Az emberi hallás. A fül felépítése

Hasonló dokumentumok
2. Az emberi hallásról

1. A hang, mint akusztikus jel

A hang mint mechanikai hullám

Zaj (bevezetés) A zaj hatása Zaj Környezeti zaj Zajimisszió Zajemisszió Zaj szabályozás Zaj környezeti és gazdasági szerepe:

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem tanév tavasz 3. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető

Impulzív zaj eredetű halláskárosodás. RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

Környezeti zajterhelés mérése és monitorozása szórakozóhelyeken

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Hullámok, hanghullámok

Hallás Bódis Emőke november 19.

Zaj és rezgésvédelem Hallás

Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben

Fedezze fel a hallását. Amit a hallásveszteségről tudni kell

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Audiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra

A MEGTÖRT CSEND. Muntag András december 9. L DEN + L NIGHT. A megtört csend

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

A beszédfeldolgozás leegyszerűsített sémája

III. A ZAJ. Zajjellemző (zajindikátor): a környezeti zajt leíró fizikai mennyiség, amely kapcsolatban van a káros hatással

Egészség és biztonság a munkahelyen Zaj és a vibrációs határértékek

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem LGB_KM015_ tanév tavasz 1. előadás

Zajmérési módszerek Mérés-előkészítés Mérési eljárás

GPGPU. Hangfeldolgozás és hangszintézis

Index. 10. További információk. 1. A Desso Soundmaster bemutatása. 9. A Desso szőnyeg javítja az akusztikát és csökkenti a zajt

HALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS. Szerkesztette Vizkievicz András

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Halláskárosodások szakértői véleményezése. dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan

( ) ( ) ( ) Fourier: : minden (idı)függvény( összetehetı harmonikus. függvényekbıl. (Fourier. transzformáció) mennyiség a teljesítmény-spektrum

Orvosi Fizika 1. Az hallás biofizikája. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István

AZ AUDIOMETRIA FIZIKAI ALAPJAI

Környezetvédelem NGB_KM002_1

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében

Beszédinformációs rendszerek. Alapvető beszédakusztika I.

1Zaj. Zaj mindenhol. Bevezetés. Problémafelvetés. Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Cél. Módszerek

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz 2. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék


Hangterjedés szabad térben

Külső fül: Középfül: Belső fül:

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

Zaj- és rezgés védelem

Teremakusztikai méréstechnika

A REPÜLŐ SZEMÉLYZETRE HATÓ ZAJTERHELÉS MÉRÉSE, KIÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 3

Zaj és rezgésvédelem tanév tavasz 2. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

ZAJVÉDŐ FAL HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BUDAPEST III. KERÜLETI JÉGTÖRŐ ÚTNÁL

Zaj és rezgésvédelem Rezgéstan és hangtan

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP /

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására

Hangtechnikus Hangtechnikus Hangmester Hangtechnikus

1. HALLÁSTULAJDONSÁGOK

Az ipari akusztika alapjai

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

PRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA május-június KÖZÉPSZINT. Vizsgafejlesztő Központ

SVANTEK. Termékismertető

Zaj és rezgésvédelem LGM_KE001_1 1. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

1. HALLÁSTULAJDONSÁGOK

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

Objektív beszédminősítés

A HALLÁS ÉLETTANA. Dr. Kékesi Gabriella SZTE ÁOK Élettani Intézet. 74. Hallás: a külső-, közép és belsőfül működése. Hallásvizsgálatok.

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

Akusztikai mérések SztahóDávid

Hangintenzitás, hangnyomás

A hallás és a beszédpercepció

Térinformatikai elemzések

Akusztika terem. Dr. Reis Frigyes előadásának felhasználásával

1. HALLÁSTULAJDONSÁGOK

Dr. habil. Czupy Imre

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika. Nagy László Április 17.

Térségi környezetvédelem IV. évf. geográfus. Zajvédelem. Ballabás Gábor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Környezet. A. Fizikai környezet. A munkakörnyezet ergonómiai értékelése

Nagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei

Az emberi érzőműködés. A látás, a hallás, a hőmérséklet és a tapintás érzékelésének vizsgálata

ZAJ OKOZTA HALLÁSKÁROSODÁS KÉRDÉSEI A HONVÉDSÉGBEN

ZAJVÉDELEM Dr. Barkács Katalin

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

Az emberi érzőműködés

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz 1. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

Monostori Balázs Szarvas Attila. Konzulens: Sujbert László

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához

Épületakusztika ÉPÜLETFIZIKA. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

Méréselmélet és mérőrendszerek

Képrestauráció Képhelyreállítás

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

3. Alkalmazástechnika

Átírás:

Az emberi hallás A fül felépítése Külső fül: Hangösszegyűjtés, ami a dobhártyán rezgéssé alakul át. Középfül: mechanikai csatolás a dobhártya és a belső fül folyadékkal töltött részei között. Kb. 2 cm 3 térfogatú, tartalmazza a három hallócsontocskát. Belső fül: hallóidegek átalakítják a mechanikai rezgést ingerületté az agy számára. Fülkagyló: hangirány érzékelés. Hallójárat: belső részek védelme. Átmérő 5-7 mm, hossz 27 mm. Rezonancia 3 khz-nél.. Dobhártya: rezgéseket végez, kb. 7 mm átmérőjű. Hallócsontocskák: (kalapács, üllő, kengyel) rezgés-átalakítás, illetve védelem az erős hangok ellen (izmok tartják). Ovális ablak: (kengyel talpa) megrezgeti a pitvari rész folyadékát. Csiga: alaphártyát tartalmazza, 2 ½ menetemelkedésű, 35 mm hosszú. Alaphártya: hallóideg végződések. Corti féle szerv: része az alaphártyának, kritikus a szerepe a hallásban és a halláskárosodásban. Légvezetés vagy csontvezetés. Csontvezetés: részben így halljuk a saját hangunkat is. A levegőbeli hang is hallható csontvezetéssel. Kb. 60 db-lel gyengébbnek halljuk- Halláselméletek: Helmholtz: alaphártya különböző hosszúságú rostok. Békésy György: örvények a folyadékban. Az ovális ablak különböző frekvenciájú rezgése, a csiga különböző részein hat az alaphártya hallóidegeire. Minél magasabb a frekvencia, annál közelebb az ovális ablakhoz. Hangérzet: Zenei hang, zörej, dörej. Hangmagasság: frekvencia (mel skála) Hangszín: felhangok

Hallhatósági küszöb: Fiatalemberre, jó hallással, vonatkozik. Gyakorlatban az emberek 95%-nál a hallhatósági küszöb feljebb van. Teszt méréssorozat (1950). Elfogadva az nternational Standardization Organization által. Nem egy éles küszöb, sok mérés átlaga (50%-ban meghallott hang). Ha valaki hosszabb ideig erős zajnak van kitéve, a hallhatósági küszöb átmenetileg megnő. Fájdalomküszöb: kb. 140 db. Hangosságszint: Phon Egy tetszőleges hangra, amely éppen olyan hangos, mint egy 1000 Hz frekvenciájú, intenzitású hang: L N = 10 log Egyenlő hangossági szintek. 10 0 phon 0 = 10 12 W m 2 2

Hangosság mérési módszerek: 1. tesztmérések, 2. számolási módszerek, 3. mérés műfül Hangosság mértékegysége: Szón (N). Kétszer olyan hangosnak érzett hangnak 2N kell hogy megfeleljen. N=1 megfelel 40 phon-nak. Körülbelül 9 phon-os növekedése a hangosság szintnek megfelel a hangosság megduplázódásának. Szón skála Phon 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Szón 0.001 0.05 0.25 0.5 1 2 4 8 16 32 Stevens összefüggés: szubjektív hangerősség hangintenzitás (objektív hangerősség) 0.3 É Weber-Fechner törvény: Ebből lett a db skála. ROSSZ!!!! É = log 10 Rossz!!! 0 Súlyozott hangszintek: Frekvencia szerint, dba skála Rövid ideig tartó hang: nem érezzük olyan hangosnak. Nem egyértelmű, hogy mennyi az a rövid idő. ránymeghatározás: A két füllel érzett hang közötti különbség (hangszint, vagy időkésés) alapján. Vízszintesen sokkal jobb, mint függőlegesen. Kis különbségek érzékelése: Hangszint 60 db felett 0.5 db különbség érzékelhető. Magasabb frekvencián kisebb különbségek érzékelhetők. Frekvencia 100 Hz alatt 1-3 Hz különbség érzékelhető. 3

Zaj és a visszhang hatása a beszédre Érthetőség: Nyelvtani és gyakorlati faktorok befolyásolják (a beszéd spektruma és időbeli struktúrája, zaj és visszhang, a beszéd hangszintje, távolság, szavak ismertsége stb.). A beszélő személyének és érzelmeinek beazonosítása NEM számít. Redundancia: Fölösleges információk Beszéd fizikai jellege: Folyamatosan változó komplex hanghullámok (hangszint, frekvencia). Hosszú idejű átlagolás (>10 másodperc). Beszéd típusa Férfi, db(a) Nő db(a) Bizalmas 53 50 Normál 58 55 Emelt 65 62 Hangos 75 71 Kiabálás 88 82 Különböző beszédtípusokra más a spektrum alakja Beszéd - Zaj arány: A beszéd hangossága nő, ha a zaj nő. Tipikusan 50 db(a) fölött beszéd hangossága 3-6 db-vel nő, minden 10 db zajnövekedésre. Egy átlagos ember 5-8 db beszédzaj arányt tart fenn házon-kívül és 9-14 db-t odahaza. 15 db TV-re. Beszéd érthetőségének mérése: tesztmérések vagy fizikai mérések (Akusztikus mérésekből az érthetőség meghatározása). Zaj és a visszhang hatása a beszéd érthetőségre 4

Halláskárosodás Akusztikus trauma egy (vagy néhány), nagyon nagy hangszintű zajesemény által okozott fizikai sérülés (Corti szerv, dobhártya). Könnyű a zajeseményt beazonosítani. Zaj okozta időleges hallásküszöb eltolódás függ a zajhatás spektrumától, a hangszinttől, az időtartalomtól és az időbeli alaktól. Első mérés a zajhatás után legalább két perccel. Csöndes határérték (EQ): nem okoz eltolódást. Oktáv-sáv függő. Lineáris összefüggés a szinttel és logaritmikus az időtartalommal, ha a szint 80-105 db, és az időtartalom kevesebb, mint 8 óra. Aszimptotikus eltolódás (ATS) több mint 8 óra után telítődik a hatás. ATS = 1.7(OBL EQ) Zaj okozta végleges hallásküszöb eltolódás akusztikus trauma által, vagy hosszú idejű zajhatás által. Statisztikus vizsgálatok ipari körülmények között. 10-50 db.nem egyértelmű a kiváltó ok. Zaj zavaró hatása egyénekre és közösségre Nem ugyanaz, mint a hangosság. Hangosság időfüggetlen (ha az időtartalom hosszabb, mint 250 ms), a zavaró hatás lineárisan függ az időtől. Heteken, hónapokon keresztül tartó zajhatás eredménye. Nem midig függ erősen a zajszinttől. Számos akusztikai és nem akusztikai körülménytől függ. Összetevői: objektív zajhatás, és az egyéni reakció. Mivel az egyéni reakció nem mérhető, általában nem vehető figyelembe. Jobban leírható valószínűségszámítási módszerekkel. Függ a zajforráshoz (illetve a zajforrást működtetőkhöz) fűződő viszonytól (esetleges gazdasági függés) és az iskolázottságtól. Zajcsökkentés hatékonysága függ a nem akusztikai faktoroktól. Laboratóriumi mérések: a vizsgált személyt különböző zajoknak teszik ki. Határ megállapítás, zajbeállítás, Referenciával összehasonlítás. Mérendő mennyiség egyének esetén az A súlyozott hangszint, közösségek esetén a közösségi zaj ekvivalens hangszint. Közösségek kérdőíves felmérése. Jól definiált célú vizsgálatok. Becslés egy zajforrásnak a közösségre gyakorolt zavaró hatására (a közösség tagjainak hány százalékát zavarja erősen a zaj): 2 DN + 0.036L 3.27LDN 79.14 (Nappal-éjszaka átlagolt hangszint (DN): Az éjszakai hangszintekhez 10 db-t hozzáadunk.) 45 és 85 db között. 5