Iktatószám: IF-1966-13/2015. Előadó: Dr. Faludi Eszter Közvetlen telefon: 52-420-015/417 (Válaszában kérjük iktatószámunkra hivatkozni!) Tárgy: kötelező határozat H A T Á R O Z A T A Debreceni Egyetem Klinikai Központot (székhelye: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., képviselője: Prof. Dr. Édes István) kötelezem az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 11 -ban foglalt kapcsolattartás jogának biztosítására az Eütv 136 -ban foglalt dokumentációs kötelezettség betartására 100.000 Ft, azaz százezer forint egészségügyi bírság megfizetésére. Egyben kötelezem Kórházat, hogy a fentiek érdekében megtett intézkedéseiről jelen határozatom jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tájékoztassa Hivatalomat. A pénzbírságot a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 10032000-00281519-00000000 számú számlájára átutalással vagy a mellékelt készpénz átutalási megbízáson. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben a pénzbírság befizetését elmulasztja akkor a bírság és késedelmi pótlék, adók módjára történő behajtása iránt fogok intézkedni. Felhívom figyelmét arra, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten kiszabható. A Kórház jelen határozatom ellen annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál benyújtott, de az Egészségügyi Engedélyezési és
Közigazgatási Hivatalhoz (1051 Budapest, Zrínyi u. 3.) címzett fellebbezéssel élhet, a fellebbezés illetékének mértéke 5.000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Fellebbezés hiányában a 15. napot követő napon a határozat jogerőre emelkedik. I N D O K O L Á S Hivatalomhoz panaszbejelentést nyújtottak be a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (székhely: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98) Pszichiátriai Klinika által Trungelné Csige Erzsébet (szül: 1952.11.11, an.: Kiss Erzsébet, továbbiakban: Panaszos) részére 2014. 10.06-tól nyújtott egészségügyi ellátás tárgyában. Hivatalom a panasz kivizsgálására eljárást indított az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) 14/C. és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköre alapján a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerint. Az eljárás során az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja alapján az orvos szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatására Hivatalom Dr. Feller Gábor szakfelügyelő főorvost kérte fel. A szakfelügyelő főorvos 2014. április 19-én keletkezett szakfelügyelői véleményében az esethez kapcsolódó, a Szolgáltatónál keletkezett dokumentáció alapján a Panaszos ellátásával kapcsolatban az alábbi hiányosságot állapította meg. A Panaszos sürgősségi felvétele 2014.10.06-án történt a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátria Klinikára, felvételi státuszában meglopatásos téveszmék szerepelnek. A bírósági szemle 2014.10.08-án történt, a hivatalos végzés alapján a felvétel jogszerű, a kezelés szükséges volt. A Bíróság szóban tájékoztatta a Klinika munkatársait a döntés eredményéről, a Panaszos a kezelés során megkapta a tájékoztatást a Bíróság döntéséről, a betegsége részleteiről. A Panaszost 2014.10.15-én bocsátották otthonába. A dokumentáció áttekintése során a hozzátartozó értesítésére vonatkozó adat nincs, indokoltnak tartom a legközelebbi hozzátartozó mielőbbi tájékoztatását a kezelés tényéről és a Járásbíróság döntéséről. Sürgősségi felvételről és a veszélyeztető magatartás tényéről mielőbb tájékoztatni kell a legközelebbi hozzátartozót, valamint ezt dokumentálni kell a beteg anyagában. A szolgáltató eleget tett az Eütv 199 -ban megfogalmazott bejelentési kötelezettségnek. Az intézet vezetőjének meghallgatásáról dokumentáció nem készült. A dokumentációban, a klinikaigazgató válaszlevelében szerepel csupán, hogy a Bíróság döntéséről szóban kapott tájékoztatást a Klinika munkatársa, majd erről a beteget szóban informálták. A bírósági határozatot minden esetben a döntés után írásban szükséges átadni a Szolgáltató részére. A Szolgáltató az indítványozó, ezért a határozat is az Intézménynek szól, azonban az 2
a betegdokumentáció részét képezi. A Járásbíróság határozatát a Szolgáltató részére írásban szükséges átadni, szóbeli tájékoztatás a kötelező gyógykezelés szükségességéről vagy a kezelés megszüntetéséről nem elfogadható. Hivatalom a rendelkezésére álló dokumentumokat megvizsgálta, és megállapította, hogy a Panaszos ellátása során sérült az Eütv. 11 (2) bekezdése, mely szerint a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani 136 (1) bekezdése, mely szerint az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. 136. (2) bekezdés b) pontja, mely szerint az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy nevét, lakcímét, elérhetőségét. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetőleg közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, a Panasztörvény 3.. (1) a) pontja szerint gondoskodni kell a jogszerű, illetve közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról. Az Eütv. 123. (1) és (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol, és ezen szakmai felügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése. Az Ehi. 6. (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett. Az Ehi. 11. (1) bekezdés szerint az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. Dr. Feller Gábor szakfelügyelő főorvos megállapításai, valamint a fentiekben részletezett jogszabályi rendelkezések alapján a panaszeljárást lezártam, a feltárt szabálytalanságok alapján 2015. 05.13-án közigazgatási hatósági eljárást indítottam, melyről kórházat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése alapján IF-1966-10/2015 számú, a tértivevény tanúsága szerint 2015.05.21-én átvett levelemben értesítettem, egyben tájékoztattam irat-betekintési és nyilatkozattételi jogáról. Kórház irat-betekintési és nyilatkozattételi jogával a mai napig nem élt. Az Ehi. 13. alapján: Az egészségügyi államigazgatási szerv a) b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél. Az Ehi. 13/A. alapján: 3
2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a) az egészségügyi szolgáltató aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi, ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, ad) térítési díjszabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el, b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették, c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek, d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez, e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. (7) és (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét. (3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba. (4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki. (5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. (6)Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni. (7)-(9) (10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni. Az Ehi.13/B. alapján: (2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni. (4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni. 4
5