A 2013/7. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Könyves L., Szenci O., Jurkovich V., Tegzes Lné., Solymosi N., Brydl E.: Tejhasznú szarvasmarhák egészségét, szaporodási teljesítményét és tejtermelését befolyásoló kockázati tényezők elemzése az ellés körüli időszakban Bene Sz., Polgár J. P., Szabó F.: Néhány tényező hatása a borjak születési tömegére és a tehenek ellési nehézségére. 2. A hazai fejt állományok eredményei JUH Vass N., Jávor A., Solti L., Cseh S.: A juhtenyésztésben alkalmazott asszisztált reprodukciós technikák. Irodalmi áttekintés KISÁLLAT Jakab Cs., Rusvai M.:Cutan angiokeratoma circumscriptum kutyában.patológiai eset ismertetése KEDVENCÁLLAT Géczy Cs., Jakab Cs.: Fibrosarcoma szakállas agáma (Pogona vitticeps) szájüregében.esetismertetés
MÉZELŐ MÉH Békési L. Sz.: Mézelő méh (Apis mellifera) Tropilaelaps (Acari: Dermanissoidea: Laepidae) atkák okozta fertőzöttsége. Irodalmi összefoglalás ÉLELMISZER-HIGIÉNIA Kovács P., Szita G., Jurkovich V., Könyves L., Brydl E.: Staphylococcus aureus tejmintákból történő kimutathatóságát befolyásoló tényezők vizsgálata Erdősi O., S zili Zs., Szita G., Kovács É., Szakmár K.: Redoxpotenciálmérésen alapuló mikrobiológiai módszer alkalmazása vadhús vizsgálatára KÍSÉRLETI SEBÉSZET Oláh Cs., Sepsi M., Pál V., Papp M., Sas A., Pataki J., Lengyel B., Puskás G., Lengyel B.: Subarachnoidealis vérzést követő érgörcs állatmodelljeinek összevetése és új modell kialakítása JUBILEUM Biró Géza professzor 80 éves (Szita G.) HÍR, TALLÓZÁS A SZAKSAJTÓBAN
Könyves L. Szenci O. Jurkovich V. Tegzes Lné. Solymosi N. Brydl E.: TEJHASZNÚ SZARVASMARHÁK EGÉSZSÉGÉT, SZAPORODÁSI TELJESÍTMÉNYÉT ÉS TEJTERMELÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ELEMZÉSE AZ ELLÉS KÖRÜLI IDŐSZAKBAN Bene Sz. Polgár J. P. Szabó F.: NÉHÁNY TÉNYEZŐ HATÁSA A BORJAK SZÜLETÉSI TÖMEGÉRE ÉS A TEHENEK ELLÉSI NEHÉZSÉGÉRE. 2. A HAZAI FEJT ÁLLOMÁNYOK EREDMÉNYEI A Szerzők a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉbiH) Állattenyésztési Igazgatóság, Tenyésztés Szervezési és Teljesítményvizsgálati Osztályától kapott országos borjúadatbázist dolgozták fel. Az értékelést a 2005 2010 közötti időszakra, valamint a hazai fejt állományokra, azaz a magyar tarka és a holstein -fríz fajtákra terjesztették ki. A munka során így összesen 46 787 borjú születési tömege és ugyanennyi tehén ellésének nehézségi pontszáma állt a rendelkezésükre. A születési tömeget, valamint az ellés nehézségi pontszámát befolyásoló számos tényező közül a borjú fajtájának, az anya elléskori életkorának, az évjáratnak, az ellési hónapnak, a b orjú ivarának és az ellés típusának a hatását vizsgálták. A tényezők befolyását a tulajdonságokra többtényezős variancia-analízissel (GLM) értékelték. A születési tömeg esetén az évjárat, míg az ellésnehézségi pontszám esetén az ellési hónap kivételével va lamennyi tényező hatását
statisztikailag igazolhatónak találták. A tényezők összesített fontossági sorrendje a következő volt: 1. ellés típusa, 2. borjú fajtája, 3. borjú ivara, 4. anya életkora elléskor, 5. évjárat, 6. ellési hónap. A nagyobb születési tömeget (33,29 kg) a magyar tarka borjak érték el, a holstein-frízeké (31,24 kg) ettől statisztikailag igazoltan (P<0,01) kisebb volt. Ennek ellenére, a magyar tarka tehenek ellése (1,54 pont) könnyebben (P<0,01) zajlott, mint a holstein -fríz egyedeké (1,70 pont). A 2 3 éves (elsőborjas) tehenek borjai kisebb tömeggel (31,77 kg) és nehezebben (1,74 pont) születtek, mint az idősebb társaik ivadékai. A húshasznú fajtákhoz hasonlóan a fejt tehenek négyéves korától sem a borjak születési tömegében, sem az ellés n ehézségében nem találtak számottevő különbségeket. Az ikerborjazások kb. 0,15 ponttal nehezebben zajlottak, mint az egyesellések. Az eredmények ismételten megerősítik azt a gyakorlati tapasztalatot és irodalmi tényt, miszerint a születési tömeg növekedésével a nehézellés kockázata jelentősen megnő. Vass N. Jávor A. Solti L. Cseh S.: A JUHTENYÉSZTÉSBEN ALKALMAZOTT ASSZISZTÁLT REPRODUKCIÓS TECHNIKÁK. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A szerzők az asszisztált reprodukciós technikák/technológiák állattenyésztésben és juhtenyésztésben betöltött szerepét, és a témában elért legújabb kutatási eredményeket foglalják össze. A mesterséges termékenyítési technikákat, a sperma tartós tárolásának módjait, az embrióátültetést és mélyhűtést tekintik át, kiemelve
ezeknek a technikáknak a juhtenyésztésben és a génmegőrzésben betöltött szerepét. Jakab Cs., Rusvai M.: CUTAN ANGIOKERATOMA CIRCUMSCRPTUM KUTYÁBAN. PATOLÓGIAI ESET ISMERTETÉSE A szerzők egy 4 éves staffordshire terrier szuka kutya csánk tájéki bőréből, solitaer dermalis, angiokeratomájának kórszövettani és immunhisztokémiai feldolgozását mutatják be. A 3 mm es daganat szövettani vizsgálata során a bőr papillaris irharétegében burjánzó, benignus, vékony falú, tágult, vérrel telt vérereket figyeltek meg, amelyek szorosan érintkeznek a szomszédos hyperplasticus hámfelszínnel, ill. a mélybe nyúló hámcsapokkal. A szakirodalmi adatok alapján második esetleírásról van szó. Géczy Cs. Jakab Cs.: FIBROSARCOMA SZAKÁLLAS AGÁMA (POGONA VITTICEPS) SZÁJÜREGÉBEN. ESETISMERTETÉS Fogságban az egyik leggyakrabban tartott hüllő a szakállas agáma, így daganatos betegségeik is egyre gyakrabban kerülnek leírásra. Fibrosarcoma előfordulásáról több eset is ismert és jellemzően az állat kültakarójának bőr alatti kötőszövetéből kiindulva k épeznek áttétet a zsigeri szerveken. A szerzők, egy a szájüregben kialakult fibrosarcoma esetét ismertetik és leírják a sebészi kezelési kísérlet részleteit. Ismertetik a többirányú immunhisztokémiai vizsgálatok részleteit és elemzik a műtét sikertelenségének okait.
Békési L. Sz.: MÉZELŐ MÉH (APIS MELLIFERA) TROPILAELAPS (ACARI: DERMANISSOIDEA: LAEPIDAE) ATKÁK OKOZTA FERTŐZÖTTSÉGE. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÁS Az ázsiai kis méhatkák (Tropilaelaps spp.) a mézelő méh bejelentési kötelezettség alá tartozó élősködői. A paraziták a fiasítás fejlődését és a kifejlett méheket is veszélyeztetik, torzfejlődést okoznak, jelenlétük a méhcsalád legyengüléséhez, összeomlásához vezethet. Két fajuk, a T. clareae és a T. mercedesae nagyon hasonlók. A világos vörös -barna paraziták kisebbek a varroánál, testük hosszant megnyúlt, gyorsan mozognak a lépek között. Az EU-ban a méhészek kötelesek jelezni, ha előfordulásukra utaló gyanú van. A közlemény összefoglalja az atkák fejlődési ciklusával, kórtani hatásával, a parazita kórjelzésé vel kapcsolatos ismereteket és azokat a lehetőségeket, amelyeknek a segítségével megakadályozható ezeknek az egzotikus kórokozóknak a behurcolása. Kovács P. Szita G. Jurkovich V. Könyves L. Brydl E.: STAPHYLOCOCCUS AUREUS TEJMINTÁKBÓL TÖRTÉNŐ KIMUTATHATÓSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA A Staphylococcus aureus okozta állományszintű tőgyegészségügyi problémák megoldása érdekében védekezési programok elindítása és szigorú végrehajtása az egyetlen hatékony módszer. Ennek fontos lépése a fertőzött tehenek azonosítása, amely leggyakrabban tejminták tenyésztéses vizsgálatával történik. A szerzők első lépésként azt
vizsgálták, hogy a 20 C-on történő fagyasztva tárolás milyen mértékben rontja a baktérium kimutathatóságát. Mivel a kórokozó egy év múlva is kitenyészthető volt a mintákból, valószínűsíthető, hogy a telepeken maximum 1 1,5 hónapig tárolt tejminták vizsgálata megfelelő hatékonyságú. Két telepen vizsgálatot végeztek a legmegfelelőbb mintavételi eljárás kidolgozása érdekében. A kísérletek azt mutatták, hogy költséghatékonyan a fejés előtt levett elegytejminták vizsgálata a leggyakorlatiasabb, amit, igény esetén, érdemes egymás után többször is feldolgozni. A tőgynegyedek tejét egyenként csak különleges esetben érdemes vizsgálni, mert a jelentős többletköltség mellett csak kismértékű a hatékonyság növekedése, a kettő nem áll arányban egymással. Erdősi O. Szili Zs. Szita G. Kovács É. Szakmár K.: REDOXPOTENCIÁL- MÉRÉSEN ALAPULÓ MIKROBIOLÓGIAI GYORSMÓDSZER ALKALMAZÁSA VADHÚS VIZSGÁLATÁRA A vadhús táplálkozás-élettani szempontból kedvező minőségű, ki energia- és nagy fehérjetartalmú élelmiszer. Ugyanakkor a vad, elejtésének módja és a helyszínen történő zsigerelés miatt, jelentős mikrobiológiai veszély forrása lehet, ezért fontos mikrobiológ iai szennyezettségének minél gyorsabb megállapítása. A szerzők szarvas- és vaddisznóhús mikrobaszámát vizsgálták hagyományos lemezöntéses és redoxpotenciál -mérésen alapuló gyorsmódszerrel, MicroTester készülék alkalmazásával.
Megállapították, hogy a vadhús mikrobaszámának meghatározására jól alkalmazható a redoxpotenciál-méréssel történő gyors mikrobiológiai módszer. Vizsgálataink során a műszeres eljárással és a hagyományos lemezöntéses módszerrel mért eredmények között nem talált ak szignifikáns különbséget a kimutatott mikrobaszám tekintetében, azonban a műszeres mérés lényegesen gyorsabb. A mikrobaszám meghatározásának ideje, a vadhúst jellemző 10 5 10 7 cfu/g mikrobaszámok esetén, 4 és 8 óra között van. Oláh Cs. Sepsi M. Pál V. Papp M. Sas A. Pataki J. Lengyel B. Puskás G. Lengyel B.: SUBARACHNOIDEALIS VÉRZÉST KÖVETŐ ÉRGÖRCS ÁLLATMODELLJEINEK ÖSSZEVETÉSE ÉS ÚJ MODELL KIALAKÍTÁSA Az agyi aneurysma repedéséből eredő subarachnoidealis vérzés nagyon gyakori, súlyos betegség. Jelenleg a subara chnoidealis vérzést követő vasospasmus a fő oka a betegség rossz kimenetelének. Az agyi erek összehúzódása jelenleg nem kezelhető. Rengeteg gyógyszerfejlesztés és kezelési eljárást dolgoztak ki, amelyet számos állatmodellen teszteltek. A szerzők áttekintik a jelenleg alkalmazott vasospasmus állatmodelleket, elemzik előnyeiket, hátrányaikat, érzékenységüket, korlátaikat, emberre adaptálhatóságukat. Bemutatják az általuk kidolgozott és tesztelt új kutyamodellt, amely egyszerűen és olcsón kivitelezhető, könnyen ismételhető és standardizálható, nem jár sugárterheléssel, ill. az állatok károsodásával, euthanasiájával. Az így nyert ismeretek humán vizsgálatokban hasznosíthatók.