2 TARTALOM. Bevezetô...3 Demográfia...4 A lakosság egészsége...13 Egészségmagatartás...22 Egészségügyi ellátórendszer...28 Források...
|
|
- Zsigmond Faragó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2
3 TARTALOM, BEVEZETÔ 2 TARTALOM Bevezetô...3 Demográfia...4 A lakosság egészsége...13 Egészségmagatartás...22 Egészségügyi ellátórendszer...28 Források...31
4 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 BEVEZETÔ 3 A népegészségügyi jelentések a döntéshozók és szakemberek számára a lakosság egészségérôl és az azt meghatározó legfontosabb tényezôkrôl készített rendszeres beszámolók elején az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium kezdeményezésére indult meg a hazai népegészségügyi jelentési rendszer kialakítása a szakterület legjelentôsebb intézményeinek összefogásával. Az együttmûködés eredményeként jelent meg 2004 novemberében a Népegészségügyi Jelentés 2004 a szakértôknek, mely átfogó képet ad a magyar lakosság egészségérôl. A regionális népegészségügyi jelentések kiadványsorozat a fenti kezdeményezés keretén belül készült el. Célja, hogy gyorsjelentés formájában bemutassa egy-egy magyarországi régió lakosságának egészségi állapotát a fontosabb meghatározó tényezôkkel együtt. Az Országos Epidemiológiai Központ által 2004 novemberében kiírt pályázati felhívásra a Dél-dunántúli Régiót alkotó megyék ÁNTSZ intézetei és a Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács összefogásával elkészült az itt élô lakosság egészségi állapotát elemzô tanulmány, amely több évre visszatekintve mutatja be a régióban végbement demográfiai változásokat, a megbetegedési és halálozási viszonyok és egyes egészség meghatározó tényezôk alakulását.
5 DEMOGRÁFIA 4 DEMOGRÁFIA Az ország 3. legnagyobb területû A Dél-dunántúli Régiót Baranya, Somogy és régiója, ahol a legkevesebben élnek. Tolna megye alkotja. Délrôl Horvátország felé a Dráva, keletrôl a Duna határolja, északi határán fekszik a Balaton. A régió területe km 2, az ország területének 15,2%-a. Nagyságát tekintve a 3. legnagyobb régió. A régió lakossága január 1-jén fô volt, az ország lakosságának 9,7%-a, mely az országban a legkisebb érték. Népsûrûsége 69 fô/km 2, országos viszonylatban a legritkábban lakott terület. A megyék közti eltérés szintén nagy: Baranya megyében átlagosan 91, Somogy megyében 55, Tolna megyében 67 fô él négyzetkilométerenként. A régió tehát kis lélekszámú, és gyéren lakott. A régió településeinek 74%-ában a lakosok száma nem haladja meg az 1000 fôt. Az aprófalvas (zsákfalvas) településszerkezet megnehezíti az infrastruktúra elérését, azonos esélyû hozzáférését. A turisztikai szempontból kiemelt Balaton-parton nagyobb lélekszámú települések találhatóak. Itt a nyári szezonban a sokszorosára növekszik a népsûrûség. Az éves elvándorlás a régióban meghaladja a bevándorlást. Az ezer fôre jutó bevándorlási külöbözet -1,2 fô. Az évek óta megfigyelhetô negatív vándorlási különbözet oka elsôsorban az országos átlagnál alacsonyabb bruttó átlagkeresetben, az egy fôre jutó GDP kedvezôtlen alakulásában, a munkanélküliség országos szintet meghaladó arányában és a beruházások alacsony számában keresendô. DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP A lakosság kormegoszlása kedvezôtlenül alakul. A régió korfája szabálytalan, az elöregedô társadalmakra jellemzô alakot mutat, hasolóan Magyarország és más európai ország népességének korfájához (1. ábra). A megközelítôleg körte alakú forma grafikusan az utóbbi évek alacsony termékenységét jeleníti meg. Nagyobbrészt a változó népesedés-politika következtében igen nagy az egyes nemzedékek létszáma közötti különbség. A korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a és a éves korosztály a legnépesebb. A fiúk születéskori kissé nagyobb aránya év körül kiegyenlítôdik, és idôsebb korban a nôk számaránya lesz nagyobb. A férfi-nô aránybeli különbségek az évek elôrehaladtával egyre szembetûnôbbek, jelezve a férfiak magas halálozását. A 65 év felettiek részarányának növekedése, a 15 év alatti lakosság arányának, valamint a munkaképes férfiak létszámarányának országos viszonylatban is magas csökkenése elôrevetíti az eltartó és eltartott lakosság arányának komoly romlását. A lakosság öregedési folyamata a régióban kritikusnak mondható (1. táblázat).
6 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés
7 DEMOGRÁFIA 6 A régióban a lakosság száma A régió népessége 1985-ben 1 millió 53 ezer fô volt, ami 1985-tôl megközelítôleg 66 ezer napjainkig több mint 66 ezer fôvel lett kevesebb ez a régió fôvel csökkent. második legnagyobb megyeszékhelyének, Kaposvár lakosságának felel meg. A csökkenés mind gazdasági, mind egészségügyi, szociális és oktatási rendszerre történô kihatásával már most számolni kell! A népesség fogyását az alacsony születési és a magas halálozási arány eredményezte. ÉLVESZÜLETÉSEK A születések száma az országos átlagnál lényegesen alacso- régióban 8,9 volt. Az alacsony mutató az évek óta folyam ban az 1000 lakosra jutó élveszületések száma a nyabb. atosan az Európai Unióban tapasztaltnál nagyobb mértékben csökken, a vizsgált idôszakban minden évben az országos szint alatti értékekkel (2. ábra). Hasonló mutatókkal csak Nyugat-Dunántúl (8,5), és Dél- Alföld (8,8) büszkélkedhetnek. A régióban kivételt Somogy megye jelent, ahol 1989-tôl 2001-ig több évben az élvszületési arányszám meghaladta az országos átlagot.
8 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés HALÁLOZÁS A régióban az 1000 fôre jutó halálesetek száma minden évben kedvezôtlenebb, mint az országos átlag, és lényegesen magasabb, mint az Európai Unióban tapasztalt (3. ábra). Baranya megye kivétel, ahol a mutató az országos átlag alatt mozog a vizsgált idôszakban. Somogy megyében az eltérés kiugróan magas, a megye halálozás tekintetében országos szinten a 6. legrosszabb értékkel bír. Az 1999-tôl megfigyelhetô két éven át tartó, csökkenô trend után minden megyében újból növekedés tapasztalható. Az elôbbi mutatók összevetésébôl alakul ki, hogy az élveszületések és a halálozások különbsége a vizsgált idôszakban megyénként változó mértékben, de mindvégig negatív elôjelû. Ez ellentétes az Európai Unióban tapasztalt viszonyokkal, ahol a népesség növekedésének csupán lassulása figyelhetô meg. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi évek javuló tendenciája újra romló képet mutat (4. ábra). Ilyen mértékû csökkenés csak a Dél-alföldi Régióban tapasztalható.
9 DEMOGRÁFIA, 8 A születéskor várható élettartam Változatlan halálozási mutatók mellett 2003-ban, a messze elmarad az Európai Uniós Dél-dunántúli Régióban született fiúk 68, a lányok átlagtól. 75,7 évet élhetnek. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régió minden területén kismértékben, de folyamatosan növekedett. Az emelkedés ellenére az érték nem haladta meg az országos átlagot, 2003-ban az országos rangsorban a régió a 4. helyen szerepelt. Ezzel szemben a nôk esetében 2003-ban csökkenés tapasztalható. A mutatók itt is az országos átlag alatt maradnak, országosan a legrosszabb értékekkel. Túl az országos összehasonlításon megállapítható, hogy a várható élettartam mindkét nemnél elmarad az Európai Unióban megfigyelt szinttôl. Ez az érték férfiak esetében 7, nôknél 5,7 év. A férfiak és nôk közötti várható élettartamot jelzô mutatók különbsége 1,3 évvel több, mint az EU-ban (2. táblázat). CSECSEMÔHALÁLOZÁS A régióban a csecsemôhalálozási arányszámok országosan a legrosszabbak közé tartoznak. A csecsemôhalálozási mutatók az országon belül jelentôs különbségeket mutatnak, ami felhívja a figyelmet az egészségügyi ellátásban, illetve a szociális-gazdasági helyzetben fennálló egyenlôtlenségekre. A régióban
10 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés Az 1000 élveszülöttre esô, elsô életévét be nem töltött csecsemôhalottak száma bizonyos ingadozás ellenére csökken, ennek eredményeként az országos adatokhoz hasonlóan lassan közelít az EU-átlaghoz. Baranya és Tolna megyékben a legtöbb évben a mutatók az országos átlag alatt mozogtak. Somogy megye csecsemôhalálozási arányszámai lényegesen eltérnek a kívánatostól: a megyék sorában a 17. helyet foglalja el. Így a régiós mutató (8,0 ) az országos viszonylatban (7,3 ) a legrosszabbak közé tartozik (5. ábra).
11 DEMOGRÁFIA, 10 HÁZASSÁG, CSALÁDTERVEZÉS Az elsô házasságkötés és a Két évtizede a éves anyai korcsoportban volt a legmagasabb az élveszületési arány-szám, napjainkban a korspeci- gyermekvállalás ideje egyre késôbbre tolódik. fikus termékenység maximuma áttevôdött a éves korra. A éves korosztályban a termékenység csökkent, de még mindig túl magas a kívánatoshoz képest ban a éves nôk akik a drasztikus abortusz-ellenes törvény idején között születtek kiugróan magas létszámot képviselnek (demográfiai csúcs). Változatlan gyermekvállalási kedv mellett az élveszületések számának átmeneti emelkedése feltehetô a éves korú populáció belépésével, de ez a jelenség egyelôre várat magára. A házasságkötések számának és gyakoriságának alakulását vizsgálva elmondható, hogy békeidôben még sosem volt ilyen alacsony, mint az ezredforduló környékén. Az emberek idôsebb korban házasodnak. A férfiak átlagos életkora elsô házasságkötésükkor 27,8 év, a nôké 25,2 év; míg 1990-ben 24,2, illetve 21,5 év volt. Az (elsô) házasságkötés késôbbre halasztása nem feltétlenül jelenti a párkapcsolat késôbbre halasztását, mert a fiatalok jelentôs része szívesen választja átmenetileg az élettársi kapcsolatot. Az 1000 házasságkötésre jutó válások száma az országos átlagnál magasabb.
12 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁS A terhességmegszakítások arányszáma a évig tartó országos viszonylatban is nagyobb arányú örvendetes csökkenés után újra emelkedik. Annak ellenére, hogy a mûvi abortuszok száma sosem volt ilyen alacsony, ettôl függetlenül régen nem született olyan kevés gyerek, mint manapság (6. ábra). FOGLALKOZTATOTTSÁG Figyelemreméltó a foglalkoztatási (aktivitási) arány igen kedvezôtlen alakulása, amely azt mutatja, hogy a munkaképes korú éves lakosság hány %-a vesz részt a régióra jutó GDP elôállításában. A gazdasági aktivitás, vagyis a gazdaságilag aktív és passzív lakosság régiós aránya (51,3%) nem éri el az országos értéket (53,8%). A régióban a munkanélküliség folyamatosan és jelentôsen magasabb volt az országos átlagnál, a évtôl követhetôen javuló hazai, országos adatokhoz képest az elmaradás továbbra is jelentkezik. A munkanélküliségi ráta 7,9%, 2%-kal magasabb, mint az országos átlag. A régió megyéit vizsgálva 2003-ban Somogy megyében csökkenés, míg Baranya és Tolna megyében a munkanélküliség emelkedése tapasztalható. BERUHÁZÁSOK Az országos átlagnál lényegesen kedvezôtlenebb az Az egy fôre jutó beruházások 1 fôre jutó GDP. A régióban megtermelt GDP értéke értéke és a GDP is alacsonyabb a 2002-ben 1204 ezer Ft/fô, az országos átlag 1458 ezer régióban az országos átlagnál. Ft/fô volt. A régióbeli beruházások egy fôre esô értéke Ft, szintén alacsonyabb az országosnál. Ezek az adatok elég jelentôs regionális különbségeket mutatnak, melyben meghatározó a Közép-magyarországi Régió kiemelkedôen jó helyzete ( Ft/fô).
13 DEMOGRÁFIA, A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 12 JÖVEDELMI VISZONYOK Az országos munkanélküliségi és aktivitási rátától való elmaradás mellett jelentôs az elmaradás a lakosság körében az átlagkereseteket illetôen is. Az egy fôre esô bruttó átlagkereset a régióban Ft (2002-ben Ft), az országban Ft (2002-ben Ft) volt.
14 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 13 Mortalitás A régió haláloki struktúrája hasonlóan A vezetô halálozási ok mindkét nemben a keringési rendszer betegségei; alakul az országos adatokhoz. Második helyen szerepelnek a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozások A vizsgált betegségcsoportok szinte mindegyikében magasabbak voltak a halálozási mutatók az országosnál; A kiemelt halálokok miatti mortalitás értékei a férfiak körében az agyérbetegségek, a légcsô, hörgô, tüdô rosszindulatú daganatai és az idült-alsó légúti megbetegedések esetében magasabbak az országos átlagnál; A nôk körében a kiemelt halálokok közül az ischaemiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és az idült alsó-légúti betegségek esetében haladják meg az országos szintet. Morbiditás A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnôttek betegségei a fôbb betegségcsoportok jelentôs részében meghaladták az országos adatok alapján várható értéket; A leggyakoribb megbetegedések az ischaemiás szívbetegség, a magasvérnyomás-betegség, spondylopathiák, az idült alsó-légúti megbetegedések; A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett kiskorúak betegségei az esetek döntô többségében a várható értéknél alacsonyabbak; A gyermekek körében a vér- és vérképzôszervek betegségei, és a vashiányos anaemia fordul elô gyakrabban a várható értéknél.
15 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 14 HALANDÓSÁG Mindkét nemben a vezetô halálok a keringési rendszer betegségei, második a daganatos betegségek, ezt követi a morbiditás és mortalitás külsô okai. A férfiaknál a negyedik helyen az emésztôrendszer betegsége miatti halálokok szerepelnek, ezt követi a légzôrendszeri betegségek miatti halálozás. A fertôzô betegségben meghaltak száma mindkét nemben alacsony (3. táblázat, 7. ábra). A vizsgált idôszakban a daganatos halálesetek a férfiak körében kétszeres gyakoriságot mutatnak a nôi lakosság körében tapasztaltakhoz viszonyítva. A Dél-dunántúli Régióban élô férfiak daganatos halálozása az 1991-es évtôl az országos átlagot meghaladta (8. ábra). A legkedvezôtlenebb helyzet a 1990-es évek második felében volt, amikor a fôre jutó daganatos halálozás a régió mindhárom megyéjében meghaladta a 400 esetet. Az utóbbi években ez a kedvezôtlen tendencia némileg mérséklôdött, de még mindig az országosnál magasabbak az értékek. Baranya megyében 1999-tôl a megyei halálozási adatok az országos és a régiós értékek alatt maradtak. Tolna megyében is mérsékelt javulás mutatkozott
16 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés ugyanebben az idôszakban, Somogy megye adatai változatlanul kedvezôtlenek. Azonban 2003-ban ismét emelkedik a daganatos halálozás. A nôk alacsonyabb daganatos halálozása többek között a nôi daganatos betegségek viszonylag jobb terápiás eredményeit tükrözi. A halálozási mutatók az 1990-es évek második felétôl a nôk körében is emelkednek. A Dél-dunántúli Régió halálozása 1995-ig az országos átlagnál alacsonyabb volt ben és 1999-ben azonban már mindhárom megye adatai meghaladták az országos átlagot. Az utóbbi évek csökkenô halálozása mellett a 2003-as értékek itt is akárcsak a férfiaknál emelkedtek. A keringési rendszer betegségi miatti halálozás csökkenô tendenciájú (9. ábra). A férfiak keringési halálozása a dél-dunántúli régióban gyakorlatilag mindvégig meghaladta az országos átlagot. A legkedvezôtlenebbül Somogy megye halálozási adatai alakultak, melyek szinte kivétel nélkül magasabbak a régiós átlagnál is. Mindhárom megye halálozása csökken 1999-tôl, de még mindig az országos szint feletti ban azonban már ismét emelkedés mutatkozik.
17 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 16 A nôk esetében hasonló tendencia figyelhetô meg. A régiós értékek közel azonosak az országos trenddel, ám az országos értékeknél mindvégig magasabbak. Az 1990-es évek végétôl megfigyelhetô csökkenô tendencia 2003-ban ismét kedvezôtlenebb képet mutat. A légzôrendszer megbetegedései okozta halálozás a férfiaknál erôteljes, míg a nôknél egy mérsékeltebb csökkenést mutat a vizsgált idôszakban (10. ábra). A férfiak esetében a Dél-dunántúli Régió adatai mindvégig jócskán meghaladták az országos átlagot, az 1990-es évek végétôl ez a különbség némileg mérséklôdött. Legkedvezôbb képet Tolna megye halálozási adatai mutatják, ahol az értékek gyakorlatilag mindvégig a régiós szint alatt maradtak (kivéve 1993, 1994 és 2002). A legkedvezôtlenebb Baranya megye halálozása tôl megindult egy csökkenô tendencia, amely 2003-ban megtört. A nôk légzôrendszer betegségei okozta halálozása a férfiakéhoz hasonlóan alakult. A vizsgált idôszak régiós halálozási mutatói mindvégig az országos szint felett vannak. A régió megyéinek halálozási adatai hasonló képet mutatnak. Az 1990-es évek végétôl megfigyelhetô csökkenô tendencia Tolna megyében a legkedvezôbb, itt a halálozás a régiós szint alá csökkent. A 2003-as év adatai itt is emelkedést mutatnak.
18 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés A halálhoz vezetô emésztôrendszeri betegségek alakulása megyei és országos szinten is riasztó képet mutat. Ebben a haláloki csoportban meghatározó súlyú és jelentôségû a krónikus májbetegség és májzsugor miatti halálozás (11. ábra). A férfiak emésztôrendszeri betegségei okozta Az emésztôrendszer megbetegedései halálozása csökken. A vizsgált idôszak nagy okozta halálozás kritikus méretû. részében Tolna és Somogy megye halálozási adatai alakultak legkedvezôtlenebbül, magasabbak voltak az országos és a régiós értéknél is. A 90-es évek közepétôl jelentôsen javult a régió területén is az emésztôrendszeri betegségek miatti halandóság, az országos tendenciát követve. A nôk emésztôrendszeri halálozása mindvégig az országos szint alatt, illetve az országos átlag körül volt és közel 20 év alatt alig változott.
19 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 18 Csökken a külsô okokra visszavezethetô halálozás. csökkenést mutat mindkét nemnél (12. ábra). A külsô okokra visszavezethetô halálozás fokozatos A férfiak külsô okok miatti halálozása a Dél-dunántúli Régióban az országos szint felett volt. Legkedvezôbb a Baranya megyei férfiak halandósága, ahol a mutatók gyakorlatilag mindvégig a régiós és országos szint alatt voltak. Somogy és Tolna megye adatai az éves ingadozások mellett is ennél kedvezôtlenebbek. A nôk külsô okok miatti halálozásának országos szinttôl való eltérése kisebb arányú, mint a férfiak esetében. A régiós értékek ez esetben is mindvégig magasabbak az országos átlagnál. Viszonylag nagyobb arányú eltérés tapasztalható Somogy megyében. A kiemelt halálokok miatti mortalitás értékei a férfiak körében az agyérbetegségek, a légcsô, hörgô, tüdô rosszindulatú daganatai és az idült alsó légúti megbetegedések esetében magasabbak az országos átlagnál. Az ischaemias szívbetegségek tekintetében a régióban némileg kedvezôbb a halandóság. A legkedvezôtlenebb kép Tolna megyében látható. Az agyérbetegségek miatti halálozás régiós értékei mintegy 10%-kal meghaladják az országos átlagot. Somogy
20 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés
21 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 20 megyében a legkedvezôtlenebbek: ebben a betegség-csoportban mintegy 23%-os a többlethalálozás. Az idült alsó légúti megbetegedések miatti többlethalálozás 46%-os a régióban. Ebben a betegségcsoportban mindhárom megye halandósága meghaladja az országos szintet. A krónikus májbetegség, májzsugor és a szándékos önártalom tekintetében az országos átlaghoz képest némileg jobbak a régióban élô férfiak életkilátásai. A szándékos önártalom miatti halálozás Baranya megyében volt a legmagasabb, mintegy 15%-kal meghaladta az országos szintet (13. ábra). A nôk körében az ischaemiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és az idült alsó légúti betegségek okozta halandóság esetében haladják meg az értékek az országos szintet. A nôknél az ischaemias szívbetegség okozta halálozásban 7%-os többlet mutatható ki. A halálozás Tolna megyében a legmagasabb, a régiós adatot 13%-kal, az országos értéket mintegy 21%-kal haladja meg. Az agyérbetegségek miatti halálozás 11%-kal magasabb a régióban, mint az országos átlag.
22 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés Aggasztó képet mutat Somogy megye, ahol a régiós szinthez képest 20%-os, az országoshoz képest 34%-os a többlethalálozás. Az idült alsó-légúti betegségek esetében 46%-kal magasabb a halálozás a régióban az országoshoz viszonyítva. Legkedvezôtlenebb a helyzet Baranya megyében, itt csaknem 90%-os a többlethalálozás. A méhnyak rosszindulatú daganata miatti halálozás közel 25%-kal magasabb az országos átlagnál. A légcsô, hörgô, tüdô, az emlô rosszindulatú daganata és a krónikus májbetegség, májzsugor tekintetében a régiós értékek az országosnál kedvezôbbek (14. ábra). MEGBETEGEDÉSEK Az ischaemiás szívbetegségek mintegy 24%-kal, a magasvérnyomás-betegség 20%- kal, az idült alsó-légúti megbetegedések 17%-kal haladják meg az országos adatok alapján várható értékeket. A rosszindulatú daganatos megbetegedések és a cukorbetegség is gyakrabban fordul elô a régióban. A megyénkénti esetszámokat vizsgálva a legkedvezôtlenebb értékeket Somogy megyében találjuk. Az idült alsó-légúti megbetegedések száma közel másfélszer, az ischeamiás szívbetegség és a magasvérnyomás-betegség közel 30%-kal, a gyomor, nyombél és gastrojejunális fekély 21%-kal haladja meg az országos adatok alapján várható értéket. Baranya megyében az idült ischeamiás szívbetegségben szenvedôk száma mintegy 30%-kal magasabb a várható értéknél, magasvérnyomás betegség esetén ez 15%-os többletet jelent. Tolna megyében szintén a magasvérnyomás betegség és az ischaemiás szívbetegség esetszáma haladja meg a várható értéket (4. táblázat, 15.,-16. ábra). Somogy megyében a tényleges esetszámok egyik vizsgált betegségcsoportban sem haladták meg a várhatóakat. A vér- és vérképzôszervek betegségei, és a vashiányos anaemia elôfordulása Baranya és Tolna megyében is magasabb volt a várható esetszámnál. Baranya megyében az asthmás betegek száma emelkedett, Tolna megyében pedig a keringési rendszer veleszületett rendellenességei a várhatónál gyakrabban fordultak elô (5. táblázat, 17.,18. ábra).
23 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 22
24 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés
25 EGÉSZSÉGMAGATARTÁS 24 EGÉSZSÉGMAGATARTÁS A hazai felnôtt lakosság egészségének megismerése céljából végzett Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2003) adatait használjuk fel a Dél-dunántúli Régió egészségmagatartásának bemutatására. Jelen tanulmányban bemutatjuk a vélt egészségrôl nyert adatokat, valamint az egyén egészségére ható pozitív, valamint kockázatokat növelô egészségmagatartás formákat (pl.: táplálkozási és testmozgási szokások, egyéb életmódi tényezôk). A vélt egészség arra utal, hogy az emberek hogyan élik meg saját egészségi állapotukat. Nemzetközileg az egyik leggyakrabban használt általános egészségindikátor. Az egészségüket rossznak ítélôk arányából például következtethetünk az egészségügyi ellátás elégtelenségére. A férfiak 16%-a, a nôk egynegyede nagyon rossznak vagy rossznak ítélte az egészségi állapotát. A férfiak és a nôk esetében is egyharmad értékelte kielégítônek egészségi állapotát. Jónak vagy nagyon jónak a felnôtt férfi lakosság fele, a nôknek azonban csak 41%-a tartotta egészségét. Az egészségi állapotukat jónak/nagyon jónak tartók részaránya az országos szinttel megegyezô (45%). A saját egészségüket kielégítônek kevesebben élik meg a régióban (34%), mint az országban (37%), viszont többen vannak a régióban (20%), mint az országban (18%), akik nagyon rossznak vagy rossznak érzik egészségüket. Minden 10. háztartásban zsírt/ A túlzott zsiradékbevitel a szív- és érrendszeri szalonnát használnak a fôzéshez, a betegségek, daganatok (pl.: emlô-, a vastag- és végbélrák) kockázatát növeli. A telítetlen zsírok, növényi háztartások 1%-ában nem fôznek. olajok használata kedvezôen hat az egészségre. A férfiak 52%-a él olyan háztartásban, ahol olajat használnak fôzéshez, a nôk 60%-ára jellemzô ugyanez. A régió felnôtt lakosságának 10%-a él olyan háztartásban, ahol zsírt vagy szalonnát használnak a fôzéshez. Olaj és zsír vegyes használata a háztartáson belül a régió felnôtt lakosságának közel harmadára jellemzô (férfiak: 36%, nôk: 29%). A vaj, illetve a margarin használata, valamint a zsiradék mellôzése nem jellemzô a régió háztartásvezetésére. A régióban kevesebben használnak olajat a fôzéshez (56%), mint az országban (60%). A zsír/szalonna felhasználása területén a régiós (10%) és az országos (9%) érték lényegesen nem különbözik egymástól. Az olaj és zsír vegyes használata a régióban elterjedtebb (32%), mint az országban (29%). Nincs különbség regionális és országos szinten abban, hogy nem használnak a háztartásokban vajat, margarint, vagy a felsoroltak közül egyiket sem.
26 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés A bôséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás jótékony A felnôttek 11%-a csak hetente, hatása az egészségre bizonyított, csökkenti számos 5%-a még ennél is ritkábban vagy betegség kockázatát (pl.: szív- és érrendszeri egyáltalán nem fogyaszt zöldséget betegségek, daganatos betegségek, elhízás). és/vagy gyümölcsöt. A férfiak fele, a nôk kétharmada fogyaszt naponta többször, de legalább egyszer zöldséget és/vagy gyümölcsöt. A férfiak közel 20%-a hetente, vagy ritkábban fogyaszt zöldséget és/vagy gyümölcsöt, ez a nôk körében 12%. A férfiak és a nôk 1%-a egyáltalán nem fogyaszt zöldséget-gyümölcsöt. A zöldségek, gyümölcsök kedvezô hatását naponta többször, de legalább naponta kevesebben élvezik a régióban (14%, 44%), mint az országban (16%, 46%). A két-három naponta fogyasztók aránya lényegesen nem különbözik (régió:25%, ország:24%), a hetente fogyasztók részaránya magasabb a régióban (11%), mint az országban (8%). A ritkábban mint hetente zöldséget fogyasztók vagy zöldséget egyáltalán nem fogyasztók országos értéke kedvezôtlenebb (5%, 2%), mint a régióé (4%, 1%). Az egészség megôrzésében és fenntartásában a testmozgás kiemelkedô jelentôséggel bír. Kedvezôen hat az immunrendszerre, csontokra, izületekre, izomzatra. Segít megelôzni az elhízást, stresszoldó, a rekreáció egyik eszköze. A férfiak és a nôk közel 90%-a megfelelô fizikai aktivitásról számolt be. A férfiak körében kevesebb a nem megfelelô fizikai aktivitást kifejtôk (4%), vagy a testmozgást egyáltalán nem végzôk (5%) részaránya. A nôknél mindkét kategóriában 7%-ot regisztráltak. A testmozgás, mint egészségmegôrzô tényezô, jobb értékeket mutat a régióban, mint országos szinten: megfelelô fizikai aktivitás jellemzô a régió lakosságának 89%-ára (országos érték: 84%). A nem megfelelô fizikai aktivitás régiós értéke 6% (országos: 8%), a testmozgást egyáltalán nem végzôk aránya ugyanilyen. A túlsúlyosság a dohányzás és az alkoholizmus után a harmadik legfontosabb elkerülhetô, betegséghez és halálhoz vezetô ok. A felnôtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott**. *A testmozgás megítélésére azt vizsgálták, hogy a kérdezettek milyen gyakran végeznek legalább 10 percen keresztül, munkavégzés során, vagy attól függetlenül olyan testmozgást, amely észrevehetôen megizzasztja ôket, vagy megnöveli a szívverések számát. **A legegyszerûbb és a túlsúlyt legjobban reprezentáló mérési módszer a testtömeg-index (Body Mass Index): BMI = a kilogrammban kifejezett testsúly és a méterben megadott testmagasság négyzetének hányadosa, mértékegysége a kg/m 2.
27 EGÉSZSÉGMAGATARTÁS 26 A túlsúlyosak körében a magas vérnyomás, a zsíranyagcserezavar és a cukorbetegség sokkal elterjedtebb, mint a normál súlyú társaiknál. A férfiak 40, a nôk 47%-ának normál a testsúlya. A férfiak közel kétharmada, míg a nôk fele túlsúlyos vagy elhízott. A kóros soványság elôfordulása a nôk között 5%, a férfiak körében lényegesen ritkább (1%). A régiós adatok minden kategóriában megegyeznek az országos értékkel. Az alkoholfogyasztás mértékétôl függôen kifejthet jótékony vagy éppen ellenkezôleg, káros hatást az egészségre. A mértékletes ivás csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a nagyivás nagymértékben növeli egyes betegségek (májzsugor, agyérkatasztrófa, szájüregi-, nyelôcsô és emlôrák, születési rendellenességek) gyakoriságát és a korai halálozások számát. A férfiak 22%-a, a nôk 57%-a bevallása szerint nem fogyaszt alkoholt. Alkoholfogyasztási szokásai alapján alkalmi fogyasztónak sorolhatjuk be a férfiak negyedét, hasonló a helyzet a nôk körében is. Mértékletes alkoholfogyasztási szokásról számol be a férfiak egyharmada és a nôk tizede. A férfiak között a nagyivók gyakorisága hatszorosa a nôkének (férfiak: 23%, nôk:4%). A régióban alkoholt egyáltalán nem fogyasztók aránya (41%) kisebb, mint az országban (46%). A többi kategóriában a régiós érték általában kissé magasabb, mint az országos. A felnôttek egyharmada A dohányzás az egyik legjelentôsebb életmódbeli kockázati tényezô. rendszeresen dohányzik. Meghatározó szerepet játszik számos betegség kialakulásában és halálhoz vezet. A tüdôrák a férfiak esetében mintegy 90%-ban, a nôknél 70%-ban a dohányzás következménye. Egyéb daganatos megbetegedések (például szájüregi-, nyelôcsô-, hólyagrák) mellett az érrendszeri betegségek, illetve egyes krónikus légúti megbetegedések kialakulásáért is felelôssé tehetô. A passzív dohányzás a nemdohányzók körében is növeli a tüdôrák és a légzôszervi megbetegedések kockázatát. A terhesség alatti dohányzás a születendô gyermek egészségét is veszélyezteti.
28 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés Míg a férfiak egyharmada, addig a nôk 60%-a soha nem dohányzott. A férfiak egynegyede leszokott a dohányzásról, a nôk körében ez 11%. Alkalmi dohányzás a férfiaknál nem jellemzô, a nôknél is csak 5%-ban fordul elô. Rendszeres dohányzási szokás (napi 20 szálnál kevesebb) nem különbözik a két nemben (férfiak: 14%, nôk: 13%). Nagydohányos (napi 20 szálnál több) a férfiak 25, a nôk 11%-a. A régióban hasonló a dohányzás gyakorisága, mint az országban, ez alól csak az erôs dohányosok képeznek kivételt, ugyanis a régióban magasabb ezek aránya. A modern társadalomban megváltozott a betegségspektrum, háttérbe szorultak a fertôzô-, elôtérbe egészséghez való viszonyulás teljes Az életmódváltozás sokszor az kerültek a nem-fertôzô betegségek (szív-, érrendszeri átalakítását igényli. betegségek, daganatos megbetegedések, balesetek, stb.). Az egészségi állapotot legalább 40%-ban a magatartás, az életmód határozza meg, további lényeges befolyásoló tényezôk a társadalmi-gazdasági környezet, az egészségügyi szolgáltatások minôsége és a különbözô egészségfejlesztô tevékenységek.
29 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER 28 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER Reformokat sürget az egészségügyre fordított kiadások korlátozása. hozzáférhetôsége, elérhetôsége az egészségügyi Az ellátórendszer hatásossága, hatékonysága, ellátórendszerek mûködtetésének központi kérdéseivé váltak. Az egyik oldalról a fogyó és elöregedô társadalmak növekvô egészségügyi szükségletei, a másik oldalról a növekvô egészségügyi kiadások költségrobbanása az egyre többe kerülô egészségügy fogja kettôs szorításba az ország, és Európa felelôs döntéshozóit. A megoldás lehetôsége elsôsorban a lakosságközeli, költséghatékony, a befejezett ellátásokat tömegesen nyújtó alapellátásban és járóbeteg-szakellátásban rejlik. Az egészségügyi ellátás helyzetének elemzése, az igény/igénybevétel arányának megítélése meghaladja e tanulmány kereteit. A következô adatok bizonyos tájékozódást nyújtanak. ALAPELLÁTÁS A háziorvosi, házi gyermekorvosi A háziorvosi ellátottságot a megfelelô korú szolgálatok betegforgalma magasabb, mint az országos átlag. gálat jellemzi. Ez 2003-ban a régióban a felnôtt lakosra jutó felnôtt, illetve gyermek háziorvosi szol- lakosság körében 70,6 szolgálat/ éves lakosra az országban a legmagasabb érték (ország 65,2). A gyermekek esetében 6,6/ (0-19 éves lakos). Ez az adat az országos szint (6,9) alatt van, és közepes értéket képvisel. A lakosra jutó védônôk száma 50,8, magasabb az országos átlagnál. A háziorvosi forgalmat a rendelésen megjelent esetek, látogatások száma jellemzi. Ez 2002-ben háziorvosi, valamint 7779 házi gyermekorvosi tevékenység/háziorvos. Mindkét érték kevesebb, mint a megelôzô évben, és több mint az országos átlag. SZAKELLÁTÁS A házi szakápolás jellemzésére a lakosra jutó szolgálatok száma alkalmas. Ez 2002-ben 4,8, az országban a legnagyobb érték volt. A szolgálatok forgalma, amennyiben az egy esetre jutó vizitszámokat viszonylag stabilnak (15) tekintjük 5381 eset, kevesebb, mint az országos mutató (6007 eset). Járóbeteg-szakellátás kapacitása az lakosra jutó esetszám alapján 6, beavatkozásszám
30 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés alapján 29,9. Ezen adatok alacsonyabbak, mint az országos átlag, és magasabbak az elôzô év mutatóinál. FEKVÔBETEG-ELLÁTÁS A kapacitás megítélések alapja a kórházi ágyszám. A régióban 2003-ban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 76/10000 lakos (országos 79). Kórházi felvételek száma 278,3/1000 fô (ország 266,6), átlagos ápolási napok száma aktív osztályokon 6,4 (ország 6,9), krónikus osztályokon 35,6 (országos 32,3), Az ágykihasználtság aktív osztályokon 75,8% (országos 77,1%), krónikus osztályokon 87,2% (országos 85,4%).
31 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER, FORRÁSOK 30
32 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 FORRÁSOK 31 Központi Statisztikai Hivatal évkönyvei Health for All Database, WHO/Europe, Magyar Egészségadattár Országos Epidemiológiai Központ, Budapest Regionális Adattár Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest Gyorsjelentés az Országos Lakossági Egészségfelmérésrôl (OLEF2003) Országos Epidemiológiai Központ 2004.
33 DOKUMENTUM INFORMÁCIÓK Készült: november február Az Országos Epidemiológiai Központ pályázati felhívására Sorozatcím: Népegészségügyi Jelentés Kiadványcím: Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 Pályázatban közremûködôk: Dél-Dunántúl területén mûködô Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya, Somogy, Tolna Megyei Intézetei Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Intézetvezetôk: Dr. Antal Ilona megyei tisztifôorvos ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete Dr. Koncz Gábor megyei tisztifôorvos ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete Dr. Brázay László megyei tisztifôorvos ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete Dr. Gyenesei István elnök Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Szerzôk: Dr. Németh Katalin ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete Dr. Szöllôsiné Maler Mónika ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete Dr. Szücs Mária ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete Dr. Szekeres Péter Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Felelôs kiadó: Dr. Melles Márta Országos Epidemiológiai Központ Szerkesztôk: Bakacs Márta, Kaposvári Csilla Országos Epidemiológiai Központ A kiadás dátuma: április Kiadja: Országos Epidemiológiai Központ Országos Tisztifôorvosi Hivatal A dokumentum pdf formátumban letölthetô a weboldalról Kapcsolattartó: Kiss Gábor (kissgabor@oek.antsz.hu) A kiadvány adatainak másodlagos publikálása csak a forrás feltüntetésével történhet!
34
DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE
DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása
RészletesebbenSOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.
SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 414-1/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Tájékoztató a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum
SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenBeszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.
RészletesebbenHerend lakosságának egészségi állapota
ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenHALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
RészletesebbenHódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között
Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A
RészletesebbenSOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE.a d
SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE.a d részére öntéshozók DOKUMENTUM INFORMÁCIÓK Készült: 217. Készítette: Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya Főosztályvezető:
RészletesebbenBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
Részletesebben1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató adatok
RészletesebbenBeszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján
RészletesebbenTERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:
RészletesebbenDemográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenRosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 2010
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 2010 ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete 2010. TARTALOM AJÁNLÁS... 3 BEVEZETŐ... 4 LAKOSSÁGSZÁM, KORMEGOSZLÁS, ÖREGEDÉSI INDEX... 5 TELEPÜLÉSSZERKEZET...
RészletesebbenDemográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi
RészletesebbenAz elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás
Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003
Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003 Készült az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Népegészségügyi Jelentés projekt és a Nemzeti
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenMilyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a
Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
RészletesebbenEREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)
EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv 1 FŐBB TÉMAKÖRÖK 1. Reagálás a Jó Állam Jelentés 2015-tel kapcsolatos szakmai
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai
A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai Szövőszék Kft. Heves István mérnök-közgazdász
RészletesebbenKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató
RészletesebbenRomák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban. Németh Lajosné Bischof Géza
Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest, 2006. május 20. Romák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban Németh Lajosné Bischof
RészletesebbenKlímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenA Dél-Dunántúl régió mortalitási viszonyainak elemzése a főbb betegségcsoportokban 1
Act Sci Soc 34 (2011): 33 43 A Dél-Dunántúl régió mortalitási viszonyainak elemzése a főbb betegségcsoportokban 1 Molnárné Barna Katalin, Molnár Tamás Abstract An analysis of the mortality situation in
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenJövőnk a gyermek. Gyermekvállalás és család június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária
Jövőnk a gyermek Gyermekvállalás és család 2018. június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely Létrehozása, munkája, ez a konferencia A
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK
III. Egészségstatisztikai Fórum, 2003. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK Zsámbokiné Bakacs Márta, Vitrai József Országos Epidemiológiai Központ AZ EU EGÉSZSÉG ECHI ECHI EUROPEAN COMMUNITY HEALTH INDICATORS ECHI-projekt
RészletesebbenForrás Internet-helye:
A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2018 Taschenstatistik Gesundheit 2018 egységes szerkezetben Bundesamt für Statistik (BFS) 14. Gesundheit, Neuchâtel, 22. 02. 2019. (44 p.) Forrás Internet-helye:
RészletesebbenHEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról
HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
RészletesebbenForrás Internet-helye: 3. A lakosság egészségi állapota
A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2017 egységes szerkezetben Gesundheit. Taschenstatistik 2017 Bundesamt für Statistik 14 Gesundheit, Neuchâtel 2018 (44 p.), megj. 2018. 01. 30. Forrás Internet-helye:
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenTARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM
TARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM Ajánlás...3 Bevezetés... 4 Demográfia, társadalmi-gazdasági mutatók... 5 Születéskor várható élettartam...7 Halálozás... 8 Általános halandóság... 8 Csecsemôhalálozás...9 Ok-specifikus
RészletesebbenNÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2007. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2007. július 19. 1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
Részletesebben2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR
215/ STATISZTIKAI TÜKÖR 215. december 22. A középkorú népesség halandósága az epidemiológiai krízist követő két évtizedben Tartalom Bevezetés...1 A középkorúak általános mortalitása és a nemek közötti
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenREGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI JELENTÉS. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI 2015 JELENTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Nógrád Megyei Kormányhivatal
RészletesebbenA magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék
A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott
RészletesebbenNÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2008. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2008. július 18. 1 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Felelős szerkesztő: Szemes
RészletesebbenA 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon
A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik
RészletesebbenElőadás az egészségtervről Helyzetkép és cselekvési terv
Előadás az egészségtervről Helyzetkép és cselekvési terv Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben - Területi együttműködések kialakítása TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 Pásztói
RészletesebbenA évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenHogyan mentsd meg a szíved?
Hogyan mentsd meg a szíved? Mivel minden második haláleset oka szív- és érrendszeri betegségbõl adódik, a statisztikán sokat javíthatunk, ha tudjuk, hogyan is küzdjünk e probléma ellen. Pl. már minimális
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenTermészetes népmozgalom
Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal
RészletesebbenEgészség, versenyképesség, költségvetés
Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi
RészletesebbenNépegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.
RészletesebbenNyugdíjak és egyéb ellátások, 2013
Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenIsmertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon
2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép
RészletesebbenNépmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008
2010/19 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 19. szám 2010. március 11. Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 Tartalom 1 Bevezető
Részletesebben5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.
A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin
III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenTARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM
TARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM Ajánlás...3 Demográfia...4 Társadalmi-gazdasági mutatók... 9 Halálozás...12 Morbiditás... 23 Egészséget befolyásoló tényezôk... 25 Egészségügyi ellátórendszer...29 Források...35
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenVándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb
RészletesebbenTájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról
Ikt. szám: 3-2/2018/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megye Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye lakosságának egészségi állapotáról Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenEgészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan
RészletesebbenLépések a fenntarthatóság felé(?) NFFT-MTVSZ-műhelybeszélgetés. A humán erőforrások legfontosabb jellemzői. Jász Krisztina Budapest, május 10.
Lépések a fenntarthatóság felé(?) NFFT-MTVSZ-műhelybeszélgetés A humán erőforrások legfontosabb jellemzői Jász Krisztina Budapest, 2017. május 10. A Keretstratégia egyik alapállítása: az ember a nemzet
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Népesség Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége és területe alapján az ország nagyobb megyéi közé tartozik, az ország területének
RészletesebbenTájékoztató Sárospatak Önkormányzat számára Sárospatak város egészségi állapotáról
Tájékoztató Sárospatak Önkormányzat számára Sárospatak város egészségi állapotáról Készült: 2009. március Készítette: Dr. Borbély Zsuzsanna kistérségi tisztifőorvos Földrajzi adottság, településszerkezet
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenVukovich György: Népesedési helyzet
(elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György (1994): Népesedési helyzet in: Társadalmi riport 1996, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György
Részletesebben