DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE

A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása A lakosság egészségi állapota Mortalitás (halálozási mutatók)) Morbiditás (megbetegedések alakulása) A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezık Társadalmi-gazdasági viszonyok Környezeti hatások A lakosság egészségmagatartása, életmódja Egészségügyi ellátórendszer struktúrája

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK életmód 43% egészségügyi ellátás 11% környezeti hatások 19% genetikai tényezık 27%

Az ország g 3. legnagyobb terület lető régiója, ahol a legkevesebben élnek A régió lakossága 2007-ben 967 677 fı volt, az ország lakosságának 9,6%-a, mely az országban a legkisebb érték. Népsőrősége 69 fı/km 2, országos viszonylatban a legritkábban lakott terület. A megyék közti eltérés nagy: Baranya megyében átlagosan 91, Somogy megyében 55, Tolna megyében 67 fı él km 2- ként. Településszerkezet jellemzıi Az aprófalvas (zsákfalvas) településszerkezet megnehezíti az infrastruktúra elérését, azonos esélyő hozzáférését. A régió településeinek 74%-ában a lélekszám nem haladja meg az 1000 fıt Nepsőrőség Országos 109.65 <= 170 <= 124 <= 93 <= 70 <= 56 No data Min = 55 A turisztikai szempontból kiemelt Balaton parton nagyobb lélekszámú települések találhatóak. Itt a nyári szezonban a sokszorosára növekszik a népsőrőség.

A LAKOSSÁG KORMEGOSZLÁSA KEDVEZİTLENÜL ALAKUL 85+ Férfi 75--79 65--69 55--59 45--49 35--39 25--29 15--19 5--9 0 Nı 45 000 35 000 25 000 15 000 5 000 5 000 15 000 25 000 35 000 45 000 A régió korfája szabálytalan, elöregedı társadalmakra jellemzı alakot mutat A változó népesedés-politika következtében igen nagyok az egyes nemzedékek létszáma közötti különbségek. A fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítıdik, és idısebb korban a nık számaránya lesz nagyobb. A férfi-nı aránybeli különbségek jelzik a férfiak magas korai halálozását.

PROBLÉMÁT JELENTİ DEMOGRÁFIAI JELENSÉG A NÉPESSÉG ÖREGEDÉSE Terület Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Magyarország >15 év 21 21,1 21,8 21,2 21,5 1987 65év< 11 11,8 11,9 11,9 12,3 aránya >15 év 14,7 15,2 14,8 14,8 15,2 2007 65év< 16,1 16,5 16,4 16,2 15,9 A 65 év felettiek részarányának növekedése, a 15 év alatti lakosság arányának, valamint a munkaképes férfiak létszámarányának országos viszonylatban is magas csökkenése elırevetíti az eltartó és eltartott lakosság arányának komoly romlását.

A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM MESSZE ELMARAD AZ EURÓPAI UNIOS ÁTLAGTÓL 85 80 75 70 65 Dél-Dunántúl Magyarország Európai Unió 60 2000 2006 2000 2006 Férfiak Nık A mutatók a régió területén az országos átlag alatt maradnak. Az EU-ban a férfiak 7, a nık 4,6 évvel élnek átlagban tovább, mint a régió férfi és nıi lakossága.

A RÉGIÓ LAKOSSÁGA 1975-TİL MEGKÖZELÍTİLEG 70 EZER FİVEL CSÖKKENT 3 2 Természetes szaporodás-fogyád/1000 fı 1 0-1 -2-3 -4 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007-5 -6 Dél-Dunántúl Országos Európai Unió Az élveszületések és a halálozások viszonyszáma megyénként változó mértékben, de mindvégig negatív elıjelő. Ez ellentétes az Európai Unióban tapasztalt viszonyokkal, ahol a népesség növekedésének csupán stagnálás figyelhetı meg. Az utóbbi évek javuló tendenciája újra romló képet mutat. Ilyen mértékő csökkenés csak a dél-alföldi régióban tapasztalható. A csökkenés mind gazdasági, mind egészségügyi, szociális és oktatási rendszerre történı kihatásával már most számolni kell! A népesség fogyását az alacsony születési és a magas halálozási arány eredményezte.

CSECSEMİHALÁLOZÁS 25 20 15 10 Dél-Dunántúl Országos Európai Unió 5 0 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 A csecsemıhalálozási mutatók felhívják a figyelmet az egészségügyi ellátásban, illetve a szociális-gazdasági helyzetben fennálló egyenlıtlenségekre. A régióban az 1000 élveszülöttre esı elsı életévét be nem töltött csecsemıhallottak száma növekvı tendenciát mutat. Baranya és Tolna megyékben a legtöbb évben a mutatók az országos átlag alatt mozogtak. Somogy megye csecsemıhalálozási arányszámai lényegesen eltérnek a kívánatostól: a megyék sorában a 17. helyet foglalja el. 2001 2003 2005 2007

A RÉGIÓ HALÁLOKI STRUKTÚRÁJA AZ ORSZÁGOS ADATOKHOZ HASONLÓAN ALAKUL Morbiditás és mortalitás külsı okai 9% Emésztırendszer betegségei 8% Légzırendszer betegségei 6% Keringési rendszer betegségei 45% Egyéb halálokok 5% Fertızı és élısdiek okozta betegségek 0% Daganatok 27% Morbiditás és mortalitás külsı okai 5% Emésztırendszer betegségei 5% Egyéb halálokok 6% Fertızı és élısdiek okozta betegségek 0% Daganatok 22% Légzırendszer betegségei 4% Keringési rendszer betegségei 58%

A ROSSZINDULATÚ DAGANATOK OKOZTA HALÁLOZÁS A FÉRFIAK KÖRÉBEN EMELKEDIK régió Magyarország EU átlag 450 400 Férfiak Standardizált halálozás 100 000 fıre 350 300 250 200 150 100 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 Nık A daganatos halálesetek a férfiak körében kétszeres gyakoriságot mutatnak a nıi lakosság körében tapasztaltakhoz. A nık alacsonyabb daganatos halálozása többek között - a nıi daganatos betegségek viszonylag jobb terápiás eredményeit tükrözi.

A VÁRHATÓ ÉLETTARTAM NÖVEKEDÉSE A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI OKOZTA HALÁLOZÁS CSÖKKENÉSÉNEK EREDMÉNYE. 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 Standardiz ált haláloz ás 100 000 fıre régió Magyarország EU átlag A mutatók, bár csökkenı tendenciát mutatnak a dél-dunántúli régióban gyakorlatilag mindvégig meghaladták az országos átlagot. A legkedvezıtlenebbül Somogy megye férfiak lakosságának halálozási adatai alakultak, melyek az országos viszonyban a legrosszabbak közé tartoznak.

TOVÁBBI VEZETİ HALÁLOKOK MIATTI HALÁLOZÁS ALAKULÁSA A légzırendszer megbetegedései okozta halálozás a férfiaknál erıteljes, míg a nıknél egy mérsékeltebb csökkenést mutat. A halálhoz vezetı emésztırendszeri betegségek alakulása megyei, országos szinten is riasztó képet mutat. Ebben a haláloki csoportban meghatározó súlyú és jelentıségő a krónikus májbetegség és májzsugor okozta halálozás. A külsı okokra visszavezethetı halálozás fokozatos csökkenést mutat mindkét nemnél.

ORSZÁGOS ÁTLAGTÓL ELTÉRİ MEGBETEGEDÉSEK ARÁNYA/1000 LAKOS I. Agyi erek betegségei 3262.8-3467.5 3467.5-3672.3 3672.3-3877.0 3877.0-4081.8 4081.8-4286.6 22220,0-23665,0 23665,0-25110,0 25110,0-26555,0 26555,0-28000,0 28000,0-29445,0 Magasvérnyomás betegségei

ORSZÁGOS ÁTLAGTÓL ELTÉRİ MEGBETEGEDÉSEK ARÁNYA/1000 LAKOS II. Oxigénhiányos szívbetegségek 7566.0-8425.0 8425.0-9284.0 9284.0-10143,0 10143,0-11002,0 11002,0-11861,0 5656.9-6073.3 6073.3-6489.7 6489.7-6906.1 6906.1-7322.5 7322.5-7739.0 Cukorbetegség

ORSZÁGOS ÁTLAGTÓL ELTÉRİ MEGBETEGEDÉSEK ARÁNYA/1000 LAKOS III. Rosszindulatú daganatok 2042.3-2215.8 2215.8-2389.3 2389.3-2562.8 2562.8-2736.3 2736.3-2909.9 2714.8-3001.6 3001.6-3288.4 3288.4-3575.2 3575.2-3862.0 3862.0-4148.8 Idült alsólégúti megbetegedések

A LAKOSSÁG ÉLETMÓDJA I. 40 35 30 25 % 20 15 10 5 alkoholt nem fogyasztók hetente (8;15E) alkoholt fogyaztók A régióban az országos átlagnál nagyobb arányban fogyaszt a lakosság az ajánlott mértéknél nagyobb mennyiségő alkoholos italt, 0 férfi nı férfi nı Dél-Dunántúl Magyarország Rendszeresen dohányzók aránya 50 45 40 35 30.. és magasabb a rendszeresen dohányzók aránya is. % 25 20 15 10 5 0 18-34 34-64 18-34 34-64 férfi nı dél-dunántúl évek ország

A LAKOSSÁG ÉLETMÓDJA II. % 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 férfi nı férfi nı túlsúlyos elhízott A régióban az országos átlagnál nagyobb a túlsúlyos* férfiak, és az elhízott** nık aránya, * BMI >25 ** BMI >35 BMI = (testsúly(kg)/testmagasság(cm) 2 Naponta zöldséget/gyümölcsöt fogyasztók aránya Dél-Dunántúl Magyarország.a naponta zöldséget/gyümölcsöt fogyasztó nık aránya ellenben kedvezıbb képet mutat. 90 80 70 60 50 % 40 30 20 10 0 férfi nı férfi nı Dél-Dunántúl Ország

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI VISZONYOK Az országos és a régiós átlagnál kedvezıtlenebb munkanélküliségi ráta Alacsony foglalkoztatottság, alacsony bruttó és nettó átlagkeresetek Az országos és a régiós átlagnál lényegesen kedvezıtlenebb 1 fıre jutó GDP

EGÉSZSSÉGÜGY ELLÁTÓRENDSZER SZERKEZETI ADATAI 2006 I. A háziorvosi szolgálatok aránya/100 ezer lakos 64.0-65.6 65.6-67.3 67.3-68.9 68.9-70.6 70.6-72.3 A régióban háziorvosi szolgálatok arányát tekintve kedvezı helyzetben van. A régióban az országos átlaghoz közelít az engedélyezett (a költségvetésben biztosított) orvosi munkaóra aránya. 141381,0-167501,0 167501,0-193620,0 193620,0-219739,0 219739,0-245858,0 245858,0-271977,0 Járóbeteg szakellátási órák aránya/100 ezer lakos

EGÉSZSSÉGÜGY ELLÁTÓRENDSZER SZERKEZETI ADATAI 2006 II. Mőködı kórházi ágyak arány/100 ezer lakos 824-867 867-910 910-953 953-996 996-1039 A régióban az országos átlagnál magasabb a mőködı kórházi ágyak aránya. A mentés feltételei kedvezı képet mutatnak. 4.8-5.84 5.84-6.88 6.88-7.92 7.92-8.96 8.96-10.0 Mentıgépkocsik aránya/100 ezer lakos

EGÉSZSSÉGÜGY ELLÁTÓRENDSZER IGÉNYBEVÉTELÉNEK ADATAI 2006 I. A háziorvosi rendelésen megjelentek, meglátogatottak /1000 lakos 4965.4-5376.4 5376.4-5787.5 5787.5-6198.5 6198.5-6609.6 6609.6-7020.7 A régióban az országos átlagnál több beteget látnak el a háziorvosi szolgálatok. A járóbeteg ellátó intézetek szintén magasabb esetszámmal mőködnek. 641.4-720.36 720.36-799.32 799.32-878.28 878.28-957.24 957.24-1036.2 Járóbeteg esetszám /100 lakos

EGÉSZSSÉGÜGY ELLÁTÓRENDSZER IGÉNYBEVÉTELÉNEK ADATAI 2006 II. Aktív fekvıbeteg ellátás osztályos esetszáma/1000 lakos 215.5-234.7 234.7-253.9 253.9-273.1 273.1-292.3 292.3-311.5 A régióban az országos átlagnál arányában több ágyon több beteget látnak el a fekvıbeteg intézetek. Hasonló képet mutat a mentés igénybevételi aránya. 61.3-64.2 64.200-67.1 67.1-70.0 70.0-72.9 72.9-75.8 Azonnal végrehajtandó mentési feladatok aránya/1000 lakos

ÖSSZEGZÉS A Dél-Dunántúli régió népegészségügyi helyzete kritikus 15 év alatti lakosság arányának, valamint a munkaképes férfiak létszámarányának csökkenése elırevetíti az eltartó és eltartott lakosság arányának komoly romlását. A csökkenés mind gazdasági, mind egészségügyi, szociális és oktatási rendszerre történı kihatásával már most számolni kell! A környezeti hatások, az egészségügy helyzete nem indokolják a lakosság kritikus egészségi állapotát. Javulást a lakosság életmódjában, egészségmagatartásában létrejövı változásokban remélhetünk. A javulás egyik kulcsa a megelızı tevékenység szerepének kiemelése.