Helyből Jobb!- szakmai fórum Balatonfüred

Helyből Jobb!- szakmai fórum Balatonfüred A kistermelői élelmiszerek előállításának és forgalmazásának szabályozása, a helyi termelői piaci értékesítés feltételei Németh Jánosné Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer-forgalmazás Felügyeleti Osztály

52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről nemzeti jogszabály KI? MIT? HOL? HOGYAN?

Kistermelő fogalma 2. E rendelet alkalmazásában: 1. Kistermelő: az 1. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személy; kistermelő = természetes személy természetes személy: őstermelő, egyéni vállalkozó, Kft, Bt lehet kistermelő anélkül, hogy őstermelő lenne lehet őstermelő anélkül, hogy kistermelő lenne

Őstermelő fogalma 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv. ) nem egyéni vállalkozó magánszemély őstermelői igazolvánnyal rendelkezik saját gazdaságában az Szja tv. 6. mellékletében felsorolt termék előállítását végzi, Őstermelői tevékenység - az Szja tv. 3. és 6. melléklet szerint: saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás saját gazdaságában előállított alapanyag felhasználásával A) Állat, állati termék B) Növény, növényi termék C) Tevékenységek A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, - előállítás és -értékesítés

Regisztráció 5. (1) A kistermelő az 1. (1) bekezdése szerinti tevékenységének megkezdését, tevékenységének lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszűnését a gazdaság helye szerint illetékes járási hivatalnak írásban be kell jelentenie, a következő adatok feltüntetésével: a) a kistermelő neve, címe, b) a gazdaság vagy élelmiszer-előállítás helye, c) az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezése.

Kistermelő tevékenysége 1. (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő a) az 1. melléklet A. része szerinti kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el, b) c) d) e)

Kistermelő tevékenysége 1. (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő a) b) az 1. melléklet A. része szerinti kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el, c) az 1. melléklet A. része szerinti kis mennyiségű, általa jogszerűen kifogott hallal közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,

Kistermelő tevékenysége d) falusi vendégasztalt üzemeltet, Falusi vendégasztal: falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén; 4. (3) A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával, valamint más kistermelőtől vásárolt késztermék felhasználásával falusi vendégasztalt üzemeltethet. A termelési, előállítási és értékesítési mennyiségek nem haladhatják meg az 1. melléklet A. részében meghatározott mennyiségeket.

Kistermelő tevékenysége e) az 1. melléklet B. részében meghatározott szolgáltatásokat végez magánszemélyek és más kistermelők részére. A B A szolgáltatás megnevezése A szolgáltatás nyújtásának helye 1. füstölés a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye 2. aszalás, szárítás, őrlés a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye 3. állat vágása és húsának feldolgozása megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén 4. Ételkészítés (beleértve kenyér, tészta, befőtt, megfelelően kialakított hely a falusi lekvár, pogácsa) vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén 5. terménytisztítás a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helye 6. olajos magvak (olajütés) és gyümölcsök, a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő zöldségek préselése, pasztörizálása gazdaságának helye

1. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez A. rész Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában

Értékesítés lehetőségei végső fogyasztó kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítmény

Értékesítés lehetőségei Régión belüli: a kistermelő gazdaságának helye, illetve a 3. (3) bekezdésének rendelkezését figyelembe véve a termék-előállítás helye szerinti megyében lévő, valamint budapesti 3. (3) Ha az élelmiszer-termelő állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggő gazdasági udvaron nem biztosíthatóak az előállítás és értékesítés feltételei, illetve vadon termő alaptermék, kifogott hal feldolgozása esetén, a termék előállítása más az előírásoknak megfelelő helyen is elvégezhető.

Régió

Az értékesítés területi lehetőségei Nem állati eredetű alapterméket (pl. nyers zöldség és gyümölcs), valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságának helyén, Magyarországon lévő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, régión belüli (saját megyében és Budapesten), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.

Az értékesítés területi lehetőségei

Az értékesítés területi lehetőségei Állati eredetű alapterméket (pl. tej, tojás, hal) és általa előállított élelmiszert (pl. sajt, gyümölcslé, szalámi) saját gazdaságának helyén, régión belüli (saját megyében és Budapesten) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.

Az értékesítés területi lehetőségei Gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát gazdaságának helyén a végső fogyasztónak, régión belüli (saját megyében és Budapesten) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. Vásáron, piacon kistermelőként a fenti állatok húsát értékesíteni nem lehet!!!

Az értékesítés lehetőségei Az értékesítés a vásárló kérésére, a kistermelő által, házhoz szállítással is történhet, a területi korlátok betartásával! Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény kistermelői árut kizárólag a végső fogyasztó részére értékesíthet.

Értékesítés lehetőségei Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. Az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, akinek az egészségi állapota erre orvosilag igazoltan megfelelő. Nem megfelelő állapot például: élelmiszerrel is átvihető betegség, elfertőződött sebek, lázas megbetegedés, hasmenés, szemből, orrból váladékozás.

Kistermelői élelmiszerek jelölése HOL? A gazdaság helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusító helyen Kiskereskedelmi, vagy vendéglátó létesítmény részére HOGYAN? Csomagolatlanul Csomagolva

Szükséges dokumentumok A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről, az értékesítés helyéről és idejéről. A nyilvántartást, vagy annak másolatát az értékesítés helyén kell tartani, és 2 évig megőrizni.

Szükséges dokumentumok Állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott termék csak hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozható forgalomba, melyet a kistermelő kérelmére a hatósági állatorvos állít ki. A hatósági állatorvosi bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig hatályos, és a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható.

Szükséges dokumentumok A kistermelő által előállított élelmiszerről adatlapot kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a kistermelő nevét, címét, az élelmiszer előállításának helyét, az élelmiszer megnevezését, az összetevők felsorolását csökkenő sorrendben, a fogyaszthatósági/minőségmegőrzési időtartamot, és a tárolási hőmérsékletet.

Szükséges dokumentumok A gazdaság helyén levágott baromfi és nyúlfélék húsvizsgálatát a hatósági állatorvos a gazdaság helyén végzi el, hússzállítási igazolást állít ki. A vágás időpontját be kell jelenteni. Kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény részére csak húsvizsgálaton átesett és hússzállítási igazolással rendelkező hús értékesíthető. Sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu csak engedélyezett vágóhídon kerülhet levágásra, a hatósági állatorvos hússzállítási igazolást állít ki.

Szükséges dokumentumok A takarmány-adalékanyagokat, az állatgyógyászati készítményeket és a növényvédő szereket az előírásoknak megfelelően kell használni, felhasználásukról és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről, valamint az előforduló betegségekről, a növények esetében kártevőkről, a kistermelőnek nyilvántartást kell vezetni, melyet 5 évig köteles megőrizni.

Élelmiszer előállítás higiéniai követelményei Az általános higiéniai követelményeket a rendelet 4. számú mellékletének I. szakasza határozza meg: Helyiség lehet magánlakóház része, időben elkülönítve Kézmosási lehetőség, ivóvíz minőségű víz A berendezéseket, eszközöket, tárolókat kizárólag az élelmiszer kezelésére, előállítására lehet használni, tisztítani, szükség szerint fertőtleníteni kell. Élelmiszer csomagolására megfelelő csomagolóanyag, edényzet. Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény részére újrafelhasznált csomagolóanyag nem alkalmazható. Állati kártevők elleni hatékony védekezés. Hulladék, szennyvíz tárolása és kezelése nem okozhat szennyeződést.

Élelmiszer előállítás higiéniai követelményei A különleges higiéniai követelményeket a rendelet 4. számú mellékletének II. szakasza és 5. számú melléklete részletezi Fejés, nyers tej kezelése, értékesítése Tojás tárolása, értékesítése A baromfi és nyúlfélék vágása

Nyers tej 4. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez II. Különleges higiéniai követelmények 7. A nyers tejként értékesítésre kerülő, illetve feldolgozásra kerülő tejnek meg kell felelnie az alábbi, két hónapos időszak (havi 2 minta alapján) mértani átlagán alapuló kritériumoknak: a) nyers tehéntej: összcsíraszám 30 C-on ml-ként 100 000 vagy kevesebb, b) más állatfajtól származó nyers tej: összcsíraszám 30 C-on ml-ként 1 500 000 vagy kevesebb. mintavétel havonta 2x összcsíraszám vizsgálatára akkreditált bármelyik laboratórium mintavételi edényt a laborból

Állattartás Tenyészetkód, egyedi azonosító szám (nyomonkövetés alapja) - regisztrált családtagonként külön tenyészetkód Kistermelő gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelő a levágást közvetlenül megelőzően születésétől vagy kikelésétől kezdve, vagy - baromfi esetében legalább 3 hét, - nyúlfélék esetében legalább 4 hét, - sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartam alatt a gazdaságában nevelt;

Nyomonkövethetőség biztosítása Saját alapanyag Termőföldtől az asztalig Egy lépés előre, egy lépés hátra azonosítás, nyilvántartás Nem saját, kiegészítő alapanyag számla, nyugta Előállított termék adatlap, nyilvántartás

FELELŐSSÉG!!! A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért.

2015. Kistermelői élelmiszer által közvetített élelmiszer eredetű megbetegedések (2014-2016.09.30.) Kórházi közvetítő Labor eredmény Év Megye Beteg ápolt élelmiszer élelmiszer beteg 2016. Heves 14 - sajtok kecsjkesajtok: 9,9x10 4-10 5 koag. negatív S. aureus negatív körözött juhtúró és körözött: E. Coli O26, Pest 1 1 (juhtúróból) tehéntúró: E.Coli O157 füstölt Csongrád 3 3 negatív kolbász 2014. Bács-Kiskun 8 2 Pest (svéd állampolgárok) medvehagymás sajt 23 - kecskesajt medvehagymás sajt-1.: Klebsiella oxytoca, Coliform 10 5, E. coli 10 5, koag. + S. aureus 10 6 ; medvehagymás sajt- 2.: Coliform 10 5, E.coli: 10 5 ; natúr sajt: koag+ S. aureus 10 6 ; nyers tehéntej: összcsíra: 10 5 ; kecskesajt előétel: összcsíra 8x10 7, kistermelőnél: félkemény kecskesajt összcsíra száma: 8,6 x 10 8, a lágy félkész kecskesajt összcsíra száma 1,7 x 10 9. E. Coli O26 Salm. enteritidis negatív nem ismert Heves 6 5 Szarvasgombás pesto toxin 3 beteg: botulinum 1 minta: botulinum toxin medvehagymás, Nógrád 3 3 Mindhárom sajtban: koag+ S.aureus: 10 5, (a kapros sajtban snidlinges, és enterotoxin is!), Coliform 104, E. coli: 104, Klebsiella spp., nem volt vizsgálat kapros sajtok Pest 1 - nyers tej Coxiella burnettii Coxiella burnettii Heves 17 - lilahagymás tehén gomolya sajt S. aureus enterotoxin negatív Forrás: NÉBIH-ÉTbI-VÉFO Tolna 26 3 füstölt kolbász Salm. Enteritidis, Salm. Infantis Salm. Enteritidis

Helyi termelői piac A helyi termelői piacok létrehozásának alapvetőcélja, hogy megkönnyítse a kistermelők által megtermelt alaptermékek, és azokból előállított élelmiszerek eljuttatását a fogyasztókhoz.

Helyi termelői piac fogalma A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV törvény 2. 5a pontja szerint: A helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 kmes körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről szóló 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet

Kik és mit értékesíthetnek a helyi termelői piacon? kizárólag kistermelők értékesíthetnek saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket piac fekvése szerinti megyében, illetve 40 km-es körzetében gazdálkodó kistermelők kivétel Budapest, ahová a kistermelők az egész országból érkezhetnek termékeikkel

Helyi termelői piac

A helyi termelői piac nyitásának, üzemeltetésének feltételei Milyen területen létesíthető helyi termelői piac? Ahol a településrendezési terv ezt lehetővé teszi, vagy amely helyi termelői piac működése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. Csak olyan helyen, ahol az ott lévő személyeket, élelmiszereket, élelmiszer-nyersanyagokat a környezetből származó káros mértékű szennyezés nem veszélyezteti. A terület lehet magán és közterület egyaránt. Ki létesíthet, üzemeltethet helyi termelői piacot? Önkormányzat, civil szervezet, magánszemély, együttműködéssel is.

Helyi termelői piac bejelentése A fenntartónak a piac helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél kell bejelentenie. fenntartó: a piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy más jogcímen használója, aki a piacon kereskedelmi tevékenységet folytatók részére a helyhasználatot biztosítja üzemeltető: a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a piac vezetését, illetve annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult;

Helyi termelői piac bejelentése A bejelentés tartalmazza: - a fenntartó adatait - az üzemeltető adatait - a helyi termelői piac címét, helyrajzi számát, - a területhasználatának jogcímét, - a piac nyitva tartási idejét. CSAK BEJELENTÉS KELL, ENGEDÉLY NEM SZÜKSÉGES!

Az üzemeltető feladata A helyi termelői piac üzemeltetője napi nyilvántartást vezet a piacon árusító kistermelő a) nevéről és címéről, b) gazdasága, illetve a termelés és előállítás helyéről, c) regisztrációs számáról, és d) által árusított termékekről amelyet köteles 60 napig megőrizni és az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. Az üzemeltető csak a nyilvántartásért felelős. A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért.

Helyi termelői piac üzemeltetés feltételei: Biztosítani kell a hulladékgyűjtő és tároló edények rendszeres tisztítását és szükséges esetén fertőtlenítését, közcsatorna hiányában a keletkezett szennyvíz higiénikus összegyűjtését és eltávolítását, vadon termett gomba értékesítése esetén a gombaszakellenőr részére a gombavizsgálathoz megfelelő méretű természetes és mesterséges megvilágítású helyet, az elkobzott gomba elhelyezésére szolgáló megfelelő méretű és biztonságosan zárható hulladékgyűjtő edényt.

Helyi termelői piac üzemeltetés feltételei: Nem szükséges: nem kötelező a területet szilárd burkolattal ellátni; nem előírás az ivóvízzel való ellátás amennyiben a munkaeszközök tisztítása, fertőtlenítése nem a helyi termelői piac helyén történik (és az értékesítés jellegéből adódóan nem válhat szükségessé), és az illemhely ivóvíz minőségű folyóvizes kézmosási lehetőséggel felszerelt.

Értékesítés higiéniai feltételei Személyi higiénia Tiszta ruházat (kötény, köpeny, hajviselet) Tiszta kéz Csomagoló anyagok (kézmosás/kézfertőtlenítés víz/kendő/gél) (kézszárítás papírtörlő) nem jelenthetnek szennyező forrást (újra használt?!) Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén fel kell tüntetni nyers tej, forralás után fogyasztható illetve nyers tejből készült

Értékesítés higiéniai feltételei Eszközök Asztal (sima, mosható felület) Hűtés biztosítása (hűtőpult, hűtőláda) Szennyeződések elleni védelem (por, cseppfertőzés fedett hely, termék fedése) Vágódeszka, kés víz hiányában póteszköz! Kóstoltatás egyszer használatos eszközök (élelmiszerrel érintkező, nem mérgező anyagok használata) Szállító- és tárolóedények (mosható, tisztítható, esetleg fertőleníthető) Hulladéktároló (fertőtleníthető)

Értékesítés helyén kell tartani Nyilvántartás A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartani. Hatósági állatorvosi bizonyítvány A hatósági állatorvosi bizonyítvány vagy annak a hatósági, vagy jogosult állatorvos által hitelesített másolatát a kistermelőnek, illetve az élelmiszer értékesítését végző személynek, valamint a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény üzemeltetőjének az árusítás helyén kell tartania. Egészségi állapotról orvosi igazolás Nyilvántartásba vételről szóló dokumentum (regisztrációs szám)

300 250 200 150 117 helyi termelői piacok száma 255 206 159 273 100 50 0 2012. október 2013. október 2014. október 2015. október 2016. augusztus

Jogszabálygyűjtemény: http://portal.nebih.gov.hu/-/elelmiszer-jogszabalyok-jegyzeke Útmutató a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatához http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21392/ghp_pre ss_low.pdf/6d6efdd9-c419-4eac-9557-97266eece03c Ügyfélszolgálat: ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság etbi@nebih.gov.hu

Köszönöm a figyelmet!