A 2012/9. SZÁM TARTALMA. elemzésének biológiai háttere, módszertani kérdései és. eredményei szarvasmarha stresszvizsgálataiban. Irodalmi összefoglaló

Átírás

1 A 2012/9. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Kovács L., Nagy K., S zelényi Z., Szenci O., Tő zsér J.: A szívritmusváltozékonyság elemzésének biológiai háttere, módszertani kérdései és eredményei szarvasmarha stresszvizsgálataiban. Irodalmi összefoglaló / 515 JUH Egerszegi I., Sarlós P., Rátky J.: Hortobágyi racka kosok mellékhere eredetű spermájának mélyhűtése a génmegőrzés egy lehetséges módja / 524 MÉH Makrai L., Váczi K., Elsberger, V., Szalainé Mátray E., Békési L.: A mézelő méh (Apis mellifera L.) költésmeszesedését okozó, hazai Ascosphaera apis izolátumok klór-dioxid-tartalmú fertőtlenítőszerrel szembeni érzékenységének vizsgálata / 529 KISÁLLAT Psáder R., Pápa K., Hőnich E., Harnos A., Jakab Cs., Sterczer Á.: Kutyák endoszkópos módszerrel vett gyomorbioptátumainak retrospektív vizsgálata / 537

2 KEDVENCÁLLAT Fáncsi G., Vincze Z., Dömötör É., Gál J.: Idült, fekélyes gyulladás cafrangos teknős (Chelus fimbriatus) száj-garatüregében. Esetismertetés / 549 Vecsera E., Vincze Z., Balogh É., Aradi Zs.: Obstipatio és következményes enterogén autointoxikáció ceyloni lándzsaviperában (Trimeserus trigonocephalus). Esetismertetés / 553 IGAZSÁGÜGYI ÁLLATORVOSTAN Szabára Á., Jakab Cs., Ózsvári L., Visnyei L.: Lőtt seb ismertetése, megítélése a szakértői véleményezés szemszögéből / 557 VIROLÓGIA Dandár E., Borzák R., Bányai K., Farkas L. Sz.: Hüllők, madarak és emlősök orthoreovírus okozta megbetegedései. Irodalmi áttekintés / 564 ALMA MATER 225 éves a magyar állatorvosképzés (Fodor L.) / 575 IN MEMORIAM Dr. Bótor Attila ( ) (Kégl T.) / 574 Kovács L. Nagy K. Szelényi Z. Szenci O. Tőzsér J.: A SZÍVRITMUS-VÁLTOZÉKONYSÁG ELEMZÉSÉNEK BIOLÓGIAI HÁTTERE, MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI ÉS EREDMÉNYEI

3 SZARVASMARHA STRESSZVIZSGÁLATAIBAN. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt évtizedben a szívritmus-változékonyság (heart rate variability HRV) módszerét egyre gyakrabban alkalmazzák az állattenyésztés tudományterületén a vegetatív idegrendszer szimpato-paraszimpatikus egyensúlyának mérésére különböző betegségek, ill. mentális és környezeti eredetű stresszorok hatásainak vizsgálatára. A szerzők, irodalmi adatok alapján, ismertetik a HRV biológiai hátterét, kapcsolatát a stresszhatásokkal, valamint a vegetatív idegrendszerrel. Ismertetik a termelési környezetükben szabadon mozgó tejelő tehenek HRVmérésének módszereit, a műszertípusokat, továbbá a természetszerű körülmények közötti adatfelvételből adódó nehézségeket és ezek leküzdési lehetőségeit. A HRV idő- és frekvenciatartományban végzett elemző módszereit is bemutatják. A szerzők a HRV mérésének legnagyobb korlátai között az állatok hirtelen mozdulataiból és az elektródák kiszáradása következtében keletkező, nem megfelelő bőr elektróda érintkezésből adódó adatveszteséget, ill. hibás szívritmusjeleket tartják számon. A szarvasmarhán végzett eddigi HRVelemzésekkel a különböző betegségek (BSE, BVD), valamint egyes technológiai tényezők (fejés, választás, szarvtalanítás, ivartalanítás) szívműködésre gyakorolt hatásait vizsgálták. E tanulmányok alapján a különböző stresszorok hatására a vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus tónusában bekövetkező változások a HRV egyes jelzőszámaival jól kimutathatók, amelyek meghatározása az egymást

4 követő szívverések közötti távolságok (inter-beat interval IBI) mérésén alapul. Bár a módszertani nehézségek következtében az eljárás rutinszerű alkalmazhatósága megkérdőjelezhető, az eddigi kutatási eredmények alapján a HRV a stressz kimutatásának szóba jöhető módszere lehet a szarvasmarhán végzett viselkedés-élettani és állatjólléti kutatásoknak. Egerszegi I. Sarlós P. Rátky J.: HORTOBÁGYI RACKA KOSOK MELLÉKHERE EREDETŰ SPERMÁJÁNAK MÉLYHŰTÉSE A GÉNMEGŐRZÉS EGY LEHETSÉGES MÓDJA A szerzők fekete racka kosok mellékheréből gyűjtött spermiumainak mélyhűtését írják le. A kísérletben, tenyészszezonon kívüli időszakban, vágóhídon gyűjtött heréket, a herezacskóval együtt, 24 óráig 5 C-on tárolták a terepi viszonyokat szimulálva. A mellékherékből kinyert spermiumokat Andromed-hígítóval kezelték, majd 2 órás, 5 C-on történő ekvilibrálást követően nitrogéngőzben hűtötték és 196 C-on tárolták a mintákat. Felolvasztást követően az átlagos motilitás 60,86±5,44%, a progresszíven mozgó sejtek aránya 52,86±6,12% volt. A termékenyítőanyag minősége szempontjából igen fontos élő, ép akroszómájú motilis sejtek aránya 39,9±6,51% volt. A kísérlet folytatásaként mellékhere eredetű, mélyhűtött spermával történő mesterséges termékenyítést terveznek. Makrai L. Váczi K. Elsberger, V. Szalainé Mátray E. Békési L.:

5 A MÉZELŐ MÉH (APIS MELLIFERA L.) KÖLTÉSMESZESEDÉSÉT OKOZÓ, HAZAI ASCOSPHAERA APIS IZOLÁTUMOK KLÓR-DIOXID- TARTALMÚ FERTŐTLENÍTŐSZERREL SZEMBENI ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A klór-dioxid (ClO 2 ) erős oxidáló hatása miatt jól ismert mikrobiocid fertőtlenítőszer. Széles körű felhasználását eddig bomlékonysága gátolta, amit egy, a gyártástechnológiára vonatkozó magyar szabadalom révén sikerült kiküszöbölni. A szer méhészeti felhasználásának első szakaszában a költésmeszesedés kórokozójára gyakorolt hatását vizsgálták a szerzők. Különböző hazai méhészetekből begyűjtött, összesen 22 Ascosphaera apis izolátum in vitro tesztelése alapján a klór-dioxid-tartalmú készítmény 150 mg/l (ppm), ill. ennél nagyobb koncentrációban hatékonyan inaktiválta a fonalas gombát olyan közegben, amely nagy mennyiségben tartalmazott fehérjehidrolizátumot és más biológiailag aktív vegyületeket. További vizsgálatok szükségesek mind a klór-dioxid méhekre gyakorolt biológiai hatásának, mind pedig a fertőzött méhcsaládokban a költésmeszesedés terápiájában és megelőzésében való használhatóságának tekintetében. Psáder R. Pápa K. Hőnich E. Harnos A. Jakab Cs. Sterczer Á.:

6 KUTYÁK ENDOSZKÓPOS MÓDSZERREL VETT GYOMORBIOPTÁTUMAINAK RETROSPEKTÍV VIZSGÁLATA A szerzők január és december között hányás tünetei miatt gyomortükrözésre érkezett kutyák endoszkópos módszerrel vett gyomorbioptátumait szövettanilag vizsgálták és értékelték. A szövettani értékeléshez honosították a World Small Animal Veterinary Association (WSAVA) nemzetközileg elfogadott ajánlását, amelyet kiegészítettek a gyomor fundusi régiójának, valamint a GHLO (Gastric Helicobacter-like Organisms) vizsgálatával. A statisztikai elemzés során összefüggéseket kerestek a betegek kora, neme, a szövettani elváltozások mértéke és az alkalmazott gyógykezelés között. Az említett időszakban 81 kutyából 87 mintavétel történt, amelyek értékeléséből kizárták a daganatos és a nyálkahártya felszíni rétegéből nyert, túl felületes mintákat. Összesen 60 kutyából (betegek kora 0,5 15 év, 33 kan, 27 szuka) származó 66 minta összehasonlító vizsgálatára került sor. A 8 (13,3%) keverék mellett a leggyakoribb fajta a labrador retriever, a yorkshire terrier 4 4 (6,7%), a francia bulldog és a golden retriever 3 3 (5,0%) volt. Lymphocytás-plazmasejtes gyulladást 43 (65,2%), eosinophilsejtes beszűrődést 5 (7,6%), neutrophilsejtes beszűrődést 10 (15,2%), lymphoid follicularis hyperplasiát 6 (9,1%) és GHLO-fertőzöttséget 34 esetben (51,5%) találtak. A panaszmentesség eléréséhez szükséges és elegendő mértékű gyógykezelés alakulása az egyes betegeknél: 1. tüneti kezelés 12 (18,2%), 2. egyszerű diéta 9 (13,6%), 3. gluténmentes diéta új

7 fehérjeforrással 17 (27,8%), 4. rövid ideig tartó antibiotikum- vagy metronidazolkezelés 6 (9,1%), 5. Helicobacterium-eradikációs kezelés 13 (19,7%), 6. prednizolonkezelés 9 (13,6%) esetben történt. A statisztikai elemzés alapján szukáknál a neutrophil granulocytás beszűrődés pozitívan (Spearman-féle korreláció: 0,567, P=0,001), míg a GHLO-pozitivitás negatívan (Spearman-féle korreláció: 0,39, P=0,03) korrelált a korral. Míg szukákban a lymphocytás-plazmasejtes gyulladás negatívan (Spearman-féle korreláció: 0,39, P=0,039), addig kanokban pozitívan (Spearman-féle korreláció: 0,44, P=0,007) korrelált a GHLO-pozitivitással. Sem a gyulladásos elváltozások (neutrophilsejtes, lymphocytás-plazmasejtes vagy eosinophilsejtes), sem a GHLO-pozitivitás mértéke nem volt összefüggésben az alkalmazott gyógykezeléssel. Fáncsi G. Vincze Z. Dömötör É. Gál J.: IDÜLT, FEKÉLYES GYULLADÁS CAFRANGOS TEKNŐS (CHELUS FIMBRIATUS) SZÁJ-GARATÜREGÉBEN. ESETISMERTETÉS A szerzők egy kifejlett, hím cafrangos teknős (Chelus fimbriatus) szájgaratüregében idült, körülírt, fekélyes gyulladást és hematogén metasztázis révén fellépő, idült, multiplex, gócos májgyulladást állapítottak meg. Mind a száj- és garatbeli elváltozásból mind egyúttal a májban talált tömött tapintatú gócokból Proteus vulgaris és Klebsiella oxytoca baktériumokat izoláltak aerob viszonyok között végzett bakteriológiai vizsgálattal. A primer száj-garatüregi elváltozás

8 feltehetően az etetések alkalmával az erre felhasznált csipesz okozta traumás nyálkahártya-sérülésekben megtelepedő ezen baktériumok hatására alakult ki és innen juthattak el a májba hematogén metastasist okozva. Vecsera E. Vincze Z. Balogh É. Aradi Zs.: OBSTIPATIO ÉS KÖVETKEZMÉNYES ENTEROGÉN AUTOINTOXIKÁCIÓ CEYLONI LÁNDZSAVIPERÁBAN (TRIMESERUS TRIGONOCEPHALUS). ESETISMERTETÉS A szerzők egy ceyloni lándzsaviperában (Trimeserus trigonocephalus) a nem megfelelő tartási körülmények, elsősorban a túl alacsony párateltségű terráriumi levegő és a nem megfelelő táplálék etetése kapcsán kialakult obstipatióról és következményes autointoxikációról számolnak be. Szabára Á. Jakab Cs. Ózsvári L. Visnyei L.: LŐTT SEB ISMERTETÉSE, MEGÍTÉLÉSE A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEZÉS SZEMSZÖGÉBŐL A szerzők egy légpuskalövedék általi, macska halálát okozó lövés esetleírása során összegzik az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény állat elpusztulását okozó bántalmazásáról szóló fejezetet. Kitérnek az állat tartójának, ill. bármely állatot bántalmazó személynek a lehetséges büntetéseire. Számba veszik, hogy lőtt sérülés esetében

9 az állatorvosi igazságügyi szakértőnek, a szakértői vélemény kialakítása során, milyen kérdéseket (körülményeket) szükséges vizsgálnia. A boncolást végző állatorvos a macskatetem patológiai vizsgálata során légpuskalövedék okozta, a mellüregbe hatoló, onnan a hasüregbe jutó s ott bennrekedt lőtt sérülés nyomait fedezte fel. A bal oldali, utolsó előtti bordaközi izomzaton áthatoló lövedék az aorta thoracica utolsó harmadának falában 3x4 mm-nyi folytonossági hiányt okozott, amely mellüregbe történő gyors elvérzést idézett elő. Az oldalirányból mellkasba hatoló lövedék az aorta sérülésével egyidejűleg a gerincoszlop háti szakaszának alsó részébe ütközve irányt változtatott, majd a rekeszen áthatolva, először a máj bal medialis lebenyén, ezután a gyomor parietalis és visceralis falán haladt át, végül a hasüregben szabadon, véralvadékba ágyazottan rekedt meg. Az aortán keletkezett traumás eredetű folytonossági hiány és a kialakult haemothorax miatt a lövedék okozta gyors mellkasi elvérzés az állat rövid időn belüli (1 5 perc) halálát (mors subita) okozta. A meglőtt macska tulajdonosa az elkövetés helyszíne szerinti illetékes rendőrségen feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A rendőrség a nyomozást a feljelentést követő két hónap múlva felfüggesztette, mivel az elkövető kilétét a nyomozás során nem lehetett megállapítani. Dandár E. Borzák R. Bányai K. Farkas L. Sz.: HÜLLŐK, MADARAK ÉS EMLŐSÖK ORTHOREOVÍRUS OKOZTA MEGBETEGEDÉSEI. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

10 Az orthoreovírusok a hüllők, a madarak és az emlősök fontos kórokozói. Az általuk okozott betegségek változatosak, bár betegségokozó képességüket nem minden esetben bizonyították. Egyes törzsek zoonotikus jelentősége is számottevő lehet. Az irodalmi áttekintésben a szerzők az orthoreovírusok gazdafajok szerinti előfordulását és az általuk okozott kórképeket foglalják össze, különös figyelmet fordítva a legújabb adatok bemutatására.