Közlemények A Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Természetföldrajz Tanszékérıl Papers from Department of Physical Geography, Institute of Geography, University of Pécs Abhandlungen aus dem Lehrstuhl für Physische Geography des Geographischen Institutes der Universität Pécs 28. szám Czigány Szabolcs Lovász György A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei Pécs, 2006
Lektor: Dr. Konrád Gyula tanszékvezetı egy. docens PTE TTK Földtani Tanszék Sorozatszerkesztı: Dr. Lovász György, a földrajztudomány doktora, egyetemi tanár Szerkesztı: Dr. Gyenizse Péter ISSN 1586-1872 Készült a BORNUS Kft. Nyomdájában 100 példányban Felelıs kiadó: Dr. Dövényi Zoltán, intézeti igazgató Felelıs vezetı: Borbély Tamás
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 3 I. Bevezetés A hegység Ny-i részének É-i peremén fekvı triász karbonátos képzıdményeken kifejlıdött karsztvidék több mint 100 éves kutatástörténetének egyik jellemzıje a felszíni formák térképezése. Ez a tevékenység az 1950-es évek végén, az ország geomorfológiai térképezésének keretében kezdıdött. Elıször egyes tájak (a Nyírség, a Mezıföld, a magyarországi Duna-völgy, a Zsámbéki-medence stb.) térképei jelentek meg (ÁDÁM L. - MAROSI S. - SZILÁRD J.1959, BORSY Z. 1961, KAISER M. 1965, PÉCSI M. 1959). Az 1960-as években ez a tevékenység országos jellegővé vált az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet szervezésében és irányításában. Ezekbe a munkálatokba a Pécsett mőködı MTA Dunántúli Tudományos Intézet természetföldrajzi kutatói is bekapcsolódtak. Nagyarányú kollektív munka keretében az intézet a DK-Dunántúl térképezését végezte, elsısorban a korábbi kutatási eredményeket felhasználva és újabbakkal kiegészítve. Az ország különbözı kutatóhelyeitıl begyőjtött térképek többszörös generalizálásával készült el a hazai természetföldrajzi kutatások történetében elıször önálló lapként az ország 1:500.000-es geomorfológiai térképe (PÉCSI M. et al. 1972). A mecseki karsztformák térbeli elterjedése tanulmányozásának egyik eredménye a dolinasorok térképi ábrázolása (LOVÁSZ GY. 1971). Megállapítható volt ui. az Abaliget-Orfő térségében kifejlıdött dolinák túlnyomó részének meghatározott sorokba rendezıdése, amelyek valószínőleg szerkezeti vonalaktól befolyásoltak. A karszt ökológiai viszonyainak tanulmányozása is a közelmúltban került a megismerés elıterébe. A vizsgálatokat a Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszéke végezte (HOYK E. 1999A, 1999B, 1999C, HOYK E. - KEVEINÉ BÁRÁNY I. 2000., HOYK E. 2000, KEVEINÉ BÁRÁNY I. et al. 1999). A karsztformák térképezésének újabb idıszaka az 1990-es évekhez köthetı. Ekkor a Miskolci Egyetem Természetföldrajz és Környezettan, illetve a Szombathelyi Fıiskola és a Pécsi Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének figyelme fordult a karszt formái, valamint térbeli rendszerének jobb megismerése felé (HEVESI A. 2001, 2002, VERESS M. 2003). Az utóbbi kutatóhely pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park megbízásából végzett újabb megfigyeléseket és térképezést.
4 Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei II. Célkitőzések, módszerek Vizsgálataink célkitőzése volt a korábban megismert dolinák térbeli rendszerének pontosabb feltárása, illetve a közöttük felismerhetı típusok megállapítása. Ez azonban jelenleg tényfeltáró tevékenység, amennyiben a megállapítható típusok genetikája további alapos kutatásokat igényel. Térképeztük a korábbi saját kutatásaink során is megismert és eddig nem térképezett un. dolina kezdeményeket. Elemzésünk adatokat kíván szolgáltatni a karszt völgyeinek holocén fejlıdéstörténetéhez, illetve a tektonika és a dolinasorok közötti kapcsolatok megismeréséhez is. Vizsgálatainkat legfıképpen az immár hagyományos terepi térképezéssel végeztük. Ehhez l:10.000 méretarányú lapokat használtunk.. Terepbejárásainkat legfıképpen a késı ıszi, illetve kora tavaszi idıben realizáltuk. A növényzet lombozata ekkor zavarta a legkisebb mértékben a távolabbi látást, a terepmunkát. Az Abaligeti-völgyben felfigyeltünk a völgytalp lépcsızetes esésére, valamint a szőkületeket követı völgytágulatokra. Ezeket ott lehetett regisztrálni, ahol egy-egy dolinasor a völgytalp közelében, illetve peremén végzıdött. A lépcsızetességet geodéziai módszerrel, azaz szintezéssel állapítottuk meg. III. Eredmények III.1. Allogén-autogén karsztfejlıdés A nyugat-mecseki karsztot ezideig allogén karsztnak minısítettük (JAKUCS L. 1971). Az elmúlt évek vizsgálatai során - a hegységrész felszínfejlıdésének tükrében - megkíséreltük területileg pontosítani a klasszikus értelemben vett allogén karszt kiterjedését. A karbonátos kızetek és a szomszédos magasabb helyzető nemkarsztos térszín - mint a klasszikus megfogalmazás szerinti allogén karszt kritériuma csak Abaliget és Orfő D-i, illetve DK-i szomszédságában teljesül (1. ábra). Ebben a térségben két különbözı magasságú felszín, azaz a Jakab-hegy és az alatta fekvı plató, illetve felszínlépcsı, az un. Abaligeti karszt található. A nemkarsztos felszín csapadékvize és hordaléka a mészköves térségre érkezve jelentıs szerepet játszott a karsztosodásában.
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 5 1. ábra: Az allogén (I.) és autogén (II.) típusú karszt a Nyugati-Mecsekben Jelmagyarázat: 1 = tó, 2 = domborzati nyereg Figure 1. Location of karst areas indicating (I.) autogene and (II.) allogene development type Legend: 1 = lake; 2 = saddle/col Abaliget-Orfő vonaltól K-re, azaz a Misina és a Tubes É-i szomszédságában kissé bonyolultabb a domborzat. A felszín itt is két magassági zónára osztható. A Misina-Tubes vonulat képezi a magasabbat, az É-i szomszédság, azaz a Zsidó-, Melegmányi- és Mélyvölgy valamint a közöttük található völgyközi hátak képezik az
6 Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei alacsonyabbat. Mindkettı felszínépítı kızete karsztos. A hegységrész posztpannon felszínfejlıdése során a Misina és a Tubes mindvégig kiemelt helyzetben volt, tehát semmi okunk nincs kételkedni az autogén jellegő fejlıdésben. Nemkarsztos térszínrıl denudálódó anyag nem vehetett részt a karsztfejlıdésben. Kevésbé egyértelmő a feltételezett tipikus autogén karsztfejlıdés az alacsonyabb felszínen. Az emelkedés kezdeti szakaszában a Misina- Tubes É-i szomszédsága, azaz a Zsidó- Melegmányi- és Mélyvölgy térségének relatív reliefenergiája minden bizonnyal a mainál lényegesen kisebb volt. Az ekkor képzıdött karsztformák jellegére maradványok hiányában nem tudunk következtetni. Csupán valószínősíthetı, hogy a közeli Misina-Tubes vonulat mészköves felszínérıl és a távolabbi K-i Mecsek jura rétegeirıl némi felszíni víz és hordalék érkezhetett. Ez azonban a Jakab-hegyrıl származónál nagyságrenddel kevesebb lehetett. A terület az emelkedés során völgyközi hátakká darabolódott, és a dolinák ma a völgytalpakon fekszenek. A Misina-Tubes É-i szomszédságának esetleges autogén fejlıdése csak a posztpannon emelkedés elsı szakaszában feltételezhetı. III.2. Dolina-sor típusok A korábbi vizsgálatok során a formák túlnyomó részének sorba rendezıdését ismertük meg (LOVÁSZ GY. 1971). Az utóbbi években azonban az alábbi un. sor-típusokat sikerült közöttük megkülönböztetni: Az Abaligettıl D-re, illetve Orfőtıl DK-re fekvı, általában 330 m tszf. magasságú fennsíkon alakultak ki a legtipikusabb és leghosszabb dolinasorok (2., 3. ábra). Az egyik változatot alig pár száz méter hosszúságúak képviselik, amelyekben a tagok szorosan egymás mellett uvala-szerően helyezkednek el úgy, hogy közöttük a környezetüknél alacsonyabb nyergek találhatók. A sorokat alkotó dolinák nagysága, azaz átmérıje és mélysége között lényeges különbségek nincsenek. Ezek az Abaligettıl D- re fekvı platón találhatók, amely plató meredek lejtıvel szakad az Abaligeti- (Bükkösdi-) völgy talpára. A következı típus széles hátnak, illetve fennsíknak a szerkezeti völgy felé hajló hosszú lejtıjén található. További jellemzıje: a sort alkotó tagok átmérıi az alacsonyabb felszín felé egyre nagyobbak, továbbá a formák mélyebbek. Különösebb égtáji irányultságuk nincs.
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 7 2. ábra: A Ny-mecseki karszt dolina-típusai Abaliget és Orfő között Jelmagyarázat:1 = dolinasor, 2 = karsztos berogyás, 3 = mini dolina 4 = eróziós völgyszakasz, 5 = szintvonalak, 6 = domborzati nyereg Figure 2. The karst areas of the Western Mecsek Hills between Abaliget and Orfő, Southern Hungary Legend: 1: sinkhole-sequence formed by dissolution; 2 = collapsed sinkholes; 3 = miniature sinkholes; 4 = erosional valley; 5 = contour lines; 6 = saddle; 7 = abrupt descents at the valley bottom Az immár harmadik sor-típust alkotó formák az elızıeknél hosszabbak, minden esetben platóról, illetve völgyközi hátról indulnak. A karszt valamelyik szerkezeti völgyének talpa felett, illetve annak közvetlen közelében fejezıdnek be. Az elızıktıl megkülönböztetı további jellemvonásukként említhetı, hogy ezeknek már több dolinából álló, un.
8 Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei mellékágai vannak. A fıágat képviselı dolinák ebben a típusban is gyakran uvala-szerő közelségben vannak. Égtáji irányultságuk túlnyomórészt É-i, illetve ÉNy-i. A negyedik, és egyben utolsó típust a karszt leghosszabb, több km hosszúságú sorai képviselik. É-D-i csapásirányúak, jelentıs mellékágaik vannak. Minden esetben a plató feletti, de még karsztos kızetekbıl épült felszínrıl indulnak, és a karszt valamelyik szerkezeti völgyének allúviuma peremén végzıdnek. A sort alkotó dolinák a legmagasabb térségben kicsinyek, az alacsonyabban egyre nagyobbak. Itt már gyakoriak az uvala-szerő formák. A legalacsonyabb felszíneken, azaz a szerkezeti völgytalp közelében megszőnnek a dolinák, és morfográfiai szempontból a völgy eróziós küllemő lesz. III.3. Dolina kezdemények A karsztos berogyásokat a legújabb megállapításokkal (HEVESI A. 2001, VERESS M. 2003) egyetértve mi is a dolinaképzıdés kezdeti stádiumának tekintjük. Mi azonban a térképezésünk során két alaki változatukat különítettük el. A berogyásokat, és a néhány méter ármérıjő un. mini dolinákat. Ez utóbbit a fejlett dolinává alakulás újabb szakaszában keletkezett formának tekintjük. A térképezés során az alábbi új ismereteket szereztük ezeknek a képzıdményeknek a térbeli eloszlásáról (2-4. ábra). A legnagyobb tömegben Orfő DK-i szomszédságában találhatók. A mecseki karszt K-i részén, azaz a Tubes-Misina vonulatán, valamint a Zsidó- a Melegmányi- és a Mélyvölgy térségében alárendelt a jelenlétük. Az esetek túlnyomó részében gyengén lejtıs felszínen fekszenek. A fennsíkon igen ritkán, a meredek lejtıkön egyáltalában nem találhatók. Leggyakrabban un. halmazokban, azaz egymáshoz közel, rendszertelen térbeli elrendezıdésben fekszenek. A Vörös-hegy karbonátos kızetekbıl épülı É-i lejtıjén gyakran határozott É-D-i irányú sorokba rendezıknek (3. ábra). Gyakori az elıfordulásuk a dolinasorokban, ahol elszórtan vannak jelen a fejlett nagyformák között. Megfigyeléseink szerint a dolinafejlıdés fiatalabb idıszaka elsısorban a gyenge és közepes lejtıkön, valamint a fejlıdı völgyekben, illetve völgyfıkben jellegzetes. Az idısebb formák viszont a platókon uralkodnak.
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 9 3. ábra: A Ny-mecseki karszt dolina-típusai Orfő DK-i szomszédságában Jelmagyarázat, mint a 2. ábrán. Figure 3. The Western Mecsek karst area in the southeastern vicinity of the town of Orfő (Legend is identical to that of Figure 2) III.4. A tektonika szerepe, és völgyképzıdés Az Abaligeti-karszt legfejlettebb dolina-sora minden bizonnyal szerkezeti vonalon fejlıdött ki. Erre az Abaligeti- (Bükkösdi-) völgy talpának lépcsıs esése utal (2. ábrán A -val jelölve). Szintezési adataink szerint a kezdeti szakaszon az átlagos esés 2%. A sor torkolata elıtt kb. 200 m-el a völgytalp gyakorlatilag megszőnik, a patakmeder jelentısen bevágódik, és esése 6,2-6,5 %-ra növekszik. A torkolatban és az azt
10 Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei követı közel 400 m hosszúságban az esés mindössze 0,5 %-ra mérséklıdik. A lejátszódó igen fiatal akkumulációra utal a völgytalp jelentıs kiszélesedése. A nagyeséső szakaszon és az elıtt ui. a völgytalp szélessége nem mérhetı, illetve max. 10-20 m. A doliona-sor torkolata alatt viszont átlagosan 70-80 m. Az Abaligeti völgy talpán, a település szomszédságában, hasonló eséslépcsı mérhetı (2. ábrán B -vel jelölve). Elıtte a nagyeséső szakasz 250-300 m hosszú, és 6,2-6,5 %-al jellemezhetı. Az elızınél lényegesen kisebb méterő dolinasor torkolata után pedig átlagosan 1,5 %-ra csökken. Ezek a szintezési adatok egyrészt igen fiatal É-D-i csapású szerkezeti mozgásokra utalnak, másrészt bizonyítják a két dolinasor és az igen fiatal tektonika kapcsolatát. A sorok szerkezeti befolyásoltságára a fentieken kívül az Abaligeti-barlang mennyezetén gyakran megfigyelhetı törésvonalak, illetve kisebb jelentıségő litoklázisok is utalnak. A karszton korábban végzett földtani térképezések is számos ÉNy- DK-i csapású szerkezeti vonalat ismertek fel (CHIKÁN G. et al. 1984, HETÉNYI R. et al. 1982). Azok a dolinasorok, amelyek ebbe a rendszerbe illenek, valószínőleg szerkezetileg elıre jelzettek. A Mecsek karsztjának igazolt, illetve feltételezett szerkezeti mozgásai egyrészt a pannon elıtt, másrészt a pannonban és a pleisztocénban játszódtak le. Úgy ítéljük, hogy azok a tektonikus vonalak a legfiatalabbak, amelyek mentén bizonyítottan, vagy valószínősítve dolinasorok alakultak ki. Sajátos völgyfejlıdés ismerhetı fel a geomorfológiai viszonyok tükrében a karszt K-i részén, a Mélyvölgy egyik mellékágának, valamint a Mélyvölgy és a Lámpásvölgy völgyfıjében. Az itt található berogyások és fiatal dolinák jelzik a dolinaképzıdés és a völgyfejlıdés kapcsolatát a pannon idején és a pleisztocén során (4. ábrán A, B, C, D betőkkel jelölve). Újabb sajátos völgyfejlıdés geomorfológiai bizonyítékai találhatók a nemkarsztos kızetek É-i elıterében (3. ábrán A -val jelölve). Itt a kızethatáron, illetve annak közelében viszonylag hosszú (1000 m) völgytalpon kicsiny dolinák, továbbá völgytalp-közeli fekvésben a karsztos berogyások jelzik a kezdeti völgyfejlıdés karsztos jellegét.
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 11 4. ábra: A Ny-mecseki karszt K-i részének dolina-típusai Jelmagyarázat, mint a 2. ábrán. Figure 4. The eastern part of the Western Mecsek karst area (Legend is identical to that of Figure 2)
12 Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei Irodalom ÁDÁM L. - MAROSI S. - SZILÁRD J. 1959: A Mezıföld geomorfológiai térképe. Földrajzi Monográfiák II. Akad. K. Bp. BORSY Z. 1961: A Nyírség természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák V. Akad. K. Bp. CHIKÁN G. - CHIKÁN G.-NÉ - KÓKAI A. 1984: A Nyugati-Mecsek földtani térképe 1:25 000. A Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi Szervezetének 25 éves fennállása alkalmából kiadta a Magyar Állami Földtani Intézet. Bp. HETÉNYI R. - HÁMOR G. - FÖLDI M. - NAGY I. - NAGY E. - BILIK I. 1982: A Keleti-Mecsek földtani térképe 1:25 000. A mecseki kıszénbányászat 200 éves évfordulója alkalmából kiadta a Magyar Állami Földtani Hivatal. Bp. HEVESI A. 2001: A Nyugati-Mecsek felszíni karsztosodásának kérdései. In: Karsztfejlıdés VI., Szombathely, pp. 103-111. HEVESI A. 2002: A magyarországi karsztok fejlıdéstörténet és felszínalaktan szerinti csoportosítása; az Aggteleki jellegő karsztos felszín formakincse. Akad. dokt. disszertáció (Kézirat) 144 p. HOYK E. 1999a: Investigations of the vegetation and soil in the dolinas of Mecsek Mountains, South Hungary. In: Acta Karsologica 28/1 7. Ljubljana pp.105-114. Hoyk E. 1999b: Geoecological studies on the karstic surfaces of the planned protected Landscapes area of Western Mecsek, Hungary In : Acta Karsologia 28/2, 4. Ljubljana pp. 91-102. Hoyk E. 1999c: Geoecological studies on the karstic surfaces of the planned protected area in Western Mecsek, South Hungary. In: Eassy in the ecology and conversation of karst. Acta Geographica Szegediensis, Tomus XXXVI. Szeged pp. 31-39. HOYK E. - KEVEINÉ BÁRÁNY I. 2000: Tájökológiai szempontú vegetációelemzés a nyugat-mecseki karszton. In: Karsztfejlıdés V., Szombathely pp. 47-55. HOYK E. 2000: Geoökológiai vizsgálatok a tervezett Nyugat-mecseki Tájvédelmi Körzet karsztos felszínein. In: A táj és az ember geográfus szemmel. IV. Országos Geográfus PhD Konferencia. Szeged okt. 22-23. (CD kiadvány) JAKUCS L. 1971: A karsztok morfogenetikája. A karsztfejlıdés varianciái. Akad. K. Bp. 310 p.
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 13 KAISER M. 1965: A Zsámbéki-medence 1:25.000 méretarányú geomorfológiai térképnek magyarázója. Földr. Ért. pp. 355-372. KEVEINÉ, BÁRÁNY I. - HOYK E. - ZSENI A. 1999. Karsztökológiai egyensúly megbomlások néhány hazai karsztterületen. Karsztfejlıdés III. Szombathely pp. 79-91. LOVÁSZ GY. 1970. Surfaces of planation in the Mecsek Mountains. Studies in Hung. Geogr. 8. Problems of Relief Planation. Akad.K. Bp. pp. 65-72. LOVÁSZ GY. 1971: Adatok az Abaligeti karszt geomorfológiai és hidrológiai jellemzéséhez. Földr. Ért. pp. 283-296. PÉCSI M. 1959. A Duna-völgy magyarországi szakaszainak geomorfológiai térképe. Földrajzi Monográfiák III. Akad.K. Bp. 345 p. PÉCSI M. et al.1972: Magyarország geomorfológiai térképe 1:500.000. MTA FKI, Kartográfiai Váll. K. Bp. VERESS M. 2003: Zárójelentés a T 032381. sz. OTKA kutatási pályázatról. (Kézirat ) Szombathely
14 Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei Summary Additional data on the mapping of the Western Mecsek karst area, Southern Hungary Czigány Szabolcs Lovász György The presented results provide new data on the geomorphological development of the karst area of the Mecsek Mountains, Southern Hungary. The surrounding non-karst areas have been playing an important role on the development of the karst surfaces (Figure 1). Gravelly, quartz-rich sediments were fluvially (and partly gravitationally) transported to the study area from the southwestern ranges of the Mecsek Mountains, where the prevailing rock type is Permian and lower Triassic sandstone. The other type of development is autogene, where solely precipitation shaped the karst surface. Some negative (erosional) landforms are indicatives of sinkholes being in embrional stage (Figures 2, 3 and 4) while larger older sinkholes refer to more elongated surface development. We also found a newly developed valley on the borderline of the karst and non-karst (sandstone) areas. The embrional stage of this valley is indicated by recently-formed sinkholes (Figure 3). Our studies point out the presence of young sinkholes at the head valleys of the actively developing valleys (Figure 4a). Geodesic studies formerly indicated that two sinkhole sequences were formed along a young (Pleistocene) faultline (Figures 2, A and B ). The relationship between the sinkholes and the faultline is clearly visible on the geological map of the Mecsek Mountains. However, several older pre-pleistocene (Miocene and Pliocene) faultlines transect the western ranges of the Mecsek Mountains, further complicating the geology of the area.
A Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Természetföldrajz Tanszékérıl sorozat megjelent tagjai 1. Wilhelm Z.: Néhány természeti tényezı idegenforgalmi szempontú vizsgálata az Alsó-Duna-vidéken. 1996. 2. Gyuricza L.: Tájhasznosítási lehetıségek a szlovén határ mentén. 1996. 3. Nagyváradi L.: A természeti környezet változásai Komló térségében. 1996. 4. Tengler T.: A természeti környezet antropogén változásai Villány térségében. 1997. 5. Czigány Sz.-Lovász Gy.-Varga I.: Geoökológiai vizsgálatok a pécs-komlói szénbányászat térségében. 1997. 6. Elekes T.: Geomorfológiai tanulmányok a Fehér-Nyikó vízgyőjtıjében. 1997. 7. Czigány Sz.-Parrag T.: Adatok az Abaligeti-barlang vízkémiájához. 1997. 8. Fábián Sz. Á.-Kovács J.-Varga G.: Új szempontok a Kárpát-medence felsı-würmi ısföldrajzi viszonyaihoz a homokékek alapján. 1998. 9. Pirkhoffer E.: Fosszilis medermaradvány a Nyugat-Mecsek déli elıterében. 1998. 10. Nagyváradi L.: A természeti környezet szerepe Veszprém fejlıdésében. 1999. 11. Donka A.-Gyuricza L.: Szatmár-Bereg természeti adottságainak idegenforgalmi szempontú értékelése. 1999. 12. Bánhidi M.: A természeti környezet szerepe a sportéletben. 1999. 13. Lovász Gy.-Nagyváradi L.: A természeti erıforrások változó szerepe Pécs és Komló fejlıdésében. 2000. 14. Herlicska K.: Adatok a sísportok és a természeti környezet kölcsönkapcsolatához az osztrák Alpokban. 2000. 15. Jakucs L.-Csuták M.: A korzikai gránittafonik morfogenetikai problémái. 2000. 16. Rétvári L.: Környezetminısítı térképezés a Tatai-tájban. 2000. 17. Pálné Schreiner J.: A lakossági ivóvízellátás változása a Dráva völgyében. 2000. 18. Samay L.: Dunaszentgyörgy mélységi vizei és kapcsolatuk a vízellátással. 2001. 19. Herlicska Zs.: A pusztaszılısi gázkitörés és következményei. 2001. 20. Samay L.: A domborzattípus és a szántó ar.kor./ha értéke közötti kapcsolat Tolna megyében. 2002. 21. Gyenizse P.-Kovács G.: Néhány DK-dunántúli táj mezıgazdasági célú, relatív minısítése. 2002. 22. Kajtor E.: A nógrádi szénbányászat természeti és társadalmi hatásai. 2003. 23. Varga G.-Fábián Sz. Á.-Kovács J.: Szempontok a Pannon-medence felszínfejlıdéséhez a messinai sókrízis idején. 2003. 24. Kovács J.: Vörösagyagok geomorfológiai helyzete és kora a Kárpát-medencében, 2003 25. Ricz I.: Better chances for national and cross-european stakeholders via Integrated Water Resource Management. 2005 26. Maniak S.-Neményi M.-Mesterházi P. Á.: Development of new optical sensor for weed monitoring, 2005 27. Ricz I.: Környezeti érdekek a Víz Keretirányelv végrehajtása során I., 2005