MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK RT. Nem konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés. A december 31-ével záruló évre

Átírás

1 MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK RT. Nem konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés A december 31-ével záruló évre Ez a Nemzetközi Beszámolókészítési Standardoknak megfelelően összeállított, angol nyelven készült nem konszolidált pénzügyi kimutatások, valamint az arra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés magyar nyelvű fordítása. Bármilyen eltérés vagy vitás kérdés esetében az angol nyelvű változat az irányadó.

2 Tartalomjegyzék oldal Független könyvvizsgálói jelentés 1 Nem konszolidált éves beszámoló Nem konszolidált mérleg december 31-ével záruló évre 2 Nem konszolidált eredménykimutatás 3 Nem konszolidált saját tőke változásainak kimutatása a december 31-ével záruló évre 4 Nem konszolidált cash-flow kimutatás

3 FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Magyar Fejlesztési Bank Rt. tulajdonosa részére: Elvégeztük a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (továbbiakban: a Bank ) december 31-i nem konszolidált mérlegének, évre vonatkozó nem konszolidált eredménykimutatásának, nem konszolidált cash flow kimutatásának és nem konszolidált tőkemozgás kimutatásának (együtt: nem konszolidált pénzügyi kimutatások ) vizsgálatát. A nem konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése a Bank vezetőségének a feladata. A mi feladatunk a nem konszolidált pénzügyi kimutatások hitelesítése könyvvizsgálatunk alapján. A könyvvizsgálatot a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban hajtottuk végre. A fenti irányelvek értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén kellő bizonyosságot kell szereznünk arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak lényeges hatású tévedéseket. A könyvvizsgálat magában foglalja a pénzügyi kimutatások tényszámait és állításait alátámasztó bizonylatok mintavétel alapján történő vizsgálatát. Emellett tartalmazza az alkalmazott számviteli alapelvek és a Bank vezetősége által tett lényegesebb becslések megítélését, valamint a pénzügyi kimutatások összeállításának átfogó értékelését. Meggyőződésünk, hogy munkánk megfelelő alapot nyújt a független könyvvizsgálói jelentés megadásához. A 27. Nemzetközi Számviteli Standard előírja a Bank számára a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítését. Véleményünk szerint a Nemzetközi Beszámolókészítési Standardokkal összhangban elkészített nem konszolidált pénzügyi kimutatások az előző bekezdésben tárgyalt tételnek a nem konszolidált éves beszámolóra gyakorolt hatását kivéve minden lényeges vonatkozásban megbízhatóan mutatják be a Bank december 31-i pénzügyi helyzetét, a december 31- ével végződő év működési eredményét és az év során a pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokat. Véleményünk korlátozása nélkül felhívjuk a figyelmet, a pénzügyi kimutatások 32. megjegyzésére, mely bemutatja a Bank egyes ügyfelekkel szembeni követeléseinek, egyéb követeléseinek, befektetéseinek, valamint függő kötelezettségeinek minősítésével kapcsolatos jelentős bizonytalanságokat, valamint a Bank vezetőségének azokkal kapcsolatos megítélését május 7. KPMG Hungária Kft. Robert Stöllinger Partner

4 Nem konszolidált mérleg a december 31-én záruló évre. Megjegyzés Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Bankkal Bankközi kihelyezések Hitelek és előlegek, a várható hitelveszteségre képzett értékvesztéssel csökkentve Kereskedési célú pénzügyi instrumentumok Értékpapírok Részesedések Elhatárolt kamatkövetelések és egyéb Elhatárolások Egyéb eszközök Tárgyi eszközök Eszközök összesen Bankközi hitelek és betétek Ügyfelek által elhelyezett betétek Kibocsátott értékpapírok Fedezeti célú pénzügyi instrumentumok Elhatárolt kamatfizetési kötelezettségek és egyéb Elhatárolások Egyéb kötelezettségek Kötelezettségek összesen Alárendelt kölcsöntőke Jegyzett tőke Részvény kibocsátási felár Tőkejutatás Kötelező tartalékok Felhalmozott eredmény ( ) (18.260) Saját tőke összesen Források és saját tőke összesen Függő és jövőbeni kötelezettségek A oldalon található megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik 2

5 Nem konszolidált eredménykimutatás a december 31-én záruló évre Megjegyzés Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások (15.611) (10.400) Nettó kamatbevétel Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztések visszaírás/(képzés) 21 (44.484) (6.726) Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek Fizetett jutalék és díjjellegű ráfordítások (1.546) (143) Nettó jutalék és díjbevétel (890) Befektetések értékesítésének eredménye Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztések képzés 21 (61.177) (19.485) Osztalék bevétel Deviza kereskedelem eredménye Egyéb működésből származó bevétel Egyéb működésből származó bevétel Általános és adminisztratív költségek 24 (7.513) (4.200) Egyéb értékvesztés és céltartalék visszaírás/(képzés) 21 (39.477) 811 Egyéb működésből származó ráfordítás 23 (1.352) (678) Egyéb működési ráfordítások (48.342) (4.067) Adózás előtti eredmény ( ) (18.509) Társasági adó / Halasztott adó Adózott eredmény ( ) (18.357) A oldalon található megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 3

6 Nem konszolidált cash-flow kimutatás a december 31-én záruló évre Megjegyzés Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás Adózás előtti eredmény ( ) (18.509) Az adózott eredmény módosításai Értékcsökkenés, amortizáció és selejtezés Várható hitelezési veszteségre képzett céltartalék képzés Befektetésekre képzett céltartalék képzés Egyéb eszközökre képzett céltartalék képzés /(felszabadítás) (51) Egyéb kockázati céltartalék képzés /(felszabadítás) (897) Tárgyi eszközök eladásából származó vesztesség (13) (3) Szokásos tevékenységből származó eszköz- és forrásváltozás Bankközi hitelek és befektetések csökkenése/(növekedése) (7.580) Bankközi hitelek és betétek (csökkenése) (16.633) Hitelek növekedése, céltartalék nélkül ( ) (54.378) Ügyfelek által elhelyezett betétek növekedése / (csökkenése) (1.498) Elhatárolt kamatkövetelések növekedése (2.274) (403) Elhatárolt kamatfizetési kötelezettség növekedése Egyéb eszközök (növekedése)/csökkenése, céltartalék levonása nélkül (1.427) Egyéb kötelezettség csökkenése (497) (469) Társasági adó illetve halasztott adó Kereskedési célú pénzügyi instrumentumok növekedése (8.214) (3.522) Fedezeti célú pénzügyi instrumentumok változása (535) Egyéb mozgások (79.003) (69.848) Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás Értékpapírok (növekedése)/csökkenése ( ) Részesedések (növekedése)/csökkenése, értékvesztés nélkül (77.826) Tárgyi eszközök eladásából származó bevétel Tárgyi eszközök beszerzése (1.046) (1.325) (50.541) (75.739) Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás Kötvénykibocsátás Részvénykibocsátás Tőkejutatás Nettó pénzeszközök növekedése/(csökkenése) (25.999) Pénzeszközállomány január 1-én Pénzeszközállomány december 31-én A oldalon található megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 5

7 1. A BANK TEVÉKENYSÉGE Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: a Bank ) a magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett részvénytársaság, és forintban illetve devizában folytatott kereskedelmi banki tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A Bank elsősorban hosszú lejáratú hitelek nyújtásával és befektetések kezelésével foglalkozik. A Bank jogállását és tevékenységét a többször módosított Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban : az MFB törvény ) szabályozza, mely június 15-én lépett hatályba és egyidejűleg hatályon kívül helyezte a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban : a Törvény ) MFB Rt.-re vonatkozó speciális rendelkezéseit. A Bank székhelye Budapesten, a Nádor u. 31. szám alatt található. A Bankban a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az államot, mint részvénytulajdonost a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető Miniszter képviselte 2002 évben. A évben az átlagos dolgozói létszám 209 fő volt (2001.: 197 fő). 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Az ezen nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban alkalmazott számviteli politika lényeges elemei a következők: (a) Az éves beszámoló készítésének alapelve A jelen nem konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Jelentés Standardok ( IFRS ) összhangban készült, melyet a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága ( IASB ) állított össze, és amelyet magyarázatokkal az IASB Állandó Tanácsadó Bizottsága lát el. Kivételt képez az IAS 27, mely a konszolidált éves beszámoló összeállítására vonatkozó nemzetközi számviteli standardokat tartalmazza. Az IAS 27 előírásai szerint a Bank számára kötelező konszolidált éves beszámoló összeállítása. A Bank külön konszolidált éves beszámolót készít. A Bank a Magyarországon érvényben lévő számviteli törvénynek, banki tevékenységre vonatkozó előírásoknak megfelelően vezeti könyveit és állítja össze beszámolóját. Ahhoz, hogy a jelen nem konszolidált éves beszámoló megfeleljen az IFRS előírásainak, szükséges volt a magyar számviteli törvény szerint elkészített éves beszámolóban bizonyos módosítások végrehajtása. Ezen módosítások nettó eredményre illetve a saját tőkére vonatkozó hatásának részleteit a 31. pont tartalmazza. A jelen nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban minden összeg millió magyar forintban (mft) kerül kimutatásra. (b) Külföldi fizetőeszközök forintra való átváltása A külföldi devizában lebonyolított ügyletek az ügylet napján érvényes devizaárfolyamon kerülnek átszámításra. A külföldi devizában nyilvántartott eszközök és források értékét a mérleg fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közölt árfolyamon számítják át. Az árfolyamnyereség és -veszteség az eredménykimutatásban kerül kimutatásra. 6

8 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) (c) Pénzügyi instrumentumok besorolása A kereskedési pénzügyi eszközök azok az instrumentumok, melyeket a bank főként rövidtávú profitszerzés céljából tart. Ezek közé sorolhatók részesedések, kötvények, egyes megvásárolt hitelek, a nem fedezeti céllal kötött és kezelt derivatív ügyletek, és a pénzügyi instrumentumok eladásából származó kötelezettségek. Az adott kölcsönök és követelések azok a kölcsönök és követelések, melyeket a bank nem rövid távú profitszerzés céljából tart. Az adott kölcsönök és követelések közé tartoznak a bankoknak és ügyfeleknek adott kölcsönök és előlegek, kivéve a megvásárolt hiteleket. A lejáratig tartott eszközök (befektetett eszközök) olyan pénzügyi eszközök, melyek fix vagy meghatározható kifizetésekkel, illetve fix lejárattal rendelkeznek. Ezeket a Bank szándékai és lehetőségei szerint a lejáratig tartja. Ezek közé különféle megvásárolt hitelek, bankoknak és ügyfeleknek adott előlegek valamint egyéb befektetések tartozhatnak. Az értékesíthető eszközök közé sorolandók azok a pénzügyi eszközök, amelyeket a Bank nem kereskedési célból tart, nem a Bank hozott létre, illetve amelyeket a Bank nem lejáratig tart. (d) Bekerülés A Bank főkönyvébe a pénzügyi eszközök és kötelezettségek a teljesítési napon kerülnek felvételre, kivéve a derívatív eszközök melyek a kötésnapon kerülnek felvételre. (e) Értékelés A pénzügyi eszközöket beszerzési költségen kell felvenni a könyvekbe, beleértve a vételi tranzakciós költségeket is. A nyilvántartásba vételt követően minden kereskedési céllal tartott és értékesíthető eszköz nyilvántartása valós piaci értéken történik, kivéve azokat, amelyeknek nincs aktív piacról származó jegyzett piaci ára, és ezért a valós piaci érték nem meghatározható. Ezek az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vannak nyilvántartva. Minden nem kereskedési célú pénzügyi kötelezettség, adott kölcsön és követelés, illetve lejáratig tartott eszköz értékvesztéssel csökkentett amortizált költségen van nyilvántartva. Az amortizált költség az effektív kamatláb módszerrel lett kiszámítva. A díjak és engedmények, köztük a kezdeti tranzakciós költségek, a vonatkozó eszköz nyilvántartási értékének részét képezik. 7

9 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) A valós piaci érték megállapításának alapelvei A pénzügyi eszközök valós piaci értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár, a tranzakciós költségek levonása nélkül. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós piaci érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cashflow technikákkal becsülhető meg. A diszkontált cashflow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a management legjobb becslésén alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló feltételű eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak. A tőzsdén nem forgalmazott származtatott pénzügyi termékek valós piaci értéke az az érték, amit a Bank a mérleg fordulónapján, normál üzleti feltételek között és a felek hitelképességére tekintettel érvényesíthetne. Nyereségek és veszteségek a későbbi értékelések során A kereskedési céllal tartott eszközök és értékesíthető eszközök valós piaci értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek közvetlenül az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. (f) Értékpapírok Az értékpapírok lehetnek kereskedési célú, értékesíthető, és lejáratig tartott papírok. Az értékpapírok egyes kategóriáinak értékelése a 2.(e). pontban található. (g) Származtatott pénzügyi instumentumok A működési, hitelezői és befektetői tevékenységéből származó deviza, kamatláb és piaci kockázatok kezelésére a Bank határidős, kamatlábswap és devizaswap ügyleteket, valamint határidős és azonnali devizaműveleteket végez. A derivatív ügyletek ráfordításait és bevételeit piaci jegyzés (mark-to-market) alapján kell megállapítani, az értékváltozásokat az eredménykimutatásban azonnal szerepeltetni kell. 8

10 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) (h) Részesedések A meghatározó részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol közvetlen vagy közvetett módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank döntő befolyással bír a cég pénzügyi politikájának és működésének irányítására. A befolyásoló részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol közvetlen vagy közvetett módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank jelentős befolyással bír a cég pénzügyi politikájának és működésének meghatározásában, de nem irányítja azt. Az egyéb részesedések olyan befektetéseket foglalnak magukban, melyek nem felelnek meg az előbbi feltételeknek. A részesedéseket a Bank vezetése tovább befektetési célú, eladásra szánt és egyéb (technikai) portfoliókra osztja. Az IFRS alapján a részesedések az eladásra tartott portfolióba vannak sorolva. Az értékvesztés közvetlenül az eredménykimutatásban van elszámolva A befektetési célú portfolió azokat a részesedéseket tartalmazzák, melyeket a Bank hosszú távon kíván portfoliójában tartani, azért, hogy abból jövedelmet termeljen és tőkenövekményt állítson elő. A stratégiai portfolió tartalmazza azon részesedéseket is, melyek az MFB törvény rendelkezései alapján a Bank befektetési portfoliójába kerülhetnek. Az eladásra szánt befektetések olyan befektetéseket foglalnak magukban, amelyeket a vezetés egy jövőbeli időpontban el szándékozik adni. Az eladásra szánt befektetések eladásából származó árfolyamnyereségek, illetve veszteségek befektetésenként egyedileg vannak elszámolva a módosított bekerülési értéket alapul véve, mely tartalmazza az értékelés hatását. Az eladásra szánt részesedés eladása után fennmaradó értékelési különbözet a nem konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az egyéb befektetések olyan részesedéseket foglalnak magukban, melyeknek tulajdonságai eltérnek az előbbiekben összegzett három rész-portfolió tulajdonságaitól. Az egyéb befektetések értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra. A befektetések eladásából származó árfolyamnyereségek, illetve veszteségek befektetésenként, a módosított bekerülési értéket alapul véve, egyedileg vannak elszámolva. 9

11 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) (i) Tárgyi eszközök és immateriális javak A tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben, a halmozott értékcsökkenés levonása után. Nincs értékcsökkenés elszámolva a földterületekre. Az eszközök hasznos élettartamának alapján kalkulált, lineáris leírási módszer szerinti értékcsökkenési kulcsok a következők: Ingatlanok 2-6% Irodai és egyéb gépek berendezések 14,5 20% Gépjárművek 20% Számítástechnikai eszközök 17 33% Bérleti jog 17% Szoftverek % Egyéb immateriális javak 17 33% (j) Hitelek és várható hitelezési veszteségek után képzett tartalék A Bank által nyújtott hitelek és előlegek az adott hitelek és előlegek soron kerülnek kimutatásra. Azokat a vásárolt hiteleket, amelyeket a Bank nem szándékozik lejáratig tartani, az értékesíthető eszközök között szerepelteti. A hitelek az értékvesztéssel csökkentett, még kintlévő tőkekintlévőségnek megfelelő értéken kerülnek kimutatásra. A hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztések szintje a követelésből származó jövőbeli várható veszteségeknek megfelelő mértékben kerül meghatározásra. A vezetés a tartalékolás kellő szintjét az egyes hitelek, a hitelveszteséggel kapcsolatos korábbi tapasztalatok, az adott gazdasági feltételek, a különböző hitelkategóriák kockázati tényezői és egyéb lényeges tényezők mérlegelése alapján határozza meg, valamint figyelembe vesz minden, a pénzügyi kimutatások lezárását megelőzően elérhető lényeges információt. 10

12 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) (k) Általános tartalék Az évi CXII. számú törvény 75. paragrafusa értelmében a nettó adózott nyereség 10%- ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. A magyar jogszabályok értelmében megképzett és felhasználása általános tartalék a Nemzetközi Beszámolóban közvetlenül az eredménytartalékot változtatja, és így nincsen hatása az adott évi eredményre. (l) Általános kockázati céltartalék Az évi CXII. számú törvény 87. paragrafusa szerint a Bank a kockázatokkal súlyozott eszközállomány 1,25%-ának megfelelő általános kockázati céltartalékot képezhet. A Bank nem él 2001 január 1-től az általános kockázati céltartalék képzésének lehetőségével. (m) Kamat- és jutalékbevételek és ráfordítások A kamatbevételek a fennálló tőkekövetelés alapján elhatárolásra kerülnek, és az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. Abban az esetben, ha a vezetőség tudomására jut olyan tény, mely alapján valószínűsíthető, hogy a valamely adós fizetési kötelezettségeinek a jövőben nem tud eleget tenni, a kamatelhatárolás felfüggesztésre kerül. Minden ilyen jellegű kamatkövetelés a nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban visszavezetésre kerül, és egy mérlegen kívüli függő számlán tartják nyilván. A hitelekkel kapcsolatos jutalékok és díjak a hitel nyújtásának időpontjában teljes egészében megjelennek az eredménykimutatásban. (n) Osztalék bevétel Az osztalék bevételek tárgyidőszakra kerülnek elszámolásra, amennyiben az osztalékfizetés elfogadásra kerül a mérlegkészítés előtt. 11

13 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) (o) Devizaügyletek A Bank számviteli nyilvántartásait magyar forintban vezeti (HUF). Az egyéb pénznemben denominált ügyleteket a tranzakció napján érvényes árfolyamon számítják át. Az egyéb pénznemben kimutatott eszközök és források értékét a mérlegfordulónapkor érvényes árfolyamon mutatják ki. Az árfolyamnyereségeket, illetve - veszteségeket az éves eredménykimutatás tartalmazza. (p) Társasági adó Az évente fizetendő társasági adó mértéke a magyar törvények alapján meghatározott adókötelezettségen alapul, amely korrigálva van a halasztott adóval. A társasági adó az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, azon esetek kivételével, amikor olyan tételekre vonatkozik, amelyek közvetlenül a tőkében kerülnek elszámolásra. Ezen esetekben a vonatkozó társasági adó is közvetlenül a tőkében kerül elszámolásra. A fizetendő társasági adó meghatározása a tárgyév adóköteles jövedelme és a magyar törvények szerint megállapított adókulcsok segítségével történik, tekintetbe véve az előző évek esetleges módosításait is. A halasztott adó a kötelezettség módszerrel van meghatározva, az eszközök és források számviteli és az adóalapban elszámolható értékének átmeneti különbségei alapján. A halasztott adó elszámolására akkor kerül sor, ha valószínűsíthető, hogy az átmeneti eltérések kiegyenlítődésekor az eszköz vagy a kötelezettség realizálható. A halasztott adó mértékének meghatározása a magyar törvény szerint megállapított, a nem konszolidált mérleg időpontjában érvényben lévő adókulcsok segítségével történik. A halasztott adó csak akkor kerül elszámolásra, ha az a jövőbeli adóköteles jövedelem terhére kimutatott adófizetési kötelezettséggel vagy követeléssel szemben várhatóan teljes egészében felhasználásra kerül. A magyar adózási jogszabályok előírásai szerint a bankok nem vihetik át negatív adóalapjukat a következő évekre. (q) (r) Cash-flow A cash-flow kimutatásban a pénzeszközök magukban foglalják a készpénzt, valamint a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett számlapénzből és 3 hónapnál rövidebb lejáratú betétekből származó egyenlegeket. Átminősítések A tárgyévi beszámolóval való összehasonlíthatóság érdekében az előző időszakok pénzügyi beszámolóiban közétett egyes tételek átsorolásra kerültek. 12

14 3. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK A Bank a következő fő üzleti kockázattal szembesül tevékenysége során: hitelkockázat, kamatkockázat, likviditási kockázat és deviza árfolyamkockázat. A kockázatkezelés elveit a Bank Igazgatósága határozza meg a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által megszabott korlátokon belül. Az így kialakított elvek alkalmazását és betartását az Igazgatóság felügyeli. A Bank olyan jelentéstételi rendszereket alakított ki, amelyek lehetővé teszik a kockázatos területek ellenőrzését. A Bank különféle devizákban köti szerződéseit (beleértve a magyar forintot is), valamint felhasználja a rendelkezésére álló különböző pénzügyi instrumentumokat is. A mérlegben szereplő, illetve mérlegen kívüli eszközök és források az adott devizában kerülnek kimutatásra, és amennyiben nincs ettől eltérő utalás, ezen eszközök és források elszámolása piaci értéken történik, kivéve a fedezeti ügyletként elszámolt eszközöket és forrásokat. A banki tranzakciókat, amennyiben nincs ettől eltérő utalás, piaci árfolyamon hajtják végre. (a) Hitelkockázat A hitelkockázat lényege, hogy a Bank adott ügyfele nem tudja vagy nem akarja teljesíteni a vállalt kötelezettségeit. Hitelkockázat többnyire a hitelfolyósítás, kereskedelmi finanszírozás, a treasury és a Bank által végzett egyéb tevékenységek során merülhet fel. A hitelkockázat kezelésének irányítása a Bank Igazgatóságának a feladata. Ennek keretében elfogadja a hitelezési tevékenységre vonatkozó szabályzatokat, beleértve az engedélyeztetési eljárást, a szabadon felhasználható hitelkeretekre, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a hitelkockázatok mérésénél alkalmazandó elveket, az ügyfelek kockázatminősítését, valamint a vezetőség tevékenységének minőségi és pénzügyi értékelését is. A hitelekből eredő kintlévőségeket negyedévente megvizsgálják. A hiteleket olyan rendszer szerint rangsorolják, amely minőségi szempontokat és számadatokat is tartalmaz. (b) Kamatkockázat A kamatkockázat annak a hatásnak a mértékével mérhető, amelyet a piaci kamatlábak változása gyakorol a kamatrésekre és a nettó kamatjövedelemre. A kamatlábkockázat az adott időszakban lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli tételek nyitott pozíciójának függvénye. A Bank az eszközök és források átárazásának és lejáratának összehangolásával csökkenti ezt a kockázatot, beleértve a származékos termékek felhasználását is. A kamatlábkockázat kezelését az Igazgatóság felhatalmazása alapján az Eszköz-forrás bizottság végzi, amely az egyes ügyletekre pozíciós limiteket határoz meg és folyamatosan figyelemmel kíséri ezeket a limiteket annak érdekében, hogy korlátozza a kamatlábmozgások hatását a folyó hozamokra és a kamatérzékeny eszközök és források értékére. 13

15 3. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK (FOLYTATÁS) (c) Likviditási kockázat A Bank politikája az eszközök és források, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek olyan szerkezetének kialakítása, amely lehetővé teszi a bevételek maximalizálását, ugyanakkor biztosítja, hogy megfelelő összegek álljanak rendelkezésre valamennyi kötelezettség esedékességkori teljesítéséhez. Cash flow tervek és napi likviditási jelentések készülnek a felső szintű vezetés számára, amelyek elősegítik a likviditási helyzet folyamatos figyelemmel kísérését. (d) Deviza árfolyamkockázat A Bank mérlegében szereplő, illetve mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különböző, külföldi devizákban nyilvántartott eszközök és források. Deviza árfolyamkockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy előrejelzett eszközállomány nagyobb vagy kevesebb az ugyanabban a valutában nyilvántartott forrásállománynál. A Bank a mérlegben szereplő és a mérlegen kívüli eszközök és források devizaszerkezetét határidős devizaügyletek és egyéb fedezeti ügyletek segítségével alakítja. A Bank politikája, hogy nem végez devizaspekulációt és szigorúan korlátozott szabályokon belül nyit devizapozíciót. Az Igazgatóság a törvényben előírt és a belső szabályzatok, valamint az általa elfogadott stratégia alapján határozza meg az egyes szabályzatokat és figyeli azok betartását. Ezeknek a limiteknek a betartását- beleértve a napközbeni limitet is folyamatosan figyelik. 14

16 4. PÉNZESZKÖZÖK ÉS EGYENLEGEK A MAGYAR NEMZETI BANKKAL Készpénz 4 2 Egyenlegek a Magyar Nemzeti Bankkal: Kötelező tartalék Egyéb A Magyar Nemzeti Bank előírásainak megfelelően a Banknak meghatározott betétek körére tartalékot kell elhelyeznie a jegybanknál. Ennek mértéke 5% (2001 évben: 6%) 5. BANKKÖZI KIHELYEZÉSEK Éven belüli lejáratú év közötti lejáratú éven túli lejáratú Az éven túli lejáratú bankközi követelésből millió Ft (5.402 millió Ft 2001-ben) a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betét. A 2002., illetve december 31-én meglévő bankközi kihelyezések kamatkondíciói az alábbiak szerint bonthatók meg: Éven belüli forintban - 7,3 8,5% Éven túli forintban - - Éven belüli devizában (EURO, USD) 2,974% 1,3 6,6% Éven túli devizában (USD, JPY) - 4,7 6,6% 15

17 6. HITELEK ÉS ELŐLEGEK, A VÁRHATÓ HITELEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉSSEL CSÖKKENTVE Éven belüli lejáratú év közötti lejáratú éven túli lejáratú Várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés (lsd. Megjegyzés 21) (48.359) (7.050) A 2002., illetve december 31-én meglévő hitelek kamat kondíciói az alábbiak szerint bonthatók meg: Éven belüli forintban 8,5-10,04% 8,5 13,4% Éven belüli devizában (CHF, JPY, EURO, USD) - 3,9 5,3% Éven túli forintban 7,01-12,5% 11,2 15,4% Éven túli devizában (CHF, JPY, EURO, USD) 2,72-5,41% 2,6 6,8% 16

18 7. KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Bekerülési érték 2002.december december 31 Nem realizált Könyvszerinti Bekerülési Nem realizált Könyvszerinti nyereség érték érték nyereség érték /(veszteség) /(veszteség) Értékpapírok Magyar államkötvények (60) Kincstárjegyek Összesen (60) Derivatív pénzügyi eszközök FX futures Összesen (60) A Bank az értékpapírokhoz kapcsolódó nem realizált eredményt nettó piaci érték alapján határozza meg. 8. ÉRTÉKPAPÍROK Bekerülési érték 2002.december december 31 Nem realizált Könyvszerinti Bekerülési Nem realizált Könyvszerinti nyereség érték érték nyereség érték /(veszteség) /(veszteség) Értékesíthető eszközök Magyar államkötvények Ft (622) MNB kötvények Ft (476) (152) Összesen (1.098) (123) Lejáratig tartott eszközök Egyéb kötvények Összesen (1.098) (123) A Bank az értékpapírokhoz kapcsolódó nem realizált eredményt nettó piaci érték alapján határozza meg. 17

19 8. ÉRTÉKPAPÍROK (FOLYTATÁS) A illetve december 31-én meglévő hitelviszonyt megtestesítő befektetett értékpapírok devizaneme a magyar forint, kivéve a Magyar Nemzeti Bank által éven túli lejárattal kibocsátott deviza alapú kötvények. A Bank az MNB által kibocsátott deviza kötvényeket január 1-től értékesíthető kategóriába sorolta. A 2002., illetve december 31-én meglévő, adósságot megtestesítő befektetett értékpapírok kamat kondíciói az alábbiak szerint bonthatók meg: Magyar Államkötvények, éven belüli, forintban 8,5-9,5% 9% Magyar Államkövények, egy és öt év közötti, forintban 6,25-10,5% 8,2% Egyéb bankok által kibocsátott egy és öt év közötti, forintban 8,39% 10,4% Egyéb bankok által kibocsátott öt éven túli, forintban - - Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott éven túli (USD, GBP, JPY) 8,75-10,% 8,3% Kibocsátott kötvények, egy és öt év közötti, forintban 8,74-9,8% 10,3% 9. RÉSZESEDÉSEK Meghatározó részesedés Befolyásoló részesedés Egyéb Részesedésekre képzett értékvesztés (lsd. Megjegyzés 21) (48.279) (30.215) A Bank meghatározó részesedéseinek jelentős összegű növekedését okozta egy, a stratégiai tevékenységet végző Társaságokba történő részesedés vásárlások, illetve ezen cégekben történt tőkeemelések. 18

20 9. RÉSZESEDÉSEK (FOLYTATÁS) A Bank lényeges befektetései illetve december 31-én a következők voltak: Társaság megnevezése MFB közvetlen tulajdoni hányad MFB közvetlen tulajdoni hányad Meghatározó részesedés BÁV Rt. - 92% Bodrogköz Ingatlan Forgalmazási Kft % Borsod-Abaúj 2000 Kft. 100% 98% Defend Security Kft 60% 60% Dél Gabona Rt. 100% - Diákhitel Központ Rt. - 67% Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Rt. 100% 100% Falcon Kft. - 59% Hollóházi Porcelángyár Rt. 93% 68% Hungexpo Rt. 82% - Konzumbank Rt. 96% 86% Limpex Rt. 100% 50% Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. 100% 100% Magyar Gázszolgáltató Kft. 100% 75% Magyar Közmű Kft 100% 51% Magyar Követeléskezelő Rt. 100% 100% MFB Proxy Kft. 100% 100% MFB Üzemeltetési Kft. 100% 100% MFB Üzletrészhasznosító Kft - 100% Nemzeti Autópálya Rt % Parkforg Kft % SAC Rt - 90% Siotour Rt. 100% 100% Techno Ingatlanforgalmazási Kft. 100% 100% Tőketárs Kft. 100% 100% Trezorg Kft % Tüköry-Center Kft. 100% 47% Zsolnay Manufaktura Rt. 100% 100% Zsolnay Örökség Kht. 100% 100% Zsolnay Porcelán Rt. 98% 93% 19