jövőkép BALATONI ÖN K O R K É P Esélyek és lehetőségek Fontos az érdekérvényesítés 12 Esély a felemelkedésre 25 Csak egészség legyen!

Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET 2008 5. szám ÖN K O R K É P tizennyolcadik évfolyam, 169. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT www.onkorkep.hu www.onkornet.hu BALATONI jövőkép PARLAMENT ELŐTT A BALATON-TÖRVÉNY Fontos az érdekérvényesítés 12 Esély a felemelkedésre 25 Csak egészség legyen! 21

Vadregényes, csodálatos természeti környezetben található, megszépült éttermünk és panziónk, mely ideális helyszíne családi ünnepségeknek, esküvőknek, banketteknek, baráti találkozóknak, céges partiknak, várja kedves vendégeinket. 8200 Veszprém, Kittenberger Kálmán utca 12. Telefon: (88) 425-458 Honlap: www.erdeietterem.hu E-mail: info@erdeietterem.hu Panzió Erdei és Vendéglő Kittenberger Kálmán Az 50 éves évfordulóját ünneplő veszprémi állatkert idén is sok újdonsággal várja látogatóit! Növényés Vadaspark 8200 Veszprém, Kittenberger Kálmán utca 15 17. Telefon: (88) 566-140, (88)566-141 Honlap: www.allatkertveszprem.hu E-mail:web@veszpzoo.hu 2 ÖN KOR KÉP 2007. augusztus szeptember

MÁJUS Fontos az érdekérvényesítés! Bajnai Gordon eredményesnek ítélte a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának (KÖEF-nek) munkáját. Tájékoztatása szerint a testület rövid távon megoldható kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja által javasolt tíz pontból az önkormányzati szövetségek vezetői nyolcat támogattak. Ezekről a javaslatokról a közeljövőben dönthet az Országgyűlés - nyilatkozta a leköszönő önkormányzati miniszter. 11 A helyzet rossz, de talán nem reménytelen! Az EgészségPorta Egyesület és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nemrégiben tanácskozáson ismertette annak a 2007 októbere és decembere között végzett felmérésnek az adatait, amely jól tükrözi a magyar lakosság pillanatnyi egészségtudatosságát és egészségi állapotát. 23 Esély a felemelkedésre Nyírtasson 2400 megawattos gáztüzelésű erőmű épül. A másfél milliárd euró, azaz mintegy 400 milliárd forint költségből megvalósuló beruházás jövőre kezdődik, s építése 2015-ig fejeződik be. A kapcsolódó beruházásokkal együtt több ezer családnak teremt majd munkahelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben és térségében. A döntően áramtermelő nagyüzemet, amelyet 100 hektáros területen hoznak létre, a legszigorúbb környezetvédelmi követelmények szerint építik meg. A turbinái a működés során zajt, szagot nem bocsátanak ki, semmilyen módon nem zavarják a környezetet. A tervek szerint kapcsolódó beruházásként az erőmű hőjének felhasználásával zöldség-, fűszer- és dísznövény-termesztés indulhat a térségben, valamint szárító üzemeket, továbbá melegvízi haltenyésztést és halfeldolgozót létesíthetnek. 25 Megrendelő 2008 Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint+ 2268 forint postaköltség Összesen: 9395 forint Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., 2008....... Aláírás Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter, Meilinger Zita Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Címlapfotó: ÖN-KOR-KÉP fotó A szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: onkorkep@chello.hu Web: www.onkorkep.hu A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2008. május 20. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadá sá ért fe lel a kiadó ügyvezetője ISSN 1215-038X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. PARLAMENT TARTALOM Elfelejtett reformok 3 Módosul a közalkalmazotti törvény 4 Többség támogatta Bajnai kinevezését 6 Lopakodó törvényalkotás 6 TERÜLETRENDEZÉS A jövő Balatonja 7 Kikötöttek 12 KOR-KÉP Fontos az érdekérvényesítés 11 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) hogy általuk legyen jobb! 13 Három elhivatott szakember 14 Kamaszparlament, avagy a demokrácia iskolája 15 Zuglói Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat 16 Kis-tér-erő a Zengő alján, avagy a Pécsváradi Kistérségi Ifjúsági Fórum 16 Ifjúságbarát Önkormányzat 16 A Település és Ifjúsága konferenciasorozatról 17 Csellengők-program 18 Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat Alapítvány 19 Zánka nyitott kapukkal várja a fiatalokat 20 EGÉSZSÉGÜNK Csak egészség legyen! 21 Pályázati felhívás 22 A helyzet rossz, de talán nem reménytelen! 23 Bővülhet a szociálisan ellátottak köre Újbudán 24 Országos turné Veszprémtől Szegedig 24 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Esély a felemelkedésre 25 Kétkeréken biztonságban 27 Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozója 28 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Az ÉVOSZ XXIII. Közgyűlése 29 A Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 díjkiosztó ünnepsége 29 Az Országos Főépítészi Kollégium felhívása a Főépítészi Életmű Díj és Az Év Főépítésze Díj adományozásáról 30 A történelmi városmagok közterületeinek megújítása 31 Előzetes felhívás a XIII. Országos Főépítészi Konferenciára 32 2008. május ÖN KOR KÉP 1

ÖNKORNET HÍREK Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat, valamint a helyi és az országos népszavazásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek, sem az önkormányzati képviselő-testületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivitás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét igyekeznek korrigálni. Előző lapzártánk óta, az április 22. és május 20. közötti időszakban nyolc településen tartottak időközi választásokat. Az okok között haláleset, betegség miatti lemondás és önfeloszlatás szerepelt. Az eredmények azt mutatják, hogy két településen a korábbi polgármestert újraválasztották. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjai közül (összlétszám: 32 fő) 18-at újraválasztottak. A Somogy megyei Bárdudvarnokon a február 14-ei önfeloszlatás miatt tartottak választást április 27-én, a település polgármestere ismét Forintos László független jelölt lett a szavazatok 36,14 százalékának megszerzésével. Forintos László mellett öt másik független jelölt aspirált a polgármesteri székre. A hét képviselői helyre tizenkilencen pályáztak, ketten a Fidesz jelöltjei voltak, egyiküket a Térségi Együttműködés Társasága jelölte, a többiek függetlenként indultak. A jelöltek közül öten korábban is tagjai voltak a testületnek, s közülük hárman a jelenleginek is tagjai lettek. A megválasztott képviselők mindannyian függetlenek. Dr. Tarr Lajos független jelölt nyerte meg az április 27-ei időközi polgármester-választást a Békés megyei Lőkösházán. A polgármesteri székért öt jelölt indult, egyikük az MSZP jelöltje volt, a többiek függetlenként indultak. A választás 64,78 százalékos részvételi aránnyal zajlott le, Tarr Lajos a szavazatok 39,13 százalékát szerezte meg. A Gyulai kistérséghez tartozó, közel kétezer fős település korábbi független polgármestere, Germán Géza január 9-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Schmiedt Henrik polgármestert választották meg újra a Győr-Moson-Sopron megyei Nyúl községben április 27-én. A polgármesteri székért négy független jelölt indult. A szavazás 40,46 százalékos részvételi aránnyal zajlott le. Schmiedt Henrik a szavazatok 70 százalékát kapta. A 11 képviselői helyre 20 független és egy fideszes jelölt pályázott. A megválasztott képviselők közül hatan korábban is tagjai voltak a testületnek. A Győri kistérséghez tartozó, közel négyezer fős település testülete január 31-én kezdeményezte a testület feloszlatását. A Baranya megyei Lothárd új polgármestere András Gézáné független jelölt lett a május 18-án megtartott választást követően. A 284 fős település 238 választópolgára két független jelöltre adhatta le szavazatát, András Gézáné alpolgármesterre és Szakos Roland vállalkozóra. András Gézáné a szavazatok 66,92 százalékát szerezte meg. Az időközi választásra azután került sor, hogy Csobán Ferenc polgármester a közelmúltban elhunyt. A Veszprém megyei Somlóvecse községben önfeloszlatás miatt megtartott választáson az új polgármester Diettrich Gábor független jelölt lett. A polgármesteri tisztségre hárman pályáztak, ketten függetlenként, egyikük pedig a Magyarországi Zöld Párt jelöltjeként. A település 90 választópolgára közül 72-en jelentek meg a szavazáson, Diettrich Gábor 54 szavazatot szerzett (76,06 százalék). Az öt képviselői helyért nyolcan indultak, heten függetlenek, egy jelölt pedig a Magyarországi Zöld Pártot képviselte. A megválasztott öt független képviselő korábban is tagja volt a testületnek. A választást azért kellett kiírni, mert a település polgármestere hosszú ideje betegállományban volt, lemondani viszont nem kívánt a tisztségről, ezért a testület februárban feloszlatta magát. A Baranya megyei Szellő község lakói Wesz Józsefné független jelöltet választották meg polgármesternek a május 18-ai voksoláson. A 79 szavazópolgár a négy független jelölt egyikére adhatta le szavazatát. Wesz Józsefné 51 szavazatot szerzett (66,23 százalék). Az időközi választásra azért kerül sor, mert Szondi Imre, korábbi polgármester egészségi okokra hivatkozva lemondott tisztségéről. A Veszprém megyei Papkeszi új polgármestere Ráczkevi Lajos lett a május 18-ai választást követően. A település testületének feloszlatását a képviselők kezdeményezték, mert beadványuk szerint nem tudtak tovább együtt dolgozni Csete Kálmán polgármesterrel. Felkérték, hogy mondjon le, de ennek a kérésnek nem tett eleget, ezért döntöttek a feloszlatás mellett. Az 1274 választásra jogosult polgár közül 617-en szavaztak. A polgármesteri tisztségre hét független jelölt pályázott. A választást a szavazatok 27,68 százalékának megszerzésével nyerte meg Ráczkevi Lajos. A kilenc képviselői helyre húszan pályáztak, egy kivételével akit a Magyarországi Zöld Párt jelölt valamennyien függetlenek. A megválasztott képviselők közül négyen korábban is tagjai voltak a testületnek. Ismét Schmidt Jenő (Fidesz) lett a Somogy megyei Tab polgármestere, aki a május 18-án megtartott időközi választáson egyedüli jelöltként indult a tisztségért. A 3949 választásra jogosult állampolgár közül 583-an vettek részt a voksoláson. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert Schmidt Jenő polgármesteri tisztsége egy rágalmazási ügy kapcsán meghozott bírósági ítélet alapján január 9-én megszűnt. Schmidt Jenő az ítéletben szereplő pénzbírságot befizette, ezzel mentesült a jogkövetkezmények alól, így újra indulhatott a választásokon. Májusban további két településen lesz időközi önkormányzati választás. 25-én Nemeskén, 31-én Kocsolán polgármestert és képviselőket választanak. Népszavazás Fenti időszakban Nyíregyházán és Kazincbarcikán tartottak népszavazást, Söjtör képviselő-testülete pedig a júniusban tartandó népszavazásról adott ki közleményt. Helyi népszavazást tartottak április 27-én Nyíregyháza-Oroson a településrész leválásáról. A ma 7500 lakosú Oros azért kezdeményezte a népszavazást, mert a befizetett adóik mértékéhez képest a város évek óta aránytalanul keveset fordít a településrész fejlesztésére. A szavazás 58 százalékos részvételi aránnyal zajlott le, Oros leválására és önálló településsé alakulására 2227-en szavaztak nemmel. Május 18-án Kazincbarcikán tartottak népszavazást, melynek kérdésére Egyetért-e Ön azzal, hogy a Kazincbarcikai Városi Kórház működtetési és vagyonkezelői jogát az önkormányzat átadja más cégnek vagy szolgáltatónak? a résztvevők 87,68 százaléka nemmel válaszolt. A népszavazás mégis érvénytelen, mert a választók mindössze 29,08 százaléka szavazott. A Zala megyei Söjtör község több, mint 1200 választópolgára június 8-án a következő kérdésben dönt: Egyetért-e ön azzal, hogy Söjtör külterületén maximum 20 megawatt villamos teljesítményű növényi biomasszát felhasználó erőmű épüljön a Rendezési Tervben foglaltak szerint?. Baksa István polgármester maga kezdeményezte a referendumot. 2 ÖN KOR KÉP 2008. május

PARLAMENT A megye és a régió egymás mellett is élhet Elfelejtett reformok Új miniszter felügyeli május 19-étől az önkormányzatokat. A területfejlesztéstől megszabadított tárca élére a kormányfő Gyenesei Istvánt a Szomogyért Szövetség képviselőjét delegálta. Az önkormányzati bizottság a jelölt meghallgatásán azonban tizennégy igen szavazat, tizenegy nem és négy tartózkodás mellett nem támogatta kinevezését. Mit kíván csinálni két évig? Ez volt a fő kérdés a bizottsági meghallgatáson, ahol Gyenesei István önkormányzati miniszterjelölt, somogy megyei képviselő arról beszélt képviselőtársainak, hogy a konvergenciaprogram és a kisebbségi kormányzás által kijelölt kényszerpályán nincs lehetőség önkormányzati reformra. Szűk mozgástér Nem tudok ígérni több pénzt, a konvergenciaprogram kényszerpályákat jelöl ki, amelynek mentén nagyon szűk az a mozgástér, amit akár egy tárca, akár pedig maga a kormány be tud vállalni. Ezzel együtt az önkormányzatok vonatkozásában biztos, hogy több módosításra és más típusú odafigyelésre is szükség lehet jelentette ki mindjárt a meghallgatás kezdetén a jelölt. Annak, hogy a területfejlesztés a Bajnai Gordon által vezetett gazdasági csúcsminisztériumhoz került, mint mondta, örül. A minisztérium leszűkült tevékenységi köre ugyanis lehetőséget ad számukra, hogy minden energiájukat az önkormányzatokra, a sportra és a a turizmusra fordítsák. Gyenesei István a tárca fontos feladatának nevezte, hogy bizonyos önkormányzati és államigazgatási funkciók érvényesülése érdekében központi ágazati koordinációt is működtessenek. A bizalmi tőkét szeretném erősíteni a kormánypárti és ellenzéki polgármesterekkel, megyei közgyűlési elnökökkel való kapcsolattartásban egyaránt. Akarjuk, nem akarjuk, egy hajóban ülünk, csak akkor tudjuk megtalálni a megoldásokat, és akkor tudunk eszközöket is mellérendelni, ha a másikkal tudunk emberi párbeszédet folytatni üzent minden oldalnak a tárcavezető, aki kiemelte a Kormány Önkormányzatok Egyeztető Fórumának jelentőségét. Hasonlóan fontosnak tartotta a kapcsolatot a hét érdekképviseleti szövetséggel is. A kétharmados kényszerek Bizonyos kétharmados törvények megalkotásának kényszere is rajtunk van, bár ennek a lehetősége meglehetősen korlátozott vélte Gyenesei. Ezért önkormányzati reformokra nem készülök, de az arra való alkalmasságunk erősítését a ciklus végéig mindenképpen segíteni szeretném adta meg működésének kereteit. Majd az önkormányzatok ellentmondásos helyzetéről beszélt, kitérve a pénzhiánytól szenvedő szféra örök dilemmájára: működtetés vagy fejlesztés? Van egy fejlesztési fellendülés és van a működés terén egy ellehetetlenülés, egy nagyon nehéz helyzet, működési recesszió, pedig az önkormányzati törvény erről úgy rendelkezik, hogy első és mindaddig az első a működtetés, amíg annak a forrásai megvannak, és csak a fennmaradó forrásból lehet a fejlesztésre fordítani. Most ez jelenleg úgy tűnik, hogy nagyon erősen megfordult, és a fejlesztés sokkal nagyobb figyelmet kap, mint a működtetés. Működtetésnél van egy nagyon visszafogott, takaréklángra állított helyzet vázolta a problémát. Itt említette meg a területi egyenlőtlenségek gondját is, megjegyezve, hogy jó kezdeményezésnek tartja a leghátrányosabb negyvenhét kistérségi programot. Véleménye szerint azonban kezelni kell azt is, hogy hátrányos térségekben is vannak jól prosperáló s a fejlett térségekben is vannak nagyon nehéz helyzetben lévő települési önkormányzatok. A kistérségi társulásokkal kapcsolatban pedig megjegyezte: létrejöttükkel megteremtődött a kerete az ésszerűbb működtetésnek és a jobb szolgáltatásnak, igaz, költségvetési hasznuk nem érződik azonnal. Úgy vélte, a zászlóshajó- és a pólusprogramok sikere vagy sikertelensége lesz az önkormányzati vidékfejlesztés vizsgája, ezért erre különös figyelmet szeretnének fordítani. Kritikus pénzügyi helyzet Az önkormányzati miniszter szerint a fejlődés egyik korlátja az önerő hiánya. Ezért működésbe kell hozni a rászorultsági önerő-kiegészítő alapot, a kedvező hitelkonstrukciókat és a differenciált önrész-megállapítás lehetőségét. Az esélyegyenlőség megteremtésének igénye megítélésem szerint illúzió jelentette ki, ami értelmezhető, az a különbségek csökkentése. A jelenlegi önkormányzati gazdasági-pénzügyi problé- 2008. május ÖN KOR KÉP 3

PARLAMENT mák megoldásának egyik útja a kistérségi társulások erősítése, jogosítványaik növelése, akár saját bevételi forráshoz szükséges lehetőség megadása is fejtette ki. Majd az önkormányzatok kritikus pénzügyi helyzetét ecsetelte. Részesedésük a GDPből 17 19 százalékról 10 12 százalékra esett vissza. Az eladósodás a legújabb információk szerint 700 milliárd forintra tehető. Ez bizonyos megközelítésben a GDP 2 százaléka. Gyenesei István úgy látja, hogy a számok hiába mutatják azt, hogy önkormányzataink ezzel az európai középmezőnyben vannak. Nekünk az fáj, ami van mondta. Egyebek között az, hogy az intézmények működési költsége és a normatívákból származó támogatás közötti olló folyamatosan nyílik. Ennek a megállítása, esetleg szűkítése lehet olyan középtávú program jelentette ki, amiben részt kívánok venni. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének másik fontos elemeként említette, hogy jelentősen csökkent a mobilizálható vagyon, így csökkent a hitelfedezet, s folyamatosan szűkül a hitelplafon. Az eladósodást csak gyorsították a kötvénykibocsátások, amelyek szerinte újabb jogszabályokkal nehezen korlátozhatók. A legnagyobb gond, ha a kötvénykibocsátásból származó források meghatározó részét nem fejlesztésre, hanem működtetésre fordítják jegyezte meg. Régi kívánalmat említett, amikor megjegyezte, hogy érvényesíteni kellene azt az alapelvet, amely szerint új feladatokhoz forrásokat kell mellérendelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez elég lenne következetesen betartani az önkormányzati törvényt. Megye és régió? Volt Somogy megyei közgyűlés elnökeként hosszabban értekezett a megye és a régió kapcsolatáról. Gyenesei István szerint a megyék voltak a legnagyobb elszenvedői az elmúlt időszak támogatási recessziójának vagy átcsoportosításainak. A megye régió kérdésben a vagy-vagy helyett én az is-is pártján vagyok mondta, hozzátéve, hogy a megye és a régió egymás mellett is élhet, csak a hatásköröket, a forrásokat kell pontosan meghatározni. Álláspontja szerint a régió lehetőségeit nem a méretei adják meg, hanem az eszköztára és a funkciója. Módosul a közalkalmazotti törvény. Legnagyobb terjedelemben az önálló munkakörben foglalkoztatott vezetők és magasabb vezetők illetményrendszerével foglalkozik a közalkalmazotti törvény módosítása. A javaslat kimondja, hogy közalkalmazotti jogviszony csak büntetlen előéletű, a 18. életévét betöltött és magyar állampolgárságú személlyel létesíthető. Ez utóbbi feltétel alól jogszabály kivételt adhat. A helyi önkormányzatok által fenntartott, szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési szerveknél nem bízható meg magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával az, aki illetőleg, akinek közeli hozzátartozója a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez. Az sem lehet vezető, aki az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, illetőleg A megvalósítható tervek Meghallgatása végén Gyenesei István az általa megvalósíthatónak ítélt tervekről beszélt. Átgondolásra javasolta a helyi adókat, amelyekből jelenleg 860 milliárd forintnyi bevétel döntően az iparűzési adó. Úgy vélte, hosszú távon növelni kell ezt a bevételi arányt, figyelemmel a lakosok és vállalkozók teherbíró képességére. Szintén górcső alá venné a kötelező feladatokat, akár csökkentésük érdekében. A közigazgatáson belül az önkormányzati feladatok egy részét pedig államigazgatási szintre helyezné. A lakásfelújításról a panelről, a hagyományos építőanyagú tömbházakról és kéményekről szólva azt mondta, évente mintegy 50 ezer lakás felújítására van esély, 2008- ban erre 11,5 milliárd forint jut, míg a következő évben 10 milliárd forintra lehet számítani. Kihívásnak nevezte az új lakbértámogatás és bérlakástámogatás beindítását. Megemlítette, hogy az Alkotmánybíróság 2008. június 30-ai hatállyal megsemmisítette a regionális közigazgatási hivatalokat létrehozó jogszabályt. A módosítást végre kell hajtani úgy, hogy a közigazgatási hivatalok jogállásának módosítása mellett a regionalizációból fakadó előnyök megmaradjanak jelentette ki, hozzátéve, hogy ez ügyben, mivel kétharmados törvényről van szó, ötpárti tárgyalások folynak. Kínos kérdések, kínos válaszok Lamperth Mónika is azt mondta, hogy több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek, de az Állami Számvevőszék véleménye szerint a normatív támogatások nem érik el reálértékben a 2006-os szintet. Ön meg fogja-e szavazni a költségvetést? szegezte az első kínos kérdést a jelölthöz a fideszes Bebes István. Majd problémaként vetette fel, hogy a leghátrányosabb kistérségek számának csökkentésével, az új szempont alapján rászoruló kistérségek kerültek ki a rendszerből. Frakciótársa, Ódor Ferenc arról faggatta a jelöltet, hogy jó irány- munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A közalkalmazotti alapszabadság a besorolástól függően 20, illetve 21 munkanap. A módosítás előírása szerint a magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottat naptári évenként 35, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottat pedig 30 munkanap alapszabadság illeti meg. A javaslat részletezi a vezetők és magasabb vezetők prémium feladatainak meghatározását is. Ennek összege az éves illetményük 40 százalékára rúghat. Új szabály az előbbi kategóriákba tartozók anyagi felelősségének meghatározása. Ők a gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felelnek. A szándékosan okozott károkért történő felelősségnél pedig a Munka Törvénykönyve az irányadó. A szabályok többsége várhatóan június 30-án lép hatályba. 4 ÖN KOR KÉP 2008. május

PARLAMENT nak látja-e, hogy a kistérségek az önkormányzatoktól kapják a pénzt, így nem kerül több forrás a rendszerbe. Erre már érkezett válasz. Ha helyzetbe hoznánk hatáskörileg és egy sor más jogi háttérrel a kistérségeket, akkor éppen a kistérségek tudnák megoldani azokat a problémákat, amelyek a kistelepülések számára ma megoldhatatlan kihívást jelentenek. Arra nincs idő, hogy egy új konstrukciót helyette létrehozzunk szögezte le Gyenesei. A szabad demokrata Gulyás József aki később nemmel voksolt a jelölt alkalmasságára azt tudakolta, vajon Gyenesei István megszavaztae a második Gyurcsány-kormány programját. A képviselő kifejtette, hogy szerinte a program érvényben van és sokat mond az önkormányzati reformról. Többek között választott önkormányzati régiókról beszél, alapvetően újraértékeli a megyék szerepét, és tulajdonképpen kimondja, hogy feladataikat részben a településekhez, a kistérségekhez, másrészt a régiókhoz kell telepíteni. A megye vagy régió is-is - felfogása ezért szerinte hamis. Megszavaztam természetesen válaszolta a kormányprogramra vonatkozó kérdésre Gyenesei István. Majd kifejtette, hogy át kell értékelni az akkori helyzetet, mert akkor négy év volt hozzá, most pedig egy új politikai helyzetben alig van két esztendő a végrehajtásra. Mit akar csinálni két évig? A régió ügyében más kérdés is érkezett. Nógrádi László (KDNP) azt szerette volna tudni, van-e esély az álláspontja szerint rosszul meghatározott rendszer felosztásának módosítására. Példaként hozta fel, hogy jelenleg a Nyugatmagyarországi Régiót Győr- Sopron-Moson megye, Vas megye és Zala megye alkotja, holott a közlekedés köztük nem a legideálisabb. Nagykanizsáról Győrbe nehezebb eljutni, mint Budapestre. Egy ideális régió lehetne Somogy, Zala, Veszprém, amelynek van földrajzi értelme, egy Balatonkörnyék, van történelmi értelme, valaha három négy veszprémi járás Zala megyéhez tartozott mondta a képviselő. A fideszes Vigh László a kistelepülések elnéptelenedéséről érdeklődött. Arról, hogy a miniszter helyesli-e a vasúti mellékvonalak megszüntetését, a posták, kisiskolák bezárását. Konkrét választ azonban nem kapott. Frakciótársa, Bóka István arról faggatta volna Gyenesei Istvánt, hogy mit szándékozik tenni azon értékes, sportcélú ingatlanokkal akár a Balaton körül, amelyek részben hasznosítatlanok, illetőleg hihetetlenül rossz állapotban vannak. Ezek az ingatlanok körülbelül 90 százalékban bevételt próbálnak termelni azon a területen, amelynek alapvetően sportcélt kellene szolgálnia tette szóvá a képviselő. Végül is mit akar csinálni az elkövetkező két évben. Önmagában ügyintéző szerepre készül? fordult a jelölthöz Hock Zoltán (MDF). A képviselő ecsetelte az önkormányzatok dinamikusan emelkedő eladósodását. Bár szerinte az államháztartás egészét még nem veszélyezteti az önkormányzatok 7 800 milliárd forintos hitelállománya, ha azt is vizsgáljuk, hogy az elmúlt három évben milyen elképesztően emelkedett az arányuk, belátható, hogy ez a rendszer 2010-re akár az 1000 milliárd forintot is elérheti, ami adott esetben már kezelhetetlenné válik hívta fel a figyelmet a képviselő. Gyenesei István az idő szűkére hivatkozva kért türelmet a képviselőktől és megígérte, hogy miniszteri kinevezése után lesz alkalmuk akár fehér asztal és jó balatoni bor mellett összeülniük a megoldások keresése érdekében. A bizottsági ülésen elhangzott válaszában három alkotmányos mulasztásról beszélt, amelyet véleménye szerint meg kellene szüntetni. Mivel kétharmados törvényeket érintenek, ez meglehetősen nehéz. Az egyik az országgyűlési választókerületek aránytalanságának a megszüntetése, amiről meg kellene egyezni, a másik a népszavazás-kezdeményezési eljárás törvényi garanciáinak megteremtése, a harmadik pedig: az országgyűlési választások első fordulójában a magyarországi szavazás napján külföldön tartózkodó minden választópolgár szavazhasson. De ide sorolta a közigazgatási hivatalok, regionális hivatalok új státusának a megteremtését is, amelynek határideje június 30-a. Erre a határidőre a regionális hivatalok helyett a megyei hivatalokat kell alkalmassá tenni a feladatok elvégzésére. A megyék, az önkormányzatok ellehetetlenülésével kapcsolatban azt mondta, 2008. május ÖN KOR KÉP 5

PARLAMENT meggyőződése, hogy első lépésként az adósságállomány szerkezetét kell vizsgálni. Az egyik oldalról a hatalmas adósságállomány kezelhetetlen, adott esetben a hitel, a másik oldalról ott van a kötvénykibocsátásból származó lehetőség, és van egy olyan érzete az önkormányzatnak, hogy tele az asztal és úgy kéne fogyókúrázni. Hát, piszok nehéz egyébként úgy fogyókúrázni, hogy közben az asztal meg állandóan meg van terítve fejtette ki Gyenesei István. És ismét leszögezte, hogy felelősen végig kell gondolni, hogy lehet-e jogszabállyal kordában tartani a folyamatot, vagy pedig a józan vezetői előrelátásban kell bízni, azt kell ösztönözni. Ha túl vagyunk ezen a kezdeti nehéz időszakon, teremtsünk arra alkalmat, hogy leülünk és összeírjuk azt, hogy mi az, amit közösen akarunk és tudunk is felvállalni ajánlotta fel a képviselőknek és a jelenlévő szakmai és érdekképviseleti szervezetek vezetőinek a jelölt, aki május 19-én végül letette miniszteri esküjét. A többség támogatta Bajnai kinevezését. Az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottsága 16 igen és 12 nem szavazattal támogatta Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszterré történő kinevezését. A miniszter a meghallgatáson hangsúlyozta: a területfejlesztésben a kormány célja, hogy a fejlesztéspolitika eszközeivel gazdasági növekedést érjen el az ország elmaradott térségeiben is. Emellett a foglalkoztatás bővítése is a kiemelt célok között szerepel. Bajnai Gordon utalt arra, hogy uniós forrásból jelenleg két területfejlesztési program a 33 leghátrányosabb helyzetben lévő kistérség felzárkóztatása 144 milliárdos értékben és a gazdaságfejlesztési centrumok kialakításáról szóló pólusváros program valósul meg. A kijelölt miniszter hangsúlyozta, hogy folyamatos párbeszéd, egyeztetés szükséges a hosszú távú fejlesztésekről, a gazdaságpolitikáról az öt parlamenti párt szakértői között is. Vígh László (Fidesz) úgy vélte: a munkahelyteremtésre, foglalkoztatás bővítésre konkrét elképzeléseket kellene mondania a kijelölt miniszternek. Széles körű tiltakozás a területrendezési terv módosítása miatt Lopakodó törvényalkotás Jelentős területet, mintegy 600 ezer hektárt nyilvánítana kiemelt honvédelmi területté a parlament az Országos Területrendezési Terv módosításával. A honvédelmi tárca szabad kezet kapna saját beruházásainak megvalósításához. A zöld- és civil szervezetek tiltakoznak az átsorolások miatt. A körzet kormánypárti és ellenzéki képviselői, köztük Szili Katalin házelnök csak módosításokkal fogadnák el a törvényt. Az Országos Területrendezési Terv módosítása szerint több nagyvárost és turisztikai központot Budapestet, Debrecent, Pécset, Győrt, Veszprémet, Kecskemétet, Hódmezővásárhelyet, Tatabányát, Székesfehérvárt vagy Balatonfüredet kiemelt honvédelmi területté nyilvánítanának. A javaslatot még a Bajnai Gordon vezette területfejlesztési tárca terjesztette az Országgyűlés elé. A civil szervezetek szerint az indítvány nem szabályozza részletesen, hogy az adott területen milyen jogok illetnék meg a Honvédelmi Minisztériumot, és milyen jogokat veszítenének el az önkormányzatok, a természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi szakhatóságok. A kiemelt fontosságú honvédelmi övezetekben a honvédelmi tárca szabad kezet kapna a kisajátítás, a tervpályázat, a környezetvédelmi és építésügyi engedélyezés felgyorsításával. Egységfront a módosításért A tiltakozó zöldek és a hozzájuk csatlakozott közéleti személyiségek aggályosnak tartják, hogy a tervezet benyújtását nem előzte meg a szokásos tárcaközi egyeztetés, és hiányoznak az előzetes szakértői vélemények is. A minisztériumi előterjesztéssel szemben párthovatartozástól függetlenül egységfrontba tömörültek a körzet parlamenti képviselői is, köztük Szili Katalin szocialista házelnökkel. De az új környezetvédelmi miniszter sem támogatja jelen formájában a törvénymódosítást. A szocialista Szabó Imre szerint nincs szükség újabb honvédelmi területek kijelölésére. A civilek azt sem zárják ki, hogy a nyilvánosság elől eltitkolt nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdek áll a lopakodó törvényalkotás mögött. Veszélyben a Natura 2000 A közéleti személyiségek nyílt levélben figyelmeztették a parlamenti képviselőket, hogy elveszíthetjük a szabad rendelkezés jogát az ország jelentős területei felett. A Natura 2000-es területekkel való több mint 150 ezer hektárnyi átfedés miatt pedig az uniós kötelezettségeink teljesítése is veszélybe kerülhet. A levélírók arra kérik a döntéshozókat, hogy támogassák a vitatott pontokat kiiktató módosító indítványokat, amelyekről a május 26-ával kezdődő héten lesz plenáris szavazás. Ángyán József és Font Sándor, valamint Szili Katalin házelnök indítványának elfogadásával időt és lehetőséget teremtenének a törvény ezen pontjainak megfelelő előkészítésére érvelnek a tiltakozók. Kérés Sólyomhoz, Bajnaihoz Nyílt levélben fordultak Sólyom László köztársasági elnökhöz is, hogy kísérje figyelemmel a törvénytervezet sorsát, és tegyen meg mindent azért, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyben történő döntéshozatal ne térhessen le a demokrácia alapelvei által kijelölt útról. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert pedig arra kérik, hogy tekintse át az e témában Szili Katalin, Ángyán József és Font Sándor által benyújtott módosító indítványokat, és támogassa ezen kritikus pontok kikerülését. NE 6 ÖN KOR KÉP 2008. május

A jövő Balatonja A Balaton jövőjét, bármilyen furcsa is, a helyi képviselők döntései határozzák meg Virányi István A Balaton-törvény felülvizsgálatáról szóló rendelkezés szerint a hatálybalépést követő évek tapasztalatai alapján, az érvényes jogszabályok ismeretében a jogalkalmazóknak, az önkormányzatok véleményének figyelembevételével kell felülvizsgálni a törvényt, és szükség szerint kezdeményezni kell annak módosítását. A kormányhatározat e tekintetben 2005. december 31-ei határidőt határozta meg, azonban a 2000. évi CXII. Balatontörvény és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény összhangját csak oly módon lehet megteremteni, ha a felülvizsgálatuk egyidejűleg történik. Közmegegyezésen alapul a Balaton-törvény módosítása mondta a törvényjavaslat expozéjában Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára az Országgyűlésben. A Balaton-törvény hatályba lépése óta bekövetkezett változások közül többek között az Országos Területrendezési Tervvel való összhang, az ökológiai, közlekedési hálózatban végbement változások, illetve az infrastruktúrában történt fejlesztések indokolják a jogszabály módosítását hangsúlyozta az államtitkár a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvény módosításának általános vitájában. Újhelyi István elmondta: a Balaton-törvény betöltötte szerepét, kedvezőbb helyzetet teremtett a térségben, megőrizte a táji-természeti sajátosságokat védő szabályokat, de azóta indokolttá vált a jogszabály felülvizsgálata. Kitért arra, hogy a Balaton táji adottságait a módosítás is figyelembe veszi, ugyanakkor az M7-es autópálya fejlesztéseit is megjeleníti a szabályozás. Az államtitkár kiemelte, hogy a törvényjavaslatot több mint 300 szervezet véleményezte. Első körben a balatoni önkormányzatokkal, majd az országos, regionális és megyei hivatalokkal, végül a civil szervezetekkel egyeztették a Balaton-törvény módosítását, ami így közmegegyezéssel kerülhetett a Ház elé. Kiskapuk nélkül Balázs Árpád, a Balaton Szövetség elnöke még februárban, Siófokon tartott elnökségi ülésen azt javasolta, hogy a Balaton-törvényt úgy módosítsák, hogy az állami tulajdonban lévő közvetlen Balaton-parti területek térítésmentesen kerülhessenek az érintett önkormányzatok tulajdonába. Az ÖN-KOR-KÉP kérdésére Siófok polgármestere, a szövetség elnöke elmondta, hogy a törvény a lehetőséget már korábban is biztosította az említett területek kisajátítására, de forrást nem rendelt a feladat végrehajtásához. Balázs Árpád véleménye szerint a közvetlen Balaton-parti területek többsége állami tulajdonban van, ezért nem látja annak akadályát, hogy ezek a területek térítésmentesen az önkormányzatok tulajdonába kerüljenek, így végre ki tudnák alakítani a törvény által kötelezően

TERÜLETRENDEZÉS előírt tóparti sétányokat értelmezte a szövetség elnöke legfontosabb indítványukat. Balázs Árpád hangsúlyozta, hogy a felgyorsult beruházások miatt, a Balaton-törvény ötévenkénti felülvizsgálatát szerencsésebb lenne kétévenként megtenni. A szervezet elnöksége egyebek közt azt is javasolta, hogy miután a kempingek beépíthetőségét a parlament pár éve soron kívül enyhítette, töröljék a tervezetből a strandoknál szezonhosszabbító beruházás esetén megengedett 15 százalékos beépíthetőséget, ami csak kiskapukat biztosítana. A parkolók környékén a törvénytervezet szerint továbbra is olajfogókat kellene építeni, ami a szövetség elnöksége szerint ma már túlzott, életszerűtlen környezetvédelmi követelmény. A szigorú szennyvíz-csatornázási előírásokat pedig csak úgy tartják elfogadhatónak, ha az érintett települések támogatást is kapnak az államtól ezek megvalósítására. Az önkormányzatok a szükséges beruházásokat önerőből nem tudják megvalósítani, márpedig az ennek hiányában megtagadott építési engedélyek miatt már most megállt a fejlődésük. Több polgármester is kezdeményezte, hogy a törvény adjon egyfajta mozgásteret az önkormányzatoknak a nádasok terjedésének mederkarbantartással való korlátozására a strandokon, a kikötőkben, mert a jelenlegi szabályozás szerint korlátlanul terjedhet a védettséget élvező növény. A szövetség elnöksége egyetértett azzal, hogy a települések zöldterületeit ne lehessen csökkenteni, azonban a változó településszerkezetek, illetve az új fejlesztések miatt lehetőséget kérnek egy-egy park kiváltására más területek parkosításával. Ha a törvény hatálya alá tartozó üdülőövezet nem lehet önálló régió, legalább önálló fejlesztési régió lehessen szerepelt a módosítási javaslatok között. A balatoniak el szeretnék érni az önálló balatoni állami főépítészi iroda visszaállítását és a partrehabilitációs tervek 5 évenkénti felülvizsgálatát. Többen aggályosnak tartották, hogy a kiemelt üdülőövezetben egyre nagyobb befektetői igény jelentkezik nemzetközi logisztikai központok vagy kamionterminálok létesítésére, amióta megépült az M7-es dél-balatoni szakasza, továbbá nemkívánatos mennyiségben építenének apartmanházakat a tó partján területeket szerzett új tulajdonosok. A Balaton Szövetség állásfoglalását megküldték a tó körüli megyék valamennyi Három évvel ezelőtt több ponton is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Balaton-törvényt. A testület többek között azt kifogásolta, hogy a törvény túl széles jogkört biztosít a közigazgatási szerveknek, és ezért félő, hogy a gazdasági és idegenforgalmi érdekek kerekednek felül a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi szempontokkal szemben. Az Országgyűlésnek 2005 végéig kellett kijavítania a kifogásolt részeket. Az Alkotmánybíróság szerint a törvény a tómeder védelmével kapcsolatban nem tartalmazta az egészséges környezethez való alapjog érvényesüléséhez szükséges rendelkezéseket. A vizsgált jogszabály nem határozta meg a tómederbe történő beavatkozásoknak, például partvonal-korrekciónak, mederfeltöltésnek a vízi élővilág védelmében szükséges korlátait, további tervezésre és egyedi hatósági tevékenységre bízta a beavatkozás lehetőségeit. A testület megállapította azt is, hogy a kormány alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem alkotta meg a területrendezési tervek pontosítására vonatkozó végrehajtási rendeletet. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság elutasított több, a Balaton-törvény alkotmányellenességére vonatkozó indítványt, köztük azt, miszerint a parti települések belterületéhez csatlakozó parthossz legkevesebb 30 százalékán 5 30 méter széles közhasználatú sétányt kell kialakítani. Ez a rendelkezés érinthette volna a terjedelmes elzárt partszakasszal rendelkező Club Aligát is. Többen is vitatták a jogi partvonallal kapcsolatos szabályokat. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezek a rendelkezések a Balaton természetes partvonalának korlátlan módosítására, a meder feltöltésére, élővilágának pusztítására adnának lehetőséget, ezért ezeket az indítványokat is elutasította. egyéni és listán megválasztott országgyűlési képviselőjének, arra kérve őket, hogy szerezzenek érvényt a balatoniak törekvéseinek. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) szerint a Balaton-törvény tervezett módosítása nem határozza meg a végrehajtás pénzügyi fedezetét A Balaton Fejlesztési Tanács siófoki ülésén két miniszteri beszámolót hallgattak meg. Bajnai Gordon akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter a regionális fejlesztési tanács operatív programját ismertette, és taglalta az ebben rejlő lehetőségeket. Fontosnak tartotta, hogy a regionális operatív programokból elérhető források bürokráciamentesen és hatékonyan felhasználhatóak legyenek, a pénzek gyorsan beépüljenek a fejlesztésekbe. Fodor Gábor (volt) környezetvédelmi és vízügyi tárcavezető a természeti értékek figyelembevételének és az ökoturizmusnak a jelentőségéről beszélt. A Balaton Fejlesztési Tanács szerint a Balaton-törvény terve-

TERÜLETRENDEZÉS zett módosítása nem határozza meg a végrehajtás pénzügyi fedezetét, vagyis azt, hogy például az engedély nélküli építkezések bontásának vagy a csapadékvíz elvezetésének költségét a forráshiányos önkormányzatok honnan teremtik elő. A szervezet álláspontja szerint a törvénynek nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a klímaváltozással összefüggő intézkedésekre is. A várható időjárási szélsőségek miatt a vízminőség védelme mellett egyre jobban oda kell figyelni a vízmennyiség-gazdálkodásra, hiszen nem lehet tudni, hogy mikor következik olyan aszályos időszak, amikor újra drasztikusan csökkenhet a tó vízszintje. Az esővíz tározása és hasznosítása nagy jelentőséggel bír, ezért javasolták, hogy a Balaton-törvény végrehajtási rendeletében dolgozzák ki az ösztönző rendszert az esővíztározás és -hasznosítás minél szélesebb körű elterjesztésének elősegítésére. Javasolták azt is, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetében tervezett nagyberuházások kizárólag stratégiai környezeti vizsgálat elkészítése után valósulhassanak meg. Ahhoz ugyanis szükség van a törvényi háttérre, hogy ne legyenek olyan tóparti területek, ahol egymás után nőnek ki a földből a nagy szállodák, néhány kilométerrel odébb viszont semmilyen munkahelyteremtő fejlesztéssel nem számolnak. A BFT szerint a beruházások hasznosságának megítélésében szükség volna a tanács, az illetékes önkormányzat és a balatoni főépítész közös álláspontjára is. Virányi István: A Balaton jövőjét, bármilyen furcsa is, a helyi képviselők döntései határozzák meg Egységes fejlesztési koncepció híján a gazdaságilag kiszolgáltatott településeknek kellene eldönteniük, mit lehessen és mit ne lehessen megvalósítani a nagy ívű elképzelések közül. Virányi István, Balaton főépítésze, a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal állami főépítésze 2007 szeptemberében az egyik napilapnak úgy nyilatkozott, hogy nincs nemzeti stratégia a tó és környéke jövőjét, fejlődési irányát illetően, a Balaton-törvény szigorú ugyan, csakhogy hatósági szinten is végre kellene tudni hajtani. Valójában az önkormányzatokon múlik, menynyire sikerül visszafogniuk a vízparton az építési hevületet mondja Virányi István. A Balaton jövőjét, bármilyen furcsa is, a helyi képviselők döntései határozzák meg. Nekik van a legnagyobb felelősségük abban, hol és mit engedélyeznek, milyen településrendezési terveket hagynak jóvá. Virányi szerint az örökségvédelem és a fejlesztés tekintetében fontos lenne a hely szellemének és építészeti tradícióinak összeillesztése, félő azonban, hogy a napi működési gondokkal küzdő önkormányzatok egy része feladja a települések történeti és jövőképi értékeit, és meghajol a beruházó nyomása alatt. A főépítész ezért gátat vetne a gigantomán tóparti építkezéseknek, de a kempingeket is félti a beépíthetőség és az épületmagasság-szabályozás módosításának hatásától. Valamilyen arányban mindkettőre szükség van, csak a mértéket kellene optimalizálni. Az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum szerint mind az Országos Területrendezési Tervről (OTrTről) szóló törvény, mind a Balaton-törvény kidolgozása mögött érzékelhetően jelentős szakmai munka húzódik. Szakmailag megalapozottnak és indokoltnak tartják az olyan új övezetek bevezetését, mint például a kulturális örökség, az ásványi nyersanyag lelőhelyek, a szélerőművek stb. Figyelemreméltó, hogy a javaslat nemcsak a világörökségi területeket, hanem a világörökség-várományos területeit is tartalmazza, így megakadályozhatók az adott környezetet zavaró beruházások. Fontosnak és indokoltnak nevezik az együtt tervezendő térségek meghatározását. Sajnálatosnak tartják, hogy választott testületek hiányában az OTrT törvény nem képes kezelni a területfejlesztési törvényben meghatározott regionális és kistérségi szintet. Az országos beépítettségi szint növekedésének féken tartása érdekében kérik a rehabilitáció és a rekonstrukció előnyben részesítését. Bár nem közvetlenül a törvény hatáskörébe tartozik, de felhívják a figyelmet arra is, hogy egy-egy beruházás (pl. útépítés) tervezésekor vegyék figyelembe a korábban megvalósult fejlesztések kihasználtsági adatait is. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény módosításáról úgy nyilatkoznak, hogy indokolt a törvény területi hatályának bővítése, remélik, hogy előírásainak érvényt lehet szerezni a most csatlakozó településeken is. Indokoltak mindazon szigorítások, előírások, amelyeket a módosítás tartalmaz. Helyeslik a szigorúbb levegőtisztasági előírást. A zaj elleni védekezés érdekében azonban szövegszerűen is ki kellene zárni a sport- és sétarepülést, a motoros sportokhoz hasonlóan oly módon, hogy a Balaton-parti és partközeli települések felett csak a közcélú (mentő, rendőr, permetező) légi járművek közlekedése legyen engedélyezett. Szükségesnek tartják a törvényben szabályozni a hulladékégetést is a parti és partközeli települések vonatkozásában, illetve ezeken a helyeken a hulladékégetés teljes betiltását. Az önkormányzatok felelősségét indokolt meghatározni (szankciók), ha elmulasztanák az égetés ellenőrzését. A közösségi érdek védelmét a parti sávok használatánál előtérbe kell helyezni. Például vannak állami vállalatok tulajdonában levő vízparti ingatlanok, lezárt, közvetlen vízparti szakasszal, amelyek nem nyitottak a nyilvánosság előtt. Meglátásuk szerint a Balaton-törvény alkalmas lenne arra, hogy ezen partszakaszok 2008. május ÖN KOR KÉP 9

TERÜLETRENDEZÉS visszavásárlását előírja, mielőtt azok a vállalat eladásával párhuzamosan végleg magántulajdonba kerülnének. Parlamenti vezérszónokok a Balaton-törvényről A Balaton természeti értékeire és a tó környékén megvalósuló fejlesztések fontosságára hívták fel a figyelmet a vezérszónokok a Balaton-törvény módosítása során az Országgyűlésben....olyan fejlesztések szükségesek, amelyek a XXI. században a déltengeri országokkal is felveszik a versenyt. Suchman Tamás, az MSZP vezérszónoka arra az ellentmondásra mutatott rá, hogy a beruházók fejleszteni akarnak, a környezetvédelmi szakemberek pedig meg akarják őrizni a táj szépségét, hiszen ha ezt veszélyeztetik, akkor nincs miért idejönniük a turistáknak. Viszont, ha ide akarják vonzani őket, akkor olyan fejlesztések szükségesek, amelyek a XXI. században a déltengeri országokkal is felveszik a versenyt jelentette ki. Suchman Tamás szerint racionalizálni kell a fejlesztési igényeket, hogy a szükséges egyensúly megmaradjon. Kiemelte: több mint ezer projektkezdeményezésről vannak adataik, tervezik, hogy az idegenforgalmi szakmának a törvénytervezet mellett azt a térképet is bemutatják majd, amelyen látható, hogy az elkövetkező 3 5 évben a 164+15 településen mit terveznek. Ezen a térképen a legkisebb boltfejlesztéstől a milliárdos szálloda-beruházásig mindenen rajta lesz mondta. A 2013-ig elkészült fejlesztési stratégia véleménye szerint illeszkedik azokhoz a szabályokhoz, amelyekről most tárgyalnak. A Balaton-törvény olyan jogszabály, amelyet mindenki szívesen elfogad és követ....de e törvény nem fogja megoldani a horgász halász ellentétet, és a vitorláskikötők problémáját... Bóka István (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy az elmúlt nyolc évben a Balaton-törvényt többször módosították, például a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése kapcsán és alkotmányossági szempontból is. Mint mondta, a Balaton-törvény olyan jogszabály, amelyet mindenki szívesen elfogad és követ. Felhívta a figyelmet, hogy a törvény nem fogja megoldani a horgász halász ellentétet, és a vitorláskikötők problémáját sem, és nem fog forrást biztosítani a Balaton fejlesztéséhez. Ez csak egy területrendezésről szóló törvény, de nagyon fontos jelentette ki. Bóka István kitért arra, hogy a törvényben fontos az erdők és a zöldterületek védelme, valamint az is, hogy a beépítésre nem szánt területeken háromezer négyzetméternél kisebb telek nem alakítható ki. Az is fontos, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére tilos szennyvizet bevezetni, ha annak befogadója a tó, és ugyancsak fontos, hogy a tisztított szennyvíz kivezetéséről is gondoskodni kell mondta. Hozzáfűzte: fontos szabály továbbá, hogy olyan településszerkezeti terveket kell készíteni az önkormányzatoknak, amelyek a természetvédelmi, tájesztétikai, történeti településszerkezettel összhangban vannak. Bóka István szerint a multireklám-táblák szabályozása is fontos lenne a jövőben. Az alapvető cél, hogy a természeti és az építészeti értékek megőrzése mellett biztosítsák a Balaton régió számára szükséges fejlesztéseket mondta a politikus. Bóka István hangsúlyozta: a rendezési tervről szóló törvényjavaslat segíteni fogja a Balaton fejlesztési stratégiájának megvalósítását....a törvény igyekszik megoldani olyan problémákat, amelyek eddig nem voltak hangsúlyosak. Herényi Károly, az MDF vezérszónoka örömének adott hangot annak kapcsán, hogy ez a törvény nem kerül politikai vagy ideológiai csaták kereszttüzébe, hanem a Balaton iránt elkötelezett emberek cserélnek róla eszmét a Parlamentben. Úgy vélte, hogy jónéhány dolog indokolja a törvény felülvizsgálatát. Ezek között említette a Balaton déli partján haladó, nemrégiben megépült M7-es autópálya-szakaszt, amely a közlekedési viszonyokat alapvető módon változtatta meg. Kritikaként említette: nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha drága pénzen olyan szennyvízelvezető csatornákat, tisztító műveket építenek, amelyek a megtisztított szenynyvizet kiviszik a Balaton vízgyűjtő területéről. Véleménye szerint ma már léteznek olyan szennyvíztisztító technológiák, amelyek a megtisztított víz helyben felhasználását teszik lehetővé. Szólt arról, hogy a nagy európai tavak fejlesztési filozófiájához hasonlóan igyekszik a törvény megteremteni az egyensúlyt a helyi érdekek és a közösségi érdekek között, bár azok gyakran ütköznek egymással. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás idején a Balatont is nagy változás és egyben nagy megrázkódtatás érte, amikor megváltozott az idegenforgalom szerkezete. Talán a 2000-ben elfogadott törvény hatására megjelent a működő tőke a Balatonnál, és keresi a helyét; mindez látszik is a tó arculatán. Ez olyan jövőt mutat, amely biztató a Balaton szempontjából. Mint mondta, a törvény igyekszik megoldani olyan problémákat, amelyek eddig nem voltak hangsúlyosak. Ezek között említette például a mellékútvonalak rendbetételét is. Problémaként emelte ki, hogy a Balaton vízszintje korábban sokakban aggodalmat keltett. Mint mondta, a klímaváltozás többször fog olyan helyzetet előidézni, amely miatt a tó vízszintje a kritikus szint alá csökken, ezért talán nem lenne baj, ha a törvény keretében megteremtenék a lehetőséget az ilyen helyzetek megoldására. Közölte: a törvény mostani módosítása időszerű, az MDF a módosító indítványok függvényében támogatni fogja a javaslat elfogadását. Szerk.: Csy-kó 10 ÖN KOR KÉP 2008. május

KOR-KÉP KORMÁNY ÖNKORMÁNYZATOK EGYEZTETŐ FÓRUMA Fontos az érdekérvényesítés Bajnai Gordon eredményesnek ítélte a Kormány- Önkormányzatok Egyeztető Fórumának (KÖEFnek) munkáját. Tájékoztatása szerint a testület rövid távon megoldható kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja által javasolt tíz pontból az önkormányzati szövetségek vezetői nyolcat támogattak. Ezekről a javaslatokról a közeljövőben dönthet az Országgyűlés nyilatkozta a leköszönő önkormányzati miniszter a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Gémesi György, a fórum társelnöke és Gyenesei István újonan kinevezett önkormányzati miniszter. A tájékoztatón elhangzott, hogy két kérdésben még nincs konszenzus. A települések életét és a képviselő-testületek működését jelentősen befolyásoló javaslatokból jogszabálytervezetek készülnek, amelyeket újra megvitatnak az önkormányzati érdekszövetségekkel. Csak ezután kezdődnek az ötpárti egyeztetések. Gémesi György, a KÖEF társelnöke Bajnaihoz hasonlóan eredményesnek ítélte a testület munkáját. Ugyanakkor jelzésértékűnek nevezte, hogy az önkormányzati minisztérium élén két év alatt már a harmadik minisztercsere történik. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok működéséhez a finanszírozás nem biztosított, 2000 önkormányzat napról napra él, a korábbi 4,8-ról 6,2 százalékra növekedett inflációt a normatíva nem követi. Idén 3,3 százalékkal kevesebb állami forráshoz jutnak az önkormányzatok. Gémesi György fontosnak tartja az önkormányzatok érdekérvényesítő szerepét, hiszen azok több mint 3000 milliárddal gazdálkodnak. A társelnök sérelmezte, hogy fontos ügyekről ingatlanadó, megfigyelés, hitelkorlátozás nem a kormánytól, hanem a sajtóból értesültek. Gyenesei István önkormányzati miniszter ígéretet tett arra, hogy ugyan magas a mérce, de folytatja elődje sikeres munkáját. Az ÖNkorNET kérdésére jelezte, hogy nem mondott le a névváltoztatási kezdeményezéséről, továbbra is szeretné, ha a tárca elnevezésében is megjelenne, hogy azonos rangú a sport és a turisztika, ehhez ötpárti egyeztetést kezeményez. A Kormány Önkormányzatok Egyeztető Fórumának ülését követő sajtótájékoztatón kiosztott anyag összefoglalja a tíz alpontokkal együtt tizenhárom javaslatot, illetve az önkormányzati szövetségek véleményét a javaslatokról. A javaslat két változatot tartalmaz az önkormányzati képviselők létszámának csökkentésére. Az önkormányzatok számának változatlanul hagyása mellett kezdeményezi, hogy a tízezer lakos alatti településeken 18,8 százalékkal, illetve 36,5 százalékkal, a tízezer lakos feletti településeken 24,6 százalékkal, illetve 34,7 százalékkal csökkentsék az önkormányzati képviselők létszámát, a megyei önkormányzatok esetében pedig 33 százalékos, illetve 50 százalékos csökkentés áll a tervezetben. Az önkormányzati szövetségek alapvetően egyetértenek azzal, hogy a képviselő-testületek létszáma mintegy 10 20 százalékkal csökkenjen, de szükségesnek tartják a részletek kidolgozását. A létszámcsökkentés végrehajtását elsősorban a listás helyek számának csökkentésével kívánják elérni. Azt is javasolják alapelvként, hogy a tízezer lakos feletti településeken egy képviselőre legkevesebb 800 választó jusson. A tervezet megszüntetné az önkormányzatok kötelező külső könyvvizsgálatának jelenlegi gyakorlatát, az auditor kijelölését pedig az Állami Számvevőszékre bízná. Növelnék az államkincstár szerepét is az ellenőrzésben. Az önkormányzati szövetségek alapvetően egyetértenek a javaslattal, de rögzíteni szeretnék, hogy a könyvvizsgálat költsége a kormányzatot terheli. A tervezet szélesíteni kí vánja az önkormányzatok vagyonkezelői jogát, és kiterjesztené azt a jogi személyiséggel rendelkező társulásokra, illetve az önkormányzati holdingokra. Indokoltnak tartják a cél- és címzetttámogatások megszüntetését. A szövetségek alapvetően ezzel a javaslattal is egyetértenek. A javaslatban az is szerepel: ha egy önkormányzat nem tudja ellátni a kötelező feladatát, akkor a jövőben a közigazgatási hivatal felhívná 2008. május ÖN KOR KÉP 11

KOR-KÉP KORMÁNY ÖNKORMÁNYZATOK EGYEZTETŐ FÓRUMA a mulasztás pótlására, majd egyeztető eljárást kezdeményezne, és egyezség hiányában bírósághoz lehetne fordulni a közszolgáltatási szerződés létrehozása érdekében. Az önkormányzati szövetségek nem értenek egyet a javaslattal, mert álláspontjuk szerint a kötelezett település a bírósági döntés után sem rendelkezik majd forrásokkal az általa elvégzett feladat finanszírozásának kiegészítésére, így a kötelezett településre újabb teher hárul. A szövetségek álláspontjukat egyenként fogják képviselni. A javaslat szerint év közben is lehetőség nyílik a körjegyzőséghez való csatlakozásra és a jövőben azok az önkormányzatok is társulhatnának, amelyek nem közvetlenül határosak egymással. A szövetségek támogatják az elképzelést. Továbbiakban: a tervezet erősítené a polgármester jogállását, bővítené a polgármesteri vétó lehetőségeit. Lehetővé tenné az alpolgármester visszahívását, különösen új polgármester választása esetén. Pontosítaná a szabályokat, ha a polgármesteri tisztség bűncselekmény miatt szűnik meg (a hatályos szabályozás szerint a polgármester tisztségének megszűnését követően azonnal újraválasztható). Korrigálná a juttatások rendszerét is, valamint a szabadságra vonatkozó szabályokat. Az 500 főnél kisebb településeken csak társadalmi megbízatású polgármestert lehetne választani. A szövetségek alapvetően egyetértenek a javaslattal, de további kiegészítéseket javasolnak: a polgármester mandátuma megmarad a képviselő-testület önfeloszlatása esetén, az új választásnál csak a képviselőtestületet kell újra választani. Az önkormányzat legkésőbb az alakuló ülést követő 3 hónapon belül köteles megválasztani az alpolgármestert. Amennyiben ez nem történik meg, a polgármester mandátumának megtartása mellett a képviselő-testület mandátuma megszűnik és új képviselőtestületet kell választani. A javaslat korszerűsítené a bizottsági rendszert is, a 2000 fő alatti településeken a jelenlegi három helyett egy bizottság is elláthatná a munkát. A szövetségek ezt is támogatják, azzal, hogy a bizottságok számát a képviselőtestület létszámától függően kell megállapítani. Tisztáznának egyes összeférhetetlenségi szabályokat is: az önkormányzatok abban az esetben támogatják a javaslatot, ha az intézményvezető nem lehet képviselő, ha a polgármesterjelölt nem lehetne egy időben képviselőjelölt is, de a kompenzációs listán szerepelhetne. A többi kérdésben a szövetségek egyenként írják le véleményüket. A javaslat szerint szigorítanák az új község alakításának szabályait is: a kettéváló településen a jelenlegi 300 lakos helyett legalább 1000 főben állapítanák meg az állandó lakosok számát. A községegyesítés megszüntetését pedig akkor lehetne kezdeményezni, ha már ötven évet közösen éltek le a települések. A szövetségek alapvetően egyetértenek a javaslattal. Néhány település elsődlegesen a lakosságszám nagyarányú csökkenése miatt a jövőben várhatóan nem lesz képes a helyi önkormányzáshoz fűződő jogok gyakorlására. Ezért olyan javaslat készült, amely szerint lehetőség lenne más településekhez való csatlakozásra úgy, hogy az érdekérvényesítési garanciák, a név és jelképek megtarthatók legyenek. Az önkormányzatok csak akkor értenek egyet ezzel a javaslattal, ha az lehetőség marad, és nem lesz kötelező. A javaslat erősítené a többcélú kistérségi társulásokat is, és ösztönözné a körjegyzőségek alakítását. Ezzel is egyetértenek a szövetségek. A javaslat szerint a kormánynak szorgalmaznia és támogatnia kell az egyes megyei és megyei jogú városi és más városi önkormányzatok társulását, különösen az egészségügyi és speciális szociális ellátások esetében. Az önkormányzati szövetségek szerint azonban előbb a regionalizmus elveit kellene kidolgozni. Csy-kó Kikötöttek. Mostantól a kikötővel rendelkező tóparti önkormányzatok a kizárólagos tulajdonosai a Balaton Hajózási Zártkörű Részvénytársaságnak. Szezonnyitó ünnepségen Kiss Péter kancelláriaminiszter a Balaton Hajózási Zrt. állami tulajdonban lévő, 49 százaléknyi tulajdoni hányadot képviselő részvényeit ingyen adta át Balázs Árpádnak, Siófok polgármesterének, a Balatoni Szövetség elnökének. Kiss Péter hangsúlyozta, hogy az állam ezzel a gesztussal a balatoni hajózás teljes felelősségét átadja a 22 kikötővel rendelkező tóparti önkormányzatoknak. A kancelláriaminiszter szerint az önkormányzatok tulajdonosként már korábban bebizonyították, hogy jó gazdái a vagyonnak. Az átadás egyik feltétele a közfeladat-ellátásának pél dául: személyhajóközlekedésnek további, minimum 10 évig tartó garantálása. Ezen kívül az érintett önkormányzatoknak kétmilliárd forintos tőkeemelést kell végrehajtaniuk négy éven belül, amelyből 576 millió forintot 90 napon belül kell átutalniuk. Kiss Péter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a cég teljes önkormányzati tulajdonba adásával lehetővé válnak újabb kikötőfejlesztések és a második kompjárat megvalósítása. Hozzátette, a tulajdonosok számára megnyílt a lehetőség magánbefektetők bevonására is. Balázs Árpád, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke rendkívülinek, de nem váratlannak nevezte a bejelentést, amelyre négy éve vártak az önkormányzatok. Ígéretet tett arra, hogy az önkormányzatok úgy tesznek majd eleget a rájuk bízott feladatnak, hogy a döntéshozók utólag is büszkék lehessenek döntésükre. 12 ÖN KOR KÉP 2008. május

A gyermek szeme a jövő tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja. Juhász Gyula ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet 2008. május hogy általuk legyen jobb! Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2008 2023 társadalmi vitaanyag Az öregedő társadalom, az elhúzódó tanulóidő, a tanulmányokat folytató fiatalok megnövekedett aránya, ezzel együtt az aktív dolgozó fiatalok arányának csökkenése, az ifjúság oktatás, munkaerőpiac és szabadidő tekintetében fennálló sebezhetősége, az intézményi rendszerbe vetett bizalom megrendülése, a határozott elfordulás az aktív alkotó közéleti részvételtől 2001-ben arra ösztönözte az Európai Unió tagállamait, hogy újrafogalmazzák az ifjúsággal kapcsolatos kormányzati cselekvéseket az Ifjúsági Fehér Könyvben. Magyarországon is körvonalazódni látszanak azok a folyamatok, amelyek a rendszerváltás időszakának értékbizonytalanságai után a helyzetet felmérve és értékelve egy korszerű, modern és progresszív ifjúságpolitikai lépésváltást igényelnek. Hazánkban, mint önálló, döntésképes egyénekre tekintünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához. Nem kizárva persze azokat, akiknek konkrét védelemre, segítségre van szükségük, mivel a hagyományos szocializációs rendszerek nem teljesen töltik be azt a funkciót, hogy képesek legyenek őket a társadalomba integrálni. A 2006-os kormányprogram ifjúságra vonatkozó vállalása kimondja: a kormány feladata, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi integrációját. Ennek érdekében alkotja meg a Nemzeti Ifjúsági Programot, amely a tanulás, a munkavállalás, az otthonteremtés és a családalapítás területein egyenlő esélyeket kíván teremteni a fiatalok számára a sikeres felnőtté váláshoz. A stratégia elkészítésére az Országgyűlés 2007. október 31-én kelt országgyűlési határozatában kötelezte a kormányt, amelyet 2008. december 31-ig kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy az előkészítő folyamat már elkezdődött, különös jelentőséggel bírt, hogy épp ebben az időben zajlott az Európa Tanács számára a Nemzeti Ifjúságpolitikai Riport elkészítése és bemutatása. 2008. február 13-án került sor a Jelentés nemzeti, március 11-én a nemzetközi meghallgatására az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központjában, ahol a nemzetközi szakértői csoport bemutatta az általuk elkészített jelentést. A stratégia ifjúságkutatási adatokra alapozva felvázolja a helyzetképet. Ennek a helyzetképnek a legfontosabb megállapításai többek között: A magyar ifjúságkutatási elemzések tapasztalatai megegyeznek az Európában mért fő tendenciákkal: nagyfokú eltéréseket mutató életkörülményeik ellenére az ifjúsági korosztályok tagjainak alapvetően megegyezik az értékrendjük, a törekvéseik, de közösek a nehézségek is, amikkel szembenéznek. Az érintettek változékony csoportot alkotnak, egyre később lesznek a munkaerőpiac szereplői, és később alapítanak családot; váltogatják a munkával és a tanulással töltött időszakokat; és mindenekfelett egyéni életútjaik sokkal változatosabbak, mint ezelőtt valaha. Az iskolának, az egyetemnek, a munkahelynek és a társadalmi környezetnek nincs már olyan integráló szerepe, mint korábban. A fiatalok életük során egyre később válnak teljesen önállóvá. Mindez tükröződik az ifjúság életérzésében: a lét bizonytalanná válásában, a jelenlegi döntéshozó rendszerekbe vetett bizalom elvesztésében, a közélet vagy az ifjúsági szervezetekben való hagyományos részvételi formák iránt érzett elégedetlenségben. Némelyikük úgy érzi, saját gondjai nem mindig kapnak helyet az idősebb korosztályok által, idősebb korosztályok számára kigondolt közpolitikai irányelvekben. Némelyek a közönyben és az individualizmusban keresnek menedéket, míg mások az önkifejezés szélsőséges, esetenként a demokratizmus határait súroló megnyilvánulásait választották. A többség szeretne hatással lenni a közös ügyekre, csak ennek még nem találta meg a megfelelő kifejezési módjait. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia tizenöt éves időtávban fogalmazza meg az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos társadalmi célokat és az ezekhez kapcsolódó állami feladatokat. Célcsoportja annak kiterjesztő értelmezésével a kortárscsoport megjelenésétől a másokért való felelősségvállalásig terjed. Jelenleg a magyar lakosság több mint 38 százaléka sorolható az ifjúsági korosztályokhoz, ami durván megfelel az európai átlagnak. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2008. május 13

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Debreczy Márta vezető főtanácsos, Bodor Tamás vezető főtanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), Dr. Győrpál Elemér szakmai tanácsadó (Önkormányzati Minisztérium) Három elhivatott szakember, akiknek a munkaköri kötelességen túl is fontos, amivel foglalkoznak. Két minisztérium munkatársai, de úgy értik egymás szavát, mintha ősidőktől fogva egy irodában dolgoznának. Olyan világból valók, amelyikben a cél: segíteni, használni. Ha lehet, értéket teremteni, ha mást nem lehet, megőrizni. Nem megkövesült bürokraták, hiszen több évtizedig az első vonalban, vagy ahogy Tamás mondja, a végeken dolgoztak. Most sem ugranak félre, ha tenni, szervezni kell. Mintha nem lenne egyértelmű, hogy mi a feladata az önkormányzatoknak, legalábbis, ami az ifjúságról való gondoskodást illeti. Dr. Györgypál Elemér Nem lehet az ifjúságot csak úgy kiemelni. A környezeti összefüggéseiben szükséges vizsgálni e nagyon fontos területet. Azt mondja a helyi önkormányzatokról szóló törvény, hogy a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen és itt egy hosszú felsorolás következik. A többi között: településfejlesztés, településrendezés, épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás stb. Gondoskodás? Igen tág fogalom. Gy. E. A törvény kétféle módon szűkíti azt az igen széles kört, amely meghatározza a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatait. A feladatok egy része a kötelező, külön jogszabályok által pontosan meghatározott tartalom szerint ellátandó feladatok. Ezek a feladatok: az óvodai és iskolai nevelés, az ivóvíz-biztosítás, az egészségügyi és szociális ellátás stb. Ugyanakkor az önkormányzati törvény egy másik bekezdése az önkormányzatok további közszolgáltatási feladatait sorolja fel, ide tartozik a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás is. Hangsúlyoznunk kell, ezek ellátásáról is gondoskodnia szükséges a települési önkormányzatoknak. E feladatok esetében úgy fogalmaz a törvény, hogy az önkormányzat maga határozza meg figyelemmel a lakosság igényeire és saját anyagi lehetőségeire milyen mértékben és milyen módon látja el ezeket a feladatokat. Hallottuk már, hogy egynémely önkormányzati vezető azt mondta: ez nekünk önként vállalt feladat. Ezzel szemben mi azt próbáljuk hangsúlyozni, hogy ez nem fakultatív vállalás. Ugyanakkor az is igaz, hogy az, amit az önkormányzatok vállalnak, az számos szubjektív tényezőtől függ. Nagy kérdés, hogy az önkormányzatok felismerik-e az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, figyelembe veszik-e a lakosság igényeit. A másik, hogy ezt miként tudják beilleszteni a településfejlesztési elképzelésekbe, ciklusprogramjaikba. Másfelől alapkérdés az is, hogy milyen szakmai irányítást kapnak a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól, amelytől a települések azt is elvárják, hogy ellássák őket megfelelő információkkal. Csak egy példa, ha egy önkormányzat tudja, milyen az ifjúság helyzete országosan, melyek az időszerű teendők, illetve az ezek megvalósításához ajánlott, módszerek, eszközrendszerek, de különösen központi, vagy EU-s támogatások, akkor ehhez tudja igazítani saját feladatait, de legalább egy helyzetértékelésre ingerli őt. Miként működik együtt az Önkormányzati és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium? Bodor Tamás Egymás nélkül nem tudunk hatékonyak lenni. Az Önkormányzati Minisztérium a közigazgatási hivatalokon keresztül össze tudja hívni az önkormányzatokat, ahol mi meg tudjuk fogalmazni a szakmai tartalmat. Most voltunk az Oktatási és Kulturális Minisztériumban, ahol arról beszéltünk, hogy az ifjúság problémáit csak horizontálisan lehet szemlélni, kezelni. Ez nyilvánvaló 14 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2008. május

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK B. T. Vagy nem. Két érdekes szemlélet létezik. Az egyik szerint ágazati szinten kell megközelíteni az ifjúság ügyét, mert az egyes szakterületeken már megvan a speciális jogi háttér. Mi a koordinatív, horizontális munkát preferáljuk. Azt mondjuk, hogy az ifjúság olyan speciális társadalmi célcsoport, aminek ha mindenekfelett álló érdekét nézzük, azt nem lehet egy tárca szempontjából megközelíteni. Tehát nekünk, most az a feladatunk, hogy az adott akciókra, problémákra megtaláljuk a tárcákkal, ha nem is a napi, de a közép- és hosszú távú együttműködést, és ehhez a stratégia és az európai folyamat sok támpontot ad. A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálattal most kezdtük el a települési ifjúsági munka standardjait és a települési ifjúsági referensek kézikönyvét kidolgozni, ez lesz az ún. Kapcsos könyv. Igen, de ettől még nem lesz pénzük az önkormányzatoknak. B. T. Egyetértünk. Anyagi erőforrás nélkül nem tudjuk a stratégiát végrehajtani. Amúgy pedig az ifjúság maga is erőforrás. Minden ügy valamilyen szinten a fiatalokról szól. Még a nyugdíjrendszer is. A stratégia is akkor ér majd valamit, hogyha 2 3 éves cselekvési programok készülnek, amelyekben a feladat, a pénz, a határidő a forrásokkal együtt szerepelnek. Ezt nem lehet megspórolni. Azok az önkormányzatok, amelyek sokat tesznek a fiatalokért, honnan veszik a pénzt? Debreczy Márta Nem csupán pénzről van itt szó. Vannak önkormányzatok, amelyekben az ott dolgozók, a polgármester, a képviselő-testület pontosan tudja, átérzi, hogy egy település akkor tud megmaradni, fennmaradni, akkor lesz minden lakója számára vonzó, ha ott béke van, rend, nyugalom van, valamint a gyerekek és a fiatalok is jól érzik magukat. Nem költöznek el, adót fizetnek, és gyerekeik jövőjét is ott képzelik el. Erről beszélt Elemér, hogy tudniillik a település vezetői kíváncsiak-e a lakosok véleményére, fontos-e számukra, hogy megfeleljenek igényeiknek. Jó néhány helyen a gyerekek tették meg az első lépést, mondván nem akarnak a kocsma lépcsőjén üldögélni, az utcán kóborolni, és megkeresték a polgármestert, hogy adjon nekik egy helyiséget, ahol kulturáltan szórakozhatnak. Sok helyütt kaptak egy számítógépet, és némi pénzt a működésre. A fiatalok lépésről lépésre meg tudják magukat szervezni, kialakítanak tereket, programokat találnak ki, és ilyenformán később már létrejöhet formalizáltan egy gyermek-ifjúsági önkormányzat, amelyik meg is állapodhat a felnőtt önkormányzattal, hogy beülhessen az ülésekre, és hallathassa a szavát a helyi ügyekben. Gy. E. Márta az ifjúságról való önkormányzati gondoskodás nagyon fontos harmadik környezeti tényezőjét említette, amely meghatározó a tekintetben, hogy az önkormányzatok mit tesznek e feladat ellátása körében. Maga az ifjúság képes-e valós igényeit megfogalmazni. A fiatalok, ifjúsági szervezeteik képesek-e tudatosítani, és tevékenységükbe beépíteni a mai demokratikus társadalom működési elveit. Tudnak-e megfelelő érdekérvényesítő mechanizmust működtetni. Érzékeltetni tudják-e igényeiket oly mértékben, hogy az önkormányzatok irányában kellő réteg-, illetve települési közösségi akaratként nyilvánuljon meg. Olyanként, amelyet már nem lehet figyelmen kívül hagyni, és mint ahogy a törvény meghatározza, lakossági igényként szükséges figyelembe vennie az önkormányzatnak. A megvalósításért pedig tennie kell. Kamaszparlament, avagy a demokrácia iskolája Bemutatja: Papp Edina, a Kamaszparlament első miniszterelnöke, aki jelenleg az Őrhegy Egyesület nemzetközi referense A Kamaszparlament 1996 tavaszán alakult meg az Őrhegy Egyesület kezdeményezésére Ózd-Kazincbarcika térségében azzal a céllal, hogy a 10 18 éves fiatalok megismerjék, megtanulják a demokrácia szabályait, azaz mit is jelent a demokráciában való élet; mit is jelent megélni a mindennapokban a jog adta lehetőséget és kötelességet, a felelősséget és az önállóságot. A kezdetben demokrácia játéknak tűnő kezdeményezés manapság már sokkal több, minthogy csupán egy ifjúsági szervezet a szabadidő hasznos eltöltése érdekében szervez programokat, és évenként kamasz köztársasági elnököt és kamaszkormányt választ. Itt igazán aktív állampolgári attitűdről beszélhetünk, mégpedig olyan többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok körében, akik nyitottak, toleránsak, kreatívak, demokratikusak, megtalálják helyüket településükön, térségükben és nemzetközi szinten is Európában és a világban egyaránt. A Kamaszparlamentnek és a fiatalok munkájának köszönhetően sikeres nemzetközi kulturális, környezetvédelmi, oktatási, kommunikációs projekteken alapuló együttműködés jött létre és működik több mint három éve a Bükki Hegyhát és az angliai Lincolnshire Fenland térség között. Kis Eszter, jelenlegi miniszterelnök képviselhette a magyarországi gyermekeket 2007 decemberében New Yorkban, az ENSZ gyermekek fórumán. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2008. május 15

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A fiatalok elkezdtek gondolkodni, alkotni és nem várnak! Maguk vették kézbe sorsukat, ismerve a helyi és térségi adottságokat és erőforrásokat, igényeket, amelyekre építve olyan projekteket, komplex fejlesztéseket találnak ki, valósítanak meg, amelyek túlmutatnak a hagyományos ifjúsági munkán ifjúsági vállalkozások beindításán, Ifjúsági Innovációs Központ létrehozásán dolgoznak. Megalkották saját stratégiájukat, melynek főbb célkitűzései: a fiatalok helyben tartása, megfelelő közösségi lét/tér kialakítása, információ, média, vállalkozói szféra megszólítása, ifjúsági szövetkezetek munkalehetőség teremtése. Tizenkét év távlatában nehéz viszszanézni, és nem személyes hangnemben szólni a Kamaszparlamentről. Sokan visszajöttek, vissza akarnak jönni és bebizonyítani, hogy az aktív társadalmi részvétellel igen is meg lehet változtatni egy hátrányos helyzetű térség sorsát, fenntartható fejlődést lehet elindítani, élhető, sokszínű életet és befogadó, nem pedig kibocsátó és kirekesztő térséget lehet teremteni. Zuglói Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat Bemutatja: Csaniga Andrea művelődésiház-igazgató, Molnár Zsuzsanna ifjúsági referens 1994-ben egy alulról jövő kezdeményezés eredményeképpen jött létre a Zuglói Kölyökcsapat, ami valódi diákönkormányzat megszervezését tűzte ki céljául. A színvonalas információkat és élményeket nyújtó programok hatására 1998-ra kialakult a Zuglói Diákklub. A csapatot 10 22 év közötti gyermekek és fiatalok, valamint lelkes felnőtt segítők alkották. A helyi önkormányzat vezetése felkarolta a gyerekek elképzelését, és biztosította számukra az alapvető működési feltételeket. 1999 végére a Zuglói Diákklub kezdeményezte a Zuglói Gyermekek- és Ifjúsági Önkormányzat (GYIÖK) létrejöttét úgy, hogy a diákklub rendszere és tagsága megmaradjon azon fiatalok számára, akik a választáson nem indulnak el, vagy nem nyernek mandátumot képviselőként. A 2000. december 7-én létrejött Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat megalakulását a képviselő-testület határozattal hagyta jóvá, és költségvetési rendeletében biztosította a működéshez szükséges forrásokat, továbbá az ifjúsági feladatok ellátására ifjúsági referenst nevezett ki, majd kialakította a kerület ifjúságpolitikai koncepcióját. A Zuglói GYIÖK és a kerületi önkormányzat között együttműködési megállapodás jött létre. Ennek legfőbb célkitűzése, hogy a zuglói gyerekek és fiatalok belenőjenek a demokrácia adta lehetőségek gyakorlásába és hogy hangot adhassanak korosztályuk véleményének, igényeinek. A Zuglói Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat az elmúlt nyolc év alatt egy, a zuglói lakosság által ismert és elismert, a helyi közéletet is jelentős mértékben meghatározó civil szerveződéssé nőtte ki magát. Olyan csapattá, amelyben a fiatalok önkéntesen vesznek részt, és ezáltal jól és hasznosnak érzik magukat. D. M. Immár tíz éve működnek ilyen gyerek és ifjúsági önkormányzatok. Sőt, kialakultak több helyen a gyermek-ifjúsági érdekegyeztető fórumok. Mert az önkormányzatok döntései nem egy hónapra, hanem évekre, évtizedekre szólnak, amelyek jelentősen érintik a gyerekek jövőjét. A Büki hegyháton a Kamaszparlament is megfogalmazza azt, amit sok tudós ember a Parlamentben, hogy milyen fontos a munkahelyteremtés. Ha másként nem megy, teremtsünk magunknak és kérjünk ehhez segítséget. Például az ifjúsági szövetkezethez, ami ahhoz hasonló, mint amit most diák- vagy szociális szövetkezetnek hívnak. A fiatalokat egyáltalán nem könnyű elérni, sőt, mozgósítani, még akkor sem, amikor a saját hasznos szabadidő eltöltésükről van szó Kis-tér-erő a Zengő alján, avagy a Pécsváradi Kistérségi Ifjúsági Fórum A fórumot Böröcz Lívia ifjúsági referens mutatja be A Pécsváradi Kistérségi Érdekegyeztető Ifjúsági Fórum (PKIF); (www.pifo. hu) a kistérség 19 településének fiataljait, ifjúsági és civil szervezeteit, ifjúsági önkormányzatait összefogó szervezet, amely 2006 nyarán alakult és elsődleges célja, hogy keretet adjon a térségben élő fiataloknak egymás, valamint a települések megismerésére, közös programok együttes megvalósítására. A PKIF-ben a fiatalok önkéntesen és önállóan dolgoznak, mert fontosnak találják, hogy közösség alakuljon, hogy a térségben általuk legyen jobb a fiatalok közérzete. Korábban meghívást kaptunk Unterschleissheimbe (Németország) egy ifjúsági találkozóra, idén mi leszünk a házigazdája egy nemzetközi találkozónak, ahol a német fiatalok mellett franciák is jelen lesznek. Ifjúságbarát Önkormányzat Bemutatja: Szabó Zsuzsanna, Karcag város ifjúsági referense Karcag Város Önkormányzata kiemelt feladatként kezeli a településen az ifjúsági ügyeket, fon- 16 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2008. május

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK tosnak tartják, hogy növekedjen Karcag népességmegtartó ereje, a fiatalok számukra befogadó környezetben éljenek. Különböző ösztöndíjprogramokon keresztül segíti a fiatalok tanulmányait, a tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű karcagi lakóhelylyel rendelkező középiskolai tanulók és a felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgatók részére. Az önkormányzat a 2008. évi költségvetésében 2 millió 500 ezer forintot különített el erre a célra. Az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel lehetőséget biztosít az önkormányzatnak a településen lakó tehetséges és hátrányos helyzetű fiatalok középiskolai tanulmányait támogassa. A város önkormányzata létrehozott egy külföldi tanulmányi ösztöndíjalapot is, ezen kívül létrehozott egy táborozási alapot, idén 2 millió forint értékben, amely a karcagi gyermek- és ifjúsági korosztály számára szervezett táborokra fordítható. 2002- ben hívták életre a Karcagi Középiskolák Diákönkormányzati Táborát, hogy ezek a szervezetek eredeti, érdek-képviseleti szerepüket be tudják tölteni. Elindítottak egy ifjúsági közösségfejlesztő programot is, amelynek előkészítése és létrehozása szervesen összefonódott a Karcagi Ifjúsági Ház alapításával. 2006-ban az önkormányzat pályázati forrásából szakértők bevonásával zajlott közösségfejlesztési program a településen. A cél, hogy a fiatalok saját formális civil szervezetet hozzanak létre az általuk meghatározott célokra. 2007-ben a programnak köszönhetően formalizálódott a Kulturszkóp Csoport és jelenleg egyesületként működik. Az önkormányzat elnyerte az Ifjúságbarát önkormányzat díjat, az ezzel járó anyagi támogatást a közösségfejlesztő program továbbfejlesztésére fordítja. Miben tud az önkormányzatoknak segíteni a Szociális és Munkaügyi Minisztérium? D. M. Mindaz a feladatunk, ami megkönnyíti, lehetővé teszi a helyi szinten dolgozó szakemberek, civil szervezetek munkáját, működését. Abban is segítünk, hogy a szervezetek jó gyakorlatait modellprogramként ismerjük el, támogatjuk, hogy módszertanuk, eredményeik minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak. November 20. a Gyermeki Jogok Világnapja, öt éve szervezünk konferenciát és egy gyerekbulit. Ekkor mintegy 400, különféle hátrányos helyzetű gyermeket látunk vendégül egész nap. A szórakoztató program mellett mindig van szakmai program is, 2006-ban a katasztrófavédők, ifjúsági elsősegélynyújtók, gyermekjogi képviselők voltak ott, tavaly az ORFK MINIPO- LIS interaktív játékát hívtuk meg, akik végigmentek minden állomáson, mini rendőrök lettek. A programon mindig volt egy olimpikon és sztárvendég. Azon kívül, hogy a gyerekek jól szórakoztak, észrevétlenül tanultak, ezek a programok egyfajta minták is. De viszszatérve, feladatunk még a szakmai munka standardjainak megfogalmazása, és amit már Tamás említett, a felnőtt szakemberek képzése, valamint folyamatosan informáljuk a már tevékenykedő ifjúsági szakembereket, munkaértekezleteket szervezünk. Ezek közül is a legfontosabb a Település és Ifjúsága Konferencia. A Település és Ifjúsága konferenciasorozatról Beke Pál népművelő/ közösségfejlesztő A Település és Ifjúsága konferenciasorozat előzményei a települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok 1992-ben kezdődött elterjesztésével összefüggő szakmai fejlesztőmunkához kapcsolódnak. 1995 őszén gyűjtötte egy korabeli pályázat résztvevői közül maga köré a Közösségszolgálat Alapítvány a különféle településeken a helybéli fiatalokért dolgozó szakembereket. A velük folytatott párbeszéd eredményeképp 1996 1997 folyamán ez a társaság vetette fel egy olyan országos szakmai civil szervezet létrehozását, ami a települési ifjúsági munka önállósulását és fejlesztését célozta. Ők fogalmazták meg: a települési ifjúságsegítői munka, egy elképzelt ifjúsági referensi feladatkör hazai kívánalmait is. Fejlesztőmunkájuk eredménye, hogy 1998-ban megalakult az Ifjúságért Önkormányzati Szövetség, az IFÖSZ, mint a települési ifjúsági fejlesztőmunkát országosan szorgalmazó/segítő szervezet. Az első összejövetelt 1999 januárjában az akkori Ifjúsági és Sportminisztérium megalakulásával kötöttük össze. A csak plenáris formában szervezett két napos konferencia valódi módszervásárrá vált; az előadóként meghívott szakemberek több mint két tucat, a helyi fiatalokat fejlesztő/aktivizáló eljárást ismertettek, azt bizonyítva, hogy minden nehézség ellenére, ahol akarják, van helybéli ifjúsági munka, és ahol, akarják, ott ez önkormányzati támogatást is kap. Külön szakmai csapat foglalkozott az ifjúsági munkanélküliséggel és külön társaság a fiatalok lakáshelyzetével. E keretek ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2008. május 17

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK között fogalmaztuk meg az ifjúsági munkások szakértői jegyzéke létrehozásának szükségességét. A konferenciasorozat idővel az egyre növekvő létszámú ifjúságsegítő szakma országos fórumává vált, és szinte minden esetben a helyi ifjúságfejlesztő tevékenységek hazai példatárát vonultatta fel. A szervezők minden esetben együttműködtek az ifjúságügy országosan változó, de folyamatosan létező struktúráival. A legutóbbi, VIII. Település és Ifjúsága Konferencia 2008. április 10 11. között volt a Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában, a Vas Megyei Művelődési Ifjúsági Központ szervezésében. B. T. Ebben a hónapban írunk ki a helyi önkormányzatoknak egy pályázatot, amivel ifjúsági referens alkalmazását, illetőleg szakmai munkatervének megvalósítását támogatjuk. 100 millió forintot osztunk majd el. Ez nem túl nagy összeg, de mégis egy lépés előre. És ott van még az európai uniós források közül a Társadalmi Megújulás Operatív Programja, mintegy egymilliárd százötven millió forinttal, ami gyermek- és ifjúsági integrációs programokról szól. Erre például az ifjúsági információs tanácsadó irodák, közösségi terek komplex terveivel, illetve értékteremtő, egyéni és közösségi kompetenciákat is fejlesztő programokkal lehető pályázni. Nem kell hozzá önerő. Projektenként 20 millió forintot lehet elnyerni, kétéves futamidőre. És ki tanítja meg a gyerekeket a jogaikra és lehetőségeikre, mondjuk egy olyan településen, ahol még nincs ifjúsági referens? B. T. Nem a mi kompetenciánk, de nekem mániám, hogy a diák sok mindent megtanulhat az iskolában működő önkormányzatban. Mert mi más lenne a feladata egy ilyen szervezetnek, mint az érdekérvényesítés és a programszervezés. Itt tanulhat kommunikációt, konfliktuskezelést, gazdálkodást, rendezvényszervezést, vitázni a társakkal. Tehát ha mi, felnőttek nem segítjük pedagógiai eszközökkel a gyerekek munkáját, akkor nem várhatjuk tőlük, hogy 18 évesen aktív civilek legyenek. S ha a gyerek, például a családi körülményei miatt, nehezen szocializálódik, akkor további segítséget kell neki nyújtani. Csellengők-program Bemutatja: Kárpáti Árpád ügyvezető igazgató Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata feladat-ellátási szerződés keretein belül a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaságot bízta meg 2002. január 1-től, hogy az önkormányzati törvényben előírt gyermek- és ifjúsági feladatokat ellássa. A kht. megalakulása óta foglalkoztat városi ifjúsági referenst. E folyamatos munka eredménye a pécsi ifjúságpolitikai koncepció és cselekvési program kidolgozása, a helyi ifjúsági érdekegyeztető fórum a Pécsi Ifjúsági Kerekasztal folyamatos működtetése, és nem utolsósorban az ifjúságsegítő képzés gyakorlatának szakmai koordinációja együttműködve a Pécsi Tudományegyetemmel. A kht. egyik legrégebbi hálózata a Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Hálózat. Célja a leszakadó réteg felzárkóztatásának segítése, hátrányaik csökkentése, a fiatalokkal foglalkozó, fiatalok által alapított, működtetett civil szervezetek számára is igyekszik segítséget nyújtani, ellátni információkkal Pécs város peremkerületeit, valamint Baranya megye térségeit. Az ifjúsági közösségi terek és a közösségfejlesztés (mint az ifjúsági munka egyik kiemelt módszere) fontos szerepet játszik a kht. szakmai életében. Az ifjúsági közösségi tér a gyermekek és a fiatalok közösségi tevékenységének, szabadidejük hasznos eltöltésének, az ifjúsági közösségek és az ifjúsági szervezetek működésének, valamint programjaik megvalósításának keretét biztosító szolgáltatás. E szolgáltatások szakmai koordinálását végzi a kht. 2006 óta, amikor megalakult az Ifjúsági Klubok Szövetsége. A klubhálózat célja a helyi fiatalok igényeihez igazodó az ifjúsági bűnmegelőzés prevenciójaként szabadidős programok, rendszeres klubfoglalkozások szervezése, ifjúsági közösségek kialakulásának elősegítése, szakmai támogatás nyújtása. Ennek érdekében a Szövetség minden évben több képzést is tart, melynek köszönhetően (tagjait tekintve) immár régiós hatókörrel rendelkezik. Pécs veszélyeztetett területein a fiatalok bűnelkövetővé válásának megelőzése érdekében a 2004-ben indítottuk el a Csellengő fiatalok bűnmegelőzési modellprogramunkat. Az iskolából kimaradt, valamint a munkanélküli fiatalokat érdekeltségeik megteremtésével, valamint az ifjúságvédelmi jelzőrendszer és széles körű együttműködés megteremtésével vontuk be a társadalmi folyamatokba, ezen belül az oktatás és a munka világába. A programot ezután évről évre bővítettük, továbbfejlesztettük először városi, majd kistérségi és megyei modellprogrammá. Fő eleme, hogy tematikus szabadidős programokat szervezzünk a fiataloknak, hogy tartalmasan, hasznosan töltsék idejü- 18 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2008. május