Kutatás-fejlesztés () az EU-ban, hazánkban és a mezőgazdaságban A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján 2015.10.30-án jelent meg a Statisztikai Tükör 2015/71. száma: Kutatás-fejlesztés, 2014 címmel. Ez a tanulmány négy oldalon, (szöveggel, táblázatokkal és ábrákkal), valamint mellékletként még 88 táblázattal részletesen bemutatja a hazai tevékenység helyzetét. Ennek ismerete azért fontos, mert hazánk, illetve mezőgazdaságunk az EU-ban nem a legjobbak között található, és előrehaladásunk főleg hozzáértésünk, szorgalmunk és eredményeink javításától várható. Célszerű tehát áttekinteni, hogy e téren hogyan állunk, egyrészt az EU jobb mezőgazdasággal rendelkező országaihoz viszonyítva, másrészt azért, hogy lássuk, miként alakult tevékenységünk az utóbbi években. Eredményeink az EU-ban Az egyes országok által elért eredményeket nagyon sokféle módon lehet mérni és értékelni, de legegyszerűbb az egy főre jutó GDP alakulását vizsgálni (1. táblázat). E téren az elmúlt években sajnálatosan lemaradtunk mind az EU-28 ához, mind az EU hat jobb mezőgazdasággal rendelkező (ezért nekünk is példát mutató) országokhoz viszonyítva. Így az egy főre jutó GDP nálunk az EU-28 ához viszonyítva 2014 évek os adatai szerint 67,1, 2014-ben pedig 69,6, az EU-6- hoz viszont 2014 a csak 54,1, és 2014-ben 57,2 volt. Ez annak ellenére alakult így, hogy 2000 és 2014 között hazánk jelentős javulást ért el, mert az egy főre jutó GDP 2014-ben a 2000. évi 100 -hoz viszonyítva 176,8 -ra nőtt, így az évenkénti os növekedés 5,5, míg az EU-28-nál 4,2, az EU-6- nál pedig csak 3,3 volt. Hazánkban a GDP/fő változása 2014-ben 2013-hoz viszonyítva is kedvező, 5,6, mert az EU-28-nál csak 3,1, az EU-6-nál pedig 2,5 lett. Az intenzívebb emelkedés ellenére az általunk elért GDP 2014-ben 25019 USD volt, a 28 tagország között a legjobbtól számítva a 24. Az utánunk következők: Lettország, Horvátország, Románia és Bulgária. A legjobb eredményt Luxemburg érte el, 97639 USD-t, a legrosszabbat Bulgária, 17926 USD-t. A kutatási-fejlesztési kiadások (általában) jól jellemzik az egyes országok fejlettségét. Ezt az ország GDP-jére, valamint egy főre vetítve lehet összehasonlítani (2. táblázat). Hazánk a GDP-re vetített kiadásoknál kissé mérsékeltebb lemaradást produkált, mint a GDP termelésnél, bár az arány az évek során itt is számottevően javult, mert pl. 2013-ban a 2000 évit 179,5 -ra teljesítettük. 2013-ban a hazai kiadás/gdp aránya 1,4 volt, ez Portugáliával azonos, így a 28 EU ország között a 13-14. helyet értük el. E téren a legjobb Finnország és Svédország volt 3,3 -kal, míg a legrosszabb Románia 0,4 -kal. E két összetevő alapján az egy főre jutó kiadás hazánkban sokkal roszszabb, mint az EU-28 és az EU-6 országok ráfordításai, annak ellenére, hogy a hazai adat 2013-ban a 2000 évinek 298,2 -a lett, és a 248 PPS/fő ráfordításunkkal a 28 EU ország között a 18. helyen szerepelünk. A legjobb Svédország 1118 PPS/fő, a legrosszabb Románia 55 PPS/fő eredménnyel. A probléma azonban az, hogy a hazai ráfordítás az EU-28 ához viszonyítva 2013 években 42,8, 2013- ban pedig 55,1 volt, az EU-6-hoz hasonlítva pedig a 2013 csak 25,5, a 2013. évi pedig 33,2 lett. Jellemző (hiba!) továbbá, hogy 2013-ban nálunk lényegesen kisebb arány volt a felsőoktatási felhasználás, és nagyobb a kutatóintézeti, valamint a vállalkozási, mint a nyugati országokban (3. táblázat). 1. táblázat Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás alapján [USD] Ország 2000 2007 2013 2014 2014 2007 2014 Ökonómia A hazai helyzet változása A hazai tevékenység elmúlt években bekövetkezett jelentős, (de nem elegendő!) javulását a 2. táblázat számai mellett a 4. táblázat adatai is bizonyítják. Így pl. 2002 és 2014 között 123,4 -ra nőtt a kutatóhelyek száma, 157,5 -ra a számított létszám, (ezen belül 175,2 -ra a kutatók-fejlesztők száma,) a ráfordítás pedig 257,2 -ra. Ez utóbbiból a költség 277,4 -ra nőtt és 242,9 -ra a beruházás, valamint mintegy háromszor nagyobb lett a vállalkozási és a külföldi ráfordítás aránya, mint az állami költségvetésé. Az évenkénti növekedés nem volt egyenletes, de a 2002-2014 évek os változása minden jellemzőnél pozitív. Fontos azonban, hogy a 2008-2014 évek fejlődése a 2002-2008. évekéhez viszonyítva a helyek és az összes ráfordítás terén kissé kedvezőtlenebb volt. A mérsékelt növekedés oka főleg a 2008. évi válság, illetve ennek hatása lehetett. Az viszont nagyon kedvező, hogy a 2008-2014. évi a rendkívüli körülmények ellenére is minden mutató esetében nőtt, és nem csökkent, és az is dicséretes, hogy 2002 valamint 2014 között a ráfordítás évenkénti a 9,4 -kal nőtt, míg az infláció ez alatt az idő alatt osan csak 4,8 -kal lett nagyobb. 2014-ben nemzetgazdasági szinten kutatás-fejlesztésre 441,1 milliárd forintot fordítottunk, 5 -kal többet, mint 2013-ban (4. táblázat). A -ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya a 2013. évi 1,41 -ról 2014-ben 1,38 -ra változott, és mérséklődött a -létszám részesedése az összes foglalkoztatottak létszámából (0,9 ). Az országban 2014-ben 2994 kutatóhely működött, 165-tel (5,2 -kal) kevesebb, mint 2013-ban. A tevékenységek tényleges létszáma a kutatóhelyek számánál kisebb ütemben (1,8 -kal) 57,2 ezer főre, a számított létszáma pedig (2,2 -kal) 37,3 ezer főre csökkent. Ezzel szemben a kutatók tényleges és számított létszáma is emelkedett, 3,7, illetve 4,7 -kal. Ennek következtében részarányuk szintén növekedett, így a teljes munkaidejű dolgozóra átszámított összes létszám több mint 70 -a volt kutató. Az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású -személyzet számított létszáma 20 -kal, a segédszemélyzeté közel 12 -kal lett kevesebb. A ráfordításon belül 2014-ben a költségek összege 372,2 milliárd forint volt, 9,2 -kal több az előző évihez képest. beruházásra a megelőző év magas bázisához képest 14,2 -kal kevesebbet, 63,5 milliárd forintot fordítottunk. A jelentős csökkenés ellenére ez az összeg még 2014/ 2000 2014/ 2007, EU-6 29932 39622 42633 43717 37 403 33 990 41 094 146,1 120,9 EU-15 30467 41598 43191 44449 38 479 35 150 42 198 145,9 120,1 Csatl. 13 13588 22796 25254 26160 20 576 17 465 23 965 192,5 137,2 EU-28 22 630 32 868 34 863 35 958 30 167 26 939 33 732 158,9 125,2 Magyarország 14 153 21 939 23 688 25 019 20 236 17 938 22 748 176,8 126,8 Magyaro./EU-6 47,3 55,4 55,6 57,2 54,1 52,8 55,4 121,0 104,9 Magyaro./EU-28 62,5 66,7 67,9 69,6 67,1 66,6 67,4 111,3 101,3 Belgium* 29 714 39 365 42 153 43 139 37 211 33 810 40 881 145,2 120,9 Dánia* 32 716 42 575 43 547 44 625 39 617 36 830 42 774 136,4 116,1 Egyesült Királyság* 25 853 36 234 38 295 39 826 33 663 30 680 36 968 154,0 120,5 Franciaország* 28 515 36 725 39 979 40 538 35 062 32 077 38 256 142,2 119,3 Hollandia* 33 244 44 066 46 878 47 960 41 425 37 432 45 747 144,3 122,2 Németország* 29 549 38 766 44 946 46 216 37 441 33 109 41 937 156,4 126,7 EU-28 súlyozott 24 145 33 188 35 900 36 869 31 157 28 024 34 544 152,7 123,3 39
2. táblázat Kutatási-fejlesztési kiadások Ország 2000 2007 2012 2013 2013 2007 2013 2013/ 2000 2013/ 2007, A GDP -ában [] EU-6 2,02 2,04 2,32 2,35 2,13 2,04 2,23 116,5 109,4 EU-15 1,74 1,88 2,06 2,10 1,93 1,83 2,04 120,8 111,4 Csatl. 13 0,66 0,77 1,11 1,09 0,82 0,71 0,94 166,0 131,7 EU-28 1,27 1,37 1,62 1,61 1,42 1,32 1,53 127,3 115,2 Magyarország 0,78 0,97 1,30 1,40 1,04 0,93 1,16 179,5 125,4 Magyaro./EU-6, 38,7 47,6 56,1 59,6 48,8 45,5 52,1 154,0 114,6 Magyaro./EU-28, 61,5 71,0 80,4 86,7 73,3 70,1 76,2 141,0 108,8 Belgium* 1,9 1,8 2,2 2,3 2,0 1,9 2,1 121,1 112,0 Dánia* 2,2 2,5 3,0 3,1 2,6 2,4 2,9 140,9 122,1 Egyesült Királyság* 1,7 1,7 1,6 1,6 1,7 1,7 1,7 94,1 100,6 Franciaország* 2,1 2,0 2,2 2,2 2,1 2,1 2,2 104,8 103,6 Hollandia* 1,8 1,7 2,0 2,0 1,8 1,8 1,8 111,1 101,5 Németország* 2,4 2,5 2,9 2,9 2,6 2,4 2,7 120,8 111,6 EU 28 súlyozott 1,8 1,8 2,0 2,0 1,9 1,8 1,9 111,1 107,1 Egy főre jutó kutatási-fejlesztési kiadások vásárlóerő-egységben [PPS] EU-6 496 625 742 747 614 553 685 150,7 123,8 EU-15 443 611 664 672 571 511 645 151,5 126,3 Csatl. 13 71 135 210 211 132 99 171 296,0 173,3 EU-28 273 390 453 450 366 318 424 164,9 133,1 Magyarország 83 151 220 248 156 124 193 298,2 156,1 Magyaro./EU-6, 16,8 24,1 29,7 33,2 25,5 22,4 28,2 197,9 126,1 Magyaro./EU-28, 30,5 38,6 48,5 55,1 42,8 38,9 45,6 180,8 117,2 Belgium 472 547 706 714 559 499 625 151,4 125,2 Dánia 561 788 993 998 788 669 924 177,9 138,2 Egyesült Királyság 410 512 462 469 462 455 478 114,4 105,1 Franciaország 484 576 654 657 571 531 617 135,7 116,1 Hollandia 494 597 684 689 577 538 624 139,5 116,0 Németország 553 729 951 953 726 626 840 172,3 134,2 EU 28 súlyozott 329 439 509 514 421 376 475 156 126,4 3. táblázat Kutatási-fejlesztési kiadások megoszlása, 2013-ban [] Ország Üzleti vállalkozások Kutatóintézetek Felsőoktatás EU-6 64,70 9,57 25,05 EU-15 61,08 11,37 26,29 Csatl. 13 46,38 21,55 30,76 EU-28 54,25 16,10 28,36 Magyarország 69,40 14,90 14,40 Magyaro./EU-6 107,3 155,7 57,5 Magyaro./EU-28 127,9 92,6 50,8 Belgium* 69,1 8,8 21,7 Dánia* 65,4 2,4 31,8 Egyesült Királyság* 64,5 7,3 26,3 Franciaország* 64,8 13,1 20,7 Hollandia* 57,5 10,7 31,8 Németország* 66,9 15,1 18,0 EU-28 súlyozott 63,5 12,3 23,4 mindig 12 -kal magasabb, mint a 2012. évi. A legnagyobb (46 -os) visszaesés a kutatófejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél következett be, de 2014-ben a vállalkozások is 5,3 -kal kevesebbet költöttek beruházásra, mint 2013-ban. Az országos tevékenység változása mellett természetesen (nekünk) az is fontos, hogy az összesből hogyan részesedik az agrárium (az agrártudományok, illetve a mezőgazdaság). Az arány megítéléséhez segíthet az, ha figyelembe vesszük a mezőgazdaság részesedését a hazai összes GDP-ből, a beruházásból és a foglalkoztatásból (5. táblázat). Mivel ezek az arányok az elmúlt évtizedekben számottevően mérséklődtek, (de még így is sokkal magasabbak a nyugati országokénál,) és a GDP részesedés kedvezőtlenebb, mint a foglalkoztatásé valamint a beruházásé (ez utóbbi arány természetesen a mezőgazdaság számára pozitív eredmény), így napjainkban a GDP és a foglalkoztatás a szerint (legalább) mintegy 4,2, míg ha mind a három mutatót figye lembe vesszük úgy 4,7 elvárható része sedést vehetünk figyelembe az ország összes tevékenységéből az agrárium számára. Ezzel szemben 2009 és 2014 között (6. táblázat), valmint 2014-ben (7-9. táblázatok) az agrártudományok (többnyire) ennél kedvezőbb arányban részesedtek azzal a különbséggel, hogy a vállalkozási szektornál különösen az összes ráfordítás (Ft) és az egy főre jutó ráfordítás (Ft/fő) kisebb volt, és az egy főre jutó ráfordítás országos a csak az államháztartási kutatóhelyeken érte el az országos ot (6 táblázat). Az adatok szerint ugyanis az agrártudományok az összes létszámból (fő) 2009-2014-ben osan évi 7,64 -kal, 2014-ben 5,38 -kal, az összes költségből (Ft) 2009-2014-ben 5,94 -kal, 2014-ben már csak 4,47 -kal, tehát csökkenő arányban részesedtek, de ezek az arányok is jobbak, mint az elvárható, és így az egy főre jutó ráfordítás a 2009-2014. évi os 78,8 -ról 2014-ben 83,1 -ra nőtt (6. táblázat). Az agrártudományok a létszám és a ráfordítási hátránya miatt kevesebb minősített 4. táblázat A hazai kutató-fejlesztő helyek számának, létszámának és ráfordításának változása A kutató-fejlesztő helyek száma és létszámadatai A kutatás-fejlesztés ráfordításadatai (millió Ft) Kutatófejlesztő tényleges számított ebből ebből A ráfordítások pénzügyi forrásai A Évek kutató, segédszemélyzet összesen költség beruházás zások költségv. források források ráfordítás vállalko- állami egyéb hazai külföldi helyek létszám létszám fejlesztő száma összes fő összes fő 2002 2 426 48 727 23 703 14 965 4 936 171 470 134 166 26 125 50 936 100 392 2 369 17 773 2002, 100,0 63,1 20,8 100,0 78,2 15,2 29,7 58,5 1,4 10,4 2013 3 159 58 237 38 163 25 038 7 748 420 100 340 797 73 917 196 614 150 728 3 151 69 607 2013, 100,0 65,6 20,3 100,0 81,1 17,6 46,8 35,9 0,8 16,6 2014 2 994 57 185 37 329 26 213 6 833 441 092 372 190 63 454 212 972 147 703 3 046 77 371 2014, 100,0 70,2 18,3 100,0 84,4 14,4 48,3 33,5 0,7 17,5 2014/2002, 123,4 117,4 157,5 175,2 138,4 257,2 277,4 242,9 418,1 147,1 128,6 435,3 Az előző évi százalékában 2014/2013 94,8 98,2 97,8 104,7 88,2 105,0 109,2 85,8 108,3 98,0 96,7 111,2 2002-2008 átl. 102,8 101,4 102,7 103,4 101,5 109,8 112,1 105,8 115,2 106,3 107,5 110,6 2008-2014 átl. 100,8 102,1 105,4 106,1 104,4 108,8 108,4 113,9 110,3 104,6 111,1 116,8 2002-2014 átl. 102,0 101,8 103,9 104,6 103,0 109,4 110,4 110,0 112,2 105,7 109,9 115,5 40
kutatóval, és mérsékeltebb nagyon-tudományos eredménnyel dicsekedhet (7. táblázat), de lényeges lemaradás e területen sincs. Ennek az oka (talán) az, hogy az agráriumban tevékenységet végzők között kissé nagyobb arányban dolgoznak 45 évnél fiatalabbak és nők (8. táblázat). Mivel az agrártudományok terén csekélyebb a kutatók aránya, az egy főre jutó ráfordítás mérsékeltebb, a kutatókra vetített viszont kedvezőbb az osnál. Ezek ellenére a mezőgazdaság (illetve az agrárium ) ráfordítása (a hazai viszonyok között) jónak ítélhető, mert az intézeti 17,9, a felsőoktatási 8,9, a vállalkozási 4,4, és az os 6,9 ráfordítás jobb az elvárhatónál, de ezen kívül azért is, mert a 9. táblázatban szereplő társadalmi-gazdasági célok szerinti felsorolásban az agráriumot nem csak a Mezőgazdaság címszónál feltüntetett arányok érintik. Az, hogy a mezőgazdaságban a vállalkozási szektor tevékenysége (a 2009-2014 közötti javulás ellenére) nem jelentősebb, azért hiba, mert az egy főre jutó ráfordítás minden tudományágban a vállalkozásoknál a legnagyobb. Az viszont még ennél is nagyobb hi ba (?), hogy a felsőoktatási helyeknél az egy főre jutó költség a legkisebb, holott a kutatás itt az oktatást is szolgálja, tehát a képzés során minden új dolgot be kellene mutatni. (Természetesen ezt a helyzetet úgy is lehet ér telmezni, hogy a felsőoktatás költsége azért kedvező, (illetve hatékony,) mert a költség megosz- 5. táblázat A hazai mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdaság összesenből () Év A bruttó hazai termékből (GDP) A beruházásból A foglalkoztatásból 1990 12,5 8,7 14,2 1991-1995 6,4 3,2 9,8 1996-2000 4,8 4,6 7,5 2001-2005 3,5 5,5 5,7 2005-2010 3,6 4,7 4,6 2010 3,0 4,8 4,6 2011 3,9 5,6 4,9 2012 3,8 5,8 5,0 2013 3,7 5,9 4,7 2014 3,7 6,1 4,6 2010-2014 3,6 5,6 4,8 6. táblázat A hazai kutató-fejlesztő helyek létszáma és ráfordítása Szektor, tudományág 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2009-2014 átl. 2014/ 2009 2009 * 2014 * A helyek létszáma (fő) 13 189 14 999 17 220 19 997 22 244 22 177 18 304 168,1 44,3 59,4 Agrártudományok 775 775 899 919 1 075 1 043 914 134,6 27,2 51,9 agrártud. 5,88 5,17 5,22 4,60 4,83 4,70 5,00 80,04 8 234 8 225 8 480 7 605 7 765 7 215 7 921 87,6 27,6 19,3 Agrártudományok 1 150 1 131 1 134 887 910 253 911 22,0 40,4 12,6 agrártud. 13,97 13,75 13,37 11,66 11,72 3,51 11,50 25,11 8 372 8 256 8 260 8 130 8 154 7 937 8 185 94,8 28,1 21,3 Agrártudományok 922 804 822 792 765 713 803 77,3 32,4 35,5 agrártud. 11,01 9,74 9,95 9,74 9,38 8,98 9,81 81,57 29 795 31 480 33 960 35 732 38 163 37 329 34 410 125,3 100,0 100,0 Agrártudományok 2 847 2 710 2 855 2 598 2 750 2 009 2 628 70,6 100,0 100,0 agrártud. 9,56 8,61 8,41 7,27 7,21 5,38 7,64 56,32 A ráfordítások (millió Ft) 171 226 185 548 210 073 238 671 291 679 315 499 235 449 184,3 57,2 71,5 Agrártudományok 6 423 7 989 9 784 8 308 12 986 12 034 9 587 187,4 30,7 61,0 agrártud. 3,75 4,31 4,66 3,48 4,45 3,81 4,07 101,68 60 003 57 450 53 035 52 528 62 572 60 608 57 699 101,0 20,1 13,7 Agrártudományok 8 101 7 312 6 764 6 732 6 664 2 547 6 353 31,4 38,7 12,9 agrártud. 13,50 12,73 12,75 12,82 10,65 4,20 11,01 31,12 62 633 61 819 67 924 66 958 60 464 59 537 63 223 95,1 20,9 13,5 Agrártudományok 6 403 5 203 5 429 5 687 5 344 5 146 5 536 80,4 30,6 26,1 agrártud. 10,22 8,42 7,99 8,49 8,84 8,64 8,76 84,54 299 159 310 211 336 537 363 683 420 100 441 092 361 797 147,4 100,0 100,0 Agrártudományok 20 927 20 505 21 977 20 727 24 994 19 726 21 476 94,3 100,0 100,0 agrártud. 7,00 6,61 6,53 5,70 5,95 4,47 5,94 63,93 A ráfordítások (millió Ft/fő) 13,0 12,4 12,2 11,9 13,1 14,2 12,8 109,6 Agrártudományok 8,3 10,3 10,9 9,0 12,1 11,5 10,4 139,2 agrártud. 63,84 83,33 89,21 75,74 92,13 81,10 80,88 127,04 7,3 7,0 6,3 6,9 8,1 8,4 7,3 115,3 Agrártudományok 7,0 6,5 6,0 7,6 7,3 10,1 7,4 142,9 agrártud. 96,67 92,56 95,37 109,88 90,88 119,82 101,28 123,95 7,5 7,5 8,2 8,2 7,4 7,5 7,7 100,3 Agrártudományok 6,9 6,5 6,6 7,2 7,0 7,2 6,9 103,9 agrártud. 92,83 86,43 80,31 87,19 94,21 96,22 89,34 103,65 10,0 9,9 9,9 10,2 11,0 11,8 10,5 117,7 Agrártudományok 7,4 7,6 7,7 8,0 9,1 9,8 8,3 133,6 agrártud. 73,21 76,78 77,68 78,38 82,57 83,10 78,81 113,50 Megjegyzés: * = szektoronként az együtt (összesen) -ában. 41
A hazai ráfordítás eredményei Természetesen nem lehet megbecsülni azt, hogy a ráfordítás milyen kapcsolatban van a GDP termelés, az életszínvonal, az emberi elégedettség, vagy a politikai hangulat alakulásával. Tény azonban, hogy nálunk országosan és az agráriumban is a ráfordítás a közelmúltban jelentősen nőtt, ennek ellenére lemaradásunk a fejlett országokhoz viszonyítva nem csökkent számottevően. Különösen kimutatható ez a mezőgazdaságban, ahol az eredmények (a fajlagos hozamokat, és több év át tekintve, de a 2014. év jó hozamait is figyelembe véve) csak nagyon mérsékelt javulást mutatnak (lásd a 10. táblázatot, és a Mezőgazdasági Technika 2015. 3. szám 40-43. oldatain közölt cikket). Figyelemre méltó, hogy az 1960-1970-hez képest az 1971-1990- es évek eredményei lényegesen javultak, míg a rendszerváltás utáni 20 év fajlagos hozamai csak mérsékelten haladták meg a rendszerváltás előtti 20 év át. Ehhez hasonlóan 2005-2009-hez viszonyítva 2010-2014-a is csak esetenként, és csak kis mértékben volt jobb, de pl. a bruttó termelési érték (1960=100 ) még csökkent is. Okokat természetesen lehet keresni, de tény, hogy a gyakorlat eredményein a jelentősen növekedő ráfordítás nem tükröződik, hacsak az nem számít eredménylik az oktatás és a kutatás között, valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy a ku tatás és az oktatás két különböző feladat.) Fontos továbbá megjegyezni, hogy az egyes fajlagos mutatók nem csak a kutatóhelyek, ha nem a tudományágak szerint is nagymértékben eltérnek. Így az egy foglalkoztatottra jutó költség 7. táblázat A hazai kutató-fejlesztő helyek fontosabb adatai 2014-ben Kutatófejlesztő intézet és egyéb kutatóhely helyek száma kutatófejlesztő hely kutatófejlesztő hely ráfordítás [millió forint] ráfordítás Az összesből költség Az összesből beruházás Magyar nyelvű könyvek és könyvfejezetek szakfolyóiratokban megjelent cikkek elfogadott értekezések könyvek és könyvfejezetek Idegen nyelvű akadémiai aktákban megjelent cikkek Mindösszesen 136 1 288 1 570 2 994 441 092 372 190 63 454 Agrártud. össz. 7 104 110 221 19 726,2 16 384,1 3 342,2 agrártud. 5,15 8,07 7,01 7,38 4,47 4,40 5,27 A helyeken foglalkoztatottak létszáma Ebből Ebből Fő/K-F foglalkoztatottak fejlesztők személyzet tatottak fejlesztők személyzet kutatók, segéd- foglalkoz- kutatók, segédhely tényleges létszám, fő számított létszám, fő Mindösszesen 57 185 39 190 10 069 37 329 26 213 6 833 12,5 Agrártud. össz. 3 278 1 540 917 2 009 957 622 9,1 agrártud. 5,73 3,93 9,11 5,38 3,65 9,10 72,9 A tudományos fokozattal, címmel rendelkezők száma és aránya Akadémiai Tudomány Akadémiai Tudomány rendes kandidátusa vagy leve- doktora dátusa rendes kandi- vagy levelező doktora tag (PhD, DLA) lező tag (PhD, DLA) szám, fő a kutatók, fejlesztők -ában Mindösszesen 225 1 686 13 897 15 808 0,6 4,3 35,5 Agrártud. össz. 9 65 765 839 0,6 4,2 49,7 agrártud. 4,00 3,86 5,50 5,31 100,00 97,67 140,00 A megjelent tudományos publikációk száma Tudományos publikációk összesen Mindösszesen 7 716 11 718 1 560 3 406 2 406 13 397 40 203 Agrártud. össz. 295 958 41 133 236 534 2 197 agrártud. 3,82 8,18 2,63 3,90 9,81 3,99 5,46 8. táblázat A kutatók létszáma 2014-ben [fő] 25 nél fiatalabb 25-34 35-44 os adata 9971 ezer Ft/fő, az agrártudományoknál 8155 (81,8 ), a műszaki tudományoknál 13291 (133,3 ) és a bölcsésztudományoknál 5214 ezer Ft/fő (52,3 ). Hasonlóan eltérő az egy kutató-fejlesztőkre jutó költség is, melynek a 14199 ezer Ft/fő, ez az agrártudományoknál 17120 (120,6 ), a műszaki tudomá- 45-54 55-64 65 és idősebb külföldi szakfolyóiratokban 45 évnél fiatalabb, Kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb kötségvetési kutatóhelyeken 123 1 798 1 995 1 177 1 009 155 6 257 62,6 Agrártudományok 3 47 68 31 36 9 194 60,8 agrártud. 2,44 2,61 3,41 2,63 3,57 5,81 3,10 A nők aránya össz. 41,5 47,9 40,4 46,4 38,7 21,9 43,0 agrártud. 33,3 55,3 60,3 38,7 36,1. 47,9 kutató-fejlesztő helyeken 90 3 185 5 160 3 627 3 166 697 15 925 53,0 Agrártudományok 5 196 302 199 147 34 883 57,0 agrártud. 5,56 6,15 5,85 5,49 4,64 4,88 5,54 A nők aránya össz. 33,3 43,6 43,4 37,3 33,0 21,2 39,0 agrártud. 60,0 59,2 40,1 33,7 29,3 23,5 40,5 kutatóhelyeken 605 7 154 5 617 2 170 1 199 263 17 008 78,6 Agrártudományok 5 158 144 72 61 23 463 66,3 agrártud. 0,83 2,21 2,56 3,32 5,09 8,75 2,72 A nők aránya össz. 18,5 16,0 18,4 20,1 20,4 13,3 17,7 agrártud. 40,0 43,7 36,8 15,3 16,4 13,0 32,0 A kutatók létszáma összesen 818 12 137 12 772 6 974 5 374 1 115 39 190 65,6 Agrártudományok 13 401 514 302 244 66 1 540 60,3 agrártud. 1,59 3,30 4,02 4,33 4,54 5,92 3,93 A nők aránya össz. 23,6 28,0 31,9 33,5 31,2 19,5 30,4 agrártud. 46,2 52,6 41,8 29,8 27,0 16,7 38,9 nyoknál 19129 (134,7 ), a bölcsésztudományoknál pedig 6429 ezer Ft/fő (45,3 ). (9. táblázat). E két mutatónál azért van számottevő különbség, mert a hazai összes területen foglalkoztatottból 5,73 dolgozik az ag rártudományok terén, míg az itt dolgozó kutatók aránya az összes kutatóból csak 3,93, a segédszemélyzeté pedig 9,11, illetve a kutatók-fejlesztők aránya az összes területen foglalkoztatottból 68,5, míg ez az agrártudományoknál csak 47,0 (7. táblázat). Az egy főre jutó költség mellett az egyes szektoroknál és tudományágaknál felhasznált összes ráfordítás (millió Ft) változása is jelentősen eltérő volt. Ez az összes tevékenységnél osan a 2009 évit 100 -nak te kintve 2014-ben 147,4 -ra nőtt. Az összesből a vállalkozási szektornál felhasznált 184,3 -ra, az államháztartásinál 101,0 -ra, míg a felsőoktatásinál 95,1 -ra módosult. A változás a műszaki tudományoknál 179,9, a természettudományoknál 140,0, az orvostudományoknál 130,7, az agrártudományoknál 94,3, a társadalomtudományoknál 84,1, a bölcsészettudományoknál pedig 82,0 volt. A fenti arányokhoz azonban figyelembe kell venni egyrészt azt, hogy 2009 és 2014 között az infláció mintegy 20,2 -kal nőtt, másrészt azt, hogy a műszaki-, a természettudomány- és az orvostudomány területein általában nagyobb befektetés szükséges, mint a bölcsészet-vagy társadalomtudományoknál. Az indokolható különbségek ellenére felmerülhet a kérdés, hogy ezek a jelentősen eltérő költségváltozások helyes irányt mutatnak-e? 42
nek, hogy a rendszerváltás utáni történések és a 2008-as válság hatására a mezőgazdaság hozama nem mérséklődött számottevőbben. Az eredmények stagnálásának oka lehet, hogy a tevékenység (esetleg) nem állít elő megfelelő mennyiségű és minőségű használható terméket, (példa lehet erre az energiafű, a cukor cirok stb. kutatása), vagy a jelenlegi gyakorlat (a törpe gazdaságok nagy száma, az alacsony képzettség stb. miatt) nem tudja széles körben hasznosítani a tevékenység egyébként értékes elméleti és gyakorlati eredményeit. Összegzés Hazánk és mezőgazdaságunk teljesítményének lemaradása az EU-28 ától, de különösen az élenjáró mezőgazdasággal rendelkező, és az EU-28 teljes GDP-jének 61-62 -át előállító 6 ország adataihoz viszonyítva nagyon jelentős. Ezzel szemben nálunk a propaganda (szinte minden területen) többnyire csak számottevő sikerekről szól, pedig ha a hibáinkat, és ennek okait nem látjuk, aligha tudunk előre lépni. Különösen vonatkozik ez a mezőgazdaságunkra, ahol a rendszerváltás óta (esetenként?) a fejlettebb országokban alkalmazottal ellentétes irányú változások zajlanak. Tudomásul kellene végre venni, hogy kedvező termelési költséget csak megfelelő hozzáértés esetén, nagyobb birtokokon, nagyobb táblákon, nagyobb teljesítményű gépekkel lehet elérni, és a mezőgazdaságban is az adott lehetőségek legjobb kihasználására kellene törekedni úgy, hogy e mellett minimalizáljuk a környezet szennyezését, és (fenntartható módon) növeljük a termelés hatékonyságát. Mindez azt jelenti, hogy ha a rendszerváltás utáni mezőgazdasági politikát folytatjuk, az élenjáró EU országoktól egyre jobban lemaradunk. Ez azonban jelentős gondot okoz, mert a Föld lakóinak száma gyors ütemben nő, az élelmiszerek iránti igény mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben egyaránt fokozódik, a klíma kedvezőtlen változása és a technika mérséklődő fejlődése pedig a terméshozamok növelését korlátozza, így a mezőgazdasági termelés felértékelődik, az élelmiszerek ára emelkedik, a mezőgazdasági termékek iránti verseny világméretűvé válik. Ezért minél előbb célszerű volna elgondolkozni azon, hogy a hazánkban elképzelt önellátásra 9. táblázat A hazai kutatás-fejlesztés költségeinek fajlagos mutatói és megoszlása 2014-ben intézet és egyéb kutatóhely berendezkedő családi gazdaságok a várható lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között, és élesedő versenyben hogyan boldogulnak majd. hely hely Dr. Gockler Lajos Átlagosan Átlagosan, Egy teljes munkaidejű foglalkoztatottra jutó -költség, ezer forint Természettudomány 7 655 7 470 8 460 8 051 80,7 Műszaki tudomány 8 934 8 115 14 022 13 291 133,3 Orvostudomány 7 733 6 322 9 235 7 435 74,6 Agrártudomány 8 284 6 483 9 268 8 155 81,8 Társadalomtudomány 6 768 6 753 8 231 6 941 69,6 Bölcsészettudományok 4 309 6 004 7 382 5 214 52,3 () 7 270 6 931 11 937 9 971 100,0 Az összesen -a 72,9 69,5 119,7 100,0 Egy teljes munkaidejű kutatóra, fejlesztőre jutó -költség, ezer forint Természettudomány 12 251 10 159 11 122 11 253 79,2 Műszaki tudomány 17 869 11 223 19 910 19 129 134,7 Orvostudomány 9 306 10 405 15 416 11 285 79,5 Agrártudomány 13 698 11 761 23 519 17 120 120,6 Társadalomtudomány 8 832 7 548 10 899 8 285 58,3 Bölcsészettudományok 5 833 6 795 11 073 6 429 45,3 () 10 982 9 387 16 995 14 199 100,0 Az összesen -a 77,3 66,1 119,7 100,0 -költségek megoszlása, Bérek és jövedelmek 65,3 72,2 54,9 59,0 Egyéb költség 34,7 27,8 45,1 41,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A ráfordítás megoszlása társadalmi, gazdasági célok szerint, A Föld kutatása és hasznosítása 5,2 3,2 0,2 1,3 Környezet 3,2 5,7 1,5 2,3 A világűr kutatása és hasznosítása 1,0 0,1 0,1 0,2 Közlekedés, telekommunikáció és egyéb infrastruktúra 4,5 5,6 14,5 11,9 Energia 0,5 2,2 1,9 1,7 Az ipari termelés és technológia 7,2 9,1 52,8 40,5 Egészség 18,0 22,3 21,2 20,9 Mezőgazdaság 17,9 8,9 4,4 6,9 Oktatás 6,6 22,4 0,6 4,4 Kultúra, rekreáció (szabadidő), vallás és tömegkommunikáció 2,2 2,0 0,6 1,0 Politikai és társadalmi rendszerek, struktúrák és folyamatok 6,4 4,5 0,7 2,1 Általános tudásszint fejlesztése 27,2 13,7 1,0 6,4 Védelem 0,1 0,3 0,5 0,4 100,0 100,0 100,0 100,0 10. táblázat A mezőgazdaság egyes fontosabb fajlagos teljesítményadatainak változása Kukorica Napraforgómag Repcemag Cukorrépa Burgonya Növénytermelés Állattenyésztés Mezőgazg. összesen Év Búza Tehéntej Tyúktojás liter/év db/év termés kg/ha a bruttó term. ért. indexe 1960=100 1960-70 2 100 2 891 1 031 1 200 28 247 9 275 2 300 95 109,5 116,2 112,2 1971-90 4 216 5 215 1 705 1 579 35 967 15 487 3 646 147 152,8 187,2 167,2 1991-2010 4 008 5 565 1 914 1 857 42 545 18 423 5 624 205 134,3 131,4 135,1 2010 3 710 6 470 1 930 2 050 59 090 20 420 6 696 218 128 106 125 2011 4 200 6 500 2 370 2 250 56 510 25 860 6 670 214 154 108 141 2012 3 750 4 000 2 140 2 510 47 090 20 540 6 922 217 129 108 126 2013 4 640 5 440 2 490 2 690 52 660 21 690 6 933 208 157 107 143 2014 4 730 7 820 2 690 3 270 69 200 25 580 7 248 214 178 111 157 2005-09 4 198 6 394 2 294 2 352 52 752 21 796 6582 212,2 152,8 118,0 142,6 2010-14 4 206 6 046 2 324 2 554 56 910 22 818 6 894 214 149,2 108,0 138,4 1971-90/1960-70, 200,8 180,4 165,3 131,6 127,3 167,0 158,5 155,9 139,5 161,1 149,0 1991-2010/1971-90, 95,1 106,7 112,3 117,6 118,3 119,0 154,2 139,2 87,9 70,2 80,8 2010-14/ 2005-09, 100,2 94,6 101,3 108,6 107,9 104,7 104,7 100,9 97,6 91,5 97,1 Max. term. éve 1 988 2 014 2 014 2 014 2 014 2 014 2014 2007, 2010 1914 1984 1982, 1984 adata 5 450 7 820 2 690 3 270 69 200 25 580 7 248 218 178 214 188 Forrás: KSH 43