21. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIREND

21. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIREND Miskolc, 2012. december 1. Nagy Varga Dezsőné igazgató

2. oldal Tartalom 1. A házirend célja és feladata... 4 2. A házirend hatálya... 4 3. A házirend nyilvánossága... 5 4. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárásrendje... 5 5. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárásrendje Nkt.53. (2)(a,b,g) (4 bek.)(6 bek.) 6 6. A tantárgyválasztással, annak módosításával és a pedagógus megválasztásával összefüggő eljárás... 6 7. Az osztályba és csoportba sorolás feltételei... 6 8. A tanuló jogai Nkt. 46.... 7 9. A tanuló kötelességei Nkt. 46. (1)... 9 10. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok... 9 11. A tanulók közösségei Nkt. 48.... 11 12. A tanulók és a szülők rendszeres tájékoztatásának formái és rendje... 13 13. Az iskola működési rendje... 14 14. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében... 15 15. A tanulók mulasztásának igazolása... 16 16. Tanórán kívüli foglalkozások... 18 17. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok... 19 18. A tanulók jutalmazása... 20 19. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 21 20. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába... 23 21. Szociális támogatások... 24 22. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai... 25 MELLÉKLETEK... 26 1. számú melléklet... 27

3. oldal A technika szaktanterem használati rendje... 27 2. számú melléklet... 28 A háztartástan szaktanterem használati rendje... 28 3. számú melléklet... 29 Számítástechnika terem használati rendje... 29 4. számú melléklet... 30 A fizika-kémia szaktanterem és szertár használati rendje... 30 5. számú melléklet... 31 Tornaterem... 31 6. számú melléklet... 32 Az iskolai könyvtár működési rendje... 32 7. számú melléklet... 35 Osztályozó vizsga eljárási rendje... 35 8. számú melléklet... 37 Sorsolás szabálya... 37 9. számú melléklet... 38 Ügyeleti munkára vonatkozó szabályok a 21. sz. Általános Iskolában... 38 A HÁZIREND ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 40

4. oldal Az intézmény adatai: Az iskola neve: 21. Sz. Általános Iskola Az iskola székhelye: 3535 Miskolc, Tóth Árpád u. 12. Telefon/Fax: 46/532-447 OM azonosító: 028965 Az iskola fenntartója: magyar állam 1. A házirend célja és feladata 1.1 A Nkt. szerint a házirend állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásával, illetve teljesítésével valamint az iskola működésével, munkarendjével kapcsolatos szabályokat és rendelkezéseket. A házirend tartalmazza az iskola által elvárt viselkedési normák rendjét. 1.2 A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 1.3 A házirend jogszabályi háttere a Közoktatásról szóló Nkt. 2011. évi CXC. törvény, a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló EMMI rendelet 20/2012(VIII.21.), a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI törvény, 1991.évi LXIV tv. a Gyermek jogairól szóló egyezmény 15. cikk, a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló kormányrendelet a Nkt. végrehajtásáról 229/212(VII.28.), továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései. 2. A házirend hatálya 2.1 A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2.2 A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 2.3 A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

5. oldal 3. A házirend nyilvánossága 3.1.1 A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek - tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak meg kell ismernie. 3.1.2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola könyvtárában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyettesénél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskola honlapján. 3.1.3. A házirend egy példányát a köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 3.1.4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 3.2. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 3.3. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől és a nevelőktől fogadó óráikon vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban. 4. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárásrendje 4.1. Az iskola felvételi körzete a kormányhivatal által meghatározott körzethatár utcajegyzéke. 4.2. A tanulók felvétele elsősorban a kötelező körzetből történik. Szabad férőhely esetén a körzeten kívül lakó tanulónak is felvételt lehet biztosítani. 4.3. A felvétel vagy átvétel másik iskolából a szülő személyes megjelenésével, kérelmével történik. Dokumentumai: óvodai, szakértői vélemény (1. osztály) iskolatávozási formanyomtatvány A tanuló felvételéről, átvételéről az iskola igazgatója dönt. Túljelentkezés esetén az iskola sorsolással dönt (melléklet).

6. oldal 4.4. Amennyiben a felvétel nem jön létre helyhiány miatt, vagy körzethatáron kívüli kérelem esetén, az indoklást határozatba foglalva, írásban kapja meg a szülő. 4.5. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Nkt. 50. (1) A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. 4.6. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal által meghatározott időszakban kell beíratni. Nkt. 50. (7-8-9). 5. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárásrendje Nkt.53. (2)(a,b,g) (4 bek.)(6 bek.) 5.1. Megszűnik a tanulói jogviszony: kiiratkozással (a kiiratkozás időpontjában) átvétellel másik iskolába (az átvétel időpontjában) felvételkor másik iskolába ( tanév végén) 16. életkor betöltése esetén nem tanköteles tanuló, aki másodszor végzi ugyanazt az évfolyamot eredménytelenül nem tanköteles tanuló esetében, ha 30 igazolatlan mulasztása van SNI-s tanuló esetén 23. év betöltéséig Dokumentumai: - iskolaváltoztatási nyomtatvány - felvételi értesítő 5.2. A tanulói jogviszony megszüntetése a szülő személyes megjelenésével valósul meg a kiiratkozás és az átvétel esetén. 6. A tantárgyválasztással, annak módosításával és a pedagógus megválasztásával összefüggő eljárás 6.1 Az első osztályos tanulók szülei a választható tantárgyak német, angol idegen nyelv és informatika felvételét a beiratkozáskor szülői nyilatkozat alapján, írásban kérelmezik. A felvételről, a csoportba sorolásról névre szóló értesítést kapnak. 6.2. A tanárválasztás a tanórán kívüli választható foglalkozások szakkörök, napközi, tanulószoba, sportkör - esetében valósul meg. A választható tanórán kívüli foglalkozásokra jelentkezés eljárásrendje: napközi: szülői írásos kérelem alapján szakkör: tanulói jelentkezés alapján, szülő írásos jóváhagyásával. A tanévkezdéskor választott szakkörön való részvétel a tanév végéig kötelező. A napköziből és tanulószobából való távolmaradást a szülőnek igazolni kell, a kiiratkozás is szülői engedéllyel jön létre. 7. Az osztályba és csoportba sorolás feltételei

7. oldal 7.1. Az osztályba és csoportba sorolás beiratkozáskor a választható tantárgyak, képzési formák választása alapján jön létre. 7.2. A választható órákból beiratkozáskor első és másodsorban rangsorolva választhat a szülő. 7.3. Tanév közben történő felvételnél a tanuló előzetes nyelvtudása és az osztálylétszám az osztályba, csoportba sorolás szempontja. 7.4. A tanulói csoportok, csoportbontások kialakítása a munkaközösségek javaslata alapján jön létre, a tanítási programnak megfelelően. 8. A tanuló jogai Nkt. 46. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától gyakorolhatja. A tanulói jogviszony alapján minden tanulónak joga, hogy: Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő színvonalas nevelésben és oktatásban részesüljön. Választhat a pp. keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások közül. Biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. Iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit nevelői felügyelettel (könyvtár, sport- és szabadidő-létesítmények, stb.), az intézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, szakkör, tanulószoba, sportkör, kedvezményes étkezés, tankönyv-támogatás, stb.) Napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön. Személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára. Nem veszélyeztetheti saját és társai, intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét Tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén. Érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön. Vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és erkölcstan oktatásban részesüljön. Részt vegyen tanulmányi versenyeken. Maximum napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez. Kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja. A tanulónak joga, hogy ha iskolai érdekből olyan tanulmányi vagy sportversenyen, rendezvényen vesz részt, mely 18 óra után ér véget, a következő napon mentesüljön a számonkérés alól (kivéve a témazáró dolgozatokat). Szervezze és működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, melyekhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti.

8. oldal Véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. Választó és választható legyen a diákképviseletbe. Egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét. Részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását. Kérelmére független vizsgabizottság előtt számot adhat tudásáról. Az évente egy alkalommal szervezett tanulmányi kiránduláson, erdei iskolában részt vehet a felmerülő költséget térítése ellenében. Családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére indokolt esetben kedvezményekben (ingyenes vagy kedvezménye étkezésben, tanszerellátásban), szociális támogatásban részesüljön. 1-8. évfolyamon térítésmentes tankönyveket biztosítanak számára 2013. 09.01-től felmenő rendszerben. Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti, vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre jutassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny). Vendégtanulói jogviszonyt létesíthet. Jogai megsértése esetén eljárást indíthat és igénybe vegye a nyilvánosságot. Magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. Kérje az átvételét másik azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. A tanulók által előállított alkotások, térítésmentesen a tanulók tulajdona lesz. (pl.: munkadarabok, rajzok, festmények, modellek) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok: Minden tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson, pedagógusaihoz, az iskolavezetéshez kérdéssel forduljon, s a kérdésére a megkeresést követő 15 napon belül érdemi választ kapjon. Szervezett véleménynyilvánítási fórumok, a kérdésfeltevés lehetőségei: o diák önkormányzati ülés o diákközgyűlés o osztályfőnöki órák o igazgatói fogadóóra Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tájékoztatás módjai: o diák önkormányzati ülés o diákközgyűlés o osztályfőnöki órák o gyermek- és ifjúságfelelős fogadó óráin

9. oldal o hirdetőtáblán o személyesen 9. A tanuló kötelességei Nkt. 46. (1) Minden tanuló kötelessége, hogy az iskolai házirend és az intézmény szabályzatait betartsa. Az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tanuláshoz, művelődéshez való jogukat ne sértse. Osztálytársai, nevelői, az iskola dolgozói iránt udvarias, tisztelettudó magatartást tanúsítson. Vegyen részt a kötelező és a választott foglalkozásokon legalább 16 óráig. Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. A tanórákon figyelmesen és tevékenyen vegyen részt, a tanórákra legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen készüljön fel. A tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelést és a tájékoztató füzetet, illetve ellenőrző könyvet mindig hozza magával. Érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, a nevelővel és a szülővel írassa alá. Védje saját és társai, illetve az iskola taneszközeit, az épületet, a berendezési tárgyakat, udvari felszereléseket. Saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásában aktívan vegyen részt, valamint a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények, ünnepségek előkészítésében és lezárásában. Az iskolai öltözékre vonatkozó előírások: Öltözködése, megjelenése életkorának és az alkalomnak, időjárásnak megfelelően legyen ízléses, szélsőségektől mentes. Minden nap tiszta, ápolt külsővel járjon iskolába. Balesetveszélyes ékszer (pl. nagyméretű fülbevaló), testékszerek viselése, smink, tetoválás (látható helyen), természetes hajszíntől eltérő festett haj, lakkozott köröm (élénk színű) az intézmény tanulói számára nem megengedett. Iskolai ünnepélyeken, iskolát képviselő rendezvényeken a tanulók kötelező öltözéke fehér blúz vagy ing és sötét nadrág vagy szoknya és sötét színű cipő. Az ünnepi öltözéket kiegészíti az iskolajelvény és nyakkendő. 10. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 10.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. 10.2. Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvosi vizsgálatra utalja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat belgyógyászati vizsgálat

10. oldal szemészet a tanulók fizikai állapotának mérése a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon. 10.3. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát jogszabályban előírtaknak megfelelően. Védő- óvó rendszabályok A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló EMMI rendelet alapján a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát tanévkezdéskor az osztályfőnököknek, a napközis nevelőknek, a baleseti forrásokat tartalmazó tantárgyakat oktató tanítóknak és szaktanároknak (testnevelés, technika, kémia, informatika), valamint szükség szerint minden új helyzetben (pl. kirándulások, túrák előtt) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell és a tájékoztatóban írásban rögzíteni dátum megjelölésével. A tanulóknak a balesetvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat el kell sajátítani. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, dohányzást, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát vagy ha megsérült. A nevelő haladéktalanul értesítse a szülőt. megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. Nemdohányzók védelme A 2011. évi XLI. törvény, amely 2012. január 01-jén lépett hatályba, és amely módosította az 1999. évi XLII. törvény néhány rendelkezését a legtöbb zárt közforgalmú helyen tiltja a dohányzást. Így nem lehet rágyújtani munkahelyeken, közintézményekben. Az említett helyeken egyáltalán nem lehet kijelölni dohányzóhelyet. Iskolákban, kórházakban, gyermekjóléti intézményekben az udvaron sem lehet dohányozni, illetve tilos a dohányzás e közintézmények 5 méteres körzetében.

11. oldal Az új jogszabály rendelkezéseinek betartása mindenki számára kötelező, ugyanis a jogszabályt be nem tartó intézménnyel szemben súlyos intézkedések érvényesíthetők A Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség végzi az ellenőrzéseket, akik egészségvédelmi bírságot szabhatnak ki. A hatóságok eltekinthetnek a bírság kiszabásától, ha az intézmény vezetője, a munkáltató a tilalmat megsértőt felszólította a dohányzás befejezésére, vagy ha ennek nem tesz eleget, az intézmény elhagyására. A dohányzási tilalmat - a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során a közoktatási intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén - megsértő, 14. életévét betöltött tanulóval szemben az igazgató kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását Egészségvédelmi bírság a 14. életévüket betöltött, önálló jövedelemmel rendelkező személyekkel szemben alkalmazható. Aki a tiltás ellenére az intézmény területén dohányzik (14 év feletti, önálló jövedelemmel rendelkező személy) és miatta az intézményt pénzbírsággal büntetik, köteles a dohányzása miatt az intézményre kiszabott bírságot az intézménynek megfizetni. 11. A tanulók közösségei Nkt. 48. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége A szülői szervezetnek (közösségnek) véleményezési és javaslattevő jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy osztályba járó tanulókat érinti. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közössége a tanulólétszám 51 % - a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, javaslatát. 11. 1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére két fő képviselő (küldött) tisztségviselőket választ meg az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 11. 2. Napközis csoportok Alsó tagozatban, felső tagozatban önálló,vagy összevont napközis csoportot szervezünk a mindenkori engedélyezett létszámhatárt figyelembe véve. A napközis csoport élén pedagógus, a nevelő áll. 11. 3. A diákkörök Nkt. 48. (1-3) Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.

12. oldal A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy is vezetheti. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 11. 4. Az iskolai diákönkormányzat Nkt. 48. (3) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által 5 éves időtartamra megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Nkt. (4) Kéthavonta iskolagyűlésen beszámolnak az iskolai eredményekről, eseményekről, értékelnek és jutalmaznak. A tanév során egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményét kikérve a diákönkormányzat jogosult dönteni. A diákönkormányzat a rendezvényein az iskola épületét és eszközeit használhatja. A diákönkormányzat rendezvényeit csak iskolánk tanulói és közvetlen hozzátartozói látogathatják, illetve engedély alapján iskolánk volt tanulói. 11. 5. Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév júniusában az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen a tanulók megválasztott képviselői vesznek részt. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt

13. oldal időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 12. A tanulók és a szülők rendszeres tájékoztatásának formái és rendje 12.1. A tanulók tájékoztatásának rendje, formái Az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális tudnivalókról, feladatokról az iskola igazgatója legalább évente egyszer tájékoztatja a diákönkormányzatot a diákközgyűlésen. Az igazgató az intézmény összes tanulójának a tanév rendje szerint évente több alkalommal tart tájékoztatást iskolagyűlésen vagy az iskolarádión keresztül. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén informálja a tanulókat. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon az osztályt érintő kérdésekről tájékoztatják a tanulókat. A folyamatos tájékoztatás megvalósul még a diákönkormányzat faliújságján, hirdetőtáblán és az iskola honlapján keresztül is. 12.2. A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje, formái A szülők csoportos szóbeli tájékoztatása a szülői értekezleteken, az egyéni tájékoztatás a családlátogatáson, fogadóórákon illetve az előre egyeztetett egyéb időpontokban történik. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülői értekezletek rendje: o Az iskola igazgatója minden félév elején SZ.SZ. ülésén tájékoztatja a szülőket. o Az osztályfőnökök az osztályok szülői közössége számára tanévenként legalább 3 szülői értekezletet tartanak az éves munkatervben meghatározott időpontban. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: o Az intézmény pedagógusai a munkatervben rögzített időpontokban szülői fogadóórát tartanak. o A szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. o A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. o Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban kérhet időpontot.

14. oldal 12.3. A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje A szülők írásban kapnak tájékoztatást az alábbiakról: tanév rendje szünetek rendje szociális kedvezmény igénybevételének szabályai szociális juttatások napközi igénylés a tankönyvek beszerzése, az igénybe vehető tankönyvtámogatás kirándulások, túrák ismertetése beiratkozás rendje iskolán kívüli egyéb programokról (színház, mozi, stb.) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban fogadóórán és a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. 13. Az iskola működési rendje 13.1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.00. órától délután 17,00 óráig van nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. 13.2. Az iskolában tartózkodó gyermekek pedagógusokkal biztosított felügyeletét az iskola reggel 6.30. órától a tanítás végéig, az óraközi szünetekben, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére biztosítja. 6.30-7.30-ig reggeli ügyelet helye és gyülekezés az aulában. 13.3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30. óra és 7.45. óra között kell megérkezniük. 13.4. Az iskolában a tanítási órák rendje a következő: 1. óra: 8.00-8.45 2. óra: 9.00-9.45 3. óra: 9.55. - 10.40 4. óra: 11.00. - 11.45 5. óra: 11.55. - 12.40 6. óra: 12.45. - 13.30 7. óra: 13.50. - 14.35 8. óra: 14.40 15.25 13.5. A tanulóknak reggel 7.30. óra és 7.55. óra között a folyosón az előtt a tanterem előtt kell tartózkodnia, ahol órája lesz..

15. oldal 13.6. Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek. Az alsó tagozatos tanulók az iskolatejet a tantermükben, a felső tagozatos tanulók pedig az ebédlőben fogyaszthatják el a tízóraival együtt. A harmadik óra után időjárástól függően az udvaron tartózkodnak a tanulók. Erről az udvari ügyeletes nevelők döntenek. 13.7. Becsöngetéskor, az órák kezdete előtt az osztályoknak sorakozniuk kell, az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermek előtt. 13.8. A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár tájékoztató füzetbe bejegyzett írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 13.9. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése a gazdasági irodában történik 8.00 óra és 15.00 óra között. 13.10. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. 13.11. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 13.12. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 13.13. Az iskola házirendjét a szülőknek is be kell tartani az iskola épületében és udvarán való tartózkodásuk ideje alatt-és az iskolai rendezvényeken-. Nem tartózkodhatnak az iskola helyiségeiben csak az aula előtti szélfogóban, ha gyermekeikért jönnek. 13.14. Az első osztályos tanulókat az első tanítási héten a szülő, hozzátartozó felkísérheti a tanterembe, de azt 7.55-ig el kell hagyniuk. 14. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 14.1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

16. oldal 14.2 Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, folyosói tanulói ügyeletesek, tantárgyi felelősök. 14.3. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, ellenőrzik a váltócipő cserélését. az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, és a tisztaságát. 14.4. A harmadik- nyolcadik évfolyamos tanulók külön beosztás szerint reggel 7.30. és 8.00. óra között, és az óraközi szünetekben valamint az iskolaépület folyosóin tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az osztályfőnök osztja be. A tanulói ügyeletesek segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. Felügyelik a vízcsapok és a világítás állapotát. Szünet végén lekapcsolják a világítást a folyosókon. 14.5. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. 15. A tanulók mulasztásának igazolása 15.1. A tanuló a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról való távolmaradását köteles igazolni. Betegség miatti hiányzást - lehetőség szerint a tájékoztató füzetbe beírt - az ellátó orvos által aláírt igazolást fogadunk el. 15.2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének összesen három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. 8. osztályban a tanuló 2 napot hiányozhat igazoltan, ha nyílt tanítási napokon vesz részt.

17. oldal 15.3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a mulasztás napján bejelenteni a távolmaradás okát az osztályfőnöknek. 15.4. A mulasztó tanuló a távolmaradást követő iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb az ezt a napot követő ötödik tanítás napig a három napig terjedő mulasztás esetén szülői, a három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 15.5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az adott hiányzást követő, iskolába jövetelhez számított hatodik tanítási napon a hiányzás, a jelen szabályozás értelmében igazolatlannak minősül. 15.6. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg a foglalkozás helyszínére, a késést igazolnia kell. Amennyiben a késések ideje eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról és foglalkozásról. A tanuló a tanóra kezdetéről való 3 indokolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. 15.7. Az igazolatlan tanítási órákkal kapcsolatban az eljárás rendje a jogszabályi előírások szerint történik. EMMI r. 51. alapján Mulasztott órák száma 1 igazolatlan óra (nem tk.kiskorú 10 óra) Eljárás az iskola írásban értesíti a szülőt; felhívja a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 2 igazolatlan óra az iskola a gyermekjóléti szolgálattal keresi fel a szülőt 10 igazolatlan óra az iskola igazgatója értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és a kormányhivatalt; a gyermekjóléti szolgálat intézkedési tervet készít az iskola bevonásával 30 igazolatlan óra az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot és a szabálysértési hatóságot, mely intézkedik a szülő értesítéséről nem tk.korú kiskorú 30 igazolatlan óra megszűnik a tanulói jogviszonya, az iskola írásban értesíti a tanulót, szülőt és az egészségbiztosítási pénztárat. 50 igazolatlan óra az iskola igazgatója értesíti a jegyzőt és a kormányhivatalt.

18. oldal Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen 250 órát, egy tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, tanév végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelő testület engedélyezi az osztályozó vizsgát. A nevelő testület nem engedi az osztályozó vizsgát, ha 20 igazolatlan mulasztása volt. A tanuló mulasztása első félév végére meghaladja a tanítási órák 30 %-át, érdemjegyei alapján nem minősíthető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. 16. Tanórán kívüli foglalkozások 16.1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon, tanulószoba. A Nkt. törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon, valamint tanulószoba működik. Iskolaotthon kifutó rendszerben. A tanítási szünetekben a munkanapokon igény esetén összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola gazdasági irodájában az előre megadott időpontokban kiegyenlíteni. Ebéd befizetése előre történik, a hónap utolsó előtti munkanapján, napközi befizetés tárgyhó 25-ig. Az iskola a hiányzó tanulót csak abban az esetben tudja kijelenteni az étkezésből, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést előző nap reggel 9 óráig lemondja. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Tanítási időben szervezett

19. oldal versenyen (tanulmányi, sport, művészeti) való részvétel miatti hiányzást az osztályfőnök igazolja. Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Tanítási időben szervezett foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára kötelező. Ha az a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 16.2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00 óra és 16.30 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 16.3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 16.4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező. 16.5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. 16.6. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 10.40-11.00 és 12.30-14.30 óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. 17. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok

20. oldal 17.1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 17.2. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 17.3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 17.4. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 17.5. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. (hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetűek) 17.6. A napközis és a tanulószobai foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek és délután 16.00, illetve 16.30. óráig tartanak. 17.7. A napközis és menzás tanulók ebédelni csak tanári felügyelettel mehetnek. Ez alól felmentést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. 17.8. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 17.9. A napközis csoportokban osztályonként egy tanulmányi felelőst választanak. 17.10. A tanulmányi felelősök feladatai: gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik, figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra, segítenek a házi feladatok ellenőrzésében. 18. A tanulók jutalmazása 18.1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,