Hogyan készüljünk a munkavédelmi ellenőrzésre (II. rész)

Hogyan készüljünk a munkavédelmi ellenőrzésre (II. rész) Írta: Kálmán László Írásunk I. részében az alkalmassági orvosi vizsgálatokkal, a munkavédelmi oktatásokkal, az egyéni védőeszközökkel való ellátással és a munkavédelmi szempontú vizsgálatokkal foglalkoztunk. A folytatásban a kockázatértékeléssel, a villamos berendezések biztonságos működtetésével, az anyagmozgatási tevékenységekhez kapcsolódó vizsgálatokkal és a kémiai biztonsággal foglalkozunk. 4. Munkahelyi kockázatértékelés A hatósági ellenőrzések szinte minden alkalommal érintik a munkahelyi kockázatértékeléseket: megtekintik a dokumentációkat, általában vizsgálják szakmai megfelelőségét, érvényességét, különösen gondot fordítanak a kockázatcsökkentő intézkedések megvalósítására, hatékonyságára. Az Mvt 54. (2) előírása szerint A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben (pl. a kockázatot okozó tevékenység, munkaeszköz stb. munkakörülményi tényezők megváltozása), de legalább 3 évente el kell végezni. A kockázatértékelési dokumentációnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a kockázatértékelés időpontját, helyét, az értékelést végző azonosító adatait, a veszélyek azonosítását a veszélyeztetettek azonosítását, az érintettek számát, a kockázatot súlyosbító tényezőket, a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelését, a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, a szükséges megelőző intézkedéseket, a határidőt és a felelősök megjelölését, a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontját, az előző kockázatértékelés időpontját. 1

Felhívjuk a figyelmet a megelőző, kockázatcsökkentő intézkedések határidőinek figyelemmel kísérésére, különösen azokban az esetekben, ha ezek a balesetek bekövetkezése utáni intézkedéseket is tartalmaznak. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni. Egyes jogszabályok az Mvt. 54. (3) bekezdésében szabályozottaktól eltérően határozzák meg a munkahelyi kockázatértékelés, kockázatbecslés, kockázatkezelés végrehajtásának időbeli rendelkezéseit. Döntően egészségügyi rendeletek a kockázatértékelés, becslés gyakoriságára, felülvizsgálatára eltérő követelményeket állapítanak meg, pl.: biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók esetén a kockázat becslését legalább évente, a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok használata esetén a kockázatbecslést legalább kétévenként meg kell ismételtetni, a munkavállalókat érő zajexpozíció esetén első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Ez esetekben a könnyebb kezelhetőség érdekében célszerű a kockázatértékelési dokumentumokat külön elkészíteni. 5. Villamos berendezések A villamos energia az emberi élet számára ma már nélkülözhetetlen, gondoljunk csak a gazdasági életünk színtereire, a közlekedésre, a háztartásra, azoknak az eszközöknek, berendezéseknek sokaságára, amelyek nap mind nap életünk velejárói, szerves részét képezik. A villamos energia potenciális veszélyforrásként szinte állandó jelleggel közelünkben tartózkodik. Közelsége egyszerű rátekintéssel nem érzékelhető, rátekintéssel nem lehet megállapítani, hogy egy vezeték feszültség alatt áll vagy sem. Ebből is következik, hogy a villamos energia a villamos berendezésekkel kapcsolatba kerülő ember számára veszélyforrást jelent. Az előbbiekből logikusan következik, hogy a munkavédelmi hatóság ellenőrzései során kiemelten vizsgálja a villamos berendezések szabályos létesítését, üzemeltetését, a feszültség alatti villamos berendezéseken, illetve a feszültség közelében történő munkavégzés szabályainak betartását. A munkavédelmi hatóság ellenőrzései leggyakrabban a következő hiányosságokat állapították meg: a villamos berendezések esetében a közvetlen, illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság a leggyakoribb veszélyeztetés (csatlakozó vezetékek, aljzatok, burkolatok sérülései, stb.), a villamos berendezések védőburkolatainak hiánya, nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás elleni védelmének elmulasztása rendszeresen ismétlődő probléma, 2

a hatósági ellenőrzések gyakran állapítják meg a kéziszerszámok, a biztonsági transzformátorok ellenőrzésének elmulasztását, az áramvédő kapcsolók kimutatható ellenőrzésére gyakorlatilag csak elvétve kerül sor, feszültség alatti, illetve a feszültség közeli munkavégzéshez használt kéziszerszámok és egyéb eszközök dokumentált időszakos biztonsági felülvizsgálatát (szigetelésmérését) nem végezték el, a feszültség alatti berendezések, vezetékek közelében történő munkavégzés szabályainak figyelmen kívül hagyása, az alapvető ismeretek hiánya számos áramütéses baleset vizsgálatánál került megállapításra. A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet alapján a kisfeszültségű erősáramú berendezések hatásos érintésvédelmének ellenőrzését az üzemeltetőnek (munkáltatónak) a berendezések szerelői ellenőrzése és szabványossági felülvizsgálata keretében kell elvégezni. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: áramvédő kapcsolókon havonta szerelői ellenőrzéssel, kéziszerszámokon és biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel, a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ) szóló 8/1980. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel, egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal. Ki kell hangsúlyozni, hogy a hiányosságok megszüntetését a munkáltatónak hitelt érdemlően dokumentálni kell. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálati dokumentációban megállapított hiányosságok megszüntetését tételesen kell nyilatkozattal, aláírással vagy egyéb módon igazolni. Az érintésvédelmi hiányosságok megszüntetésénél nem elégséges a hiányosság megszüntetésének dokumentálása, hanem el kell végezni a hatásosságot igazoló műszeres méréseket is. Gyakran előforduló hiányosság, hogy a villamos kezelőterek, elosztók zárhatósága nem biztosított. A munkavédelmi ellenőrzések szinte biztos, hogy érintik a villamos berendezések időszakos vizsgálatainak dokumentációját. Ez különösen jellemző az építési munkaterületeken üzemelő elosztószekrényekre, az épületek áramköri elosztó szekrényeire, de a szerszámgépek villamos egységeinek vétlen érintés elleni burkolatai is gyakran hiányoznak, javítás, karbantartás után nem kerülnek visszahelyezésre. Az utóbbi időben a közterületeken, üzemi területeken, telephelyen létesített villamos szabadvezetékek közelében emelőgéppel végezett emeléseknél több tragikus baleset következett be. A balesetvizsgálatok számos hiányosságot állapítottak meg, pl.: nem kérték ki az áramszolgáltató írásbeli nyilatkozatát a feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról, villamos szabadvezeték közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékek feszültségmentesítése nem történt meg, vagy a feszültségszinttől függően meghatározott biztonsági távolságokat nem biztosították, 3

az emelőgép kezelőjét nem oktatták ki arra, hogy mi a teendő, ha az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló nagy- és kisfeszültségű villamos szabadvezetékkel. 6. Anyagmozgatás, emelőgépek Az emelőgépekkel végzett tevékenységeknél következik be a munkahelyi balesetek, sérülések jelentős része, ezért a munkavédelmi hatóság minden évben rendszeresen 2013. évben kiemelten ellenőrizte az emelőgépeknél a telepítés, a biztonságos üzemeltetés alapvető szabályainak betartását. Annak ellenére, hogy a munkáltatók erőfeszítéseket tettek az emelőgépek korszerűsítésére, újak, korszerűbbek beszerzésére, a hatósági ellenőrzés a megvizsgált emelőgépek 54%-ánál állapított meg különféle szabálytalanságokat. A nagyszámú emelőgéptípus miatt azokra a követelményekre, illetve általános hiányosságokra irányítjuk a figyelmet, amelyek általában jellemzőek. Üzembe helyezés előtti vizsgálatok A gyártónak a gép veszélyességének függvényében a megfelelőséget tanúsítania kell a 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendeletben foglaltak figyelembevételével. Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/b mellékletében foglalt emelőgépeknél a vizsgálatot akkreditált intézménnyel kell elvégeztetni: helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk, járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései, személyemelésre ideiglenesen felhasználható berendezések esetén. El kell végezni a Mvt. 21. (3) szerinti munkavédelmi üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot, amely kiterjed az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a mellékletében felsorolt emelőgépekre. Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) hatálya alá tartozó emelőgépek üzemeltetésének feltétele a munkavédelmi üzembe helyezés. Az EBSZ 7.1.1. pontja alapján el kell végezni az Mvt. 21. (3) szerinti munkavédelmi üzembe helyezését a hatálya alá tartozó daruknak, az emelő berendezéseknek (pl. emelőasztal, villamos emelődob, emelővillás targonca), a kézi hajtású daruknak, emelőszerkezeteknek. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, amelynek elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Üzembe helyezés utáni időszakos vizsgálatok Az emelőgépeket üzembe helyezésük után meghatározott időközönként: műszakos vizsgálatnak, szerkezeti vizsgálatnak, fővizsgálatnak, időszakos biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni. A szerkezeti és fővizsgálatok gyakoriságát az emelőgépek üzemeltetési körülményei alapvetően meghatározzák. Az MSZ 9750 szabvány tartalmazza az emelőgépek üzemeltetési 4

körülményeit jellemző mérőszám időszakos vizsgálati csoportszám meghatározásának módját. Az időszakos vizsgálati csoportszámot a napi átlagos használati idő és terhelés függvényében kell meghatározni, ha a kezelési utasításban vagy más szabványban nincs másképpen meghatározva, illetve ha az emelőgép alkalmazási területe vagy használatának módja jelentősen megváltozik. A vizsgálati csoportszám alapján az MSZ 9750 szabvány szerint a vizsgálati ciklusidők meghatározhatók. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot el kell végezni: az időszakos vizsgálati csoportszámtól függetlenül legalább ötévenként, ha a gyártó ennél rövidebb gyakoriságot ír elő, abban az időpontban, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor. Az emelőgép üzemének újraindítása, új telepítési helyen történő üzembe helyezés (áttelepítés után) alkalmával az Mvt. 21. (6) alapján az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálatot, valamint az új telepítési helyen fővizsgálatot is tartani szükséges. Minden vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: a jegyzőkönyv azonosítóját, a vizsgálat helyét, végzésének idejét, a vizsgálatot végző jogosultságának azonosítóját, a vizsgálatot végző aláírását, nyilatkozatot az emelőgép állapotáról. A vizsgálat elvégzését a vizsgálatot végzőnek az emelőgép dokumentációjába rögzíteni kell, utalva a vizsgálati jegyzőkönyv azonosítójára. A személyi feltételek közül csak az emelőgép-kezelőre meghatározott követelményeket emeljük ki, mint egyik alapvető feltételt az emelőgép üzemeltetése szempontjából. A hatósági ellenőrzések kiemelten vizsgálják a kezelői jogosultságot, ezért a gépkezelőknek különösen, ha nem a saját telephelyen végzik munkájukat a jogosítványt maguknál kell tartaniuk! Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki: 18. életévét betöltötte vagy szakmunkás, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas, 5

rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel, és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében ha azt maga vezeti az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: a munkába állása előtt, legalább hat hónapos távollét után. Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal, az emelőgép kezelőt, a más általa korábban még nem kezelt emelőgéptípus kezelése előtt. A munkáltatónak az ismétlődő munkavédelmi oktatásokhoz munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személlyel tematikát kell készíttetni, amelynek ki kell terjednie a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására, a vonatkozó jogszabályok betartására. További előírás, hogy igazolható módon meg kell győződni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról. A hatósági ellenőrzések az előbbieken túlmenően általában érintik: az emelőgépnaplók rendszeres vezetését, a beírt hibák, hiányosságok megszüntetésének dokumentálását, az emelési műveletben részt vevők (emelőgép-kezelő, kötöző, az emelési művelet által érintett területen lévők egyéni védőeszköz-ellátását, a védőeszközök használatát, a gépkezelői jogosultságot, a kezelők egészségügyi alkalmassági vizsgálatának érvényességét (az időszakos orvosi vizsgálatok alkalmával külön kell kérni az emelőgép-kezelő e tevékenységre való alkalmasságának vizsgálatát), üzemzavar esetén (pl. feszültségkimaradás) a kezelők mentésének feltételeit, a kötöző és függesztő eszközök állapotát, tárolását, a tehermegfogó, -felvevő eszközök (kiakadásgátló van a horgon. a kiakadásgátló kézi erővel nyitható, a kiakadásgátló a horogcsúcshoz teljes zárással kapcsolódik, stb.), időszakos vizsgálatát, az emelőgépek illetéktelen használatának kizárását (pl. daruk lezárása, targoncák indítókulcsainak eltávolítása). 7. Kémiai biztonság A kémiai biztonság vonatkozásában a vonatkozó törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzését több hatóság végzi, így számítani lehet, hogy a munkavédelmi hatóságon túlmenően pl. az ÁNTSZ, környezetvédelmi hatóság, tűzvédelmi hatóság is esetenként megjelenik a munkáltatók telephelyein. A veszélyes anyagokkal végzett tevékenység végzésének feltétele, hogy: csak igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyagokkal, illetve keverékekkel végezhető, 6

a biztonsági adatlap, illetve használati utasítás a tevékenységet végző birtokában legyen, tehát rendelkezésre álljon, korábban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülése vagy eltűrhető szintűre csökkentése) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették, a tevékenység megkezdése előtt a veszélyes anyagot a területileg illetékes kormányhivatalnak bejelentették, a munkavállalók a biztonsági adatlap, illetve a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekből ki legyenek oktatva, valamint a szükséges egyéni védőeszközökkel el legyenek látva. A munkahelyeken alkalmazásra kerülő veszélyes anyagokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást és a biztonsági adatlapokat a munkavállalók részére hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Célszerű a vegyi anyagok tárolóhelyén, a felhasználási helyeken elhelyezni a biztonsági adatlapokat, mert egy-egy probléma, váratlan veszély jelentkezésekor az információkhoz való hozzájutás gyorsasága alapvető jelentőségű. Ez vonatkozik pl. a munkahelyeken használatos egyes takarítószerekre is (pl. hypo). A munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó mérési időpontokat, adatokat, határérték-túllépés esetén hozott megelőző és védőintézkedéseket dokumentálni kell, a nyilvántartott adatokat a munkáltatónak meg kell őriznie: a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig. Ha a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni és azt folyamatosan ellenőrizni. Az előbbiek csak a leglényegesebb és egyben a leggyakrabban ellenőrzött követelményeket sorolják fel, ezért célszerű meggyőződni, folyamatosan figyelemmel kísérni végrehajtásukat. 8. Egyéb, odafigyelésre ajánlott területek Lényeges szempont az elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása a munkahelyen! Győződjünk meg a munkabalesetek vizsgálata, kockázatcsökkentő intézkedések, előző hatósági ellenőrzések során meghatározott intézkedések vagy feltárt hiányosságok megszüntetéséről, mert egy ismételt ellenőrzés a végrehajtás elmulasztását általában bírság kiszabásával honorálja. Célszerű a veszélyesnek minősülő munkaeszközökről és az időszakos biztonsági felülvizsgálatokról, a vizsgálati ciklusidőkről nyilvántartást készíteni és vezetni, mert nagyobb az esélye, hogy a felülvizsgálatok rendben megtörténnek. A műszaki feladatokkal megbízott munkavállalót célszerű megbízni a nyilvántartás rendszeres figyelésével. Minden műszak alatt álljon rendelkezésre kiképzett elsősegélynyújtó, megfelelő mennyiségű elsősegélynyújtó felszerelés (kötszer, defibrillátor, egyéb eszközök), amelynek feltöltött állapotáról célszerű rendszeres meggyőződni. Az egyéb elsősegély-nyújtási lehetőségeket (mentő, orvos stb.) a munkahelyeken tudatosítani kell. 7

Gyakran előfordul, hogy a munkavédelmi ellenőrzést végzők ellenőrzik munkavállalók szakmai felkészültségét, munkavédelmi ismereteit. Kérdéseket tesznek fel pl. a gép, berendezés vészhelyzet esetén történő leállításával kapcsolatban, a biztonsági adatlapok hol találhatók, a menekülési útirány vészhelyzet esetén hogy van kijelölve. Nagyon fontos a munkavállalók felkészítése ezekre a helyzetekre, amelyek a rendszeres képzésekkel, oktatásokkal, gyakorlati bemutatókkal biztosíthatók. Lényeges szempont, hogy a munkavállalók ezeket az ismereteiket készségszinten tudják alkalmazni. 8. Néhány tanács a munkavédelmi hatóság ellenőrzésével kapcsolatban A munkáltatóknak, munkavédelmi szakembereknek célszerű tudatosan felkészülni a várható hatósági ellenőrzésekre, meggyőződni, hogy a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak-e, illetve, hogy mit kell tenni a hiányosságok mielőbbi megszüntetése érdekében. A munkáltató tevékenységének figyelembevételével javasolt a legfontosabb, legveszélyesebb tevékenységeket érintően egy ellenőrzési lista összeállítása, amely alapján meggyőződhetünk arról, hogy egy esetleges hatósági ellenőrzés várhatóan milyen nem megfelelőségek -et állapíthat meg. Az ellenőrzési lista összeállításánál javaslom felhasználni a munkavédelmi hatóság honlapján megjelentetett célvizsgálati szempontokat, amelyek átfogóan joghelyekre való hivatkozással mutatják be a követelményeket. Az ellenőrzési listát célszerű már kora tavasszal megcsinálni, hogy mielőbb tudjunk megalapozott intézkedéseket tenni a hiányosságok megszüntetésére. Ha látjuk, tisztában vagyunk hiányosságainkkal, növekednek esélyeink a váratlan helyzetek elkerülésére, a megalapozott válaszok megadására. A hiányosságok gyors, hatékony felszámolását nagymértékben elősegíti, ha nem mindent saját magunk akarunk megoldani, ha tájékoztatjuk a szervezet vezetését, javaslatot teszünk a helyzet kezelésére, az egyes intézkedések felelőseire, a végrehajtás határidejére. Egy munkavédelmi hatósági ellenőrzés folyamán, lehetőség szerint legyünk készségesek, együttműködőek, hiszen a felügyelők jogilag és szakmailag jól felkészült, tapasztalt munkavédelmi szakemberek, akik folyamatos továbbképzésben részesülnek a jogszabályok változása, illetve gyakorlati alkalmazása tekintetében! Tartsuk szem előtt, hogy a munkavédelmi felügyelő a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzéséért, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításának és folyamatos fenntartásának érdekében végzi az ellenőrzést, amely során a feltárt szabálytalanságok sokszor a munkavédelmi bírság szankcióját vonják maguk után. 8