A MIKROTÉRSÉGI SZINTŰ TELEPÜLÉSTERVEZÉS MÓDSZERTANÁNAK KIDOLGOZÁSA (KUTATÁS)

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 1 KÁLI MEDENCE A MIKROTÉRSÉGI SZINTŰ TELEPÜLÉSTERVEZÉS MÓDSZERTANÁNAK KIDOLGOZÁSA (KUTATÁS) B MINTATERÜLET: A KÁLI MEDENCE MIKROTÉRSÉG (BALATONHENYE, KÉKKÚT, KŐVÁGÓÖRS, KÖVESKÁL, MINDSZENKÁLLA, MONOSZLÓ, SALFÖLD, SZENTBÉKKÁLLA) MEGLÉVŐ TERVEINEK ÉRTÉKELÉSE Kedvezményezett: Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. 8174 Balatonkenese, Bajcsy Zs. u. 55. Tel.: 20 9138 575 Kutatás vezető: Ferik Tünde okl. építészmérnök vezető településrendező tervező TT1 12 0130/06 (Völgyzugoly Műhely Kft.) Megbízott külső dr. Laposa József táj és kertépítész mérnök szakértő: Vezető településrendező tervező TT1 01 5032/02 Vezető területrendező tervező TR 1 01 5032/01 (Környezetterv Kft.) Hegyi Róbert településmérnök Kurenkov Vjacseszlav okl. településmérnök, építőmérnök (Urb Plan Kft) Munkatársak: Südi Beáta építészmérnök Szilágyi Hajnalka okl. táj és kertépítész mérnök Kéthelyi Márton okl. táj és kertépítész mérnök Gólya Szilvia tájépítész hallgató Készült a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és a Kutatás fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) támogatásával, melynek forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2008. szeptember kali_ertekeles.do

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 2 KÁLI MEDENCE TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. ELŐZMÉNYEK... 5 HELYZETELEMZÉS... 7 2. TERVI ELŐZMÉNYEK... 8 2.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK... 8 2.1.1. Jelenleg hatályos Balaton törvény (2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról)... 8 3. REGIONÁLIS KAPCSOLATOK, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT, TÉRSÉGI SZEREPKÖR... 17 3.1. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK... 17 3.2. TELEPÜLÉSHÁLÓZAT... 18 4. HELYZETELEMZÉS, HELYI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA... 19 4.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK... 19 4.1.1. A tervezési terület természetes határai... 19 4.1.2. Domborzati viszonyok... 19 4.1.3. Kőzettani felépítés... 19 4.1.4. Talajok... 19 4.1.5. Vízrajz... 20 4.1.6. Éghajlat... 20 4.1.7. Növényzet, élővilág... 20 4.2. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE, DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK... 22 4.2.1. Népességszám alakulása... 22 4.2.2. Állandó és lakónépesség alakulása 1870 tól 2007 ig... 23 4.2.3. A népességszám alakulása 1970 2007 között... 25 4.2.4. A népesség korösszetétele... 25 4.2.5. Tényleges szaporulat... 26 4.2.6. Lakások számának alakulása (1944 2001)... 27 4.2.7. Oktatás, szociális ellátás... 29 5. TELEPÜLÉSSZERKEZETI VIZSGÁLAT... 33 5.1. A KÁLI MEDENCE TELEPÜLÉSEI KILAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE... 33 5.2. A TELEPÜLÉS SZERKEZETI FEJLŐDÉSÉNEK ÉS MAI SZERKEZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 38 5.2.1. A Káli medence szerkezetének kialakulása a katonai felmérések tükrében... 38 5.2.2. A mikrotérség mai szerkezete... 47 6. TERÜLETFELHASZNÁLÁS, TERÜLETHASZNÁLAT, ÖVEZETI RENDSZER... 48 6.1. TÁJHASZNÁLAT, KÜLTERÜLETI TERÜLETFELHASZNÁLÁS... 48

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 3 KÁLI MEDENCE 6.1.1. Beépítésre nem szánt területek... 48 6.1.2. Külterületi Beépítésre szánt területek... 50 6.2. BELTERÜLETI TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLATA... 53 Balatonhenye... 53 Kékkút... 53 Kővágóörs... 53 Köveskál... 54 Mindszentkálla... 54 Monoszló... 54 Salföld... 55 Szentbékkálla... 55 7. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE... 56 7.1. KÖRNYEZETVÉDELEM... 56 7.1.1. A felszíni és felszín alatti vizek védelme... 56 7.1.2. A talaj védelme... 56 7.1.3. A levegő tisztaságának védelme... 56 7.1.4. Hulladékkezelés... 57 7.1.5. Zaj és rezgésvédelem... 57 8. ÉRTÉKVIZSGÁLAT... 58 8.1. TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM... 58 Nemzeti Parkhoz tartozó területek... 58 Ex lege védett területek... 59 Nemzetközi védettségű területek... 60 Egyéb védett területek... 60 8.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT... 60 A Káli medence területén található régészeti lelőhelyek... 62 9. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT... 64 10. KÖZMŰVIZSGÁLAT... 66 10.1. VÍZI KÖZMŰVEK... 66 10.1.1. Vízellátás... 66 10.1.2. Csatornázás, vízelvezetés... 66 10.2. ENERGIAELLÁTÁS... 66 10.2.1. Gázellátás... 66 10.2.2. Villamosenergia ellátás... 67 10.3. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS... 67

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 4 KÁLI MEDENCE II. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE... 68 1. BEVEZETŐ... 69 2. A MIKROTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIRE KÉSZÜLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK ÉRTÉKELÉSE... 70 BALATONHENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2005)... 70 KÉKKÚT FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2004)... 71 KŐVÁGÓÖRS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2004)... 72 KÖVESKÁL KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2005)... 74 MINDSZENTKÁLLA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2005)... 75 MONOSZLÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2004)... 76 SALFÖLD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (2003)... 77 SZENTBÉKKÁLLA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (2000)... 79 ÖSSZEFOGLALÓ, ÉRTÉKELÉS... 80 3. A MIKROTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIRE KÉSZÜLT MEGLÉVŐ SZERKEZETI TERVEK ÉRTÉKELÉSE... 82 4. A MIKROTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIRE KÉSZÜLT SZABÁLYOZÁSOK ÖSSZEGZÉSE... 83 5. A MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE... 84

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 5 KÁLI MEDENCE 1. BEVEZETŐ 1.1. ELŐZMÉNYEK Irodánk a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és a Kutatás fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) támogatásával melynek forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a Közép Dunántúli Régió pályázatán a településtervezés megújulására irányuló kutatási pályázatot nyert. A pályázat témája: A mikrotérségi 1 szintű településtervezés módszertanának kidolgozása, azaz a településtervezés települési szintről mikrotérségi szintre történő áthelyezés lehetőségének vizsgálata, általános tapasztalatok és mintaterületek vizsgálatával, s a tervezési szint áthelyezés indokoltságának értékelése, tervezési metodikai javaslat kidolgozása a szükséges jogszabályi háttér rendezésére vonatkozó javaslat elkészítése. A kutatás 2007 augusztusában kezdődött, és 2008 novemberig tart. A munka két mintaterületen, a Kálimedencében 8 településen, és a Somló területén 4 településen folyik. A Káli medence, mint mintaterület azért került kiválasztásra, mert itt a 8 településre 5 tervező cég készítette a településrendezési tervet, s ez alapján, valamint a terület táji, természeti, épített értékei, s a települések összetartozása miatt került kiválasztásra. A Káli medencében a kutatási feladat egy átfogó vizsgálatot követően a hatályos tervek elemzésével párhuzamosan mikrotérségi koncepció és szerkezeti terv készítése, melynek egyeztetési változatának elkészültét követően vonhatók le a hatályos tervekkel kapcsolatos végleges következtetések. Jelen dokumentáció a Káli medence területére készített meglévő tervek elemzése, mely a párhuzamosan készülő Mikrotérségi koncepció (II. kötet) és Mikrotérségi Szerkezeti terv (III. kötet) munkarészekkel egyidőben, de külön kötetben kerül dokumentálásra. Mindhárom dokumentáció alapja egy részletes helyzetelemzés volt. A helyzetelemzés munkarészben a helyszíni vizsgálataink és szakhatósági adatgyűjtéseink mellett az egyes településrendezési tervek vizsgálataira, valamint az Önkormányzatok adatszolgáltatásaira támaszkodtunk. Az összegyűjtött adatokat mikrotérségi szemlélettel átértékeltük és kiegészítettük. Kiemeltük, s rendszerbe foglaltuk azokat az adottságokat, azokat a településeken túlmutató kapcsolatokat, összefüggéseket, melyek nem csak egy egy település határán belül éreztetik hatásukat, hanem az egész mikrotérségre hatással vannak. A helyzetelemzés során kiemelt szempont lett a 8 település földrajzi összetartozásának alapja, azaz a Káli medence, mint földrajzi egység. Fontos volt még a helyzetértékeléskor, hogy levonhatók legyenek olyan általános következtetések, melyek hozzásegítenek más mikrotérségek összetartó erejének elemzéséhez, s ezen keresztül növeléséhez is. A munka során nagy hangsúlyt fektettünk továbbá a helyiekkel történő kapcsolattartásra. Személyesen találkoztunk a települések vezetőivel, képviselőkkel, vállalkozókkal, a civil szervezetek képviselőivel, mint térségi "véleményvezérekkel". Az így elkészített helyzetelemzés szolgált alapul, mind a meglévő tervek értékeléséhez, mind pedig a mikrotérségi szerkezeti terv és mikrotérségi koncepció készítéséhez. A hatályos tervek elemzése során a meglévő szerkezeti terveket összerajzoltuk, s javaslataikat, a kijelölt területfelhasználási egységeket összevetettük, mind egymással, mind a települések megismert elképzeléseivel, mind a jelenleg még hatályos Balaton törvénnyel. Az ellentmondásokat, értelmezési különbségeket megpróbáltuk megismerni, s olyan új összefüggések feltárását is megkíséreltük, amelyekre adott település önálló terveinek elkészítése során nem volt lehetőség. Tapasztalatainkat természetesen a Térségi szerkezeti terv elkészítése során is felhasználtuk. Ezzel párhuzamosan a települések jóváhagyott koncepcióit megismerve összevetettük azokat. Különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy megtaláljuk azokat a pontokat, ahol a fejlesztési elképzelések megvalósítása már a települések elképzelései szerint is térségi összefogást igényel. 1 Mikrotérség: Közel azonos táji, természeti, gazdasági és ökológiai adottságokkal rendelkező szomszédos települések együttese, ahol az azonos adottságok alapján azonos fejlesztési elképzelések és irányok fogalmazhatók meg, s a fejlesztés során azonos, egymással összehangolt megoldások alkalmazhatók.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 6 KÁLI MEDENCE A szabályozási tervek összehasonlítása táblázatos formában, adott szabályozási elemek települési összehasonlításával készült, mely tapasztalat megmutatta, hogy azonos jellegű terület különböző tervezési szempontok és érdekek eredményeként mennyire különbözőképp szabályozhatók, s ezen különböző szabályozásnak milyen területi következményei lehetnek. Végül a tapasztalatok alapján megkíséreltünk általános, a Káli medencén túlmutató következtetéseket levonni. 1.2. TERVEZÉSI TERÜLET LAHATÁROLÁSA A Káli medence a Balaton felvidék vulkanikus hegyeivel borított területén található, ahol a számos kisebbnagyobb medencét ezek a hegyek választják el egymástól. A Káli medence nyugati szomszédja a Tapolcaimedence. A Káli medence nyugati határát alkotja többek között Salföld hegye, a Tóti hegy, a Mindszentkálla fölé tornyosuló Kopasz hegy, észak felé haladva Szentbékkállától északra a Sátorma hegy, majd keleti irányban a Fekete hegy, Köveskáltól északra. A Boncsos tető Balatonhenyétől északra határolja a medencét. Monoszlót, mint a medence legkeletibb települését a Tói hegy és a Hangyás tető öleli körül. A medence déli határán szintén kisebb hegyek láncolata választja el a Káli medencét a Balatontól. Kelet felől haladva a tagyoni szőlőhegy és a Hegyestű, majd a Pál hegy, a Bálint hegy és a Küszöb orra. Kővágóörstől délre található a Fülöp hegy és az Ecséri szőlőhegy. Végül a Rendesi hegy a Szilvádi hegy és az Őrsi hegy vonulatain végighaladva jutunk vissza a kiindulási ponthoz. Mivel azonban adott települések csak igazgatási területükre vonatkozóan hozhatnak döntéseket, tervezési területként a medence 8 településének igazgatási területét jelöltük ki, azzal a különbséggel, hogy Kővágóörs part menti területét, Pálkövét egyáltalán nem, az Ecséri szőlőhegyet és környékét pedig csak az összefüggések ismerete miatt vizsgáltuk, s javaslataink is csak részlegesek e területre vonatkozóan. A települési és KSH adatok viszont adott település teljes igazgatási területére készülnek, így azok elemzése Kővágóörs esetében Pálkövére vonatkozó adatokat is tartalmaz. Tervezési alaptérkép A mikrotérségi terv készítéséhez a településrendezési terveket készítő tervezők által a rendelkezésünkre bocsátott, a tervek készítéséhez használt földhivatali alaptérképeket használtuk fel. Ezek egy része szkennelt állomány, más része digitalizált változat volt. Ezek összeillesztésével állítottuk elő a mikrotérségi tervezési alaptérképet. Ortofotó (légifotó) A tervkészítés folyamatában jelentős segítséget nyújt a 2005 ben készített ortofotó (FŐMI archívum). Az ortofotó olyan nagy magasságból készített légifelvétel, mely különböző eljárások hatására kiküszöböli a torzulásokat (azaz méretarányos), így mint egy viszonylag aktuális térképként is felfogható, a digitális térképállomány alá vetíthető. A légifelvételen pontosan követhetők az alaptérképen (még) nem ábrázolt beépítések, vagy területhasználatok. Az ortofotó segítségével természetesen könnyebben átlátható a települések szerkezete, illetve a közöttük lévő kapcsolatok is. Fotódokumentáció A vizsgálatok elvégzéséhez, bemutatásához további segítséget nyújtanak a településről készített digitális fotók. Ezek a felvételek a helyszínelés során készülnek, és a település egészének bemutatását segítik. Településrendezési tervek Az egyes települések településrendezési terveihez készített szerkezeti, illetve szabályozási tervek képezik alapját a az általunk készített mikrotérségi szerkezeti tervnek.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 7 KÁLI MEDENCE I. HELYZETELEMZÉS

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 8 KÁLI MEDENCE 2. TERVI ELŐZMÉNYEK 2.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK 2.1.1. Jelenleg hatályos Balaton törvény (2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról) Tervező: VÁTI Kht. A jelenleg hatályos, illetve egyeztetés/elfogadás alatt álló településrendezési tervek készítése során a jelenleg hatályban lévő Balaton törvény előírásait vették figyelembe a tervezők. Bár jóváhagyás előtt/alatt áll a törvény módosítása, s a Mikrotérségi szerkezeti terv készítése során ez utóbbihoz igazodtunk, a településrendezési tervek értékelése során a készítésük ideje alatt hatályos tervet vettük figyelembe. A Balaton Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Balaton törvény) 1. sz. melléklete tartalmazza a törvény hatálya alá eső települések nevét. A Káli medence minden települése a Balaton törvény hatálya alá esik. A Balaton törvény 2. sz. melléklete pedig a partközeli településeket sorolja fel, amelyek között a Káli medence 8 vizsgálat települése közül Kővágóörs szerepel. Mivel Kővágóörs part menti területe már nem tartozik a Káli medence földrajzi egységéhez, ezért a part menti területekre vonatkozó egyedi előírásokat nem ismertetjük, kizárólag a település egészét érintő szabályozási előírásokat részletezzük, amelyek a medencéhez tartozó területek fejlődését befolyásolhatják. A Balaton törvény a Kiemelt Üdülőkörzet térségi szerkezeti tervét és a térségi szabályozás övezeti tervlapjait, valamint a Balatoni Területrendezési Szabályzatot állapítja meg. Az övezeti szabályozási előírások a térségi szabályozás övezeti tervlapjaival együtt alkalmazandók, s az egy területre vonatkozó szabályozási előírások közül a szigorúbb előírást kell alkalmazni. A Balaton törvény hatálya alá eső területek mindegyikére vonatkozó általános előírások A meglévő erdőterületek beépítésre szánt területté való átminősítése tilos. Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenthető. Az üdülőkörzet beépítésre nem szánt területein 3000m 2 nél kisebb telket alakítani nem szabad. Az üdülőkörzet azon településeiben, ahol a szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, vagy a csatornába bekötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el a 60% ot és a szennvízcsatorna hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, a település beépítésre szánt területe, illetve belterülete az 1998. január 1 i terület nagyságához képest legfeljebb 10% kal növelhető, partközelinek nem minősülő településeken 15% kal növelhető. Az üdülőkörzet településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, 2000. december 31. után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna hálózat és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet. A települések szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában szabályozni kell a tájékoztatótáblák, a köztárgyak, hirdető berendezések elhelyezhetőségét. A települések beépítésre szánt részén terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10% át nem haladhatja meg.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 9 KÁLI MEDENCE Mivel Kővágóörs part menti település ezért területén a partközeli településekre vonatkozó előírásokat is figyelembe kell venni: a beépítésre szánt terület, illetve a belterület nem növelhető, amennyiben a szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, vagy nem megfelelő kapacitás tisztítóműre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el a 80% ot. a beépítésre szánt területen, belterületen, ahol a szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére engedély nem adható ki. a beépítésre szánt terület, belterület növelésekor a növelés területének legkevesebb 10% án zöldterületet kell létesíteni. A Térségi szerkezeti terv ismertetése A Káli medence területén a térségi szerkezeti terv elsősorban erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térséget jelöl ki. Erdőgazdálkodási térség jellemzően a medence peremén, a meglévő erdőterületeken, illetve tervezett erdőgazdálkodási terület a felhagyott bozótosodó volt zártkerti területeken került kijelölésre. E területek zöme a mikrotérség északi, illetve déli részén koncentrálódnak, míg mezőgazdasági térség elsősorban a medence középső részén, a meglévő gyep és szántóterületeken, illetve a még művelt vagy művelésre alkalmas szőlőhegyi területeken találhatók. Települési térség jellemzően a települések belterülete, illetve azok környezete, valamint a már beépített külterületi gazdasági területek egy része. Egyedileg meghatározott térségként a külterületi bányaterületek (Salföld, Köveskál, Balatonhenye) és egyéb fejlesztési területek (Kővágóörs, Monoszlón a belterülettől délre eső terület) kerültek kijelölésre. Vízgazdálkodási területfelhasználási kategória besorolást egyedül a Kővágóörs és Köveskál közös határán fekvő Kornyi tó kapott. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozóan a Balaton törvény nem tartalmaz előírásokat. A térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózat övezete Közlekedési elemek A Káli medence területét újonnan kijelölt kiemelt jelentőségű mellékutak nem érintik, az elsősorban északi irányban hiányzó közlekedési kapcsolatok javítására azonban a szerkezeti terv több kiépítendő mellékutat tartalmaz: Vigándpetend Monoszló Monoszló Balatoncsicsó Balatonhenye Monoszló Hegyesd Mindszentkálla Kővágóörs belterületét elkerülő utak A Kővágóörs területét érintő újonnan kijelölt mellékút a településen jelenleg nagy arányban átmenő forgalom hatását hivatott mérsékelni a belterületet elkerülő nyomvonal kialakításával. A Káli medence területét az országos kerékpáros törzshálózat nem érinti, de a Balaton törvényben tervezettek szerint területén két térségi jelentőségű kerékpárút is áthalad: A országos kerékpárhálózathoz Balatoncsicsónál és Badacsonytomajnál csatlakozó térségi kerékpárút nyomvonala a Monoszló Balatonhenye Köveskál Szentbékkálla Mindszentkálla Kékkút Salföld útvonalon halad; A fenti kerékpárútról Kékkút területén ágazik le a másik tervezett térségi kerékpárút, amely Kékkút Kővágóörs Köveskál külterület nyomvonalon csatlakozik az országos kerékpárúthoz Zánka területén A fent ismertetett közlekedési elemekkel kapcsolatban a Balaton törvény nem tartalmaz előírásokat.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 10 KÁLI MEDENCE Közművek A térségi szerkezeti terv tartalmazza a meglévő és tervezett közművek főbb elemeit: Közös tervezett szennyvízcsatorna hálózat érinti Monoszló, Köveskál, Balatonhenye, Szentbékkálla és Mindszentkálla területét, a rendszert kiszolgáló kistérségi szennyvíztisztító telep helye Köveskál belterületétől délre tervezett; Kővágóörsről Révfülöpre, Salföldről pedig Balatonrendesre tervezett a szennyvíz elvezetése. A térségi szerkezeti terv ábrázol továbbá egy tervezett helyi szennyvíztisztító telepet Kékkút és Mindszentkálla közös településhatárán. Meglévő víztározót Köveskál, Kővágóörs és Salföld közigazgatási területén jelöl a térségi szerkezeti terv. Víznyomóvezetéket egyedül Zánka és Kővágóörs között tervez a térségi szerkezeti terv. A területen meglévő nagyközépnyomású gázvezeték Nemesgulácsról Salföldön és Kővágóörsön át vezet Révfülöpre. E vezetékről Kővágóörs területén ágazik le a tervezett nagyközépnyomású gázvezeték és látja el a Káli medence további települését. Meglévő térségi jelentőségű gázátadó állomás Balatonhenye és Szentbékkálla területén található. Meglévő térségi jelentőségű villamos távvezeték pedig egyedül Balatonhenye északi külterületét harántolja.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS MÓDSZERTANÁNAK VIZSGÁLATA 11 KÁLI MEDENCE Kivágat a Balaton törvény szerkezeti tervlapjából VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2008.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 12 KÁLI MEDENCE Védelmi övezetek szabályozási előírásai 1. Természetvédelmi övezet A természetvédelmi övezeti tervlap alapján a Káli medence peremterületeinek kivételével szinte a teljes vizsgálati terület a védett természeti terület alövezethez tartozik. A Mindszentkálla északi, Salföld keleti és Kővágóörs déli területeinek döntő hányada, amelyek nem taroznak a védett természeti terület alövezethez, az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezet részét képezik. V 1 védett természeti területeken: A Nemzeti Park bemutató övezete kivételével a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető, valamint a szántó művelési ágú területek beépítése sem engedélyezett. A kertgazdasági területek alövezetébe is besorolt területeken 2700 m 2 nél kisebb telkek nem építhetők be. Új bánya nyitása, illetve hulladékgazdálkodási létesítmények nem létesíthetők. Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány kezelés engedélyezhető. Közművek elhelyezése csak terepszint alatt, illetve növényzettel takartan lehetséges. V 3 ökológiai hálózat által érintett egyéb területeken: a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad; beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 2. Táj és településkép védelmi övezet Tájképvédelmi terület a Káli medence minden településén kijelölésre került. Ezek elsősorban a medence középső területei, valamint a teljes Fekete hegy, a Monoszló és Balatonhenye belterületétől északkeletre fekvő külterületi területek és Balatonhenye déli része. Településképvédelmi terület Kékkút, Salföld, Szentbékkálla, Kővágóörs és Köveskál központi belterülete. A tervlapon szereplő alövezetek mindegyikében közművek elhelyezése csak terepszint alatt lehetséges, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. T 1 tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területeken: beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető üzemanyagtöltő állomás és hulladékgazdálkodási létesítmények nem létesíthetőek.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 13 KÁLI MEDENCE T 2 településkép védelmi területeken: helyi rendeletben az épületek paraméterei mellett elő kell írni, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó elemeket és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát; 3. Tájrehabilitációs övezet Komplex tájrehabilitácót igénylő területként a salföldi és a kővágóörsi bányák területe került kijelölésre, míg ökológiai rehabilitációra javasolt területként Köveskál, Balatonhenye korábbi bányái, valamint a Kővágóörs nyugati területére átnyúló balatonrendesi bányaterület ábrázolt. R 1 komplex tájrehabilitációt igénylő területeken: az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait tájrendezési terv alapján, a szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban kell meghatározni. R 2 ökológiai rehabilitációra javasolt területeken: beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető, építési tevékenység nem folytatható; a tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani, amelynek módját a helyi szabályozási tervben kell meghatározni. 4. Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete A Káli medence területének túlnyomó része elsősorban a központi területek felszíni szennyeződésre fokozottak érzékeny terület. Az északi és déli, valamint a nyugati peremterületek egy része felszíni szennyeződésre érzékeny, illetve kevésbé érzékeny terület. SZ 1 felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetén: korlátozott vegyszer és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható. hulladékgazdálkodási létesítmények nem létesíthetőek. SZ 2 felszíni szennyeződésre érzékeny területek alövezetén: környezetkímélő erdő és mezőgazdasági termelés folytatható. SZ 3 felszíni szennyeződésre kevésbé érzékeny területek alövezetén: az üdülőkörzet, illetve a települések üzemelését, környezetvédelmét szolgáló létesítmények elhelyezésére a településrendezési, illetve a megyei területrendezési tervekben jelölendő ki terület.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 14 KÁLI MEDENCE 5. Felszínmozgásra érzékeny területek övezete Eróziónak fokozottan kitett területként a Balaton törvény tervlapja a peremterületek dombvonulatait ábrázolja. Az alövezet területébe tehát elsősorban a volt zártkerti szőlőhegyek, illetve Salföld déli részén a meredeken emelkedő erdőterületek lábánál fekvő területek tartoznak. P 2 eróziónak fokozottan kitett területen: a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével kivéve a szőlőkataszter szerint I. osztályú területeket kell az erózió mértékét csökkenteni; a már kialakult vízmosások rendezésével kapcsolatos feladatokat a településrendezési tervekben kell meghatározni 6. Felszíni vízminőség védelmi övezet Vízminőségvédelmi területként a Kornyi tavat ábrázolja az övezeti tervlap. F 1 vízminőség védelmi területeken: beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; a horgászturizmust szolgáló esőbeálló, illetve a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével épületek építése és bővítése nem engedélyezhető új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető A kiemelt vízminőségvédelmi terület határa karsztosodott vízadókon Köveskál, Kékkút és Mindszentkálla területén halad át. A jelkulcshoz kapcsolható előírást a Balaton törvény nem tartalmaz.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 15 KÁLI MEDENCE 7. Települési övezet Települési övezetbe a települések belterülete került, helyenként teret adva a belterület növelésének (pl. Kékkút). Gazdasági terület alövezetként a már meglévő külterületi gazdasági területeket (Kővágóörs, Kékkút, Mindszentkálla, Köveskál) ábrázolja az övezeti tervlap. U 1 települési területen: új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. X 1 gazdasági terület a település beépítésre szánt területétől elkülönülő alövezetben a környezet, a táj értékeit és a térségben élő, üdülő embereket egyaránt kímélő, a környezetet nem károsító tevékenység folytatható; az új telephelyek területének 40% át növényzettel fedetten kell kialakítani. 8. Termelési övezet M 1 árutermelési mezőgazdasági terület Az alövezet területéből a településrendezési tervek készítése során ha az övezeti szabályozások összessége lehetővé teszi beépítésre szánt terület kijelölhető. A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80% án meghatározó. Szántóföldi művelés, gyepgazdálkodás, szőlőművelés és gyümölcsültetvényes területén egyaránt a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. Állattartó gazdasági épületet a tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni. M 2 kertgazdasági terület A beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m 2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat más mértéket határozott meg. Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80% án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található. Lakóépület minimum 3000 m 2 es művelt telken létesíthető. Az építmények legfeljebb 3% os beépítettségűek lehetnek, és az építménymagasságuk 4,0 métert nem haladhatja meg, a homlokzatuk legmagasabb pontja nem lehet több 6,0 méternél.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 16 KÁLI MEDENCE E 1 meglévő erdőgazdasági terület az erdőterület csak szőlőkataszter I. osztályú területté, illetve indokolt esetben az erdészeti hatóság engedélyével más területté is átminősíthető; védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve erdő és vadgazdálkodási, illetve közjóléti célból szabad építeni; erdőterületen épületet 10ha nál nagyobb telken legfeljebb 0,3 % os beépítettséggel lehet építeni E 2 erdősítésre javasolt terület Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; az erdő művelési ág létrejöttéig az alövezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható; természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni. B 1 működő bányaterület a bányaterületekre tájrendezési (rekultivációs) terv készítendő, amelyben a jövőbeni hasznosítást kell megfogalmazni. 9. Minőségi fejlesztést szolgáló övezet Turisztikai fejlesztési terület övezete Monoszlón a belterülettől délre fekvő beépítetlen terület. Az alövezethez tartozó területeken: Ü 1 turisztikai fejlesztési terület 5 hektárnál nagyobb területű telken lehet építeni maximum 8 % ban; a környék táji adottságaihoz illeszkedni kell az épületnek; csak megfelelő szennyvízkezelés esetén adható építési engedély; a telek területének legalább 50% át növényzettel fedetten kell kialakítani. I. osztályú szőlőkataszteri területként a településeken történelmileg kialakult szőlőhegyek területe került kijelölésre. C 1 I. osztályú szőlőkataszteri terület a belterületen kívüli terület nem építhető be és nem is vonható belterületbe; építeni csak 80 % feletti szőlőművelésű területen lehet; a terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó; szőlő más művelési ágba a terület pihentetése, illetve egyéb célból csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélyével sorolható.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 17 KÁLI MEDENCE 3. REGIONÁLIS KAPCSOLATOK, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT, TÉRSÉGI SZEREPKÖR A Káli medence Veszprém megye Balaton felvidéki területének részeként a Veszprém Tapolca országos másodrendű főút és a Balaton északi partján haladó 71 es főút közötti területen egy bazalthegyekkel övezett medencében található. A medence nagy történelmi múltú kapcsolatokkal rendelkező települései ma is szoros egymásrautaltságban élnek. Káli medence 8 települése természeti, táji adottságai, gazdasági lehetőségei alapján önálló mikrotérségként kezelendő. 3.1. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK Legfontosabb szerkezeti elem a medencén délkelet északnyugati irányba futó Zánka Tapolca út, mely Köveskálon halad át. Erre az útra mellékutakkal fűződnek fel az egyes települések, melyek a medencén kívüli területekkel továbbiakban csak a Balaton irányában rendelkeznek kapcsolatokkal (Ábrahámhegy, Révfülöp). Az Eger víz menti településekkel, valamint a Nivegy völgy településeivel az évszázadokon át fennálló közvetlen kapcsolat elsorvadt. Földút maradt a Mindszentkálla Monostorapáti, a Balatonhenye Kapolcs, és a Monoszló Balatoncsicsó út egyaránt, s ezzel párhuzamosan megnőtt a jelentősége az utolsó 100 évben rohamtempóban fejlődő balatoni településekkel való kapcsolatnak, hisz látszólag ez jelentette a haladást a medencei falvak számára. A medencei falvak Tapolca város vonzásában élnek. Tapolca, mint kistérségi központ, s a környék egyetlen városa oktatási, az ellátási, egészségügyi központként működik. A kistérségi lehatárolás egyik ellentmondása, hogy a medence falvai közül Monoszló nem tartozik a Tapolcai kistérséghez, s bár a Káliság miatt a medence többi településével szorosan összefügg minden fejlesztése, az oktatás, igazgatás, egészségügy terén a Füredi kistérség tagjaként a Nivegyvölgy és a Balatonfüred környéki településeihez kapcsolódik. Mivel a Leader csoport szerveződésének alapját is a kistérségi kapcsolatok jelentették, így állt elő az a helyzet, hogy míg a tapolcaiak a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Közösség Leader csoport tagjaként, addig Monoszló a Balaton felvidéki Akciócsoport tagjaként keresi fejlesztési lehetőségeit. A területi elszakítottság miatt azonban a közös fejlesztés egyre nehezebb. Forrás:www.terkepcentrum.hu

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 18 KÁLI MEDENCE 3.2. TELEPÜLÉSHÁLÓZAT A mikrotérségben található települések mindegyike község. A terület sűrű településhálózatú. Megállapítható, hogy a megyei átlaghoz képest is sűrűbb, hiszen míg a megyében átlagosan 100 km 2 re 4,7 település jut, addig a mikrotérségben 9,28. A falvak átlagos lélekszáma 273,25 fő, amely jóval alacsonyabb a megyei átlagnál (1666 fő/település). A Mikrotérségben található települések egy a 914 fős Kővágóörs kivételével törpe, azaz 500 fő alatti falu. Az aprófalvas településhálózat következtében a mikrotérségben a közigazgatás, az oktatás, az egészségügyi ellátás társult formában történik. Sajnálatos módon azonban a társulások sokszor a medencén kívülre mutatnak, s nem segítik a belső összetartó erő növekedését. Igazgatási társulásban működik Kővágóörs Salfölddel, Kékkút Mindszentkállával, Köveskál Balatonhenyével és Szentbékkállával, Monoszló Zánkával. Az ország gazdasági, társadalmi változásai következtében feltehetőleg az ilyen nagyságú aprófalvak további társulásokra kényszerülnek a jövőben, mely ideális lenne, ha a medencén belüli kapcsolatokat jelentene. Az oktatási társulások ennél is összetettebbek, s még inkább kifelé mutatnak a medence határain. Mindez azt az eredményt hozta, hogy a múlt évben bezárt a Káli medence utolsó iskolája is Kővágóörsön. A falvak iskoláskorú gyerekei jelenleg Zánka, Révfülöp és Tapolca általános iskoláiba járnak, kivéve a salföldieket, akik a közeli Badacsonytomajt választották. Történt mindez annak ellenére, hogy a Káli medencében ma is 170 iskoláskorú gyermek van, s ez a létszám egy jól működő iskola megtöltésére elegendő lenne.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 19 KÁLI MEDENCE 4. HELYZETELEMZÉS, HELYI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 4.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 2 A Káli medence egységesnek tűnő területe 3 kistáj területét is érinti. Nyugati szegélye Szentbékkállával, Mindszentkállával, Salfölddel a Badacsony Gulács csoport hoz tartozik, legnagyobb része (Balatonhenye, Kékkút, Köveskál, Monoszló) a Balaton felvidék és kismedencéi kistájhoz tartozik, Kővágóörs pedig a Balatoni riviéra kistáj része. Ez a felosztás is tükrözi a medence sokszínű természeti, táji adottságait. 4.1.1. A tervezési terület természetes határai A Káli medence a Balaton felvidék vulkanikus hegyei által övezett kisebb medencék egyike. Jelen lehatárolása nem követ egzakt földrajzi határvonalakat, a területet a medencét körbevevő hegyek, hegyvonulatok, dombok által alkotott vonallal határoljuk le ebben az esetben. A Káli medencét körülölelő kisebb nagyobb hegyek, dombok délnyugatról haladva a Kisörsi hegy és a Csönge hegy Salföldtől délnyugatra, majd észak felé haladva a Mohos tető, Cseres hegy és a Kütyüi domb. A Kanhegy, a Kékkúti hegy, és a Harasztos hegy áll Kékkút mellett, észak felé tovább haladva a Kopasz hegy Mindszentkálla fölé magasodik, szintén északra tőle a Sátorma hegy déli nyúlványai húzódnak a kőtengerekkel, Szentbékkállától északkeletre haladva a Fekete hegy és a Boncsos tető emelkedik. Tőlük délre, a hegyek lábánál található Köveskál. A Fekete hegy és a tőle keletre fekvő Magyal tető völgyében folyó Burnót patakra települt Balatonhenye. Immár dél keletre haladva a Tói hegy áll, melytől délre fekszik Monoszló község több kisebb dombocska által övezve. Monoszlótól délre fekvő vulkanikus hegyvonulat kiemelkedő pontja a Hegyestű. Ettől délre, a Horogi Séd patak völgye által elválasztva következnek a délnyugati vonulatú, többé kevésbé személyneveket viselő hegyek, nevezetesen: Pálhegy, Bálint hegy, Szűcs hegy, Küszöb orra, Fülöp hegy, mely utóbbi délkeletről már bekanyarodik Kővágóörs alá. Tőlük északra, Kővágóörstől északkeletre áll a Kis Hegyestű. Nyugat felé tovább haladva a Tepécs hegy és a Szilvádi hegy zárja a hegyek láncolatát visszaérve Salföldhöz. 4.1.2. Domborzati viszonyok A medence egészét, illetve az azt körülölelő hegységeket jellemzik a vulkáni kúpok, csonkakúpok, kiterjedt fennsíkok, alacsony helyzetű fennsíkmaradványok, vulkáni tanúhegyek, hegyközi medencék és eróziós völgyek, deráziós völgyekkel enyhén tagolt hegylábfelszínek. A mészköves felszíneken kisebb dolinák és karrok jelennek meg, továbbá a dolomitjelenség is megfigyelhető. 4.1.3. Kőzettani felépítés Nyugaton bazalt, bazalttufa, és ezek felaprózódott anyagai, lejtőüledékei takarják a felszínt. Ez utóbbiak közül Mindszentkálla közelében kvarchomokkő, Salföldnél homokkő, kavics található. Keleten és a medence közepén túlnyomó részt mezozoós mészkő és dolomitformációk a jellemzőek. Balatonhenyén mészkőbánya és feldolgozó is található, Köveskálon mészkőmurva a felhasználható nyersanyag. Délen permi vörös homokkő bukkan a felszínre Kővágóörs környékén, melynek régmúltba visszanyúló hasznosítását a település neve is őrzi. 4.1.4. Talajok A bazalthegyek területét köves, gyengén savanyú erdőtalajok borítják, a homokkő talajképző kőzeten többnyire savanyú, nem podzolos, homokos vályog fizikai féleségű, erodált termőrétegű, szélsőséges vízgazdálkodású, gyenge termőképességű barna erdőtalajok jöttek létre. A Kékkút környéki allúviumon képződött réti talajok agyagos vályog mechanikai összetételűek, szénsavas meszet nem tartalmaznak, szervesanyag tartalmuk 3 4% közötti, termékenységi besorolásuk VI. talajminőségi kategória. 2 A 4.2. Természeti adottságok című munkarész Magyarország kistájainak katasztere, illetve a Balatoni Nemzeti Park A Balaton-felvidék természeti értékei A Káli-medence című kiadványa alapján készült.

MIKROTÉRSÉGI TELEPÜLÉSTERVEZÉS 20 KÁLI MEDENCE 4.1.5. Vízrajz A Káli medence legjelentősebb vízfolyása a Burnóti patak, mely Balatonhenyétől ereszkedik dél felé, majd délnyugatra tartva keresztül szeli a medencét, és a salföldi bányatavak előtt dél felé fordulva Ábrahámhegynél éri el a Balatont. A Burnót patakba fut bele északról a Tekeres séd és a Sásdi patak, a Monoszló fölötti Tói hegy közötti völgyekből ered a Horog séd, mely aztán Zánkánál éri el a Balatont. A vízfolyások minősége eléggé szennyezett. A források száma a medencében magas. Természetes tó a Káli medencében a Kornyi tó, nyersanyagkitermeléssel jöttek létre a Salföld melletti bányatavak, s duzzasztással alakították ki a Balatonhenyétől délre található víztározót. Összefüggő talajvízszint a völgyekben található, 4 6 méter között. A rétegvíz mennyisége 1 l/s*km2. A medence hidrogeológiai képe igen heterogén. A domborzati és talajtani viszonyoknak köszönhetően a területet ingadozó karszt és talajvízszint jelemzi. 4.1.6. Éghajlat A medence éghajlata igen változatos, nyugati részén mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, de a medence középső részén és keleten a mérsékelten száraz éghajlat is jellemzi. Délen, a Balaton közelében mérsékelten meleg mérsékelten száraz éghajlat jellemző. Az évi középhőmérséklet 10,0 10,5 C között alakul, az évi napfénytartam 1960 2010 óra között van. Az évi csapadékösszeg 650 690 mm körüli, a vegetációs időszakban 390 400 mm hullik. A kevesebb délen, a több északon mért adat. A három kistáj összterületén található települések közül a legtöbb, 24 óra alatt lehullott csapadékot 82 mm t Szentbékállán mérték. Az uralkodó szélirány az északi, északnyugati, a szélsebesség 3 m/s körüli. A terület éghajlata a fagyérzékeny, hosszú tenyészidejű növények termesztésének kedvez. 4.1.7. Növényzet, élővilág A Káli medence élővilága a rendkívül változatos természeti adottságoknak köszönhetően nagyon színes. Vízi és vízparti közösségek A medence területének egyik meghatározó természeti eleme a víz, mely igen sokféle formában fordul elő. A legjelentősebb felszíni állóvize a Kornyi tó, mely a Balaton felvidék legnagyobb kiterjedésű természetes tava is egyben. Partja mentén a nádas társulás a legjellegzetesebb. A hozzá kötődő állatok közül legjelentősebb az ízeltlábúak fajainak száma, de a vízi madarak számára is kiemelkedő élőhelyet biztosít. Az utóbbi időszak szárazodása következtében a tó vízfelszíne rendkívül lecsökkent, ami jelentős hatással volt az itt élő madárpopulációkra is, melyek közül a gémfélék például ma már csak a medence alji vízfolyások medrében találnak megfelelő táplálékot. A Fekete hegy platóján található, főként csapadékvízből táplálkozó lefolyástalan tavak környezetében lápi növényzet, és az ehhez kapcsolódó élővilág alakult ki. Láprétek A medence belsejében található lápterületek nagyban eltérnek a fennsíkokon kialakult tavaktól. Ezeken a területeken az állandó vízborítást a felszín alatti talajvízszint megemelkedése biztosítja. A Káli medence legértékesebb üde láprétjei a szigorúan védett Sásdi réteken találhatók. Itt él a Balatoni Nemzeti Park címernövénye, a lisztes kankalin. Az állatok közül a gerincesek közül gyakori a fürge gyík, madarak közül a fehér gólya, illetve gyakoriak a talajon fészkelő fajok. Kaszálórétek Ezek a területek kaszálással, illetve kisebb mértékben sarjú legeltetéssel fenntartott mezofil gyepek, melyek évszázadok óta nagy arányban borítják a medence területét. A kétszikűekben igen gazdag gyepek jelentős