A HFS tervezetek továbbfejlesztésének egyedi, minőségi továbbfejlesztési útmutatásai és a tervezői válaszok

Hasonló dokumentumok
A HFS tervezetek továbbfejlesztésének egyedi, minőségi továbbfejlesztési útmutatásai és a tervezői válaszok

Sághegy Leader Egyesület HFS szakmai értékelés. Általános kritériumok

EMLÉKEZTETŐ. A tervezői csoport tagjai a IH, általa a Lechner Tudásközpont megküldött értékelése után tartották ülésüket.

A HFS tervezetek továbbfejlesztésének egyedi, minőségi továbbfejlesztési útmutatásai és a tervezői válaszok

A HFS tervezetek továbbfejlesztésének egyedi, minőségi továbbfejlesztési útmutatásai és a tervezői válaszok

A Helyi Fejlesztési Stratégiák tervezése

TOP- CLLD Dr. Loncsár Krisztina. Miniszterelnökség Május 10. Május 14. Kecskemét, Balatonfüred

Közgyűlés tagjai részére tájékoztatás a december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához. Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása

A HFS elkészítését segítő konzultációk, fórumok száma, témaköre

A térségfejlesztés modellje

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

HELYI KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK TERVEZÉSE

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Vidékfejlesztési Program

Nemzeti LEADER Kézikönyv LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉSI SABLON szeptember

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás

Helyi Fejlesztési Stratégia Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete február 03.

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A Bakonyért Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL. Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek Január 16.

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD szeminárium

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens

A LEADER program nyújtotta pályázati lehetőségek a Vidékfejlesztési Program ( ) tükrében

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez

Mikro vállalkozások fejlesztése

CLLD SZOMBATHELY PROGRAMBEMUTATÓ SZAKMAI FÓRUM. Szombathely december 17.

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

PROJEKT ADATLAP A Zala Termálvölgye LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához*

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK TÁJÉKOZTATÓ FÓRUM

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

A KISPROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

PROJEKT LEÍRÓ DOKUMENTUM*

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

Pályázati dokumentáció. Antoni Györgyi

Vidékfejlesztési Program bemutatása

GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSRE ADOTT TERVEZŐI VÁLASZ

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.

A évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a évi LEADER pályázatok benyújtásáról

MEGHÍVÓ július 23.

AZ EGYSZERŰSÍTÉS FŐ IRÁNYAI

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

A PROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Helyi foglalkoztatási paktumok szerepe a gazdaságfejlesztésben

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

Üzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7.

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

ÚTMUTATÓ. Az Önkormányzati tulajdonú vállalkozói parkok kialakítása és fejlesztése Pest megye területén

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

Fenntartási terv és az abban kért dokumentumok

SZAKMAI SZEMPONTOK GINOP A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés Sárospatakon TOP

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.

EU-s pályázatírási alapismeretek. Előadó: Tóth István, igazgató Bács Kiskun megyei Civil Szolgáltató Központ

Kitöltési útmutató. Figyelem! A projekt adatlaphoz nincs a Vidékfejlesztési Minisztérium Irányító Hatósága által készített hivatalos útmutató.

Helyi termelőket támogató tervezett program a LEADER-ben február 10. Zalaszentgrót

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Tájékoztató az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelésről

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén

Gyakorlati útmutató a pályázatok elkészítéséhez. Negyedik pályázati felhívás HURO/1001

2013. évi Stratégia felülvizsgálat

Átírás:

A HFS tervezetek továbbfejlesztésének egyedi, minőségi továbbfejlesztési útmutatásai és a tervezői válaszok A HACS neve: Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség Általános kritériumok A HFS kidolgozásának minősége, a dokumentum teljessége 1 A dokumentum teljes megfelel terjedelme (70 oldal) és szerkezete megfelel a sablonban előírtaknak. Minden fejezet tartalmaz megfelel kifejtést, kivétel a 8.1/d; 8.3/5; 8.3/8; 8.5 pontokat, amelyeket csak a végleges HFS-hez kell kitölteni. A szerkezet átlátható, könnyen olvasható, az oldalszámozás és a táblázat/ábra hivatkozások megfelelőek A HFS egyes fejezetei kiegészítésre, korrekcióra szorulnak. A részletes észrevételek alább olvashatók. A dokumentum fejezetei és az egyes alpontok az útmutatóban leírtaknak megfelelő tartalommal lettek kidolgozva 1 Módosítások helye a dokumentumban (fejezet, oldalszám) 1

Az érintettek bevonása a tervezési folyamatba A helyi közösség bevonása a tervezési folyamatba 1. A HFS készítéséhez kapcsolódóan számos fórumot A tervezési folyamat nyitott tartottak, amelyek általános tájékoztató jellegű (bárki részt vehet) és átlátható (jól kommunikált). A bevonást célzó tevékenységek módszertanilag megfelelőek, 2. összejövetelek voltak. Javasolt a későbbiekben ezeknek a fórumoknak és is tematikus fókuszt adni és a megkísérelni a közösségi tervezés eszközeit alkalmazni. A HACS honlapja semmilyen információt nem tartalmaz a leírásuk jól részletezett, a tervezési folyamattal kapcsolatosan. Javasolt a folyamat eredményei mindenki továbbiakban a tervezői események ütemezését, a számára elérhetők, nyilvánosak. meghívókat és az egyes események eredményeinek rövid összegzését nyilvánossá tenni. A három szektor képviselete kiegyensúlyozott a tervezési folyamatban. 3. Kérjük, egészítsék ki a 2. fejezetet az egyes tervezői események résztvevőinek számával és az eredményeinek, következtetéseinek összegzésével. A térség szempontjából jellemző (a helyzetfeltárásban említett) hátrányos helyzetű vagy valamilyen szempontból sérülékeny csoportok bevonása a tervezési folyamatba bizonyított (kisebbség, hátrányos helyzetű emberek, nők, fiatalok, idősek stb.) A közösség hozzájárulása a stratégiához jól nyomon követhető 4. Kérjük továbbá a projekt gyűjtő adatlapokon megfogalmazott igények összegzését, következtetéseit is feltüntetni mind a 2. fejezetben, mind a honlapon. 5. Nem bizonyított a térség szempontjából jellemző (a helyzetfeltárásban említett) hátrányos helyzetű vagy valamilyen szempontból sérülékeny csoportok bevonása a tervezési folyamatba. Javasolt erre a témára fókuszáltan bevonni a problémák képviselni képes szereplőket, vagy ha ez megtörtént, javasolt az egyeztetés módjának, következtetéseinek bemutatása. 6. Javasolt a 2. fejezetben a három szektor képviseletét a tervezési folyamatban alátámasztani. 2

A helyzetelemzés minősége A térség homogenitása A térség összetartozása, az erőforrások kritikus tömegének rendelkezésre állása bizonyított. A helyzetfeltárás megalapozottsága és térség-specifikussága 7. A statisztikai adatoknál több esetben nem derül ki a pontos évszám és a forrás. Ezeket javasolt pótolni. 8. A térszerkezeti adottságok elemzését javasolt kiegészíteni a A helyzetfeltárás megfelelően 2 város mikrotérségi szerepköreivel, funkcióival. részletezett, releváns, friss 9. A környezeti adottságokról szóló alfejezetben kérjük adatokon és információkon javítani a Megyaszói Tatárjános TT-t, Megyaszói Tátorjános alapul TT-re, a tájvédelmi terület megnevezést, természetvédelmi területre. A helyzetfeltárás elemzi az 10. Javasolt a helyzetfeltárásban és a SWOT elemek között is adott térség jellemzőit (térségspecifikus) megjeleníteni a megalapozó, térségspecifikus megállapításokat, adottságokat pl. milyen helyi termékek jellemzőek a térségben. A helyzetfeltárás egyértelműen 11. A helyzetfeltárás összegzését ajánlott úgy felépíteni, hogy a beazonosítja a stratégia fejlesztési igényeket a helyzetfeltáró munkában azonosított szempontjából fejlesztés hiányokkal, adottságokkal indokolva fogalmazzák meg. Pl. középpontjába helyezendő a helyi termékek előállításnak és piacra jutásának célcsoportokat, közösségeket, támogatása, mivel a helyzetfeltárás során bebizonyosodott, fejlesztési területeket, hogy a vállalkozások tőkeszegények és nem megfelelő az térségeket. együttműködés közöttük (lásd Útmutató 15-16.oldal). 3

A HFS építése a korábbi vidékfejlesztési programok tapasztalataira, továbbá a térséget érintő tervezési előzményekre, aktuális programokra, szolgáltatásokra A HACS kielemezte és bemutatta a korábbi időszakban alkalmazott HVS megvalósításának tapasztalatait és figyelembe vette a stratégia kialakításában. A vonatkozó fejezet beazonosítja a 2014-2020-as OP-k és a VP HFS szempontjából releváns beavatkozási területeit és a helyzetfeltárásra alapozva indokolja azok fontosságát. A vonatkozó fejezet áttekinti a HFS tartalmát befolyásoló megyei, járási, települési szinten megfogalmazott fejlesztési prioritásokat/beavatkozási területeket/jelentős projekteket és bemutatja a kapcsolatukat a HFS-sel. A vonatkozó fejezet áttekinti a HFS tartalmát befolyásoló, a térség gazdasági, környezeti és a befogadást támogató programokat, szolgáltatásokat és bemutatja kapcsolatukat (komplementaritás, koherencia) a HFS-sel. 12. A korábbi HVS végrehajtásával kapcsolatos leírás részletes, de az újonnan tervezett stratégiával néhány általános mondattal kötik össze. Javasolt a fejezet kiegészítése egyrészt a megvalósult fejlesztések helyi közösségekre, vállalkozásokra (néhány konkrétum kiemelése) gyakorolt hatásai, illetve a jelen HFS intézkedései szempontjából releváns tapasztalatok összegzésével, következtetéseivel (mely fejlesztési területek támogatását folytatják és miért, mit módosítanak és miért, mit vetnek el és miért, hogyan alkalmazkodnak a stratégiában a lényegesen kevesebb forráshoz.). 13. A HACS területe természeti értékekben gazdag, turisztikai fejlesztése tervezett. Javasolt a Bükki és Aggteleki Nemzeti Parkkal való kapcsolat fölvétele amennyiben még nem történt meg. 4

A szükségletek és lehetőségek kapcsolata a helyzetfeltárással 14. Az erősségek és gyengeségek jól definiáltak, de a lehetőségek inkább fejlesztési tevékenységnek (pl. a bor piacának javítása, közmunkaprogrammal a mezőgazdasági földterületek megművelése, a termény értékesítése stb.) minősülnek. A lehetőségeknél olyan külső körülményeket, folyamatok által teremtett lehetőségeket kell feltüntetni, amelyekre a HFS-nek nincs hatása, de hat a HFS megvalósításának A SWOT elemzés az eredményességére. Ilyen potenciális lehetőség lehet pl. útmutatónak megfelelő logika szlovák-magyar együttműködési lehetőségek szerint készült kihasználása, EU források rendelkezésre állása. Javasolt a lehetőségek fenti szempont alapján történő A SWOT elemzés újragondolása. megállapításait a 15. A veszélyeknél felsorolt elemek egy része inkább belső helyzetfeltárás megalapozza, a gyengeség romló tendenciája, egyfajta negatív kapcsolat egyértelmű forgatókönyv (pl. növekszik az elvándorlás, elszegényedik a lakosság, tovább csökken a munkahelyek száma, stb. ). Jó példa a külső veszélyekre pl a klímaváltozás negatív hatásai, árvízveszély növekedése. 16. A SWOT elemek korrekcióját követően javasoljuk elkészíteni a SWOT mátrix elemzést a stratégiai irányok felvázolása érdekében az Útmutató 19. oldalán leírtak szerint. A fejlesztési szükségletek definiálása az útmutatónak megfelelő logika szerint készült A fejlesztési szükségletek megállapításait a helyzetfeltárás és a SWOT is megalapozza 17. A fejlesztési szükségletek azonosítása (4.5 fejezet) nem az útmutatónak megfelelő logika szerint készült. A fejlesztési szükségleteknél a SWOT elemzésével beazonosított stratégiai irányok megvalósulásának szűk keresztmetszeteit, az ahhoz hiányzó tényezőket javasolt röviden bemutatni. (Pl.: Mi hiányzik a térség turisztikai ágazatából? Szaktudás? Együttműködés? Minőségbiztosítás?) Javasoljuk, hogy ezeket a konkrét hiányokat azonosítsák, majd az intézkedések ezek fejlesztésére reagáljanak. 5

A stratégia és a cselekvési terv minősége A stratégia beavatkozási logikája 18. A 7.1 és 7.2 pontban leírt jövőkép eltér egymástól. A A célok meghatározása stratégiának egy rövid, szlogenszerű mondatban módszertanilag megfelel az útmutatóban foglaltaknak (a célok száma a megvalósíthatóság határán belül van; a célok tartalma egyértelmű; a célok hierarchiája megfelelő) megfogalmazott jövőképet javasolt adni. A 7.1 fejezet második bekezdésében leírt mondatnak nincs befejező része. A 7.2 pontban leírt jövőképből például 2 db megfelelő átfogó cél képezhető, pl. A helyi közösség identitásának erősítése az értékek és az együttműködési lehetőségek megújítása révén és Élénkülő fenntartható gazdaság, mivel a jelenleg megfogalmazott átfogó célok nem igazán átfogóak (majdnem ugyanaz mint a specifikus célok). A tervezett forrás összhangban 19. A stratégia céljai és intézkedései nem térhetnek el a van a kitűzött célokkal cselekvési tervben leírt intézkedésektől. A stratégia célhierarchiájában eggyel kevesebb intézkedés szerepel, A stratégia céljai megfelelően mint a cselekvési tervben. A közösségi rendezvények és alátámasztottak, indokoltak: a közösségformáló programok intézkedés hiányzik a térség szükségleteire és célrendszerből. lehetőségeire reflektálnak a 20. Javasolt a célokat a helyzetelemzésben jobban gyengeségek és veszélyek alátámasztani. A vizsgálati munkarészben nem jelenik meg figyelembe vételével hangsúlyosan pl.: a vállalkozások, termelők együttműködésének hiánya, az energiahatékonysági A tervezett intézkedések összhangban vannak a kitűzött célokkal, egyértelmű a kérdések stb. 21. A célhierarchia táblázata alatt hiányzik a célok indoklása. Kérjük pótolni és indokolni röviden, hogyan kapcsolódnak a kapcsolat a célok és az választott célok a helyzetfeltárás, SWOT és a intézkedések között. szükségletfeltárás megállapításaihoz, valamint hogy mely forrásokból kívánják elérni. 6

A célindikátorok alkalmasak a célok teljesülésének mérésére. A célértékek reálisak és mérhetők (megfelelnek a SMART elveknek). 22. Az eredményindikátorok közül a (4.) új funkciók száma és a hozzá tartozó specifikus cél kapcsolata nem érthető (milyen új funkciókat eredményeznek a hatékony erőforrás felhasználást célzó fejlesztések). Javasolt egyértelműsíteni. 23. Javasolt a 7.2 cél-intézkedés kereszttábláját összhangba hozni az intézkedéseknél feltüntetett specifikus célokkal. A stratégia intézkedéseinek kidolgozottsága, realitása, megvalósíthatósága Az intézkedések reálisak, megalapozottak és megvalósíthatók Több intézkedésre vonatkozó általános észrevételek: 24. Az intézkedések jól alátámasztottak, de szükségességük nem minden esetben vezethető vissza a helyzetelemzésre (például az 5. intézkedés: a helyi társadalom Az intézkedések indoklása épít a helyzetfeltárás, a SWOT és a szükségetek megállapításaira, a kapcsolat egyértelmű. környezettudatosságának hiányosságairól nem szól a vizsgálati rész). 25. A támogatható tevékenység pont minden intézkedésnél elnagyolt, hiányos, az 5. intézkedésnél teljes egészében hiányzik. Javasolt a leírások pontosítása azzal, hogy mi az a A támogatható tevékenység fejlesztés, tevékenység, amely támogatható (pl xyz területek és a jogosultak köre egyértelműen definiált (megvalósítható, a felhívásokba tevékenységet folytató civil szervezetek működéséhez szükséges eszk9özök beszerzése, vagy szálláshelyhez nem köthető turisztikai szolgáltatások fejlesztése stb.). átemelhető) és a célok 26. A jogosultak körének meghatározásánál, kimeneti megvalósulását szolgálja. indikátoroknál ügyeljenek arra, hogy a LEADER alintézkedés keretében csak mikrovállalkozási méret támogatható (kis A kiválasztási kritériumok módszertanilag megfelelőek és a célok megvalósulását szolgálják és középvállalkozás tehát nem.) 27. Több helyütt egyszerre szerepel a mikrovállalkozás és az egyéni vállalkozás a jogosultak körénél. Javasolt csak az előbbi alkalmazása, amely magában foglalja a mikro méretű egyéni vállalkozásokat is. A támogatási arányok 28. A kiválasztási kritériumok pontban javasoljuk külön indokoltak és megfelelnek a VPben és az útmutatóban alpontban szerepeltetni a jogosultsági kritériumokat (a támogatás feltétele), a kötelezettségvállalásokat (a pályázó 7

megfogalmazott szempontnak A kimeneti indikátorok tartalmazzák a kötelezően alkalmazandó indikátorokat, a célértékek arányban állnak az intézkedésre allokált forráskerettel Az nemzetközi és térségek közötti együttműködések tervezett tématerületei jól definiáltak, megalapozottak és konkrét közös eredmények elérését teszik lehetővé kötelező vállalásai) és a rangsorolás alapjául szolgáló pontozási (kiválasztási) szempontokat (előnyben részesül az a pályázat ). Ez utóbbiaknak elegendő számúnak, igazolhatónak és pontozásra alkalmasnak feltételnek kell lennie a pályázatok közötti rangsor állításához. 29. Több intézkedés kiválasztási kritériumok pontja tartalmaz az együttműködés feltételét. Legkésőbb a pályázati felhívás szintjén javasolt kidolgozni ennek teljesülésének mérhető/igazolható feltételeit (mi alapján döntik el a feltétel teljesülését, mi számít együttműködésnek) 30. a kimeneti indikátorok pontban kérjük érték intervallum helyett becsült célérték meghatározását. Egyes intézkedésekre vonatkozó észrevételek: 31. 1. intézkedés: a. Javasolt a támogatható civil szervezetek körét a HFS céljainak figyelembe vételével meghatározni (milyen típusú tevékenységeket folytató, célú szervezetek támogathatók). b. Javasolt a a tevékenység nem irányulhat olyan cél megvalósítására, mely a HACS területén kívül valósul meg feltételt pontosítani, de inkább törölni. Az, hogy egy civil szervezet a támogatásból megvásárolt eszközzel a térségen kívül is pl ismertséget szerez, inkább támogatandó. Ezen kívül nehezen ellenőrizhető, hogy mikor és hol használják a támogatással megvásárolt eszközöket. c. A kiválasztási kritériumok pont alatti első szempontba javasoljuk beszúrni a legalább szót. d. Az 1. intézkedés támogatható tevékenységei között be nem fejezett mondat szerepel: Legalább az egyik szervezet. e. Az indoklásban szereplő innovatív elképzelések létrejöttét javasolt szerepeltetni a kiválasztási kritériumok között is, legalább előnyként. 8

f. A támogatott kedvezményezettek száma kimeneti indikátort kérjük összhangba hozni a jogosultak körénél felsorolt szervezetekkel, az egyházi és civil szervezeteket külön sorban javasolt tervezni. 32. 2. intézkedés: a. Kérjük, hogy a támogatható tevékenységek pontban határozza meg a támogatható termékkört az alábbiak alapján: elsődleges mezőgazdasági termék, feldolgozott annex I termék, non annex termék, szolgáltatás. Ez a VP többi alintézkedésétől való lehatárolás és a de minimis korlát alkalmazása miatt szükséges. b. A hátrányos helyzetű emberek támogatását, a kiválasztási kritériumok között javasolt szerepeltetni 33. 3. intézkedés: a. Javasolt a jogosultak körének kiterjesztése a mikrovállalkozásokra. b. Gazdasági tevékenység (feltételezhetően ellenérték fejében vagy más gazdasági előny megszerzéséért biztosított termék vagy szolgáltatás előállítására irányuló fejlesztés) esetén a VP irányadó támogatási aránya szférától függetlenül 70%, (a 290/2014 (XI.26) korm. rendelet szerint komplex programmal fejlesztendő járásokban). Az ettől való eltérést indokolni kell. c. A kimeneti indikátorok között javasolt a civileket is feltüntetni. 34. 4. intézkedés: a. A támogatható tevékenységek köre nagyon általános, a forráshatékonyság érdekében javasolt kifejteni milyen típusú vagy mely speciális feltételeknek megfelelő tevékenységek támogathatók, különben fennáll a veszélye, hogy nagy mennyiségű pályázatból igen kevesen nyernek, ami rontja a megítélést, pályázási kedvet. b. Kérjük, hogy a támogatható tevékenységek pontban határozza meg a támogatható termékkört az alábbiak alapján: elsődleges mezőgazdasági termék, feldolgozott 9

annex I termék, non annex termék, szolgáltatás. Ez a VP többi alintézkedésétől való lehatárolás és a de minimis korlát alkalmazása miatt szükséges. c. Tekintettel az intézkedés címére, javasolt a megújuló erőforrás felhasználást legalább kiválasztási kritériumként szerepeltetni. 35. 5. intézkedés a. Hiányzik a támogatható tevékenységek leírása, javasolt pótolni. b. Tekintettel az intézkedés címére, javasolt a megújuló erőforrás felhasználást legalább kiválasztási kritériumként szerepeltetni. c. Javasolt pontosítani a rendezvények támogatása kritériumot (meddig, mennyit stb). d. A nem jövedelemtermelő tevékenységek esetén a VP irányadó támogatási aránya 90%, (a 290/2014 (XI.26) korm. rendelet szerint komplex programmal fejlesztendő járásokban). Az ettől való eltérést kérjük, indokolni. 36. 6. intézkedés a. Kérjük, hogy a támogatható tevékenységek pontban határozza meg a támogatható termékkört az alábbiak alapján: elsődleges mezőgazdasági termék, feldolgozott annex I termék, non annex termék, szolgáltatás. Ez a VP többi alintézkedésétől való lehatárolás és a de minimis korlát alkalmazása miatt szükséges. 37. 7. intézkedés: a. Javasolt meghatározni a támogatható rendezvények témáját. b. A nem jövedelemtermelő tevékenységek esetén a VP irányadó támogatási aránya 90%, (a 290/2014 (XI.26) korm. rendelet szerint komplex programmal fejlesztendő járásokban). Az ettől való eltérést kérjük, indokolni. 38. A 8.2 Együttműködések pontban leírt partnerség specifikus célja különbözik a stratégia spec. céljaitól. Kérjük az illeszkedést a HFS célstruktúrájához igazítani. Javasolt az 10

együttműködést konkrét példákkal, tervezett tématerületekkel alátámasztani, jelenleg nem érthető miben szeretne a HACS együttműködni. A stratégia monitoring, értékelési és visszacsatolási mechanizmusainak alkalmassága a HFS célok és ezek teljesülésének mérésére és a HACS működésének értékelésére A monitoring adatok jelenleg nem értékelt adatforrása, a gyűjtés módszere, gyakorisága megfelelő, megvalósítható. Az elemzés és a visszacsatolás biztosított. Az önértékelés módszere, ütemezése megfelelő. A visszacsatolás biztosított jelenleg nem értékelt A stratégia kiegészítő jellege és összhangja a PM, VP és releváns OP-k céljaival A stratégia céljai és intézkedései összhangban vannak a VP és a LEADER intézkedés céljaival. Az intézkedések leírása megfelelően alátámasztja az adott intézkedés kiegészítő jellegét. A kapcsolódások és a lehatárolások is megfelelőek. 39. A HFS 2. 4. és 6. intézkedése jelentős átfedést mutat. Kérjük, a támogatható tevékenységek és/vagy a jogosultak köre alapján határolja le az intézkedéseket egymástól és a VP 4.2, 6.2, 6.3, 6.4 alintézkedésétől. 40. 5. intézkedés: Kérjük, határolja le az intézkedést a VP 7.2 és 7.4 alintézkedéséről. A stratégia hozzájárulása a LEADER elvekhez és a horizontális célokhoz 11

A stratégia bemutatja, hogyan járul hozzá a munkahelyteremtéshez és a jövedelemgeneráláshoz. A stratégia bemutatja, hogyan járul hozzá a környezet megőrzéséhez és a klímaváltozás kihívásainak csökkentéséhez. A stratégia bemutatja, hogyan járul hozzá a társadalmi befogadás erősítéséhez, szükség szerint a szegénység újratermelődésének csökkentéséhez. 41. Nem derül ki egyértelműen, hogy a beavatkozások, hogyan segítik az esélyegyenlőséghez kapcsolódó célok elérését. A dokumentum nem szól külön a sérülékeny csoportok vagy e csoportokat segítő szervezetek bevonásáról, majd az intézkedések körében és a kiválasztási kritériumoknál sem jelennek meg a célok elérését szolgáló szempontok. A hiányosságot pótolni szükséges. 42. A környezeti fenntarthatóság fejezet jól kidolgozott, célszerű lenne ezeknek a szempontoknak a beépítése a kiválasztási kritériumok közé is. A stratégia bemutatja, hogyan járul hozzá a nők esélyegyenlőségéhez, a fiatalok és egyéb sérülékeny csoportok helyzetének javításához. A stratégia bemutatja, hogyan ösztönzi az ágazatközi, szektorok közötti, több szereplőt érintő megoldásokat. 12

A stratégia bemutatja, hogyan ösztönzi a helyben innovatívnak számító, új modellek kialakítását (termék, szolgáltatás, módszer) és hogyan segíti, hogy az új megoldások, ötletek, gyakorlatok a helyi szereplők számára elérhetővé váljanak. 43. A stratégia azonosítja az innovatív megoldásokat, de célszerű lenne a kiválasztási kritériumoknál is jelezni, hogy az ilyen jellegű pályázatok előnybe részesülnek. A stratégia bemutatja, hogyan ösztönzi az együttműködéseket és hogyan generálja a hálózatosodást. Kapacitás, a megvalósításra vonatkozó kritériumok A HACS tagságának és döntéshozatalának összetétele A HACS tagsága nyitott, nincs olyan szabály érvényben, ami a csatlakozást megakadályozza. 44. A honlap nem tartalmaz információt a tagfelvétellel kapcsolatban, amit javasolt pótolni. A HACS döntéshozása és/vagy a HFS megvalósítása megfelelően reprezentálja a helyi társadalom sokféleségét (pl a HFS 13

célcsoportjait, a kedvezményezett járásokkal érintett HACS-okban a hátrányos helyzetű embereket, a térség tipikus vállalkozóit, környezetvédelmi NGO-kat, a fiatalokat, illetve az egyéb speciális társadalmi csoportokat képviselő szervezeteket, stb.) A HACS működését és a projektek kiválasztását érintő döntéshozás (jelen esetben az elnökség és a helyi bíráló bizottság) átlátható, megkülönböztetés mentes és megfelel az összeférhetetlenség szabályainak. A munkafolyamatok és a felelősségi körök egyértelműek és átláthatók. 45. Javasoljuk az egyesület döntéshozó testületének, elnökségének, munkaszervezetének bemutatását az útmutató által elvárt részletességgel (név, képviselt szféra, szakterület stb.). A dokumentumból jelenleg nem olvasható ki pl. a hátrányos helyzetű célcsoport képviselete a döntéshozatalban és vagy a HFS megvalósításában. Javasolt ezt alátámasztani. jelenleg nem értékelt A HFS megvalósításához szükséges humán erőforrások rendelkezésre állása 14

A HACS rendelkezik irányítási, közpénzek kezelése és pénzügyi tapasztalatokkal és kapacitással A HACS rendelkezik projektfejlesztő és - management tapasztalatokkal, kapacitással A HACS rendelkezik a helyi lakosság, a különböző lakossági csoportok és szereplők aktivizálására és a fejlesztési tevékenységekbe történő bevonására alkalmas animációs tapasztalatokkal és kapacitással Legalább egy külön bejáratú iroda, legalább 2 db állandó munkaállomás (számítógép, telefon, internet) rendelkezésre áll. 15