A héber előragok 687 M MX / XM 691 MV/B származék nincs 693 MC/Cs 697 MD 702 MP/F 707 MG/Gy 712 MH 718 MJ 726 MK/Ch 730 ML/Ly 740 MM 747 MN/Ny 752 MR 759 MS 770 MSz 779 MT/Ty 788 MZ/Zs 797 686
Az előragozást is a kárpátember vitte le Afrikába... A szuahéli és bantu nyelvekben a mai napig megvannak a névszóosztályok tehát ezekben állandó előrag jelzi, hogy az utána következő szó embert, növényt, állatot, tárgyat, stb. fog-e jelenteni? Ezt a jelenséget a nyelvtani nemek alkalmazásának nevezzük. Úgy a héber előragok, mint a magyar igekötők és természetesen (később) a hím-, nő- és semleges nemek használata mind ezekből a névszóosztályokból fejlődött ki. Miért volt szükség arra, hogy az előember külön és jelezze, hogy milyen típusú az alany, vagyis hogy mi az oka van annak, ami történik? Válasz: a korai előember első beszédszavai csak az "igeszerűek" voltak. Arról szóltak, hogy mi is történik. Később azonban a beszélő már azt is jelezni akarta, hogy ki / mi okozza a történést? Akkor az igeszerű elé egy másik gyököt is tett, olyat, aminek a képies értelme vagy élőlényre (állat, növény) vagy élettelenre (mondjuk égiháború, vulkán) utal. Az ősi előragozás korában az tehát az előember még nem konkrét fogalmakkal fejezte ki a mondanivalóját, hanem egy általános mi történik? szó elé tett egy olyan másikat, ami arra utalt, hogy miféle az, ami miatt ez történik. A héber előragok Itt kerül tárgyalásra az összes héber prefixum. Megvizsgáljuk, hogy mi lehetett az az ősi kép, amit még mielőtt az előember levándorolt velük Afrikába felidéztek. Azt is feltüntetjük, hogy manapság mit jelentenek (kb. ugyanazt:-). Általános előrag az, ami bármely szóhoz kapcsolódhat. Általános előragok a héberben: vx-, bx-, kx-, lx-, sx-. Eredetileg a tx- (dx-) is előrag volt, de ma már nem használják. Ez utóbbiak múltját az bizonyítja, hogy ma is gyakran elkülöníthetők a velük egybeolvadt a szavaktól. Az általános előragok használata az összes utóragozást megelőzte az emberi nyelvekben. A héber igei előragok: nx-, hx-, hit- mx-. Ezek manapság igemódokat jelölnek. Az nx- a szenvedő (plusz egyes visszaható) igék és a belőlük képzett névszók prefixuma. Léteznek ugyan valódi n -nel kezdődő igék is, de nagyon kevés. Az mx- a jelenidejű folyamatos, nyomatékos és műveltető igék s belőlük képzett névszók előragja. Az igei előragok múlt idejű változata egységesen hx-. S végül a visszaható igék mit- / hit- előrag-párosa a fentiekhez hasonlóan működik de visszaható igékkel e a könyvben nem foglalkozunk. 687
A héber vx- és bx- előrag v'-, u- = és, majd /régen a múltidő képzője is volt/ V és b'-, ba-, be bi- B be-, -ba, be-, -ban, -ben, -val, -vel kettős-, váltakozó /idegen szavakban, pl.: bicikli/ A BX gyök jelentései mabá = arc-, érzelem kifejezés ájin BX ájin mabá=arc-, érzelem kifejezés bá! /bámul/ búú /bőg/ bú/s/ habá = ami jön, a jövő bia = bejövetel, nemi érintkezés BX /arám/ bé = ház, család bi- = váltakozó, bennem, kérlek! bá = be-, benne /nn/, vele, érkezik, jön, következik bó = jön, benne, gyere! be, bele, benn, bent bő A héber mx- igei előrag mé-, mi- = -ból, -tól, -nál /ahhoz képest/ meg- /befejezi, amit csinál/ Az MX gyök jelentései me'i = bél /vizes, mély/ MX mea = száz, 100 év MX mé-, máim=víze, vizek M ma = mi? ami meví=vivő, visz mi = ki? aki muve = áhított ma /most/ vesz, visz mi? mi /mink/ múú /bőg/ mű A héber lx- előrag l'-, la-, lá-, le-, lé- = -hoz, -hez, -höz, -nak, -nek, -ig, -ni, -ra, -re le-, el- L 688
Az LX gyök jelentései la = őneki /nn/ lo = önmaga li = nekem lo = neki, magának L la = nem /arám/ alef lo = nem, ne alef lu = ha, bárcsak ál /nem igazi/ öl, le! /vele/ le- laá = dadog lóa = garat LX lóa = kráter l-l-l... lé, le lő /láva/ A héber kx- előrag k'-, ka-, ke-, ki = olyan, mint, kb., -kor, -ként /viszonyító rag/ ach = de, csak, bizony ki- /pl: kidolgoz/ A KX és K/ChX gyök jelentései akó = zerge éch = hogyan? k' = mert, hogy, ha, hanem, amikor ukáv = köbözött ak/ad/ ág ék, eke kő /biztos, hogy/ ük /3. nemzedék/ akó = Akkó /kertváros/ iká = van /arám/ ko = úgy, most, itt hé akó /űrmérték/ ki? aki ok, ők k-aá = lehangol áh! /vesztés/ ki = hány, ke = hányás alef ki /kifelé/ Az NX gyök jelentései A héber nx-, mint előrag, önmagában nincs értelmezve. ná=vándorol, mozog, rezdül ájin NX nóa=mozdulat, moccanás ájin NX ni'á = mozgatás, billenés ájin nu! = kezdjed! menj már! na! /mi lesz?/ /new=új/ ni! /nini/ nő/l/, nő /nőstény/ naá, náe =szépen, illően alef NX níá = takony ájin NX nana! /lassan!/ ná = kérem! na! /kérem!/ nedv A mozgás észlelésekor való halk, figyelem felkeltő hümmögés genetikusan beírt őshang ez az n-nek és későbbi hangváltozatának, az m-nek az eredete. 689
A héber és magyar HX gyökök jelentései A héber hx- előragok is a táblázatban vannak. ha- he- = a, az hx- = -e? vajon? hé = Isten H a, az ez, he? /kérdez/ hi = ő /nn/ hu = ő /hn/ ha = ez, az, de, akkor, hiszen ihá = egyesít, összefog H ha hó, hő /elborít/ A héber ha-, he- = a, az. A magyar határozott névelő h vesztéssel keletkezett. A a héber visszaható igék múlt idejű előragja hit-. Két részből áll: a múlt időre utaló h + te. A hit- előrag értelme: önmagadon, önmagaddal. Magyar igekötők Azokat az igekötőket soroljuk fel, amelyekhez hasonló értelmű héber előrag van. A E I O Ö U Ü ba-, abba- be-, bele-, vele- bi-, B/V oda- fel-, felé- föl-, fölé- F ki- hozzá- al-, alá- el-, elé-, elő-, le- L meg- rá-, arra- erre- R át- tele- itt- ott- túl- T D H K M 690
M XM gyök, héber A gyök elvont értelme: ami a túlélést biztosítja. A héber XM gyök: ám = nép, tömeg, im = -val, egyidőben. Az XMX: ima = anya. Az XM gyök: ám = nép, amá = alkar, hímtag, öl (e), szolga(nő), em = anya, anyaméh, alap, im = ha, vagy, om = nemzet. XM, héber táblázat a az e ez i itt, most o ott, folyton u befejezett ám = nép, néptömeg ájin XM im = -val, -vel, egyidejűleg, beálltával ájin ám = nép alef ima = anya, mama /arám/ 2 alef im = ha, vagy alef em, imot, imahot = anya, anyaméh, alap alef alef om, umim=nemzet, csavaranya XMX XM umá = nemzet hé amá = rab-, szolganő, alkar, rőf, öl, középső ujj, hímtag alef-hé ima = nyomdai matrica alef-hé MX gyök, héber A héber m'i = bél (ami vizes) a magyar "mély" fogalom őse. A héber MX gyök: maá = aprópénz, m'i = bél. MX gyök: ma = mi? ami, mi = ki? aki, mé = víz (e), mea = száz (sok, mint a víz). MX, héber táblázat maá=/ókori/ aprópénz /belőle/ ájin m'í=bél ájin-jud MX mea = száz, évszázad alef-hé MX jud mé... = a víze.. m'-, mi- = -tól -ból, ahhoz képest M ma = mi? mit? mennyi? némi hé mi = ki? aki mai = mi? mit? /arám/ alef-jud M' ma ze = mi ez? hé mi ze=ki ez? hé 691
MX és XM gyök, magyar Az MX gyök: ma, mai, mi, mi? mű. A magyar MX gyökszavakban már nem lelhető fel az ősi értelem: víz, mély. Az XM gyök: ama, ami, ám, eme, Emő, emu, íme, óma (ősanya). A magyar XM gyökszavak még őrzik az ősi anya értelmet. MX és XM gyök, összehasonlító táblázat m'-, mi- = -tól, -ból, mea = 100 ánu = mi ma, mai = mi? mit? ma, mai /most/ meg-, /mega-/ mi /mink/ mű ma = mi? ami mi? ami im = ha, vagy em = anya hine = íme em = anya, alap ám Emő /emlet/ emu íme óma /ősanya/ hahu = az a... ama b'ma? mibe/n/, mivel? b'ma-se amibe/n/, amivel l'ma? mihez, mivé, mire? l'ma-se- zehu = ez a... eme amihez, amivé, amire matáj? / matáj-se- milyen tájban? mikor? / amikor Összetett kérdőszavak m -mel b'mi? kibe/n/, kivel? b'mi-se- akibe/n/, akivel l'mi? kihez, kivé, kire? l'mi-se- akihez, akivé, akire mima? / mimi? mitől, miből? / kitől, akitől umá = nemzet 692
Az M gyökcsoportra vonatkozó általános megjegyzések: A héber M gyökcsoportra az jellemző, hogy a származékaik többsége újkori szó. Az m-mel kezdődő héber szavak legnagyobb része nem az M gyökcsoport, tagja, hanem csak m előragot hordozó egyéb gyökök származéka. Elkülönítésük azonban nem konzekvens, mert még a rövid szavaknál sem mindig egyértelmű, hogy eredeti, M csoportbeli gyökszármazékről van-e szó, vagy mégsem. Mivel e könyvnek nem célja (további nagy munkát jelentene) pontosan elkülöníteni az M származékokat, ezért az összes jelentés áttekintése végett általában kigyűjtöttük az m-mel kezdődő szavakat is. A táblázatokban kékkel jelzett mássalhangzó csoportok (pl.: JCV) a szó eredeti, az m előrag leválasztása utáni gyökszármazékra utalnak. Valódi MB/V szavak egyik nyelvben sincsenek Ez újabb bizonyíték arra, hogy a magyarnak és a hébernek még a viszonylag késői b hang megjelenésekor is közös volt nyelve. Másrészt nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen az m és b nemcsak a mai héberben előragok, hanem már a kárpátnyevben is azok voltak. Mégis létezik egyetlen, a kárpátnyelvi v hanggal képzett héber MV származék: mavet = halál. S a magyarban? A mivé? és a művi csak ragozott szavak. A héber MB/V gyök bővülése mv mb/vx mvcc mb/vg mb/vj mb/vk mbch mb/vl mb/vr mb/vs mb/vsz mvt mbt M előrag + B/V vagy V, héber táblázat MXV ivá=vágyik rá/ alef-vav /művi/ m'uve = kívánt, áhított XV ájin méív = felhőbe borít, borússá tesz /áv=felhő/ ájin muáv = felhős m'ave / maave = sűrít / sűrűje, mélye ájin-he /ave=sűrű/ m'ube = sűrű, sűrített mabá = arc-, szem-, érzelem kifejezés ájin /bámul - bá=jön/ mabúa = forrás, kútfő ájin /búa=buborék - mi-ből?/ mav'e = tilosban legeltető ájin-he /mibe-visz/ MB/VX mavó = bejárat, bevezetés /könyv is/ /ami-be/ B/VX mová = bejárat alef /hová?/ 693
jud-alef meví /bá/ = vivő /bo, bá=jön, jött/ alef muvá /bó/=behozott, importált alef /bibliai nép/ moaví = moabita muvaá = idézet MB/VC m'vacéa=kivitelező, kivitelez ájin mivcá = művelet /pl. had/ ájin B/VCX m'abec = cinkez alef /avac=cink/ XBC alef m'ubác = cinkezett MVCC /boc=sár/ m'vucác = besározott m'vacel=kicsírázik, hagymával ízesít /bacál=hagyma/ B/VCL m'vucál=hagymás, - alakú m'vacer = erődítést csinál /bicur=erődítés/ B/VCR m'vucár = megerősített /bástya/ mavcerá = vincellér olló he mivcár = erőd, vár MVCR A mivcár kapcsolatban kell legyen a magyar Vác helység és erődítmény névvel. MB/VD ma'avid = munkaadó /oved=dolgozik/ XB/VD ájin m'ubád = ki-, fel-, átdolgozott mavded = szigetelő, elkülönít B/VDD m'voded, -vudád=elkülönít, -ett, elszigetel, -t m'vadéah = mulattató, tréfás B/VDH m'vudáh = vidám, tréfálkozó mivdak = vizsgálat mivdok = dokk /hajójavító/ B/VDK B/VDL mivdál = különbség, különbözet muvdál = elkülönített, félreállított m'vader = szórakoztat B/VDR m'vudár = derűs, jókedvű, szétzilált MBF, MVG MB/VGR /bogár: boger=felnőtt/ m'vugár = felnőtt, nagykorú MVH, MVH mavhik = fénylő, -lik, ragyog B/VHK muvhak = kiváló, jellegzetes, el-, ismert mavhíl = ijesztő, megijeszt B/VHL m'vohál = ijedt, elhamarkodott, kapkodó m'vahém = elállatiasít B/VHM m'vohám=elállatiasodott, baromi mavhená = kémcső mivhán = próba, vizsga, -anyag B/VHN B/VHR mivhár = választék, a java, szemelvények mavhes = keverőkanál B/VHS mavó/j/ = sikátor /bo=jön/ MVJ MVJ 694
m'vajec = tojással habar /béca=tojás/ B/VJC m'vujác = tojásos /étel/ tojásdad m'vajel = felbélyegez /bul=bélyeg/ B/VJL m'vujál = felbélyegzett m'vajem, m'vujám=színdarabot rendez, megrendezett /bijem=sz. rendez/ B/VJM bajár=kútásó/ B/VJR /vájt/ m'vujár = gödrös /terület/ m'vajes = megszégyenít B/VJS /bújós/ m'vujás = megszégyenített, -szégyenült m'vajet=megszelídít, szoktat tav B/VJT m'vuját = szelídített, házhoz szoktatott MB/V-K/Ch mavoch /boch/=útvesztő /boche=sír/ MBCh m'vuchá = zavar, zavarodottság maavák = küzdelem alef-kuf MXB/VK XB/VK m'ubak = poros, beporzott, behintett m'avek=porhintő készülék alef-kuf B/VK kuf-he m'vuká = kietlenség, sivárság m'vakéa = hasít, repeszt kuf-ájin mivká = rés, repedés, katonai áttörés B/VKX mavkirá = először szülő /nő, nőstény/ kaf B/V-K/ChR m'vaker = kritikus, bírál, látogató, látogat, ellenőr, ellenőriz kuf B/VKR m'vakes = kérelmező, kér kuf B/VKS m'vukás = kívánt, keresett kuf MV/BL mabul = özönvíz, szóáradat mi-blí = nélkül /balá=lenyelte/ MB/VL /meví=viszi: elválás/ JVL movíl, muvál /javál/ = szállít, -ott, vezet, elvezetett mavlí'a=elnyel /szót/ ájin B/VLX ájin-hé muvlaá = beékelt terület /másik államba/ m'valbel = összezavar B/VLBL m'vulbál = zavaros, zavarodott mavlíg = tűrtőzteti magát B/VLG /bolek=rombol/ MB/VLK kuf m'vulák = sivár, kietlen m'valem = megfékez, megbénít B/VLM muvlám = megfékezett, megbénított mavlet = sajtológép tet mivlat = kiszögelés /bolet=feltűnő/ B/VLT MV/BN m'aben = kővé változtat /even=kő/ XVN alef m'ubán = kövület, kővé dermedt B/V'N mevín = hozzáértő, ért, megért muván /bin/ = érthető, értelme mi-bén = közül kaf ka-muván = magától értetődő B/VN /mevin=érti, bone=építi/ mivne = forma, felépítés, építmény /vinni, venni/ he 695
MB/VR BuR muvár /bor/ = ugaron hagyott mavrí = üdülő, lábadozik alef mivraá = üdülőhely /bari=egészséges/ MB/VRX m'vaer=meggyújt, kitakarít, kiirt ájin B/VXR /boer =égő/ m'vaer = megmagyaráz alef B/VXR m'voár = megmagyarázott alef ma'avár = átjáró, -menet, -kelés, hágó ájin /avár=átment/ XB/VR ma'abará=átmeneti tábor, átkelőhely, gázló /ubár=magzat/ ájin-tav m'uberet = állapotos maabóret = komp ájin ájin mo'ovár = átvitt, -helyezett, átruházott m'varec = megtetéz /bérác=ráadás/ B/VRC m'vorác = megtetézett mavríg, muvrág = becsavar, -t /csavar/, összetartott /csavarral/ B/VRG /bóreg=csavar/ mavríah = csempész, -ik jud mivráh = menedék, menekülő B/VRH m'varech = áld, megáld, fel-, köszönt B/VRCh m'vorách = meg-, áldott /barach=letérdelt, áldotta/ muvrach = letérdeltetett, dugványozott mavrík = ragyogó, fénylik kuf mivrak, -á=távirat, -hivatal /barak=csillogás/ MB/VR m'varer = tisztáz, kiválogat B/VRR m'vorár = kiválogatott, tisztázott m'vares=ki-, kefél /borer=kiválogat/ mivreset=kefe m'vorás = kikefélt B/VRS mi-b'résít=elejétől, elölről alef-tav m'varez = csappal ellát B/VRZ /berez=csap/ m'voráz=csappal ellátott, csavarmenetes m'varzel = megvasal /kereket/ /barzel=vas/ m'vurzál = megvasalt /pl. kerék/ MV/BS mav'ís = büdös, megbüdösít alef mevís=szégyenletes /busá=szégyen/ B/VS m'abes = penészedést okoz ájin /oves=penész/ m'ubás = penészes ájin XB/VS m'vasel, -et = szakács, -nő, főz mivsál, bisul = főzés B/VSL m'vusál = főtt MB/VSM m'vusím = szeméremtest, nemiszervek MVSz BoSz /meg...aszott/ szamech muvasz /bosz/ = eltiport, legyőzött maavusz=magtár, hízlaló, -vályú alef-szam MB/VSz szamech m'vuszá = vereség, bukás m'vaszem=illatosít, mámorít szam B/VSzM m'vuszám = illatosított, 'becsípett' m'vaszem = illatosít szin B/VSzM szin m'vuszám = illatosított 696
m'vaszer = hírt hoz /jó hírt/ szin /biszer=jó hírt hozott/ B/VSzR m'vaszesz = megalapozott, alapos 2 szam B/VSzSz m'vuszász = megalapozott, alapos MB/VT mavet = halál vav-tav MVT VT /ivet=eltorzít/ m'uvat = elferdített, hiba, bűn mabát = tekintet, pillantás tet MBT /biet = megrémítette/ m'vate = kiejt /szót/ /bite=kiejt szót/ mivtá = kiejtés, kifejezés tet-alef B/VT ma'abáta = zálogház ájin-tet B/VXT /avot=zálog/ B/VTH /boteh=bízik/ mivtáh = biztonság tet m'vutáh, muvtáh = bebiztosított mavtéah = /villany/ biztosíték, bebiztosít tet tet muvtahní=biztos vagyok benne m'vatek=leszúr, felkoncol tav-kuf B/VTK tav m'vuták=széthasított, leszúrt, felkoncolt m'vatel = érvénytelenít, megszüntet, semmibe vesz B/VTL tet muvtál = munkanélküli m'vaten = kibélel /ruhát/ tet B/VTN m'vután = kibélelt tet m'vater = feldarabol, darabokra vág tav B/VTR m'vutár=feldarabolt, szaggatott MVZ m'vaze = megszégyenít, lenéz BZ /buz=megvetés/ m'vazbez = elpazarol, elprédál B/VZ-B/VZ m'vuzbáz = elpazarolt, elprédált MC gyök, héber Az m előrag nélküli XC gyökszavak: ec = fa, ecá = tanács, coá = bélsár. MCXX /XCX gyök/: m'uce = fás. Az MCX gyök: macía = ajánl, macá = ágynemű, alapzat, micá = kettéoszt, középre tesz, moacá = tanács (testület). Közös értelem: elhelyez. Az m előrag nélküli XC gyökszó: cé = menj ki! Az MCX gyök: macá = talál, moci = kihúz, kiad, mocá = kijárat, származás, mocaá = illemhely. Az MC gyök: macá = pászka, viszály, míc = lé, nedv, moc = pelyva, moce = kiprésel, kiszív, kisajtol, mucá = bütyök. Közös értelem: kiszívás. A héber MC gyök bővülése mcxx mcx mcx mc mcbx mcb mcc mcdx mcd mcp/f mc-h mc-h mcj mcl mcmc mcn mxcr mcr mcxt mct 697
MC, héber táblázat XCX ájin m'uce = fás /pl. retek/ macá = kipréselte, kiszívta, kisajtolta, pászka, viszály hé MC /matosz=repül/ míc = lé, nedv moc = pelyva /motoszkál/ micá, mucá = kiprésel, -t kimerít, -ett /témát/ bütyök /növényen/ macá = meg-, fel-, találta alef MCX jud-alef moci = kihoz, -húz, -visz, -ad m'cíá = talált tárgy, megtalálás, 'jó vásár' alef-hé mocá=kijárat, kiút, származás alef alef mocaá / mucá = illemhely / kivitt, kiadott macá = ágynemű, -terítő, alapzat, politikai program ájin MCX macía = ajánl, javasol, ágyaz ájin moacá = tanács, testület ájin ájin mucá = megvetett /ágy/ ajánlott, javasolt micá = kettéoszt, középre tesz, középarányos ájin ájin m'cuá = középarány, kompromisszum MCXX m'cíá = középső /arám/ ájin-alef M-CB/V CV /cáv=parancs/ m'cuve = köteles, vallásilag kötelezett macbóa = ecset ájin /céva=festék/ micbaá = kelmefestő, műhely ájin CV/BX macbía = szavaz, rámutat, szólásra jelentkezik ájin MCBX macáv = helyzet, állapot JCV mucáv /jacáv/ = felállított, /földre/ állított macavá / macevá = helyőrség, állomány / sírkő m'cuvá = 3 lábú állvány macbí = hadvezér, vezérel /katona/ alef /cavá=hadsereg/ CBX macber = akkumulátor MCBR micbatím=csipesz, harapófogó tet CBT maacevá=bánat, szomorúság ájin /ecev=bánat/ XCV m'ucáv=alakított, megformált ájin MCC macác=szívta, szopta, szopogatott m'cícá=szívás, szopás, szippantás MCC macuc=kifacsart mecec = cucli m'cocá = szívószerv /pl. pióca/ mécíc = rápillant, kukucskál, kikandikál m'caacéa = kicifráz, kicicomáz 2 ájin CXCX 2 ájin m'cu'cá = cifra, cifrázott 698
MCD ma'acád = vonókés ájin MXCD mic'ád = lépés, dísz-, menet /coed=lép/ CXD mac'íd = léptet, előrevisz, előremozdít ájin MCDX mic'dá = tisztelgés /kat/ ájin macod = razzia, hajtóvadászat /cud=vadászik/ CD m'codá = háló, csapda MCD mécad = mellékvágány, biztosíték m'cudá = erőd, vár m'caded = pártol, félrefordít m'coded = megnyerő /modor/ MCP/F m'caef = elfátyoloz /caif=fátyol/ CXF ájin m'coáf = fátyolozott m'cape = figyel, néz, várva vár /cofe=előrelát/ CP/F m'cupe=bevont, várvavárt, remélt macof = bója, úszó golyó micpe=őrtorony mucáf /cuf/ = elárasztott m'cafcef=fütyül CFCF CFF m'cupaf = sűrű, szoros, összezsúfolt macpín / macpen = elrejt, észak felé megy / iránytű /cafón=észak/ CPN macpun = rejtek, lelkiismeret MCP/F m'cofít = látcső m'cufít=fúvóka MCG macíg /jacág/ = felmutat, kiállít JCG mucág = bemutatott, tárgyi bizonyíték MCH mécah=homlok michá = sapkaellenző MCH machík=nevetséges, megnevettet CHK CHCH m'cuhcah = fényesített, tisztított michalá = nyerítés, ujjongás hé CHL CHV mucháv=elsárgult, sárg. festett hé machír = kijelent, nyilatkozik hé michár = délkör /coher=kivilágosodik/ MCH MCJ macuj = létezik, található, gyakori m'cijá = kisajtolás, kipréselés MCJ m'cajec = csicsereg CJC m'cujác = bojtos, búbos, imarojtos m'cajed = ellát, felszerel CJD m'cuján = kitűnő, megjelölt m'cajet = szótfogad tav CJT CJR m'cujár=rajzolt, festett, díszített /könyv/ MCK macok = nyomor, szorultság CK kuf m'cuká = nyomor, szorultság mécík = szorongat, zaklat, kínzó kuf m'cukím = 'nagy szellemek' 699
macuk = oszlop, felállított kuf micuk = megfagyasztás, megszilárdítás kuf JCK macík = önt /öntvényt/ mucak, -ut /jacák/ = öntött /fém/, szilárd, -ság MCL CLX ájin m'culá = mélység, mélyvíz, halastó ájin m'culá = oldalakkal határolt /mértani ábra/ macíl /nacál/ = mentő, megment NCL mucál = meg-, kimentett m'calcel / m'calc'lím = cseng, csenget / aprópénz CLCL maclíf=ver, ostoroz, csapkod CLF CLV mucláv = keresztbe tett, keresztezett /állat/ maclíah = sikerül, szerencsés miclah = átúszás, átkelés /vízen/ CLH m'calek = sebhelyet hagy /arcon/ CLK m'culák = sebhelyes, forradásos mécál /calál/ = árnyékos, beárnyékol CLL m'calem = fényképez /árnyékot csinál/ CLM m'culám = lefényképezett m'ciltáím = cintányér MCL MCM macmí = szomjaztat alef CM maacamá = nagyhatalom, birodalom ájin XCM MCMC micmec = cuppant, hunyorít, hunyorgat m'camcem = csökkent, szűkít CMCM m'cumcám = szűkös, szűkkörű, csökkentett macmed = kuplung CMD m'cumád = felcsatolt, hozzákapcsolt, hozzászorított m'camek = kiszárít, aszal, összezsugorít kuf CMK m'cumák=aszalt, aszott, zsugorított m'camet = pácol, konzervál, összegyűjt, hozzácsatol, megkínoz CMT MCN macnía = elrejt ájin CNX ájin mucná = el-, rejtett macnéah = ejtőernyő micnefet = fez, kalap, turbán MCN m'canen = ki-, lehűt CNN m'cunán = meg-, kihűlt, lehűtött, megfázott mecenát = művészet pártoló MCNT MCR CR mécar = /hegy, tenger/ szoros, szorultság m'curá = erőd, vár MCR mecer = határ mucár = gyártmány, készítmény 700
micrí, micráím = egyiptomi, Egyiptom CRN micrán = szomszéd birtokos, közös határú /birtokos/ macref = olvasztótégely CRF m'coraf = megtisztított /salak/, mellékelt, csatolt macrích = igényel, kényszerít micrách = közszükségleti cikk CRCh CRR mécér /carár/ = keskenyít, szűkebbre szab, elnyom, sanyargat, sajnálkozik CRX ájin m'corá = leprás, tisztátalan /erkölcsű/ maacár = akadály, letartóztatás, őrizetbe vétel ájin XCR maaceret = olajprés ájin MXCR m'ucár = visszafojtott /sírás/, kipréselt /olajbogyó/ mac'ír = meg-, fiatalít, megfiatalodik, csökkent, kisebbít jud-ájin C'XR m'caer = elszomorító, fájdalmas mic'ár = csekély, -ség, apró ájin CXR MCT macut = viszály, civakodás tav MCT macít = ön-, gyújtó, meggyújt tav JCT mucát /jacát/ = meggyújtott CXT /cét=kimenetel/ m'ciuti = létező, valóságos, gyakorlati, reális alef MCXT /caad=távgyaloglás/ m'cí'ut = közbenjárás, közvetítés ájin m'catet = idéz 2 tet CTT 2 tet m'cutát = idézett /szöveg/ Mic (mitosz) = lé, moc (motosz) = pelyva, matosz (tosz, taszít) = repülőgép. MC/Cs gyök, magyar A magyar gyök elvont értelme: mocorog, szorongatott helyzetben van. Egy magyar MCs gyökszó van: mécs. Az MC/Cs gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök a héberrel közösen csak n, r, t hangot vesz fel. mc mc mcs mcb mcc mcscs mcf mc-h mcj mck mcsk mcl mcmc mcn mcsn mcr mcr mcsr mc-s mct mcst MC/Cs, összehasonlító táblázat macit = meggyújt, öngyújtó mécs 701
macut = civakodás meccs mucák = szilárd m'tastes = elken mackó Mecsek /metesek: lankák/ mocsok matis=gyengít, m'cík=szorongat macska /matiska/ mécár=szorultság mucát=meggyújtott mocec=szopik, matszísz=erjeszt moccan /motosz-teszán/ mucaá=vécé, coá=bélsár matís=gyengít, kiszakít mócsing macerál mécses mocsár maacár=akadály, m'tastes=elken macá=kipréselt miszgád=mecset matszísz = pezsget macesz /pászka/ mecset mocorog /motszorog/ Az ősi kép: párologtat, lendül. MD gyök, héber Megjegyzés: a tudás (jad=kéz, jodéa=tud, todaá=tudat) ős-fogalma hajítás volt. Az MXD /XD/ gyök: m'ade = párologtat, m'od = nagyon. A héber MD gyök: mad = ruha, mídé = -től, midá = méret, tulajdonság, mudá = kitaszított. Az MD /JD/ gyök: mode = bevall, megköszön. Az MDX gyök: madúa = miért? modá = ismerős, barát, madá = tudomány, mudá = tudatos. Az MDX /JDX/ gyök: modía = tudósít, hírnök. Az MXD /XD/ gyök: maád = elcsúszik, botlás, méíd = tanúskodik. moed = határidő, ünnep, muád = figyelmeztetett, megrögzött, arra szánt. A héber MD gyök bővülése mxd mxd md mdb mdd mdp/f mdh mdj mdch mdl mxdm mdm mxdn mdnx mdn mdr mds MD, héber táblázat mád = ruha, méret MD midá = mérték, méret, tulajdonság hé mídé = -tól, -től jud mudá /hé/, mudah = kitaszított, kikergetett, /állásából/ elmozdított JD hé mode /jadá/ = bevall, megköszön 702
JDX ájin modía /jadá/ = tudósít, -ó, hírnök, értesít XD méíd = tanúskodik, tanúvallomást tesz ájin /éd=tanu/ XD /ud=figyelmeztet/ ájin muád = figyelmeztetett, irányított, megrögzött, szánt m'ade = párologtat alef XD /idu=párolgás/ m'od = nagyon alef MXD maade = gőzben főtt, párolt /étel/ alef-hé XD m'ude = párolt maád=el-, megcsúszik, botlás, elcsúszás ájin MXD moed = határidő, időpont, ünnep madúa = miért? /ok/ ájin JDX modá = barát, ismerős ájin madá, -i = tudomány, -os ájin /jédá=tudás/ ájin mudá = tudatos MDB/V madve = betegség, fájdalom /befogott medve: vád/ DV /dov=medve/ madbeká=cimke midabek = tapadó, ragályos DBK m'dubak = hozzáragasztott m'davlel=ritkít DVL m'duvlál = bozontos, gyér, ritkított m'daber = beszél, 1. szem. /nyelvt/ DBR m'dubár = megbeszélt, szóbanforgó MDB midbár = beszéd, puszta, sivatag DBR DBS m'dubás = púpos /teve/ Madve = fájdalom, betegség a fogságban tartott medve sorsa. A "midbár", a sivatag is beszéd is? Üres, mint a puszta beszéd. MDD meded = mérés mided, midud = mér, méreget, mérés MDD madád / madud = meg-, mérte / ki-, megmért moded = földmérő, mérőeszköz, mér /terület, szövet/ próbál /ruhát/ m'didá = mérés, mértékvétel, ruhapróba XDD ájin m'oded, m'udád = bátorít, -ott, bíztató, -tt MDP/F madáf = polc /daf=lap/ MDP/F madpisz = nyomtat, nyomdász szamech DPSz /daf=lap/ szamech mudpász = nyomtatott m'duplám = diplomás, okleveles 703
MDG mad'íg = aggasztó alef DXG alef mud'ag=aggódó, gonddal telt midge = haltenyésztés DG madgím = illusztrál midgám = minta, modell DGM madgerá = keltetőgép DGR mudgár = keltetett /tojás/ madgís = kihangsúlyoz DGS mudgás = kihangsúlyozott MDH DH midhe = akadály, hiba /erkölcsi/ bukás, ellenvetés, félrevezetés madúah = félrevezetés, kísértés, rossz útra csábítás /düh, taszítás/ médiah /duh/ = leöblít, elmosogat madíah /nadah/ = bűnre csábít, félrevezet, kiűz, elmozdít /állásból/ NDH madhef / madhefá = hajó-, légcsavar /propeller / erkölcsi/ bukás MDH MDJ midáj = valahányszor jud DJ midáj = /több, kevesebb/...mint elegendő /dáj=elég!/ l'madáj=eléggé, kellő mennyiség midján = civakodás, bibliai nép MDJ JDX jud-ájin modí'a = tudósít, hírnök, értesít m'dajek = pontos, -an teszi kuf DJK kuf m'dujak = pontos MDK madoch=mozsártörő, puskavessző MDCh m'dochá = mozsár /doch=tör, zúz/ m'dake = el-, nyom, lever /kedélyt/ kaf-alef DK m'duká = levert /hangulat/ elnyomott m'dachdech = lesújt, lever DChDCh m'duchdach = lesújtott, megtört m'dakdek=pontosan végzi, nyelvtan író DKDK 2 kuf m'dukdák = hajszálpontos m'daklem=el- szaval, deklamál kuf DKL m'duklám = deklamált, elszavalt madkérá = szúrás kuf DKR kuf m'dukár = agyon-, leszúrt MDL madle = emelődaru, karóra futtat MDL mudle = karóra futtatott medál=medália midláh = zavarosság DLH medel /dalál/ = ritkít /ültetvényt/ DLL 704
m'duldál = ritkás, elszegényedett, -gyengített, szárnyaszegett, csökevényes madlík = meg-, fel-, gyújt DLK mudlak = meg-, begyújtott MDM ma'dim = Mars alef MXDM /dam/vér/ alef m'odám = pirosra festett, pirosított m'dame = képzelődik DM m'dume = képzelt, látszólagos madím = egyenruha MDM DMX ájin m'dumá = könnyes m'damdem=hallucinál, dereng, pislákol DMDM m'dumdám = ködös /agy/, kábult madmená = szemét-, trágyadomb DMN MDN maadán = gyönyör, csemege ájin XDN ájin m'udán = kifinomult, nemes madaán = tudós ájin MDXN MXDN moadon = klub, -helység, otthon madon, m'danim = civakodás, veszekedés /dan=tárgyal, dönt/ DN MDN /dan=törvény, jog/ m'diná = ország, állam, vidék /provincia/ m'diní, -ut = politikai, politika MDNX m'dinai / -ut=politikus, államférfi / diplomácia alef m'daneg, m'dunág = beviaszol, viasszal bevont DNG m'dunág = viaszos MDR maader = kapa ájin XDR /kiszáradt patak/ meder = száraz agyag MDR mudár=eltiltott /fogadalom miatt/ mador = rovat, alosztály, lakrész DR /durranó/ m'durá = tábortűz m'darben = serkent, ösztökél DRB m'durbán = serkentett, ösztökélt madrégá = lépcső, fejlődési fok DRG m'dorág = lépcsőzetes DRCh midrach / midrachá=lábnyom, taposás / járda mudrach = irányított, oktatott MRDN midrón, -i = lejtő, lejtős /deren=kukac/ DRS midrás / midrasá = elmélet, bibl. fejtegetések gyűjteménye / főiskola DRSz midrász / -á = lábnyom, cipőbetét / lábtörlő szamech Tóra: Mózes 5 könyve a Bibliában. mid'orá/j/ta = Tóra-törvény /arám/ alef-tav MDS DSX midsaá = gyep, pázsit alef /dese=fű/ 705
MDS mdísá=cséplőgép alef m'dusá=gyepes, füves, -ített m'dasen = zsírossá tesz DSN m'dusán = zsíros, kövér /dús/ MD gyök, magyar A magyar MD gyök: mód. Az ősi kép: párologtat, lendül (mint a madár). Az MD gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök nem vesz fel b, c, p/f, g, h, j, k, l, m hangot. md md mdb mdv mdd mdd mdp/f mdh mdj mdch mdl mdm mdn mdn mdr mdr mds mds mdsz mdz m'durbán=serkentett madár MD, összehasonlító táblázat madve=fájdalom, dov=medve medve meded=megmérettetés meddő medál = medália medália m'diná = vidék medence /alföld/ meder=száraz agyag meder /időszakos folyó/ muád=irányított mód madle=felfuttat modell midá=mérték, midrachá=járda modor mid'orájta=vallási törvény moderál m'dusán=zsíros módos mador=lakrész adár = kb. április hó modaá=közlemény Madrid Medárd /esős/ módosít mad = méret meded = mérés muád=irányított madzag meduza /mad-úszó: araszol/ módszer A madár szó, amely a meder-re emlékeztet, valószínűleg déli eredetű. A sivatagos helyeken csak a folyómedreknél vannak fák és élnek madarak. Sz'madár = érő (gyorsuló) gyümölcs s a m'darben = serkent. Következtetés: amikor a madár szó bekerült a héberbe, lendülő lehetett a jelentése. 706
MP/F gyök, héber A gyök eredete az ősi pe = száj a ragadozó viselkedés-sel kapcsolatos. Bár az m nem a legősibb hangok egyike (elődje az n volt: mozog, megnő jelentéssel), az m is ősi előrag: a felemelkedő (a mag-magas, a víz). Egy újkori héber MP gyökszó van: mapá = terítő, térkép (ráterített). Az MP/F gyök bővülése mp mfcx mp/fc mfgx mpj mp/fkx mp/fk mxpl mp/fl mfl mpn mfrx mp/fr mp/fs mp/fszx mapá = asztal-, terítő, térkép he MP/F, héber táblázat maof = szárnyalás, repülés, lendület, széles látókör ájin /uf=repül/ XF maáfe, maáfía = sült tészta, sütőde alef /ofe=süt/ XF MP/FC mafcéa, mafcéah = diótörő ájin /pocéa=felhasít/ MFCX mapac = csákány, feszítővas, rombolás, ágyelő /poce = kinyit/ MP/FC MP mefic = terjeszt /puc = terjeszt/ PC m'face = kárpótol, kártalanít /picuj=kárpótlás/ PCJ m'facéah, m'fucah = feltör, -te /diót/, szétzúz, -ta PCH m'facel = szétforgácsol, felapróz PCL m'fucál = szétforgácsolt, felaprózott mafcic = bombáz, bombavető jud PCC mufcac = bombázott mafcír=unszol, kérlel jud /'reszel'/ PCR m'fucac = felrobbantott MP/FD mifde = váltság he /pode=kiváltja/ P/FD m'fahed = fél vmitől /pohed=fél/ P/FHD mufhad = ijedt, megijesztett m'fader = púderoz /pudrá=fínom por/ P/FDR m'fudár = púderozva van MP/F-P m'faápéa = buborékol, fel-, átszívódik, áttör 2 ájin /piapá=buborékol/ P/FXPX 707
MP/FG MFGX /péga=viszontagság/ mifgá = akadály, zavaró tényező ájin PGX mafgí'a = kérlel, unszol ájin-jud P/FGX /pogéa=kérlelte/ m'fagel=élvezhetetlenné tesz, elront, megutál P/FGL m'fugál = élvezhetetlenné vált mifgán = díszbemutató /kat/ P/FGN m'fager = visszamaradott, késik /óra/ P/FGR mafgis = összehoz /találkozót/ mifgás = találkozó, találkahely P/FGS mafgíz = ágyúz P/FGZ /pagáz=lövedék/ mufgáz=ágyúzott M'fugál = élvezhetetlen fumingál. MP/FH mapah = kilégzés /puh=fúj/ PH mapúah / mapahá = fújtató / kovácsműhely het-hé /fújó/ mafhid = ijesztő, megijeszt P/FHD mufhád = megfélemlített m'fahem = elszenesít, befeketít PHM m'fuhám=megszenesedett, szénnel feketített mafhit = csökkent, levon jud-tav P/FHT tav mufhat = csökkentett MP/FJ mapáj = térképész alef-jud mipuj = térképezés jud MPJ m'fajéah = be-, kormoz P/FJH m'fujah = bekormozott XP/FJ alef-jud m'ufján = jellemzett m'fajesz = kiengesztel, - békít P/FJSz szamech m'fujász = kibékített MP/FK m'fake = csörgedezik, áramlik kaf MPK /pichpech=fakad/ XP/FK alef m'upak /afak/ = visszafojtott, tartózkodó /puki/ mefik /puk/=kihúz, -termel PK NFK kuf mufak /puk, nafak/=kihúzott, kitermelt mafkía = kisajátít jud-ájin MPKX ájin mufká = kisajátított, drágított m'faked = vezényel, parancsnok mifkád = népszámlálás, katonai szemle kuf P/FKD mafkid = bankba, letétbe tesz, kinevez, kijelöl MP/FK m'fakpek = kételkedik 2 kuf P/FK-PK 2 kuf m'fukpak = kétes, kétséges 708