Brikettezési kezdeményezések a 19. században a mecseki szénterületen

Hasonló dokumentumok
A Victoria Rt. mecseki szénbányáinak eladása 1895-ben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

A PILISI SZÉNBÁNYÁSZAT NÉHÁNY TÉRKÉPE ÉS GEOLÓGIAI METSZETE

Babics András tudományos munkássága

Modern Fizika Labor Fizika BSC


A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

KISKÖRE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1995./V.30. sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl (MÓDOSÍTÁSSAL

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal

A mecseki szénterület külfejtésének termelési-, teljesítmény- és költség függvényei

A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogásról

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról

helye az igazgatási rendszerben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

V E R S E N Y T A N Á C S

Pelletgyártási, felhasználási adatok

MBP 200 professzionális brikettprés

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ!

Minıségbiztosítás az élelmiszeriparban A-tól Z-ig. IFS & FSSC Certifications

A Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum 4 db ünnepi fıkötıjének restauráltatása

J a v a s l a t Parkolók létesítésére és használatára, valamint ezt biztosító szolgalmi jog alapítására

Energiaadó. Az energiaadó törvény által használt egyes legfontosabb fogalmak: 1

RÉGI IDŐK TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEI. A nemzeti tűzoltókészülék gyártás története a kezdetektől 1948-ig.

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára

T Á J É K O Z T A T Ó

Nettó ár [HUF] ,00

GRILL ÉS CITRONELLA 81 85

T Á J É K O Z T A T Ó

nak kapcsolata Magyarországon

PRODECO E80 kiemelkedően nagy teljesítményű, professzionális hidraulikus brikettprés

A tömegközlekedés története és perspektívái Temesváron

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Számvitel III 11 gyakorlat Költségelszámolási rendszerek 12. szeminárium

1. Általános rendelkezések. 1. (1) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

V E R S E N Y T A N Á C S

FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás

CAD-CAM-CAE Példatár

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés április 26-ai ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 17-i ülésére

F ÉLÉVES FELADAT. Egy feladat pontos kijelölése tehát pl:iv-c-8.

DR. HETÉNYI LÁSZLÓ MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft.

a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl

Pilis Város Jegyzıje

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Alap Község Önkormányzat 16/2009. (XI. 5.) RENDELETE. a község jelképeirıl és azok használatáról, a közterületek fellobogózásáról

Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve augusztus 31.

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

Németh László tervezési főmérnök. Tatabánya,

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0277/84. Módosítás. Struan Stevenson, Konrad Szymański az ECR képviselıcsoport nevében

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

ä ä

V E R S E N Y T A N Á C S

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995.(VI.9.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl

Az önkormányzat jelképei

TOTYA S szilárdtüzelésű kazánok

Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve március 28.

TÖRTÉNELEM FELADATLAP



Iktatószám: VBK/2187/6/2010. szám Tárgy: Gyulakeszi I.- mészkő bányaüzem évi MÜT kérelme Ügyintéző: Aradi László.

Az UGA SYSTEM-TECHNIK a müncheni repülıtér részére szállít

Logisztikai Csapatbajnokság esettanulmány leírás

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 7/1992. (XI. 30.) számú R E N D E L E T E

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETİ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI. [Az Mvt. 21.

FEJLESZTÉSEK A SZÁMÍTÁSTECHNIKA ALKALMAZÁSA TERÉN

Az Orosz hadiipar fejlesztése Önnek is elérhető! GALAN ion (elektróda) kazánok! (elektromos kazán)

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl

Pécel Város Önkormányzat Polgármesterétıl

Anyagmozgatás gépei. Raktározás

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

A LEADER pályázat 3. támogatási köre 2013.

GXR Kft felújított berendezései

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 30/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról

A közszolgáltatói integráció bemutatása a Dél-Kom Nonprofit Kft. működési területén

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Borsodi Szénbányák Vállalat jogutód nélkül megszőnt 2. Kapcsolattartó neve

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYIPAR ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

bányajáradék bevallásról, befizetésről

Internetes Elıjegyzés Elıjegyzési Központon keresztül

Nehéz tüzérségi gránátok a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főbejáratánál és az udvaron

A csepeli szennyvíziszap. ziszap- Rózsa. Péter

Javno vodoprivredno preduzeće "Vode Vojvodine"

Gazdasági elemzés 1. 4 alkalom. Budaházy György

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben

Felvonók bontása. tudományos fımunkatárs ÉMI FMF június 7.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FİOSZTÁLY

A beszerzés logisztikája

Celsius Plussz Kft Termelı Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

EC Megfelelıségi Tanúsítvány 1390-CPD-0212/09/P. Ásványgyapot termékek épületek hıszigetelésére

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B

Átírás:

Brikettezési kezdeményezések a 19. században a mecseki szénterületen DR. BIRÓ JÓZSEF A mecseki szenek elıfordulási helyei között csak kevés volt olyan, amelyekbıl kellı darabosság mellett tudtak szenet termelni. Ez a korai szénfelhasználások idején (1) nem jelentett hátrányt. A tüzelési kényelem fokozása teremtette meg az igényt a darabosság elısegítésére. Ettıl független tulajdonsága a mecseki szénnek, hogy a kezdetleges kazánok rostélyához hozzátapadt, így ennek fellazítása és eltávolítása kemény munkát jelentett a kazánfőtık számára. Ebben a témában, a brikettezésben, úttörınek Riegel Antalt tekinthetjük a Mecsekben. A kezdeményezés helyszíne a mai pécsi György-aknai területhez kapcsolódik. A mecsekszabolcsi részen Riegel a községi tulajdonosoktól az 1850-es évek elején vásárolt földterületeket. Itt mélyítették le 1853-ban a Sándor-aknát. 1856-ban ehhez vásárlással hozzácsatolta a szomszédságában a pécsi Székesegyházi bányadalom által lemélyített György I. aknát, a külszíni területet pedig bérbe vette tılük. Ennek bizonyítéka a BKL Bányászat c. szaklapban bemutatott térképmelléklet (2). A bányászati jog birtokában három bányatelek adományozását kérte. Az adományozás (3) 1862-ben meg is történt. A bányatelkek területe egyenként: György I.: 100 152 öl 2, György II.: 50 176 öl 2, György III.: 50 176 öl 2. A fenti területekhez késıbb még egy14.994 öl 2 köztes területet, ún. határközt is csatoltatott. Ennek adományozási okmánya látható az 1.a.és 1.b. ábrákon. 105

Ez a bányaterület, bár viszonylagosan kismérető volt, de a kedvezı telep-elhelyezkedések miatt jelentıs termelési lehetıségekkel kecsegtetett. Riegel megfogalmazása szerint: többévi fáradozás eredményeképpen sikerült Pécsett fekete kıszénbıl préselt ásványi szenet, brikettet elıállítani, és a Kereskedelmi Minisztérium 18.18. határozatával kizárólagos jogot szerzett az Osztrák-Magyar Monarchia teljes területére. A szabadalmat 1858-ban nyújtotta be. A késıbbiekben az eredeti szabadalmi leírást többször módosította. Egy ilyen levelet mutatunk be a 2. ábrán (1873). Elıször 1861. június 3-án, Javítás a brikett gyártásában címmel, majd ismét Javítás címszó alatt, 1865. június 18-tól, illetıleg 1865. aug. 28-án a Brikett elıállítása a migma nevezető szerrel megnevezés alatt (5) változtatott az összetételén. Azért kezdett kísérletekbe, mert a pécsi szén többsége mint aprószén és porszén került ki a bányákból, és felhasználása, kezelése gondokat okozott, kedvezıtlenül befolyásolta használhatóságát. Emellett a darabos szén keresett cikk volt, és ezzel magasabb árat lehetett elérni. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén akkor még alig alkalmaztak mesterségesen elıállított darabos szenet. Riegel saját leírása szerint ebben a tekintetben az angolok és a bulgárok jártak az élen. Elképzeléseit a blaskói vaskohóban, nagyüzemi körülmények között próbálták ki, majd 1862-ben a brikettet bemutatták a londoni világkiállításon. Itt az új brikettet azonos értékőnek tekintették a legjobb londoni, illetve bolgár brikettekkel, és kitüntetést kapott. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint rendszeresen használták a Déli vasútvonalon és az északi Ferenc császár vonalon is. Emiatt Morva-Ostravában a három préselıvel megépült brikettgyár gépeit ötre kellett bıvíteni. Az ottani gyárigazgató szintén Riegel Antal volt. Errıl tanúskodik az említett iratanyag is (3. ábra). A Pécsi György Társulat létrehozására készített gazdasági kalkulációban magát szintén az M. Ostrau-i, azaz ostravai gyár 106

vezetıjeként nevezi meg. Állítása szerint kizárólagos jogokat szerzett brikkettezés terén az Osztrák-Magyar Monarchiában. Eddig nem tudtuk bizonyítani, de összefüggés lehet a Pécsi György Társulat 1867-es javaslata és az I. Dunagızhajózási Társaságnál, a (DGT-nél) 1867-ben megindult brikettgyártás között, mivel a már említett dokumentumokat a DGT irattárában találtuk meg. Lehetséges, hogy a DGT megvásárolta tıle a magyarországi terjesztés jogát. Ezenkívül a DGT-rıl készült összeállítás ugyanazokat az érveket sorolja fel a brikettgyártás mellett, amelyeket Riegel is leírt a fentiekben említett, társulást elıkészítı tanulmányában: a brikett mindig azonos alakú, és tartósabb tüzet és hıt produkál; jobb helykihasználással tárolható a téglaalak miatt, nem porzik, és nagyobb tisztaság mellett kezelhetı; azonos súlya miatt könnyebben adagolható, és sokkal kevesebb hulladékot képez; kisebb az öngyulladási hajlama, évekig szinte változatlan minıségben tárolható; határozott tüzeléstechnikai elınyei vannak, mindenfajta kályhában, gızkazánokban és mozdonyokban (lokomotivokban) egyaránt jó hatásfokkal, gazdaságosan elégethetı. A pécsi szénmedence legnagyobb szénbányászati vállalkozása a DGT az említett darabos főtıanyag-igényhez alkalmazkodva kezdett sajtolt téglaszén, vagy a késıbbi hivatalos nevén brikett gyártásába. Az elsı kísérleteket a préselt ásványi szén elıállításával a bányavállalat már 1861-ben elvégezte. A kísérleti gépet még kézierıvel mőködtették, és az 1,5 kg súlyú széntéglák anyagának egyben tartását a sajtolóerı mellett növényi kötıanyaggal segítették elı (vegestabilsches Bindungs-mittel). Az év folyamán elkészült 800 mázsa brikettet a társaság gızhajóiban és gızmozdonyaiban kipróbálták. Az eredmények a brikett kedvezı tüzeléstechnikai és tárolási tulajdonságait igazolták, és 25 %-os tüzelıanyagmegtakarítást is eredményeztek (3). A gyártókapacitást 1867 és 1871 között hozták létre a pécsi András-akna területén (4-5. ábra). Két szénsajtoló gépet állítottak fel (6. ábra), amelyek 55 kg nyomással sajtolták a brikettet téglaformára. A 280x189x147 mm külsı mérető téglák egyenként kb. 10 kg-ot nyomtak. Tudtak még 4 107

kg-os téglákat is gyártani. A szénpor-alapanyagot kb. 6-7 % ırölt szurokkal keverték össze. Gızzel 150 Celsius fokra hevítették, és úgy sajtolták össze (1). 1875-ben gépesítették a sajtolók kiszolgálását és az anyagszállítást. Az új gépek beállítása kedvezı hatással volt a vállalat árbevételére is. Még egy gyárat helyeztek üzembe Szabolcson, de ennek termelvényére alig volt szükség: többször állt, mint üzemelt. A technológia a 19. század folyamán nem változott. Kisebb módosítás a 20. század második évtizedében történt. Kísérleteztek egy teljesen új eljárással is, ennél már kiküszöbölték a drága alapanyagokat. A brikettet nagy nyomással sajtolták össze. Az új termék a dunabrikett nevet kapta. A régi eljárások azonban végig mőködıképesek maradtak. A gyártott brikett mennyisége és aránya tízévenként (3): 108 Évek Nyersszén- Brikett- Brikett temelés (t) gyártás (t) aránya (%) 1870 250 911 14 549 5,8 1880 455 567 30 204 6,6 1890 471 745 25 157 5,9 1900 783 515 69 353 8,9 A brikettgyártás a termeléssel együtt növekedett. Aránya évenként 6-7 % körül mozgott. Az 1900-as év kiemelkedett az átlagból. 1873-ban Riegel Antal Váralján szénmosó-építést és kokszgyártást, valamint ezekhez kapcsolódó lóvontatású bányavasút létesítést kezdeményezett. A kokszgyártás terveibe betársult mind a Victoria, mind pedig a Grün-Kohn-féle vállalkozás. Az ügyet 1873. július 28-án tárgyalták, amelyen részt vett a bányakapitányság vezetıje és a völgységi járás szolgabírája is. A község azonban nem járult hozzá az építkezéshez. Pereskedés után a megkezdett munkálatokat abbahagyták, az addig vásárolt berendezést eladták. A füstbe ment kokszgyártást követıen a brikett gyártását kezdte meg a már említett saját szabadalom alapján. Grósz J. szerint (4) adalékanyagul valamilyen lisztféleséget használtak. A brikett-üzemben szárítóberendezés is volt. A gyártott brikett azonban az emlí-

tett szerzı véleménye szerint nem volt igazán jó minıségő, hamar szétporladt, bár 1874-75-ben a zágrábi vasútvonal mozdonyaiban viszont szívesen használták. A brikett-termelést késıbb gazdasági okok miatt (nagy szállítási távolság) az észak-mecseki területen beszüntették. I r o d a l o m 1. Az I. Cs. K. Szab. Dunagızhajózási Társulat Pécs melletti kıszénbányái. Kiadja: A Társulat. 1894. 2. Biró József: Riegel Antal bányamérnök, a mecseki szénbányászat egyik fellendítıje. = BKL Bányászat, 139. évf. 2006. 3. sz. 36-39. old. 3. Babics András: A pécsvidéki kıszénbányászat története. Közoktatásügyi Kiadóvállalat Budapest, 1952. 4. Grósz József: A kıszénbányászat alakulása Tolna megyében az elsı világháború kitöréséig. 100., 185-186. old. 5. Hosszabbított szabadalmak. = Bányászati és Kohászati Lapok, 3. évf. 1870. 24. szám, 192. old. 109

Á b r á k 1.a. ábra. A György-aknai határköz engedélyezési okmánya 1869-bıl. Forrás: Magyar Országos Levéltár (MOL) Z1359, 43. cs. 75. t. 110

1.b. ábra. A György-aknai határköz engedélyezési okmánya 1869-bıl. Forrás: Magyar Országos Levéltár (MOL) Z1359, 43. cs. 75. t. 111

2. ábra. Riegel Antal préselt ásványi szénre vonatkozó szabadalmának megerısítése. Forrás: Magyar Országos Levéltár (MOL) Z1359, 43. cs. 75. t. 112

3. ábra. Riegel Antal indoklása eredeti példányának egy részlete. Forrás: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány győjteménye. 113

114 3. ábra. András akna helyszínrajza, korabeli térképrészleten. Forrás: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány győjteménye.

4. ábra. András aknai ipartelep képe a brikettgyárral. Forrás: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány győjteménye. 115

6. ábra. Az András aknai brikettgyár bemutatása a millenniumi kiállítás albumának rajza alapján. Forrás: Központi Bányászati Múzeum, Sopron. 116