Hegedűs Ákos, 7. osztályos tanuló (akit már ismerhettek a Mizújs egy korábbi számából) a második félévben kétszer is járt Thaiföldön edzőtáborban. Ő készítette az alábbi beszámolót erről az egzotikus országról. Szeretnék Thaiföldről egy pár dolgot írni, mert ez egy nagyon szép hely. Thaiföld 9 órányira van repülővel Magyarországtól. Ez az ország Dél-Kelet- Ázsiában van. Fővárosa Bangkok. Thaiföldnek van még egy nagyon szép városa, Phuket, ami egy sziget. Először Bangkokról szeretnék beszélni. Nagyon érdekesek a helyi piacok, mert sok trópusi gyümölcsöt, tengeri állatot és fűszereket lehet kapni. A piacon csak helyi
pénzzel lehet fizetni. Ezt úgy hívják, hogy bath. Körülbelül egy bath 7 forintot ér. A thaiföldiek többsége általában motorral közlekedik, de sok autó is van. Itt bal oldalon közlekednek, az autók kormánya a jobb oldalon van. Bangkoknak nagyon sok nevezetessége van, például a királyok palotája, a nagy Buddha és a templomok. Ezek nagyon díszes, arannyal bevont épületek. Phuketnek sok tengerpartja van, ahol a helyi árusok árulják a különböző dolgokat. És ezzel le is zárom a rövid beszámolót. /Hegedűs Ákos, 7. osztály/
(Bizánci Birodalom zászlója) Konstantinápoly, a mai Isztambul a Római, a Bizánci és az Oszmán birodalom fővárosa volt. A várost I. Constantinus alapította 330. május 11-én egy görög gyarmatváros területén. Konstantinápoly volt a Kelet-római Birodalom (Bizánci Birodalom) fővárosa. A negyedik keresztes hadjáratban a keresztesek elfoglalták a várost (1204), majd VIII. (Palaiologosz) Mihály 1261-ben újra visszafoglalta a várost a Nikaiai Császárság részére. Konstantinápoly alapítását általában Kr.e. 667-re teszik. Büzasz, görög felfedező, expedíciót vezetett a túlzsúfolt Athén és Megara városaiból azzal a céllal, hogy a Boszporusz európai oldalán kolóniát létesítsen. Az új városállam az alapító neve után a Büzantion nevet vette fel. Ezalatt a törökség mind nagyobb hatalomra kapott. II. Murád 1422-ben hadi sarcra kényszerítette. Murádot II. Mohamed követte a trónon. XI. Konstantin ajándékokat és pénzt küldözgetett a szultánnak, de mikor ez két követét is lefejezte, a császár felkészült a harcra. A nyugati hatalmakhoz fordult segítségért, de V. Miklós pápa segítséget csak azzal a feltétellel voltak hajlandó küldeni, ha a bizánciak visszatérnek Rómához, de az ortodox lakosság hallani sem akart erről. Ennek ellenére néhány genovai és velencei hajó segítségül jött. A bizánci hadsereg körülbelül 7000 emberből állt. A városnak ugyanakkor 20 km megerősített fala volt abban az időben.a török sereg a régi források szerint közel 100 000 főt számlált, napjainkban a kutatások szerint 50, maximum 70 000 főnek kellett lennie. Mohamed erre az ostromra építtetett egy flottát is. Az oszmánoknak a táborában volt egy Orbán nevű magyar is, aki jól értett az ágyúöntéshez. Orbán egy 8 méternél hosszabb és majdnem 1 méter átmérőjű ágyút öntött, amely 550 kg-os ágyúgolyókat tudott kilőni több mint 1 km távolságra. Habár a bizánciaknak is voltak ágyúik, ezek sokkal kisebbek voltak.
1453. április 6-án felállították a szultán sátrát a vár előtt. Ugyanaznap megkezdődött a város ostroma is. Április 9-én Süleyman Bej megpróbált behatolni az Aranyszarv öbölbe, de sikertelenül. Április 11-ére az ágyúzás megtette a hatását a fal már több helyen leomlott. Április 18-án éjjel megtörtént az első keményebb ostrom, ami több mint négy órát tartott, de a bizánciak ellenálltak. A császár, kihasználva a pillanatnyi fölényt, békét ajánlott. Ezt a szultán visszautasította, a vár ágyúzását tovább folytatták. A szultán parancsára görgető pályatest segítségével vonatták az oszmán flottát az Aranyszarv-öbölbe. A következő hetekben több, órákon át tartó ostromot intéztek a vár ellen. Május 26- án olyan hírek kezdtek terjengeni az oszmán táborban, hogy több európai ország, köztük Magyarország is haderőt készült küldeni Konstantinápoly felmentésére, ha az ostrom tovább húzódik. Ezeket megtudva, a szultán összehívta a divánt. Másnap kiadták a parancsot az általános rohamra. Az utolsó ostrom előtt II. Mohamed felszólította a császárt, hogy hagyja ott a birodalom trónját, vonuljon vissza a Peloponnészoszi-félszigetre, ahol biztosítja számára az önálló uralkodó státuszát. Konstantin ezt elutasította. Május 28-án Konstantin elrendelte, hogy litániát tartsanak a városfalakon és a város minden templomában. A Hagia Szophia templomban tartott mise után a fejedelem a város falain töltötte az egész éjszakát, bátorítva a harcosokat, végül maga is beállva a város védelmezői közé a Szent Romanos kapunál. Ezen a helyen támadt Mohamed a janicsárjaival, és ezen a helyen kiáltott fel örömmel a hajnali napfelkeltekor Konstantin azt hívén, hogy legyőzték a törököket. Sajnos az egyik vezér, Giovanni Giustiniani egy enyhe sebesülés miatt történő távozása zavart okozott a harcolók körében, és így eshetett meg, hogy Mohamed janicsárjai a meggyengült védelem miatt nyitva találtak egy kiskaput, a Kerkoportát, és ezen keresztül bejutottak a várfalak mögé. Ugyanabban az órában halálosan megsebesült Konstantin császár is, és ahogy kívánta, hazájának védelmezése
közben halt meg. A törökök, akiket feltartóztatni többé nem lehetett, behatoltak a városba. A törökök Konstantinápolyba való bejutásuk után, három napon keresztül elképzelhetetlen pusztítást és öldöklést vittek véghez. A janicsárok betörték a Hagia Szophia kapuit és a a szent tárgyakat meggyalázták. Egy ma is élő mítosz szerint amikor a törökök betörtek e csodálatos és egyedülálló templomba, Bizánc nagyságának e méltóságos jelképébe, a pap éppen misét tartott. A kelyhet tartó pap mögött megnyílt a fal és a papot elnyelte. A mítosz szerint, ha Konstantinápoly ismét felszabadul, akkor a fal megnyílik és kiadja magából a papot, aki majd ott folytatja a misét, ahol 1453. május 29-én abbahagyta. És akkor majd felébred a megkövült császár, aki az Arany Kapu alatt alussza örök álmát és a törököket egészen napkeletig kergeti. A foglyok száma 60 000- re rúgott, a halottaké talán ennél is többre. A Hagia Szophia templomot hódító szultán parancsának megfelelően főmecsetté alakították. Kevés ember menekült meg (főleg hajón). Konstantinápoly elestével megszűnt a kereszténység egyik gócpontja, sőt fővárosa lett az Oszmán Birodalomnak. A rablás és pusztítás borzalmai lassanként elmúltak, a hódító szultán és utódai türelmesek voltak a keresztényekkel szemben, akiknek vallásuk szabad gyakorlását biztosították, sőt, új patriárkát is választhattak. A főbb templomokat mecsetekké építtették át. Ugyancsak II. Mohamed nevéhez fűződik a későbbi magyar hadifoglyok révén a magyar köztudatba is bekerülő, Héttorony kijavítása, és erőddé alakítása is. Hasonlóképen igen szép mecsetet emelt utódja, Bajazid (1498), sőt az utánuk uralkodott török szultánoknak mindegyike. Konstantinápoly sorsa azóta tükörképe a Török Birodalom (és a modern Törökország) politikai eseményeinek. /Fehér Kristóf, 6. osztály/
1. Mi a kiszebábu? - Egy menyecskeruhába öltöztetett szalmabábu, ami a telet jelképezi. Körbeviszik a falun majd vízbe dobják vagy elégetik, így űzik el a telet. 2. Miért isszák az angolok tejjel a teát? - A tej használatát a teacsészék minőségének megóvásáért találták ki. Ha nem volt elég jó minőségű, a forró teától könnyen megpattanhatott a csésze. Ezért először tejet öntötték bele, hogy lehűtsék a kevésbé jó minőségű csészét s utána a teát, így nem pattant meg a csésze. 3. Kik azok a celebek? - A celeb szó azt jelenti, hogy híresség, híres ember, ismert személyiség. Leginkább a felkapott, aktuális, ünnepelt hírességeket szokták ezzel a névvel illetni. 4. Miért kell folyamatosan vágni a haj végekből? - Azért kell, hogy a töredezett hajvégeket levágják, így a haj egészségesebb, erősebb és dúsabb lesz. /Cseh Nimfa, 7. osztály/
Rika Fabbro: Farsang Itt a farsang, zene harsang. Belép jelmez, a köz élvez. Van itt minden, szükség nincsen. A hangulat te vagy magad. Külvilágnak búcsút intel.` Álomvárba farsang visz el. Jó, hogy van ily vidám napunk, rossz után itt jót is kapunk.
Ezen a héten már mindenki nagyon várta ezt a napot, mert ezen a napon van a farsang. Mindenki vett tombolát az osztályban, és majdnem mindenki beöltözik. Ma, mint mindenki más, én is izgatott vagyok. Ma segíteni fogunk feldíszíteni a tornatermet. A tombolahúzást már nagyon várom, erről jut eszembe, hogy a hetedikesek is sokat dolgoznak, mert nyitnak egy büfét. Bősze Éva: Farsang Maskarába bújt az ég! Csillagot kacag az éj. Ezüstfehér Hold, kíváncsian bandukol, a Föld hatalmas, csillogó kalap, táncoló jégcsapok az ereszek alatt. Egy viháncoló kis szirén a Farsang jelmezén, tengerből kilép, s hárfát penget, kéményből száll a füst, ének hallik, muzsikaszó, - szíven üt, mámorító hullámokat küld az Űr! Ó, de kell e zajos-bálos mulatság! Higgy nekem! Hisz dallamán minden lélek arra vár, szép álomból születhessen valóság! Az Embert ifjúi hév önti el, móka, kacagás, zene, feledést von az élet ólmos perceire. A titkok feltárulnak, a tréfák valós értelmet kapnak, muzsika szól, andalít, repít! Bohócsipkás óra int, most áll, nem halad, tiéd e boldog pillanat. Vidám, farsangi hangulat! Ma minden ember gondtalan...
Kezdődött a jelmezes felvonulás. Mindenki nagyon jó jelmezbe öltözött, és a büfé is készen állt. A felvonulás jelmezes után játszottunk és elmentünk a büfébe a tombolahúzás előtt. Én egy palacsintát és egy hot-dogot ettem. Aztán visszamentünk a tornaterembe, és kezdetét vette a tombolahúzás, én nem nyertem sokat, de még az is több volt a semminél. A nyerő tombola a sárga 100 volt, és a díja 2 mozijegy. És végül anya és apa jött értem és Boriért. /Készítette: Szelle Bálint, 4. osztály/
Egy napsütéses keddi reggelen a 6. és a 7. osztály nekivágott pesti útjának. Alig szálltunk fel a vonatra, már az egész társaságnak jó volt a kedve és onnantól kezdve nem volt egy olyan perc sem, amikor unatkoztunk volna. Először a Közlekedési Múzeumba látgattunk el, ahol láttuk az első gőzmozdony modelljét. Majd csoportokat alakítottunk és pár kérdésre kellett válaszolnunk Széchenyivel kapcsolatban. Minden csoport izgatottan kutatgatta a válaszokat a kérdésekre. Amikor már azt gondoltuk, hogy nem lehet jobb a nap, akkor elmentünk a West End- (még a fiúk is) hihetetlen nagy boltokat, kajáldákat. Még ezek energia, így aztán a visszafelé be. Szétszóródtunk és mindenki sebességgel támadták meg a után is mindenkiben tombolt az út sem telt unalmasan. Így végződött tehát a pesti utazás. /Török Zsófia, 6. osztály, Török Zsófia, 7. osztály/
Képes beszámoló a Német cserediák programról A 2010-2011-es cserediákprogramban a 8. és a gimnazista osztályok vettek részt. Rengeteg érdekes helyen jártunk és sok új dolgot tudtunk meg. Tanultunk önvédelmet, megtanultuk a dobolás alapjait és a kerámiázásba is belekóstolhattunk. Az Osnabrück-i városban és a városon kívül is sok szép dolgot láttunk. Jártunk a régi iskolában, és a katolikus templomban. A csereprogramban résztvevő iskolában töltöttünk szinte minden délelőttöt és megnézhettük milyen az ottani tanítási rendszer. Az iskola hatalmas zenetermét is megnézhettük, a benne lévő hangszereket pedig kipróbálhattuk. A zeneterem ebben az évben költözött át, ugyanis kinőtte régi helyét, a sok hangszernek köszönhetően.
Az egyik legizgalmasabb program az Északi- tenger volt. Elmentünk Nordeneie-be (ez egy sziget az Északitengeren) komppal, majd onnan körbebicikliztük a szigetet. Felmentünk az ottani kilátóba, azután pedig a tenger partjára. A nagy hideg ellenére kár lett volna kihagyni a fürdést;) Nagyon jól szórakoztunk a hosszú út ellenére is, 3 órát buszoztunk és 1 órát kompoztunk, de megérte /Bényi Viktória, 10. osztály/
Az önkéntesség az EU egyik alapelve, hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez, mindemellett az önkéntes tevékenységek fejlesztik a szociális készségeket és kompetenciákat, segítik a társadalmi szolidaritást, valamint sokoldalú tapasztalatot nyújtanak. Az önkéntes tevékenységek - kifejezés a bármilyen formában végzett, formális, nem formális vagy informális önkéntes tevékenységekre vonatkozik, amelyeket a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez. Az önkéntes tevékenységek mind az önkéntesnek, mind a közösségeknek és a társadalom egészének a javára szolgálnak. Emellett az emberi, társadalmi, generációs vagy környezetvédelmi szükségletek és problémák kezelésének eszközei is az egyének és a szervezetek számára, és gyakran egy nonprofit szervezetet vagy közösségi alapú kezdeményezést támogatnak. Az önkéntes tevékenységek nem helyettesítik a hivatásszerű, fizetett munkalehetőségeket, de hozzáadott értéket nyújtanak a társadalom számára. Jó dolog az önkéntesség, mert ebből lehet következtetni arra, hogy kire lehet számítani. Ez a mai világban sokat jelent, mert nagyon kevés emberre lehet támaszkodni. Nagyon kevés önkéntes munkás van. Egy iskolában vannak ilyen hirdetések, amit nagyon kevés ember vesz figyelembe (én sem). Azt viszont badarságnak tartom, hogy aki 2014-ben fog érettségizni, annak kell önkéntes munkát végezni. Nekünk a tanulásra kell összpontosítani. Az végezzen önkéntes munkát, akinek a munkája mellett rengeteg szabadideje van, de erre soha nem fog sorkerülni. Ezeket a dolgokat (pl. szemétszedés) olyan emberekre kell bízni, akik pénzt kapnak ezért a feladatért. Máshogy nem lesz megoldva. Önkéntes munkát nem lehet másra erőltetni. Az önkéntesség nagylelkű dolog szerintem, de csak akkor, ha az ember önként teszi ezt. Persze nagyon szép dolog, ha valaki nemcsak szeretné, de meg is próbálja
jobbá tenni a világot, én azonban még sosem próbáltam önkénteskedni, de nem is tervezek ilyet tenni. Szerintem nem szabadna ezt kötelezővé tenni, mindenkinek a maga nevében kellene vállalnia. Az önkéntesség nagyon szép dolog, de manapság az emberek inkább bérért dolgoznak. Szóval példának bárki megfelel. De szerintem nincs túl sok diák vagy akár felnőtt, aki dolgozik megfelelő anyagi juttatások nélkül. A fentiekből kiderül, hogy jómagam nem támogatom az önkéntességet. Rajtam senki se segített és én sem segítettem senkin, megvoltam nélküle. A legtöbb mai ember még nem vett részt önkéntességi munkában, köztük vagyok én is. Számomra az önkéntesség komoly dolgoknál kezdődik, ilyen például a köztisztaság helyreállítása, gyermekgondozás, forgalomirányítás, katonaság stb. Szerintem az, ha valaki elviszi a szomszéd kutyát sétáltatni, vagy segít az idős néniknek például a házi munkában, ez inkább szívesség, mint önkéntesség. Manapság rendkívül nagy összefogás képes létrejönni. Ilyen volt a múlt heti eset is, amelyben egy mentőautóból elloptak egy GPS-t, és egy nap alatt 30 darab felajánlás érkezett. Ez példaértékű, ám ezt se lehet önkéntességnek nevezni. Számos embertől hallottam, hogy 2012-től csak úgy lehet érettségit kapni, hogy előtte 20 óra közmunka. Szerintem ez kivitelezhetetlen, mivel a mai fiatalok nem hajlandóak önkéntesen dolgozni, inkább nem érettségiznek le, vagy olyan minőségű munkát végeznek, amelyek értékelhetetlenek. Szerintem a kezdeti probléma az emberi, családi, nagyon mentális probléma, mivel az neveltetődik a gyerekekbe, hogy ez nem egy fontos dolog. Az önkéntesség azért önkéntesség, mert a szó szoros értelmében mindenkinek késztetés nélkül kellene segítséget nyújtani valakinek, vagy valamilyen probléma megoldására. Fontos probléma sokak számára, hogy a szemét szanaszét található az iskola területén, pedig a szelektív hulladékgyűjtés erre a problémára méltó megoldást nyújtana, már az is nagy segítség, ha csak mindenki a saját szemetével hozzájárul ehhez. Azt úgy tudom elképzelni, hogy valaki jelentkezik valamire, hogy bevállalja, és nem csak odarugdossák valahova. Önkéntesség, amikor valaki saját erejéből és örömmel csinál. Szerintem hülyeség.
Én hasznosnak találom. Ha megtehetjük és tudunk valakinek segíteni, miért ne tennénk? A segítő is boldog, mert jót tesz, akinek meg segítenek, szintén boldog. Én például a nem használt ruháimat adom oda másnak. Az önkéntesség éve szerintem nem erről kellene, hogy szóljon. Elvileg most az embereknek többet kellene önkénteskedniük, mégis iskolánk most rossz példát mutat. Ha ez önkéntesség, akkor miért kell nekünk névvel történeteket írnunk az önkéntességről. Az önkéntesség lényege tudtommal, hogy önkéntes alapú. Önként viszont nem mindenki akar segíteni, akkor miért kell? Önkéntesen írjunk dolgokat, amelyeket önként csinálnánk, míg ez ellen szól, hogy kényszerítenek az önkéntes dolog írására. Az önkéntesség egy olyan dolog, mely során akár használt, akár nem használt dolgot adunk valakinek, vagy segítünk. Ellenben, amint egy egész év úgy indul, hogy önkéntesség éve. Akkor miért kell nekünk kötelezően tenni bármit is? A válasz az lenne, hogy kell Azt kell tennünk, mert kötelező, a nevünk, a kapcsolataink köteleznek arra, hogy segítsünk. De, ha a nevünk miatt vagy kapcsolataink miatt cselekszünk Akkor még mindig önként teszünk valamit?! Nekem két dolog jut erről eszembe először. Az egyik a szemétszedés. Talán iskolaszinten ilyenbe lehetne belefogni. Egyetértek ezzel, hiszen ahol élünk, legyen tiszta, szép környék. De ezzel azonnal elvennénk jó pár ember munkáját. Inkább ezeknek a problémáknak a gyökerét kellene megtalálnunk. Mondjuk, nem kellene szemetelni. A másik dolog, ami eszembe jut, hogy karácsonykor találkoztam egy fiúval a Tescoban, aki önkéntes alapon szórólapot osztogatott. Étel-adományokat gyűjtöttek rászorulóknak. Szép gesztus, hogy ezt elvállalta, de a munkaidő vége előtt már egy órával távozott a helyszínről Jó dolognak tartom, ha valaki önkéntesen szeretne változtatni valamilyen szociális problémán, de sajnos, hogy ez sikerüljön, sokkal több embernek kellene így gondolkodnia /11. osztály/
Mizújs: Mióta tanítasz itt? Gabi: Ez a 4. tanévem. Mizújs: Ha nem tanár lennél, mit választanál? Gabi: Közgazdász vagy pszichológus lettem volna. Mizújs: Hány osztályod volt eddig? Gabi: A negyedik osztályt tanítottam, mikor ide jöttem, és most ők a hetedikesek. Mizújs: Milyennek találtad a negyedik osztályt? Gabi: Kicsinknek, de nagyon aranyosnak,ragaszkodónak. Mizújs:Mit tanítottál volna, ha nem a matekot és földrajzot? Gabi: A biológiát nagyon szeretem, és ha nem ezt a kettőt, akkor biztos, hogy ezt tanítanám.
Mizújs: Rajzon kívül tanítasz valami mást is? Linda: Nem. Mizújs: És szeretnél még tanítani valamit? Linda: A másik szakom a biológia. Mizújs: Miért jöttél át a Táltosba? Előtte hol tanítottál? Linda: Ez az első évem, hogy tanítok. A Táltosban voltam tanítási gyakorlaton, és nagyon tetszett az iskola hangulata. Mizújs: Ha nem tanár lennél, mit választanál? Linda: Pszichológus lettem volna. Mizújs: Szerinted a gyerekek a suliban szépen rajzolnak? Linda: Igen, vannak kifejezetten tehetséges diákok! A Táltos Iskola lapja Felelős kiadó: M. Ritter Mary Főszerkesztő: Becsei-Katona Bianka Tördelő szerkesztő: Varga Zsolt Szerkesztők: Tóth Ramóna, Török Zsófi, 6. osztály, Török Zsófi, 7. osztály; Szelle Bálint, Hegedűs Ákos, Fehér Kristóf; Cseh Nimfa, Marton Szandra; Bényi Viktória
Keresd meg a mese szereplőinek nevét! (Egy mese köré kapcsolódnak: MICIMACKÓ) M K A Z S E L Ü F R A I Z S U M N T A P L L C I M M A Ő S A A Á B I F Ú R D I Z C T A B M K I Ö R T K A N G A A T T G I A N E P I K C T I U A S Z T A K U K T P A D I G T B E B O R Z S E B I B A B A N Megoldás: M K A Z S E L Ü F R A I Z S U Y N T A P L L C I M M A Ő S A A Á B I F Ú R D I Z C T A B M K I Ö R T K A N G A A T T G I A N E P I K C T I U A S Z T A K U K T P A D I G T B E B Ó R Z S E B I B A B A N /Készítette: Török Zsófia, 6. osztály/
Írd be a meghatározásokat a betűhálóba! 1. a hosszú ellentéte 2. lábfej végei 3. Szeged folyója 4. nem ember, hanem 5. a gonoszság ellentéte 6. az ablakon be a szél 7. sörényes állat 8. ők háborúznak 9. iskolánk neve 10. felkiáltójel Megfejtés: H O S S Z Ú L Á B U J J A K T I S Z A Á L L A T K E D V E S S É G S Ü V Í T O R O S Z L Á N K A T O N Á K T Á L T O S! /Készítette: Tóth Ramóna, 5. osztály/