TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt A L A P S Z A B Á L Y A Debrecen 2004.április 14.
PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény végrehajtásaként az Állami Vagyonügynökség a cégjegyzékbe 09-01000003 sz. alatt bejegyzett Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat zártkörû alapítású részvénytársasággá alakítását határozta el. Az 1991. december 31-én kelt, az Állami Vagyonügynökség mint alapító által aláírt Átalakulási Terv és Alapító Okirat alapján a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mint Cégbíróság 09-10-000064/14. sz. végzésével a Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaságot - a TITÁSZ Vállalat jogutódjaként - a cégjegyzékbe bejegyezte. A Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság Közgyûlése az Alapító Okiratot 2004. április 14. napjáig 15 alkalommal az alábbi közgyûlési határozatokkal módosította: 10/1993.(XI.18.) Kgy. sz. határozat 2/1994.(V.4.) Kgy. sz. határozat 22/1994.(XII.9.) Kgy. sz. határozat 3/1995.(V.18.) Kgy. sz. határozat 9/1995.(IX.28.) és 10/1995. (IX.28.) Kgy. sz. határozat 14/1995.(XII.12.) és 15/1995. (XII.12.) Kgy. sz. határozat 3/1996.(V.24.) Kgy. sz. határozat 1/1997.(V.23.) Kgy. sz. határozat 4/1998.(IV.24.) Kgy. sz. határozat 6/1999.(IV.29.) Kgy. sz. határozat 6/2000.(IV.26.) Kgy. sz. határozat 6/2000.(XI.15.) Kgy. sz. határozat 16/2001.(IV.25.) Kgy. sz. határozat 20/2003.(IV.23.) Kgy. sz. határozat 21/2003.(IV.23.) Kgy. sz. határozat../2004.(iv.14.) Kgy. sz. határozat A következõ okirat a Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság 2004. április 14. napjától hatályos Alapszabálya. Egyidejûleg a korábbi módosításokat tartalmazó egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály hatályát veszti.
ALAPSZABÁLY amelyet a gazdasági társaságokról szóló törvény (továbbiakban Gt.) alapján fogadott el a Társaság Közgyûlése. (1) A Társaság adatai 1.1 A Társaság alapítása és jogelõdje A Társaságot a Tiszántúli Áramszolgáltató Vál1alat (cégjegyzékszám: 09-0100000- 3) általános jogutódjaként az Állami Vagyonügynökség (Budapest V., Vigadó u. 6.) alapította 1991. december 31.-i hatállyal, határozatlan idõre. A Társaság a mûködését 1992. január 1-én kezdte meg. A Társaság nyilvánosan mûködõ részvénytársaság. 1.2 A Társaság cégneve Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság A Társaság rövidített elnevezése: TITÁSZ Rt. A Társaság idegen nyelvû elnevezése: angolul: East Hungarian Electricity Supply Company Ltd. németül: Stromversorgungs-Aktiengesellschaft Ostungarns 1.3 A társaság székhelye, telephelye, fióktelepei 1.3.1 A Társaság székhelye: H-4024 Debrecen, Kossuth Lajos utca 41. 1.3.2 A Társaság telephelye: H-4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 2. 1.3.3. A Társaság fióktelepei: Nyíregyházi Régió 4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 53. Szolnoki Régió 5000 Szolnok, Verseghy u. 3.
1.4 Az üzleti év Az üzleti év a naptári évvel megegyezik. 1.5 A Társaság tevékenységi köre A Társaság fõ tevékenysége az egységes statisztikai rendszer kódjegyzéke (TEÁOR '03) alapján: 40.13 Villamosenergia-elosztás, kereskedelem Egyéb tevékenységek a TEÁOR '03 szerint: 22.22 Máshová nem sorolt nyomás 22.23 Könyvkötés 22.25 Kisegítõ nyomdai tevékenység 22.33 Számítógépes adathordozó sokszorosítása 28.11 Fémszerkezet gyártása 28.12 Fém épületelem gyártása 29.24 Máshová nem sorolt egyéb általános gép gyártása 31.10 Villamos motor, áramfejlesztõ gyártása 31.20 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása 31.62 Máshová nem sorolt egyéb villamos termék gyártása 33.20 Mérõmûszer gyártása 45.11 Épületbontás, földmunka 45.21 Épület, híd, alagút, közmû, vezeték építése 45.31 Villanyszerelés 45.34 Egyéb épületgépészeti szerelés 50.20 Gépjármûjavítás 55.10 Szállodai szolgáltatás 55.23 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55.30 Étkezõhelyi vendéglátás 55.51 Munkahelyi étkeztetés 55.52 Közétkeztetés 60.24 Közúti teherszállítás 64.20 Távközlés 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 71.33 Irodagép, számítógép kölcsönzése 71.34 Máshová nem sorolt egyéb gép kölcsönzése 72.10 Hardver-szaktanácsadás 72.21 Szoftver-kiadás 72.22 Egyéb szoftver-szaktanácsadás, -ellátás 72.30 Adatfeldolgozás 72.40 Adatbázis-tevékenység, on-line kiadás 72.50 Iroda-, számítógép javítás 72.60 Egyéb számítástechnikai tevékenység
74.12 Számviteli, adószakértõi tevékenység (azzal a korlátozással. hogy engedélyhez kötött tevékenységet csak az engedély megszerzése után végez a társaság) 74.14 Üzletviteli tanácsadás 74.20 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 74.50 Munkaerõ közvetítés (azzal a korlátozással, hogy engedélyhez kötött tevékenységet csak az engedély megszerzése után végez a társaság) 74.87 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás 80.42 Máshová nem sorolt felnõtt- és egyéb oktatás 85.12 Járóbeteg-ellátás A Társaság a TEÁOR'03 szerinti 40.13 számú fõ tevékenysége folytatásához rendelkezik a 37/2003. számú, 2003. január 1. keltezésû, a villamos-energia közüzemi szolgáltatásra a Magyar Energia Hivatal által kiadott Mûködési Engedéllyel, valamint a 31/2003. számú, 2003. január 1. keltezésû, a villamosenergia elosztói szolgáltatásra a Magyar Energia Hivatal által kiadott Mûködési Engedéllyel. (2) A Társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje) és részvényei 2.1 A Társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje) A Társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje) 34.158.510.000,- Ft, azaz Harmincnégymilliárd egyszázötvennyolcmillió-ötszáztízezer forint. A Társaság alaptõkéjébõl (jegyzett tõkéjébõl) pénzbeli rész: 78.214.000 Ft, azaz Hetvennyolcmillió-kettõszáztizennégyezer forint; nem pénzbeli vagyonrész: 34.080.296.000 Ft, azaz Harmincnégymilliárd-nyolcvanmilliókettõszázkilencvenhatezer forint.
2.2 A Társaság részvényei 2.2.1 A Társaság jegyzett tõkéje A Társaság jegyzett tõkéje 3.415.850 db, azaz Hárommillió-négyszáztizenötezernyolcszázötven darab, egyenként 10.000.- (Tízezer) forint, összesen 34.158.500.000,- forint névértékû, névre szóló A sorozatba tartozó törzsrészvénybõl ("Törzsrészvények") és egy db, azaz egy darab 10.000,- (Tízezer) forint névértékû, névreszóló, B sorozatba tartozó, az Alapszabályban meghatározott szavazatelsõbbségi jogokat biztosító részvénybõl ("Szavazatelsõbbségi Részvény") áll. 2.2.2 A Törzsrészvények 2.2.2.1 A Törzsrészvények dematerializált részvények. A dematerializált értékpapír a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a "Tpt.") és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség; olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmû azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás, az értékpapírszámla tartalmazza. A Társaság egy példányban - értékpapírnak nem minõsülõ - okiratot állít ki, és azt a központi értéktárban helyezi el, és egyidejûleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír elõállításával. A dematerializált részvényeket a Gt. 194. -ának (2) bekezdésében meghatározott tartalommal és alaki feltételekkel kell kibocsátani. 2.2.2.2 Dematerializált részvény csak névre szóló típusú részvény lehet. Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki. Az azonos típusú, tartalmú és mértékû tagsági jogokat megtestesítõ részvények egy részvénysorozatnak minõsülnek. Az egy sorozatba tartozó részvények névértéke és elõállítási módja nem térhet el egymástól. 2.2.2.3 A Törzsrészvény-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési szolgáltató vezet (számlavezetõ). Az értékpapírszámla értékpapírszámla-szerzõdéssel jön létre. Értékpapírszámla-szerzõdéssel a számlavezetõ kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerzõdõ fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetõnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerû rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésrõl és a számla egyenlegérõl a számlatulajdonost értesíti. Az értékpapírszámla-szerzõdést a számlatulajdonos bármikor határidõ nélkül felmondhatja, a felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban csak akkor érvényes, ha egyidejûleg más számlavezetõt megjelöl. Az értékpapírszámla kimerülése az értékpapírszámla-szerzõdést nem szünteti meg. Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezetõ felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték. Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetõnek bejelentett közös
képviselõ útján gyakorolható. Ha a számla tulajdonosa csõdeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelõ, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csõdeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezetõ számla feletti rendelkezést csak ezen személyektõl fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelõ, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követõ három napon belül a Számlavezetõnek bejelenteni. A rendelkezésre jogosultak aláírás-mintáját a számlavezetõvel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell. A számlavezetõ zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerzõdés alapján harmadik személyt megilletõ jog terhel, illetõleg amelyrõl a számlatulajdonos így rendelkezik. Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték. Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhetõ meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszûnt, és errõl az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben a számlavezetõ az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapírszámlára. Ha a számlatulajdonos a zárolás idõtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezetõ gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapírszámlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán. 2.2.3 A Szavazatelsõbbségi Részvény A Szavazatelsõbbségi Részvény nyomdai úton elõállított részvény. 2.3 A részvényesi jogok 2.3.1 A Törzsrészvényekhez fûzõdõ jogok: (i) (ii) (iii) (iv) (v) (vi) a Társaságnak a számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredménye Közgyûlés által felosztani rendelt, a részvények névértékére jutó arányos hányadhoz való jog (osztalékhoz fûzõdõ jog); a Társaság jogutód nélküli megszûnése esetén a hitelezõk igényeinek kielégítését követõen megmaradó felosztható vagyonban való arányos részesedés joga (likvidációs hányadhoz fûzõdõ jog); a Közgyûlésen való részvétei, felvilágosítás-kérés, észrevételezés és felszólalás joga azzal a korlátozással, hogy a felvilágosítás megadása csak akkor tagadható meg, ha ez a Társaság jelentõs gazdasági érdekét vagy üzleti titkát sértené; indítványtétel joga; szavazati jog azzal, hogy azok a részvényesek, akik vagyoni hozzájárulásukat nem, vagy csak részben teljesítették, szavazati jogukat nem gyakorolhatják; a Gt. rendelkezései szerinti kisebbségi jogok.
2.3.2 A Szavazatelsõbbségi Részvényhez fûzõdõ jogok: (i) (ii) (iii) (iv) (v) (vi) A Társaság Közgyûlésén a határozatképességhez a Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosának jelenléte, a határozathozatalhoz egyetértése (igen szavazata) szükséges az alábbi döntésekhez: a Társaság alaptõkéjének felemelése, leszállítása; az egyes részvényfajtákhoz fûzõdõ jogok megváltoztatása; a Társaság más társasággal való egyesülése, beolvadása, szétválása, más gazdasági társasági formába történõ átalakulása, illetõleg jogutód nélküli megszûnése; a Társaság meghatározott tevékenysége folytatását biztosító vagyoni értékû jognak más gazdálkodó szervezet javára történõ átruházása, átengedése, lízingbe adása vagy egyéb módon tartós használatba adása, megterhelése vagy biztosítékul való lekötése; a Társaság lemondása a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a Vet. ) szerinti kizárólagos szolgáltatási jogáról a Mûködési Engedélyben meghatározott szolgáltatási területen; a Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosát képviselõ 1 (egy) felügyelõ bizottsági tag megválasztása és visszahívása. (A Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosát képviselõ igazgatósági tagot az Alapszabályban foglalt felhatalmazás alapján átruházott jogkörben a Felügyelõ Bizottság választja meg.) 2.3.3 A Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosának egyéb jogai: (i) a Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosát képviselõ 1 ( egy) igazgatósági és 1 (egy) felügyelõ bizottsági tag jelölése; (ii) írásban kérheti az Igazgatóságot, hogy hívja össze a Társaság Közgyûlését; (iii) írásban, az indok megjelölésével kérheti az Igazgatóságot, hogy az általa javasolt kérdéseket a Közgyûlés napirendjére felvegyék; (iv) megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Gt. és az Alapszabály az alaptõke legalább egytizedét képviselõ részvényeseknek megad; (v) a kibocsátást követõ 5 (öt) év elteltét követõen bármikor kérheti, hogy a Szavazatelsõbbségi Részvényhez fûzõdõ jogokat akként változtassák meg, hogy az a Törzsrészvényekkel megegyezõ jogokat biztosítson; és (vi) osztalékhoz fûzõdõ jog. 2.3.4 A Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosa kizárólag a Magyar Állam lehet. 2.3.5 A részvényekhez fûzõdõ jogok gyakorlása esetén a Társaság jogosult esetenként az aktuális részvénytulajdon igazolását kérni a részvényestõl. 2.3.6 Társasági eseményhez (Közgyûlés, tulajdonosi megfeleltetés, osztalék fizetés, stb.) kapcsolódóan a Budapesti Értéktõzsde elszámolásainak végzésére jogosult elszámolóház és értéktár vonatkozó szabályai is irányadóak a részvényekhez fûzõdõ jogok gyakorlása esetén. 2.4 A Részvénykönyv 2.4.1 Társaság névre szóló részvénnyel rendelkezõ részvényeseirõl - ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is - a Társaság Igazgatósága vagy megbízottja
(együttesen: "Részvénykönyv-vezetõ") részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott (a továbbiakban együtt: részvényes) - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselõ - nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), sorozatát valamint egyéb, törvényben meghatározott adatokat. A részvénykönyv számítógépes nyilvántartással is vezethetõ, azonban azt kinyomtatva is tárolni kell. A Közgyûlés idõpontját megelõzõ 2 (kettõ) munkanapon belül a részvénykönyvbe bejegyzés nem teljesíthetõ. 2.4.2 Ha a dematerializált Törzsrészvény tulajdonosa részvényesi jogait személyesen kívánja gyakorolni, a tulajdonában lévõ dematerializált Törzsrészvény(ek)rõl a számlavezetõ tulajdonosi igazolást állít ki (a tulajdonosi igazolás). A tulajdonosi igazolásnak tartalmaznia kell a kibocsátó és a részvényfajta megnevezését, a részvény darabszámát, az értékpapírszámla-vezetõ megnevezését és cégszerû aláírását, a részvényes nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét). A közgyûlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a közgyûlés vagy a megismételt közgyûlés napjáig érvényes. A tulajdonosi igazolás kiállítását követõen az értékpapírszámlán - az adott értékpapírra vonatkozóan - változás nem vezethetõ át, kivéve, ha a tulajdonosi igazolás egyidejûleg bevonásra kerül. 2.4.3 A Szavazatelsõbbségi Részvény tekintetében a Részvénykönyv a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti tulajdonost tünteti fel részvényesként. 2.4.4 A Társaság az értesítéseit a részvénykönyvbe bejegyzett részvénytulajdonos(ok) részére és a részvénykönyvben feltüntetett címre küldi meg és nem vállal felelõsséget azért, ha a tényleges tulajdoni állapot a részvénykönyvben feltüntetett állapottól eltér. 2.4.5 A részvénykönyvbe történõ bejegyzés iránti kérelmet a Részvénykönyv-vezetõ a kérelmezõ írásban elõterjesztett kérelmére abban az esetben teljesíti, ha Törzsrészvény új tulajdonosa bemutatja a Részvénykönyv-vezetõnek az általa megszerzett Törzsrészvény(ek) tekintetében a számlavezetõ által kiállított tulajdonosi igazolást. 2.5 A részvény átruházása 2.5.1 A dematerializált Törzsrészvények megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történõ terhelés illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Törzsrészvény tulajdonosának - az ellenkezõ bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek a számláján a Törzsrészvényt nyilvántartják. A Törzsrészvény átruházása a Társasággal szemben akkor hatályos, ha az új részvényest, illetve részvényesi meghatalmazottat a részvénykönyvbe bejegyezték. 2.5.2 A Szavazatelsõbbségi Részvény tekintetében az ezen részvényfajtára vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. 2.5.3 A Társaság szétválásához, más társasági formába történõ átalakulásához, más gazdasági társasággal való egyesüléséhez vagy alaptõkéjének legalább egynegyed résszel történõ leszállításához a Magyar Energia Hivatal végrehajtható, jóváhagyó
határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Magyar Energia Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Magyar Energia Hivatal nem tagadhatja meg az alaptõke leszállításához való hozzájárulást, ha azt a Társaság számára külön jogszabály kötelezõvé teszi. 2.5.4 A Társaságban történõ jelentõs befolyás, közvetlen, vagy többségi irányítást biztosító befolyás szerzéséhez, és az ehhez fûzõdõ jogok gyakorlásához a Magyar Energia Hivatal végrehajtható, jóváhagyó határozata szükséges. 2.5.5 A Magyar Energia Hivatal fenti (2.5.4 pont szerinti) határozatának hiányában a részvényes a részvénykönyvbe nem jegyezhetõ be, és a Társasággal szemben jogot nem gyakorolhat. 2.6 Jegyzési elsõbbségi jog, átvételi elsõbbségi jog 2.6.1. Ha az alaptõke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a Társaság részvényeseit, majd az átváltoztatható, illetve a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait ebben a sorrendben a részvényjegyzés elsõ tizenöt (15) napján részvényeik, illetve kötvényeik arányában a jelen Alapszabályban meghatározott feltételek szerint jegyzési elsõbbség illeti meg. Ha az alaptõke felemelésére zártkörû forgalomba hozatallal került sor, a jegyzési jog alatt a részvények átvételére vonatkozó elsõbbségi jog értendõ. 2.6.2 A Társaság Igazgatósága az alaptõke pénzbeli hozzájárulás ellenében történõ felemelésérõl szóló döntést követõ 2 (kettõ) munkanapon belül kezdeményezi a jelen Alapszabály 7. pontjában meghatározott hirdetményi lapokban a hirdetmény közzétételét, amelyben tájékoztatja a részvényeseket és kötvényeseket a jegyzési elsõbbségi jog gyakorlásának lehetõségérõl, a jegyezhetõ részvények névértékérõl, illetve kibocsátási értékérõl, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló idõszak kezdõ és zárónapjáról. A kezdõ nap nem lehet korábbi, mint a hirdetménynek a hirdetményi lapokban történõ közzétételét követõ nap. A Társaság a részvényes vagy a kötvényes ez irányú, elektronikus levélben közölt kérése esetén, a jegyzési elsõbbségi jog gyakorlásának feltételeirõl elektronikus levélben is tájékoztatást ad. Amennyiben a részvényesek egy része a jegyzési elsõbbségi joguk alapján általuk jegyezhetõ részvények számát meghaladó mennyiségû részvényt kíván jegyezni és egyes részvényesek jegyzési elsõbbségi jogukat nem gyakorolják, úgy a meglévõ részvényeik névértékének egymáshoz viszonyított arányában jogosultak - az egyes meglévõ részvényesek által jegyzési elsõbbségi joguk alapján nem lejegyzett - többletrészvények jegyzésére, azzal, hogy törtszám esetén függetlenül a tört értékétõl lefelé kell kerekíteni a jegyezhetõ részvények darabszámát. 2.6.3 A Közgyûlés - az Igazgatóság írásbeli elõterjesztése alapján - a jegyzési elsõbbségi jog gyakorlását a leadott szavazatok 3 -es többségével kizárhatja. Ebben az esetben az Igazgatóságnak az elõterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsõbbségi jog kizárására irányuló indítvány indokait, valamint a részvények tervezett kibocsátási értékét. Az Igazgatóságnak indokolásában be kell mutatnia azokat az elõnyöket, amelyek a jegyzési elsõbbségi jog kizárása esetén a Társaságnál jelentkeznek. Az elõterjesztés tárgyalásának szabályai megegyeznek a közgyûlési elõterjesztések tárgyalásának általános
szabályaival. Az elõterjesztés elfogadásáról a Közgyûlés a jegyzési elsõbbségi jog kizárásáról szóló határozati javaslattal együtt szavaz. A jegyzési elsõbbségi jog kizárására irányuló határozati javaslatról az alaptõke felemelésérõl szóló határozati javaslatot megelõzõen kell döntenie a Közgyûlésnek. Az Igazgatóság a Közgyûlés ezen határozatát a cégbíróságnak megküldi, és egyidejûleg gondoskodik a határozat tartalmának megfelelõ közleménynek a Társaság hirdetményi lapjaiban történõ közzétételérõl. 2.6.4 Ha az alaptõke felemelése új részvények zártkörû forgalomba hozatalával, nem pénzbeli hozzájárulás ellenében történik, az alaptõke felemelésérõl döntõ határozatban meg kell jelölni azokat a személyeket, akiket - az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel - feljogosítanak a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. A határozatban rendelkezni kell az e személyek által átvenni vállalt részvények fajtájáról, illetve osztályáról, számáról, a részvény sorozatáról, névértékérõl és kibocsátási értékérõl. 2.6.5 Ha az alaptõke felemelése új részvények zártkörû forgalomba hozatalával pénzbeli hozzájárulás ellenében történik, az alaptõke felemelésérõl döntõ határozatban meg kell jelölni azokat a személyeket, akiket - amennyiben és amilyen mértékben az arra jogosultak nem éltek a részvények átvételére vonatkozó elsõbbségi jogukkal vagy a közgyûlés az elsõbbségi jog kizárásáról döntött - feljogosítanak az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. A határozatban rendelkezni kell az e személyek által átvenni vállalt részvények fajtájáról, illetve osztályáról, számáról, a részvény sorozatáról, névértékérõl és kibocsátási értékérõl. (3) A Társaság szervezete 3.1 A Közgyûlés 3.1.1 A Közgyûlés a Társaság legfõbb szerve, amely a részvényesek összességébõl áll. A részvényesek a Közgyûlésen gyakorolják közgyûlési jogaikat a Társaság ügyeiben. A Társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását, ideértve az adózott eredmény felhasználását tárgyaló évi rendes Közgyûlést vagy rendkívüli Közgyûlést tart. 3.1.2 A Társaság köteles évente legalább egy alkalommal évi rendes Közgyûlést tartani. Az évi rendes Közgyûlést az Igazgatóság hívja össze. Az évi rendes Közgyûlésen kívüli minden más Közgyûlés elnevezése rendkívüli Közgyûlés. 3.1.3 A Társaság rendkívüli Közgyûlését az Igazgatóság a Gt., illetve a jelen Alapszabály által elõírt esetekben köteles, egyéb esetekben pedig belátása szerint bármikor jogosult összehívni. A Felügyelõ Bizottság és a Cégbíróság a Gt. szabályai szerint jogosult vagy köteles a Közgyûlést összehívni. A Könyvvizsgáló a Gt.-ben meghatározott esetben kérheti a Közgyûlés összehívását.
3.1.4 A Közgyûlés összehívása 3.1.4.1 A Közgyûlés összehívására vonatkozó hirdetményt a Közgyûlés napját legalább 30 (harminc) nappal megelõzõen közzé kell tenni. 3.1.4.2 Az Igazgatóság és a Felügyelõ Bizottság tagjainak, valamint a Könyvvizsgálónak külön meghívót kell küldeni. A Közgyûlést megelõzõ 15 (tizenöt) munkanapon belül valamennyi részvényes jogosult arra, hogy a Közgyûlés napirendjén szereplõ kérdésekkel kapcsolatos írásbeli elõterjesztéseket a Társaság székhelyén megtekintse. A Közgyûlés napirendjére tûzött ügyre vonatkozóan az Igazgatóság köteles minden részvényesnek a Közgyûlés napja elõtt lega1ább 8 (nyolc) nappal benyújtott írásbeli kívánságára a szükséges felvilágosítást megadni. Az Igazgatóság akkor tagadhatja meg a felvilágosítást, ha az álláspontja szerint a Társaság üzleti titkát sértené. Ebben az esetben is kötelezõ a felvilágosítás megadása, ha arra a Közgyûlés határozata kötelezi az Igazgatóságot. 3.1.4.3 A közgyûlési meghívóban és a hirdetményben meg kell jelölni a Társaság cégnevét és székhelyét, a Közgyûlés helyét, napját, idõpontját és a Közgyûlés napirendjét, valamint a szavazati jog gyakorlásának az Alapszabályban rögzített feltételeit, valamint a Közgyûlés határozatképtelensége esetén a megismételt Közgyûlés helyét és idejét. Amennyiben a közgyûlési napirendi pontok között alaptõke leszállítás is szerepel, a meghívónak tartalmaznia kell a leszállítás okára és végrehajtásának módjára ( ide értve annak feltüntetését is, ha feltételes alaptõke leszállításra kerül sor) vonatkozó tájékoztatást. 3.1.5 A Közgyûlés levezetése és határozatképessége 3.1.5.1 A Közgyûlést az Igazgatóság elnöke, vagy az Igazgatóság által kijelölt más személy vezeti. 3.1.5.2 A Közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselõ részvényes személyesen vagy képviselõ útján jelen van. 3.1.5.3 A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyûlést az eredeti Közgyûlés meghívójában, illetve hirdetményében megjelölt határidõn belül, az ott meghatározott feltételekkel kell összehívni. Ha a Közgyûlés nem határozatképes, a megismételt Közgyûlés az eredeti napirenden szereplõ ügyekben - az Alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 3.1.5.4 A közgyûlési hirdetmény (meghívó) napirendi pontjai között nem szereplõ ügyekben a Közgyûlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi részvényes, illetve képviselõje jelen van, és ahhoz egyhangúlag hozzájárult.
3.1.6 A szavazati jog gyakorlása 3.1.6.1 Törzsrészvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlása (i) (ii) A Közgyûlésen a szavazati jog gyakorlásának a feltétele Törzsrészvény esetén az, hogy a részvényes (részvényesi meghatalmazott vagy képviselõ) legkésõbb 2 (kettõ) munkanappal a Közgyûlés meghirdetett idõpontja elõtt a tulajdonosi igazolás (illetve meghatalmazott esetén a meghatalmazás) benyújtásával igazolja részvényesi (részvényesi meghatalmazotti vagy képviselõi) mivoltát és jelezze a Közgyûlésen való részvételi szándékát az Igazgatóság által megjelölt szervnél és módon. Törzsrészvény esetén szavazásra jogosult: akit a Részvénykönyv Vezetõ által vezetett Részvénykönyv részvénytulajdonosként vagy részvényesi meghatalmazottként tüntet fel; és aki a Törzsrészvény(ek)re vonatkozó tulajdonjogát tulajdonosi igazolással igazolja a jelen Alapszabály 3.1.6.1 pontjának elsõ bekezdésében meghatározott módon. 3.1.6.2 Szavazatelsõbbségi Részvényhez kapcsolódó szavazati jog A Közgyûlésen a szavazati jog gyakorlásának feltétele Szavazatelsõbbségi Részvény esetén az, hogy a részvényes (részvényesi meghatalmazott vagy képviselõ) helyezze a Szavazatelsõbbségi Részvényt a Közgyûlés napjával bezárólag zárolt letétbe, és legkésõbb 2 (kettõ) munkanappal a Közgyûlés meghirdetett idõpontja elõtt letéti igazolás benyújtásával igazolja részvényesi (részvényesi meghatalmazotti vagy képviselõi) mivoltát és jelezze a Közgyûlésen való részvételi szándékát az Igazgatóság által megjelölt szervnél és módon. A Szavazatelsõbbségi Részvény esetén szavazásra jogosult: (i) akit a Részvénykönyv Vezetõ által vezetett Részvénykönyv részvénytulajdonosként vagy részvényesi meghatalmazottként tüntet fel; és (ii) aki a Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosával kapcsolatos képviseleti jogát teljes bizonyító erejû magánokiratba, vagy közokiratba foglalt meghatalmazással igazolja. 3.1.6.3 A szavazati jogot személyesen vagy képviseleti meghatalmazott útján lehet gyakorolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni és a Társaság Igazgatósága részére a közgyûlési regisztrációra meghatalmazott személyek útján kell a Közgyûlés helyén átadni a tulajdonosi igazolással egyidejûleg. A Társaság Igazgatóságának tagja, a Társaság Felügyelõ Bizottságának tagja, valamint a Könyvvizsgáló nem lehet képviselõ. 3.1.6.4 A Közgyûlésen a szavazás a szavazatok leadásával történik. Az Igazgatóság határozza meg a szavazatok leadásának és számlálásának a módját a Gt. keretei között.
3.1.7 A Közgyûlés határozathozatala 3.1.7.1 A Közgyûlésen minden 10.000,- Ft (Tízezer forint) névértékû részvény 1 (egy) szavazatra jogosít. 3.1.7.2 A Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: (a) döntés az Alapszabály megállapításáról és - ha a Gt. illetve a jelen Alapszabály másként nem rendelkezik - módosításáról; (b) döntés a Társaság mûködési formájának megváltoztatásáról; (c) a Társaság más társasággal való egyesülése, beolvadása, szétválása, más gazdasági társasági formába történõ átalakulásának, illetõleg jogutód nélküli megszûnésének elhatározása; (d) a Felügyelõ Bizottság tagjainak és a Könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; (e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is; (f) döntés osztalékelõleg fizetésérõl, kivéve, ha a Gt. vagy a jelen Alapszabály másként rendelkezik; (g) döntés a részvények típusának átalakításáról; (h) döntés a nyomdai úton elõállított részvény dematerializált részvénnyé történõ átalakításáról; (i) az egyes részvénysorozatokhoz fûzõdõ jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; (j) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; (k) döntés - ha a Gt. másképp nem rendelkezik - a saját részvény megszerzésérõl, továbbá a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról; (l) a Társaság lemondása a Vet. szerinti kizárólagos szolgáltatási jogáról a Mûködési Engedélyben meghatározott területen; (m) az alaptõke felemelése, kivéve a jelen Alapszabály 3.2.2.2 pontja szerinti alaptõke-emelést; (n) az alaptõke leszállítása; (o) a Társaság részvényeinek tõzsdei bevezetése és kivezetése; (p) a Felügyelõ Bizottság ügyrendjének a jóváhagyása; (q) a Társaság és a részvényese, illetve annak közeli hozzátartozója közötti visszterhes vagyonátruházási szerzõdés létrejöttének jóváhagyása, ha a szerzõdésben megállapított ellenszolgáltatás értéke a Társaság alaptõkéjének egytizedét meghaladja; (r) a Társaság fõ üzleti tevékenysége (TEÁOR 40.13) lényeges részének átruházása, illetve e tekintetben az üzemeltetés átengedése más vállalkozás javára (ide értve a leányvállalatokat is); (s) döntés a jegyzési elsõbbségi jog gyakorlásának kizárásáról; (t) döntés minden o1yan kérdésben, amit törvény vagy a jelen Alapszabály a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal.
3.1.7.3 A Közgyûlés olyan határozata, amely valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan változtat meg, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozat részvényeseinek legalább háromnegyedes többsége elõzetesen hozzájárult. 3.1.7.4 A Közgyûlés olyan határozata, amely a Társaság mûködési formájának zártkörûvé történõ megváltoztatására irányul, akkor hozható meg, ha ahhoz a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselõ részvényesek legalább háromnegyedes többsége elõzetesen hozzájárult. 3.1.7.5 A Közgyûlés csak abban az esetben hozhat a részvény kivezetését eredményezõ döntést, ha bármely befektetõ(k) elõzetesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kivezetéshez kapcsolódó vételi ajánlatot tesznek a Budapesti Értéktõzsde mindenkor hatályos szabályzataiban elõírt módon. 3.1.7.6 A Közgyûlésnek az alaptõke leszállításával kapcsolatos határozata - az alaptõke leszállításának a Gt.-ben meghatározott esetét kivéve - csak akkor hozható meg, ha ahhoz az alaptõke leszállításával érintett részvénysorozat részvényeseinek legalább háromnegyedes többsége elõzetesen hozzájárult. 3.1.7.7 Az értesítés kiküldését megelõzõ 5. (ötödik) napon hatályos részvénykönyvi állapot figyelembevételével a Társaság a fenti 3.1.7.3, 3.1.7.4 és 3.1.7.6 pontokban említett részvényeseket az említett tárgyban döntést hozó Közgyûlést legalább 30 (harminc ) nappal megelõzõen ajánlott levélben a részvénykönyvben bejegyzett címükön, továbbá a közgyûlési hirdetményben köteles értesíteni és felkérni arra, hogy a részvényes a hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozatát legkésõbb a Közgyûlés elõtt 5 (öt) nappal írásban közölje a Társaság Igazgatóságával. Amennyiben a részvényes nyilatkozata a Közgyûlés elõtt 5 (öt) nappal nem érkezik meg a Társaság Igazgatóságához, azt akként kell tekinteni, hogy a részvényes a részvényhez fûzõdõ jogok megváltoztatásához vagy a mûködési forma átalakításához vagy az alaptõke leszállításához hozzájárult. Ezen vélelmezett hozzájárulásra vonatkozó figyelmeztetést az értesítésnek illetve a hirdetménynek tartalmaznia kell. 3.1.7.8 A Közgyûlés a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével határoz a jelen Alapszabály 3.1.7.2 (a)-(c), (i), (n), (o), és (s), pontjaiban felsorolt ügyekben, valamint akkor, ha a közgyûlés a külön törvény szerinti nyilvános vételi ajánlatról történt tudomásszerzését követõen az eljárás megzavarására alkalmas lépésrõl így a részvénytársaság alaptõkéjének felemelésérõl, saját részvényeinek megszerzésérõl - határoz. Minden más, a Közgyûlés hatáskörébe tartozó kérdésben a határozati javaslatot elfogadó szavazatok egyszerû többségével határoz a Közgyûlés. 3.1.7.9 Az Alapszabály 2.3.2 pontjában foglalt kérdésekben a határozat érvényességéhez a Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosának egyetértése (igen szavazata) is szükséges. 3.1.7.10 Szavazategyenlõség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. 3.1.7.11 A Közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: (i) a Társaság cégnevét és székhelyét; (ii) a Közgyûlés helyét és idejét; (iii) a Közgyûlés levezetõ elnökének, a jegyzõkönyvvezetõnek, a jegyzõkönyv hitelesítõjének és a szavazatszámlálóknak a nevét;
(iv) (v) a Közgyûlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat; a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzõkönyvet a jegyzõkönyvvezetõ és a Közgyûlés elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelenlévõ részvényes hitelesíti. Az Igazgatóság a közgyûlési jegyzõkönyvnek vagy kivonatának egy hiteles példányát, a jelenléti ívet és a Közgyûlés összehívásáról szóló hirdetményt tartalmazó lappéldányokat a Közgyûlés befejezését követõ 30 (harminc ) napon belül köteles a cégbírósághoz benyújtani. Bármely részvényes, a közgyûlési jegyzõkönyvbõl kivonat vagy másolat kiadását kérheti az Igazgatóságtól. 3.1.7.12 Ha a Közgyûlés a jelen Alapszabály 3.1.7.2 (g) pontja alapján a részvények típusának az átalakításáról dönt, úgy az átalakítás idõpontját is közgyûlési határozatban kell meghatározni. A részvények típusának a megváltoztatásával összefüggésben felmerülõ költségeket a Társaság viseli. 3.2 Az Igazgatóság 3.2.1 Az Igazgatóság összetétele és kinevezése 3.2.1.1 A Társaság ügyvezetõ szerve az Igazgatóság. 3.2.1.2 Az Igazgatóság legalább 3 (három) és legfeljebb 11 (tizenegy) tagból áll. A tagok maguk közül választják az elnököt. 3.2.1.3 Az Igazgatóság tagjainak megbízása 5 (öt) évre szól, a megbízás lejárta után újraválaszthatók. 3.2.1.4 Az Igazgatóság tagjai a Társaság Közgyûlésén tanácskozási joggal vesznek részt. 3.2.2 Az Igazgatóság hatásköre 3.2.2.1 Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik minden ügy, amelyet jogszabály és az Alapszabály nem utal a Közgyûlés vagy a Felügyelõ Bizottság hatáskörébe. 3.2.2.2. Az Igazgatóság jogosult az alaptõkének 2004. április 14. napjától számított 5 (öt) éven belül legfeljebb a jelen felhatalmazáskori, azaz 2004. április 14-ei alaptõke évi 25%-ával (huszonöt százalékával) történõ felemelésére. Az Igazgatóság jelen felhatalmazása az új törzsrészvény kibocsátás, és az alaptõkén felüli vagyon terhére történõ alaptõke-emelési típusra és módra vonatkozik. Ez esetben az Igazgatóság jogosult arra, hogy az alaptõke felemeléséhez szükséges közbensõ mérleget a Felügyelõ Bizottság elõzetes jóváhagyása mellett elfogadja. Az alaptõkének az Igazgatóság által történõ felemelésének a feltétele, hogy az alaptõke-emelést elhatározó igazgatósági határozat meghozatalára a Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosát képviselõ igazgatósági tag igen szavazatával kerüljön sor. Az Igazgatóság által történõ alaptõke-emelés során az Igazgatóság jogosult illetve köteles a jelen Alapszabályt módosítani, valamint a cégbírósági bejelentéssel egyidejûleg intézkedni a tõkeemelésrõl szóló határozat tartalmának megfelelõ közlemény Cégközlönyben való közzétételérõl.
3.2.2.3 Az Igazgatóság köteles az ügyvezetésre, a Társaság vagyoni helyzetére és üzletpolitikájára vonatkozóan jelentést készíteni és a jelentést évente egyszer az évi rendes Közgyûlés, három havonta pedig a Felügyelõ Bizottság elé terjeszteni. 3.2.2.4. A Társaság munkavállalói felett a munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja. Az Igazgatóság e jogkörét a Társaság bármely vezetõ tisztségviselõjére vagy bármely a Társasággal munkaviszonyban álló személyre átruházhatja. Az átruházás tényérõl, módjáról és mértékérõl határozattal kell rendelkeznie. 3.2.2.5. Az Igazgatóság jogosult a jogszabályi feltételek fennállása esetén, a Felügyelõ Bizottság elõzetes jóváhagyása mellett osztalékelõleg kifizetésérõl dönteni. Ez esetben az Igazgatóság jogosult arra, hogy az osztalékelsõbbség kifizetéséhez szükséges közbensõ mérleget a Felügyelõ Bizottság elõzetes jóváhagyása mellett elfogadja. 3.2.3 Az Igazgatóság munkamódszere 3.2.3.1 Az Igazgatóság szükség szerint, de legalább 6 (hat) ülést tart évente. Az ülések idõpontját, helyét és napirendjét az Igazgatóság elnöke határozza meg. Az Igazgatóság üléseire szóló írásbeli meghívókat az ülés napját megelõzõen legkésõbb 8 (nyolc) nappal kell megküldeni az Igazgatóság tagjai részére. 3.2.3.2 Az Igazgatóság elnöke rendkívüli ülést hívhat össze saját elhatározásából, vagy ha azt 2 (kettõ) igazgatósági tag együttesen kéri. A rendkívüli ülés összehívására egyébként a rendes ülés összehívásának szabályai az irányadók. Az Igazgatóság köteles 8 (nyolc) napon belül a Felügyelõ Bizottság egyidejû értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a Közgyûlést összehívni, ha tudomására jut, hogy: (i) a Társaság saját tõkéje a veszteség következtében az alaptõke 2/3-ára csökkent; vagy (ii) a Társaság saját tõkéje a Gt. 203. (1) bekezdésében meghatározott összeg alá csökkent; vagy (iii) a Társaság fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi. 3.2.3.3 Az Igazgatóság ülését az Igazgatóság elnöke vezeti. Az elnök távolléte esetén az Igazgatóság tagjai maguk közül választják meg az ülés elnökét. 3.2.3.4 Az Igazgatóság a hatáskörébe tartozó kérdésekben határozattal dönt. Határozatképes az Igazgatóság, ha az ülésen az igazgatósági tagok több mint fele, de legalább 3 (három) fõ jelen van. 3.2.3.5 Az Igazgatóság a határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. 3.2.3.6 Az Igazgatóság ülésérõl jegyzõkönyvet kell vezetni. A jegyzõkönyv tartalmazza az ülésen megjelentek nevét, az ülések menetét, valamint a hozott határozatokat. A jegyzõkönyv vezetõjét az ülés elnöke jelöli ki. 3.2.3.7 Az Igazgatóság munkáját az Igazgatóság elnöke irányítja. 3.2.3.8 Az Igazgatóság mûködését részletesen szabályozó ügyrendet az Igazgatóság maga állapítja meg. 3.2.3.9 Az Igazgatóság igazgatósági ülésen kívül is hozhat határozatot az Igazgatóság ügyrendjében szabályozott módon.
3.2.3.10 Az Igazgatóság tagjainak nevét és adatait a jelen Alapszabály 1. sz. Függeléke tartalmazza. 3.3 A Felügyelõ Bizottság 3.3.1 A Felügyelõ Bizottság legalább 3 (három) és legfeljebb 9 (kilenc) fõbõl áll. A Felügyelõ Bizottság tagjainak egyharmadát az Üzemi Tanács a Társaság munkavállalóinak sorából jelöli a Társaságnál mûködõ szakszervezetek véleményének a meghallgatását követõen. A Felügyelõ Bizottság valamennyi tagját a Közgyûlés választja. 3.3.2 A Felügyelõ Bizottság tagjainak megbízatása 5 (öt) évre szól és újraválaszthatók. A Felügyelõ Bizottság tagjai részt vesznek a Társaság Közgyûlésén, annak napirendjére indítványt tehetnek. 3.3.3 A Felügyelõ Bizottság ellenõrzi a Társaság ügyvezetését. Ennek keretében a vezetõ tisztségviselõktõl és a Társaság vezetõ állású munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetõleg szakértõvel megvizsgáltathatja. 3.3.4 A Felügyelõ Bizottság hatáskörébe tartozik: (i) az Igazgatóság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása. A Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosa által jelölt 1 (egy) igazgatósági tagot a Felügyelõ Bizottság köteles az írásbeli jelölésnek a kézhezvételét követõ felügyelõ bizottsági ülésen az Igazgatóság tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. A Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosa által jelölt és a Felügyelõ Bizottság által megválasztott igazgatósági tag kizárólag: (a) jogszabályi kizáró ok bekövetkezése; vagy (b) a Szavazatelsõbbségi Részvény tulajdonosának írásbeli kérelmére hívható vissza. (ii) a Társaság által kötött alábbi jogügyletek jóváhagyása: (a) olyan beruházási szerzõdések, amelyek értéke az 2.500.000 (kettõmillió ötszázezer) EURO-nak megfelelõ forintot meghaladják; (b) olyan közép- és hosszúlejáratú hitelszerzõdések (hitel felvétele és hitel nyújtása), amelyek értéke a 2.500.000 (kettõmillió ötszázezer) EURO-nak megfelelõ forintot meghaladják; (c) a Társaság rendes üzletmenetén kívül esõ váltóügylet, kezesség- vagy garanciavállalás, továbbá másfajta biztosíték adása; (d) olyan egy évnél hosszabb tartamú bérleti és haszonbérleti szerzõdések, amelyek éves bérleti díja a 1.000.000 (egymillió) EURO-nak megfelelõ forintot meghaladják. (iii) üzletpolitikai jelentések, közgyûlési elõterjesztések megvizsgálása; A Felügyelõ Bizottság köteles megvizsgálni a Társaság Közgyûlése napirendjén szereplõ valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan elõterjesztést, amely a Társaság Közgyûlésének a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott
(iv) (v) eredmény felhasználásáról valamint a Társaság Alapszabályának a módosításáról a Közgyûlés csak a Felügyelõ Bizottság írásbeli jelentésének a birtokában határozhat. igazgatósági intézkedések megvizsgálása; A Felügyelõ Bizottság elõzetes jóváhagyása szükséges: (a) az Igazgatóság által készített gazdasági, pénzügyi és beruházási tervek elfogadásához; (b) a Társaság munkavállalóit érintõ fontos szociális juttatások bevezetéséhez, megváltoztatásához vagy megszüntetéséhez; (c) A Társaság Szervezeti- és Mûködési Szabályzatának módosításához (d) 2.500.000 (kettõmillió ötszázezer) EURO-nak megfelelõ forint értéket meghaladó, a Társaság rendes üzletmenetén kívül esõ nagy kockázattal járó ügyletek megkötéséhez, ilyen intézkedések megtételéhez. (e.) Az Igazgatóság osztalékelõlegrõl szóló döntéséhez. (f.) a közbensõ mérleg jóváhagyásához; a Gt-ben meghatározott egyéb feladatok ellátása. 3.3.5 A Közgyûlés által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát a Társaság Igazgatóságának illetve Felügyelõ Bizottságának bármely tagja kezdeményezheti. Ha a jogsértõ társasági határozat bírósági felülvizsgálatát a Társaság Igazgatóságának a tagja kezdeményezi és a Társaságnak nincs olyan igazgatósági tagja, aki a Társaságot képviselhetné, akkor a perben a Társaságot a Felügyelõ Bizottság által kijelölt felügyelõ bizottsági tag képviseli. 3.3.6 A Felügyelõ Bizottság tagjai a személyüket érintõ összeférhetetlenségi okot - a szükséges intézkedések megtétele végett - haladéktalanul kötelesek közölni az Igazgatóság elnökével és a Felügyelõ Bizottság elnökével. 3.3.7 A Felügyelõ Bizottság évente legalább 4 (négy) ülést tart. A Felügyelõ Bizottság üléseit a Felügyelõ Bizottság elnöke hívja össze. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelõ Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktõl, aki a kérelem kézhezvételétõl számított 8 (nyolc) napon belül köteles intézkedni a Felügyelõ Bizottság ülésének 30 (harminc) napon belüli idõpontra történõ összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelõ Bizottság ülése határozatképes, ha azon a Felügyelõ Bizottság tagjainak kétharmada, de legalább 3 (három) tag jelen van. A Felügyelõ Bizottság határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén a Felügyelõ Bizottság elnöke dönt. 3.3.8 A Felügyelõ Bizottság tagjai maguk közül választanak elnököt. 3.3.9 A Felügyelõ Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg és a Közgyûlés hagyja jóvá. 3.3.10 A Felügyelõ Bizottság felügyelõ bizottsági ülésen kívül is hozhat határozatot a Felügyelõ Bizottság ügyrendjében szabályozott módon.
3.3.11 A Felügyelõ Bizottság a mûködésérõl és az átruházott jogkörben hozott döntéseirõl a soron következõ Közgyûlésnek beszámol. 3.3.12 A Felügyelõ Bizottság jelenlegi tagjainak a nevét és adatait a jelen Alapszabály 1. sz. Függeléke tartalmazza. 3.4 A Könyvvizsgáló 3.4.1 A Társaság számvitelének és pénzügyeinek ellenõrzésére a Közgyûlés a választásra vonatkozó határozatban meghatározott, de legfeljebb 5 (öt) éves idõtartamra Könyvvizsgálót választ. A Könyvvizsgáló ezen tisztségébõl a Közgyûlés által bármikor visszahívható és a határozott idõtartam lejártát követõen újraválasztható. 3.4.2 A Könyvvizsgáló feladata a Közgyûlés elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentés, a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságának és jogszerûségének ellenõrzése és ezekre vonatkozó írásbeli elõterjesztés az évi rendes Közgyûlés elé. E nélkül a jelentésrõl érvényes határozat nem hozható. Emellett a Könyvvizsgáló a Közgyûlés elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi elõírásoknak. 3.4.3 A Könyvvizsgáló feladata teljesítése érdekében a Társaság könyveibe betekinthet, a vezetõ tisztségviselõktõl és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, megvizsgálhatja a Társaság pénztárát, szerzõdéseit és bankszámláit. Köteles részt venni a Közgyûlésen és szükség szerint részt vehet a Felügyelõ Bizottság és az Igazgatóság ülésein. Ha a Könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Társaság vagyonának jelentõs mértékû csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezetõ tisztségviselõk vagy a Felügyelõ Bizottság tagjainak a Gt.- ben meghatározott felelõsségét vonja maga után, köteles a Társaság Közgyûlésének összehívását kémi. 3.4.4 Az Igazgatóság és a Felügyelõ Bizottság bármikor felkérheti a Könyvvizsgálót külön vizsgálatok tartására, és ezekrõl jelentés tételére. 3.4.5 A Könyvvizsgáló nevét és címét/székhelyét a jelen Alapszabály 1. sz. Függeléke tartalmazza. (4) Társaság képviselete A Társaság cégjegyzése 2 (kettõ) képviseleti joggal rendelkezõ személy által együttesen történik. Az alábbi személyek jogosultak arra, hogy a Társaság elõnyomott, nyomtatott vagy írott cégneve alá a saját nevüket aláírják, és ezzel a Társaságot jogosítsák vagy kötelezzék: (a) az Igazgatóság bármely két tagja együttesen; vagy
(b) az Igazgatóság bármely tagja a Társaságnak egy, az Igazgatóság által aláírási joggal felruházott munkavállalójával együttesen; vagy (c) a Társaságnak az Igazgatóság által aláírási joggal felruházott bármely két munkavállalója együttesen. (5) A nyereség felosztása 5.1 Az évi rendes Közgyûlés határoz az adózott eredmény felhasználásáról. Az osztalékfizetésrõl határozó közgyûlési határozat kelte és az osztalékfizetés kezdõ idõpontja között minimum 20 (húsz) munkanapnak kell eltelnie. 5.2 Az adózott eredmény felhasználására az Igazgatóság javaslatot tesz és arról a Felügyelõ Bizottság írásbeli jelentést készít a Közgyûlés részére. 5.3 A részvényeseket az osztalék a részvényeik névértéke arányában illeti meg. Törzsrészvények esetében osztalék annak a részvényesnek vagy részvényesi meghatalmazottnak fizetendõ, akit az osztalékfizetés elsõ napján a Részvénykönyvben részvényesként tartanak nyilván. A Szavazatelsõbbségi Részvény tekintetében osztalék a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti, Részvénykönyvben feltüntetett tulajdonosnak jár. 5.4 Az osztalék kifizetés végrehajtásáról az Igazgatóság intézkedik. 5.5 A részvényes a Társaságtól az osztalékot az osztalékfizetés kezdõnapjától számított 5 (öt) éven belül követelheti. 5 (öt) év elteltével az osztalék-igény elévül. A fel nem vett osztalék a Társaság alaptõkén felüli vagyonába kerül. (6) A Társaság megszûnése 6.1 A Társaság megszûnik, ha: - elhatározza jogutód nélküli megszûnését; - elhatározza jogutódlással történõ megszûnését (átalakulását); - a Cégbíróság megszûntnek nyilvánítja; - a Bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; - a Cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését. 6.2 A Társaság megszûnése esetén - fizetésképtelenség miatt indított felszámolási eljárás kivételével - végelszámolásnak van helye. A végelszámolás eredményeként keletkezõ zárómérleget a Közgyûlés hagyja jóvá, egyidejûleg dönt az Igazgatóság a Felügyelõ Bizottság, a Könyvvizsgáló és a végelszámoló felmentésérõl is. A Felügyelõ Bizottság - a zárómérlegnek a Közgyûlés által történõ jóváhagyásától függõ hatállyal - elõzetesen dönt az Igazgatóság elnökének és tagjainak a felmentésérõl. 6.3 A tartozások kiegyenlítése után fennmaradt vagyont a részvények arányában kell felosztani.
(7) Hirdetmények A Társaság a hirdetményeit a Népszabadság és a Magyar Tõkepiac címû napilapokban, a jogszabályban elõírt esetekben pedig a Cégközlönyben teszi közzé. (8) Jogviták és az alkalmazandó jog 8.1 Bármely, a jelen Alapszabályból származó, annak tartalmát, értelmezését vagy hatását érintõ és békés tárgyalások útján nem rendezhetõ jogvita, illetve jogkérdés esetén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ Állandó Választottbíróságnak van kizárólagos hatásköre és illetékessége, amely bíróság a saját eljárási szabályzatát alkalmazza azzal, hogy a Választottbíróság háromtagú tanácsban jár el és annak egy tagja vagy elnöke külföldi személy is lehet. A választottbírósági eljárás helye: Budapest. A választottbírósági eljárás nyelve: a magyar nyelv. 8.2 A részvényesek között a jelen Alapszabállyal összefüggésben keletkezõ mindennemû jogvitára a magyar jog rendelkezéseit kell alkalmazni. 8.3 A jelen Alapszabály 1. sz. Függelékében szereplõ adatok módosítása nem jelenti a jelen Alapszabály módosítását. Debrecen, 2004. április 14. napján. Tanúsítom, hogy ez az okirat a TITÁSZ Rt. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya, melyet a TITÁSZ Rt. közgyûlése 2004. április 14. napján jóváhagyott. Debrecen, 2004. április 14.napján. Ellenjegyezte:.. dr. Denich Ágnes vezetõ jogtanácsos