MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK RT. Nem konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés A 2001. december 31-ével záruló évre Ez a Nemzetközi Számviteli Szabványoknak megfelelően összeállított, angol nyelven készült nem konszolidált pénzügyi kimutatások, valamint az arra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés magyar nyelvű fordítása. Bármilyen eltérés vagy vitás kérdés esetében az angol nyelvű változat az irányadó.
Tartalomjegyzék oldal Független könyvvizsgálói jelentés 1 Nem konszolidált éves beszámoló Nem konszolidált mérleg 2001. december 31-ével záruló évre 2 Nem konszolidált eredménykimutatás 3 Nem konszolidált saját tőke változásainak kimutatása a 2001. december 31-ével záruló évre 4 Nem konszolidált cash-flow kimutatás 5 6-35
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Magyar Fejlesztési Bank Rt. tulajdonosa részére: Elvégeztük a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban a Bank ) mellékelt 2001. december 31-i nem konszolidált mérlegének, és a fenti időponttal végződő évre vonatkozó nem konszolidált eredménykimutatásának és cash-flow kimutatásának (a továbbiakban a nem konszolidált pénzügyi kimutatások ) vizsgálatát. A nem konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése a Bank ügyvezetésének hatáskörébe tartozik. A mi feladatunk a nem konszolidált pénzügyi kimutatások hitelesítése könyvvizsgálatunk alapján. A könyvvizsgálatot a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szervezetének Bizottsága ( IFAC ) által közzétett Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok ( ISA ) alapján hajtottuk végre. Fenti szabványok értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén kellő bizonyosságot kell szereznünk arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak-e jelentős mértékű tévedéseket. A könyvvizsgálat magába foglalja a pénzügyi kimutatások tényszámait és kijelentéseit alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát. Emellett tartalmazza az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint a pénzügyi kimutatások bemutatásának értékelését. Meggyőződésünk, hogy munkánk megfelelő alapot nyújt a kiállított záradék megadásához. A 27. Nemzetközi Számviteli Standard előírja a Bank számára a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítését. Véleményünk szerint a Nemzetközi Számviteli Standardok Tanácsa ( IASB ) által elfogadott Nemzetközi Számviteli Standardokkal ( IAS ) összhangban elkészített nem konszolidált pénzügyi kimutatások az előző bekezdésben tárgyalt tételnek a nem konszolidált éves beszámolóra gyakorolt hatását kivéve minden lényeges vonatkozásban megbízhatóan mutatják be a Bank 2001. december 31.-i pénzügyi helyzetét, a 2001. december 31-ével végződő év működési eredményét és az év során a pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokat. Véleményünk korlátozása nélkül felhívjuk a figyelmet, a pénzügyi kimutatások 9. megjegyzésére. A Bank által ellenőrzött két vállalkozás tevékenysége, a Magyar Köztársaság területén a gyorsforgalmi úthálózat építése és üzemeltetése. A Törvény értelmében az adott feladatok elvégzéséhez pénzügyi forrást kell biztosítani a Magyar Államnak. Jelenleg azonban jelentős bizonytalanság van azt illetően, hogy a kártalanítások és a források biztosítása a társaságok részére, milyen mértékben és milyen ütemezésben történnek meg. 2002. július 12. KPMG Hungária Kft. Robert Stöllinger Partner
Nem konszolidált mérleg a 2001. december 31-én záruló évre. Megjegyzés Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Bankkal 4 28,580 16,431 Bankközi kihelyezések 5 46,743 39,164 Hitelek és előlegek, a várható hitelveszteségre képzett értékvesztéssel csökkentve 6 106,966 56,549 Kereskedési célú pénzügyi eszközök 7 3,522 - Értékpapírok 8 30,129 33,512 Részesedések 9 110,552 49,371 Elhatárolt kamatkövetelések és egyéb Elhatárolások 3,196 2,793 Egyéb eszközök 10 1,147 8,664 Tárgyi eszközök 11 4,497 3,571 Eszközök összesen 335,332 210,055 Bankközi hitelek és betétek 12 67,477 84,110 Ügyfelek által elhelyezett betétek 13 7,780 9,278 Kibocsátott értékpapírok 14 109,846 - Fedezeti célú pénzügyi instrumentumok 15 1,322 - Elhatárolt kamatfizetési kötelezettségek és egyéb Elhatárolások 5,844 2,250 Egyéb kötelezettségek 16 2,047 3,414 Kötelezettségek összesen 194,316 99,052 Alárendelt kölcsöntőke 17 9,500 9,500 Jegyzett tőke 18 72,270 47,980 Részvény kibocsátási felár 18 31,336 20,426 Tőkejutatás 18 46,011 - Kötelező tartalékok 19 159 1,933 Felhalmozott eredmény (18,260) 31,164 Saját tőke összesen 131,516 101,503 Források és saját tőke összesen 335,332 210,055 Függő és jövőbeni kötelezettségek 20 353,807 62,724 A 6-35. oldalon található megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik 2
Nem konszolidált eredménykimutatás a 2001. december 31-én záruló évre Megjegyzés Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 15,297 13,150 Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások (10,400) (9,781) Nettó kamatbevétel 22 4,897 3,369 Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztések visszaírás/(képzés) 21 (6,726) (1,733) Egyéb működésből származó bevétel 23 7,015 3,727 Egyéb működésből származó ráfordítás 23 (821) (856) Egyéb céltartalék képzés 21 (18,673) (6,544) Általános és adminisztratív költségek 24 (4,200) (3,722) Adózás előtti eredmény (18,509) (5,759) Társasági adó / Halasztott adó 25 152 (100) Adózott eredmény (18,357) (5,859) A 6-35. oldalon található megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 3
Nem konszolidált cash-flow kimutatás a 2001. december 31-én záruló évre Megjegyzés Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás Adózás előtti eredmény (18,509) (5,759) Az adózott eredmény módosításai Értékcsökkenés, amortizáció és selejtezés 372 205 Várható hitelezési veszteségre képzett céltartalék képzés 21 3,961 1,463 Befektetésekre képzett céltartalék képzés 21 16,645 4,521 Egyéb eszközökre képzett céltartalék képzés /(felszabadítás) 21 (51) 1 Egyéb kockázati céltartalék képzés /(felszabadítás) 21 (897) 924 Tárgyi eszközök eladásából származó nyereség (3) (39) Szokásos tevékenységből származó eszköz- és forrásváltozás Bankközi hitelek és befektetések csökkenése/(növekedése) (7,580) 381 Bankközi hitelek és betétek (csökkenése) (16,633) (22,963) Hitelek növekedése, céltartalék nélkül (54,378) (16,913) Ügyfelek által elhelyezett betétek növekedése / (csökkenése) (1,498) 771 Elhatárolt kamatkövetelések (növekedése)/csökkenése (403) 826 Elhatárolt kamatfizetési kötelezettség növekedése 3,593 313 Egyéb eszközök (növekedése)/csökkenése, céltartalék levonása nélkül 7,570 (7,667) Egyéb kötelezettség növekedése/(csökkenése) (469) 1,500 Társasági adó illetve halasztott adó 25 152 (100) Kereskedési célú pénzügyi instrumentumok változása (3,522) - Fedezeti célú pénzügyi instrumentumok változása 1,322 - Egyéb mozgások 480 105 (69,848) (42,431) Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás Értékpapírok csökkenése 3,383 21,716 Befektetések növekedése, értékvesztés nélkül (77,826) (19,106) Tárgyi eszközök eladásából származó bevétel 29 54 Tárgyi eszközök beszerzése (1,325) (1,260) (75,739) 1,404 Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás Kötvénykibocsátás 109,846 - Részvénykibocsátás 35,200 22,000 Tőkejutatás 12,690 35,000 157,736 57,000 Nettó pénzeszközök növekedése/(csökkenése) 12,149 15,973 Pénzeszközállomány január 1-én 4 16,431 458 Pénzeszközállomány december 31-én 4 28,580 16,431 A 6-35. oldalon található megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 5
1. A BANK TEVÉKENYSÉGE Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: a Bank ) a magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett részvénytársaság, és forintban illetve devizában folytatott kereskedelmi banki tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A Bank elsősorban hosszú lejáratú hitelek nyújtásával és befektetések kezelésével foglalkozik. A Bank székhelye Budapesten, a Nádor u. 31. szám alatt található. A Bankban a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az államot, mint részvénytulajdonost a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Miniszter képviselte 2001 évben. A 2001. évben az átlagos dolgozói létszám 197 fő volt (2000.: 196 fő). 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Az ezen nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban alkalmazott számviteli politika lényeges elemei a következők: (a) Az éves beszámoló készítésének alapelve A jelen nem konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Számviteli Standardok ( IAS ) összhangban készült, melyet a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága ( IASC ) állított össze, és amelyet magyarázatokkal az IASC Állandó Tanácsadó Bizottsága lát el. Kivételt képez az IAS 27, mely a konszolidált éves beszámoló összeállítására vonatkozó nemzetközi számviteli standardokat tartalmazza. Az IAS 27 előírásai szerint a Bank számára kötelező konszolidált éves beszámoló összeállítása. A Bank külön konszolidált éves beszámolót készít. A Bank a Magyarországon érvényben lévő számviteli törvénynek, banki tevékenységre vonatkozó előírásoknak megfelelően vezeti könyveit és állítja össze beszámolóját. Ahhoz, hogy a jelen nem konszolidált éves beszámoló megfeleljen az IAS előírásainak, szükséges volt a magyar számviteli törvény szerint elkészített éves beszámolóban bizonyos módosítások végrehajtása. Ezen módosítások nettó eredményre illetve a saját tőkére vonatkozó hatásának részleteit a 31. pont tartalmazza. A jelen nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban minden összeg millió magyar forintban (mft) kerül kimutatásra. (b) Külföldi fizetőeszközök forintra való átváltása A külföldi devizában lebonyolított ügyletek az ügylet napján érvényes devizaárfolyamon kerülnek átszámításra. A külföldi devizában nyilvántartott eszközök és források értékét a mérleg fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közölt árfolyamon számítják át. Az árfolyamnyereség és -veszteség az eredménykimutatásban kerül kimutatásra. 6
2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) (c) Pénzügyi instrumentumok besorolása A kereskedési pénzügyi eszközök azok az instrumentumok, melyeket a bank főként rövidtávú profitszerzés céljából tart. Ezek közé sorolhatók részesedések, kötvények, egyes megvásárolt hitelek, a nem fedezeti céllal kötött és kezelt derivatív ügyletek, és a pénzügyi instrumentumok eladásából származó kötelezettségek. Az adott kölcsönök és követelések azok a kölcsönök és követelések, melyeket a bank nem rövid távú profitszerzés céljából tart. Az adott kölcsönök és követelések közé tartoznak a bankoknak és ügyfeleknek adott kölcsönök és előlegek, kivéve a megvásárolt hiteleket. A lejáratig tartott eszközök (befektetett eszközök) olyan pénzügyi eszközök, melyek fix vagy meghatározható kifizetésekkel, illetve fix lejárattal rendelkeznek. Ezeket a Bank szándékai és lehetőségei szerint a lejáratig tartja. Ezek közé különféle megvásárolt hitelek, bankoknak és ügyfeleknek adott előlegek valamint egyéb befektetések tartozhatnak. Az értékesíthető eszközök közé sorolandók azok a pénzügyi eszközök, amelyeket a Bank nem kereskedési célból tart, nem a Bank hozott létre, illetve amelyeket a Bank nem lejáratig tart. (d) Bekerülés A Bank főkönyvébe a pénzügyi eszközök és kötelezettségek a teljesítési napon kerülnek felvételre, kivéve a derívatív eszközök melyek a kötésnapon kerülnek felvételre. (e) Értékelés A pénzügyi eszközöket beszerzési költségen kell felvenni a könyvekbe, beleértve a vételi tranzakciós költségeket is. A nyilvántartásba vételt követően minden kereskedési céllal tartott és értékesíthető eszköz nyilvántartása valós piaci értéken történik, kivéve azokat, amelyeknek nincs aktív piacról származó jegyzett piaci ára, és ezért a valós piaci érték nem meghatározható. Ezek az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vannak nyilvántartva. Minden nem kereskedési célú pénzügyi kötelezettség, adott kölcsön és követelés, illetve lejáratig tartott eszköz értékvesztéssel csökkentett amortizált költségen van nyilvántartva. Az amortizált költség az effektív kamatláb módszerrel lett kiszámítva. A díjak és engedmények, köztük a kezdeti tranzakciós költségek, a vonatkozó eszköz nyilvántartási értékének részét képezik. 7
2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) A valós piaci érték megállapításának alapelvei A pénzügyi eszközök valós piaci értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár, a tranzakciós költségek levonása nélkül. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós piaci érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cashflow technikákkal becsülhető meg. A diszkontált cashflow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a management legjobb becslésén alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló feltételű eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak. A tőzsdén nem forgalmazott származtatott pénzügyi termékek valós piaci értéke az az érték, amit a Bank a mérleg fordulónapján, normál üzleti feltételek között és a felek hitelképességére tekintettel érvényesíthetne. Nyereségek és veszteségek a későbbi értékelések során A kereskedési céllal tartott eszközök és értékesíthető eszközök valós piaci értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek közvetlenül az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. (f) Értékpapírok Az értékpapírok lehetnek kereskedési célú, értékesíthető, és lejáratig tartott papírok. Az értékpapírok egyes kategóriáinak értékelése a 2.(e). pontban található. (g) Származtatott pénzügyi instumentumok A működési, hitelezői és befektetői tevékenységéből származó deviza, kamatláb és piaci kockázatok kezelésére a Bank határidős, kamatlábswap és devizaswap ügyleteket, valamint határidős és azonnali devizaműveleteket végez. A derivatív ügyletek ráfordításait és bevételeit piaci jegyzés (mark-to-market) alapján kell megállapítani, az értékváltozásokat az eredménykimutatásban azonnal szerepeltetni kell. 8
2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) (h) Részesedések A meghatározó részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol közvetlen vagy közvetett módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank döntő befolyással bír a cég pénzügyi politikájának és működésének irányítására. A befolyásoló részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol közvetlen vagy közvetett módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank jelentős befolyással bír a cég pénzügyi politikájának és működésének meghatározásában, de nem irányítja azt. Az egyéb részesedések olyan befektetéseket foglalnak magukban, melyek nem felelnek meg az előbbi feltételeknek. A részesedéseket a Bank vezetése tovább stratégiai, reorganizációs, eladásra szánt és egyéb portfoliókra osztja. Az IAS alapján a részesedések az eladásra tartott portfolióba vannak sorolva. A stratégiai befektetések azokat a részesedéseket tartalmazzák, melyeket a Bank hosszú távon kíván portfoliójában tartani, azért, hogy abból jövedelmet termeljen és tőkenövekményt állítson elő. A stratégiai portfolió tartalmazza azon részesedéseket is, melyekbe történő befektetéssel az állam, mint tulajdonos, a Bankot megbízta A reorganizációs befektetések olyan részesedéseket foglalnak magukban, ahol a Bank a társaság reorganizációját látja szükségesnek, annak érdekében, hogy a társaság folytatni tudja tevékenységét, vagy a Bank számára jövedelmet, illetve tőkenövekményt eredményezzen. A reorganizációs tevékenység többek között átszervezési és fejlesztési feladatokat jelent Az eladásra szánt befektetések olyan befektetéseket foglalnak magukban, amelyeket a vezetés egy jövőbeli időpontban el szándékozik adni, bár ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy egy éven belül. Ezek a befektetések tartalmazzák azokat a részesedéseket is, amelyeken a reorganizációt a Bank már befejezte, és így készek az eladásra. Az eladásra szánt befektetések eladásából származó árfolyamnyereségek, illetve veszteségek befektetésenként egyedileg vannak elszámolva a módosított bekerülési értéket alapul véve, mely tartalmazza az értékelés hatását. Az eladásra szánt részesedés eladása után fennmaradó értékelési különbözet a nem konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az egyéb befektetések olyan részesedéseket foglalnak magukban, melyeknek tulajdonságai eltérnek az előbbiekben összegzett három rész-portfolió tulajdonságaitól. Az egyéb befektetések értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra. A befektetések eladásából származó árfolyamnyereségek, illetve veszteségek befektetésenként, a módosított bekerülési értéket alapul véve, egyedileg vannak elszámolva. 9
2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) (i) Tárgyi eszközök és immateriális javak A tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben, a halmozott értékcsökkenés levonása után. Nincs értékcsökkenés elszámolva a földterületekre. Az eszközök hasznos élettartamának alapján kalkulált, lineáris leírási módszer szerinti értékcsökkenési kulcsok a következők: Épületek 2% Irodai és egyéb gépek berendezések 14,5 20% Gépjárművek 20 30% Számítástechnikai eszközök 17 33% Bérleti jog 17% Szoftverek 17 33% (j) Hitelek és várható hitelezési veszteségek után képzett tartalék A Bank által nyújtott hitelek és előlegek az adott hitelek és előlegek soron kerülnek kimutatásra. Azokat a vásárolt hiteleket, amelyeket a Bank nem szándékozik lejáratig tartani, az értékesíthető eszközök között szerepelteti. A hitelek az értékvesztéssel csökkentett, még kintlévő tőkekintlévőségnek megfelelő értéken kerülnek kimutatásra. A hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztések szintje a követelésből származó jövőbeli várható veszteségeknek megfelelő mértékben kerül meghatározásra. A vezetés a tartalékolás kellő szintjét az egyes hitelek, a hitelveszteséggel kapcsolatos korábbi tapasztalatok, az adott gazdasági feltételek, a különböző hitelkategóriák kockázati tényezői és egyéb lényeges tényezők mérlegelése alapján határozza meg, valamint figyelembe vesz minden, a pénzügyi kimutatások lezárását megelőzően elérhető lényeges információt. 10
2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) (k) Általános tartalék Az 1996. évi CXII. számú törvény 75. paragrafusa értelmében a nettó adózott nyereség 10%- ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. A magyar jogszabályok értelmében az általános tartalék növekedése közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, és így nincsen hatása az adott évi eredményre. (l) Általános kockázati céltartalék Az 1996. évi CXII. számú törvény 87. paragrafusa szerint a Bank a kockázatokkal súlyozott eszközállomány 1,25%-ának megfelelő általános kockázati céltartalékot képezhet. A Bank nem él 2001 január 1-től az általános kockázati céltartalék képzésének lehetőségével. (m) Kamat- és jutalékbevételek és ráfordítások A kamatbevételek a fennálló tőkekövetelés alapján elhatárolásra kerülnek, és az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. Abban az esetben, ha a vezetőség tudomására jut olyan tény, mely alapján valószínűsíthető, hogy a valamely adós fizetési kötelezettségeinek a jövőben nem tud eleget tenni, a kamatelhatárolás felfüggesztésre kerül. Minden ilyen jellegű kamatkövetelés a nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban visszavezetésre kerül, és egy mérlegen kívüli függő számlán tartják nyilván. A hitelekkel kapcsolatos jutalékok és díjak a hitel nyújtásának időpontjában teljes egészében megjelennek az eredménykimutatásban. (n) Osztalék bevétel Az osztalék bevételek tárgyidőszakra kerülnek elszámolásra, amennyiben az osztalékfizetés elfogadásra kerül a mérlegkészítés előtt. 11
2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) (o) Devizaügyletek A Bank számviteli nyilvántartásait magyar forintban vezeti (HUF). Az egyéb pénznemben denominált ügyleteket a tranzakció napján érvényes árfolyamon számítják át. Az egyéb pénznemben kimutatott eszközök és források értékét a mérlegfordulónapkor érvényes árfolyamon mutatják ki. Az árfolyamnyereségeket, illetve - veszteségeket az éves eredménykimutatás tartalmazza. (p) Társasági adó Az évente fizetendő társasági adó mértéke a magyar törvények alapján meghatározott adókötelezettségen alapul, amely korrigálva van a halasztott adóval. A társasági adó az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, azon esetek kivételével, amikor olyan tételekre vonatkozik, amelyek közvetlenül a tőkében kerülnek elszámolásra. Ezen esetekben a vonatkozó társasági adó is közvetlenül a tőkében kerül elszámolásra. A fizetendő társasági adó meghatározása a tárgyév adóköteles jövedelme és a magyar törvények szerint megállapított adókulcsok segítségével történik, tekintetbe véve az előző évek esetleges módosításait is. A halasztott adó a kötelezettség módszerrel van meghatározva, az eszközök és források számviteli és az adóalapban elszámolható értékének átmeneti különbségei alapján. A halasztott adó elszámolására akkor kerül sor, ha valószínűsíthető, hogy az átmeneti eltérések kiegyenlítődésekor az eszköz vagy a kötelezettség realizálható. A halasztott adó mértékének meghatározása a magyar törvény szerint megállapított, a nem konszolidált mérleg időpontjában érvényben lévő adókulcsok segítségével történik. A halasztott adó csak akkor kerül elszámolásra, ha az a jövőbeli adóköteles jövedelem terhére kimutatott adófizetési kötelezettséggel vagy követeléssel szemben várhatóan teljes egészében felhasználásra kerül. A magyar adózási jogszabályok előírásai szerint a bankok nem vihetik át negatív adóalapjukat a következő évrekre. (q) Cash-flow A cash-flow kimutatásban a pénzeszközök magukban foglalják a készpénzt, valamint a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett számlapénzből és 3 hónapnál rövidebb lejáratú betétekből származó egyenlegeket. (r) Átminősítések A tárgyévi beszámolóval való összehasonlíthatóság érdekében az előző időszakok pénzügyi beszámolóiban közétett egyes tételek átsorolásra kerültek. 12
3. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK A Bank a következő fő üzleti kockázattal szembesül tevékenysége során: hitelkockázat, kamatkockázat, likviditási kockázat és deviza árfolyamkockázat. A kockázatkezelés elveit a Bank Igazgatósága határozza meg a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által megszabott korlátokon belül. Az így kialakított elvek alkalmazását és betartását az Igazgatóság felügyeli. A Bank olyan jelentéstételi rendszereket alakított ki, amelyek lehetővé teszik a kockázatos területek ellenőrzését. A Bank különféle devizákban köti szerződéseit (beleértve a magyar forintot is), valamint felhasználja a rendelkezésére álló különböző pénzügyi instrumentumokat is. A mérlegben szereplő, illetve mérlegen kívüli eszközök és források az adott devizában kerülnek kimutatásra, és amennyiben nincs ettől eltérő utalás, ezen eszközök és források elszámolása piaci értéken történik, kivéve a fedezeti ügyletként elszámolt eszközöket és forrásokat. A banki tranzakciókat, amennyiben nincs ettől eltérő utalás, piaci árfolyamon hajtják végre. (a) Hitelkockázat A hitelkockázat lényege, hogy a Bank adott ügyfele nem tudja vagy nem akarja teljesíteni a vállalt kötelezettségeit. Hitelkockázat többnyire a hitelfolyósítás, kereskedelmi finanszírozás, a treasury és a Bank által végzett egyéb tevékenységek során merülhet fel. A hitelkockázat kezelésének irányítása a Bank Igazgatóságának a feladata. Ennek keretében elfogadja a hitelezési tevékenységre vonatkozó szabályzatokat, beleértve az engedélyeztetési eljárást, a szabadon felhasználható hitelkeretekre, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a hitelkockázatok mérésénél alkalmazandó elveket, az ügyfelek kockázatminősítését, valamint a vezetőség tevékenységének minőségi és pénzügyi értékelését is. A hitelekből eredő kintlevőségeket negyedévente megvizsgálják. A hiteleket olyan rendszer szerint rangsorolják, amely minőségi szempontokat és számadatokat is tartalmaz. (b) Kamatkockázat A kamatkockázat annak a hatásnak a mértékével mérhető, amelyet a piaci kamatlábak változása gyakorol a kamatrésekre és a nettó kamatjövedelemre. A kamatlábkockázat az adott időszakban lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli tételek nyitott pozíciójának függvénye. A Bank az eszközök és források átárazásának és lejáratának összehangolásával csökkenti ezt a kockázatot, beleértve a származékos termékek felhasználását is. A kamatlábkockázat kezelését az Igazgatóság felhatalmazása alapján az Eszköz-forrás bizottság végzi, amely az egyes ügyletekre pozíciós limiteket határoz meg és folyamatosan figyelemmel kíséri ezeket a limiteket annak érdekében, hogy korlátozza a kamatlábmozgások hatását a folyó hozamokra és a kamatérzékeny eszközök és források értékére. 13
3. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK (FOLYTATÁS) (c) Likviditási kockázat A Bank politikája az eszközök és források, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek olyan szerkezetének kialakítása, amely lehetővé teszi a bevételek maximalizálását, ugyanakkor biztosítja, hogy megfelelő összegek álljanak rendelkezésre valamennyi kötelezettség esedékességkori teljesítéséhez. Cash flow tervek és napi likviditási jelentések készülnek a felső szintű vezetés számára, amelyek elősegítik a likviditási helyzet folyamatos figyelemmel kísérését. (d) Deviza árfolyamkockázat A Bank mérlegében szereplő, illetve mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különböző, külföldi devizákban nyilvántartott eszközök és források. Deviza árfolyamkockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy előrejelzett eszközállomány nagyobb vagy kevesebb az ugyanabban a valutában nyilvántartott forrásállománynál. A Bank a mérlegben szereplő és a mérlegen kívüli eszközök és források devizaszerkezetét határidős devizaügyletek és egyéb fedezeti ügyletek segítségével alakítja. A Bank politikája, hogy nem végez devizaspekulációt és szigorúan korlátozott szabályokon belül nyit devizapozíciót. Az Igazgatóság a törvényben előírt és a belső szabályzatok, valamint az általa elfogadott stratégia alapján határozza meg az egyes szabályzatokat és figyeli azok betartását. Ezeknek a limiteknek a betartását- beleértve a napközbeni limitet is folyamatosan figyelik. 14
4. PÉNZESZKÖZÖK ÉS EGYENLEGEK A MAGYAR NEMZETI BANKKAL Készpénz 2 6 Egyenlegek a Magyar Nemzeti Bankkal: Kötelező tartalék 1,148 395 Egyéb 27,430 16,030 28,580 16,431 A Magyar Nemzeti Bank előírásainak megfelelően a Banknak meghatározott betétek körére tartalékot kell elhelyeznie a jegybanknál. Ennek mértéke 6% (2000 évben: 4%) 5. BANKKÖZI KIHELYEZÉSEK Éven belüli lejáratú 16,209 27,721 1-5 év közötti lejáratú 28,108 9,952 5 éven túli lejáratú 2,426 1,491 46,743 39,164 Az éven belüli kihelyezések magukban foglalnak 3,128 millió Ft (25,516 millió Ft 2000-ben) összegű, pénzintézeteknél devizában elhelyezett betétet. Az éven túli lejáratú bankközi követelésből 5,402Ft (7,246 millió Ft 2000-ben) a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betét. A 2001., illetve 2000. december 31-én meglévő bankközi kihelyezések kamatkondíciói az alábbiak szerint bonthatók meg: Éven belüli forintban 7.3 8.5% 11.72-11.74% Éven túli forintban - 11-12% Éven belüli devizában (EURO, USD) 1.3 6.6% 4.8-6.6% Éven túli devizában (USD, JPY) 4.7 6.6% 4.6-6.6% 15
6. HITELEK ÉS ELŐLEGEK, A VÁRHATÓ HITELEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉSSEL CSÖKKENTVE Éven belüli lejáratú 55,278 33,939 1-5 év közötti lejáratú 38,827 20,608 5 éven túli lejáratú 19,911 5,091 114,016 59,638 Várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés (lsd. Megjegyzés 21) (7,050) (3,089) 106,966 56,549 A 2001., illetve 2000. december 31-én meglévő hitelek kamat kondíciói az alábbiak szerint bonthatók meg: Éven belüli forintban 8.5 13.4% 13-13.8% Éven belüli devizában (CHF, JPY, EURO, USD) 3.9 5.3% 9.6-18% Éven túli forintban 11.2 15.4% 8.44% Éven túli devizában (CHF, JPY, EURO, USD) 2.6 6.8% 2.6-9.6% 7. KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 2001.december 31 2001. január 1 16
Bekerülési érték Nem realizált nyereség /(veszteség) Könyvszerinti érték Bekerülési érték Nem realizált nyereség /(veszteség) Könyvszerinti érték Értékpapírok Magyar államkötvények 3,111 57 3,168 5,699 147 5,846 Kincstárjegyek - - - 456 26 482 Összesen 3,111 57 3,168 6,156 173 6,328 Derivatív pénzügyi eszközök FX futures - 354 354 - - - Összesen - 354 354 - - - 3,111 411 3,522 6,156 173 6,328 A Bank az értékpapírokhoz kapcsolódó nem realizált eredményt nettó piaci érték alapján határozza meg. 8. ÉRTÉKPAPÍROK Bekerülési érték 2001.december 31 2001. január 1 Nem realizált Könyvszerinti Bekerülési Nem realizált nyereség érték érték nyereség /(veszteség) /(veszteség) Könyvszerinti érték Értékesíthető eszközök Magyar államkötvények Ft 8,795 29 8,824 2,602 29 2,631 MNB kötvények Ft 16,968 (152) 16,816 23,365 1,117 24,482 Összesen 25,763 (123) 25,640 25,967 1,146 27,113 Lejáratig tartott eszközök Egyéb kötvények 4,489 4,489 1,389-1,389 Összesen 4,489-4,489 1,389-1,389 30,252 (123) 30,129 27,356 1,146 28,502 A Bank az értékpapírokhoz kapcsolódó nem realizált eredményt nettó piaci érték alapján határozza meg. 17
8. ÉRTÉKPAPÍROK (FOLYTATÁS) A 2001., illetve 2000. december 31-én meglévő hitelviszonyt megtestesítő befektetett értékpapírok devizaneme a magyar forint, kivéve a Magyar Nemzeti Bank által éven túli lejárattal kibocsátott deviza alapú kötvények. A Bank az MNB által kibocsátott deviza kötvényeket 2001. január 1-től értékesíthető kategóriába sorolta. A 2001., illetve 2000. december 31-én meglévő, adósságot megtestesítő befektetett értékpapírok kamat kondíciói az alábbiak szerint bonthatók meg: Magyar Államkötvények, éven belüli, forintban 9% 10% Magyar Államkövények, egy és öt év közötti, forintban 8.2% 10.3% Egyéb bankok által kibocsátott egy és öt év közötti, forintban 10.4% 11.79% Egyéb bankok által kibocsátott öt éven túli, forintban - - Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott éven túli (USD, GBP, JPY) 8.3% 8-10% Kibocsátott kötvények, egy és öt év közötti, forintban 10.3% 12.8% 9. RÉSZESEDÉSEK Meghatározó részesedés 131,720 56,288 Befolyásoló részesedés 4,346 4,470 Egyéb 4,701 2,183 140,767 62,941 Részesedésekre képzett értékvesztés (lsd. Megjegyzés 21) (30,215) (13,570) 110,552 49,371 A Bank meghatározó részesedéseinek jelentős összegű növekedését okozta egy, a stratégiai tevékenységet végző Társaságokba történő részesedés vásárlások, illetve ezen cégekben történt tőkeemelések. 18
9. RÉSZESEDÉSEK (FOLYTATÁS) A Bank lényeges befektetései 2001. illetve 2000. december 31-én a következők voltak: Társaság megnevezése MFB közvetlen tulajdoni hányad MFB közvetlen tulajdoni hányad 2001 2000 Meghatározó részesedés BÁV Rt. 92% 92% Bodrogköz Ingatlan Forgalmazási Kft. 100% 100% Borsod-Abaúj 2000 Kft. 98% 98% Defend Security Kft 60% - Diákhitel Központ Rt. 67% - Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Rt. 100% 100% Falcon Kft. 59% 59% Hollóházi Porcelángyár Rt. 68% 61% Konzumbank Rt. 86% 86% Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. 100% 100% Magyar Értékpapírforgalmazó és Befektetési Rt. - 90% Magyar Gázszolgáltató Kft. 75% - Magyar Kábeltechnológiai Fejlesztési Rt. - 75% Magyar Közmű Kft 51% - Magyar Követeléskezelő Rt. 100% 100% MFB Proxy Kft. 100% 100% MFB Üzemeltetési Kft. 100% 100% MFB Üzletrészhasznosító Kft 100% - Nemzeti Autópálya Rt. 100% 100% Parkforg Kft. 100% 100% Rákóczi Regionális Fejlesztési Rt. - 72% Román Bank Előkészítő Rt. - 100% SAC Rt 90% 40% Siotour Rt. 100% 100% Techno Ingatlanforgalmazási Kft. 100% 100% Tőketárs Kft. 100% 100% Trezorg Kft. 100% 100% Zsolnay Manufaktura Rt. 100% 100% Zsolnay Örökség Kht. 100% 100% Zsolnay Porcelán Rt. 93% 93% 19
9. RÉSZESEDÉSEK (FOLYTATÁS) Befolyásoló részesedés Társaság megnevezése MFB közvetlen tulajdoni hányad 2001 MFB közvetlen tulajdoni hányad 2000 Agrosummit Kft. 41% 41% Elma Swift Kft. 33% 33% Földhitel és Jelzálogbank Rt. 35% 40% Tüköry-Center Kft. 47% 19% Magyar Posta Tetra Rt. 40% - Limpex Rt. 50% 50% Minden, az előbbiekben felsorolt befektetés Magyarországon bejegyzett vállalkozás. A Nemzeti Autópálya Rt., illetve a Nemzeti Autópálya Rt kezelésében lévő Állami Autópálya Kezelő Rt gazdálkodását és működését meghatározó törvényi szabályozások a következők. Az Államháztartási törvény rögzíti, hogy az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön törvények írják elő. Ez a törvény a közutakkal kapcsolatos állami feladatok tekintetében a Közúti közlekedésről szóló törvény (Kkt.). A Kkt. állapítja meg, hogy állami feladat a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése és közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat (így fejlesztés, fenntartás, üzemeltetés) a Kormány, a minisztériumok, ezek szervezetei, intézményei és vállalatai, valamint egyéb költségvetési szervek látják el. A Kkt. elrendeli, hogy a közúthálózat fejlesztésére a pénzügyi forrásokat az éves költségvetési törvényben fejezeti kezelésű célelőirányzatként kell biztosítani. Arra vonatkozóan nincs törvényi szabályozás, hogy a költségvetés a későbbiekben, milyen ütemezéssel és mértékben biztosítja a forrásokat, ebből következően nincs információ arra, hogy, ezek milyen mértékben fogják fedezni a működési és adósságszolgálati kiadásokat a későbbiekben. 10. EGYÉB ESZKÖZÖK Előlegek 916 327 Vevők 170 241 Továbbértékesítésre szánt ingatlanok 36 2 Egyéb eszközök 23 33 Adó visszaigénylések 4 31 Követelések befektetés eladásából - 4,692 Halasztott fizetéssel értékesített követelések - 2,120 Befektetésekkel kapcsolatos elszámolások - 1,256 Osztalékkövetelés - 15 1,149 8,717 Egyéb eszközök után képzett értékvesztés (lsd. Megjegyzések 21) (2) (53) 1,147 8,664 20
11. TÁRGYI ESZKÖZÖK Immateriális javak Ingatlanok Gépek, berendezések Beruházások Összesen Bruttó érték Nyitó 119 2,437 652 1,104 4,312 Növekedés 102 88 911 1,222 2,323 Csökkenés - (90) (136) (1,006) (1,232) Záró 221 2,435 1,427 1,320 5,403 Értékcsökkenés Nyitó 78 252 411-741 Növekedés 29 34 206-269 Csökkenés - 1 103-104 Záró 107 285 514-906 Nettó könyv szerinti érték 2000. december 31. 41 2,185 241 1,104 3,571 2001. december 31. 114 2,150 913 1,320 4,497 12. BANKKÖZI HITELEK ÉS BETÉTEK Éven belüli elhelyezés: Magyar Nemzeti Bank által, forintban 6,667 979 Magyar Nemzeti Bank által, devizában - - Egyéb bankok által, forintban 4,586 5,663 Egyéb bankok által, devizában 3,785 25,663 Éven túli elhelyezés: Magyar Nemzeti Bank által, forintban 4,803 6,677 Magyar Nemzeti Bank által, devizában - - Egyéb bankok által, forintban - - Egyéb bankok által, devizában 47,636 45,128 67,477 84,110 21
12. BANKKÖZI HITELEK ÉS BETÉTEK (FOLYTATÁS) A 2001., illetve 2000. december 31-én meglévő, a Magyar Nemzeti Bank és egyéb bankok által elhelyezett betétek kamat kondíciói az alábbiak szerint bonthatók meg: Magyar Nemzeti Bank és egyéb bankok, Éven belüli, forintban 8.8 13.3% 9.8-12.3% Magyar Nemzeti Bank és egyéb bankok, Éven túli, forintban 9 11.3% 8.3-11% Egyéb bankok, éven belüli (EURO, CHF, GBP, JPY, USD) 0.1 6.1% 3.5-6.1% Magyar Nemzeti Bank és egyéb bankok, Éven túli, devizában (USD, EURO, JPY) 2.5 7.1% 4.6-7.3% 13. ÜGYFELEK ÁLTAL ELHELYEZETT BETÉTEK Éven belüli lejáratra elhelyezett betétek: Forintban 1,427 2,647 Devizában - Éven túli lejáratra elhelyezett betétek Forintban 6,293 21 Devizában 60 6,610 7,780 9,278 A 2001., illetve 2000. december 31-én meglévő ügyfelek által elhelyezett betétek kamat kondíciói az alábbiak szerint bonthatók meg: Éven belüli, forintban 7.8 12% 8-12% Éven túli, forintban 8.3% 8% Éven túli, devizában (USD, EURO) 0.8 3.7% 4.88-5.54% 22
14. KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK A Bank 2001 június 12-án 450,000 millió EURO névértékű kötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátás célja a Bank tevékenységéhez szükséges források biztosítása. A kötvény lejárata 2006. június 12-e, kamatozása fix 5,25%. A kötvénykibocsátás 99,375% árfolyamon történt. A kötvényt a Bank bekerülési értéken tartja nyilván, módosítva a diszkont illetve a kibocsátási költség amortizációjával. 15. FEDEZETI CÉLÚ PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK A Bank által tartott MNB által kibocsátott fix kamatozású devizakötvények kamatkockázatának fedezésére kamat SWAP ügyleteket kötött. A mérlegben szereplő 1,322 millió forint ezen fedezeti ügyletek negatív piaci értékét tükrözik (2001. január 1-én 854 millió forint). 16. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK Kötelezettség a Magyar Államkincstárral szemben 1,054 114 Adóelszámolások 345 110 Szállítók 327 342 Halasztott adófizetési kötelezettség (lsd. Megjegyzések 25.) 178 474 Egyéb tartalékok (lsd. Megjegyzés 21.) 33 931 Követelés vásárlása miatti kötelezettségek - éven túl fizetendő - 1,200 Hitelkonszolidációval kapcsolatos kötelezettség - 143 Egyéb 110 100 2,047 3,414 17. ALÁRENDELT KÖLCSÖNTŐKE A 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában álló Szerencsejáték Rt. 1998. májusában 9,500 millió Ft értékben 10 éves lejáratú, 0%-os kamatozású alárendelt kölcsöntőke kötvényt jegyzett a Banknál. A kötvény 1998. december 29-én megállapodás alapján a Pénzügyminisztérium tulajdonába került, a Magyar Állam mint kötvénytulajdonos egyoldalú nyilatkozatával a kötvény futamidejének 5. éve végéig részvénnyé alakítható át 3:2 arányban. Ezzel 6,334 db 1 millió Ft névértékű részvény feletti jog szerezhető meg. 23
18. JEGYZETT TŐKE, RÉSZVÉNYKIBOCSÁTÁSI FELÁR, TŐKEJUTATÁS A részvények 100%-a a Magyar Állam tulajdonában áll, a tulajdonosi jogok gyakorlója a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. a) Jegyzett tőke A 2001. év során a tulajdonos tőkeemelést valósított meg. A tőkeemelés során a 2001. június 26-i Alapítói határozat értelmében 24,290 darab egyenként 1,000,000 Ft névértékű részvény 145%-os árfolyamon került kibocsátásra. A tőkeemelést a cégbíróság 2001. augusztus 13-ével jegyezte be. 72,270 (1999-ban 47,980) törzsrészvény, egyenként 1 millió forintos névértékkel 72,270 47,980 b) Részvénykibocsátási felár Részvénykibocsátás felár 31,336 20,426 Összesen 103,606 68,406 c) Egyéb tőkejutatás A 2001. évben az MFB Rt. 12,690 millió Ft további tőkejuttatásban részesült, melyet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 12 mezőgazdasági részvénytársaság átadásával teljesített. Ezen juttatást közvetlenül a saját tőke növekedéseként számolta el. 19. KÖTELEZŐ TARTALÉKOK Általános kockázati céltartalék - 1,933 Általános tartalék 159-159 1,933 24
19. KÖTELEZŐ TARTALÉKOK (FOLYTATÁS) (a) Általános kockázati céltartalék A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. sz. törvény szerint a hitelintézeteknek általános kockázati céltartalékot lehet képezniük a kockázatokkal súlyozott eszközök maximum 1,25%-ának összegében. A magyar törvények szerint az általános kockázati céltartalékot az adózatlan eredmény terhére lehet képezni és a magyar éves beszámoló eredménykimutatásban kell elszámolni. A jelen nem konszolidált pénzügyi kimutatásban az általános kockázati céltartalék az adózott eredmény felhasználásaként, illetve visszaírásaként került kimutatásra annak érdekében, hogy a Nemzetközi Számviteli Szabványoknak megfeleljen. (b) Általános tartalék A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. sz. törvény 75. -a értelmében a hitelintézeteknek a tárgyévi adózott eredményük 10%-ának megfelelő fel nem osztható általános tartalékot kell képezniük. Amennyiben az adózott eredmény negatív, a tartalékot fel kell használnia tárgyévi veszteségek fedezeteként az adózott eredmény illetve az általános tartalék erejéig. A Bank a 2000. év végén keletkezett veszteségeinek fedezésére teljes mértékben felhasználta a korábbi évek nyereségéből képzett általános tartalékot. 20. FÜGGŐ ÉS JÖVŐBENI KÖTELEZETTSÉGEK Kihasználatlan hitelkeret 70,302 14,259 Adott garanciák 197,963 33,170 Peres ügyek 608 100 Opciós ügyletek 912 - Kamatswap (nominális összeg) 5,985 10,980 Deviza swap (nominális összeg) 67,122 4,208 Egyéb jövőbeni kötelezettség 10,915 8 353,807 62,725 Az egyéb jővőbeni kötelezettségek, 10,568 mft értékben, hét gazdasági társasággal szemben fennálló tőkeemelési kötelezettséget mutatja. 25
21. ÉRTÉKVESZTÉSEK ÉS CÉLTARTALÉKOK A 2000. december 31-ével végződő év értékvesztéseiben történt nettó mozgások a követelésekre, illetve egyéb kockázatvállalásokra: a) Várható hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés változása: Hitelek Követelések Összesen Záró egyenleg 2000.12.31-én 2,723 366 3,089 Képzés 6,166 832 6,998 Felszabadítás 272-272 Felhasználás 2,234 532 2,765 Záró egyenleg 2001.12.31-én 6,383 667 7,050 Nettó mozgás 3,660 300 3,960 Felhasználás 2,234 532 2,766 Eredménykimutatásban 5,894 832 6,726 b) Egyéb értékvesztés és céltartalék nettó mozgása: Befektetések Egyéb eszközök Mérlegen kívüli tételek Összesen Záró egyenleg 2000.12.31-én 13,570 53 931 14,554 Képzés 21,979 2 115 22,096 Felszabadítás 2,494-928 3,422 Felhasználás 2,840 53 84 2,977 Záró egyenleg 2001.12.31-én 30,215 2 33 230,250 Nettó mozgás 16,645 (51) (897) 15,696 Felhasználás 2,840 53 84 2,977 Eredménykimutatásban 19,485 2 (813) 18,673 Az eszközcsoportokhoz kapcsolódó értékvesztések a megfelelő eszközökből kerültek levonásra. 26
22. NETTÓ KAMATBEVÉTEL Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Ügyfelek 6,974 5,246 Magyar Nemzeti Bank 1,490 1,906 Egyéb bankok 2,860 885 Értékpapírok 3,973 5,113 15,297 13,150 Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ügyfelek (568) (496) Magyar Nemzeti Bank (775) (1,534) Egyéb bankok (3,547) (5,511) Értékpapírok (5,483) (2,232) Egyéb (7) (8) (10,380) (9,781) Kamatkülönbözet 4,897 3,369 27
23. EGYÉB MŰKÖDÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK/RÁFORDÍTÁSOK Egyéb működési bevételek Díjak és jutalékok 1,373 882 Értékpapírok értékesítéséből származó realizált nyereség, nettó 532 747 Befektetések értékesítéséből származó nyereség, 873 1,019 nettó Devizaárfolyam nyereség, nettó 897 - Osztalékbevétel 538 741 Hitelkonszolidációs követelések nyeresége 204 Követelés értékesítés nyeresége, nettó 2,494 168 Egyéb bevétel 104 170 7,015 3,727 Egyéb működési ráfordítások Díjak és jutalékok 143 309 Értékpapírok kereskedésből származó nem realizált veszteség, nettó 532 390 Tárgyi eszköz értékesítésből származó veszteség, nettó 3 - Támogatás 111 Devizaárfolyam veszteség, nettó - 99 Egyéb 32 58 821 856 24. ÁLTALÁNOS ÉS ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK Személyi jellegű ráfordítások 2,435 2,187 Értékcsökkenési leírás 269 196 Egyéb költség 1,496 1,338 4,200 3,721 28
25. ADÓZÁS Az adófizetési kötelezettséget a Bank a hatályos adószabályoknak megfelelően állapítja meg az éves eredmény után. A 2001. december 31-ével lezárult évben a magyar társasági adó 18 % volt (2000.: 18 %.). A halasztott adót a kötelező tartalékok okozzák, amelyek ezen nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban saját tőke elemekként vannak kimutatva. Társasági adó 249 - Halasztott adófizetés időbeli különbség: - Általános kockázati céltartalék (348) 114 - Leányvállalatok átalakulásából származó nyereség - 127 - Árfolyam kockázati céltartalék (40) (61) - Árfolyam veszteségre képzett céltartalék (86) 17 - Országkockázati céltartalék - (97) - Pénzügyi instrumentumok átértékelése 73 - (401) 100 Az eredménykimutatásban szereplő összes Adókötelezettség (152) 100 Halasztott adó kötelezettség egyenlege - Általános kockázati céltartalék - 348 - Árfolyam kockázati céltartalék - 86 - Árfolyam veszteségi céltartalék - 40 - Pénzügyi instrumentumok átértékelése - nyitó 105 - - Pénzügyi instrumentumok átértékelése 73-178 474 Effektív adókulcs A 2000., illetve 2001 éves adózás előtti eredmény negatív volt, ennek megfelelően az effektív adókulcs számítás nem értelmezhető. 29
26. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK Kapcsolt vállalkozásokkal folytatott gazdasági tranzakciók egyenlegei 2001. december 31-én a következők voltak: millió Forint Eszközök Bankközi kihelyezések 1,901 Hitelek, a várható hitelveszteségre képzett értékvestéssel csökkentve 42,801 Értékpapírok 340 Részesedések 104,393 Elhatárolt kamatkövetelések és egyéb elhatárolások 764 Egyéb eszközök 85 Kötelezettségek Bankközi hitelek és betétek 3,330 Ügyfelek által elhelyezett betétek 1,116 Elhatárolt kamatfizetési kötelezettségek és egyéb elhatárolások 4 Egyéb kötelezettségek 26 Eredménykimutatás Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 1,775 Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások (321) 30
27. DEVIZA MÉRLEG ÉS DEVIZA KOCKÁZAT ELEMZÉS Eszközök Pénzeszközök és elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal Forint EURO USD Egyéb deviza Összesen 3,947 24,633 28,580 Bankközi kihelyezések 36,654 10,029 59 46,743 Hitelek, a várható hitelveszteségre képzett Értékvesztéssel csökkentve 70,806 16,339 17,648 2,173 106,966 Kereskedési célú pénzügyi 3,522 3,522 eszközök Értékpapírok 13,313 9,339 3,085 4,393 30,129 Részesedések 110,552 110,552 Elhatárolt kamatkövetelések és 1,921 994 112 169 3,196 egyéb elhatárolások Egyéb eszközök 1,144 3 1,147 Tárgyi eszközök 4,497 4,497 Eszközök összesen (1) 246,356 61,337 20,845 6,794 335,332 Kötelezettségek Bankközi hitelek és betétek 16,056 38,367 12,556 498 67,477 Ügyfelek által elhelyezett betétek 1,487 6,239 54 7,780 Kibocsátott értékpapírok 109,846 109,846 Fedezeti célú pénzügyi 529 566 227 1,322 instrumentumok Elhatárolt kamatfizetési kötelezettség és egyéb Elhatárolások 2,048 3,571 54 171 5,844 Egyéb kötelezettségek 1,489 558 2,047 Kötelezettségek összesen 21,080 159,110 13,230 896 194,316 Alárendelt kölcsöntőke 9,500 9,500 Saját tőke összesen 131,516 131,516 Források összesen (2) 162,096 159,110 13,230 896 335,332 NETTÓ POZÍCIÓ (1) - (2) 84,260 (97,773) 7,615 5,898 Függő és jövőbeni kötelezettségek (54,997) 67,122 (8,128) (3,997) NETTÓ DEVIZA POZÍCIÓ 2000. DECEMBER 31-ÉN 29,263 (30,651) (513) 1,901 - A fenti táblában szereplő tételek a következő árfolyamokon lettek meghatározva: 2001. december 31-i 279,03 Ft/USD, (2000: 284.73 Ft/USD), és 246,33 Ft/EURO (2000: 264.94 Ft/EURO). Megjegyzendő, hogy az 2000. december 31-én le nem hívott hitelnyújtási kötelezettség összegét a táblázat nem tartalmazza. 31
28. ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LEJÁRAT SZERINTI BONTÁSA 0-1 hónap 1-3 hónap 3 hónap - 1 év 1-5 év 5 éven túl Lejárat nélküli Összesen Eszközök Pénzeszközök és 28,580 28,580 elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal Bankközi kihelyezések 832 5,850 9,527 28,108 2,426 46,743 Hitelek, a várható hitelezési 1,003 27,911 22,781 35,477 19,793 106,966 veszteségekre képzett értékvesztéssel csökkentve Kereskedelmi célú pénzügyi 1,997 1,075 449 3,522 eszközök Értékpapírok 1,067 1,991 27,072 30,129 Részesedések 110,552 110,552 Elhatárolt kamatkövetelések 3,196 3,196 És egyéb elhatárolások Egyéb eszközök 28 1,119 1,146 Tárgyi eszközök 4,497 4,497 Eszközök összesen (1) 30,416 34,855 40,612 91,732 22,668 115,049 335,332 Kötelezettségek Bankközi hitelek és betétek 9,952 1,406 3,681 49,237 3,202 67,477 Ügyfelek által elhelyezett 168 146 1,113 1,147 5,206 7,780 Betétek Kibocsátott értékpapírok 109,846 109,846 Fedezeti célú pénzügyi 45 35 691 551 1,322 instrumentumok Elhatárolt kamatfizetési 5,844 5,844 kötelezettség és egyéb elhatárolások Egyéb kötelezettségek 1,216 470 361 2,047 Kötelezettségek összesen 11,381 2,022 11,033 160,921 8,959 194,316 Alárendelt kölcsöntőke 9,500 9,500 Saját tőke összesen 131,516 131,516 Források összesen (2) 11,381 2,022 11,033 160,921 8,959 141,016 335,332 KÜLÖNBSÉG (1) - (2) 19,035 32,833 29,579 (69,189) 13,709 (25,967) 0 A fenti táblában az eszközök és források a Bank üzleti tevékenységét alapul véve megközelítőleg a lejárati periódusoknak megfelelően lettek beállítva. Meg kell jegyeznünk, hogy az év végén fennálló fel nem használt hitelkeret a fenti táblában nincs belefoglalva. 32
29. KAMATKOCKÁZATI KIMUTATÁS ÁTÁRAZÓDÁSI PERIÓDUSOK SZERINTI BONTÁSBAN 0-1 hónap 1-3 hónap 3 hónap - 1 év 1-5 év 5 éven túl Nem kamatozó Összesen Eszközök Pénzeszközök és elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal 28,578 2 28,580 Bankközi kihelyezések 34,091 12,644 8 46,743 Hitelek, a várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztéssel csökkentve 106,966 106,966 Kereskedelmi célú pénzügyi eszközök 3,168 354 3,522 Értékpapírok 979 6,188 3,988 18,974 30,129 Részesedések 110,552 110,552 Elhatárolt kamatkövetelések 3,196 3,195 és egyéb elhatárolások Egyéb eszközök 1,147 1,147 Tárgyi eszközök 4,497 4,497 Eszközök összesen (1) 63,648 128,966 3,996 18,974-119,748 335,332 Kötelezettségek Bankközi hitelek és betétek 9,555 57,011 911 67,477 Ügyfelek által elhelyezett 120 146 1,113 114 6,287 7,780 Betétek Kibocsátott értékpapírok 109,846 109,846 Fedezeti célú pénzügyi instrumentumok 443 313 566 1,322 Elhatárolt kamatfizetési 5,844 5,844 kötelezettség és egyéb elhatárolások Egyéb kötelezettségek 2,047 2,047 Kötelezettségek összesen 10,118 57,470 2,590 109,960 6,287 7,891 194,316 Alárendelt kölcsöntőke 9,500 9,500 Saját tőke 131,516 131,516 Források összesen (2) 10,118 57,470 2,590 109,960 6,287 148,907 335,332 KÜLÖNBSÉG (1) - (2) 53,530 71,496 1,406 (90,986) (6,287) (29,159) - A fenti táblában a kamatozó eszközök és források a Bank üzleti tevékenységét alapul véve megközelítőleg a átárazódási periódusoknak megfelelően lettek beállítva. Meg kell jegyeznünk, hogy az év végén fennálló fel nem használt hitelkeret a fenti táblában nincs belefoglalva. A Bank minden jelentősebb kamatozó eszközének és forrásának kamat kockázatát pozícióról pozícióra kezeli, figyelembe véve a szerződésben rögzített kamatlábakat, kamatváltozási periódusokat, a periódusok lejáratát, pénzügyi instrumentumokat és az előre meghatározott kamat eltérés határokat. 33
30. A MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ÉS AZ IAS SZERINTI SAJÁT TŐKE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG LEVEZETÉSE Saját tőke 2000. december 31. Adózott eredmény 2001 Tőkeemelés és tőkejutatás Eredmény tartalék Kötelező tartalékok Saját tőke 2001 december 31. Magyar éves beszámoló 101,727 1,434 35,200-159 138,520 A magyar beszámolóban törvényi szabályozás szerint elszámolt céltartalékok, illetve tartalék Pótlólagos tartalékképzés részesedésekre, hitelekre 2,634 (2,475) - (159) - - (1,285) (5,821) - - - (7,106) Átértékelés a kereskedési célú részvények (390) 390 - - - - IAS 39-404 - 585-989 Tőkejutatás (megj. 18) (12,690) 12,690 - - Befektetések összeolvadása során realizált eredmény visszafordítása (709) - - - - (709) Halasztott adó (474) 401 - (105) - (178) Nemzetközi éves beszámoló 101,503 (18,357) 47,890 321 159 131,516 A pótlólagos tartalékképzés főbb tényezői: mft - 2000 évi pótlólagos tartalék visszaforgatása 1,155 - Nettó értékvesztés változás diszkontálás és mérlegkészítésig bekövetkezett események miatt (MFB PROXY) (2,483) - Mérlegkészítésig bekövetkezett események miatti nettó értékvesztés elszámolás (befektetések) (4,759) - Mérlegkészítésig bekövetkezett események miatti nettó értékvesztés visszaírás (hitelek) 266 Összesen: (5,821) 34