VASVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

VASVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Vasvár Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 12/2005.(X.28.) számú önkormányzati RENDELETÉVEL jóváhagyva M-TEAMPANNON KFT. 2005. október

V A S V Á R VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Megbízó: Megbízó képviselõi: Generál tervezõ: Vasvár Város Önkormányzata 9800 Vasvár, Alkotmány utca 1. Tel: 06-94-572-010, Fax: 06-94-572-011 Németh Zsolt Vasvár Város Polgármestere Varga Zoltán Vasvár Város Mûszaki O. Vezetõje M-TEAMPANNON KFT. Építész és Mérnöki Iroda 1053 Bp. Veres Pálné utca 7. IV. em. Tel: 06-1-429-7080, 235-6030, Fax:06-1-429-7081 VEZETÕ TELEPÜLÉSRENDEZÕ TERVEZÕ: Koszorú Lajos TT1 01-1346/01. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, ÉRTÉKVÉDELEM: Koszorú Lajos M-Teampannon Kft. Szabó Julianna Tóth Helga Lázár Tibor BME, Urbanisztikai Tanszék M-Teampannon Kft. Környezetterv Kft. KÜLTERÜLETSZABÁLYOZÁS TÁJRENDEZÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM: Lázár Tibor Környezetterv Kft. TT1 01-5041/02 KÖZLEKEDÉS Kajtárné Varga Ida Szerkezetek Kft. K1d-1/19 0320 VÍZI KÖZMÛVEK: Sadecky Alajos szakértõ V3a-1/131595 ENERGIA KÖZMÛVEK, HÍRKÖZLÉS: Udvary János Udvary és Tsai Bt. MUNKATÁRS: Pávai Nándor SZIE, KGI gyakornok Bakos Tamás M-Teampannon Kft. Budapest, 2005. október hó

TARTALOMJEGYZÉK...3 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...3 A szabályzat hatálya és alkalmazása 1....3 Szabályozási elemek 2....3 Telekalakítás 3....4 Építmény-elhelyezésre vonatkozó elõírások 4....4 II. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK...5 Általános építészeti elõírások 5....5 Reklám, hirdetõtábla 6....5 Zöldfelületek kialakítása 7....6 Közterületek, közterek kialakítása 8....7 A történelmi településszerkezet és településkép valamint az építészeti örökség helyi védelme 9....7 Régészeti terület, mûemléki környezet 10....8 Táji és természeti értékek védelme 11....8 Környezetvédelem 12....9 III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS...11 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 13....11 LAKÓTERÜLETEK 14....11 Falusias lakóterület 15....12 Kertvárosias lakóterület 16....13 VEGYES TERÜLET...14 Településközpont vegyes terület 17....14 GAZDASÁGI TERÜLET...18 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 18....18 Jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület 19....19 Mezõgazdasági üzemi gazdasági terület (Gm) 20....20 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 21....21 Sportolási célú területek (Ksp) 22....22 Rekreációs terület (Kre) 23....22 Tájgazdálkodási központ (Ktk) 24....23 Temetõ területe (Kt) 25....24 Inert hulladéklerakó területe (Kih) 26....25 Szennyvíztisztítótelep (Kszv) 27....25 Szennyvíziszap lerakó területe (Kszvi) 28....26 Transzformátortelep (Ktr) 29....26 Gázfogadó állomás területe (Kg) 30....26 Hírközlési torony területe (Khk) 31....27 1

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 32....28 Zöldterület (Z) 33....28 Erdõterület (E) 34....29 Mezõgazdasági terület 35....29 Általános mezõgazdasági terület (Má) 36....30 Kertes mezõgazdasági terület (Mk) 37....31 Korlátozott használatú mezõgazdasági terület (Mko) 38....31 Vízgazdálkodási terület 39....32 Közlekedési és közmûterületek 40....32 A közmûvekre és a közmûvesítésre vonatkozó általános elõírások 41....34 Vízellátás tûzvédelem 42....35 Szennyvízelvezetés 43....35 Csapadékvíz elvezetés 44....35 Árvízvédelem 45....36 Villamosenergia-hálózatok 46....36 Elektronikus hírközlés 47....37 Gázvezeték hálózatok 48....37 Sajátos jogintézmények 49....37 IV. FEJEZET...38 Záró rendelkezések 50....38 MELLÉKLETEK...39 1. sz. Kiszolgáló és lakóút céljára történõ lejegyzéssel érintett telkek...39 2. sz. Önkormányzat számára biztosított elõvételi joggal érintett telkek...40 3. sz. Városképileg kiemelt jelentõségû közterületek...40 4. sz. Vasvár mûemléki védelemre javasolt épületei és mûtárgyai...41 5. sz. Helyi védelemre javasolt épületek, épületrészek...41 6. sz. Fogalommeghatározások...42 7. sz. RAL skála szerint alkalmazható színek...43 FÜGGELÉKEK...44 1. sz. Vasvár országosan védett mûemlékei...44 2. sz. Mûemléki környezet által érintet ingatlanok...44 3. sz. Régészeti lelõhelyek listája...45 4. sz. Helyi védelemre javasolt természetvédelmi terület, fasorok, fák...46 SZABÁLYOZÁSI TERVEK Külterületszabályozási Terv SZT-1, M=1:10 000 SZT-2, SZT-3, SZT-4 Szabályozási Terv JELMAGYARÁZATA Központi Belterület Szabályozási Terv átnézeti tervlap SZT-2, M=1:4000 Központi Belterület Szabályozási Terv 1-21. szelvények SZT-2, M=1:2000 Kismákfa Szabályozási Terv átnézeti tervlap SZT-3, M=1:4000 Kismákfa Szabályozási Terv SZT-3, 1-3 szelvények SZT-3, M=1:2000 Nagymákfa Szabályozási Terv átnézeti tervlap SZT-4, M=1:4000 Nagymákfa Szabályozási Terv SZT-4, 1-4 szelvények SZT-4, M=1:2000 2

Vasvár Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 12/2005.(X.28.) számú önkormányzati RENDELETE Vasvár Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Vasvár Város Önkormányzat Képviselõtestülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3), 7.. (3), és 12.. (2)b. bekezdések szerinti hatáskörben a következõ rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és alkalmazása 1. (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Terv (továbbiakban SZT) jóváhagyásáról szóló rendelet hatálya Vasvár Város teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) Vasvár Város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építménytépítményrészt építeni, alakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetést megváltoztatni és ezekre engedélyt adni csak a Szabályozási Tervekben és jelen szabályozási elõírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelõen szabad. A fentiekben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényû jogszabályok és egyéb követelmények elõírásait kell alkalmazni. (3) A Helyi Építési Szabályzat csak a mellékelt M=1:10.000 méretarányú SZT-1 külterületi továbbá az M=1:2000 méretarányú SZT-2, SZT-3 (Kismákfa), SZT-4 (Nagymákfa) belterületi Szabályozási Tervekkel illetve az 1-7.sz. mellékletekkel együtt érvényes. Szabályozási elemek 2. (1) Csak a 212/2005.(X.27.).sz. Ök. határozattal jóváhagyott szerkezeti terv és jelen rendelet együttes módosításával módosítható szabályozási elemek: a) a belterület tervezett határa b) az övezet és az építési övezet határa, ha az egyben területfelhasználási egység határát jelöli. (2) Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek, a magasabb rendû jogszabályok által meghatározott és az irányadó szabályozási elemek kivételével, jelen rendelet módosításával változtathatók. (3) A magasabb rendû jogszabályok által megfogalmazott szabályozási elemeket és a jogszabályi hivatkozásokat a HÉSZ és a szabályozási tervek tájékoztató elemként tûntetik fel. (4) A szabályozási terveken feltûntetett irányadó szabályozási elemek a magasabb rendû jogszabályok és jelen rendelet elõírásainak betartása mellett rendeletmódosítás nélkül módosíthatók, a további mûszaki tervezési és engedélyezési eljárások során pontosítandók. 3

Telekalakítás 3. (1) Telekalakítás engedélyezésekor a kialakítandó új építési telkek minimális telekszélessége (6. sz. melléklet: fogalommagyarázat): a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m b) szabadon álló beépítés esetén: 20 m c) zártsorú és hézagosan zártsorú beépítés esetén: 10 m (2) Vasvár közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki. (3) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az elõírt telekméretnél kisebb telkek csak több telek ellátását biztosító közmûlétesítmények elhelyezése (pl: szennyvízátemelõ, transzformátorház, vízgépház stb.) illetve távlati közterületfejlesztés (közút kialakítása, szélesítése) érdekében alakíthatók ki. Építmény-elhelyezésre vonatkozó elõírások 4. (1) Beépítésre szánt területen zártsorú beépítés esetén 6 méternél, egyéb beépítés esetén 10 m-nél nem kisebb minimális telekszélességû meglévõ telken helyezhetõ el épület. (2) Ha beépítésre szánt területeken a minimális teleknagyság paramétere mellett (K) jelölés szerepel, akkor az övezetben elõírt minimális telekméretnél kisebb meglévõ telek is beépíthetõ az egyéb övezeti paraméterek és az (1) bekezdés betartása mellett. (3) A fõ rendeltetést kiszolgáló építményre használatbavételi engedély csak a fõ rendeltetés szerinti épület használatbavételi engedélyével együtt adható ki. (4) Az övezeti elõírásokban meghatározottak szerinti fõ rendeltetés szerinti épületet, amennyiben egy telken belül több épület létesül, akkor közülük legalább egyet az övezetben elõírt utca felõli építési vonalon kell elhelyezni. (5) Elõírt építési vonalon az elhelyezett épület esetében az elhelyezendõ épület utcai homlokzatának legalább 70 %-a az építési vonalra illeszkedjék. (6) A hátsó telekhatártól a építménymagasságnál, de legalább 6 méternél kisebb távolságra elhelyezett építmények hátsó telekhatárra nézõ homlokzatát tûzfalasan kell kialakítani és a tetõrõl lefolyó vizet saját telekre kell levezetni. (7) A 6,0 m-nél kisebb elõkertben csak közmûbecsatlakozás építménye és a kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhetõ el, amelynek magassága az utcai kerítésnél nem magasabb, de legfeljebb 1,80 m. (8) Két utcával határos telek beépítése esetén a meghatározott építési vonalra kell a fõ rendeltetés szerinti épületet illeszteni. (9) Amennyiben az övezeti elõírások szerinti zártsorú illetve oldalhatáron álló beépítést a szomszédos telkek beépítése nem teszi lehetõvé, az új épületet az OTÉK által elõírt minimális telepítési távolság betartásával kell elhelyezni. Az így kialakult oldalkertet tömör kerítéssel (lásd 8. melléklet: fogalommagyarázat) kell a közterülettõl elhatárolni. (10) A szabályozási tervlapokon lehatárolt, árvíz által veszélyeztetett területeken történõ építés csak a vízügyi szakhatóság véleménye szerinti elõírások betartásával engedélyezhetõ (lásd a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet elõírásait). 4

II. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK Általános építészeti elõírások 5. (1) A beépítésre szánt terület lakó- és vegyes területein a lakótelkek közterületre nézõ frontján a kerítés vagy épület részeként telkenként egy darab, maximum 3,5 m széles gépkocsibejáró létesíthetõ. (2) Az építési övezeteknél meghatározott építménymagasság egyházi és kegyeleti épületeknél (templom, kápolna) az építménymagasság a torony magasságának figyelmen kívül hagyásával határozandó meg. (3) Vasvár területén csak utcavonalon álló beépítés esetén építhetõ a beépítéshez csatlakozó, annak anyagával és színezésével harmonizáló tömör kerítés, amelynek magassága legfeljebb, 1,80 m lehet. (4) Mûemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint a városképi szempontból kiemelt jelentõségû közterületek mentén a közterületre nézõ homlokzaton, továbbá az oldalhomlokzatokon a közterülettel határos telekhatártól számított 6 méteren belül parabolaantenna, klímaberendezés vagy egyéb gépészeti berendezés nem helyezhetõ el. (5) Az épületek közterület felõli homlokzatainak részleges színezése nem, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, vagy 4 vagy több szintes épület bejáratait, üzletportáljait érinti. Reklám, hirdetõtábla 6. (1) Vasvár területén 3 m 2 -nél nagyobb reklámtábla, hirdetõtábla ideiglenes jelleggel kizárólag veszélyhelyzetre tekintettel, rendezvény hirdetése, vagy építkezéssel kapcsolatos tájékoztatás érdekében helyezhetõ el és a rendezvény illetve építkezés végeztével, a veszélyhelyzet elmúlását követõen 24 órán belül eltávolítandó. (2) Egy darab 3 m 2 -nél nagyobb reklámtábla, hirdetõtábla helyezhetõ el kizárólag gazdasági és különleges területen, a telephely rendeltetésének megfelelõen. (3) Új épület elhelyezésénél, meglévõ épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények, kereskedelmi létesítmények cégéreinek, hirdetõtábláinak helyét, méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani és engedélyeztetni. Utólagosan cégér vagy hirdetõtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, jogszabályban elõírtak szerinti építési engedély alapján helyezhetõ csak el. (4) Fényt adó reklámfelület, -építmény csak olyan módon helyezhetõ el, hogy annak fénye más ingatlanok helyiségeiben zavaró hatást ne keltsen. (5) Megmaradó utcai tûzfalon az épület rendeltetésétõl független, 1 m 2 -nél nagyobb valamint az eredeti falburkolat anyagát, textúráját vagy színét módosító reklámok, hirdetések nem helyezhetõk el. (6) A mûemlékek mûemléki környezetében és a helyi értékvédelmi területen közterületrõl látható módon a 0,2 m 2 felületet meghaladó cégér, hirdetés, vagy egyéb reklámfelület, valamint 0,5 méter hosszúságot bármely méretében meghaladó hirdetési építmény elhelyezése csak építési engedély alapján lehetséges. (7) A mûemlékek mûemléki környezetében és a helyi értékvédelmi területen 0,2 m2 felületet, vagy 0,5 méter hosszúságot meghaladó hirdetés önkormányzati hozzájárulással az önkormányzat által erre a célra kihelyezett építményen (hirdetõtábla, hirdetõoszlop) helyezhetõ el. 5

Zöldfelületek kialakítása 7. (1) Azon területfelhasználási egységek építési övezeteiben, ahol a szabályzat a telken belüli kötelezõen kialakítandó zöldfelület arányát elõírja, a zöldfelületet a használatbavételi engedély megadásáig, de legfeljebb azt követõen 6 hónapon belül kell eltelepíteni. A telepítés pontos határidejét az építéshatóság határozza meg. (2) A telekre elõírt zöldfelületnek háromszintûnek kell lennie. Háromszintûnek akkor minõsül a zöldfelület, ha a beültetési kötelezettségû, illetve a fásításra kijelölt telekrészen kívüli zöldfelület minden 150 m2-ére a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztõ lombosfa és továbbá b) legalább 40 db cserje, és c) a nem burkolt teljes telek területen gyep vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént. (3) Lakóterületen a gyep vagy talajtakaró növényzetet konyhakerti haszon-növények termesztése is pótolhatja. (4) A beültetési kötelezettségû vagy kötelezõ fásításra kijelölt telkeken új épületekre használatbavételi engedély akkor adható ki, ha a beültetési kötelezettség szerinti zöldfelület kialakítása, illetve a fasor telepítése megtörtént. (5) A beültetési kötelezettség 10 m szélességig két sor 6 6 m-es kötésben telepített elõnevelt fákból álló fasort és egy cserjesort jelent, minden további 10 m szélesség esetén további egy fasort és cserjesort kell ültetni. A beültetési kötelezettség szerinti növénytelepítést kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. (6) A telken belüli kötelezõ fásítási kötelezettségen legfeljebb 6 m tõtávolságban telepített elõnevelt fákból álló fasortelepítést és alatta cserjesor telepítését kell érteni. (7) A beültetési kötelezettségû területet és a kötelezõ fásításra igénybe vett területet a kötelezõ zöldfelületi arányba be lehet számítani. (8) Közlekedési célú közterületen levõ zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le. (9) Közterületen fásítás elsõsorban honos fafajokkal történhet. (10) Meglevõ fasorok hiányainak pótlása a) ha településesztétikai okok, a balesetelhárítás, a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét szükségessé teszik, akkor a tervezett fasor szerinti fafajokkal; b) egyéb esetben a fasort meghatározó fafajokkal történhet. (11) Új közutak, utcák kialakításánál a) 12-15 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor, b) legalább 16 m szabályozási szélességtõl kétoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani. (12) Fasorok telepítése utcánként azonos fafajokkal egységesen történhet. (13) Fasor telepítésénél nem engedélyezhetõ a gyorsan öregedõ, törékeny, allergiakeltõ pollenû vagy termésû fák telepítése. (14) Nagy forgalmú utcákban csak a levegõszennyezést tûrõ fafajok ültethetõk. (15) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetõk. Nem alkalmazhatók azonban a tûzelhalás fertõzésére fogékony gyümölcsfa fajok, fajták. (16) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésû fák ültethetõk, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. (17) Telken belül fák és cserjék a telek határától legalább a következõ távolságok betartásával ültethetõk: a) 3,0 m-nél magasabbra nem növõ cserjék legalább 1,0 m-re; b) 3,0 m-nél magasabbra növõ cserjék és fák legalább 3,0 m-re. (18) Ha fák kivágása nem a fák elhalása vagy egészségi állapota, a balesetveszély elhárítása, a közegészségügyi szempontok figyelembe vétele miatt történik, akkor a kivágott fák pótlásáról gondoskodni kell. 6

(19) A (18) bekezdés szerint kivágott fák kivéve gyümölcsfák - pótlására a kivágott fák 1 m magasságban mért törzskerülete 1,5 szeresének megfelelõ összes törzskerületû elõnevelt fákat kell telepíteni. (20) A telepítendõ fák mennyiségét, a telepítendõ fák megnevezését, helyét és határidejét az építésügyi hatóság határozza meg. (21) A telepítést annak kell elvégeznie, akinek az érdekében a fák kivágása megtörtént, vagy a polgármesteri hivatal telepítteti az érdekelt költségére. Közterületek, közterek kialakítása 8. (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármû és gyalogos közlekedést. (2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhetõ el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok elõírásai teljesülnek. (3) Vasvár településközponti vegyes területeinek, lakóterületeinek közterületein új pavilon nem helyezhetõ el, a meglévõk nem bõvíthetõk. (4) A 74-es út elkerülõ szakaszának megépülését követõen helyi jelentõségû közúttá váló közterületeket városi gyûjtõútként kell kialakítani az érintett közterületekre készülõ egységes közterület-alakítási és kertépítészeti terv alapján. (5) A kertépítészeti tervben az elrendezés, a magassági méretek, a keresztmetszetek, a berendezések, utcabútorzat, burkolatok, városképi megjelenés, a közlekedési hálózat alakítása, a közmûhálózat kialakítása, a köz- és díszvilágítás, a mûtárgynak nem minõsülõ építmények létesítése, a parkolási megoldás és a terület kertészeti kialakításának megoldása összehangoltan kell szerepeljen. (6) A közterület-alakítási és kertépítészeti terv méretaránya legalább M=1:500, egyes részmegoldások esetében M=1:200, M=1:100. (7) A településközponti vegyes területen elhelyezkedõ és azt határoló közterületek, a városképi szempontból kiemelt jelentõségû közterületek továbbá a helyi értékvédelmi területen elhelyezkedõ közterületek csak egységes közterület-alakítási és kertépítészeti terv alapján alakíthatók illetve újíthatók fel. (8) A településközponti vegyes területen transzformátorállomás csak épületben helyezhetõ el. Az elõírás meglévõ transzformátorállomás cseréjére is vonatkozik. A történelmi településszerkezet és településkép valamint az építészeti örökség helyi védelme 9. (1) Az SZT-2 tervlapon he he he jellel körülhatárolt terület a helyi értékvédelemre javasolt terület, amelynek fejlesztése során a helyi értékvédelmi rendelet vonatkozó elõírásait kell alkalmazni. (2) A 3. sz. mellékletben felsorolt városképileg kiemelt jelentõségû közterületekre jelen rendelet 7., 8. és 9. vonatkozó elõírásait kell alkalmazni. A helyi értékvédelemre javasolt területekre és a városképileg kiemelt jelentõségû közterületekkel határos telkekre vonatkozó sajátos elõírásokat az övezeti elõírások tartalmazzák. (3) Helyi értékvédelmi területen bármely felszínrõl végzett földmunkával járó építkezés, beruházás, állandó növényi kultúra ültetése csak a helyi építési hatóság engedélyével végezhetõ. (4) A régészeti emlékek területén (3. sz. függelék) bármely felszínrõl végzett földmunkával járó építkezés, beruházás, a földfelszín átalakítása régészeti feltárás kivételével -, valamint állandó növényi kultúra ültetése tilos. 7

(5) Az SZT-2-n jelölt és az 5. sz. mellékletben jegyzett épületek, köztárgyak, építmények helyi védelemre javasolt mûvi értékek, amelyekre a helyi értékvédelmi rendelet vonatkozó elõírásait kell alkalmazni. (6) A helyi értékvédelmi területen álló épület és kerítése bontására és átépítésére, nyílászárók cseréjére, tetõszerkezet átalakítására, tetõfelépítmény kialakítására csak a homlokzatok, a kerítés valamint az épület és a kerítés városképi megjelenését dokumentáló fotósorozat, továbbá az épület/kerítés 1:100 méretarányú építészeti dokumentálása után adható ki engedély. (7) Helyi védelemre javasolt épületre vagy épületrészre (lásd 5. sz. melléklet) bontási engedély csak az épület életet veszélyeztetõ állapota esetén, a védelem megszüntetése után adható ki. A bontási engedély-kérelem részeként el kell készíteni az épület és a kerítés megjelenését dokumentáló fotósorozatot, továbbá az épület/kerítés 1:100 méretarányú teljes építészeti dokumentációját. (8) Helyi értékvédelem alatt álló ingatlanra a települési önkormányzat elõvásárlási jogát kell bejegyeztetni. Régészeti terület, mûemléki környezet 10. (1) A mûemlékek listáját az 1. számú, a mûemléki környezet által érintett ingatlanok felsorolását a 2. számú, a régészeti lelõhelyek listáját a 3. számú függelék tartalmazza. (2) A mûemléki védelemre javasolt épületek és mûtárgyak a mûemléki védelem alá helyezési határozat érvénybe lépéséig helyi védelem alatt állnak. (3) A régészeti örökség védelme érdekében az érintett területen bármilyen felszínrõl végzett, földmunkával járó építkezés, beruházás esetén a vonatkozó elõírások szerint kell eljárni, szükség esetén az illetékes hatóság régészeti szakfelügyeletét kell biztosítani. Táji és természeti értékek védelme 11. (1) Szélkerék, szélerõmû, szélerõmû park, távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény a) országos és helyi jelentõségû természetvédelmi területeken; b) védett lápok területén, c) természeti területeken; d) közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területeken (Natura 2000 területek); e) az a) d) pontok védõövezeteként és zöldfolyosóként szabályozott korlátozott használatú mezõgazdasági területeken; f) kertes mezõgazdasági területeken; g) erdõterületeken nem létesíthetõ. (2) Vasvár közigazgatási területén szélkerék, szélerõmû, szélerõmûpark nem létesíthetõ. (3) Külterületen levõ fasorok, mezsgyék, védõerdõsávok megõrzésérõl gondoskodni kell, területükön fák kivágása, csonkolása akkor engedélyezhetõ, ha a) a fa egészségi állapota, b) a balesetelhárítás, vagy c) közegészségügyi szempontok d) vagy nyomvonal jellegû építmények kialakítása elengedhetetlenül szükségessé teszik. (4) Mezõgazdasági és erdõterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsõsorban a helyi építési hagyományoknak megfelelõ tájbaillõ épületek építhetõk. 8

(5) A szõlõhegyi tájkarakter védelme érdekében a kertes mezõgazdasági területek egységes építészeti karakterét, a történeti szerkezetét meg kell õrizni. (6) Külterületi fásítás, erdõsítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdõállományok kialakítására. (7) A Rába és a Csörnöc árterén az árvédelmi, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerû erdõállományok megõrzésérõl, a tájidegen erdõállományoknak honos erdõtársulásokra való fokozatos cseréjérõl. (8) A holtágak, morotvák, tavak természetes állapotát, ökológiai egyensúlyát, a partjukat kísérõ természetes növényállományokat meg kell õrizni. Környezetvédelem 12. (1) A város igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények, építhetõk, üzemeltethetõk, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezõanyag-kibocsátása a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértékeket nem haladja meg. 21/2001. (II.14) Korm rend; 14/2001. (V.9.) KÖM-EüM-FVM rendelet (2) A levegõ védelme szempontjából védelmi övezetet igénylõ létesítmények (légszennyezõ források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetõségét, területfelhasználását nem korlátozzák. 21/2001. (II.14) Korm rend (3) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor mûködtethetõ, vagy építhetõ, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés a környezetében zajterhelési határértékeket nem haladja meg. (4) Zajvédelmi szempontból érzékeny területek: a) különleges területek közül a temetõ, termálfürdõ, strand, kemping, szabadidõközpont, b) zöldterületek, c) üdülõterületek, d) természeti területek, védett természeti területek, e) egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésû erdõk területe, f) egészségügyi, szociális intézmény, iskola, óvoda területe. Zajvédelmi szempontból érzékeny területen az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtõl származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 db; éjszaka 35 db határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet elsõ sora alapján.) (5) Kertvárosias és falusias lakóterületen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekbõl származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 db; éjszaka 40 db határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet második sora alapján6) (6) Vegyes területen és kertes mezõgazdasági területen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekbõl származó zajterhelés nem lehet több nappal 55 db; éjszaka 45 db határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet harmadik sora alapján.) (7) Zajvédelmi szempontból nem érzékenyek a gazdasági területek, a /4/ bekezdésben fel nem sorolt különleges területek, az általános mezõgazdasági terület övezetei, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységbõl származó zajterhelés az övezet területén létesített lakóépületek homlokzatánál nem lehet több nappal 60 db; éjszaka 50 db határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet negyedik sora alapján) (8) A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és a Helyi Építési Szabályzat együttes betartásával lehetséges. (9) Technológiai eredetû szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyûjtött csapadékvíz 9

közcsatornába csak akkor vezethetõ, ha elõtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági elõírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént. (10) Vízfolyások, csatornák, vízelvezetõ árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltetõ köteles gondoskodni. (11) A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások medrének felsõ rézsû élétõl számított 50-50 m védõtávolságon belül mezõgazdasági területen új épület nem létesíthetõ. (12) A város igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el. (13) Közcsatornával ellátott területeken használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha a szennyvíz közcsatornára való rákötése megtörtént. (14) A közcsatornával ellátatlan belterületen, ahol a szabályzat az építés feltételeként nem írja elõ a szennyvizek csatornahálózatra való rákötésének kötelezettségét a keletkezõ szennyvizek csak zárt, szivárgásmentes gyûjtõben helyezhetõk el. A zárt gyûjtõt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. (15) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkezõ szennyvizet a) szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyûjteni, vagy b) egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani. Egyedi szennyvíztisztító létesítésére engedély csak akkor adható, ha az illetékes hatóságok a tisztított szennyvíz vízfolyásba vezetéséhez, megfelelõ vízfelületen vagy növénytelepítéssel való elpárologtatásához, illetve mezõgazdasági, vagy erdõterületre történõ kiöntözéséhez hozzájárulnak. (16) Azokon a területeken, ahol a közcsatorna-hálózat kiépült, a csatorna-hálózatra egy éven belül rá kell kötni, és a zárt szennyvíztárolókat meg kell szüntetni. (17) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendõ területeken a termõréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyezõdésmentes talajjal történhet. (18) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükbõl keletkezõ veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról. (19) A város igazgatási területén dögkút, dögtemetõ nem létesíthetõ. Dögkonténer a belterület határától legalább 500 m védõtávolság biztosításával létesíthetõ. (20) Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet. (21) A keletkezõ kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt gyûjtõedényben tárolható. (22) Veszélyes hulladéktároló telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás állattartó telep a város igazgatási területén nem létesíthetõ. (23) A 8-as és a 74-es számú fõút külterületi szakasza mentén mezõgazdasági területen a tengelytõl számított 50 m-en belül új gazdasági épület, 100 m-en belül új lakóépület, egyéb országos közút tengelyétõl számított 25 m-en belül új gazdasági épület, 50 m-es védõtávolságon belül lakóépület nem létesíthetõ. (24) Lakóépület, lakás, üdülõépület, kereskedelmi szállásépület, élelmiszer-kereskedelmi és vendéglátó létesítmény a) szennyvíztisztító teleptõl 300 m; b) dögkonténertõl 500m c) szennyvíziszap-lerakótól 1000 m; d) inert hulladéklerakó teleptõl :300 m; e) kommunális hulladéklerakótól: 500 m (a terület rekultivációjáig); védõtávolságon belül nem alakítható ki. 10

III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 13. (1) Vasvár területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következõ területfelhasználási egységekbe sorolandók: Területfelhasználási egységek Általános használat Sajátos használat szerint szerint Megnevezés Jel Lakóterületek Falusias lakóterület Kertvárosias lakóterület Vegyes területek Településközpont vegyes terület Vt Gazdasági területek Különleges területek Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület Mezõgazdasági üzemi gazdasági terület Sportterület Rekreációs terület (kemping, termálfürdõ) Tájgazdálkodási központ Temetõ területe Inert hulladéklerakó Szennyvíztisztító telep Szennyvíziszap lerakó Transzformátortelep Gázfogadó állomás Hírközlési torony LAKÓTERÜLETEK 14. Lf Lke Gksz Gip Gm Ksp Kre Ktk Kt Kih Kszv Kszvi Ktr Kg Khk (1) A lakóterületek építési övezeteit a Szabályozási Terv határozza meg. (2) A területfelhasználási egység építési telkein üzemanyagtöltõ állomás nem helyezhetõ el. (3) A területfelhasználási egység építési telkein új épület elhelyezése esetén a lakóterületen épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épület az övezeti elõírások szerint helyezhetõ el. (4) A területfelhasználási egység építési telkein elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti elõírások betartása esetén sem haladhatja meg a 300 m -t. (5) A lakóterületeken a pinceszint úgy alakítható ki, hogy az max. 20%-al haladhatja meg a földszinti alapterületet. (6) Lakóterületen az építési vonal, amennyiben a szabályozási terv másképp nem jelöli, a rendelet hatályba lépésekor meglévõ fõ rendeltetésû épület beépítési vonala. (7) A lakóterületen a hátsókert mérete a szabályozott építménymagasság, de legalább 6,0 m. A 30,0 m-nél kisebb mélységû, már kialakult telkek esetén a hátsó telekhatárra is építhetõ épület a szomszéd telek felé tûzfallal. 11

(8) A 40,0 m-nél kisebb mélységû, már kialakult telkek esetén a hátsókert 3,0 m-re csökkenthetõ. A hátsó kert felõli szomszéd telkeken lévõ épületek között az építménytávolság azonban nem lehet kevesebb a szabályozott építménymagasságnál, de legalább 6,0 m-nél. Falusias lakóterület 15. (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven Lf jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely összefüggõ nagy kertes lakóépületek, mezõgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó telekterület méreteket, azok beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét a beépítési mód függvényében a következõ táblázat szerint kell meghatározni: övezeti jele beépítési módja beépítés AZ ÉPÍTÉSI TELEK beépíthetõ telek területe kötelezõ zöldfelületi szintterületi mutatója* AZ ÉPÜLET építmény-magassága % m 2 % m 2 /m 2 m Lf-1 O 30 700 40 0,5 4,5 (melynek 50 %-a lehet gazdasági üzemi épület) Lf-2 O 20 1200 50 0,3 4,5 (melynek 50 %-a lehet gazdasági üzemi épület) O - oldalhatáron álló beépítés, SZ - szabadon álló beépítés, **- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma (3) Az építési övezetben elhelyezhetõ lakó- illetve mezõgazdasági üzemi épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló melléképületként: a) háztartással kapcsolatos tárolóépület b) barkácsmûhely, mûterem c) a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõ el, melytõl használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni. (4) Gépjármûveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni. Új lakóépület esetén a hozzá tartozó gépkocsi-férõhely a lakóépülettel vagy mezõgazdasági üzemi épülettel egybeépített garázsban, vagy különálló támfalgarázsban, vagy parkolóhelyen alakítható ki. A rendelet hatályba lépésekor meglévõ lakóépület esetén az építési hatóság, amennyiben ezt a telek beépítési és terepadottságai indokolják, eltérhet ettõl a szabálytól. (5) Az építési övezetben lakóépületek és az azt kiegészítõ, kiszolgáló építmények az utcavonaltól mért 40 méter mély építési sávban helyezhetõk el. (6) Mezõgazdasági üzemi épületek és az állattartás épületei a lakóépülettõl függetlenül, az utcavonaltól számított 45 méteres mélységen túl helyezhetõk el. (7) Az építési övezetben lakóépületeket és az azt kiegészítõ, kiszolgáló építményeket 35-45 os magastetõvel kell kialakítani. A melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a 12

lakóépületével azonos legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (8) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (9) Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthetõ. (10) A mezõgazdasági üzemi épületek kis hajlásszögû tetõvel is kialakíthatók. Kertvárosias lakóterület 16. (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésû, összefüggõ nagy kertes, egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó telekterület méreteket, azok beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét a beépítési mód függvényében a következõ táblázat szerint kell meghatározni: övezeti jele beépíté si módja beépítés AZ ÉPÍTÉSI TELEK beépíthetõ telek területe kötelezõ zöldfelületi szintterületi mutatója* AZ ÉPÜLET építmény-magassága % m 2 % m 2 /m 2 m Lke-1 O 30 600 50 0,6 4,5 beállt területek Lke-2 O 30 700 50 0,6 4,5 falusiból átalakuló Lke-2k O K K 30 1,0 4,5 kialakult Lke-3 O 20 1000 60 0,4 4,5 új parcellázások Lke-4 SZ 20 1000 60 0,4 4,5 új alacsony hajlású tetõs O - oldalhatáron álló beépítés, SZ - szabadon álló beépítés, *- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma (3) Az építési övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épületként: a) háztartással kapcsolatos tárolóépület b) barkácsmûhely, mûterem c) a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye d) állattartás épületei max 10 m2 nagyságig helyezhetõk el, melytõl a fõépület(ek) használati módjának változtatása esetén sem lehet eltérni. (4) Gépjármûveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni. Új lakóépület esetén a hozzá 13

tartozó gépkocsi-férõhely a fõépülettel egybeépített garázsban, vagy támfalgarázsban, vagy parkolóhelyen alakítható ki. A rendelet hatályba lépésekor meglévõ lakóépület bõvítése esetén az építési hatóság, amennyiben ezt a telek beépítési és terepadottságai indokolják, eltérhet ettõl a szabálytól. (5) Az építési övezetben a fõ rendeltetésû épület csak a kijelölt építési helyen belül, ennek hiányában az utcavonaltól mért 35 méteres, kiegészítõ vagy kiszolgáló funkciójú épület az utcavonaltól mért 40 méteres mélységen belül, a fõ rendeltetési épület mögött helyezhetõ el. (6) Az Lke-4 övezet fõ rendeltetésû épületei alacsony hajlású (15-30 ), a többi kertvárosias övezet épületei 35-45 -os magastetõvel alakítandók ki. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (7) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (8) Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthetõ. (9) Az Lke-3 és az Lke-4 övezetek telkei csak teljes közmûvesítés esetén építhetõk be. VEGYES TERÜLET Településközpont vegyes terület 17. (1) A településközpont vegyes terület a szabályozási terven Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek és olyan helyi települési szintû gazdasági, igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. szerinti épületek kivéve üzemanyagtöltõ helyezhetõk el. (3) Településközponti vegyes területen zártsorú és oldalhatáron álló beépítés esetén, ha a szabályozási terv másképp nem jelöli, az építési vonal a rendelet hatályba lépésekor meglévõ fõ rendeltetésû épület beépítési vonala. (4) Szabadonálló új beépítés esetén az elõkert minimális mérete 5m. (5) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó telekméreteket, azok beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét a beépítési mód függvényében a következõ táblázat szerint kell meghatározni: 14

övezeti jele beépíté si módja beépítés AZ ÉPÍTÉSI TELEK beépíthetõ telek területe kötelezõ zöldfelületi szintterületi mutatója* AZ ÉPÜLET építmény-magassága % m 2 % m 2 /m 2 m Vt-1 Z 40 1000 40 1,5 10,5 magas zártsorú Vt-2 Z 40 700 40 1,0 7,5 közepes zártsorú Vt-2* Z 100 K K 2,0 6,0 Alkotmany Járdányi Vt-3* Z (HZ) 50 700 30 0,6 4.5 alacsony záruló Vt-3 O 40 700 30 0,6 4,5 alacsony oldalhatáros Vt-4 SZ 50 2000 30 2,0 12,0 lakótelep Vt-5 SZ 40 2000 30 1,2 7,5 intézmény, ipar Vt-6 SZ 20 2000 60 0,4 4,5 Mákfa Vt-7 SZ 50 1500 30 0,7 4.5 Vállalkozói kislakásos Vt-8 Z 60 700 20 0,8 7,5 sûrû zártsorú SZ - szabadon álló beépítés O - oldalhatáron álló beépítés Z - zártsorú beépítés HZ - hézagosan zártsorú beépítés *- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma Vt-1 övezet (6) A Vt1 építési övezetben új épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra, a kialakult utcakép jellegének megfelelõen zártsorúan telepítve engedélyezhetõ. (7) A Vt1 építési övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú építményként: a) a fõ funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõ el. (8) A Vt-1 övezetben gépkocsitároló csak a fõ rendeltetésû épülettel egy tömegben 15

helyezhetõ el. (9) A Vt-1 övezet épületei 35-45 -os magastetõvel alakítandók ki. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (10) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (11) A Vt-1-es övezetben az utcai homlokzatmagasság a szomszédos épületek csatlakozó ereszmagasságaitól 0,50 méterrel térhet el. Vt-2, Vt-2* és Vt-8 övezet (12) A Vt-2, Vt-2* és Vt-8 építési övezetben új épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra, a kialakult utcakép jellegének megfelelõen zártsorúan telepítve engedélyezhetõ. (13) A Vt-2, Vt-2* és Vt-8 övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú építményként: a) a fõ funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõk el. (14) A Vt-2, Vt-2* és a vt-8 övezetekben gépkocsitároló csak a fõ rendeltetésû épülettel egy tömegben helyezhetõ el. (15) A Vt-2, Vt-2* és Vt-8 övezetek fõ rendeltetésû épületei 35-45 -os magastetõvel alakítandók ki. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (16) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (17) A Vt-2, Vt-2* és Vt-8 övezetben az utcai homlokzatmagasság a szomszédos épületek csatlakozó ereszmagasságaitól 0,50 méterrel térhet el. Vt-3 és Vt-3* övezet (18) A Vt-3 és Vt3* építési övezetben a fõ rendeltetésû épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra, a kialakult utcakép jellegének megfelelõen oldalhatárra telepítve engedélyezhetõ. (19) A Vt-3* övezetben az utcavonali fõ rendeltetésû épület zártsorúan alakítandó ki. A zártsorú utcahomlokzatot telkenként egy darab, maximum 3,50 m szabad szélességû kocsibehajtó szakíthatja meg, amelyet az épület anyaghasználatához és színezéséhez igazodóan, tömör kapuként kell kialakítani. (20) A Vt-3 és Vt-3* övezetekben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú építményként: a) a fõ funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõk el. (21) A Vt-3 és a Vt-3* övezetekben gépkocsitároló csak a fõ rendeltetésû épülettel egy tömegben helyezhetõ el. (22) A Vt-3 és Vt-3* övezetek épületei 35-45 -os magastetõvel alakítandók ki. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. 16

(23) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (24) Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthetõ. Vt-4 övezet (25) A Vt-4 övezetekben csak a meglévõ lakóépületek felújítása, átalakítása, bõvítése engedélyezhetõ. (26) A Vt4 övezetekben elhelyezhetõ épületeken kívül, azt kiegészítõ vagy kiszolgáló építményként: c) csoportos (legalább 10 férõhelyes) gépkocsitároló d) kerti építmények e) közmûvek mûtárgyai f) hulladéktartály-tároló helyezhetõk el. (27) A Vt-4 övezetben kiszolgáló és kiegészítõ funkciójú épületek egységes környezetalakítási és kertépítészeti terv alapján oldalhatárra vagy szabadonállóan helyezhetõk el. (28) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (29) A Vt-4 övezetben új épület csak magastetõvel (30-45 ) helyezhetõ el. A melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. Vt-5 övezet (30) A Vt-5 övezetben az ipari rendeltetés megváltoztatása nélkül csak a meglévõ épületek felújítása, átalakítása, bõvítése engedélyezhetõ. (31) A Vt-5 övezetekben elhelyezhetõ épületeken kívül, azt kiegészítõ vagy kiszolgáló építményként: a) csoportos (legalább 10 férõhelyes) gépkocsitároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) hulladéktartály-tároló helyezhetõk el. (32) A kiszolgáló és kiegészítõ funkciójú építmények egységes környezetalakítási és kertépítészeti terv alapján oldalhatárra vagy szabadonállóan helyezhetõk el. (33) A Vt-5 övezetben épület csak alacsony hajlású vagy magastetõvel (15-45 ) helyezhetõ el. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (34) A Vt-5 területek elsõdleges funkciójának változásakor elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi építési engedélyezésre benyújtott dokumentáció részeként az egész területegységre környezetalakítási terv készítendõ. Vt-6 övezet (35) A Vt-6 övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú építményként: a) a fõ funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõk el. (36) A Vt-6 övezetben gépkocsitároló csak a fõ rendeltetésû épülettel egy tömegben vagy különálló támfalgarázsként helyezhetõ el. (37) A Vt-6 övezet épületei 35-45 -os magastetõvel alakítandók ki. Melléképítmények 17

tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (38) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (39) Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthetõ. Vt-7 övezet (40) A Vt-7 építési övezetben új épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési helyen belül telepítve engedélyezhetõ. (41) A Vt-7 övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú építményként: a) a fõ funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõk el. (42) A kiszolgáló és kiegészítõ funkciójú építmények egységes környezetalakítási és kertépítészeti terv alapján oldalhatárra vagy szabadonállóan helyezhetõk el. (43) A Vt-7 övezetben épület csak alacsony hajlású vagy magastetõvel (15-45 ) helyezhetõ el. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (44) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 18. (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági rendeltetésû épület elhelyezésére szolgáló terület a Szabályozási Terven Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység. (2) A kereskedelmi és szolgáltató gazdasági övezetben újonnan kialakított építési telkek minimális mérete 5000 m 2. (3) Az építési övezet telkei teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. (4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhetõ épületek az OTÉK 19. (2) bek. szerinti épületek. (5) A kereskedelmi és szolgáltató gazdasági területen épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, ennek hiányában legalább 10 méteres elõ-, oldal- és hátsókerttel helyezhetõ el. (6) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó telekméreteket, azok beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét a beépítési mód függvényében a következõ táblázat szerint kell meghatározni: övezeti jele beépíté si módja beépítés AZ ÉPÍTÉSI TELEK beépíthetõ területe kötelezõ zöldfelületi szintterületi mutatója* AZ ÉPÜLET építmény-magassága % m 2 % m 2 /m 2 m Gksz-1 SZ 40 1500 40 0.8 6,0 Gksz-2 SZ 30 5000 50 0,5 7,5 (10,0) 18