Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet Biológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban BARTHA DÉNES Pusztavacs, 2012. szeptember 13.
Korábbi kutatások Bokor Rezső (1938) Fehér Dániel (1954, 1955) Fehér Dániel Bokor Rezső (1926) Gyurkó Pál (1955) Kecskés Mihály et al. (1961, 1962) Manninger Ernő (1960) Tuskó Ferenc (1956)
Az akáckérdés (1955) Béky Albert Fehér Dániel Fekete Zoltán Gyurkó Pál Keresztesi Béla Magyar Pál Ortutay Pál Roth Gyula
Év Terület (ezer ha) Területarány (%) 1885 24,2 2,1 1911 109,3 9,7 1923 110,6 10,1 1963 154,2 10,8 1992 268,0 18,3 2005 405,7 22,8 2010 457,2 23,9 1. táblázat Az akác területfoglalása 1885-től napjainkig
Nincs elég hely a magyar erdőgazdálkodásban az akác számára (ROTH GYULA, 1955) Erdőgazdasági tájcsoport Terület 1964 Tervezett Jelenlegi hektár I. Nyugat-Dunántúl 13.834 8.754 II. Dél-Dunántúl 22.459 13.700 III. Kisalföld 8.596 4.944 IV. Dunántúli-khg. 9.645 6.918 V. Északi-khg. 27.201 17.293 VI. Nagyalföld 72.503 58.871 Összesen 154.238 110.480 457.200 2. táblázat Az akác tervezett és aktuális területfoglalása 1964-ben (Forrás: DANSZKY, 1964; illetve KH, 2011)
ESZTY 32,0% Klíma B 0,4% GYT 25,4% KTT 42,2% B GYT KTT ESZTY 1. ábra Az akác területének klíma szerinti megoszlása
Hidrológia TVFLN 91,6% TVFLN VÁLT SZIV IDŐSZ VIZB 0,0% FELSZ 0,1% ÁLLV 0,5% IDŐSZ 6,8% SZIV 0,3% VÁLT 0,7% ÁLLV FELSZ VIZB 2. ábra Az akác területének hidrológiai kategóriák szerinti megoszlása
Genetikai talaj-főtípus 0,1% 2,8% 0,0% Váztalajok 3,7% 1,3% Lejtőhordalék és öntéstalajok Kőzethatású erdőtalajok Barna erdőtalajok Csernozjom talajok 43,5% 45,3% Szikes talajok Réti talajok Láptalajok 1,8% 1,5% Mocsári és ártéri erdőtalajok 3. ábra Az akác területének genetikai talaj-főtípusok szerinti megoszlása
Fatermési osztály I 0,0% II 0,0% VI 2,9% III 4,6% V 54,8% IV 37,7% I II III IV V VI 4. ábra Az akác területének fatermési osztályok szerinti megoszlása
TERMŐHELYI VONATKOZÁSOK I. Az egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállományok táblázat alapján az akác létjogosultságát kizáró főbb termőhelyi tényezők Klíma: bükkös Hidrológia I.: változó, állandó, felszínig nedves, vízzel borított Hidrológia II.: szivárgó vizű Genetikai talajtípus I.: köves, sziklás váztalaj, nyers öntéstalaj, rendzina, erubáz, ranker, savanyú barna erdőtalaj, podzolos barna erdőtalaj, szikes talajok, lápos réti talaj, mohaláp talaj, rétláp talaj Genetikai talajtípus II.: agyagbemosódásos barna erdőtalaj
TERMŐHELYI VONATKOZÁSOK II. Létjogosult akác terület: 255.883,9 ha 64,8 % Nem létjogosult akác terület: 149.805,6 ha 35,2 % Nincs olyan termőhelyi kombináció, ahol ne lehetne őshonos fafajt választani!
Klíma Hidrológia Genetikai talajtípus Termőréteg vastagság Fizikai talajféleség Terület (ha) GYT TVFLN ABE MÉ V 13 873,2 GYT TVFLN BFÖLD KMÉ V 14 020,1 GYT TVFLN BFÖLD MÉ V 11 448,4 GYT TVFLN RBE MÉ H 12 246,5 KTT TVFLN FV SE V 15 242,0 KTT TVFLN HH SE H 11 706,0 KTT TVFLN HH KMÉ H 32 995,3 KTT TVFLN BFÖLD KMÉ V 23 920,6 KTT TVFLN RBE KMÉ H 12 696,8 ESZTY TVFLN HH SE H 15 952,2 ESZTY TVFLN HH KMÉ H 57 626,2 ESZTY TVFLN HH MÉ H 17 014,0 4. táblázat Az akác termőhelytípus-változatonkénti térfoglalása 10 000 ha-nál nagyobb területi kiterjedésben
Tápanyagkérdés Fehér Dániel (1955) : Márpedig az erdő energetikájának egyik igen lényeges tétele az, hogy semmiből nem lehet a fák élő száraz anyagát előteremteni, mert ehhez tápanyagokra van szükség. Az akác pl. 25 éves vágásforduló mellett pontosan négyszer annyi ásványi tápanyagot használ fel testének a fel-építéséhez, mint a 100 éves vágásfordulóval kezelt kocsányos tölgy. minden olyan fafaj, amely az úgynevezett gyorsnövésű fafajok közé tartozik, egyúttal a talaj tápigényével szemben is nagyobb követelményeket fog támasztani.
Nitrogénkérdés Nitrogén dúsulás a feltalajban - N-gyűjtő baktérium (Rhizobium leguminosarum subsp. acaciae) - gyorsan bomló lombalom - nitrifikáló baktériumok
Nagyon sok jól tenyésző és optimális növekedésben lévő fa gyökérzetét tártam fel és mindenütt összefüggést találtam a fa növekedése és a gyökérgumócskák jelenléte között. Ahol az akác sínylődött, növekedésben elmaradt, ott sehol sem találtam gyökérgumócskát Bokor Rezső (1938)
Az akác rizoszférájának vizsgálata
Gyökérgümő vizsgálatok I. Helyszín: Ipoly-medence Fizikai talajféleség Átlagos szám (db) Átlagos felület (mm2) Átlagos tömeg (g) Homok 143 3162,7 2,0700 Vályog 63 917,0 0,6647
Gyökérgümő vizsgálatok II. Helyszín: Ipoly-medence Termőréteg mélysége Átlagos szám (db) Átlagos felület (mm2) Átlagos tömeg (g) Középmély 103 2991,7 1,3514 Mély 128 3346,6 1,9584
Az akác sárgulása 1. akácos 2. akácos zöld folt sárga folt zöld folt sárga folt N (%) 0,26 0,11 0,28 0,11 P (mg/100g) 13,7 8 3,3 11,1 K (mg/100g) 21,7 23,7 8,3 8,3
Allelopátia vizsgálatok Juglon-index számítása
Allelopátia vizsgálatok Faj Juglon-index 1 g / 100 ml 5 g / 100 ml Erdei turbolya 0,81 1,04 Bükksás 0,80 0,77 Vérehulló fecskefű 0,78 0,94 Ragadós galaj 0,80 1,13 Egyvirágú gyöngyperje 0,80 0,86 Fekete bodza 0,79 1,03 Olocsány csillaghúr 0,79 0,80 Nagy csalán 0,86 0,97 Fehér akác 0,81 0,83 Selyemkóró 0,82 1,02 Japán keserűfű 0,95 1,06 Bíbor nenyúljhozzám 0,83 1,27 Magas aranyvessző 0,84 0,99
Az akác magbankja - Magbank o > 308.000 t életképes mag o > 14.000 milliárd db életképes mag - Termés- és magterjesztés o menetszél (utak, vasutak) o gépek (kerekeken, alkatrészeken) - Szkarifikálás o tüzek o taposás (gépek)
Az akác területfoglalása és területmegtartása 1. Táji léptékben 2. Állomány léptékben
Az akác spontán terjedése a Cserhátban (Tereske községhatár)
Az akác spontán terjedése a Cserhátban (Tereske községhatár)
Táji léptékű szukcessziós vizsgálatok a Cserhátban Őshonos fafajú, természetszerű erdők 9,2 % Őshonos fafajokkal, spontán erdősülő területek 0,3 % Akácosok 20,2 % Akácosodó területek 5,3 %
Táji léptékű szukcessziós vizsgálatok a Cserhátban
Miért okoz gondot az akác ökológai szempontból? Természetszerű élőhelyek (erdők és nem-erdők) területéből rendkívül jelentős területarányt foglal el Jelentős mértékben átalakítja a természetszerű erdei életközösségek összetételét (allelopátia és N-dúsulás) - A növény-, gomba- és állatvilágot megváltoztatja, elszegényíti - Az intenzív talajmunkák miatt elősegíti az özönfajok és a gyomfajok terjedését Jelentős mértékben átalakítja a természetszerű erdei életközösségek szerkezetét és dinamikáját
Miért okoz gondot az akác ökológai szempontból? Termőhelyét részlegesen átalakítja - Gyors mineralizáció - Patogén szervezetek elszaporodása a gyökérzónában Bizonyos tájakon a megmaradt természetszerű erdőfoltok elszigetelődnek, eltűnnek Az akác által elözönlött területeken (állomány és táj léptékben is) a regenerációs potenciál rendkívül alacsony
A fehér akác mint özönfaj? Mely erdészeti tájakban? Milyen termőhelytípus-változatokon? Milyen elhelyezkedésben? tömbösség üzemtervezett nem üzemtervezett védettség stb.
Párizs: Jardin des Plantes
Párizs: St. Julien-le-Pauvre templom
Párizs: St. Julien-le-Pauvre templom
Köszönöm a figyelmet!
Erdészeti táj Akác Zöld juhar Amerikai kőris Kései meggy Nyugati ostorfa Ezüstfa Bálvány -fa Cserhát 25 623 6 10 14 24 4 10 Börzsöny 2 496 0 0 0 0 0 4 I. Nagyalföld 187 828 1 807 6 140 657 906 1 896 363 II. Északi-khg. 63 903 38 126 65 117 48 76 III. Dunántúli-khg. 25 068 44 134 19 108 276 123 IV. Kisalföld 18 490 29 317 7 13 51 35 V. Nyugat-Dunántúl 29 059 8 259 14 2 4 11 VI. Dél-Dunántúl 81 342 372 485 158 119 65 577 Összesen 405 690 2 298 7 461 920 1 265 2 340 1 185 5. táblázat Az inváziós fafajok területe és területaránya néhány erdészeti tájban és az erdészeti tájcsoportokban (ÁESZ, 2006)