A HFS tervezetek továbbfejlesztésének egyedi, minőségi továbbfejlesztési útmutatásai és a tervezői válaszok

Átírás

1 A HFS tervezetek továbbfejlesztésének egyedi, minőségi továbbfejlesztési útmutatásai és a tervezői válaszok A HACS neve: Somló-Marcalmente-Bakonyalja Általános kritériumok A HFS kidolgozásának minősége, a dokumentum teljessége 1 A dokumentum teljes megfelel terjedelme (70 ) és szerkezete megfelel a sablonban előírtaknak. Minden fejezet tartalmaz megfelel kifejtést, kivétel a 8.1/d; 8.3/5; 8.3/8; 8.5 pontokat, amelyeket csak a végleges HFS-hez kell kitölteni. A szerkezet átlátható, könnyen olvasható, az számozás és a táblázat/ábra hivatkozások megfelelőek A dokumentum fejezetei és az egyes alpontok az útmutatóban leírtaknak megfelelő tartalommal lettek kidolgozva 1 Módosítások helye a dokumentumban (fejezet, szám) 1

2 Az érintettek bevonása a tervezési folyamatba A helyi közösség bevonása a tervezési folyamatba A tervezési folyamat nyitott (bárki részt vehet) és átlátható (jól kommunikált). A bevonást célzó tevékenységek módszertanilag megfelelőek, A közösség stratégiához való hozzájárulása jól nyomon követhető, azonban esetenként az általuk felvetett problémák nem köszönnek vissza a helyzetelemzésben. (Lásd: 7 pont). Javasolt a logikai kapcsolat erősítése. Javasolt a hátrányos helyzetű emberek képviseletét a Helyzetelemzés rész kibővítésre került három helyen 41. fejezet 16. és fejezet 9. és 10. leírásuk jól részletezett, a tervezői csoportban biztosítani, amennyiben ez megvan,, folyamat eredményei mindenki kérjük alátámasztani. 8.3 fejezet 63. és számára elérhetők, nyilvánosak. 64. A három szektor képviselete kiegyensúlyozott a tervezési folyamatban. A térség szempontjából jellemző (a helyzetfeltárásban említett) hátrányos helyzetű vagy valamilyen szempontból sérülékeny csoportok bevonása a tervezési folyamatba bizonyított (kisebbség, hátrányos helyzetű emberek, nők, fiatalok, idősek stb.) A közösség hozzájárulása a stratégiához jól nyomon követhető Tervezői csoport tagja Oláh Kálmán Géza (falugondnok) és Balázs Tibor (SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgató). A munkában részt vett Topár Zsolt (Magyar Fogyatékosok Lovas Sportszövetség Egyesület elnöke) A szövegezés kiegészült ezen információkkal több helyen 2

3 A helyzetelemzés minősége A térség homogenitása A térség összetartozása, az erőforrások kritikus tömegének rendelkezésre állása bizonyított. A helyzetfeltárás megalapozottsága és térség-specifikussága A helyzetfeltárás megfelelően részletezett, releváns, friss adatokon és információkon alapul Helyzetelemzés rész kibővítésre került három helyen 41. fejezet 16. és 19. A helyzetfeltárás elemzi az adott térség jellemzőit (térségspecifikus) 3. A Helyzetfeltárásból zömében hiányoznak azok az elemző mondatok, megállapítások, amelyek később váratlanul megjelennek a 4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása c. fejezetben a legmélyebb problémagócként azonosítva (pl.: az elvándorlás számokkal is alátámasztott részletesebb elemzése, motiválatlanság, együttműködési problémák, alacsony jövedelmezőségű gazdaság). Javasolt a két fejezet közötti összhang erősítése. A helyzetfeltárás egyértelműen beazonosítja a stratégia szempontjából fejlesztés középpontjába helyezendő célcsoportokat, közösségeket, fejlesztési területeket, térségeket. A HFS építése a korábbi vidékfejlesztési programok tapasztalataira, továbbá a térséget érintő tervezési előzményekre, aktuális programokra, szolgáltatásokra 3

4 A HACS kielemezte és bemutatta a korábbi időszakban alkalmazott HVS megvalósításának tapasztalatait és figyelembe vette a stratégia kialakításában. A vonatkozó fejezet beazonosítja a as OP-k és a VP HFS szempontjából releváns beavatkozási területeit és a helyzetfeltárásra alapozva indokolja azok fontosságát. A vonatkozó fejezet áttekinti a HFS tartalmát befolyásoló megyei, járási, települési szinten megfogalmazott fejlesztési prioritásokat/beavatkozási területeket/jelentős projekteket és bemutatja a kapcsolatukat a HFS-sel. A vonatkozó fejezet áttekinti a HFS tartalmát befolyásoló, a térség gazdasági, környezeti és a befogadást támogató programokat, szolgáltatásokat és bemutatja kapcsolatukat (komplementaritás, koherencia) a HFS-sel. A szükségletek és lehetőségek kapcsolata a helyzetfeltárással 4

5 A SWOT elemzés az útmutatónak megfelelő logika szerint készült A SWOT elemzés megállapításait a helyzetfeltárás megalapozza, a kapcsolat egyértelmű 4. A SWOT több szempontból nem követi az útmutatóban szereplő módszertant. Az erősségek és a gyengeségek azonosítása többé-kevésbé megfelelő, ugyanakkor néhol túl általános, illetve csak sejteni lehet, hogy mit üzen (pl. civil szervezetek, turizmus vs. turisztikai vonzerő, érdektelenség ). Javasoljuk ezek pontosabb megfogalmazását (pl. számos együttműködő, nagy tagságú, aktív civil szervezet megléte, az országban is egyedülálló táji, természeti vonzerők megléte stb.). 5. A felsorolt lehetőségek és veszélyek nem olyan külső tényezők, amelyekre nincs a térségnek ráhatása (pedig a módszertan szerint ilyen kellene). Így a felsorolt veszélyek nagy része valójában gyengeség (pl. elöregedő település, érdektelenség - újra stb.) A lehetőségeket pedig fejlesztési lehetőségként, vagyis lényegében stratégiaként, vagy intézkedésként értelmezték, lehetséges tennivalókat azonosítottak külső tényezők, trendek helyett. Javasoljuk, hogy keressék meg a külső pozitív és negatív tényezőket pl. növekvő igény a vidéki turisztikai szolgáltatások iránt (lehetőség), csökkenő pályázati források (veszély) stb. 6. A HFS hivatkozik az offenzív és fejlesztő stratégiák fontosságára, de nincsenek beazonosítva konkrét stratégiai irányok, pedig a SWOT elemzés értelme éppen ez. Javasoljuk, hogy a belső erősségek és a külső lehetőségek egyes elemeinek, vagy a belső gyengeségek és a külső veszélyek egyes elemeinek (és így tovább) párosításával azonosítsanak konkrét stratégiákat (beavatkozási területeket). (Például kiolvasható a SWOT-ból a következő: Az országban is egyedülálló táji, természeti vonzerők megléte (E-j), valamint a vidéki turisztikai szolgáltatások iránti kereslet általános növekedése (bár ez jelenleg nem szerepel) egy offenzív turizmusfejlesztési stratégiát indokol, amelynél a szolgáltatások együttműködésének erősítése (Gy-c) és a szakemberhiány (Gy-h) leküzdése a legfontosabb feladat.) 5 Pontosítás megtörtént 4.4 fejezet 26. és 27. Pontosítás megtörtén, új elemek felvételre kerültek Kiegészítésre került 4.4 fejezet 27. és fejezet 29.

6 A fejlesztési szükségletek definiálása az útmutatónak megfelelő logika szerint készült 7. Célszerű eldönteni, hogy a tömegközlekedés minősítése (az erősségek között ugyanúgy szerepel (c), mint a gyengeségek között (g) mely formában segíti a célok megvalósulását. Pl. az erősségek között megemlítve, milyen stratégia építhető rá? (Valószínűleg ha fejlesztési javaslatot szeretnének rá építeni, akkor a gyengeségek között kell megemlíteni.) A gyengeségeknél egymásnak ellentmondó információk szerepelnek: i) Helyi termékek széles spektruma, m) Helyi termékek hiánya 8. A 4.5. fejezet (szükségletek feltárása) a főbb problématerületeket mutatja be (azt jól), de nem jut el abba az értelmezési mélységbe, ahol e területek tényleges szükségleteit, hiányait mutatná be. A problémafa jó módszer erre, de csak akkor, ha kellően mélyre hatol, vagyis konkrét, intézkedésekre/projektekre váltható okokat (szükségleteket) tud azonosítani. Pl. az alacsony fejlődési motiváció és hajlandóság önmagában nem kezelhető egy projekttel, vagyis tovább kell elemezni: miért van ez? talán a sikerélmények hiánya miatt, vagy mert nem is ismernek az érintettek jó gyakorlatokat, példákat, vagy nincs olyan közösség, ahol az emberek bátorítják egymást. Ha sikerül így a konkrét hiányokat (szükségleteket) azonosítani, ezekre már lehet akár projekteket tervezni vagy kiírni. Javasoljuk, hogy a megfogalmazott négy problématerület vonatkozásában azonosítsanak konkrét szükségleteket, hiányokat, szűk keresztmetszeteket. Szövegezés kiegészítésre került Kiegészítésre került a konkrét szükségletek, hiányok, szűk keresztmetszetek megfogalmazásával 4.4 fejezet fejezet 30. és 31. A stratégia és a cselekvési terv minősége A stratégia beavatkozási logikája 9. A célok hierarchiájának kialakítása nem követi az útmutató A célok átfogalmazása megtörtént, átfogó 7.2 fejezet 34. és 35. A célok meghatározása ajánlásait, mert a célok szintje lényegében eltolódott célok lekerültek specifikus célnak az módszertanilag megfelel az eggyel. A jelenlegi átfogó célok lényegében megfelelhetnek infrastruktúra kivételével útmutatóban foglaltaknak (a specifikus céloknak (a 36. on az ábra utáni szöveg 6

7 célok száma a megvalósíthatóság határán belül van; a célok tartalma egyértelmű; a célok hierarchiája megfelelő) A tervezett forrás összhangban van a kitűzött célokkal A stratégia céljai megfelelően alátámasztottak, indokoltak: a térség szükségleteire és lehetőségeire reflektálnak a gyengeségek és veszélyek figyelembe vételével A tervezett intézkedések összhangban vannak a kitűzött célokkal, egyértelmű a kapcsolat a célok és az intézkedések között. A célindikátorok alkalmasak a célok teljesülésének mérésére. A célértékek reálisak és mérhetők (megfelelnek a SMART elveknek). egyébként is specifikus célterületként utal ezekre). A 34 specifikus cél nagy része valójában intézkedés vagy projekt szintű, még a megfogalmazása is (pl. A fiatalok számára értékes hagyományok összegyűjtése és megosztása ez semmiképp sem cél, hanem leginkább egy projekt). A 6 átfogó valójában inkább specifikus célt is érdemes átgondolni tartalmilag. A kisléptékű infrastruktúra fejlesztése pl. a szöveg értelmében a turizmus, a vállalkozások és a közösség fejlesztéséhez járul hozzá, amelyek külön célként megjelennek ennek megfelelően lehet, hogy felesleges önálló célként szerepeltetni (az infrastruktúra amúgy is egy eszköz, önmagában nem cél). Javasoljuk a célstruktúra átgondolását a fentiek szerint. Javasoljuk, hogy egy, legfeljebb két átfogó célja legyen a stratégiának, valamint 4-5 olyan specifikus célja, amelyekhez az intézkedések hozzájárulnak (nehezen áttekinthető, és nem logikus helyzetet teremtünk, ha 11 intézkedés 34 célhoz járul hozzá). 10. A specifikus célok mellé rendelt indikátorok túlnyomó többsége nem eredmény indikátor, hanem kimeneti mutató (kivétel a 7-10, 16, 21, 27, 33), amelyeknek az egyes intézkedések leírásánál van a helye. Kérjük, hogy a specifikus célok átgondolása és javítása után határozza meg az eredmény indikátorokat (pl megtartott és új munkahelyek száma; új termékek, szolgáltatások száma; vendégéjszakák száma; látogatók résztvevők száma, érintett lakosság száma stb.) Egy átfogó cél lett és 4 specifikus cél Módosításra került a célfa és az azt követő szöveges elemzés Új indikátorok kerültek megfogalmazásra 7.2 fejezet 36., 37., 38. és fejezet 35. A stratégia intézkedéseinek kidolgozottsága, realitása, megvalósíthatósága Több intézkedésre vonatkozó megjegyzések, javaslatok: 11. A specifikus cél pontba lehetőleg 1 max 2 célt jelöljenek meg, amelyhez az intézkedés leginkább hozzájárul. Módosítás megtörtént valamennyi intézkedésnél 8.1. fejezet 39., 42., 45., 48., 7

8 Az intézkedések reálisak, megalapozottak és megvalósíthatók Az intézkedések indoklása épít a helyzetfeltárás, a SWOT és a szükségetek megállapításaira, a kapcsolat egyértelmű. A támogatható tevékenység területek és a jogosultak köre egyértelműen definiált (megvalósítható, a felhívásokba átemelhető) és a célok megvalósulását szolgálja. A kiválasztási kritériumok módszertanilag megfelelőek és a célok megvalósulását szolgálják A támogatási arányok indokoltak és megfelelnek a VPben és az útmutatóban megfogalmazott szempontnak A kimeneti indikátorok tartalmazzák a kötelezően alkalmazandó indikátorokat, a célértékek arányban állnak az intézkedésre allokált forráskerettel Az nemzetközi és térségek közötti együttműködések 12. Az indoklás pontba a helyzetfeltárás, SWOT, de leginkább a szükségletek pontban feltárt hiányosságokra is hivatkozzanak a jelenlegi indoklásokat kiegészítendő. Arra a kérdésre válaszoljanak, hogy MIÉRT szükséges az adott intézkedés megvalósítása. 13. Kérjük, ismertessék mi minősül helyi terméknek és mi a feltétele annak, hogy egy termék/szolgáltatás bekerüljön a helyi termék katalógusba. 14. Kérjük ismertessék, hogy mi minősül együttműködésben megvalósuló fejlesztésnek. Elegendő egy nyilatkozat? 15. A kiválasztási kritériumok között szerepel az energiahatékonyság, környezetvédő és környezetbarát technológiák alkalmazása. Kérjük, pontosítsák, mi alapján állapítják meg ennek teljesülését. Egyes intézkedésekhez fűzött megjegyzések, javaslatok: intézkedés: a. Az intézkedés támogatható tevékenységei és jogosultjainak körét javasolt átgondolni (bővíteni) abból a szempontból, hogy a VP 6.3 alintézkedése csak a 3000 STÉ feletti főállású őstermelőket támogatja. Ez alatti üzemmérettel rendelkezők e feltételnek való megfelelése sehonnan nem támogatott. Javasolt továbbá átgondolni, hogy a feldolgozásból indokolt-e kizárni a főállású őstermelőket, továbbá azt, hogy a VP 4.2 alintézkedése elvileg minimum korlát nélkül támogatja a feldolgozó tevékenységeket. b. A nem elsődleges mezőgazdasági termék előállításnál javasolt figyelembe venni az általános csekély összegű támogatásra vonatkozó szabályt (a csekély összegű támogatás a fejlesztést megelőző 3 naptári évben nem Kiegészítés valamennyi LEADER intézkedés esetén megtörtént 10. Kiegészítő információk közé bekerült, minden LEADER intézkedés hivatkozik rá 10. Kiegészítő információk közé bekerült, minden LEADER intézkedés hivatkozik rá A kritérium átfogalmazásra és kiegészítésre került a. A megfogalmazásból kikerült a főállású szó, így minden őstermelő jogosult benyújtásra Feldolgozásra csak az önkormányzatok nyújthatnak be kérelmet (eredeti megfogalmazásban is ez szerepelt). Az egyértelműbbé tétel érdekében a támogatható tevékenység esetén külön alpontban szerepel az önkormányzat és külön alpontban az őstermelő támogatható tevékenysége. b. beemelésre került a megfogalmazásba 51., 54., 55., 56., 8.2. fejezet 57., fejezet , 45., 48., Kiegészítő információk 68. és Kiegészítő információk fejezet 41., 44., 47., 8.1 fejezet 42. és fejezet 43. 8

9 tervezett tématerületei jól definiáltak, megalapozottak és konkrét közös eredmények elérését teszik lehetővé haladhatja meg a 200 ezer euró összeget, függetlenül a kedvezményezett jogállásától) intézkedés: Kérjük, az indoklásban támassza alá, hogy miért kizárólag az önkormányzatok és a civil szervezetek turisztikai szolgáltató tevékenységei támogathatók intézkedés: A kiválasztási kritériumok között szerepel, hogy a fejlesztést együttműködésben valósította meg. Kérjük, pontosítsa, hogy a fejlesztésben (eszközök beszerzése) vagy a használatban javasolt az együttműködés és 6. intézkedés: Javasolt a két intézkedés összevonása és esetlegesen külön keret elkülönítése a helyi és a térségi rendezvényeknek A megfogalmazás a személyes egyeztetésen elhangzottak alapján kiegészítésre került a mikrovállalkozások turisztikai tevékenységének támogatásával. A 10. kiegészítő információk kiegészítésre került az együttműködés megfogalmazásával. Ez alapján lehetőség van a beszerzésben is együttműködni (ez csak lehetőség), a használatban (fenntartási időszak) viszont kötelező A két intézkedés összevonása megtörtént, ennek megfelelően az 5. intézkedés szövegezésébe a szükséges helyeken beemelésre került a 6. intézkedésből a szükséges előírás, megfogalmazás, az elkülönített keret 8.1 fejezet 45., 46. és Kiegészítő információk fejezet 51. és 52., 54. A stratégia monitoring, értékelési és visszacsatolási mechanizmusainak alkalmassága a HFS célok és ezek teljesülésének mérésére és a HACS működésének értékelésére A monitoring adatok jelenleg nem értékelt adatforrása, a gyűjtés módszere, gyakorisága megfelelő, megvalósítható. Az elemzés és a visszacsatolás biztosított. Az önértékelés módszere, ütemezése megfelelő. A visszacsatolás biztosított jelenleg nem értékelt A stratégia kiegészítő jellege és összhangja a PM, VP és releváns OP-k céljaival 9

10 A stratégia céljai és intézkedései összhangban vannak a VP és a LEADER intézkedés céljaival. Az intézkedések leírása megfelelően alátámasztja az adott intézkedés kiegészítő jellegét. A kapcsolódások és a lehatárolások is megfelelőek intézkedés: Javasolt egyértelműsíteni, hogy induló vállalkozás támogatható-e és ha igen, úgy definiálni a VP 6.2 intézkedéstől való lehatárolást. 21. A 2. intézkedés támogatható tevékenységeit és jogosultjainak körét javasolt átgondolni (bővíteni) abból a szempontból, hogy a VP 6.3 alintézkedése csak a 3000 STÉ feletti főállású őstermelőket támogatja. Ez alatti üzemmérettel rendelkezők e feltételnek való megfelelése sehonnan nem támogatott. Javasolt továbbá átgondolni, hogy a feldolgozásból indokolt-e kizárni a főállású őstermelőket, továbbá azt, hogy a VP 4.2 alintézkedése elvileg minimum korlát nélkül támogatja a feldolgozó tevékenységeket. A megfogalmazás kiegészítésre került azzal, hogy teljes lezárt gazdasági évvel rendelkező kérelmezhet, így induló vállalkozás nem támogatható A megfogalmazásból kikerült a főállású szó, így minden őstermelő jogosult benyújtásra Feldolgozásra csak az önkormányzatok nyújthatnak be kérelmet (eredeti megfogalmazásban is ez szerepelt). Az egyértelműbbé tétel érdekében a támogatható tevékenység esetén külön alpontban szerepel az önkormányzat és külön alpontban az őstermelő támogatható tevékenysége. 8.1 fejezet fejezet 42. és Szintén a 2. intézkedésnél a nem elsődleges mezőgazdasági Beemelésre került a megfogalmazásba termék előállításnál javasolt figyelembe venni az általános csekély összegű támogatásra vonatkozó szabályt (a csekély összegű támogatás a fejlesztést megelőző 3 naptári évben nem haladhatja meg a 200 ezer euró összeget, függetlenül a kedvezményezett jogállásától). A stratégia hozzájárulása a LEADER elvekhez és a horizontális célokhoz fejezet 43. járul hozzá a 23. A forrásoknak csupán 41%-át tervezik közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítani. Javasolt 50%-ra emelni ezt A 3. intézkedésnél a vállalkozások beengedésre kerültek, a gazdaságfejlesztés 8.1 fejezet 45., 46. és 48. munkahelyteremtéshez és a az arányt (vagy pl a 3. intézkedésbe a vállalkozásokat is jövedelemgeneráláshoz. beengedni). 61% járul hozzá a környezet megőrzéséhez és a 24. Javasolt megfontolni, hogy van-e olyan intézkedés, ahol az innováció (nem csak technológiai, hanem pl. társadalmi innováció) értékelési szempont lehet. Azon intézkedéseknél, ahol szóba jöhet a társadalmi innováció, ott már kiválasztási kritérium volt a különböző szervezetek közötti együttműködés, illetve a 3. intézkedésnél bekerült, hogy a 8.1 fejezet 46. és 47.

11 klímaváltozás kihívásainak csökkentéséhez. járul hozzá a társadalmi befogadás erősítéséhez, szükség szerint a szegénység újratermelődésének csökkentéséhez. járul hozzá a nők esélyegyenlőségéhez, a fiatalok és egyéb sérülékeny csoportok helyzetének javításához. mikrovállalkozó köteles együttműködni turisztikai tevékenységet folytató önkormányzattal, civil szervezettel vagy egyházzal. Az együttműködők nagyobb száma szerepel az értékelési pontok között. A rendezvényeknél szerepelt az értékelési szempontok között a résztvevő helyi termelők száma, értékesített termékek köre. Más pontozási szempontot a személyes konzultáción sem tudtak javasolni. ösztönzi az ágazatközi, szektorok közötti, több szereplőt érintő megoldásokat. ösztönzi a helyben innovatívnak számító, új modellek kialakítását (termék, szolgáltatás, módszer) és hogyan segíti, hogy az új megoldások, ötletek, gyakorlatok a helyi szereplők számára elérhetővé váljanak. ösztönzi az együttműködéseket és hogyan generálja a hálózatosodást. 11

12 Kapacitás, a megvalósításra vonatkozó kritériumok A HACS tagságának és döntéshozatalának összetétele A HACS tagsága nyitott, nincs olyan szabály érvényben, ami a csatlakozást megakadályozza. 8.3 fejezet 63. és 64. A HACS döntéshozása és/vagy a HFS megvalósítása megfelelően reprezentálja a helyi társadalom sokféleségét (pl a HFS célcsoportjait, a kedvezményezett járásokkal érintett HACS-okban a hátrányos helyzetű embereket, a térség tipikus vállalkozóit, környezetvédelmi NGO-kat, a fiatalokat, illetve az egyéb speciális társadalmi csoportokat képviselő szervezeteket, stb.) A HACS működését és a projektek kiválasztását érintő döntéshozás (jelen esetben az elnökség és a helyi bíráló bizottság) átlátható, megkülönböztetés mentes és megfelel az összeférhetetlenség szabályainak. A munkafolyamatok és a felelősségi körök egyértelműek és átláthatók. 25. A hátrányos helyzetű emberek képviselete a HACS döntéshozásában és/vagy a HFS megvalósításában nem bizonyított. Javasolt ezen csoport képviseletét biztosítani, vagy ha ez teljesül, alátámasztani. jelenleg nem értékelt A Döntéshozó Bizottság egyik tagja, Oláh Kálmán Géza főállású falugondnok. A Döntéshozó Bizottság tagjának június 1. napjától megválasztásra került Topár Zsolt, a Magyar Fogyatékosok Lovas Sportszövetség Egyesület elnöke. A Döntéshozó Bizottság állandó meghívottja lett június 1. napjától tanácskozási joggal Balázs Tibor, aki a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgató. A szövegezés kiegészült ezen információkkal. 12

13 A HFS megvalósításához szükséges humán erőforrások rendelkezésre állása A HACS rendelkezik irányítási, közpénzek kezelése és pénzügyi tapasztalatokkal és kapacitással A HACS rendelkezik projektfejlesztő és - management tapasztalatokkal, kapacitással A HACS rendelkezik a helyi lakosság, a különböző lakossági csoportok és szereplők aktivizálására és a fejlesztési tevékenységekbe történő bevonására alkalmas animációs tapasztalatokkal és kapacitással Legalább egy külön bejáratú iroda, legalább 2 db állandó munkaállomás (számítógép, telefon, internet) rendelkezésre áll. 13