ki. A közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak. Garantált illetmény a Kjt. 66. (1)-(5) bekezdésében, illetve a 79/E. -ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetmény. A Kjt. 66. -a azáltal, hogy a közalkalmazott fizetési fokozathoz kapcsolódó, éves költségvetési törvényben meghatározott illetményösszegeket garantált minimumként határozza meg, a munkáltató számára lehetőséget biztosít, hogy a

11 közalkalmazott illetményét az illetménytáblában szereplőnél magasabb összegben állapítsa meg, amennyiben ennek pénzügyi feltételei rendelkezésre állnak. A munkáltatói többlet az illetmény része és a garantált illetménnyel összeszámít. A Kúria álláspontja szerint: Nem volt jogszabályi akadálya annak, hogy az alperes az illetmény összegének csökkentése nélkül a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét csökkentve egészítse ki a felperes besorolás szerinti garantált illetményét a garantált bérminimum összegére. Jogszabálysértő a törvényszék által a Kjt. 66. (8) bekezdéséből levezett jogi álláspont, mivel a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítása lehetőségének törvényi szabályozásából még nem következik a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész kötelező emelését előíró KSZ rendelkezés jogszerűsége. A Kjt. 66. (7) és (8) bekezdése feltétellel csupán a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, valamint kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítés alkalmával teremt lehetőséget a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítására. A fentiekre tekintettel a közalkalmazott illetményelemei mindaddig átrendezhetőek, amíg az összilletmény nem kerül csökkentésre. Ha a munkáltató a Kjt. 66. (1)-(5) bekezdésében meghatározott garantált illetményt meghaladó munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kíván megállapítani, ahhoz a közalkalmazott minősítése szükséges. 3) A Készenléti Rendőrség parancsnoka, mint a Hős utcai uszoda kezelője írásban elrendelte, hogy a szolgálati járandóságban részesülők 900,-Ft uszoda belépőt kötelesek fizetni az uszoda igénybevételekor. Kérdésünk az, hogy mi indokolja ezt a különbségtételt a szolgálati nyugdíjban és a szolgálati járandóságban részesülők között. Válaszadó: Készenléti Rendőrség A fenti kérdés megválaszolása a Független Rendőr Szakszervezet 6. kérdésére adott válaszban található. 4) Kérjük, hogy az ORFK közölje a havi illetmények kifizetésének időpontjait, 2016. évre vonatkozóan, miután a bankszámlát kezelő bankok késedelmi kamatot számolnak fel, ha nem tudják a számláról leemelni a hiteltörlesztés aktuális összegét. Válaszadó: ORFK Gazdasági Főigazgatóság: Az illetmény kifizetés időpontját az határozza meg, hogy a Magyar Államkincstár az ehhez szükséges utaló állományt mikor bocsátja a rendelkezésünkre. Ennek időpontját nem tudjuk befolyásolni, azt a MÁK határozza meg. A rendőrség mindent elkövet, hogy a dolgozók a jogszabályban meghatározott határidőben megkapják az illetményüket. Migrációs túlórákkal kapcsolatosan feltett kérdések 1) Független Rendőr Szakszervezet Migrációs túlórák revíziójának tapasztalatai A januári RÉT ülés egyik központi témája volt a még Karácsony előtt megindult túlóra visszafizetési eljárásokkal kapcsolatos kifogások megtárgyalása. Akkor ígéretet kaptunk rá, hogy a vizsgálat lezárását követően annak megállapításairól, valamint az esetlegesen

12 indokolt intézkedésekről (személyi felelősség) az ORFK tájékoztatást ad. Ez úton kérünk tájékoztatást az ügy fejleményeiről. A túlóra elszámoláshoz kapcsolódóan jelezzük, hogy a közelmúltbeli taxis tüntetés rendőri biztosítása során hasonló probléma merült fel. Míg az otthonról berendelt állomány szolgálati ideje túlóraként került elszámolásra, addig a szolgálatban visszatartott (a KR-nél 2-3 napig sem tudtak a kollégák hazamenni) rendőrök esetében a laktanyában töltött idő csak készenléti díjazással került elszámolásra. Álláspontunk szerint a tervezett szolgálaton felüli idő teljes egészében túlszolgálatnak minősül. 2) Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet Azonnali megoldást igénylő probléma a migrációs helyzet okán elrendelt és pénzben már meg is váltott túlszolgálatok kapcsán kialakult helyzet, azaz a szolgálatokat utólagosan készenléti szolgálatokra minősítése, és a kifizetett díjazás visszafizettetése. Meglátásunk szerint a már kifizetett túlszolgálatok visszafizettetése jogellenes, a fegyverrel és szabad mozgás lehetőségének korlátozásával töltött időszakok esetében a készenléti díjazás törvényi meghatározása nem lehet mérvadó, hanem a túlszolgálati díjazás megállapítása és kifizetése szükséges az érintett munkavállalók esetében. A tarthatatlan helyzet megoldása érdekében kérjük az ORFK felülvizsgálatát mivel nem értünk egyet azzal, hogy a döntéseket hozó elöljárók vizsgálatára és módosítására alapítottan kerüljön rendezésre a probléma - és a helyzet munkavállalói jogokat és érdekeket figyelembe vevő rendezését. 3) Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete 2016. január 15-éig kellett a túlórák kifizetésének jogszerűségét kivizsgálni. Mikorra várható ebben az ügyben a döntés? Válaszadó: ORFK Ellenőrzési Szolgálat Országos rendőrfőkapitány úr felülvizsgálatot rendelt el az illegális migrációval összefüggésben keletkezett túlszolgálatok jogszerűségével kapcsolatban. A feladat meghatározás alapján valamennyi területi szerv vezetője végrehajtotta a tételes felülvizsgálatot, amellyel kapcsolatosan jelentéseiket határidőre felterjesztették. Az ORFK Ellenőrzési Szolgálat a területi szervek vezetőinek felterjesztett jelentései alapján a fenti témakörben 29000/45950-127/2015.ált. számon összefoglaló jelentést készített, amelyet országos rendőrfőkapitány úr részére felterjesztett. A területi szervek vezetőinek jelentései alapján megállapítható, hogy a túlszolgálatok elrendelésével, illetve a szolgálatvezénylésekkel összefüggésben feltártak miatt több esetben a személyi felelősség megállapítására irányuló vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak. Budapest, 2016. március 1.