Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Fő kihívások az EU és Magyarország energiapolitikájában - növekvő fogyasztói energiaigények -csökkenő, illetve csökkenő arányú belső energiahordozó kitermelés importfüggőség növekedése növekvő hagyományos energiaárak (pl.:olaj) - ellátásbiztonság garantálása több lábon állás, tartalékok - környezetvédelmi szempontok érvényesítése Diverzifikáció irányai lehetnek: - megújuló energiák jelentős növelése - nukleáris energia szerepének növelése - szénféleségek szerepének újbóli előtérbe kerülése párhuzamosan a hatékonyság növelésével a termelésben - takarékosság és hatékonyság-növelése a fogyasztásban - (új technológiák: pl: fúziós erőmű)
Forrás: GKM
Forrás: GKM
Forrás: IEA
Két megoldási út a takarékosságra és a környezetvédelem kihívásaira: - Az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának növelése - új, eddig ismeretlen, vagy ipari méretekben nem alkalmazott energiaforrások és technológiák felfedezése, illetve kifejlesztése és alkalmazásba vétele Környezetvédelemben különösen fontos a - levegőtisztaság védelem - vízszennyezés csökkentése - talajszennyezés csökkentése - üvegházhatás csökkentése Energiahatékonyság növelésének legfontosabb területei: - ipari technológiák energiahatékonyságának növelése -fűtési célú energiahatékonyság - szállítás energiaigényének csökkentése
Országos energiahordozó-mérleg 2004 Forrás: MVM Rt.
Forrás: IEA A teljes energiafogyasztás szektoronként és energiahordozónként 1973, 2003
Energiafelhasználás Magyarországon Ipar Építőipar Mezőgazdaság, Szállítás, Lakosság Kommunális és Összesen Év vad-, erdő-, raktározás, és egyéb nem halgazdálkodás posta, anyagi ágak távközlés Százalékos megoszlás 1990 42,5 1,5 5,8 5,1 33,9 11,0 100,0 1995 35,0 0,9 3,6 4,6 38,5 17,5 100,0 2000 34,9 0,8 3,7 4,6 38,0 18,1 100,0 2004 + 34,2 0,9 3,5 4,4 37,7 19,3 100,0 Petajoule 2004 + 372,5 9,6 38,0 48,2 410,3 209,5 1 088,1 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 2004
A hazai villamosenergia-ipar tulajdonosi struktúrája 2004 Forrás: MVM Rt.
A megtermelt villamos-energia energiahordozónként az EU-25 tagállamaiban (1992-2003) és Magyarországon 1971-2003.
Magyarország villamosenergia-termelése és felhasználása 1. Összes felhasználás 2. Bruttó fogyasztás (fogyasztás + veszteség) 3. Nettó termelés 4. Import szaldó Forrás: MVM Rt.
Hazai villamosenergiatermelés és fogyasztás 2004 Forrás: MVM Rt.
A magyar villamosenergia-rendszer főbb erőműveinek alapadatai 2002 Forrás: MVM Rt.
Szén- vagy lignittüzelésű blokkok - jövőjükre nézve (leegyszerűsítve) három alternatívát lehetett felvázolni: 1. a gazdaságtalan és/vagy környezetszennyező széntüzelésű blokkok bezárása illetve kiváltása anélkül, hogy az ország villamosenergiatermelő kapacitása csökkenne (Inota, Bánhida) 2. áttérés részben vagy egészében új, környezetbarát tüzelőanyagra (Ajka, Kazincbarcika, Pécs) 3. a szén alapú vagy lignit alapú tüzelés nem változik, de konkrét nagy értékű környezetvédelmi beruházások (füstgáz-kéntelenítő építése a mátrai és oroszlányi hőerőművekben) megvalósításával környezetvédelmi szempontból továbbéltethetők ezek az erőművek
Köszönöm a figyelmet!
Magyarország legfontosabb erőműveinek alapadatai 2002
Magyarországi erőművek villamos energia értékesítési átlagárai 2001
Erő művi társaságok légszennyező -anyag kibocsátásai, 2002 Társ as ág (erő mű) Ké n- dioxid Nitrogé n- oxidok Szilárd Szénmonoxi d Széndioxid Villamosen ergiate rme lé s Felhasznált tüze lőhő t t t t 1000t MWh GJ Ajka i Hőerőmű 8 428 69 1 514 423 783 399 904 8 263 269 Inota i Hőe rőmű 0 0 0 0 0 akonyi Erő mű Rt. 8 428 69 1 514 423 783 399 904 8 263 269 Angyalföld 0 0 0 0 0 Kőbánya 531 5 225 31 151 80 519 2 390 047 Kelenföld 257 11 546 72 414 115 478 4 436 380 Kispest 1 146 5 338 69 185 105 714 2 862 616 Révész 0 14 58 1 54 908 773 Újpe s t 19 69 133 5 267 401 997 5 216 944 udapesti Erő mű Rt. 1 953 104 1 300 178 1 070 703 708 15 814 760 s e pe li Áramte rme lő Kft. 15 40 1 160 0 960 2 134 482 16 982 553 Dunamenti I Dunamenti II 179 35 1 261 11 2 379 239 22 490 422 Dunamenti GT1 0 378 1 310 0 1 045 419 11 068 439 Dunamenti GT2 1 473 826 11 378 920 unamenti Erő mű Rt. 179 413 2 571 11 0 4 898 484 44 937 781 átrai Erőmű Rt. 33 418 2 227 5 145 741 5 508 5 058 712 55 679 812 ANNONPOWER Rt. 19 460 301 1 971 950 900 654 421 9 248 556 ES Borsodi Hőerőmű 17 931 96 1 151 408 883 407 206 7 666 481 iszapalkonyai Hőerőmű 21 510 355 1 568 845 653 460 912 7 284 835 ES Bors odi Energ etikai Kft. 39 441 451 2 719 1 253 1 536 868 118 14 951 316 ES-Tis za Erő mű Kft. (Tisza II.) 10 710 418 3 052 664 1 760 2 609 363 24 859 017 Bánhida 25 520 35 1 529 3 435 610 555 756 6 090 934 Oroszlány 84 545 104 3 547 498 1 585 1 304 217 15 666 155 Tatabánya 6 240 55 548 2 209 208 85 937 2 322 605 értesi Erő mű Rt. 116 305 194 5 624 6 142 2 403 1 945 910 24 079 694 MA-POWER Kft. 197 13 417 27 1 200 172 900 7 746 566 ebreceni Kombinált Ciklusú Erő mű ft. 3 94 159 0 333 622 819 4 751 364 ebreceni Erőmű Kft. 156 6 78 6 79 25 467 1 358 207 yőri Fűtőerőmű Kft. 15 061 735 336 yíre gyhá za i Erőmű Kft. 245 6 207 9 123 63 365 2 077 230 oproni Fűtőerőmű Kft. 14 5 74 2 38 16 789 650 952 gyéb erő művek összesen 415 17 359 16 240 120 682 4 821 725 RŐMŰVEK MINDÖSSZESEN 230 524 4 340 25 991 10 405 16 693 20 189 503 232 136 413 z erőművi társaságok által szolgáltatott adatok a hivatalos bevallások alapján Forrás: Magyar Energia Hivatal; http://www.eh.gov.hu
A egyes magyar erőmű-vállalatok villamosenergiatermelésének megoszlása 2002. Egyéb erőművek BUDAPESTI Erőmű 8% Rt. (6 telephely) 3% VÉRTESI Erőmű Rt. 6% Csepeli Áramtermelő Kft. 6% AES-TISZA Erőmű Kft. 8% Paksi Atomerőmű 40% DUNAMENTI Erőmű 14% MÁTRAI Erőmű 15% Összes termelés 2002. 34705 GWh, csak fosszilis tüzelőanyagú erőművek 2002. 21763 GWh Adatok forrása: MVM Rt. és Magyar Energia Hivatal
Hagyományos fosszilis erőmű és atomerőmű működése http://www.npp.hu/mukodes/tipusok/tipusok.htm