Környezetmérnök A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A környezetmérnök szakma a víz-, villamosenergia-ipari jellegű foglalkozások körébe, ezen belül a felsőfokú műszaki végzettségűek, tehát mérnökök foglalkozási szakmacsoportjába sorolható. 2005-ben a környezetmérnökök száma 3500 fő körül mozgott. Munkahelyek jellege A környezetmérnökök jelenleg főként nagyobb - sok esetben állami - foglalkoztatóknál dolgoznak. Jellemzően olyan vállalatoknál, amelyek nagy környezetterheléssel járó tevékenységet folytatnak, mint például élelmiszeripari, vegyipari gyárak, szennyvízkezelők, erőművek. Környezetmérnököket foglalkoztatnak különböző tervező cégek, hogy az általuk tervezett beruházások megfeleljenek a különböző környezet- és egészségvédelmi előírásoknak, szabványoknak. Környezetmérnökök dolgoznak ez utóbbi területen tanácsadóként, mikroszervezeteknél és önfoglalkoztatóként is. A környezetmérnökök általában építő-, gépész- és vegyészmérnökökkel dolgoznak együtt, -az előbbiekhez viszonyítva lényegesen kisebb arányban- a különböző munkaszervezeteknél. A felsőfokú műszaki végzettségűek körülbelül 2%-a környezetvédelmi mérnök, akik 90%-a tíz fő felett foglalkoztató szervezetekben vállal munkát. A felsőfokú műszaki végzettségűek aránya, 2005 (%) mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói Földmérő-, és bánya mérnök Gépész-, kohómérnök Villamosmérnök Építő-, építészmérnök Agrármérnök Vegyészmérnök Közlekedési mérnök Környezetvédelmi mérnök Fa- és könnyűipari mérnök Élelmiszeripari mérnök Természettudományi foglalkozású 0% 5% 10% 15% 20% 25% Létszáma: 132 ezer fő 3K Consens Iroda 2007 Munkarend, Bérezés A környezetmérnöki munkakörben a teljes munkaidős -napi 8, heti 40 órás- egyműszakos munkavégzés jellemző, de folyamatos üzemű termelő egységekben előfordulhat többműszakos munkavégzési rend is. A környezetmérnökök speciális szaktudására főleg természeti- és társadalmi környezettel kapcsolatban álló és azokra ható rendszerek, gyárak, üzemek kialakításánál majd későbbi működtetésénél van szükség így sokszor munkájuk és munkavégzésük körülményei is ezzel függnek össze. Tehát a szakmában dolgozók esetében a munkateher hullámokban, a különböző projectekkel együtt jelentkezik.
Környezetmérnökként a 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint átlagosan 212 ezer, pályakezdőként 170 ezer forintot lehet keresni. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet Az Európai Unióba történt belépésünk hazánkat is kötelezi az Unióban már elfogadott és kötelezően alkalmazott környezetpolitika meghonosítására, melynek értelmében minden jelentősebb gazdálkodó szervezetnek környezetvédelmi megbízottat kell foglalkoztatnia. Sajnálatos módon, Magyarországon még igen sok felszámolandó - enyhítendő környezeti károkozás található, így a kármentesítés területén bizonyára igen sokan tudnak munkahelyet találni. A fenntartható fejlődés a környezetvédelem minden szakterületére kiterjed, ennek megfelelően ez a jövőben egyre inkább az úgynevezett környezetbarát technológiák kifejlesztésében, adaptálásában, alkalmazásában fog jelentkezni. Mindez azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezetek nem csak a közvetlen környezeti károkozás megelőzésére fognak környezetmérnököket alkalmazni, hanem azért is, hogy termékeik, szolgáltatásuk mindinkább környezetbaráttá váljék, és ezt a tényt PR tevékenységükben is szerepeltethessék. Tehát a jövőben várhatóan nőni fog a munkaerőpiaci kereslet a szakmailag jól felkészült környezetmérnökök iránt. A szakmában dolgozok száma 2015-re várhatóan a maihoz képest egynegyedével fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 200 fő új munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015ig. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) A felsőfokú műszaki szakmák iránt - amelynek a környezetmérnök is minősül - leginkább Budapesten, és főként 10 fő alatt foglalkoztató mikrovállalatoknál lesz kereslet. A felsőfokú műszaki szakmák iránti éves kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád 3K Consens, 2007 49 63 59 67 32 40 67 34 47 69 38 22 67 43 54 69 41 62 180 507 165 212 159 204 144 127 175 100 117 332 127 75 210 163 230 189 135 178 mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói 1 10 100 1000 10000 399 1385 Életkormegoszlás A környezetmérnöki szakma képviselői elsősorban a fiatalabb generációkból kerülnek ki, mivel szakma növekvő népszerűsége a sokasodó környezeti problémák elhárítására és megelőzésére született válaszreakció. A jelenleg dolgozó környezetmérnökök majd 50%-a fiatalabb, mint negyven éves. Manapság sok frissen végzett környezetmérnök dolgozik a különböző munkahelyeken, akikre nagy szükség is van, mivel a
technológiák relatíve gyorsan változnak, ezért folyamatos igény van a naprakész tudással bírókra. A környezetmérnöki pálya elsősorban azok számára lehet jó választás, akiket alapvetően vonz a biológia, kémia és elboldogulnak a matematikával, akik szeretnének mérnökként úgy tevékenykedni, hogy közben figyelemmel vannak a környezetre is. A mérnöki munkával szembeni elvárásokra általánosan jellemző a pontosság, precizitás és a rendszerben való gondolkodás képessége így ebben a szakmában is ezek a legszükségesebb alaptulajdonságok. Környezetmérnök 25,0 20,0 % 15,0 10,0 5,0 0,0 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-X korcsoport (év) Fő feladatok, munkakörülmények A környezetmérnökök feladatai sokfélék lehetnek, amely elsősorban attól függ, hogy milyen szakirányon végzett a hallgató és hogy milyen a munkaadó profilja, de a munka jellemzően mérések, mintavételek, műszaki számítások elvégzéséből, minőségbiztosításból, folyamatirányításból, tervezési feladatokból, és az ügyfelekkel, engedélyező hatóságokkal való kapcsolattartásból áll. A környezetmérnökök dolgozhatnak irodai, üzemi és alkalmanként terepi környezetben így öltözködésük ennek megfelelően igen változatos lehet. Mivel a környezetmérnökök mások egészségi és a környezet állapotára kiható dolgokkal foglalkoznak így a megbízhatóság és precíz munkavégzés és a szakmai, emberi felkészültség alapvető elvárás ennél a szakmánál. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások A környezetmérnök szak elsősorban azok számára előnyös választás, akik felelősséget éreznek a természeti és a környezeti feltételek folyamatos romlásának megállítása iránt, az ipari, a mezőgazdasági és a szolgáltatási tevékenységek során bekövetkező károkozások elkerülésével, mérséklésével. Továbbá azok számára, akik kedvet éreznek a műszaki problémák megoldása iránt, és középiskolai tanulmányaik során természettudományos érdeklődésre tettek szert. A jelen és a jövő környezetmérnökeinek naprakész és a szakma változásaival lépést tartani tudó embereknek kell lenniük, az általános képességek mellett fontos, hogy folyamatosan tájékozottak legyenek a sokszor gyorsan változó környezetvédelmi -zaj, szennyvíz, élelmiszeripari, erdő- és tájgazdálkodási, építőipari- jogszabályokkal és szabványokkal. Mint a többi szakmában, így ebben is folyamatosan felértékelődik az idegen nyelv -elsősorban angol és német- szakmai szintű ismerete, hiszen a szabályok és a technikai megoldások nemzetköziek és sokszor nincs magyar nyelvű forrás az új ismeretek elsajátításához. Emellett fontos azt is észrevenni, hogy a környezetmérnökök elsősorban nagyobb foglalkoztatóknál vagy nagyfoglalkoztatókkal kapcsolatban álló szervezeteknél dolgoznak, amelyek sokszor külföldi érdekeltségűek, így a velük való kommunikáció alapja is az idegen nyelv ismeret. A
környezetmérnökök általában egy-egy szűkebben vett szakmai területen dolgoznak -a problémák és megoldások összetettsége miatt - így a specializáció, az egy-egy részterület szakértői ismerete tehet valakit keresett munkavállalóvá. A vegyészmérnökökkel szemben egyre inkább elvárásként fogalmazódik meg a jövőben, hogy kiegészítő informatikai tudást szerezzenek, hogy képessé váljanak idegen nyelvű kommunikációra és hogy valamely területre specializálódjanak. Várható továbbá, hogy a középfokú környezetvédelmi végzettségűekkel szemben elvárás lesz a felsőfokú végzettség megszerzése, tehát emelkedik a környezetmérnökök iránti igény, és csökken a középfokú végzettségűek iránt. Karrier Előrelépést a specializáció azaz az egyes részterületek akkurátus ismerete és az abból fakadó, munkaerőpiacon elfoglalt pozíció jelenthet a szakmabeliek számára. A környezetmérnökök a nagyobb foglalkoztatóknál számíthatnak karrierlehetőségre, ahol a szakmában eltöltött idő és a szakmai tapasztalat növekedésével kerülhet előrelépésre sor. A környezetmérnökök által elérhető jövedelem -hasonlóan más diplomához kötött munkakörökhöz - regionális eltérései kevésbé mutathatók ki.
Műszaki rajzoló A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A műszaki rajzolók az építőipari jellegű szakmák körébe, azon belül az építész-technikus foglalkozási szakmacsoportba sorolhatók. 2005-ben az építőiparban dolgozó technikusok száma közel 50000 fő volt. Munkahelyek jellege A műszaki rajzolók állami építőipari vállalatoknál vagy beruházó, tervező és kivitelező magáncégeknél dolgoznak, alkalmazotti vagy vállalkozói státuszban. A technikusi végzettséggel, tehát érettségire épülő középfokú szakképesítéssel dolgozók több, mint kétharmada az építőiparban tevékenykedik. Egyharmaduk 10 fő alatt foglalkoztató, kétharmaduk 10 fő felett foglalkoztató szervezetben vállal munkát. A szakmacsoportban foglalkoztatottak aránya szakmánként, 2005 (%) Középfokú műszakiak Földmérő-, és bánya technikus Gépész technikus Elektro technikus Építésztechnikus Mezőgazdasági technikus Vegyész technikus Közlekedési technikus Környezetvédelmi technikus Fa- és könnyűipari technikus Élelmiszeripari technikus 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói A szakmacsoport teljes létszáma: 145 ezer fő 3K Consens, 2007 Az építőipari ágazatban ezen belül a műszaki rajzolóként dolgozók - foglalkoztatottak száma összességében Pest megyében a legmagasabb, a többi megyében létszámuk egyenletes eloszlású.
Az építőipar foglalkoztatási aránya a megyei foglalkoztatás szerkezetében, valamint az alágazati foglalkoztatottak eloszlása a megyék között Az építőipar aránya a megye foglalkoztatásszerkezetében (%) 8 % és felette 7 7,99 % 6 6,99 % 5 5,99 % 5 % alatt Az építőipar alágazatai Építési előkészület Építés (magas, mély, közlekedési) Épületgépészet Befejező építészet Építőipari kölcsönzés 3K Consens, 2007 Az egyes oszlopok mérete arányos a foglalkoztatottak számával Munkarend, Bérezés A műszaki rajzolók irodában, általában normál, azaz napi nyolc, heti negyven órás munkarendben dolgoznak. Az állami és a nagyobb magánvállalatoknál az erőforrások, azaz az alkalmazottak és a munka részfeladatainak hatékony elosztásával igyekeznek elkerülni a túlórázást, az ezzel járó bérkompenzációt és a munkahelyi stressznek a munka minőségére gyakorolt káros hatásait. A kisebb magáncégeknél, ahol a munkaidő kevésbé kötött gyakrabban előfordul, hogy a határidők betarthatósága plusz munkát igényel a dolgozóktól. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint építész-technikusként - tehát műszaki rajzolóként is - átlagosan 134 ezer, pályakezdőként 72 ezer Forintot lehet keresni. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet Az építőipari tevékenység mely ágazatban a szakma képviselői legnagyobb arányban dolgoznak - jelenleg növekvőben van. Ez több tényezőre vezethető vissza, ezek között szerepel: a lakásépítés fellendülése (összefüggésben a banki hitelkonstrukciók kialakításával), külföldi tőkebefektetések (áruházláncok építése stb.) növekedése, európai uniós szabványoknak megfelelően a tervezési szabályok és szabványok átalakítása, az urbanizációs törekvések előtérbe kerülése, a turisztikai célú beruházások megszaporodása, a fővárosban a VIII.-IX. kerület rehabilitációja, a régi gyárépületek újrahasznosítása, áttervezése és átépítése. Mindemellett a vállalkozások piaci helyzete is befolyásolja a vállalkozói hajlandóságot, a kis-és középvállalkozások létrehozását, ezáltal a munkahelyek számának alakulását. Mindennek ellenére az e területen, tehát az építész-technikusként elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben csökkeni fognak, inkább a magasabban képzett munkaerő számára nyílnak meg munkahelyek. A szakmában dolgozok száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 8%-al lesz kevesebb. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 1500 fő új munkavállaló tud