Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról A szlovén-magyar határrégió TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 A Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Készítette: Kopint-Tárki Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató Budapest, 2010. június 2
3
Tartalom Bevezetés... 6 1 A szlovén-magyar határrégió területe... 6 1.1 A régió definiálásának a szempontjai... 6 1.2 A határ menti régió szlovén oldalának definiálása... 7 1.3 A határ menti régió magyar oldalának a definiálása... 7 2 A régió fıbb mutatói... 9 2.1 A határrégió szlovén oldalának fıbb mutatói... 9 2.2 A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói... 10 2.3 Fıbb mutatók összehasonlítása... 12 3 A régió népességének demográfiai sajátosságai... 12 3.1 Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban... 13 3.1.1 Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán... 13 3.1.2 Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió szlovén oldalán... 15 3.2 A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele... 17 3.2.1 Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán... 17 3.2.2 Etnikai sajátosságok a határrégió szlovén oldalán... 18 4 A határrégió fıbb gazdasági mutatói... 19 4.1 Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint... 19 4.2 A határrégió magyar oldalának gazdasága... 23 4.3 A határrégió szlovén oldalának gazdasága... 26 4.4 A határrégió gazdasági lehetıségei és kilátásai... 30 5 A határrégió munkaerıpiaca... 30 5.1 Foglalkoztatottság a határrégióban... 31 5.1.1 Foglalkoztatottság a határrégió szlovén oldalán... 31 5.1.2 Foglalkoztatottság a határrégió magyar oldalán... 33 5.2 Munkanélküliség a határrégióban... 37 5.2.1 Munkanélküliség a határrégió szlovén oldalán... 37 5.2.2 Munkanélküliség a határrégió magyar oldalán... 38 4
5.3 Munkaerı-piaci egyensúly... 42 5.3.1 Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió szlovén oldalán... 42 5.3.2 Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió magyar oldalán... 43 6 Migrációs vonzástér (pool) a határrégióban... 46 6.1 Migráció a szlovén--magyar határrégió magyar oldalán... 47 6.2 Migráció a határrégió túlsó oldalán... 51 7 A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei... 53 7.1 A közlekedési lehetıségek a régióban... 54 7.1.1 Közlekedési lehetıségek a határ magyar oldalán... 54 7.1.2 A határátlépés lehetıségei a határrégióban... 56 Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke... 58 Táblázatok jegyzéke... 58 Ábrák jegyzéke... 59 Térképek jegyzéke... 60 Mellékletek... 61 1. melléklet: A szlovén-magyar határrégió definiálása... 61 2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint... 70 5
Bevezetés A szlovén-magyar határrégió a magyar határ dél-nyugati szakaszán fekszik, közel az ország nyugati, osztrák-magyar határához. Ez a határ a legrövidebb magyarországi határszakasz, összesen alig több mint 100 km (pontosan 102 km), ami a teljes magyar határszakasz mindössze 5 százaléka. A Szlovéniával szomszédos magyar határrégió hosszú ideig a gazdasági kapcsolatok szempontjából zárt terület volt, ahol a valamikori Jugoszlávia felé nehezen átjárható határ zárta le a régiót dél-nyugati irányban. Határa sok kis folyótól szabdalt, de a határszakaszt nem rajzolja ki a természetes vízi határ. A folyók és átkelık szerepe így fontos, de a határátkelést nem korlátozza közvetlenül a régióban található vízhálózat. A gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejlıdnek, a kétoldalú kapcsolatok mellett a határrégió mindkét oldalán fontos a hármas határ, mindenekelıtt az osztrák határ közelségének a befolyásoló szerepe, az osztrák-szlovén-magyar határrégió, valamint a horvát szlovén magyar határrégió fejlıdı kapcsolatai. 1 A szlovén-magyar határrégió területe A régió magyar oldalon Zala és Vas megye egy részét öleli fel, és mindkét megye átnyúlik a szomszédos határrégióba. A határmenti régiót úgy határoljuk le, hogy az csak a szlovén magyar határszakaszon fekvı területi egységeket tartalmazza. A határon fekvı megyék határrégióba esı területét kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk, ez összességében nem fedi le a határon fekvı megyék egészét. A megyék határtól távolabbi területei és a szomszédos határszakaszhoz tartozó területek nem részei a határrégiónak, bár a határon fekvı, több országgal határos megyék különösen alkalmasak a hármas határrégiós kapcsolatok alakítására. Szlovén oldalon egy terület, a Mura menti statisztikai régió (Pomurska statistična regija) tartozik a határmenti régióba, a kétféle szlovén területi besorolás a statisztikai valamint a munkaügyi egybeesik; a kétféle besorolás szerinti területi megfeleltetés így nem okoz problémát. 1.1 A régió definiálásának a szempontjai A régió lehatárolásának az elsıdleges szempontja a határközelség volt, a KSH kistérségekkel és a munkaügyi kirendeltségekkel azonosítottuk a magyar oldal területét, és arra törekedtünk, hogy megfelelıen homogén területi egységekkel írjuk le a határ túloldalán a határrégióba tartozó területet. A terület körülhatárolásának a szempontjait a régiós 6
szakemberekkel konzultálva véglegesítettük, figyelembe véve a régiót jellemzı természeti, kulturális, gazdasági kapcsolatokat, sajátosságokat. Így lehetıség volt arra, hogy a régió sajátosságainak megfelelı régiót azonosítsunk, gazdasági kapcsolataik, kötıdéseik alapján a határrégióba tartozó területet definiáljunk. A régió lehatárolás részletes leírását az 1. melléklet mutatja be. 1.2 A határ menti régió szlovén oldalának definiálása A határrégió szlovén oldala egyetlen szlovén statisztikai régiót (ez a szlovén oldalon a megfelelı területi egység) ölel fel, a határrégió szlovén oldala a Pomurska (Mura menti) statisztikai régióból áll. 1.3 A határ menti régió magyar oldalának a definiálása A régió területét magyar oldalon statisztikai kistérségek illetve munkaügyi kirendeltségek alapján definiáltuk. Ez a területi lehatárolás lehetıvé teszi a NUTS 3 megye szintnél finomabb elemzéseket. A statisztikai adatok egy része kistérségek, míg a munkaerı-piaci, munkaügyi adatok munkaügyi kirendeltségek szerint állnak rendelkezésre, ez szükségessé teszi a munkaügyi kirendeltségek és a kistérségek területének az egymáshoz hangolását. A KSH kistérségek, amik a határrégióba tartoznak: Zala megyében Lenti kistérség, Vas megyében a Körmendi kistérség, az İriszentpéteri kistérség és a Szentgotthárdi kistérség. A KSH statisztikai kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetık, de nem esnek pontosan egybe, a részleteket az 1. mellékletben mutatjuk be. A KSH kistérségek, és a munkaügyi kirendeltségek megfeleltetése a szlovén-magyar határrégió területét valójában technikai okok miatt valamelyest bıvíti, így alakult a határrégió sávja kicsi kiszögelléssel az 1. térképen bemutatott módon. 7
1. térkép A szlovén-magyar határrégió magyar oldalához tartozó kistérségek települései szlovén-magyar határrégió Határrégió települések szerint település (113) Forrás: saját szerkesztés Összefoglalva, a határrégió magyar oldala figyelembe véve a kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek alapján definiált terület egybeesését az 1. táblázatban bemutatott területi egységeket foglalja magába, miközben kimarad a határrégióból mindkét megye nagyobb része. 1. táblázat A határrégió magyar oldalának definiálása kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint Megye KSH kistérség Munkaügyi kirendeltség Zala Lenti Lenti Vas Körmendi Körmendi İriszentpéteri Szentgotthárdi Szentgotthárdi 8
2 A régió fıbb mutatói A határmenti régió sajátosságait mindenekelıtt a fıbb területi és népesség mutatókkal összegezzük, ez egyben a határ két oldalán fekvı területek mutatóinak az összehasonlítására is alkalmas. A régió definiált területét vizsgálva megnézzük, milyen régiót írnak le a határ két oldalán fekvı területek sajátosságait bemutató mutatók, és mit mutat azok idıbeni elmozdulása. A határrégió meghatározásakor fontos szem elıtt tartanunk, hogy olyan területeket definiáljunk, melyek terület vagy/és népesség alapján kiegyensúlyozott kiterjedésőek, így a határrégió részletes elemzését a lehetıségek szerint összehasonlítható területekre, s mindkét oldalt jól bemutató, jellemzı és összehasonlítható mutatókat vizsgálva végezzük el. A legjellemzıbb területi és népességre vonatkozó mutatók összehasonlítása ezért a régió területének kirajzolását, definiálását szolgálja. A továbbiakban részletesen elemezzük a régió két oldalának demográfiai, gazdasági, munkapiaci, migrációs sajátosságait, a mobilitás és a határon átnyúló munkapiac lehetıségeit. 2.1 A határrégió szlovén oldalának fıbb mutatói A határrégió szlovén oldalának fıbb adatai alacsony népsőrőségő, a szlovén átlagtól elmaradó régiót rajzolnak ki a határ mentén. A 2002. évi népszámlálás óta az ország egészének népessége 3,5 százalékkal nıtt, s a népsőrőség országosan is érezhetıen emelkedett, eközben a határrégióban a népesség több mint 1 százalékkal visszaesett, és ezzel együtt a népsőrőség is 2,4 százalékkal csökkent. Megvizsgáltuk, meddig terjed a határrégiót jellemzı hátrányos helyzet a határ szlovén oldalán. A határmenti Pomurska régióval szomszédos Podravska régió fı demográfiai mutatói már határozottan eltérnek a határrégiót jellemzı kedvezıtlen értékektıl, és az országos értékekhez hasonlatosak. Azt látjuk, hogy a határhoz közeli terület népesedési-demográfiai helyzete kedvezıtlenebb az ország, illetve a szomszédos régió helyzeténél. Összességében marginalizálódottnak tőnı terület a határmenti Mura-menti szlovén régió. A Szlovénia regionális képét bemutató statisztikai kiadvány kiemeli, hogy 2008-ban Pomurska kivételével minden szlovéniai régió népessége növekedett. 1 A régió fıbb demográfiai mutatóit a 2. táblázat mutatja be. 1 Slovene Regions in Figures, Stasticni Urad Republike Slovenje, Ljubljana, 2010 6. o. (http://www.stat.si/doc/pub/regije-2010.pdf) 9
A leíráshoz bemutatjuk, hogy a szlovén határrégiót alkotó Pomurska régióval szomszédos terület mutatói mennyire hasonlatosak illetve mennyire térnek el a határhoz közeli területétıl, Pomurska-t homogén régiónak értelmezhetjük-e. A régió definiálásakor sem a terület nagysága, sem a Dráva-menti régió mutatói és gazdasági dominanciája alapján nem indokolt Podravska kedvezıbb mutatójú területének bevonása a határrégióba. 2. táblázat A szlovén-magyar határrégió szlovén oldalának fıbb mutatói NUTS régiók Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrőség változása 2001 2002 2008 2001 2008 % fı/km2 Pomurska (Mura-menti) 1337 120875 119537 91,8 89,4 98,9-2,4 Podravska (Dráva-menti) 2170 310743 322900 147,1 148,8 103,9 1,7 Szlovénia 20273 1964036 2032362 99,6 100,2 103,5 0,6 Forrás: 2002: szlovén cenzus (http://www.stat.si), 2008: Slovene Regions in Figures (http://www.stat.si/doc/pub/regije-2010.pdf) 2.2 A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói A határrégió magyar oldalát vizsgálva azt látjuk, hogy a határrégióba tartozó terület az érintett megyéknek csak kis részére terjed ki. A 3. táblázatban bemutatjuk a határrégiót befogadó megyék kistérségeit, külön csoportosítva a határrégióba tartozó és a határrégióból kimaradó kistérségeket, így a határrégió sajátosságai a megyék többi területével összehasonlíthatóak. A határrégió mindössze négy kistérségbıl áll, a határrégió magyar oldalához tartozó kistérségek egy része egyben a szomszédos osztrák-magyar határrégiónak is része, ami természetesen befolyásolja a határrégió sajátosságait. Ilyen két határrégióba is tartozó kistérség a határrégióban kettı is van, a Szentgotthárdi és a Körmendi kistérség. A határrégió kistérségei együttesen kedvezıtlenebb népességmegtartó képességgel rendelkeznek, mint a befogadó megyék határrégióból kimaradó kistérségei, a két kettıs határrégióba tartozó kistérség helyzete azonban egyértelmően kedvezıbb, mint a másik két kistérségé. 10
3. táblázat A szlovén-magyar határrégió magyar oldalának fıbb mutatói NUTS régiók Terület (km 2 ) Népesség Népsőrőség (fı) (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrőség változása 2001 2001 2007 2001 2007 % fı/km2 Határrégió kistérségei Zala megye határrégió Lenti 663 24457 22859 36,9 34,5 93,5-2,41 Határrégió, Zala megye 663 24457 22859 36,9 34,5 93,5-2,41 Vas megye határrégió İriszentpéter 305 7690 7032 25,2 23,1 91,4-2,1 Szentgotthárd (osztrák 233 15546 15041 66,7 64,6 is) 96,8-2 Körmend (osztrák is) 331 22612 21992 68,3 66,4 97,3-1,9 Határrégió, Vas megye 869 45848 44065 160,2 154,1 96,1-6,1 Határrégió együtt 1532 70305 66924 45,9 43,7 95,2-2,2 Határrégión kívüli kistérségek Zala megye - határrégión kívül Zalaegerszeg 789 96916 97266 122,8 123,3 100,4 0,5 Zalaszentgrót 312 19006 18312 60,9 58,7 96,3-2,2 Zalakaros 124 12041 13282 97,4 107,5 110,3 10,0 Keszthely 349 34594 34806 99,1 99,7 100,6 0,6 Hévízi 124 13666 12473 110,2 100,6 91,3-9,6 Pacsai 279 11354 10792 40,7 38,7 95,1-2,0 Nagykanizsa (horvát régió) 553 71034 66968 128,5 121,1 94,3-7,4 Letenye (horvát régió) 389 19034 17391 48,9 44,7 91,4-4,2 Határrégión kívüli kistérségek 2919 277645 271290 95,1 93,0 97,7-2,2 Vas megye - határrégión kívül Szombathely (osztrák) 646 115333 113252 178,5 175,3 98,2-3,2 Kıszeg (osztrák) 185 17548 18306 94,9 99 104,3 4,1 Csepregi (osztrák) 185 10776 10799 58,2 58,4 100,2 0,2 Vasvári 374 15858 14552 42,4 38,9 91,8-3,5 Celldömölk 474 27933 25670 58,9 54,2 91,9-4,7 Sárvár 602 38609 36918 64,1 61,3 95,6-2,8 Határrégión kívüli kistérségek 2466 226057 219497 91,7 89,0 97,1-2,7 Határrégión kívül összesen 5385 503702 490787 93,5 91,1 97,4-2,4 Zala megye egésze 3582 302102 294149 84,3 82,1 97,4-2,2 Vas megye egésze 3335 271905 263562 81,5 79,0 96,9-2,5 Magyarország (e km2) 93027,6 10328959 10169999 111,0 109,3 91,4-1,7 Forrás: KSH 11
2.3 Fıbb mutatók összehasonlítása A szlovén és a magyar határrégió fıbb mutatóit összehasonlítva azt látjuk, hogy a határrégió mindkét oldalát az ország egészét jellemzınél kedvezıtlenebb demográfiai helyzet határozza meg. A magyar oldal valamivel nagyobb területet ölel fel, a határrégió népessége azonban itt lényegesen kisebb. A határrégió magyar oldalát aprófalvas települések adják, a népsőrőség nagyon alacsony, jelentısen elmarad a szlovén oldalt jellemzı aránytól. Összességében mindkét oldalt az országostól többé vagy kevésbé elmaradó népsőrőség jellemzi, míg azonban a szlovén magyar határ magyar oldalán az átlagos népsőrőség alig 44 fı/km 2 volt 2007-ben és a trend csökkenı, ugyanez az arány a szlovén oldalon szintén csökkenı, 90 fı/km 2 körüli volt. Fontos hangsúlyoznunk, hogy ez a régió két oldalát jellemzı arány és nagyon eltérı településszerkezet az országos átlagoktól is nagyon eltérı távolságot jelent. Míg az átlagos népsőrőség ugyanis Magyarországon magasabb, 110 fı/km 2, Szlovéniában valamivel alacsonyabb, 100 fı/ km 2, a magyar oldalon a határrégióban a népsőrőség különösen alacsony. Mindkét régiót népességelvándorlás jellemzi, ami a magyarországi trendbe többékevésbé belesimul, Szlovéniában viszont ellentétes az országossal. A szomszédos régiók tehát eltérı, komplementer helyzető területek, s egyik oldalon sem tartoznak az ország legfejlettebb, illetve gyorsan bıvülı régiói közé. Ezért azt vizsgáljuk, hogy az elsı megközelítésben tapasztalt sajátosságok a részletesebb vizsgálatok után milyen gazdaságitársadalmi lehetıségekkel rendelkezı régiók. Az elsı látásra tapasztalt eltérés arra mindenképpen utal, hogy a határrégió a magyar oldalon nagyobb távolságot mutat az ország átlagától és a fejlettebb területektıl, mint a szlovén oldalon, noha az utóbbi helyzete is relatíve kedvezıtlen. A késıbbiekben még vizsgáljuk a régió foglalkoztatási szerkezetét, munkaerıpiaci helyzetét, ami a régió népesedésének a tapasztalt képét magyarázza. 3 A régió népességének demográfiai sajátosságai A határmenti régiók együttmőködését a komplementer regionális sajátosságok, a demográfiai, gazdasági és munkaerı-piaci jellemzık, és azok együttes hatása jelentıs mértékben befolyásolhatják. Ezért fontos a munkaerı-piaci kínálatot befolyásoló legjellemzıbb demográfiai mutatókat, és az azokat magyarázó tényezıket vizsgálnunk, különös tekintettel a határrégió két oldalát jellemzı és magyarázó jelenségekre, a határrégióban az együttmőködés lehetséges irányaira és területeire. 12
3.1 Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban 3.1.1 Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldalát kistérségenként illetve munkaügyi kirendeltségenként definiáltuk. A kistérségi adatok nem állnak rendelkezésre statisztikai kiadványokban és nem mindig könnyen legyőjthetıek. A megyéken belüli különbségeket azonban fontosnak tartottuk a határrégiót leíró elemzésekhez, és ezt az adatok vizsgálata igazolja is. Nagyon eltérı a határrégiók és a határtól távolabbi területek helyzete. A népesség korcsoportos összetétele a régió munkaerı-piaci jelenlétét, kínálatát alapvetıen meghatározza, ezért mindenekelıtt a demográfiai korosztályi összetétel alakulását, a fiatalkorúak, aktív munkaképes korúak és az idısek arányát vizsgáljuk. 4. táblázat Állandó népesség korcsoportos megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségek, %, 2001, 2007 kistérség 0-17 évesek 18-59 évesek 60-x évesek összesen állandó népességen belüli aránya 2001 Zala megye határrégió Lenti 19,44 56,55 24,00 100,0 Vas megye határrégió İriszentpéteri 18,18 55,01 26,81 100,0 Szentgotthárdi 19,03 59,95 21,02 100,0 Körmendi 20,22 60,58 19,20 100,0 Országos átlag 20,83 59,25 19,92 100,0 2007 Zala megye - határrégió Lenti 15,84 59,17 24,99 100,0 Vas megye határrégió İriszentpéteri 15,10 57,66 27,24 100,0 Szentgotthárdi 16,82 60,61 22,57 100,0 Körmendi 18,14 61,04 20,82 100,0 Országos átlag 18,58 60,08 21,34 100,0 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép A 4. táblázatban a 17 év alattiak, 18-59 évesek és a 60 év felettiek arányát vizsgáljuk, 2001 és 2007 között. Nem egységes a kép, a határrégióba tartozó négy kistérség közül Lenti és İriszentpéteri kistérség elöregedett és fokozatosan tovább öregedı terület, a hatvan év felettiek aránya emelkedik, s a fiatalok aránya csökken és mindössze 15-16 százaléka az állandó népességnek gyermek és fiatalkorú. A másik két kistérség demográfiai helyzete 13
közelebb van az országos átlaghoz. Az öregedés a régióban egyszerre eredményezte az aktív korúak és az idısek arányának az emelkedését 2001 és 2007 között. Kedvezıtlenebb képet mutat a régió öregedésérıl az ún. öregségi index, ami a 60 év feletti állandó lakosok számát a fiatalokhoz méri (a 60 év felettiek 100 fı 0-17 év közötti lakosra esı száma). Az 1. ábra az ezredfordulót követı idıszakra mutatja az index alakulását a határrégió kistérségeiben és mutatja a határrégiót befogadó megyék és az országos értékek alakulását is. Nagyon egyértelmőek a különbségek az öregségi index alakulásában a kistérségek között. Az országos átlag is folyamatosan romlik, 100 fiatalkorúra közel 100 idıskorú esett 2001-ben, ez 115-re emelkedett 2007-re. Az országos rátától nem nagyon tér el Vas megye átlaga, Zala átlagosan öregebb, mint az országos ráta. A nyugati, osztrák-magyar határon fekvı kistérségek helyzete jobbnak tőnik, viszont az İrségi aprófalvas települések İriszentpéter kistérségben kiugróan gyorsan öregszenek, a ráta 180 körüli, s Lenti kistérségben is magas az öregek aránya. A nagyon magas öregségi index természetesen a gazdaság növekedéséhez szükséges munkaerı-kínálat lehetıségét, a fiatalok alacsony aránya a jövıbeni foglalkoztatási növekedést is korlátozza. (Az ábrához tartozó értékeket az 5. táblázatban mutatjuk meg.) 1. ábra Öregségi index alakulása a határrégió magyar oldalán, % 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 Lenti kistérség Körmendi kistérség İriszentpéteri kis térs ég Szentgotthárdi kis térs ég Zala megyei átlag Vas megyei átlag Országos átlag 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 14
5. táblázat Öregségi index a határrégió magyar oldalán, 2000-2007, % 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Lenti kistérség 132,53 134,64 138,14 140,90 145,18 147,63 151,60 157,31 Körmendi kistérség 95,90 96,15 98,50 99,96 103,85 106,76 110,49 114,85 İriszentpéteri kistérség 153,64 158,92 159,69 166,59 170,33 169,38 176,96 180,39 Szentgotthárdi kistérség 115,35 116,35 117,71 118,16 121,31 125,30 128,37 133,74 Zala megyei átlag 107,72 110,22 113,82 117,16 120,92 124,68 128,56 133,69 Vas megyei átlag 102,53 104,53 107,33 109,73 112,92 115,73 119,10 122,95 Ny-Dunántúl. régiós átlag 102,39 104,75 107,61 110,36 113,74 116,25 119,05 122,64 Országos átlag 99,01 100,90 103,15 105,57 108,46 110,25 112,20 115,01 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép Az öregségi index a 60 év felettiek számát a 100 fiatalkorú (0-17) éves arányában mutatja. Az idıskori függıségi ráta az aktív korúakhoz méri az idıskorúak arányát, s látjuk, hogy a kép így is nagyon kedvezıtlen Lenti és İrisztentpéteri kistérségekben, a 60 év felettiek 18-59 évesekre esı száma stabilan magas, messze meghaladva az országos átlagot. A régió másik két Ausztriával is szomszédos kistérsége az országos átlagba simuló képet mutat. A horvát magyar határrégióba tartozó szomszédos kistérségek is hasonlóan elöregedett képet mutattak, mint az İriszentpéteri és a Lenti kistérség, noha mértékük kevésbé kiugró, de összességében a határon átnyúló kapcsolatok alakulása szempontjából fontos a demográfiai sajátosságok figyelembevétele. (6. táblázat 6. táblázat Idıskori függıségi ráta (%) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Körmendi kistérség 31.61 31.70 32.29 32.57 32.79 32.89 33.14 34.09 Lenti kistérség 42.34 42.49 42.66 42.36 42.33 41.80 41.66 42.21 İriszentpéteri kistérség 48.92 48.74 48.66 49.13 48.57 47.99 47.65 47.23 Szentgotthárdi kistérség 35.26 35.09 35.48 35.33 35.70 35.72 36.01 37.20 Országos átlag/összeg 33.38 33.61 34.04 34.33 34.85 34.84 35.08 35.53 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 3.1.2 Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió szlovén oldalán A határrégió szlovén oldalán, a Mura mentén a népesség az országos átlagtól nem tért el lényegesen a 2002. évi népszámlálás idıpontjában, azóta a fiatalkorúak aránya valamelyest visszaesett, de a magyar oldalon tapasztalt jelentıs különbségeket nem látunk. Az életkorcsoportokat a határ két oldalán statisztikailag igyekeztünk összehasonlíthatóvá tenni. 15
Ez a fiatalkorúak korcsoportjában a nemzeti statisztikák alapján két éves eltéréssel volt lehetségese, így a közvetlen összehasonlítás helyett az országos arányoktól való eltérésre tudunk egyértelmő értéket mondani. Az idısek összehasonlítható korcsoportokba tartoznak, s látjuk, hogy míg az országos ráta a két országban közel van egymáshoz, a szlovén oldalon az öregedés magyarországi aránya nem jellemzı. (7. táblázat) 7. táblázat Népesség korcsoportos megoszlása a határrégió szlovén oldalán, fı, %, 2001, 2008 régió 0-19 20-59 60- összesen évesek Népesség, fı 2001 Pomurska 27479 72507 24343 124329 Szlovénia 450138 1155024 384932 1990094 2008 Pomurska 22770 72563 26491 121824 Szlovénia 395649 1200736 429481 2025866 Megoszlás, % 2001 Pomurska 22.1 58.3 19.6 100.0 Szlovénia 22.6 58.0 19.3 100.0 2008 Pomurska 18.7 59.6 21.7 100.0 Szlovénia 19.5 59.3 21.2 100.0 Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal on-line adatok, http://www.stat.si A magyar határrégióban mutatott öregségi indexet és az idıskori függıségi rátát is kiszámítottuk a szlovén határrégióra, kicsit eltérı korcsoportokra, mint a magyar oldalon. (A statisztikai adatok a szlovén statisztikákban a 0-19 éves 20-59 éves és 60 év feletti csoportot különböztetik meg, kistérségekre a magyar oldalon a 0-17, 18-59 és 60 év feletti korcsoportokra érhetıek el adatok.) Így a ráták nem tökéletesen, csak közelítıen és a trendekben hasonlíthatóak össze. Azt látjuk, hogy az öregségi index Szlovéniában is emelkedik, s a határ túloldalán az index kedvezıtlenebbül alakult a határrégióban, mint az ország egészében. Az idıskori függıségi ráta kevésbé mutat kedvezıtlen képet, valamelyest jobban emelkedik ugyan a határrégióban, mint Szlovéniában átlagosan. (8. táblázat) 16
8. táblázat Öregségi index és idıskori függısége ráta a határrégió szlovén oldalán, %, 2001, 2008 Öregségi index Idıskori függıségi ráta 2001 Pomurska 88.6 33.6 Szlovénia 85.5 33.3 2008 Pomurska 116.3 36.5 Szlovénia 108.6 35.8 Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal on-line adatok alapján saját számítás, http://www.stat.si 3.2 A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele A továbbiakban a határrégiót jellemzı nemzetiségi és etnikai sajátosságokat vizsgáljuk, így a határrégió túloldalán élı nemzetiségek kölcsönös reprezentáltságát a régióban. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a határon átnyúló kapcsolatokban a nemzetiségek jelenléte járulékos ösztönzı hatást jelenthet a meglévı gazdasági komplementer és pull hatások mellett. 3.2.1 Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldala etnikailag homogén. A régióban alacsony a kisebbségek aránya (a 2001. évi népszámlálás adatai szerint), a határ menti településeken a roma népesség aránya sem magas, bár minden kistérségben megtalálhatóak. A német kisebbség aránya is szerény. Egyedül a Szentgotthárdi kistérségben található a régióban nagyobb arányú kisebbség, ez a magyarországi szlovének központja 2. A kisebbségek arányát a régióban a 9. táblázat mutatja be. A szlovén kisebbség koncentrált jelenléte, jó kapcsolatai a kapcsolatok mindenekelıtt kulturális természetőek, de a határon átnyúló kialakuló gazdasági, munkapiaci lehetıségeknek is segítıi, támogatói, a kialakult formális és informális kapcsolati hálókon keresztül. 2 A szlovén kisebbségő terület pici része a határrégiónak. a Szentgotthárd közeli Rába-menti területen fekszik, mindössze 94 km2-nyi területet jelent, ahol hét szlovén lakosságú falu található (Gornji Senik/Felsıszölnök, Dolnji Senik/Alsószölnök, Sakalovci/Szakonyfalu, Slovenska ves/rábatótfalu, Števanovci/Apátistvánfalva, Verica-Ritkarovci/Kétvölgy, Andovci/Orfalu). Forrás: Szlovénia Budapesti Nagykövetség honlapja, http://budimpesta.veleposlanistvo.si/index.php?id=1801&l=10 17
9. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, % KSH kistérség Cigányság Német kisebbség Egyéb kisebbségek (döntıen szlovénok) Kisebbségek összesen Lenti 1.3 0.2 0.3 1.7 Körmendi 0.4 0.3 0.4 1.0 Szentgotthárdi 1.0 2.0 13.5 16.5 İriszentpéteri 0.9 0.3 0.4 1.7 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 3.2.2 Etnikai sajátosságok a határrégió szlovén oldalán Szlovénia etnikai térképét a volt Jugoszlávia utódállamaiból származó kisebbségek határozzák meg, összességében azonban nem nagyon magas a nem szlovén etnikumhoz tartozók aránya (a 2002. évi népszámlálás alapján, a válaszadás 90 százalék feletti volt). A határrégió etnikai képe eltér az országostól, a határ szlovén oldalán is él egy kisebb, magyar etnikumhoz tartozó népesség, itt található a Szlovéniában élı magyarok döntı többsége, közel 90 százaléka. Így a határrégióban a legnagyobb kisebbséget a magyarok jelentik, noha összességében az arányuk nem nagyon magas, alig 5 százalék. (10. táblázat) 10. táblázat A szlovén határrégió etnikai képe, megoszlás, 2002, % összesen szlovénok magyarok szerbek, horvátok, bosnyákok romák egyéb kisebbségek Pomurska 100 92,7 4,8 1,3 0,9 0,3 Szlovénia 100 92,3 0,4 5,4 0,2 1,7 Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal népszámlálás (2002) http://www.stat.si A Szlovéniában élı magyarok döntı többsége, mint láttuk, a határmenti Pomurska régióban él. Statisztikai adataink a népszámlálás alapján a teljes Szlovéniában élı magyar kisebbségre vannak életkor szerinti megoszlásban, eszerint határozottan idısödı csoportról van szó, a népesség egészéhez képest lényegesen alacsonyabb a fiatalok és magasabb az idıskorúak aránya. (11. táblázat) A magyarság jelenléte azonban mindenképpen kapcsolatot jelezhet. Az idısödı népességet figyelembe véve azonban a határrégió határon átnyúló munkapiacainak kapcsolataiban csak korlátozott az etnikai hálózatok ereje. Fontosabb összekapcsolódást jelenthet a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulása, és a három 18
határt érintı kapcsolatok lehetısége. A továbbiakban ezért a határrégió gazdasági kapcsolatait és lehetıségeit vizsgáljuk. 11. táblázat A Szlovéniában élı magyarság életkorstruktúrája, 2002, % régió 0-19 20-59 60- összesen évesek Népesség, fı 2001 Pomurska 22.1 58.3 19.6 100.0 Szlovénia 22.6 58.0 19.3 100.0 Magyar etnikum 11,5 56,9 31,6 100,0 Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal népszámlálás (2002) és on-line adatok, http://www.stat.si 4 A határrégió fıbb gazdasági mutatói A határon átnyúló kapcsolatok lehetıségének az áttekintéséhez elıször megvizsgáljuk és összehasonlítjuk a régiót jellemzı makro-indikátor, a regionális GDP alakulását a határ két oldalán. Ezt az elemzést NUTS 3 szintő területekre tudjuk elvégezni, ami magyar oldalon a határrégiót befogadó megyéket, szlovén oldalon a teljes határrégiót jelenti. Ezt követıen tekintjük át a határrégió két oldalának regionális gazdasági sajátosságait és lehetıségeit. 4.1 Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint A GDP átfogó és összehasonlító képet ad a határrégióban zajló gazdasági folyamtokról, a régiót jellemzı tendenciákról. A GDP alakulása a régiók közötti jelentısebb színvonalkülönbséget és a trendeket is mutatja, ami a kapcsolatok alakulása szempontjából meghatározó. A migrációs vizsgálódások a régiók közötti bérkülönbségek vonzó és támogató hatásának a becslésekor is feltétezik, hogy a GDP különbségek megfelelıen mutatják a mobilitásra ösztönzı bérkülönbségek nagyságát. Ezért a gazdasági elemzések fontos kiindulópontja a határrégiók makrogazdasági összehasonlítása. Az adatok NUTS 3 régióra legyőjthetıek, a regionális GDP érték ennél kisebb területre nem is értelmezhetı. Ezért a magyar oldalon a határrégiót befogadó megyék egészére rendelkezünk adatokkal, ezeket mutatják az ábráink, ilyen gond a határ túloldalán nem volt, ott a határrégiót NUTS 3 régió szerint határoztuk meg. Az összehasonlítás a válságot megelızı idıszakra vonatkozik, ez megfelelı a határrégiók fejlettségének az összehasonlítására, a határrégión belüli potenciális gazdasági kapcsolatok bemutatására. 19
Az elsı összehasonlító ábra az EU átlagához közeledést mutatja meg a határrégióban. A két régió gazdasági fejlettségében nincsen jelentıs különbség. A szlovén oldal lassú, de folyamatos közeledést mutat az idıszak egészében az EU átlagához, ebben a folyamatban különösebb hullámzást nem figyelhetünk meg, az idıszak végére a közeledés kicsit megtorpanni látszik. Ugyanebben az idıszakban a magyar oldal gazdasági mutatóiban jelentıs rángásokat, a határrégiót körbevevı megyék gazdaságának fejlıdésében sok cikkcakkot látunk. Az ezredfordulón még a magyar határrégióba tartozó Vas megye EU átlaghoz mért GDP szintje viszonylag magas volt, és az évtized közepéig gyorsan emelkedett is, az évtized közepén ez a növekedés, megtorpant és visszafordult, s az évtized végére már nem bizonyult magasabbnak az unióhoz felzárkózás szintje a határrégió szlovén oldalán fekvı Pomurska-énál. Zala megye is gyors növekedést mutatott az évtized elsı felében, ez felzárkózást jelentett az EU átlagához. Az évtized közepére utolérte a Pomurska-t, majd gyors visszaesés következett, s összességében a határrégióban kedvezıtlen korábbi helyzet, az EU szinttıl való elmaradás korábbi állapota állt vissza. Az adatok a magyar gazdaságot jellemzı általános helyzetet tükrözik. A trendet a 2. ábra mutatja be, az ábrákhoz tartozó értékeket a 12. táblázatban adjuk meg. 2. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala, NUTS 3 régió szinten, 2000-2007, % 70 60 Pomurska Vas Zala 50 40 % 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját számítások 20
12. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 A határrégió szlovén oldala Pomurska 55,5 55,5 56,6 56,7 58,7 58,4 57,5 57,8 A határrégió magyar oldala Zala 46,8 51 53,2 58,8 58,1 54,3 50,7 50,4 Vas 62,7 59,4 60,7 66,2 63,5 59,6 62,2 58,8 Forrás: Eurostat on-line adatbázis Fontos hangsúlyoznunk, hogy a határrégió a vizsgált megyéknek csak nagyon kicsi részét fedi le a határrégió magyar oldalán, s a gazdasági helyzet a határrégió területén kedvezıtlenebb, mint a megyék egészében. (Ennek vizsgálatára a késıbbi fejezetekben, a gazdasági elemzések során még sor kerül.) A következı összehasonlítás a régiók közötti GDP különbséget mutatja, az egy fıre esı vásárlóerı standard értékek (Purchasing Power Standard PPS) alapján összehasonlítva. A vizsgált idıszakban, ahogy erre már utaltunk, a válságot megelızı idıszak gazdasági tendenciáit ítélhetjük meg. A GDP egyenletes és folyamatos növekedése a szlovén oldalon, s a növekedés és megtorpanás a magyar oldalon összességében hasonló trendet ír le a régió egészében, a magyar növekedés lelassulása és Zala megye GDP növekedésének lemaradása azonban már a válságot megelızı idıszakban kedvezıtlen fejlemény, a magyar oldalon a gazdasági helyzet bizonytalanságát, a növekedés lassulását mutatja, miközben a szlovén oldalon lassú de kiszámítható növekedést látunk. Ezt mutatja a 3. ábra, és a 13. táblázat. 21
3. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP alakulása, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı) 16000 14000 12000 Pomurska Vas Zala 10000 PPS/fı 8000 6000 4000 2000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját számítások 13. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP nagysága, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 A határrégió szlovén oldala Pomurska 10600 11000 11600 11800 12700 13100 13600 14400 A határrégió magyar oldala Zala 8900 10100 10900 12200 12600 12200 12000 12500 Vas 12000 11800 12400 13700 13800 13400 14700 14600 Forrás: Eurostat on-line adatbázis A magyar határrégió, ahogy erre utaltunk már, a vizsgált NUTS 3 megye szerint vizsgált területnek csak kis részét, a megyék kevésbé fejlett területét öleli fel, ennek figyelembevételével az eredmények összességében azt mutatják, hogy a magyar oldal fejletlenebb gazdasági régióként jellemezhetı, mint a szlovén. A fıbb makrogazdasági mutatók összevetése után a továbbiakban a gazdasági szerkezet sajátosságait, a határrégió két oldalának a jellemzıit és a komplementaritás lehetıségeit vizsgáljuk meg. 22
4.2 A határrégió magyar oldalának gazdasága A határrégió magyar oldalon ahogy a korábbiakban már láttuk egymástól jól elhatárolható demográfiai sajátosságokkal leírható négy kistérségbıl áll. Megvizsgáltuk, hogy mindez visszatükrözıdik-e a régió gazdasági tevékenységében. A magyar régió elsı megközelítésben jellegzetesen nem ipari terület, ahol a turizmus és a természet a meghatározó. A határrégió magyar oldalán a vállalkozások és az adófizetık aránya szerint is hasonló a kép, a gazdasági tevékenységek több mint harmada esik a Zala megyei Lenti kistérségbe, közel harmada a Körmendi kistérségbe, egyötöde a Szentgotthárdi kistérségbe, s a legalacsonyabb a gazdasági aktivitás az İriszentpéteri kistérségben, itt egyébként országosan a legalacsonyabb az adófizetık száma is. (14. táblázat) 14. táblázat A vállalkozások és az adófizetık megoszlása a határrégióban, kistérségenként, 2007, % Regisztrált vállalkozások megoszlása, év végén) (darab) % Adófizetık számának megoszlása (fı) % Zala megye 36,22 33,7 Lenti 36,22 33,7 Vas megye 63,78 66,3 Körmendi 32,02 34,7 Szentgotthárdi 20,16 21,4 İriszentpéteri 11,60 10,2 összesen 100,0 100,0 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A vállalkozásnagyság szerint vizsgálva a mikrovállalatoknál (10 fı) nagyobb vállalkozásokat azt látjuk, hogy a régióban van foglalkoztatási szempontból is fontos nagyvállalat (250 v. 500 fı felett és 50-249 fıs még több), a Szentgotthárdi és a Körmendi kistérségben, és itt határozottam magas a kisebb vállalkozások aránya is, jócskán meghaladva az országos és a megyei átlagot. A kis- és középvállalatok (10-49) fontosabbak a másik két kistérségben, ahol a gazdasági potenciál szerényebb, a kisvállalkozások szerepe ezekben a kistérségekben fontos. A kisvállalkozások (10-19 fı) aránya az elmaradottabb kistérségekben is számottevı (4. ábra). 23
4. ábra A 10 fınél nagyobb vállalkozások aránya, kistérségenként, 2007, % Vas megy ei átlag Szentgotthárdi kistérség İriszentpéteri kistérség Körmendi kistérség Zala megye Lenti kistérség 500 és több fıs regisztrált vállalkozások arány a 250-499 fıs regisztrált vállalkozások arány a 50-249 fıs regisztrált vállalkozások arány a 20-49 fıs regisztrált vállalkozások arány a 10-19 fıs regisztrált vállalkozások arány a Országos átlag 0 1 2 3 4 5 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A határrégióban magas a mezıgazdasági vállalkozások aránya, különösen az İriszetnpéteri és a Lenti kistérségben, de az országos átlagot a régió egészében meghaladja a mezıgazdasági vállalkozások aránya. Magas emellett a régió kistérségeiben mindenütt a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban regisztrált vállalkozások aránya, legalacsonyabb ezen belül a Körmendi kistérségben, a legmagasabb az İriszentpéteri kistérségben regisztrált turisztikai vállalkozások aránya. A gazdasági szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya azonban a fejlettebb képet mutató területeken, a Körmendi és a Szentgotthárdi kistérségben magasabb, ahol egyébként az egy adózóra jutó jövetelelem is magasabb, mint a nagyobb arányban mezıgazdaságból és vendéglátásból élı területeken. (15. táblázat) 24
15. táblázat A regisztrált vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása, 2007, % Iparban Mezıgazdaságban Építıiparban Kereskedelemben Szálláshelyszolgáltatás, vendéglát ásban Gazdasági szolgáltatásokban Egy adózóra jutó jövedelem országos átlaghoz viszonyítot t aránya regisztrált vállalkozások aránya (%) Zala megye Lenti kistérség 16,84 7,04 7,25 21,94 12,59 18,78 79,3 Vas megye Körmendi 12,38 6,94 9,85 16,64 7,05 29,80 94,3 kistérség Szentgotthárdi 9,89 7,63 5,92 16,44 10,98 27,36 95,8 kistérség İriszentpéteri 20,12 10,42 8,96 10,72 16,88 20,85 74,4 kistérség Ország 6,71 6,49 7,71 17,04 5,77 37,26 100,0 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A határrégió magyar oldalán a regisztrált vállalkozások ágazati megoszlását ábrán is szemléltetjük, jól látszik, hogy a termelı ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya és összes részaránya hogyan alakult az egyes kistérségekben. (5. ábra) 5. ábra A regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása, 2007, % Országos átlag/összeg İriszentpéteri kistérség Szentgotthárdi kistérség Körmendi kistérség Lenti kistérség mezıgazdaság bányászat, feldolgozóipar, energia, építıipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás A szállítás, raktározás, posta, távközlés Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép 25
A határrégióba tartozó kistérségek összességükben nem tartoznak a hátrányos helyzető térségek közé, hátrányos helyzető a besorolása az İriszentpéteri kistérségnek, de nem tartozik a besorolás szerint leghátrányosabb helyzető 33 kistérség közé. A kistérségek aprófalvas területeihez 1-1 város tartozik, a régiók mindegyikében van néhány kedvezményezett község, ahol magas a munkanélküliség, társadalmi-gazdasági szempontból jelentıs az elmaradottság, de a határrégió egésze nem tekinthetı depressziós, támogatásra szoruló régiónak. A továbbiakban vizsgáljuk majd a régió munkaerı-piaci mutatóit, ami a munkaerı-piaci helyzetrıl és kilátásokról nyújt adatokat, kiegészítve a jelenlegi képet. (16. táblázat) 16. táblázat A kistérségek, gazdasági kedvezményezettség szerint Lenti Körmendi Szentgotthárdi İriszentpéteri kistérség Terület (km 2 ) 663 331 233 305 Lakónépesség (fı, 2007. dec. 31.) 22007 21704 14892 6784 Kedvezményezett térség Nem Nem Nem Igen Hátrányos helyzető Nem Nem Nem Igen Leghátrányosabb helyzető Nem Nem Nem Nem Komplex Program Nem Nem Nem Nem Települések száma 51 25 15 22 Város 1 1 1 1 Község 50 24 14 21 Kedvezményezett települések száma 24 2 3 3 Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 24 2 3 3 Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott 24 2 3 3 Forrás: VÁTI REMEK (Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek) 4.3 A határrégió szlovén oldalának gazdasága A szlovén-magyar határrégió szlovén oldala egyetlen területi egységbıl statisztikai régióból áll. A Pomurska régió síkságon fekvı, folyókkal szabdalt mezıgazdasági térség, kedvezı szántóföldi termesztési feltételekkel. A régióban az országos átlag kétszerese a hasznosított mezıgazdasági terület. Kedvezıtlenek viszont az elérhetıségi viszonyok, a közlekedés, ami rontja a régió gazdasági lehetıségeit. Ez a szlovén átlaghoz képes alacsony egy fıre esı GDP értékben és országosan már a válságot megelızıen a legmagasabb munkanélküliségben is megmutatkozott. A gazdasági fejlıdés viszonylagos elmaradottsága hasonlóan a régió magyar oldalához kedvez a régió fontos természetvédelmi területeinek 26
megırzéséhez, ezek vonzereje, a gyógy-turizmus, vadászat és bortúrák jelentıs idegenforgalmat jelentenek. A határrégióban a gazdasági tevékenységek szerkezetét a folyó áron mért bruttó hozzáadott érték alapján mutatjuk meg, 2007-re, statisztikai régió szintő bontásban ez a legjobb, a gazdaság szerkezetét leíró mutató. A 17. táblázat jól mutatja, hogy a határrégióban a gazdasági szerkezet lényegesen eltér az országostól, a bruttó hozzáadott érték átlagosan 3,9 százalékát adja Pomursko, de a mezıgazdasági termelés 11,4 százalékát, és a szállás és vendéglátás részaránya is lényegesen meghaladja a régió átlagos hozzájárulását az országos bruttó hozzáadott értékhez, itt a részaránya 7,2 százalék volt 2007-ben. 17. táblázat Folyó áron mért bruttó hozzáadott érték nagysága, és a határrégió részaránya Szlovéniában, 2007 Nemzetgazdasági ágazat Szlovénia Pomurska Pomurska Millió Euro részesedés, % Mezıgazdaság bányászat A+B 761 87 11,4 Bányászat, feldolgozóipar C+D 7.248 293 4,0 Energia és vízgazdálkodás E 854 18 2,2 építıipar F 2.393 130 5,4 Kereskedelem, gépjármőjavítás G 3.713 115 3,1 szállás, vendéglátás H 704 51 7,2 szállítás, raktározás I 2.34 66 2,8 Pénzügyi tevékenység J 1.404 33 2,3 ingatlan és üzleti szolgáltatás K 5.27 181 3,4 Közigazgatás L 1.683 61 3,6 Oktatás M 1.568 72 4,6 Egészségügyi és szoc. szolg. N 1.383 68 4,9 Egyéb közösségi szolgáltatás. O+P 1.021 20 2,0 Nemzetgazdaság öszesen 30.341 1.194 3,9 Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal on-line adatok alapján, http://www.stat.si/letopis/2009/30_09/30-24-09.htm A 18. táblázatban a határrégió gazdasági szerkezetét mutatjuk meg, az országos összesen és a szomszédos Podravska régióval összevetve. Az összevetés azért volt fontos, mert a határrégió és a szomszédos régió közötti gazdasági kapcsolatok meghatározóak lehetnek, különösen figyelembe véve a határrégióval szomszédos régió gazdasági erejét. (A késıbbiekben, a mobilitást és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségét vizsgálva láthatjuk majd, hogy a szomszédos és távolabbi régiók fontos vonzerıt gyakorolnak a határrégió gazdaságára és munkaerı-piacára.) 27
18. táblázat A gazdasági tevékenységek szerkezete a szlovén határrégióban, bruttó hozzáadott érték nagysága alapján, 2007 Nemzetgazdasági ágazat Pomurska Podravska Szlovénia jele hozzáadott érték megoszlása ágazatok szerint, % mezıgazdaság bányászat A+B 7,2 2,9 2,5 Bányászat, feldolgozóipar C+D 24,6 23,5 23,9 Energia és vízgazdálkodás E 1,5 2,8 2,8 építıipar F 10,8 8,8 7,9 Kereskedelem, gépjármőjavítás G 9,6 11,0 12,2 szállás, vendéglátás H 4,3 2,0 2,3 szállítás, raktározás I 5,5 6,5 7,7 Pénzügyi tevékenységek J 2,7 5,2 4,6 ingatlan és üzleti szolgáltatás K 15,1 19,0 17,4 közigazgatás L 5,1 4,2 5,5 Oktatás M 6,1 6,1 5,2 Egészségügyi és szoc. szolgáltatás N 5,7 5,6 4,6 Egyéb közösségi szolgáltatás O+P 1,7 2,5 3,4 Nemzetgazdaság összesen 100,0 100,0 100,0 Érték (millió Euro) 1.194 4.102 30.341 Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal on-line adatok alapján, http://www.stat.si/letopis/2009/30_09/30-24-09.htm Végül a gazdasági vállalkozások számának az alakulására vonatkozó adatokat vizsgálva azt látjuk, hogy a vállalkozások átlagos nagysága nem tér el az országos átlagtól. 6-6,5 fı közötti az átlagos vállalkozásméret (a statisztika nem szolgál statisztikai régióra bontott vállalatnagyság csoportokkal). A bemutatott gazdasági szerkezettel összefüggésben azonban a vállalkozások átlagos forgalma jelentısen elmarad az országostól, ami a régió viszonylag kedvezıtlen gazdasági helyzetét eredményezi. (19. táblázat) 28
19. táblázat Vállalkozások fıbb mutatói a határrégió szlovén oldalán, 2004-2007 2004 2005 2006 2007 Vállalatok száma (db) Szlovénia 93697 95399 100569 105272 Pomurska 3883 3838 4024 4167 Vállalkozásokban foglalkoztatottak (fı) Szlovénia 606811 609699 621978 649744 Pomurska 25559 25309 25757 26437 Forgalom (1000 EUR) Szlovénia 57620462 62485003 69458053 79763668 Pomurska 1401323 1513284 1727372 2050048 A vállalkozásokban foglalkoztatottak átlagos száma (fı) Szlovénia 6.5 6.4 6.2 6.2 Pomurska 6.6 6.6 6.4 6.3 A vállalkozások átlagos forgalma (1000 euró) Szlovénia 615.0 655.0 690.7 757.7 Pomurska 360.9 394.3 429.3 492.0 Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal on-line adatok alapján, http://www.stat.si/letopis/2009/30_09/30-04-09.htm A vállalkozások dinamikáját vizsgálva a határrégió gazdasági helyzete az országos átlaghoz fokozatosan felzárkózó tendenciát mutat. A vállalkozások száma árnyalattal ugyan lassabban alakul, és a foglalkoztatottak száma sem éri el az átlagos szlovéniai növekedést, de az egy vállalkozásra esı átlagos forgalom a határrégióban gyorsabban nıtt 2004-2007 között, ami prosperáló vállalkozásokra utal. 20. táblázat Vállalkozások mutatóinak változása a határrégió szlovén oldalán, 2004-2007, % 2004 2005 2006 2007 Vállalkozások száma (db) Szlovénia 100,0 101.8 105.4 104.7 Pomurska 100,0 98.8 104.8 103.6 Foglalkoztatottak száma (fı) Szlovénia 100,0 100.5 102.0 104.5 Pomurska 100,0 99.0 101.8 102.6 Forgalom (1000 EUR) Szlovénia 100,0 108.4 111.2 114.8 Pomurska 100,0 108.0 114.1 118.7 Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal on-line adatok alapján, http://www.stat.si/letopis/2009/30_09/30-04-09.htm 29
4.4 A határrégió gazdasági lehetıségei és kilátásai A határrégió gazdasági lehetıségeinek a kihasználására a határ mindkét oldalán húzódó mezıgazdasági és természetvédelmi terület fejlesztése, az idegenforgalom lehetıségi és a kapcsolódó fejlesztések, együttmőködések irányában van lehetıség. Ilyen célokat szolgál a szlovén-magyar határmenti együttmőködésrıl szóló operatív program is, melynek megfogalmazott fı célja, hogy a határmenti régiót Európa térképén olyan régióként alakítsák ki, ami kulturális, egészségügyi és értékes természeti területet az élet és munkakörnyezet számára 3 Az operatív program a jelenlegi, a határon átnyúló munkapiacok kialakításának lehetıségeit vizsgáló tanulmányunknál tágabban, NUTS 3 régió szinten definiálja a határrégiót. Magyar oldalon beletartozik az általunk definiált határrégiót befogadó két megye, Zala és Vas megye, szlovén oldalon pedig a Pomurska régió és a szomszédos Podravska régió. A program a határon átnyúló munkapiacoknál átfogóbb célokat fogalmaz meg, a kapcsolatok is nagyobb távolságokat fognak át, az együttmőködés tágabb kerete lehet azonban a határrégió kapcsolatainak a fejlesztését szolgáló operatív program. 5 A határrégió munkaerıpiaca A régió gazdasági jellemzıi után vizsgáljuk, hogy a határ két oldalán fekvı munkaerıpiacok szerkezete, jellemzıi milyen további lehetıségeket és akadályokat jelenthetnek a határ két oldalának összekapcsolására, a két munkaerıpiac potenciális komplementer lehetıségeinek a kihasználására. A határrégió két oldalán gazdaságilag hasonló mezıgazdasági, természetvédelmi területek húzódnak, demográfiai összetétel szempontjából viszonylag idıs népesség jellemzi a régiót a magyar oldalon, s a határrégió mindkét oldalán létezik a határ túloldalával mindenekelıtt kulturális kapcsolatokat ápoló, de a határrégió gazdasági kapcsolatainak a fejlesztésére is kész kicsi szlovén, illetve magyar kisebbség. 4 A továbbiakban a munkapiaci meghatározottságot, a munkaerı kínálatot és a munkaerı keresletet vetjük össze. 3 4 Cross-border Cooperation, Slovenia-Hungary 2007-2013, Operational Programme, CCI NUMBER: 2007CB163PO053 23 November 2007 Egyértelmően fogalmaz ezzel kapcsolatban Szlovénia magyarországi nagykövetségének a honlapja: A határmenti együttmőködés rendkívül fontos egyfelıl a gazdasági együttmőködést tekintve, másfelıl a kisebbség szempontjából. A magyarországi szlovén kisebbség fıleg a Rábavidéken él, a Szentgotthárd és a szlovén határ közötti falvakban. A területen kevés a szlovén befektetés, ezért minden új kezdeményezést támogat a szlovén illetve a magyar kormány. http://budimpesta.veleposlanistvo.si/index.php?id=1814&l=10 30
5.1 Foglalkoztatottság a határrégióban 5.1.1 Foglalkoztatottság a határrégió szlovén oldalán A szlovén határrégióban a munkaerı-piaci helyzet vizsgálatára a munkaerı-felmérés statisztikai régióra bontott adatait használjuk. A foglalkoztatottság kedvezıtlen, gyorsan romló trendje az elmúlt két évben nem tért el az országos számoktól. Az alkalmazottak foglalkoztatása viszonylag magasabb arányt képvisel a határrégióban, s létszámban mérve a csökkenés sem volt olyan jelentıs, mint az országos érték. (5. ábra) A késıbbiekben arányokat vizsgáljuk, s a kép kevésbé lesz kedvezı. 6. ábra Foglalkoztatottság alakulása a határrégió szlovén oldalán, 2008-2010, havi adatok, fı 900 000 50 000 45 000 850 000 40 000 35 000 Szlovénia, fı 800 000 750 000 700 000 Szlovénia, foglalkoztatottak Szlovénia, alkalmazottak Pomurska, foglalkoztatottak Pomurska, alkalmazottak 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 Pomurska, fı 650 000 2008M01 2008M03 2008M05 2008M07 2008M09 2008M11 2009M01 2009M03 2009M05 2009M07 2009M09 2009M11 2010M01 2010M03 0 hó Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal, Munkaerı-felmérés adatok alapján saját számítások, http://www.stat.si Az elızı ábra a foglalkoztatottak és az alkalmazottak létszámának alakulását mutatta. A határrégiót jellemzı foglalkoztatottsági viszonyoknak ez csak egy részét tükrözi, a határrégióban nagyon jelentıs ugyanis az önfoglalkoztatók aránya, nagy részük mezıgazdasági tevékenységet végez önfoglalkoztatóként, de jelentıs a nem mezıgazdasági önfoglalkoztatás is utóbbi arány az országos átlaggal egybeesik. Érthetı természetesen, hogy abban a régióban, ahol a mezıgazdasági foglalkoztatás a jellemzı, ott magas az önfoglalkoztató mezıgazdaságban tevékenykedık aránya. (21. táblázat) 31