William C. Chittick. Isten és a világ viszonya Ibn al- Arabīnál

Hasonló dokumentumok
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.

E részben, ha másként nem jelöljük, a wudzsúdí irodalom eredeti nyelvének megfelelően arab terminusokat alkalmazunk.

A csend - Pilinszky János költészetében

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK?

1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok november 4.

Jézus, a tanítómester

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

IRÁNYTŰ. a végtelenhez Csaba testvér gondolatai az isteni parancsolatokról

1. hét. Neptun kód. Összesen. Név

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Hol hallod a sz hangot?

Miért hiszünk? Hitvédelmi sorozat 2/b rész. Az Igazság valós természete

Jézus az ég és a föld Teremtője

Érettségi eredmények 2005-től (Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium)

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

szépségének törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik, akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani.

A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZEREPE KORUNK TÁRSADALMÁBAN

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Üdvözlünk Isten családjában!

AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"

Dr. Szűts Zoltán főiskolai tanár KJF. A világháló rejtett arcai

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Isten Nagy Terve. 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ

A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik

Wittinger László: Passiójáték

AZ ÉLETET SEGÍTŐ SZABÁLY (bevezető óra) (olvasmány, egyházi iskolában ajánlott téma) Gyülekezeti óraszám: 0. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

Sāṃkhyakārikā. Śrī Durvāsapāda. Publio Kiadó. Minden jog fenntartva! Iśvarakṛṣṇa: A Számbavétel Megalkotása Tiszta fordítás

Roma programok és ügyek kommunikációja javaslatok és ötletek roma közösségi vezetőknek

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK

AZ EURÓPAI REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÜGYNÖKSÉG. 02/2007. sz. VÉLEMÉNYE

3. Lineáris differenciálegyenletek

A rasszizmus megnyilvánulásai

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról

Tartalom. I. A kapcsolatok sikerének feltételei. II. A lelkiismeret mint a kapcsolatok egyensúlyérzéke. A német kiadó bevezetője Köszönetnyilvánítás

Tanítás a gyülekezetről

NEM MINDENKI. Budapest, november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter október 18.

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés

The Holy See PACEM IN TERRIS. megválasztásának jogagazdasági jogoka gyülekezési és társulási jogpolitikai jogokjogok és kötelezettségekkorunk jelei

Mexikó, »HOGY a gyereknek ne lenne nemi élete «

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

Az Nkt. 65. változásai

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Jézus egyszerre több dologról is beszélt ebben a részben: A bibliai nyelve három féle látásról beszél

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

A létezés lehetőségének

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

Miért tanulod a nyelvtant?

uisz16 imp.qxd :17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ

A béren kívüli juttatási rendszer változásai, a Széchenyi Pihenő Kártya új rendszere. Körtvélyessy László Miniszteri biztos

Reuven Tsur Esti Kérdés Előadóművészet

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: /SOCIO.HU

Kezelési útmutató Keresés: szó, kifejezés

Al- Arabí ad-darqáwí NYOLCVANEGYEDIK LEVÉL*

A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban.

Az absztrakció centruma

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÚGY TÉGY, AHOGY BESZÉLSZ

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

20. A FARIZEUS ÉS A VÁMSZEDŐ (Lk 18,9-14) Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

Estomihi (Ötvened) vasárnap március 6.

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Jézus, a nagy Mester

STRATÉGIAI TERV. A dorogi, városi könyvtárban az elmúlt 10 év alatt számos és mélyreható változás indult el, ment végbe, és tart a mai napig is:

Magyar nyelv. 5. évfolyam

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.

Szeretet és a törvény

Terror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl

1. Bevezetés. 2. A Szolgáltató

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ

Spirituális életúthoz való aforizmák

Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Fogalmi modellezés. Ontológiák Alkalmazott modellező módszertan (UML)

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül

MI A HALÁLÖSZTÖN? * Gilles Deleuze

Bayes-tétel és a feltámadás

Hitetek mellé tudást

A nyelv változik, az Ige marad

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

Szerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet.

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Jézus és Nikodémusz

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

Átírás:

William C. Chittick AZ ISTENI MEGNYILVÁNULÁS SZÍNHELYEI* Isten és a világ viszonya Ibn al- Arabīnál Kevés olyan alapvető tanítása van a szúfizmusnak vagy tulajdonképpen az iszlámnak, mint az az eszme, amely szerint a jelenségek világának hátterében valami sokkal valóságosabb található. A Korán nyelvezetével élve az összes teremtmény Isten»jele«(āyāt). A szúfík többsége azon az állásponton van, hogy a külső forma (sūra) csupán csalóka fátyol, még ha bizonyos értelemben az Isteni Valóságot is nyilatkoztatja ki. Ibn al- Arabī sem mond ezzel kapcsolatban semmi lényegesen eltérőt, mindazonáltal amit kiemelten hangsúlyoz, az a jelenségek kinyilatkoztató természete. Az, ami megjelenik, valójában a Lét, Maga az Isteni Valóság. A jelenségek alapjában véve nemlétezők, s még ha az ember beszélhet is»létrejöttükről«, ez voltaképpen csak egy metafora. Ami számunkra megjelenik, az az Egyetlen Lét, viszont ezt a Létet a nemlétező lehetséges dolgok sajátosságai színezik át. Azoknak a kifejezéseknek az egyike, amelyeket a Sajkh a leggyakrabban alkalmaz e gondolatok magyarázata során, a mazhar, ami nyelvtanilag a»megnyílvánulás«,»kívüllevőség«,»megjelenés«értelmű zuhūrból derivált»hely-név«. A mazhar ebben az összefüggésben»a megnyilvánulás színhelyeként«fordítandó. Ibn al- Arabī volt az első, aki e kifejezést a létezés természetének magyarázatával kapcsolatban alkalmazta (Futūhāt al-makkiyya, II. 520.2). A»megnyilvánulások«vonatkozásában az Istenről szóló beszéd koráni alapja a gyakran idézett vers:»ő az Első és a Végső, a Megnyilvánult (al-zāhir) és a Megnyilvánulatlan (al-bātin)«(vagy»a Külső és a Belső«) (57:3). Ibn al- Arabī szerint ezt a verset szó szerint kell érteni, anélkül, hogy megpróbálnánk valamilyen más magyarázatot találni neki. Isten szemünk számára a Külsőleg Megnyilvánult, ugyanakkor pedig Ő a Bensőleg Megnyilvánulatlan is. Egyfelől az a ki- *»Loci of Manifestation«. In: William C. Chittick: The Sufi Path of Knowledge. Ibn al- Arabi s Metaphysics of Imagination. New York, 989, State University of New York Press. 89 9. o. A digitális kiadás forrása: Tradíció. A Metafizikai Tradicionalitás Évkönyve 2004 (Debrecen: Kvintesszencia Kiadó, 2004), p. 4. Ibn al- Arabī: Al-Futūhāt al-makkiyya I IV. Kairó, 9. A római szám a kötetszámra, az arab pedig az oldal- illetve sor-számra vonatkozik.

jelentés, hogy»bármerre is fordulj, Isten Arcát találod ott«(korán 2:5), az Ő hasonlóságának megvallása; másfelől viszont az a kijelentés, hogy»a látás nem hatol el Hozzá«(Korán 6:03), hasonlíthatatlanságának kinyilvánítása. Az Isteni Lét igazi megismerése csak e két egymást kiegészítő perspektíva helyes kombinációja révén érhető el. Isten az a Megnyilvánult, akiről a szemek tanúskodnak, s az a Megnyilvánulatlan, akiről az értelmek tanúskodnak. Ahogy a megismerésnek egyetlen olyan tárgya sincsen, amely elkerülné Isten pillantását, hanem Ő éppen hogy mindennek szemtanúja, ugyanúgy Ő sosem válik láthatatlanná a teremtmények számára, legyenek azok a nemlétezés vagy a létezés állapotában. Ellenkezőleg, Őt a teremtmények belátásuk (basīra) és látásuk (basar) révén a megnyilvánulásnak és a megnyilvánulatlanságnak az attribútumaiban szemlélhetik. Ahhoz azonban, hogy valaki szemtanúja lehessen Neki, nem kell tudnia arról, hogy szemtanúságának Ő a tárgya. (Futūhāt al-makkiyya, III. 485.35) Az Istenre irányuló megismerés legfőbb titkainak egyike az Isten és az isteni szolga, avagy az Úr és a hűbéres közötti kapcsolat. Ha Isten nem törődne folytonosan azzal, hogy megőrizze a szolgát és a hűbérest, akkor azok azonnal megsemmisülnének, mivel [ekkor már] semmi sem őrizné őket, semmi sem tartaná meg őket a létben. Ha Istent a Láthatatlanságban elfátyolozná valami a mindenségtől, a mindenség semmivé válna. Ebből következően Isten»Megnyilvánult«neve révén a létezésben juttatja érvényre tulajdonságait, míg 2

»Megnyilvánulatlan«neve révén a megismerésben és a gnózisban juttatja érvényre őket.»megnyilvánult«neve által Isten a mindenséget tartja fenn,»megnyilvánulatlan«nevén keresztül pedig lehetővé teszi Önmaga megismerését. (Futūhāt al-makkiyya, III. 65.22) Isten azonos a dolgok létezésével, de nem azonos a dolgokkal. A létező dolgok entitásai (a yān) szolgálnak a dolgok ős-szubsztanciájául (hayūlā), vagyis ezek az entitások a dolgok»szellemei«. A létezés nem más, mint megnyilvánult dimenziója ezeknek a szellemeknek és ezen ős-szubsztanciális entitások formáinak. Ebből következően a létezés egésze nem más, mint a Megnyilvánult Valóságos, míg Ő a Maga Megnyilvánulatlanságában a dolgokkal azonos. (Futūhāt al-makkiyya, II. 2.35) Az entitások sosem nyilvánulnak meg, mivel aki Megnyilvánul, az Isten; az entitások sosem léteznek, mivel Isten a Lét. Ami nekünk megmarad, az»a megnyilvánulás egy színhelye«, melyet közönségesen létező dolognak, létező lehetséges dolognak, vagy létező entitásnak neveznek. Mindazon attribútumok és tulajdonságok, amelyek a megnyilvánulás színhelyén találhatók, a benne rejlő Megnyilvánulthoz tartoznak. A következő részben Ibn al- Arabī elmagyarázza, hogy amikor valami a»légy!«isteni parancsának eredményeképpen»létrejön«(takawwun), egészen más megy végbe, mint ahogy azt az emberek többsége gondolja. Isten azt mondja az adott dolognak:»légy!«ő csupán annak címez vagy parancsol valamit, ami hall az adott dolog azonban mégis híján van a létezésnek.... Ez az, ami elnyeri a létrejövetelt. De amit mi gondolunk a létrejövetel e fogadásáról, az nem az, mint amit te gondolsz ugyanerről. Amikor egy dolog elfogadja létrejövetelét, akkor az nem jelent többet annál, mint hogy a Valóságos számára a megnyilvánulás színhelyévé válik. Ez az értelme az Ő szavainak:»[légy!] S ő van.«ez nem azt jelenti, hogy az adott dolog»létezésre tesz szert«(istifādat al-wujūd). Nem, amire szert tesz, az csupán a megnyilvánulás színhelyévé válás tulajdonsága.... Emiatt Isten azonos az összes dologgal a megnyilvánulás vonatkozásában, de nem azonos velük az ő lényegükben. Ellenkezőleg: Ő Ő, a dolgok pedig dolgok.«(futūhāt al-makkiyya, II. 484.23) Isten sosem lehet azonos a dolgokkal, legalábbis ami azok lényegét illeti, mert a dolgok lényege inherens értelemben véve nemlétező, és csak Rajta keresztül létezik, míg Ő a Szükségképpeni Lét, aki Önmaga által létezik, és lehetetlen, hogy ne létezzék. A következő szakaszban, mely az»isten van, s mellette semminek nincsen helye«-hadísz már idézett kommentárjának folytatása, Ibn al- Arabī e pontok némelyikét ekképpen magyarázza: E mondás értelme a következő: A Lét Istené, és Mellette egyetlen dolognak sincs helye. Más szavakkal, a Valóságost kivéve senki nincsen, akinek Léte szükségképpeni volna Önmagán keresztül. A lehetséges dolog létezése Általa szükségszerű, mivel az az Ő megnyilvánulásának színhelye, és Ő nyilvánul meg azon belül. A lehetséges entitást a Megnyilvánult rejtette el 3

(mastūr) abban. Így a megnyilvánulást és a Megnyilvánultat a lehetőség kvalifikálja. Ezt a sajátságot a megnyilvánulás színhelyének entitása, vagyis a lehetséges dolog közvetíti a Megnyilvánult irányában. Ennélfogva a lehetséges dolgot entitásként burkolja be (indirāj) a Szükségképpeni Lét, míg a Szükségképpeni Létet sajátosságként burkolja be a lehetséges dolog. (Futūhāt al-makkiyya, II. 56.6) Mivel a Lét Egy és a Lét a Megnyilvánult, így a Megnyilvánult: Egy. Ebből következően a sokszerűség nem a Megnyilvánult attribútuma, hanem azoké a színhelyeké, amiken belül Az nyilvánvalóvá lesz. Ibn al- Arabī akkor beszél erről, amikor azt magyarázza, hogy mit vár el a Valóságos azoktól, akik megvallják az Ő Egységét (tawhīd). Isten elvárja, hogy ne legyen versengés (muzāhama). Ez alatt a következőt értem: Mivel Istent egyaránt nevezik Megnyilvánultnak és Megnyilvánulatlannak, Ő megtagadta a versengést, hiszen a Megnyilvánult nem verseng a Megnyilvánulatlannal, mint ahogy a Megnyilvánulatlan sem verseng a Megnyilvánulttal. Versengés csak akkor volna elképzelhető, ha két megnyilvánult volna, vagy két megnyilvánulatlan. Így Ő Megnyilvánult a megnyilvánulás színhelyeinek tekintetében, míg Megnyilvánulatlan az Ő Ő-ségének (huwijja) 2 vonatkozásában. Ebből következően a megnyilvánulás színhelyei többes számúak (muta addid) entitásaik tekintetében, de nem a bennük lévő Megnyilvánult tekintetében. Ezért az Egység (alahadiyya) megnyilvánulásukban, míg a sokszerűség entitásaikban rejlik. Azoktól, akik megvallják az Ő Egységét, a Valóságos megkívánja, hogy az Ő Ő-ségének tekintetében vallják meg azt. Bár a megnyilvánulás színhelyei többes számúak, a Megnyilvánult nem többes számú. Ők nem látnának semmit, ha nem Ő lenne a látott és a látó; nem keresnének semmit, ha nem Ő lenne a kereső, a keresés és a keresett; nem hallanának semmit, ha nem Ő lenne a halló, a hallás és a meghallott. Ebből következően nincsen versengés, s így vita sincsen. (Futūhāt al-makkiyya, II. 93.33). A Lét Egy és Megnyilvánult, s így a sokszerűség és a különbözőség azoknak a nemlétező dolgoknak a sajátosságaiból fakad, melyek számosak és megnyilvánu- 2 Az»Ő-ség«kifejezés alapvetően rokon értelmű a Lényeggel.»A Huwiyya a Láthatatlan Valóságot jelzi«(futūhāt al-makkiyya, II. 30.0), vagy»a Valóságot a Láthatatlan világában«(istilāhāt al-sūfiyya, 4. In: Futūhāt al-makkiyya, II. 28 34), mint ahogy Ibn al- Arabī fogalmaz. A Huwiyya Isten, amennyiben az»ő«(huwa) névvel illetjük Őt, mely egy hiányt, következésképpen megnyilvánulatlanságot jelölő névmás. A huwa kifejezést a Korán számos verse említi, mint például az is, amelyet a jelen kontextusban vizsgálunk:»ő az Első és a Végső, a Megnyilvánult és a Megnyilvánulatlan.«A kifejezés gyakran még pontosabban fordítható»ezség«-ként, mivel a huwa szó bármit jelölhet, ami nincs jelen, bármit, amire utalni lehet, s így általánosabb, mint amit a nemhez kötött»ő«sugallhat.»a huwa szó többet foglal magában, mint az Alláh szó, mivel jelöli Allahot, az összes hiányzó dolgot, s mindazt, ami rendelkezik egy ezséggel. És nincs olyan dolog, ami ne rendelkezne ez-séggel. [Ebből a szempontból] semmi jelentősége nincs annak, hogy az ismert vagy említett dolog létező vagy nem létező«(futūhāt almakkiyya, III. 54.22 ) mondja Ibn al- Arabī. 4

latlanok. Ibn al- Arabī akkor beszél erről, amikor a farq (»szétszóródás«) egyik korai szúfítól származó definícióját tárgyalja, amely ekképpen szól:»ez [vagyis a farq] a mások -nak (al-aghyār) Istenhez tartozókként való meglátása.«ezért hát az [ilyen] ember a Valóságos tulajdonképpeni Létében válik szemtanújává a változhatatlan entitások sajátosságainak. [Látja,] hogy a lét csak az ő sajátosságaikkal összhangban nyilvánul meg. Akkor aztán a határok (hudūd) nyilvánvalóvá válnak, az entitások szintjei pedig elnyerik a maguk megkülönböztető jegyeit a Valóságos Létében. Megmondatott:»angyalok, szférák, elemek, művek, nemzetségek, egyedek, egyének.«de a Lét Entitása Egy, míg a sajátosságok sokrétűek ama változhatatlan entitások sokrétűségének megfelelően, amelyek kétség nélkül»mások«, habár a változatlanságban, nem pedig a létezésben. (Futūhāt al-makkiyya, II. 59.0). Fordította Buji Ferenc 5