Európai Atelier 70 Fenntartható területfejlesztési, környezetkutatàsi és menedzsment szaktanácsadó Kft Statisztikai szám : 12545869-7430-113-09 Adószàm. 12545869-2-09 Bankszámla szàm : 11722003-20090120 Európa történelmi háttere Európa = görög filozófia római jog jeruzsálemi hit germán, szelt és egyébb befolyások. 325-ben a Nécieai zsinat eggyek) (irányító elképzelés-legyetek Megtestesülés, - a test és az anyag létezô valóság (természetés mûszakitudományok) Személy, - társadalmi elhivatottság, szabadság és felelôsség az új jogrendszer alapjai.(hegel, Marx) Idõ és a Történelem fogalmának értelmezése. (meghalt Poncius Pilátus alatt), linéáris és elôremutató. Az ember mint a történelem egyszeri és megismételhetetlen. Fejlôdés fogalma. Múzeumok. Európai civilizációnk feszültségekkel, disszonanciával teli kultúra, melynek örökké fenyegetett egyensúlya befejezetlen kutatómunkákat, szenzációs felfedezéseket, kalandot kínál. E= mc2 Amelynek az új olvasata: Európa= Ázsia félszigete, szorozva intenzív kultúrával. H- 4069 EGYEK Petôfi Sándor út 7 tél./fax +3652-378.295 754. Mozarab krónika CH-1211 GENEVE 2 Case postale 2030 E-mail : turchan@matavnet.hu 1
Poitier-i csatat (732 Charles Martel) Isidor de Séville Europens Arabum, «hazatértek hazáikba. VIII - IX. század Carlus Magnus (742-814) Nagy Károly (fils de Pépin le bref), egységes pénz, akadémia Aix-ben (Alcuin, Paul Diacre, Théodulf) A kettôsség Pápa Császár. Léon III (750-816 )megkoronázza Nyugati Császárnak. Xlll - XlV. század Szép Fülöp elsô állami nagyhatalom. Szembesülés a Pápasággal és a császársággal. Dante (1265-1321) "A monarchiáról (De Monarchia), a Pápától kapja szuverénitását a Császár. Pierre Dubois (1250-1320), az asszonyok helyzete, a több nyelvüség elônyei, állami konföderáció zsinattal, arbitázs, gazdasági embargó. XV. század Podiebrad cseh király (1420-1471) és Antoine Marini, «Traité d'alliance et de konfederáció", parlament (egyszerû többség), alkotmánybíróság, közös hadsereg és közös költségvetés. Aeneas Silvius Piccolomini (1405-1464) II. Piusz «Európa a mi hazánk a mi házunk» XVl. szàzad Francisco de Victoria (1529-1596) és Francisco Suarez (1548-1617) «Emberi jogok szövetsége», Jean Bodin (1529-1596) egoizmus a politika bölcessége «a hercegek nagysága, nem más mind a szomszéd kirablása», Erasmus (1466-1536) az uralkodók a háború okai, a határok szentesítése. 2
Az első Európai Unió a két ország köztársasága Lituánia és Lengyelország között. XVll. szàzad Az Evangéliumban az egység kulcsa. Emeric Crucé ( ) a gazdaság egyesülés alapköve, európai parlament és szenátus létrehozása, oktatás a háború ellen, Comenius (1592-1670) a modern európai és tudomány alapjai a «mi európánkat» egy nemzetközi akadémia irányítíná, duc de Sully (1560-1641) mindenki rá hivatkozik de senki nem olvasta, európa egyesítése a református államok körül, XVlll. szàzad l'abbé de Saint-Pierre ( 1658-1743)»Az örök béka» EU svájci és holland modelre, William Penn (1644-1718) uralkodói konfederáció, a pacifizmus megalapítója. Gottfried Wilhelm von Leibnitz (1646-1716) «a világ változatossága csak az egységben élvezetes» európa több színû kulturájának a különbségek megtartása melleti egysége, több nemzeti akadémiát alapít, Voltaire (1694-1778) "«egkell vizsgálnunk mai helyzetünket és nem azt, ahol nem lehetünk» XlX. szàzad Friedrich von Gentz (1764-1832) Metternich tanácsadója, világ állam, államok federációja, Johan Wolfgang von Goethe (1749-1832) ellenzi a nacionalizmusok kialakulását és kihangsúlyozza, hogy az európai kultóra a feszültségeken és az önkritikán alapszik, Georg Fridrich Hegel (1770-1831) Ázsia a történelem kezdete, míg Európa a történelem vége, 3
Leopold Ranke (1795-1886) elsô tudományos tanulmány európáról, Victor Hugo (1802-1885) az Európai Egyesült Államok, Nikolay Danyilevskij (1871) orosz természettudós és filozófus «Oroszország és Európa» Pánszláv unió melyben Magyarország is helyet kapott volna de nagyából a trianoni határok között. Pierre-Joseph Proudhon (1809-1865), Carlo Cateano (1801-1896), Giuseppe Manzini (1807-1872) a federalizmus atyai, megálmodják a nemzetiségeken alapuló federalizmust, Johan Gaspar Bluntschi (1808-1881) kettôs hovatartozás és európai állampolgárság, Ernst Renan (1823-1892) Sorbonne 1882 «Mit is jelent a nemzet» XX. század Richard Coudenhove - Kalergi () páneurópai mozgalom «elérkezett Európa órája» Aristide Briand (1862-1932) és Alexis Léger (1887-1975 "Saint-John Perse") 1929 Nemzetek Szövetsége «Európai Konfederáció megvalósíthatósági tervel. Emmanuel Mounier (1905-1950) leleplezi a kapitalizmus legnagyobb hibáit : a gazdaság, a szociális intézmények káoszát, az individualizmust, megalakítja a perszonalista mozgalmat, Jaques Maritain (1882-1973) «egy humán politika elvei+ Denis de Rougemond (1906-1985) 4
Hogyan született az Európai Közösség? 1945-1950 OECD 1948 Hágai Konferencia 1949 CEO Európai Tanács Európai Együttmûködési szervezet (Marshalterv) 1949 CEC Európai Kultur Központ "Az alkotási központok szerepe az európai kultúra fejlôdésében". 1950 Schumann-terv 1951 CECA Európai Szén- és Acélközössék 1957 CEE Európai Gazdasági Közösség (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux-országok) 1957 EURATOM Európai Atomenergia Közösség 1967 CE Európai Közösség 1973 Dánia, Anglia, Irország 1979 Európai parlament 1981 Görögország 1986 Portugália, Spanyolország 1993 EU Európai Unio (Maastricht-i szerzôdés) 1995 Ausztria, Finnország, Svédország 1999 EURO Pénzügy Unió Mi a lényege? 1 15 ország, 370 milió lakós egységes piaca, 2 Négy alapvetô szabadság jog : személyek, áruk, tôke és szolgáltatások szabad mozgása, 5
3 Közös politikák vám, mezôgazdaság, kutatás, technológia transzfer, regionális fejlesztés, energia, infrastruktúra és szociálpolitika. 4 a fentiek megvalósítását közös programokkal és projektekkel segítik elô. Mi az Európai Unióról szóló szerzôdés lényege? 1 A tagállamok minden állampolgára egyben az Unió állampolgára is, akinek joga van arra, hogy szabadon mozogjon és letelepedjen bármely állam területén. 2 Gazdasági, pénzügyi, belügyi, igazségügyi és szociális integráció, 3 A Nemzeti szuverénitás fokozatos átruházása az Unióra a közös politika érdekében, 4 A politikai unió keretében közös kül- és biztonságpolitika. 5 1999. január 1-jétôl az Unió megvalósítja a Pénzügyi Unió harmadik szakaszát, melynek jegyében egyetlen közös fizetési eszköz - az Euro - lesz forgalomban. 6 A szubszidiaritás elve. Az európai intézmények helyes nevei : Elsô pillér : CE Európai Közösség CECA Európai szén és acélközösség és az Euratom A második pillér : PESC közös kül- és védelmi politika A harmadik pillér : JAI igazságügyi és belpolitikai együttmûködés Az Európai Unioról szoló Maastrich-i szerzôdés (1993. November 1) nyomán egy egyetlen közösségi intézmény változtatott nevet 6
az Európai Közösség Tanácsa melybôl az Európai Unió Tanácsa lett. A többi intézmények megtartották a nevüket : az Európai Közösség Bizottsága - Commission des CE - (sokszon nem jogi dokumentumokban Európai Bizottságnak is nevezett) az Európai Közösség bíróság - Cour de justice des CE- Európai Parlament és így tovább. Európai Uniót használunk ha a következôkrôl beszélünk Az EU három pillérjérôl Az EU 2. Es 3. Pillérjérôl (PESC? JAI) Az EU-hoz való csatlakozáskor (csak a három pillérhez való teljes csatlakozás lehetséges) Európai Közösséget használunk ha a következôkrôl beszélünk Ha a volt CEE Európai Kesreskedelmi közösség mely bôl 1993 november 1.-én lett a CE Európai Közösség. A Római Szerzôdés négy szabadságáról (1967) személyek, áruk, tôke és szolgáltatások szabad mozgása, Európai monetáris és kereskedelmi Unió Az európai közösség intézményei kivéve a Tanácsot A nemzetközi egyezmények a CE és más országokközött A CE budzséje és pénzügyi intéményei A Ce köztisztviselôi és más ügyvivôi A CE terruletei A «közösség» melléknév használható úgy az Európai Közösségre CE mint az Európai Unióra EU (mivel nincs melléknév az unióra). 7
Ernst Renan (1823-1892) A Sorbonne-on tartott elôadást 1882 március 11-én " Mit is jelent a nemzet" címmel. Ezt írja: " A nemzet, lélek számunkra, egy szellem, egy olyan eszmei család, amelyet a múlt, emlékek, áldozatok, gyõzelmek, gyakran gyász, közös együttérzés, és a jövõbeni további együttmaradás szándéka tart össze. Egy nemzet egységét nem a közös nyelv, nem a közös etnográfiai csoporthoz való tartozás alkotja, az összetartó erõt a múlt közösen megélt eseményei és a jövõben való további együttmûködés szándéka képezik. Napjainkban hajlamosak vagyunk egy még súlyosabb hiba elkövetésére: nem teszünk különbséget a faj és a nemzet fogalma között, és az etnográfiai vagy inkább nyelvi csoportoknak ugyanakkora jelentõséget tulajdonítunk, mint az eredendõ népeknek. (mennyire aktuális a probléma egy évszázad távlatából). Hiszen a fajok létezésének ténye, amely azelõtt kulcskérdés volt, egyre inkább veszít jelentõségébõl. Az ember története jelentõsen eltér a zoológiától. A faj nem elsõdleges kategória, mint a rágcsálóknál, vagy a macskaféléknél, nincs jogunk a világot bejárván, megtapogatni az emberek koponyáját, aztán torkon ragadni õket és felkiáltani: " Közös vérbõl valók vagyunk, hozzánk tartozol!"...amit elmondottunk a fajról egyaránt vonatkozik a nyelv problémakörére is. A nyelv csupán lehetõség az együttélésre, nem kényszer. Az Egyesült Államok és Anglia, Latin-Amerika és Spanyolország ugyanazon nyelvet beszélik, mégsem alkotnak egységes nemzetet. Ezzel szemben Svájcban 3, sôt 4 nyelvet is beszélnek, egyesülésük népeik beleegyezésével történt. Van ami erõsebb a nyelvi tagoltságnál, és ez a szándék, az akarat. A Svájc által választott egység a nyelvi különbségek mellett, sokkal erõsebb, mint az egységében erõszakkal fenntartott, keserû szájízû nyelvi egyveleg. 8
A földrajzi helyzetnek, amit a természetes határok jelentenek, bizonyára jelentõs szerepe van a nemzetek elkülönülésében, tehát igen nagy jelentõsége van a történelemben.(...) Emellett meg kell említeni, némelyek úgy tartják, hogy egy nemzet határait a térkép jelöli ki, és a nemzetnek jogában áll ezen körvonalak kikerekítésének, egy határfolyó, egy határoló hegy elérésének érdekében minden eszközt bevetni. Nem hiszem, hogy létezhet ennél önkényesebb, végzetesebb, minden erõszakot elnézõ, igazoló elgondolás. És valóban ezek a hegyek, ezek a folyók alkotják az úgynevezett természetes határokat? Tagadhatatlan, hogy a hegyek szétválasztanak, a folyók azonban inkább együttélésre kényszerítenek. Azonkívül nem szolgálhat minden hegy természetes határként. Hogyan döntsük el, hogy melyik hegy alkosson határt, melyik ne? Biarritztól Torenáig nincs egy olyan folyótorkolat, amely kevésbé lenne határkijelölésre alkalmas, mint a másik. Ha a történelem úgy akarja, a Loire, a Szajna, a Meuse, az Elba, az Odera, vagy akár a Rajna is ugyanúgy természetes határrá válik az oly sok törvénysértést szülõ alapvetõ emberi jog nevében, mint az emberi akarat. A nemzetek nem örökkévalóak. (5) 9