Kerületi Hosszútávú Fejlesztési Terv. Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata 2004.

Kerületi Hosszútávú Fejlesztési Terv Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata 2004.

2 1. Bevezetés Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával minden önkormányzat alapvető feladatává vált, hogy elemezze helyzetét, feltérképezze lehetőségeit. Ennek akkor van jelentősége, ha az önkormányzat fejleszteni akar. Márpedig a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának feltett szándéka, hogy - kihasználva az Európai Unió finanszírozási forrásait - több fontos területen fejlesztéseket, beruházásokat hajtson végre. Ehhez azonban először az kell, hogy a Hivatal eldöntse, magában tisztázza, mit és milyen területen akar fejleszteni és ezt ki is nyilvánítsa. Ezeket az elképzeléseket tartalmazza ezen fejlesztési terv. A terv kiinduló gondolata az, hogy a kerület helyzete számos olyan megoldandó kérdést vet fel, amelyek mélységük, összetettségük miatt középtávú gondolkodást igényelnek. Az előbb említett problémák többségének megoldását csak integrált programokon keresztül lehet elképzelni, melyek lebonyolítása hosszabb időt vesz igénybe. Ezzel el is jutottunk a koncepció által feldolgozott időszak nagyságának témájához. A kézben tartott fejlesztési terv a 2013-ig megvalósítandó célokat tartalmazza. Az időpont kiválasztásában két tényező játszott szerepet. Programozási szempontból a 10 év optimális középtávú időtartam. Jól tervezhető, felbecsülhetőek az események, és ennyi idő alatt a hosszú távú hatásokat kifejtő integrált programokat végre lehet hajtani. Az időtartam kiválasztását befolyásoló másik tényező végső határideje szintén 2013. Az Európai Unió következő költségvetése 2007-tól 2013-ig tart. Ez azt jelenti, hogy figyelembe véve a jelenleg futó költségvetés által finanszírozott célokat (melyek hosszú ideje változatlanok, és amelyekben következő költségvetési időszakban sem a szakértők egybehangzó állításai szerint nem várhatóak drasztikus változások), meglehetősen pontosan lehet tervezni a büdzsé forrásaival, mint folyamatosan lehívható és megpályázható pénzeszközökkel. Így tehát 2013-ig biztosan lehet tudni, hogy mire lesz pénz. Ugyanakkor itt visszakanyarodhatunk a Bevezető alapkérdéséhez. Miért is van szükség erre a fejlesztési tervre? Hiszen a fent említett forrásokat csak abban az esetben használhatja fel az önkormányzat, amennyiben azt megpályázza, és meg is nyeri. Az Európai Unió pályázataiban viszont alapkövetelmény, hogy az önkormányzatot érintő projekt, program rendelkezzen támogató képviselő-testületi döntéssel, azaz a demokratikusan megválasztott Testület fejlesztési elképzelései egybeessenek a projekttel. Mindezekből összefoglalóan az következik, hogy a csatlakozási felkészülés (amelyben fontos teendő a céloknak megfelelő kidolgozott projektötletek előállítása) közepette az önkormányzatnak el kell döntenie, hogy hol akar fejleszteni, és erre milyen pályázatokon kíván forrást szerezni. A terv készítésekor széleskörű társadalmi párbeszédre törekedett a Hivatal. Megértve és alkalmazva az Unió alapelvét, a szubszidiaritás mentén a kerület társadalmi szereplői kifejthették véleményüket Képviselő-testületi határozathozatala előtt. Az alábbi listán található a fejlesztési terv véleményezésére és javaslattételre felkért kerületi civil és politikai szervezetek. Galéria 13 Baráti Társaság, Soroksári Ifjúsági Klub, Soroksári Pedagógus Klub Egyesület, Független Női Szövetség Soroksárért, Soroksári Kiskertbarátok Köre, Soroksár Club XXIII.,

3 Soroksári Férfi Népdalkör, Pe-So Baráti Kör, Ifjú Szocialisták Soroksár Ifjúságáért, Soroksári Vállalkozók Szövetsége, Erzsébeti-Soroksári Szülők Egyesülete, Német Nemzetiségi Kultúregyesület, Soroksári Városvédő Egyesület, Soroksári Hagyományokat Őrző Vegyes Dalkör, Soroksári Bolgár Hagyományőrző Egyesület, Soroksári Nőegylet, Erzsébeti-Soroksári Mozgássérültek Egyesülete, Nemzeti Szövetség Soroksárért, Egészségügyi és Szociális Intézmény, ESZI Szociális Foglalkoztatója, Táncsics Mihály Művelődési Ház, Galéria 13 Kht., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, XXIII. ker. tagkönyvtár, Páneurópa Általános Iskola, Fekete István Általános Iskola, Török Flóris Általános Iskola, Grassalkovich Antal Általános Iskola, Mikszáth Kálmán Általános Iskola, III. sz. Összevont Óvoda, I.sz. Összevont Óvoda, Napsugár Óvoda, Galambos János Zeneiskola, Kerületi képviselők, frakciók, polgári körök. Az eddig elmondottak alapján ezen fejlesztési terv a Polgármesteri Hivatal fejlesztési elképzeléseit tartalmazza, szakterületenként egy-egy fejezetre lebontva.

4 2. A Hivatal fejlesztése Az informatika 2.1. Helyzetértékelés és következtetések Bevezetés Az informatika az egyik legdinamikusabban fejlődő tudomány- és iparággá vált. Az üzleti élettel olyan szoros kölcsönhatásba került és olyan módon hatnak egymásra, hogy mára egymás húzóiparává váltak. Az újabb és újabb technikai és technológia újdonságok mind több, jobb és sokszor stratégiai lehetőségeket kínálnak az üzleti (közigazgatási) élet szereplői számára, akik viszont egyre jobban kívánják használni és kihasználni a technológia kínálta lehetőségeket. A világpiac kialakulása és a versenyhelyzet kiélesedése miatt az üzleti élet szereplői egyre újabb kihívások elé állítják a fejlesztőket és gyártókat, mialatt fontos piacaivá is válnak azoknak. Ez a szimbiózis a záloga annak, hogy üzleti élet és informatika a jövőben is szétválaszthatatlanok lesznek egymástól. A ma felnőttkorba lépő fiatalok már az 1x1-gyel egyidőben tanulták meg a számítógépeket használni, számukra nem egy lehetőség, hanem természetes munkaeszköz a computer. Az információs társadalom nem jövőkép, hanem létező valóság, s aki nem tartja a lépést ezen az úton, az nem lemarad, hanem kimarad. Mindezek miatt mindannyiunknak szükséges a számítástechnikához, az informatikához és a telekommunikációhoz való viszonyunkat újragondolni. Nem túlértékelve, de szerepét, helyét és fontosságát értve és tudva kell minden közszereplőnek és vezetőnek döntéseit meghoznia. A jó döntések meghozatalához nem elégséges egy szakértői gárdát magunk mögött tudni. A technika és technológia elterjedtsége olyan mértékűvé vált és olyan módon hálózza be életünket, hogy mindannyiunknak ismernünk kell azokat a lehetőségeket és fenyegetéseket, előnyöket és hátrányokat, amelyeket az informatika alkalmazása vagy figyelmen kívül hagyása jelenthet számunkra. Elkötelezetté kell válnunk a technológia mellett, mert nincs más út! Elkötelezettséget, ismeretek nélkül nem nyerhetünk. Mindezek mellett ezzel párhuzamosan, természetesen a politikának is meg kell fogalmaznia, hogy távlatilag mit akar a várossal kezdeni. Városi koncepció nélkül nem lehet jó informatikai koncepciót készíteni. Az e kérdésre adandó választ a várost irányító vezetők NEM kerülhetik meg! A gazdasági és társadalmi igényekből származtatható önkormányzatokkal szembeni elvárások Az önkormányzatok tevékenységével kapcsolatban az állampolgárok és a gazdasági élet szereplői esetében is igény a gyors, hatékony, átlátható ügyintézés, a hatékony településfejlesztésés gazdálkodás, a munkahelyek lehetőség szerinti megőrzése, új munkahelyek teremtése, támogatása és így tovább. A közigazgatási, ügyintézési folyamatok szervezettsége, az önkormányzati szervek belső, működési hatékonyságának fokozásával, korszerű információs rendszerek alkalmazásával tervezhetővé, átláthatóvá, követhetővé válik a település, az önkormányzati szervek gazdálkodása.

5 Alaposabb, sokoldalúbb lehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, s ezáltal megalapozottabbakká válhatnak a döntések. Jelentős a különböző szervek közötti adat- és információcsere és az információ-minőség. Az ügyintézéssel kapcsolatos, főbb elvárások - Önkormányzat-lakosság, hivatal - lakosság közti interakció biztosítása - Az ügyfélfogadás térbeli és időbeli korlátainak kitolása, ill. feloldása - Gyorsabb, egységes, diszkrimináció-mentes ügyintézés - Azonos ügy - azonos ügyintézés A szervezettséggel, szervezéssel kapcsolatos, fontosabb elvárások - Átlátható folyamatok, jogkövető megoldások - Felelősségek egyértelmű definiálása, nyomon követése konkrét esetekben is - Elemzésekhez alapadatok generálása, statisztikai adatok előállítása, jelentések készítése, (jelenleg kb. 40-féle különböző statisztika létezik; pl. minden tárca, ágazat külön-külön kér adatokat; nincs koordináció a különféle statisztikai adatszolgáltatási igények vonatkozásában) - Az önkormányzati szervek munkatársainak informatikai felkészültségének elmélyítése - Önkormányzatok közötti információcsere korszerű előmozdítása - Fokozatosan kiépíthető e-önkormányzat -i informatikai modell kialakítása - Eljárási viták, felelősségi kérdések eldöntéséhez tényadatok szolgáltatása - Szükségtelen adatszolgáltatások, párhuzamos munkafolyamatok elkerülése - Párhuzamos irattárak kiküszöbölése - Adatvédelmi rendszabályok kidolgozása, betartása biztosítása - A megfelelő archiválás biztosítása, törvényes adatőrzési időszakok betartatása - Államigazgatási adatvagyon bővítése - Egységes közigazgatási fogalomtár definiálása, kialakítása és felhasználása - Minőségbiztosítás módszerek bevezetése, egységesítése az önkormányzati szerveknél - A gazdaságossággal kapcsolatos elvárások - Gazdaságos, korszerű, munkaerő, és időtakarékos ügyvitel - Önkormányzati munkaerő-mobilitás megkönnyítése, a munkaerő-képzés egységesítése - A beszerzési/fejlesztési költségek minimalizálása (pl. tipizált rendszerek alkalmazásával) - Az önkormányzat jelenlegi informatikai környezete (IT szervezet és működés, alkalmazások, technológia) A kezdeti egyszerű munkacsoportos (NovellDOS) környezet szerverközpontú (Novell 4.11) hálózattá alakult, hiszen a munkaállomások magas száma miatt a rendszer teljesen instabillá vált. A munkaállomások és az egyedi alkalmazások mennyiségének további növekedésével további szerverek lettek beállítva. Ezzel egy időben hálózati operációsrendszer váltás is történt (NT domain), mivel ez a rendszer támogatta a tiszta TCP/IP protokollt, ami alapját képezte az internetes technológiáknak. A kezdeti nem megbízható koaxiális hálózat (10Mbps) folyamatosan lett

6 átalakítva a jelenlegi egységes menedzselhető aktív eszközökkel felszerelt egységes hálózattá (100Mbps). Az épületek összeköttetésére a régi ad hoc módszerek helyett csak kizárólag a szabványos technológiákat alkalmazzuk (optika, mikrohullám). Jelenlegi kapcsolatunk (1500kbps/384kbps) lehetővé teszi a hálózat összes felhasználója számára az Internet elérését, az elektronikus levelezést. Honlapunkon (www.soroksar.hu) megtalálhatók a legfontosabb információk az önkormányzatról. Rendszeresen frissített vírusellenőrző programok védik a munkaállomásokat a lehetséges vírustámadásoktól, illetve tűzfal védi a rendszer minden elemét az internetes betörésekkel szemben. A szerver oldali-elemek között erősen előtérbe került a szabad forráskódú (Linux) programok alkalmazása. Napi adatmentésünk lehetővé teszi komolyabb adatvesztés esetén is azok helyreállítását. A fent elért eredmények mellett nem szabad elfelejteni a hiányosságokat sem. Jórészt az anyagi lehetőségek szűkösségére vezethető vissza, hogy az önkormányzat számára problémát okoz a megfelelő számú és felkészültségű informatikai szakember alkalmazása, valamint a már meglévő, s az igazgatáshoz is értő informatikusok megtartása. A napi feladatok mellett a jelenlegi alacsony számú informatikai szakembernek nincs elég ideje a rendszer megfelelő irányú fejlesztésére, dokumentálására. Az újabb technológiák bevezetéséhez, üzemeltetéséhez folyamatos továbbképzés szükséges. Nem megfelelő szintű a döntéshozók és az egyéb felhasználók képzettsége sem. Az egyébként is kevés továbbképzés után a tanított új ismereteket a legtöbben nem alkalmazzák. Szintén főként a pénzhiány és a szoftverpiac e területének gyenge kínálata miatt nem voltunk képesek arra sem, hogy az egy-egy funkciót megvalósító, elszigetelten működő, s gyakran nem a legkorszerűbb fejlesztési és üzemeltetési környezettel bíró alkalmazások, programok helyett átfogó informatikai rendszereket valósítsunk meg, implementáljunk, illetve üzemeltessünk. A jelenlegi, szűkös anyagi források gyakran nem teszik lehetővé azt sem, hogy a számítógépparkot folyamatosan modernebbekre cseréljük, így sok az elhasználódott, korszerűtlen, elavult eszköz. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az önkormányzati informatika egyik legfontosabb, kiemelten kezelendő problémája az informatikára fordítható, illetve fordított pénzügyi források szűkössége. Ennek is az eredménye, hogy mindenki számára jól érzékelhetőek azok a különbségek, amelyek a településen működő szolgáltatók (bankok, biztosítók és így tovább), de akár az okmányiroda által az informatika támogatásával nyújtott lehetőségek, illetve a polgármesteri hivatal ilyen jellegű tevékenysége között nap, mint nap tapasztalható. Az önkormányzat nem csak a hazai bankokhoz, biztosítókhoz, vállalatokhoz viszonyítva fordítanak (fordíthatnak) lényegesen kevesebbet informatikára, de más országok, pl. a nálunk fejlettebb EU tagállamok helyi hatóságaihoz, önkormányzataihoz viszonyítva is. Kiemelten kezelendő problémák, törekvések Az informatikára fordítható pénzügyi eszközök; informatikai fejlesztés, üzemeltetés Az önkormányzati informatika egyik jelentős, kiemelten kezelendő problémája az informatikára fordítható, illetve fordított pénzügyi források szűkössége. Az önkormányzat estében is csak 15-20 millió forint jut éves szinten informatikára, ami lényegesen kevesebb annál, amit pl. az itthoni versenyszféra hasonló méretű szervezetei vagy a nálunk fejlettebb EU tagállamok helyhatóságai informatikára fordítanak. Ez a finanszírozás semmiképp nem elegendő ahhoz, hogy a jelenlegi stratégiai szituációból az önkormányzati informatika eljusson azon, lényegesen magasabb

7 szintű stratégiai szituációba, amelynek elérése az ágazat előtt álló jövőbeni célkitűzések eléréséhez szükséges. Szerencsére a kormányzat számára is egyértelmű, hogy az önkormányzatoknak támogatásra van szükségük ahhoz, hogy jelentős előrelépést tudjanak elérni az informatika alkalmazása terén, amely viszont szükséges ahhoz, hogy el tudják érni céljaikat, meg tudjanak felelni a különféle elvárásoknak, beleértve az EU csatlakozásból adódó feladatokat is. A pénzügyi támogatás mellett az önkormányzatoknak a kormányzat szakmai támogatására, segítségnyújtására, koordinációjára is szüksége van. Az önkormányzatok ügyfeleinek, közülük is különösen az állampolgároknak szintén szükségük van támogatásra ahhoz, hogy az önkormányzatoknál megvalósuló Internet-alapú szolgáltatásokat valóban használni is tudják. Tekintettel a központi költségvetés, és azon belül a támogatásokra fordítható keretek véges voltára, meg kell keresni azokat a beruházás-, ill. költségkímélő megoldásokat is, amelyek optimalizálják az informatikai költségeket, és ezzel esélyt teremtenek az önkormányzat számára, s növelik annak valószínűségét, hogy az önkormányzati informatika képes lesz a jelenlegi stratégiai szituációból eljutni abba a szituációba, amely a Magyar Információs Társadalom Stratégia és a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzései megvalósításához szükséges. Közigazgatási, adminisztratív (költségvetési) és további alkalmazások; működési, ügyintézési folyamatok A szűkös források mellett az önkormányzati informatika másik kiemelten kezelendő problémája az önkormányzati információs rendszer. A jelenlegi, döntően szigetszerűen működős gyakran elavult fejlesztői eszközökkel készült, s korszerűtlen operációs rendszer, adatbáziskezelő, hálózati környezetben működő, nem felhasználóbarát, nem megfelelően dokumentált, nem kielégítően biztonságos- rendszerek nem képesek a különböző tevékenységek végrehajtását megfelelően automatizálni. A nem vagy csak részben integrált (azaz a nem megfelelően együttműködő ) folyamatokat együttműködővé kell tenni, s ezáltal képessé válnak a szervezetek (önkormányzati szervek) működési hatékonyságát javítani. A szigetszerű -rendszerek- ellentétben az integrált megoldásokkal- nem tudják lényegesen javítani az adat- és információ-minőséget. Szigetszerűen működő alkalmazásokkal nem lehet (komolyabb) elektronikus szolgáltatásokat, ügyintézést megvalósítani, mert ezen szolgáltatások működéséhez szükséges, hogy az Internetes ügyfélkiszolgáló- felület (front-office rendszer) mögött egy olyan globális, integrált háttér- (backoffice) rendszer működjék, amely kiszolgálja a front-office rendszert. (A front és back-office rendszereknek természetesen egymással is integráltan kell tudni működni.) Azt, hogy (a fentiek miatt) a sziget-rendszerek mennyire elavultnak számítanak, jól bizonyítja, hogy pl. a sikeres vállalatok, pénzintézetek már kizárólag integrált rendszereket alkalmaznak. A megfelelő szoftverek biztosítása mellett feltétlenül el kell a folyamatszervezést, szabályozást is végezni, mert e kettő csak együtt lehet valóban hatékony. A központi szervek sok kész szoftvert bocsátanak ingyen az önkormányzat részére. Ezek a programok általában egyszerűek, olcsók, így ez a megoldás vitathatatlan előnyei mellett növeli a szigetszerű alkalmazások számát, s gyakran hozzájárul az amúgy is jelentős heterogenitás fenntartásához vagy éppen növeléséhez, illetve a korszerűtlen környezet fenntartásához (fejlesztőeszközök/programnyelvek, adatbázis-kezelők, esetleg operációs rendszerek). Erre a problémára is feltétlenül megoldást kell találni. Az eddigi kormányzati pályázatok főként az info-kommunikációs infrastruktúra-elemekre (hardver, szoftver, hálózat, kommunikáció, Internet), illetve az általános célú alkalmazói szoftverekre (pl. office rendszerek) koncentráltak. Az elkövetkezendőkben az előbbieken túl

8 komoly figyelmet és erőforrásokat kell az önkormányzati információs rendszerek jelentős korszerűsítésére is fordítani. Éppúgy nem lehet korszerű, Interneten alapuló önkormányzati szolgáltatásokat megfelelő (sebességű, megbízhatóságú) Internet-hozzáférés nélkül megvalósítani, mint ahogy nem lehet korszerű, integrált információs rendszerek nélkül sem. Internet-hozzáférés, használat, tartalmak Az önkormányzat 1,5Mbps/384kbps sávszélességű Internet-hozzáféréssel rendelkezik. Az önkormányzat ma még általában nem használja ki az Internet interaktivitási lehetőségét, sem pedig a web-technológia által biztosított lehetőségeket az önkormányzati szerveken belüli, illetve az e szervek közötti kommunikációra. Ennek oka jórészt szintén a szűkös finanszírozási lehetőség. Informatikai infrastruktúra Az önkormányzatok informatikai infrastruktúrájára rányomja bélyegét a pénzügyi forrás szűkös volta. Ezen okból sok az elavult, ill. fizikailag is elhasználódott eszköz. Elavult, elhasználódott eszközparkon nem lehet korszerű, elektronikus önkormányzati szolgáltatásokat nyújtani, ügyfélbarát, szolgáltató önkormányzatot megvalósítani. A probléma megoldásához kormányzati részvétel, pénzügyi és szakmai támogatás együttesen látszik szükségesnek. (Pozitív példa az okmányirodák informatikai felszereltsége.) Informatikai humán erőforrások, informatikaalkalmazási hajlandóság Önkormányzati döntéshozók Szükség van az önkormányzati döntéshozók informatikai ismereteit elmélyítő továbbképzésekre, tréningekre. Ugyancsak szükség lehet a döntéshozók számítógép-használati készsége, hajlandósága fejlesztésére is. A feladat gyors, eredményes megoldása igényelheti a kormányzat részvételét. Önkormányzati informatikusok A célok elérése érdekében elengedhetetlen az önkormányzat informatikai humánerőforrásszükséglete és lehetőségei között jelenleg meglévő szakadék áthidalása. Folyamatos továbbképzés híján a legkorszerűbb módszerek, eszközök, rendszerek terén gyakori az ismerethiány, a szakadék; így szükséges a meglévő humán erőforrások fejlesztésére (a munkatársak folyamatos továbbképzésére, a legkorszerűbb módszerek, technikák, eszközök megismertetésére, begyakorlására, a szükséges készségek kialakítására), a megfelelő motivációs és ösztönzési lehetőségek biztosítása (felkészült, tapasztalat munkatársak megszerzése, megtartása, karriertámogatás, teljesítmény-menedzsment). A korszerűbb, megbízhatóbb technika, rendszerek bekerülésével, általánossá válásával csökken az informatikusi munka tűzoltás jellege, érdekesebb, vonzóbb lesz a munka, ami szintén hozzájárulhat a munkatársak megszerzéséhez, megtartásához. Szükség lehet szemléletváltásra is (az informatika szolgáltató jellege, felhasználó-központú

9 informatikai szolgáltatások nyújtása szükségességének elfogadására), amely megfelelő tréningekkel biztosítható. Önkormányzati felhasználók Felhasználók alatt most az önkormányzati szerveknél dolgozó munkatársakat, vagyis a belső felhasználókat értjük, (azzal a megjegyzéssel, hogy az elektronikus önkormányzati szolgáltatások igénybe vételéhez, használatához a megfelelő számú közösségi Internet-hozzáférési pont biztosítása mellett szükség lehet az önkormányzat ügyfelei, azaz a külső felhasználók képzésére is). A belső felhasználók egy részénél feltétlenül fennáll az ismerethiány, a korszerű technikától való idegenkedés, a félelem. A hiányosságok felmérésével, a képzési igények meghatározásával, a szükséges képzések végrehajtásával a digitális szakadék a munkatársak jelentős részénél áthidalható. Az egyszeri, akciószerű képzésen túl fontos, hogy minden esetben, amikor új technika kerül bevezetésre (amikor lényeges változás van), ez a folyamat a megfelelő időben megismétlésre kerüljön. 2.2. Az Európai Unió elvárásai Az Európai Unió kormányzati célja, hogy Európa a világ legversenyképesebb, leggyorsabban fejlődő régiója legyen. Az ennek érdekében elindított eeurope (eeurope+, eerope2005) akciók egyértelműen leszögezik, hogy e cél elérésének az információs, tudás alapú társadalom a legfontosabb záloga. Magyarország globális pozíciói megőrzése, javítása érdekében a gazdasági versenyképesség megőrzése, fokozása és egyéb teendők mellett ki kell építeni az ügyfélbarát, szolgáltató közigazgatást, amelyben az ügyintézés során az ügyfél kötelezettségei a lehető legalacsonyabbak (azaz amelyben a kötelezettségek döntő többsége a hivatalt terheli), s amelynek meghatározó eleme az önkormányzatiság, s lépéseket kell tennünk az információs, tudás alapú társadalom kiépítése irányába. A különböző ország rangsorainak összeállításánál olyan tényezők, mint a tőkeellátottság, humán erőforrások vagy technológiai kapacitások mellett, minden esetben vizsgálják a kormányzati struktúrát, az önkormányzatok, régiók szerepét, azok felkészültségét az elektronikus ügyvitelre. Ezek a listák kisebb-nagyobb eltérésekkel ugyan lényegében azonos sorrendet állapítanak meg az egyes országok fejlettségét, versenyképességét illetően, s Magyarország általában a középmezőnyben foglal helyet. Az uniós felkészülés a közigazgatás, az önkormányzatok számára is konkrét feladatokat jelent, melyek közül az egyik legfontosabb az elektronikus ügyintézésre, ügyvitelre történő felkészülés. Elektronikus közszolgáltatások, ügyintézés A közszolgáltatások végzésére vonatkozó Európai Uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" a tagállamok számára kötelezettségeket határoz meg az állampolgároknak, ill. az üzleti élet szereplőinek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére és azok Interneten keresztül történő igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Az ajánlás négy elektronikus szolgáltatási fejlettségi szintet különböztet meg:

10 1. szint: információ On-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról (ügyleírások) 2. szint: egyirányú interaktivitás Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok letölthetők, kinyomtathatók 3. szint: kétirányú interaktivitás Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok on-line kitölthetők, beleértve a hitelesítést is, s ugyancsak on-line továbbíthatók 4. szint: teljes körű elektronikus ügyintézés A teljes ügyintézés, ügymenet elektronikus; űrlap, nyomtatvány kitöltés, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték lerovása Az EU ajánlásban szereplő közigazgatási szolgáltatások közül az alábbiak érintik elsősorban az önkormányzatot: az állampolgárok vonatkozásában személyi okmányok (személyi igazolvány útlevél, gépjármű vezetői engedély) hatósági igazolások (születési, házassági, halálozási anyakönyvi kivonatok) lakcímváltozás bejelentése gépjármű-regisztráció, súlyadó-fizetés, építési engedélyezés, szociális juttatások, támogatás fizetése, helyi adózás, az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás, az egyes intézményekben elérhető szolgáltatások, bejelentkezés stb.) az üzleti szféra szervezetei vonatkozásában iparűzési adó, engedélyek stb. Az elektronikus közigazgatási ügyintézés, szolgáltatás fejlettségének mérése (benchmarking) annak alapján történik, hogy az állampolgárok, ill. az üzleti vállalkozások részére javasolt szolgáltatások közül melyek valósultak meg, s hogy melyik fejlettségi szinten. További elvárások, illetve feladatok Magyarország EU csatlakozását követően, azaz 2004. május 1. után az EU részéről elvárás a magyar közigazgatás EU tagállami közigazgatásként történő működtetése, ennek megfelelő közszolgáltatások nyújtása. Az intézményrendszernek minden szinten képesnek kell lennie a hozzájuk tartozó feladatok eredményes megoldására, s rendelkezni kell az ehhez szükséges intézményi kapacitásokkal. Az EU csatlakozás együtt jár majd a közigazgatási, közszolgáltatási intézmény-rendszer bizonyos mértékű átalakításával is. Ehhez kapcsolódó feladat a kistérségek, városok, régiók új szerepének felépítése, a térségi szemlélet kibontakoztatása, megerősödése és gyakorlati megvalósítása. A csatlakozást követően az állam, a közigazgatás, illetve az önkormányzatok számára közvetlenül megjelenő kötelezettséget jelent majd

11 a kistérségi, majd a regionális közigazgatási szervezet, folyamatok létrehozása, az ezek működéséhez szükséges informatikai rendszer, info-kommunikációs infrastruktúra megvalósítása, az unióban alkalmazott gazdaságstatisztikai rendszer bevezetése is, mely elengedhetetlen az uniós pénzalapokból történő támogatások sikeres megpályázásához, monitoring rendszerének működtetéséhez, az e-közbeszerzés feltételeinek megteremtése, további feladatok. 2.3. e-önkormányzat jövőkép (2012-ig) Az informatika feladata az önkormányzat támogatása küldetése teljesítésében, céljai elérésében, stratégiája megvalósításában, napi feladatai megoldásában, beleértve a gyors, bürokráciamentes, ügyfélbarát közigazgatási szolgáltatások nyújtását, az ügyintézés tér- és időkorlátai áthidalását, az ügyintézési folyamat átláthatóvá tételét és további feladatokat. A feladat csak az igények legszélesebb körét kiszolgáló, a legkorszerűbb rendszerekre, megoldásokra, eszközökre, technológiákra épülő, kiváló minőségű, nagy megbízhatóságú, költség-hatékony, belső (az önkormányzati felhasználók számára nyújtott) és külső (az ügyfelek, érdeklődők és a társszervek számára biztosított) informatikai szolgáltatások nyújtásával teljesíthető. A szolgáltató típusú helyi közigazgatás mellett, a közigazgatási szervek belső működési hatékonyságának a fokozása, a költségek optimalizálása is megköveteli: a feladatok legszélesebb körét átfogó, integrált, a hatékony ügyintézést, ügyfélkezelést. Megköveteli továbbá: a papír-alapú működést felváltó elektronikus iratkezelést, a munkafolyamat-kezelést, a hatékony gazdálkodást, az adatvagyon hasznosítását, a döntés támogatását, az önkormányzati tudás integrálását, a tudás-bázis kiépítését, hasznosítását, és további feladatokat támogató önkormányzati információs rendszert és a korszerű, megbízható, költség-hatékony info-kommunikációs infrastruktúrát. Az elektronikus ügyintézés, ügyvitel, gazdálkodás, döntéstámogatás és irányítás hosszabb távon akár lényegesen is olcsóbb lehet, mint a jelenlegi működési modell, így megvalósítása a költség-optimalizáció szempontjából sem elhanyagolható. A jövőkép által felvázolt önkormányzati informatikai modellnek 2012-ig kell realizálódni. A megvalósítás feladati között, tekintettel a különböző igényekre, elvárásokra, az erőforrás igényekre és kapacitásokra, rövid- (2004. vége), közép- (2006-ig) és hosszú távon (2012-ig) megvalósítandókat találhatunk. Az e-önkormányzat- jövőkép főbb jellemzői Az e-önkormányzat-jövőkép megoldás modelljének célja, hogy megoldási alapelveket, minőségi és egyéb követelményeket rögzítsen, és ezáltal útmutatásul szolgáljon olyan megoldások megvalósításához a már meglévők továbbfejlesztéséhez, kiválasztásához, implementálásához, amelyek lehetőleg képesek kielégíteni az összes lényeges, az önkormányzati informatikával szembeni igényt, elvárást (beleértve: eeurope, MITS és további igényeket). A megoldás-modell tehát semmiképp nem azt jelenti, hogy ki kell fejleszteni egyetlen országos önkormányzatiinformációs rendszert, amelyet azután minden önkormányzatnak használni kell (ez már csak az önkormányzatiság, mint alapelv miatt sem lehetséges). A megoldás-modell nem informatikai rendszerterv, így nem szolgálhat közvetlenül a program-tervezés, a programozás alapjául sem. Keretként, illetve útmutatásul szolgál viszont az önkormányzat saját informatikai stratégiája kialakításához, információs rendszere korszerűsítéséhez.

12 Az e-önkormányzat-jövőkép megoldás-modellje kielégíti a legszélesebb körű igényeket, megfelel az EU és a MITS követelményeinek, elvárásainak, a gazdasági és társadalmi igényekből származtatható elvárásoknak, az önkormányzatok saját, belső igényeinek; a legszélesebb körű külső és belső funkcionalitást megvalósító, átfogó informatikai megoldás; megőrzi, továbbviszi az önkormányzati informatika elért eredményeit, értékeit; megoldást nyújt az önkormányzati informatika leggyakoribb problémáira; nyílt, szabványos eszközök, megoldások használata révén képes a legszélesebb körű együttműködésre más hazai (e-kormányzat, e-gazdaság, e-egészségügy, e-oktatás, e- környezetvédelem, régió-szintű önkormányzati) rendszerekkel; átfogó, integrált rendszer, azaz képes elősegíteni a belső, ügyintézési, ügyviteli, adminisztratív (költségvetési) folyamatok integrálását, a szervezeti hatékonysága növelését; moduláris felépítésű, így modulonként bevezethető, igény esetén további modulokkal bővíthető; a jogszabályok kötelező, illetve önként vállalható önkormányzati feladatokat határoznak meg; a különböző önkormányzatok feladatai (a település-jelleg, -méret és más tényezők függvényében), és ezáltal informatikai igényei is eltérőek lehetnek. A moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy minden egyes önkormányzat azon funkciókat megvalósító modulokat vezethessen be, amelyekre szüksége van (beleértve a kisebb települések önkormányzatait, ill. a körjegyzőségeket is); ahol csak lehetséges és indokolt, megőrzi, továbbviszi a már elért eredményeket, megvalósult, működő rendszereket/megoldásokat, így ez egyes önkormányzatoknak csak azon modulokat kell bevezetni, amelyekre szüksége van, de amelyekkel még nem rendelkezik; az egyes funkciókat fokozatosan lehet megvalósítani/bevezetni, ahogy az igények megjelenése, ill. a szükséges erőforrások rendelkezésre állása azt szükségessé, ill. lehetővé teszi; az e-önkormányzat, olyan korszerű megoldásokat tartalmaz (pl. kiterjedt paraméterezési lehetőség, felhasználó által definiálható új riportok és így tovább), hogy képes rugalmasan alkalmazkodni a környezet dinamikus változásaihoz, képes azokat gyorsan, hatékonyan követni (az igények többsége programozás nélkül kielégítető, a fejlesztő környezet pedig olyan korszerű, ha mégis programozni kell, az könnyen, gyorsan elvégezhető). Az e-önkormányzat-jövőkép funkcionalitása, alrendszerei, moduljai Az önkormányzatok ügyfelei, valamint partnerei és munkatársai részére az elektronikus szolgáltatásokat a front-office modul-csoportok valósítják meg, úgymint e-ügyintézés, e- Ügyfélkezelés, a közérdekű, közhasznú információ-szolgáltatás, ügyfél-fórum, -levelezés, település-marketing, elektronikus közbeszerzés, belső ügyfelek kezelése. Az önkormányzati szerveken belüli és az e szervek közötti kommunikációt biztosítja, s önkiszolgáló alkalmazásokat kínál a munkatársaknak (pl. személyi adatok megváltozása bejelentéséhez). Az e-önkormányzás alrendszer, amely a képviselő-testület és a bizottságok munkáját hatékonyan támogatja, illetve infrastuktúrát kínál a helyi demokrácia kiszélesítéséhez. Az elektronikus szolgáltatások hátterét biztosító belső folyamatok, tevékenységek támogatását a back-office modul-csoportok nyújtják, mint a közigazgatási alkalmazások, az adminisztratív (költségvetési) modulok vagy az irodaautomatizálás és kommunikáció, illetve tudásmenedzsment. Az önkormányzati információrendszer (jövőkép) funkcionalitását a megoldási térkép (1. sz. ábra) foglalja össze.

13 e-ügyintézés On-line információk a Nyomtatványok, Nyomtatványok, Teljes elektronizált Függőben lévő ügyek közigazgatási űrlapok letöltése (az űrlapok on-line ügyintézés, (döntés, elektronikus követése szolgáltatásokról ügyintézéshez) kitöltése, hitelesítése, kézbesítés, illeték stb.) (ügyleírások) továbbítása e-ügyfélkezelés Call Center Önkiszolgáló alkalmazások Interneten CRM keresztül (partnerek részére) Közérdekű, közhasznú Közérdekű, közhasznú Ügyfél fórum, ügyféllevelezés Település-marketing Elektronikus közbeszerzés információk; településmarketing információk megjelenítése e-önkormányzás A képviselő-testület és a bizottságok ülései támogatása A helyi elektronikus népszavazás infrastruktúrája biztosítása Belső ügyfelek kezelése On-line információk (intraneten, ill. extraneten keresztül) Önkiszolgáló alkalmazások (intraneten, ill. extraneten keresztül) Közigazgatási alkalmazások Adók és Vagyonkeze Település- Településüzemeltetéfelügyelekedelmi Közterület- Ipari, keres- Művelődési, Szociális- Egyéb ön- egyéb lés, vagyongazdálkodás fejlesztés, oktatási, és egészség- kormányzati bevételek beruházások igazgatási sport fela- ügyek feladatok feladatok datok Okmányirodai feladatok (üzemeltetés) Gyámhivatali feladatok Anyakönyvi hivatali feladatok Építéshatósági feladatok Egyéb területi igazgatási feladatok Közigazgatási térinformatika Adminisztratív (költségvetési) alkalmazások Projektek és Számvitel, pénzügy, kontrolling, Humánpolitika humánerőforrásgazdálkodás, Anyag-, tárgyieszközgazdálkodás, programok (beruházások, fejlesztések) Elektronikus iktatás, ügyirat-, dokumentum-, munkafolyamat kezelés Jogszabályi információk szolgáltatása (jogtárak) Irodaautomatizálás, Szövegszerkesztés, Táblázatos és grafikus Elektronikus levelezés Prezentáció-készítés Feladatkezelés, - kommunikáció dokumentáció-készítés, kimutatás-készítés, (belső, külső), ütemezés stb. Tudásmenedzsment Közigazgatási intelligencia (döntéstámomenedzsmenverek (groupeware), extranet (mint intelligencia Dokumentáció- Csoportmunka-szoft- Internet, intranet, Mesterséges gatás, adattárház, információforrás) adatbányászat) 1. ábra: Az e-önkormányzat informatikai részstratégia - jövőkép megoldás térképe 2007. 02. 06.

14 e-ügyintézés: az önkormányzati ügyintézési szolgáltatások elektronizálása Az e-ügyintézés megvalósítja az EU eeurope programja Common List of Basic Public Services ajánlásában megfogalmazott mind a négy szolgáltatási szintet, s biztosítja az ügyfelek részére is a függőben lévő ügyeik elintézésének elektronikus követését. (Minden szint megvalósítása önállóan is működőképes rendszert eredményez, s minden szint bevezetése egy-egy újabb komoly lépés a szolgáltató önkormányzat, ügyfélbarát közigazgatás megvalósítása irányában). A szolgáltatások harmadik és negyedik szintjéhez szükséges a minősített biztonságú elektronikus aláírás használata (amely államigazgatási eljárásokban, önkormányzati ügyekben, közjegyzői ellenjegyzésre, ügyvédi aláírásra, sőt nagyobb értékű tranzakció esetén elektronikus beszerzésre is kötelező). A Hírközlési Főfelügyelet már két minősített biztonságú aláírás-hitelesítő szervezetet is regisztrált, az önkormányzati, közigazgatási alkalmazáshoz azonban a jelenlegi szabályozás korszerűsítése is szükséges (lásd például az önkormányzati ügyiratkezelést szabályozó 38/1998. (IX.4) sz. BM rendeletet Az önkormányzatok működése jogi környezete c. pontban.) A harmadik és negyedik szint használata szintén feltételezi a széles funkcionalitást megvalósító, egymással és a front-office rendszerrel is integrált back-office alrendszerek meglétét; e nélkül ezen szintek működése nem lehetséges. Az e-ügyintézés, mint szolgáltatás értékelési szempontjai az EU-ban: a különböző ügytípusok milyen arányban szerepelnek a négy szint valamelyikében; milyen arányban érhetőek el a különböző szintű on-line szolgáltatások; az on-line szolgáltatásokat milyen arányban használják az ügyfelek. Nem elegendő tehát az önkormányzati oldalt fejleszteni, a településen is ki kell építeni ezekhez az információkhoz való közösségi hozzáférés lehetőségeit ( teleházak, könyvtárak, egyéb közösségi hozzáférési lehetőségek).konkrét cél lehet az Újtelepi üresen álló ABC-ben illetve a Táncsis Mihály Művelődési Házban lakossági informatikai központ(ok) kialakítása. Növelheti a szolgáltatás komplexitását az ügyfelek szempontjából, ha további, jelentősebb ügyfélforgalommal rendelkező további szervezetek is csatlakoznak a rendszerhez (APEH, földhivatalok, közüzemi szolgáltatók stb.). Első szint: on-line információk a közigazgatási szolgáltatásokról Az ügyleírások kereshetők, ill. elérhetők Interneten keresztül, azaz az ügyfél előzetesen tájékozódhat (beleértve a szükséges nyomtatványokat, az illeték mértékét, lerovásának módját, a bemutatandó okmányokat és így tovább). A tájékozott ügyfél megjelenése csökkenti az ügyintézéshez szükséges időt (mind az ügyfél, mind a hivatal esetében), s az előzetesen tájékozódó ügyfelek vonatkozásában érdemi ügyeket intéző munkatársak mentesülnek az ügyfél- tájékoztatási feladatától, munkaidejük nagyobb részét fordíthatják az ügyek elintézésére (az állampolgárok leggyakrabban, évente több mint 6 alkalommal, információszerzés miatt fordulnak valamely közhivatalhoz). Az ügyfelek ügyintézéshez kapcsolódó utazásai egy része is feleslegessé válhat az on-line információszerzés révén. Az igazgatási ügyvitel mellett a polgármesteri hivatalok alapvető feladata a polgárok és szervezeteik, a partnerek és az ügyfelek ügymeneten kívüli jogkövetkezménnyel jellemzően nem bíró tájékoztatása, valamint a konkrét igazgatási-hatósági ügyek menetéről történő, jellemzően jogkövetkezménnyel járó felvilágosítása is. A felvilágosítást hatékonyan

15 segítő eszköz lehet az egyes önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladat- és hatáskörei leírásának megjelenése az Interneten. Második szint: űrlapok, formanyomtatványok letöltése Az ügyleírásokon túl az ügyek intézéséhez szükséges űrlapok, nyomtatványok letölthetők, kinyomtathatók, így nem kell az ügyfélnek azok beszerzéséről külön gondoskodni, s tovább csökkenhet az ügyintézésre fordítható idő is. Harmadik szint: nyomtatványok, űrlapok on-line kitöltése, hitelesítése Az ügyleírásokon túl az ügyek intézéséhez szükséges űrlapok, nyomtatványok a képernyőn kitölthetők, majd hitelesítve elküldhetők a hivatal részére. Negyedik szint: teljes elektronizált ügyintézés (döntés, kézbesítés, illeték stb.) Az ügyintézés azon módja, amely a folyamat egyetlen fázisában sem igényli az ügyfelek fizikai megjelenését az ügyfélszolgálatokon, így kényelmesen, gyorsan, tér- és időbeli korlátok nélkül intézhetjük el ügyeinket, s a rendszer teljes egészében képes alkalmazkodni minden ügyfél igényeihez. Körültekintően kell mérlegelni, hogy mely ügyek esetleg ügytípusok esetében van lehetőség az ügyintézés eme szintjének megvalósítására. Az uniós dokumentumok is megjegyzik, hogy nem minden ügyet tartanak alkalmasnak ily módon intézhetőnek. Függőben lévő ügyek elektronikus követése Lehetővé teszi az önkormányzatok ügyfelei számára, hogy függőben (ügyintézés alatt) lévő ügyeiket, azok előrehaladását naprakészen és elektronikus úton, on-line ellenőrizhessék, követhessék, ugyanakkor kétirányú interaktivitást is biztosít. Megvalósításához előfeltétel a teljes körű elektronikus ügyintézés (negyedik szint) működése. A szolgáltatás bevezetése nagyon komoly előrelépést jelent a szolgáltató önkormányzat, az ügyfélbarát közigazgatás megvalósítása terén. Call Center e-ügyfélkezelés: az önkormányzati ügyfélkapcsolattartás automatizálása A felmérések azt bizonyítják, hogy jelentős lakossági csoportok technikai, és/vagy ismerethiány miatt nem képesek, illetve nem hajlandók Internetet használni ügyeik elintézéséhez, valamint jelentős az igény, hogy ne legyen teljesen személytelen minden esetben az ügyintézés. Ezt a problémát orvosolhatja a Call Center szolgáltatások bevezetése. A Call Center jelentős mértékben képes hatékonyabbá tenni a nagy ügyfélforgalmat lebonyolító szervezetek ügyfélkapcsolat-kezelési, ügyfélszolgálati tevékenységeit, folyamatait. Egyszerre jelent technológiát, módszert, ügyfélkapcsolat-kezelési filozófiát. Szolgáltatásai: aktuális információk, lekérdezési lehetőség ügyfelek részére, ügyfélreklamációk, ügyfél-adatok módosítása bejelentése fogadása, tranzakciók indítása,

16 információgyűjtés, információ-szerzés. A Call Center bevezetését követően elsődleges érintkezési felület az adott önkormányzati intézmény, pl. polgármesteri hivatal és az ügyfelek között, így döntő szerepe van abban, hogy az ügyfelek milyen képet alakítanak ki a hivatalról. A Call Center hardver és a szoftver oldala a funkcionalitást, a megbízhatóságot, rendelkezésre állást képviseli, míg az ügyintézők felkészültsége, kellemes hangja, jó modora, segítőkészsége még ennél is döntőbb. Fontos, hogy ez a műszaki eszközökből, informatikából, folyamatokból és emberekből álló szolgáltatás hogyan illeszkedik a szervezet más folyamataihoz, információs rendszereihez, infrastrukturális elemeihez. Az ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszer A CRM (Customer Relationship Management) megoldások komplex szolgáltatást nyújtó, korszerű rendszerek, amelyek támogatják a nagy ügyfélforgalmat lebonyolító szervezetek ügyfélkezelés operatív tevékenységeit, az ügyfélszolgálat, az ügyfélinterakciókat, valamint az ügyfelekről összegyűlt adatok rendszerezését, standard és ad hoc elemzését, jelentések készítését, s ezáltal fontos információk megszerzését. A CRM megoldások általában információs adattárházra és az Internetre épülő, átfogó ügyfélkapcsolatkezelő rendszerek. A CRM elvégzi az adatok konszolidálását, strukturálását, majd azokat egy egységes adatbázisba helyezi el. Ezzel elősegítik, hogy az ügyfelekről egységes kép alakuljon ki a különböző csatornákon (ügyintézők, Call Center, elektronikus média stb.) bejutó információkból. A közös adatbázisban elhelyezett információkat az arra illetékesek azonnal elérhetik, ha szüksége van rájuk (pl. ha az ügyféllel kapcsolatba lépnek). Az ügyfelekről felhalmozott információk felhasználásával, korszerű eszközök, pl. "adatbányászás" segítségével összefüggéseket tárunk fel az ügyfelek szokásai, különböző paraméterei és jellemzői között, a feltárt összefüggéseket hasznosíthatjuk az ügyfélszolgálat, ügyintézés továbbfejlesztése vagy a költségek optimalizálása során. Egy átfogó CRM alkalmazás megvalósítása komoly beruházást jelent, viszont a nagy ügyfélforgalmat lebonyolító, kiterjedt ügyfélkörrel rendelkező szervezetek esetében az ügyfélszolgálati funkciók Internetre telepítésével komoly megtakarítás érhető el. A fejlettebb országokban a CRM alapvető eszköze a szolgáltató közigazgatásnak, szolgáltató államnak. Önkiszolgáló alkalmazások Interneten keresztül (partnerek) Az ügyfélkapcsolatok automatizálásának egyik módja a web-es önkiszolgáló alkalmazás, amely az ügyfelek és partnerek (magánszemélyek, közületek, beszállítók, szolgáltatók, civil szervezetek stb.) számára biztosíthat korszerű szolgáltatást. A cél az ügyfél-igényeinek minél jobb kielégítése és a költségkímélés. Közérdekű, közhasznú információk publikálása, település-marketing Közérdekű, közhasznú információk megjelenítése Az önkormányzati adatvagyon, információk közérdekű, közhasznú része megjelenik az Interneten s elérhetővé, hasznosíthatóvá válik mindenki számára, akit érint, ill. érdekel (lakosság, cégek, vállalkozók, médiák, civil szervezetek stb.). Az állampolgárok az őket érintő önkormányzati információkhoz on-line módon is hozzájuthatnak. Az önkormányzati

17 működésre, illetve döntésekre vonatkozó adatok, információk az Interneten keresztül hozzáférhetővé válhatnak. Az önkormányzati portálon/honlapon megjelenhetnek az önkormányzati szervek, intézmények (iskolák, egészségügy, művelődés, sport stb.) szolgáltatásai mellett a helyi közművek (közüzemi szolgáltatók: gázművek, vízművek, távfűtés) és egyéb szervezetek szolgáltatásai is. Az önkormányzati Internetes portál információkat és szolgáltatásokat nyújthat minisztériumok, közigazgatási hivatalok és más szervezetek számára is. Levelezés, ügyfél - fórum Az elektronikus levelezéshez rendelkezésre áll az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, a hivatalok vezetői, tisztségviselői, egyes szakterületei elérhetőségi adata, e- mail címe, illetve közvetlenül küldhető üzenet, levél ezen személyek, szervezetek részére (interaktivitás). Az elektronikus ügyfél-fórum lehetőséget biztosít a közérdeklődésre számot tartó témák megvitatására, a különböző vélemények, álláspontok, hozzászólások elektronikus publikálására, a kérdések megvitatására. Település-marketing Az önkormányzati Internetes portál információkat és szolgáltatásokat nyújthat a település állampolgárai, intézményei, az üzleti élet szereplői és további érdeklődők, pl. bel- és külföldi turisták, ingatlan-vásárlók, a kulturális és sportrendezvények iránt érdeklődők számára. Megismertethetik a hazai és külföldi érdeklődőkkel a település turisztikai, történelmi-, kulturális- és sport lehetőségeit, szálláshelyeit, vendéglátóhelyeit, eseményeit, rendezvényeit. Mindez elősegítheti az idegenforgalom, a turizmus növekedését, a kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátó egységek rendezvények látogatottságának és bevételeinek növekedést. Elősegíthetik, hogy az adott település állampolgárai, vállalkozásai, intézményei megismerjék és ezáltal még inkább igénybe vegyék a helyi vállalkozók, középés kisvállalkozások termékeit, szolgáltatásait. Elektronikus közbeszerzés Az EU-csatlakozás utáni elvárások teljesítése és a gazdasági, társadalmi igények szempontjából is fontos az önkormányzati közbeszerzés elektronizálása, amely a következő fázisok megvalósításával történhet: a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk közzététele, tárolása (mind az ajánlatok kiírása, mind tenderfigyelés területén; az ajánlatok elektronikus úton történő fogadása; ill. a közbeszerzés teljes folyamatának az elektronizálása. e-önkormányzás Az egyik modul a képviselő-testület és a bizottságok munkáját hivatott hatékonyan támogatni (előkészítés - meghívók, napirendek, előterjesztések szétküldése, lebonyolítás - szavazatszámlálás, hozzászólások, jegyzőkönyvek, szavazások archiválása és így tovább). A helyi elektronikus népszavazás (az állampolgárok saját vagy közösségi Internet-hozzáférési pontokon lévő számítógépről, Interneten keresztül szavaznak) infrastruktúráját biztosító modul, pedig fontos segítség, mind a négyévenként sorra kerülő polgármester- és képviselőválasztások (települések, majd régiók szintjén is), másrészt a legkülönbözőbb témákban

18 megtartott, soron kívüli helyi népszavazások gyors, egyszerű, költségkímélő lebonyolításában. Ezzel lehetőséget is nyújtanak további kérdések népszavazás útján történő eldöntéséhez, a helyi demokrácia kiterjesztéséhez. On-line információk szolgáltatása Belső ügyfelek kezelése Az önkormányzati szerveken (képviselő-testület, bizottságok, polgármesteri hivatal, intézmények, közhasznú és gazdasági társágok) belüli és az e szervek közötti kommunikáció korszerű, fontos eszköze. Más érintettek számára is elérhetővé, hasznosíthatóvá teszi a különböző személyeknél, szervezeti egységeknél, illetve szervezeteknél meglévő tudást, információkat, eljuttatja a tudást, az információt mindazokhoz, akiknek arra szüksége van. Önkiszolgáló alkalmazások A képviselők, az önkormányzati szervek vezetői és munkatársai számára biztosíthatja például a személyi adatok bevitelét, megváltoztatását, szabadság-igény felvitelét és egyéb funkciókat. A cél a gyors, kényelmes belső ügyintézés és a költségkímélés. Közigazgatási alkalmazások Az egyes közigazgatási modulok egy-egy feladatcsoport támogatását valósítják meg, s e modulok jelentik az e-ügyintézés hátterét. A közigazgatási moduloknak a hatékony ügyintézés elősegítése érdekében együtt kell működni az e-ügyintézéssel (ez az on-line űrlapkitöltés és hitelesítés, valamint a Teljes elektronikus ügyintézés esetében alapfeltétel), további front-office és back-office modulokkal, valamint természetesen egymással is. A közigazgatás-ügyvitel az ügykezelést és az ügyintézést jelenti, az ügykezelés az iratelőállításból és az iratkezelésből áll. Lényeges követelmény, hogy az ügyviteli ügyintéző rendszerek ne csak döntés-előkészítésre, döntés-kezelésre legyenek alkalmasak, hanem épüljenek be az ügyintézés teljes folyamatába, s az alapadat keletkezésétől az ügyindításon át a döntésig, illetve annak teljesüléséig, végrehajtásáig támogassák azt, biztosítsák a folyamat, az eredmény és a végrehajtás könnyű vezetői ellenőrzését, az ügyfelek tájékoztatását az Interneten is. A regisztrációs jellegű, illetve a gyorsan elvégezhető eljárású ügykategóriákban pl. adatbázisból dolgozva tegyék lehetővé az azonnali vagy rövidített határidőre történő (programozott) ügyintézést. Az anyagi és eljárási jogszabályok államigazgatási hatósági ügyekben országosan egységes garantált érvényesítésével haladjon az ügyintézési folyamat, csak az egyes jogszabályi előírások teljesítése esetén léphessen tovább az ügyintéző. A különböző önkormányzati működési területek részben azonos, részben különböző adatkört igényelnek. Az önkormányzati igazgatás három alapadat csoportja, a terület, a népesség, a szervezetek; minden igazgatási cselekvés legalább egyikhez kapcsolódik. Ezen alkalmazásoknak aktuális adatokkal kell dolgozni, integrált információkat kell szolgáltatni. Szükséges a közös adatok központi tárolása (adatbank) és a speciális információk hozzájuk kapcsolása, a hivatalokban vezetett számos párhuzamos nyilvántartás ésszerűsítése, egyszerűsítése. A kötelező jelentéseket automatikusan kell tudni generálni, s lehessen a jelentéseket paraméterezni, ill. új jelentéseket könnyen, egyszerűen (felhasználói szinten) definiálni.