Történelmi sodrásbn - Attürk 2012 november 05. Flg 0 Értékelés kiválsztás Még értékelve Givenincs Történelmi sodrásbn Give Történelmi sodrásbn Mérték Give Történelmi sodrásbn Give Történelmi sodrásbn Give Történelmi sodrásbn - Attürk Attürk Attürk Attürk Attürk 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 H lúd, legyen kövér. H már sikerült világr szóló diplomácii botránybn súlyosn megsérteni hzi, kárpát-medencei mgyr örménységet és világ örményeit, kkor nyitás, értem ltt nylásb átmenő, de semmi hszonnl nem járó, túlbuzgó, jófiú-politik jegyében, jöjjön hát egy Keml Attürk-szobor és Kispestre. Ahelyett, hogy z zeri bltás gyilkos Sfrov ügye után, szép lssn gesztusokt tenne mgát 1. oldl (összes: 6)
keresztény nemzetinek mondó kormány és nnk politikusi keresztény világ és sértett hzi kisebbség irányáb, Trni Richárdnk, Kispest fideszes képviselőjének, Gjd Péter MSZP-s polgármesternek, vlmint kispesti kormánypárti frkciónk sikerült újr z egész mgyr örménység lelkébe gázolni, csk már úgy, hogy rjtuk kívül mgyrországi görögöket is gyomorszájon ütötték. A két keresztény nép évszázdok ót él békésen mgyrsággl, számtln közös nemzeti ügyben kiállv mgyrok és közös hz mellett. Befogdásukt Mgyrországr minden esetben z indokolt, hogy keresztény népekként menekülniük kellett sját hzájukból törökök gresszív területfogllási mitt. A Mgyrországot másfél évszázdr megszálló moszlim hord elől népirtás, vgyis genocídium mitt több hullámbn menekülő örmények és török görög háború mitt sját földjükről kitelepített vgy elűzött görögök, mint kereszténység legközelebbi bástyáját válsztották Mgyrországot új hzájuknk. Mgyrországot, melyik ország védte keresztény Európát moszlim török hdktól, s zok vérengzéseitől, s jó néhány nemzeti hőse pont törökök keze áltl hlt mártírhlált. Sfrov kidás is nyitás túlbuzgóságát muttt, de z ügyet még lehetett holmi nemzetközi jogi köntösbe csomgolni, s leplezni z elvtelen nylást. Ám z Attürk-szobor és ügye semmi más, csk nevetséges, ugynkkor jelentős kockáztokt vállló megfelelni krás iskolpéldáj. A jófiúként teljesíteni kró, mgukt eminens nyitóként feltüntetők zonbn teljes csődöt mondtk. Tiltkoznk ellenük z örmények, tiltkoznk ellenük görögök és tiltkoztk ellenük törökök. Igen, jól tetszenek olvsni, mguk törökök is jegyzékben tiltkoztk z Attürk elnevezése mitt. N, nem zért, minth érdekelné őket történelmi nemzetiségeink érzékenysége, hnem mert küllemét szégyenletesnek és nevetségesnek trtják Attürk ngyságához képest. J, és külügy persze megint szld túlbuzgó politiki imbecilek után. De nézzük tényeket: szeptember 29-én Keml Attürkről, Törökország első köztárssági elnökéről, modern, világi Törökország megteremtőjéről, Törökök tyjáról nevezték el Fő utc Üllői úti 2. oldl (összes: 6)
végén tlálhtó pihenőprkot, és névdást egy Attürk-mellszobor felvtásávl tették ünnepélyessé XIX. kerületi fideszes képviselők. A ngy ötlet még májusbn pttnt ki Trni Richárd kormánypárti képviselő fejéből, s ő jvsolt helyi fideszes frkciónk elnevezést és szoborállítást. A kerület egyébként már régebb ót testvérvárosi kpcsoltbn vn Isztmbul Pendik városrészével, így Trni és kerületi fideszes képviselők úgy gondolták, nehogy már kimrdjon Kispest nyitásából, s biztos Főnöknél is jól veszi mjd ki mgát, h élen járnk mjd z isztmbuli kpcsolttrtásbn. A testület nnk rendje és módj szerint npirendre is tűzte z eminens ötletet és gondoltból tett lett; elfogdták Keml Attürk kerületi utcnév elnevezést, és en egy Attürk-mellszobor állítást. A ngy ívű gesztusról és török-mgyr testvériség (?) megerősítésének ezen szándékáról melyet török fél egyáltlán nem szorglmzott értesítették is Pendik polgármesterét, Slih Kenn Şhint, és szervezni kezdték z ünnepséget mgyr külügy értesítése nélkül. Cskhogy két okból is finomn szólv zvr keletkezett z ünnepség kpcsán. Az egyik Sfrov-ügy, mi mitt helyiek kicsit jegelték szoborvtás és elnevezés ünnepségének visszhngját. (Vgyis tökéletesen tudták, hogy Attürk Ifjú Török Mozglombn betöltött szerepe mitt, mely szervezet elsősorbn felelős keresztény örmények 1914 1915-ös kiirtásáért Antóliábn, hzi örmények jogosn háborodnánk fel szoborvtáson.) A másik pedig meglepő módon pont török ngykövetség és külügy tiltkozás volt. A elnevezése mitt ugynis tiltkozását fejezte ki Törökország budpesti ngykövete, H. Keml Gür is, ki szerint sem közterület mérete (értsd: nnk viccszerű kicsinysége), sem nnk elhelyezkedése (értsd: nnk erősen külvárosi volt) nem méltó Attürk ngyságához, így z emlékéhez sem. Diplomácii források mindemellett tudni vélik, hogy külön kellemetlenséget okozott z is, hogy z előkészületekről mgyr diplomáci vezetője, Mrtonyi János elfelejtette tájékozttni török kollegáit és Török Köztársság ngykövetségét. Az pedig z lázás végső stádiumát jelentette, hogy Keml Gür kispestiek török ngykövetség számár mélttlnnk tűnő erőlködését visszutsítndó zt írt Külügyminisziumnk elküldött jegyzékében: Mi sem állítunk szobrot Törökországbn Zrínyi Miklósnk Szép, ugye? Hát ezért kár volt kispesten Attürk-szobrot és emlékprkot tervezni önszorglomból. N, de sztorink még mindig nincs vége. ek után z eminens nyitónylók, helyett, hogy természetes önérzetből megsértődtek voln és elküldték voln melegebb éghjltr vgy mondjuk z örmény és görög tömegsírokhoz z elégedetlenkedő, mgyr bráti gesztust lefitymáló török diplomáciát, mi történt? Az eminensek újbb ngy ötlettel álltk elő. Ahelyett, hogy görög-örmény tiltkozáson elgondolkodv z ügy mögül kifroltk voln, zt mondták, hogy legyen kkor csk Pendik prk neve, h ngyságos Attürk emlékének dehonesztáló kicsinysége és egyébként igencsk csinosr rendbe szedett kinézete. Szeptember 25-én kispesti testület meg is hozz htároztát erről. Cskhogy z előzőt nem helyezték htályon kívül, így dilettntizmus csimborsszójként, törökök áltl lenézett ünnepi helyszínnek immár két neve is volt egyszerre. A sztori zon eleme, mely szerint különféle tiltkozások mitt tuljdonos, Bolyi János Áltlános Iskolánk krt dományozni szobrot, már végképp érthetetlen és követhetetlen. Végül z ünnepség összejött. S h zt hiszik, hogy kedélyek most lecsillpodhtnk, mert Pendik rel most minden rendben, kkor tévednek. Ugynis minden tiltkozás ellenére végül mégiscsk Keml Attürk re keresztelték z emlékprkot, s végül mégis csk leleplezték Attürk szobrát. Történt ugynis, hogy szeptember 25-én hozott htároztról török felet nem, vgy csk kutyfuttábn értesítették (nem lehet tudni), de z biztos, hogy török delegáció érkezése után, egy nppl z ünnepség előtt, úgy döntött testület, hogy felfüggeszti három nppl korábbi htároztát, így megint z eredeti lesz érvényben, és nnk lpján trtják meg prkvtót. Vgyis lesz Keml Attürk és szobor török szempontból mélttln helyen és módon, görögök és z örmények szempontji szerint pedig mélttln érzéketlenséggel. Hlkn és szimbolikusn tiltkoztk z utóbbik. Nem égettek zászlót, nem okoztk botrányt, nem mnifesztáltk sjtónk. Csk csendben, néhány görög lobogó ltt kifejezték ismételten nemértésüket és 3. oldl (összes: 6)
megbántottságukt. Nem értik, hogy most már egyre többen nem értik keresztény mgyr demokrták közül sem, hogy hov ez z elvtelen igyekezet nyitás jegyében? Az Európábn ngyon helyesen, ngyon is önérzetes mgyr külpolitik hol hgyj nemzeti önérzetét, mikor Kelet moszlim ngyjivl tárgyl? Mi szükség vn rr, hogy H. Keml Gür zt írj, hogy nem is ért minket, hiszen ők sem állítnk szobrot Zrínyinek, de h már ennyire nyomulnk kormánypártik feléjük, kkor ne űzzenek gúnyt z ő ngy Kemál Attürkjükkel. Nehogy már egy külső budpesti kerület kicsiny prkj jusson csk Attürk emlékének! Mi z, mi mitt blg módon elviseli z ilyen sértéseket mgyr sokfejű diplomáci, és még ő fut sértegető kegyeiért? S vjon megéri-e, hogy hzi görögség, örménység végképp elforduljon második Orbán-kormánytól? Nem hngosn, zjosn, botrányok közepette, hnem szépen lssn, csendesen, de tőrdöféseket hordozv szívében. Meggyőződésem, hogy feltett kérdésekre minden keresztény konzervtív mgyr demokrt válsz z, hogy semmi szükség nincs ezekre, s z ilyen döntések nem bennünket, mgyr demokrtákt, hnem néhány ostob meglkuvó botorságit képviseli csk, kik mi becsületünkkel is játsznk. A csepeli huszárnpon görögök, örmények és mgyrok együtt ünnepeltek, zenéltek, és ápolták közös történelmi emlékezetet. 4. oldl (összes: 6)
Emlékeztek görög kereskedők és iprosok Mgyrország-építésére, s felidézték közös, örökkön békésen együtt megélt évszázdokt. Örmények is részt vettek tlálkozón, mert z rdi tizenhárom huszár tábornok közül kettő is, Kiss Ernő és Lázár Vilmos is örmény volt, kik mgyr hzáért és szbdságért dták életüket. Sem zeri, sem török nem volt szbdsághrcosink között, hogy moszlim hordák ellen csk hdkozott mindig mgyrság, s tőle csk rbigát kpott. Most meg egy mréknyi dollár ígéretével átvághtnk, becsphtnk és kioktthtnk bennünket? Nincs jól ez így! Ahogy z sem, hogy miután súlyos diplomácii konfliktusb kerültünk Azerbjdzsánnl nnk szvhihetetlensége mitt, október 8-án mégis Budpesten msírozik mjd kereskedelmi küldöttségük, kiröhögve mgyrokt: ezeknek némi pénzért minden ráfér z rcukr! Nem, mgyr demokrtáknk nem fér rá. Sem z Attürk emlékprk, sem z zeri delegáció. Zárug Péter Frks politológus demokrt.hu Tweet (dsbygoogle = window.dsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldl (összes: 6)
6. oldl (összes: 6)