Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyógypedagógiai Továbbképző Központ Szülősegítő szolgáltatások támogatása pályázatok tapasztalatai 2001-2006 Témavezető: Dr. Torda Ágnes főiskolai docens Készítette: Pásztor Éva Pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés Budapest 2007.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés (témaválasztás indoklása), hipotézis... 1 2. Tendenciák a családsegítés terén... 3 2.1. Új nemzetközi tendenciák a családok intenzív segítésében, 1990-től napjainkig... 3 2.2. A családsegítés kialakulása és fejlődése Magyarországon 1985-től napjainkig... 5 3. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány kapcsolódása a témához... 8 3.1. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány szülősegítő szolgáltatások támogatása pályázat bemutatása... 9 3.2. Az Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által a szülősegítő szolgáltatások területén 2007. évben megkezdett program fejlesztések... 11 3.2.1. Pályázati program fejlesztése... 11 3.2.2. Kutatás, adatgyűjtés a Szülősegítő szolgáltatások szakmai hálózat megszervezésének előkészítése érdekében... 15 3.2.3. Szülősegítő szolgáltatások módszertan kidolgozása... 17 4. Szülősegítő szolgáltatások támogatása 2001-2006. években kiírt pályázatok tapasztalatainak feldolgozása... 20 4.1. Az összes benyújtott pályázat kapcsán tapasztalt összefüggések... 20 4.1.1. A pályázatok számának alakulása a 2001 és 2006 közötti években... 20 4.1.2. A pályázók területi megoszlása... 21 4.1.3. A településtípusok és a pályázatok számának alakulása... 21 4.1.4. A pályázók fenntartói... 22 4.1.5. A pályázó intézmények, szervezetek által ellátott gyermekek, fiatalok korcsoport szerinti megoszlása... 22 4.1.6. A pályázók által ellátott populáció... 23 4.1.7. A pályázott tevékenységek szerinti megoszlás... 23 4.1.8. A pályázatok kizárásának okai szerinti megoszlás... 24 4.1.9. A pályázatok támogatottsága... 25 4.1.10. A megpályázott tevékenységek megvalósításának tervezett időtartama... 26 4.1.11. A tervezett tevékenységek gyakorisága... 26 4.1.12. A pályázók által készített előzetes igényfelmérés... 27 4.1.13. A megpályázott tevékenységek mennyiségi megoszlása... 27 4.1.14. A megpályázott tevékenységek számának évenkénti alakulása... 28
4.1.15. A megpályázott tevékenységek száma településtípusok szerint... 28 4.2. A pályázatok sikerességének alakulása... 29 4.2.1. A nyertes pályázók évenkénti megoszlása... 29 4.2.2. A nyertes pályázók településtípus szerinti megoszlása... 29 4.3. A megvalósult programok beszámolói kapcsán tapasztalt összefüggések. 30 4.3.1. A programok tényleges időtartama... 30 4.3.2. A tényleges tevékenységek gyakorisága... 31 4.3.3. A nyertes pályázók által végzett hatékonyságmérés... 31 4.3.4. A megvalósított program és a tervezett tevékenység közötti eltérés... 31 5. Összegzés, javaslatok... 32 Irodalomjegyzék... 39 Ábrajegyzék... 41
1. Bevezetés (témaválasztás indoklása), hipotézis Szakdolgozatom témakörének megválasztásakor fő szempontnak tekintettem, hogy a téma aktuális problémát vessen fel, a jelenlegi munkahelyemhez kapcsolódó és munkám során is hasznosítható legyen. Így lett a választott témaköröm, a 2001-2006. években kiírt Szülősegítő szolgáltatások támogatása című pályázatok tapasztalatainak feldolgozása. A kiválasztásnál, a fenti, mint aktuális téma azért vetődött fel, mert gyógypedagógusként a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnál (FSZK) dolgozva a szülősegítés területét igen gondosan kezeltem. A sajátos nevelési igényű, fogyatékos gyermeket nevelő szülők segítése kiemelt feladata, küldetése volt már a jogelőd, Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítványnak (FGYK) is. 2007 nyarán a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány és a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány megszűnt és jogutódjukként létrejött a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány. A Szülősegítő szolgáltatások támogatása és fejlesztése a Közalapítvány fontos feladata maradt a közelmúltban történt szervezeti változások ellenére is. A szülősegítés témájának fontosságát már a Közalapítványi munkámat megelőzően is érzékeltem, mikor a gyakorlatban gyógypedagógusként tevékenykedtem. 2006. március elsején kerültem a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítványhoz, mint pályázati referens. Korábban eltérő tantervű általános iskolában tanítottam tanulásban akadályozott gyermekeket, logopédiai ambulancián fejlesztettem megkésett beszédfejlődésű és nyelvi illetve részképesség gyengeséget vagy zavart mutató gyermekeket. 1998 óta nyomon követtem, és tevékenyen végeztem a megyében élő hallássérült gyermekek korai fejlesztését és integrált nevelését, továbbá szaktanácsadóként előadásokat, továbbképzéseket és nevelési értekezleteket tartottam az integráció témakörében. 2001-től a Nógrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságban diagnosztikus gyakorlatot is szereztem. 1
Mindezeken a területeken folyamatosan érzékeltem a szülők támogatásának szükségességét. Munkám kapcsán folyamatosan szembesültem a fogyatékos gyermeket nevelő szülők gondjaival és láttam, hogy milyen fontos tenni értük is és mennyire igénylik a problémáik orvoslását. 2006 márciusától egy új terület kihívásával kerültem szembe, a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány pályázati referenseként. Itt új megközelítésből szemlélhetem a gyógypedagógiai intézményeket, a segítő civil szervezeteket és a minisztériumok felől jövő igényeket, lehetőségeket. Hiszen, nem elsősorban a gyógypedagógiai gyakorlat, azaz a megvalósító oldaláról nézem a tevékenységeket, hanem a megrendelő szemszögéből. 2007. júniusában az új Közalapítvány létrejöttével megváltozott a munkaköröm is. A szervezet programirodákat működtet, melyek közül az Oktatás és Képzés Programiroda irodavezetője lettem, miközben tovább gondozom az FGYK korábbi és a programiroda új programjait, köztük a Szülősegítő szolgáltatások támogatása című programunkat. E témában évente írunk ki pályázatot, és 2007-től megkezdtük a szülősegítő szolgáltatások fejlesztését, hogy minél szélesebb körben tudjunk pályázati és szakmai szolgáltatások útján segítséget nyújtani a szülőknek. Úgy véltem, hogy szakdolgozatomban aktuális munkakörömet érintő, a Közalapítvány számára is hasznos témát célszerű választanom. A gondozásom alá kerülő programok mindegyike a fogyatékos gyermekek szempontjából igen hasznos kezdeményezés csakúgy, mint a közalapítvány többi programja. Aktuálisan fejlesztést e dolgozat témakörében végzünk, melynek kapcsán a korábbi évek tapasztalatait is feldolgozzuk. Ennek első összefoglalója lehet e dolgozat. Hipotézis A Közalapítvány (illetve jogelődje a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány) 2001-2006. években megvalósított Szülősegítő szolgáltatások támogatása című pályázatainak eddig feldolgozott adataiból a pályázók vonatkozásában valamilyen hatás, azaz kapcsolat, eltérés, vagy változás kimutatható. 2
A megrendelőket és döntéshozókat elsősorban a konkrét adatokból származtatott információk érdeklik, és azok alapján hozzák meg a különböző szakmai döntéseket. Dolgozatom, egy készülő, az adatok szélesebb skáláját feldolgozó tanulmány előfutára. Célom az, hogy kimutatható összefüggéseket tárjak fel a már meglévő adatokból és azok értelmezésével megalapozzam a Közalapítvány szülősegítő szolgáltatások fejlesztésére irányuló programját. Közös érdekünk az, hogy a meglévő adatokból a lehetséges legtöbb és legmegbízhatóbb információt nyerjük. Ez az adatgyűjtés megkezdődött, ennek próbaelemzése e dolgozat. 2. Tendenciák a családsegítés terén 2.1. Új nemzetközi tendenciák a családok intenzív segítésében, 1990-től napjainkig Az intenzív családtámogató programok a fejlett országokban a kilencvenes évek elejére széles körben elterjedtek, de erre az időszakra korlátaik is nyilvánvalóvá váltak. Ettől az időszaktól kezdve új, módszertanilag alaposabban kidolgozott programok jelentek meg, melyek korrigálták a korábbiak gyengeségeit. A következőkben az intenzív családsegítő programok legújabb generációjából mutatok be néhányat. Ezek egyike sem vadonatúj, inkább valamilyen korábban is alkalmazott eljárás továbbfejlesztése, korrekciója a korábbi tapasztalatok alapján. A nyolcvanas években az Egyesült Államokban jelent meg és egyre inkább terjed az a sokproblémás családok kezelésére kialakított családterápiás gyakorlat az úgynevezett Multiple Impact Family Therapy modell (Bányai, 2004), melyben egyszerre több családdal dolgoznak, és amely sok vonásában hasonlít a családmegtartó szolgáltatásokhoz. Szintén azonnal reagálnak a megkeresésre, rövid, probléma-orientált megközelítéssel dolgoznak, bevonják az érintett segítő szervezetek képviselőit, és egyszerre hosszabb időt töltenek a családdal. Egy terapeuta-team dolgozik, és a szolgáltatás helyszíne nem a család otthona, valamint általában nem nyújtanak konkrét, illetve anyagi segítséget. 3
A londoni The Marlborough Family Service-ben ez általában egy 10 hetes beavatkozási forma, súlyos krízisben lévő gyerekes családok számára. A beavatkozás pontosan kidolgozott forgatókönyvet követ, és bizonyos interjúkon jelen vannak az esetben érintett szakemberek is. Az intézményben szervezett üléseket családlátogatások egészítik ki, melynek célja a problémák kontextusának megismerése. Öt héten keresztül a családok (más családokkal együtt) heti négy napot a Marlborough-ban töltenek, ez a tulajdonképpeni család-csoportos terápia, melynek elsődleges célja a szülői készségek fejlesztése, a csoport erejének felhasználásával. A program része, hogy szükség esetén a gyerekek az intézmény belső iskoláját látogatják a beavatkozás időszakában, itt a szülőknek lehetőségük nyílik megfigyelni őket oktatás közben, illetve speciálisan képzett pedagógus irányításával olyan technikákat sajátíthatnak el, melyekkel saját maguk is segítséget tudnak nyújtani tanulási nehézségekkel küszködő gyerekeiknek. (Bányai, 2004) Hollandiában 1986 és 2000 között a bentlakásos intézmények jelentős részét felszámolták, a fennmaradó forrásokat a korábban ott dolgozók átképzésére használták fel: a korábbi gyermekotthonok dolgozóinak megtanították az intenzív otthoni segítés módszertanát (Vermeulen, 2003). Videotréninget alkalmaznak, azonban tapasztalatuk szerint a sokproblémás családok esetében a videotréning önmagában nem elég, a családnak intenzívebb, és többféle elemet kombináló segítségre van szüksége ahhoz, hogy helyzetén, működésmódján jelentősen javítani tudjon. Az amszterdami SaC-Amstelstad nevű, intenzív családtámogató szolgáltatásokat nyújtó szolgálatnál Henk Vermeulen nevéhez fűződik a módszer kidolgozása, melyet azóta Hollandia több más településén is alkalmaznak (Vermeulen, 2003). A kombinált módszer újdonsága abban áll, hogy két segítő dolgozik a családdal. Egyikük praktikus segítséget nyújt a gyerekek nevelésével kapcsolatban felmerülő problémák megoldásában a szülő(k)nek. Az aktuális szerződésnek megfelelően akár heti 20 órát is tölthet a családdal, de nem veszi át a felelősséget, hanem a szülőket teszi fokozatosan képessé arra, hogy önállóan tudják nevelni gyermekeiket. A másik segítő a videotréner, aki a családból és az intenzív segítséget biztosító munkatársból álló egységet filmezi mindennapi helyzetekben. 4
A visszajelzés során a szülőkkel együtt kiemelik és megerősítik a kommunikáció a felvételeken látható sikeres elemeit (tehát a videotréning módszertanát követik), a családnak intenzív szolgáltatást nyújtó segítőnek pedig szupervíziót biztosítanak ugyanezen filmek segítségével. A módszer előnye, hogy a család így elegendő, sajátos szükségleteihez alkalmazkodó támogatást kap, és a segítő intenzív jelenléte miatt a gyerek otthoni léte lényegesen biztonságosabbnak tekinthető. A rendszeres szupervízió ilyen módon történő biztosításával a segítő is meg tudja osztani terheit, felelősségét, és ő is megfelelő támogatást kap intenzív munkájához. A tapasztalatok szerint olyan súlyos esetekben is sikeresen alkalmazható ez a fajta beavatkozás, amelyekben a gyerek kiemelése és hosszabb távú elhelyezése elkerülhetetlen lett volna. Szociálpedagógiai intenzív gondozás: nappali csoportok, családsegítés, e munkaformák a 80-as évektől jelentek meg az NSZK ifjúságvédelmi gyakorlatában, de a 90-es évekre szilárdultak meg, ekkorra alakult ki önálló filozófiájuk, módszertanuk. A szociálpedagógiai nappali csoportokban 6-15 éves gyerekeknek és családjuknak nyújtanak segítséget. A szociálpedagógiai családsegítés célja a család stabilizálása, intenzív szolgáltatások nyújtásával. A családot otthonában keresi fel a szociálpedagógus, hetente több alkalommal. A közös munka célja a család tehermentesítése, a problémahelyzetből a kivezető út megtalálása. A szociálpedagógus a gyerek szabadidejével, otthoni tanulásával; illetve a háztartással, ügyintézéssel kapcsolatos hétköznapi nehézségek megoldásában segít, ezzel párhuzamosan azonban gyakran családterápiát is alkalmaz. (Bányai, 2004) 2.2. A családsegítés kialakulása és fejlődése Magyarországon 1985-től napjainkig Hazánkban is indultak kezdeményezések a családok megsegítésére. Ennek egyik napjainkban is leginkább megmaradt- eredménye volt a családsegítő központok kialakítása. 5
Takács Imre (Takács, 2001) foglalja össze ezt az időszakot és leírja a családsegítő központok kialakulásának folyamatát. Neves szakemberek közreműködésével a hetvenes évek végén kezdődött Magyarországon egy jelentős kutatási program, amely Társadalmi Beilleszkedési Zavarok Magyarországon címen vált ismertté. A kutatási program a társadalmi deviancia kialakulásának okait, elterjedtségét, megjelenési formáit vizsgálta. Javaslatokat fogalmaztak meg a társadalmi beilleszkedési zavarok korlátozását célzó gyakorlati tennivalókra, a kívánatos cselekvési irányokra. Ezek kiterjedtek egyrészt a makrostrukturális folyamatokra, másrészt a felderítés, megelőzés és beavatkozás általános, alapellátás jellegű intézményeire, illetve a beilleszkedési zavarok kezelésével, visszaszorításával kapcsolatos sajátos eljárásokra. A javaslatok körében egyetlen jelentős új intézményként a családgondozó állomások hálózatának kialakítását célozták meg. A családgondozó állomásoknak kettős szerepkört szántak: 1. Területi ellátásként családgondozási, szociálpolitikai, mentális ellátások biztosítása. 2. Az illetékességi területükön önállóan működő állami és társadalmi hálózatok koordinálása, szakmai felügyelete. A koncepció szerint 15-20 éves távlatban egy családcentrikus, alapellátás jellegű humánszolgáltatásokat biztosító családgondozói és mentális egészségügyi intézményhálózat kiépítésére tettek javaslatot. Úgy gondolták, hogy ez a hálózat országos méretekben képes lesz ellátni a különböző deviáns viselkedésformák megelőzésének feladatát. Ezen feltevésüket arra alapozták, hogy az egyénnek és közvetlen környezetének sokoldalú támogatása a szocializációs folyamatnak abban a szakaszában kecsegtet sikerrel, amely megelőzi valamely sajátos deviáns állapot tartós rögzülését. Ekkor még szociális segéllyel, családgondozással, tanácsadással viszonylag egyszerű módon korrigálható az életvitel veszélyes sodródása. Az akkor működő intézmények azért nem feleltek meg a követelményeknek, mert elégtelenül működött a megelőző családgondozás, és egymástól függetlenül, koordinálatlanul végezték tevékenységüket. Ezen kívül tartalmi fejlesztést is javasoltak a következők szerint: Az egyént környezetével egységben kezeli, vagyis nemcsak a gyermeket és az arra rászoruló szüleit, hanem a veszélyeztető vagy veszélyeztetett családját is gondozza. 6
A gondozás nem egyszeri beavatkozás a család életébe, hanem folyamatos és egységes egészségügyi, pszichológiai, és szociális támogatás, amelyet erre a feladatra kiképzett szakemberek végeznek. A családgondozás valamennyi formája egységes rendszerben alkalmazható. Az állomás saját feladatkörében ellátja és integrálja mindazt a gondozói tevékenységet, amelyet eddig más hálózatok láttak el, vagy amelyeknek nem volt gazdájuk. A gondozó szervezet mindenki számára hozzáférhető, azonnali vagy folyamatos segítségnyújtásra is alkalmas. Tevékenysége központjában a család áll, de figyelme kiterjed a családi keretek között el nem érhető emberekre is. Mindezek révén elkerülhetőek a párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó beavatkozások. Létrejön az adott területen működő egyéb érintett szervek és vállalkozások tevékenységét integráló, szakmailag ellenőrző és az összes szükséges információt együtt kezelő helyi központ. A kutatás azt javasolta, hogy a kísérleti intézményeket különböző régiókban, a beilleszkedési zavaroktól leginkább érintett területeken kívánatos kialakítani. A fenti javaslatnak többé-kevésbé megfelelően 1985-ben Budapesten és néhány vidéki településen létrejöttek az első családsegítő intézmények Családsegítő Központ elnevezéssel. A létrejött intézmények munkatársai különböző területekről rekrutálódtak, döntő többségük felsőfokú diplomával rendelkezett. A szaktárca rövid felkészítést szervezett részükre, ami után elkezdték működésüket. Az intézményeket fenntartó tanácsok célzott anyagi támogatásban részesültek. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1987-ben azzal a céllal vizsgálta meg a családsegítő központokat, hogy a kísérleti szakasz lezáruljon, és rendezni lehessen azokat a nyitott kérdéseket, amelyek gátolják a tartalmi továbblépést. A vizsgálati jelentés a családsegítő központok sokszínűségét, széles spektrumú tevékenységét állapította meg. A KNEB vizsgálat a kísérletet eredményesnek tekintette, és javasolta a családsegítő központok országos hálózattá szervezését, és tevékenységük olyan kormányzati szintű szabályozását, amely egyértelmű eligazítást nyújt létesítésükhöz. 7
Fokozatosan, de különösen az 1990-es évektől számos civil kezdeményezés indult el, felvállalva a szülősegítés feladatát is. Egyre több figyelmet kapott a fogyatékos gyermeket nevelő családok támogatása, e szülők segítése, melynek céljából számos kisebb-nagyobb szervezet létesült. E szervezetek között a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány is létrejött a 164/1997. (IX. 30.) Kormány rendelettel. Feladatai között a szülősegítő szolgáltatások támogatása is szerepelt, mint kiemelt tevékenység. Programjában és tevékenységében napjainkig kiemelt tevékenysége a szülősegítő szolgáltatások támogatása és fejlesztése. 3. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány kapcsolódása a témához A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) kapcsolódása a témához, a jogelőd Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány (FGYK) szülősegítő szolgáltatások terén végzett tevékenysége kapcsán van, amit a szervezeti átalakulás ellenére tovább folytat a jogutód. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány alapító okiratban vállalt kötelezettsége, hogy szakmai, anyagi támogatást nyújt a fogyatékos gyermekek szülei részére szervezett szülősegítő szolgáltatások megszervezéséhez. (FSZK Alapító okirat: V.2.ff pontja) A fenti cél a jogelőd Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány alapító okiratában is megfogalmazódott, melynek alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek szervezett szülősegítő programok, szülői (gondozói) tanfolyamok támogatását végezte, e cél elérése érdekében évente meghirdetésre került a Szülősegítő szolgáltatások fejlesztése/támogatása című pályázat. 8
3.1. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány szülősegítő szolgáltatások támogatása pályázat bemutatása Szerkezetét tekintve a pályázat több részből állt. Klasszikus elemei voltak: szülőklubok, szülőtanfolyamok, baby-sitter szolgáltatás működtetésének segítése és egyéb szülősegítő szolgáltatás. A szülőklubok, a szülőtanfolyamok foglalkozásai több szempontból is hasznos elfoglaltságot jelentettek az érintett szülők részére: megismerkedtek sorstársaikkal, lehetőség nyílt az összefogásra, önsegítő-érdekérvényesítő csoportok kialakítására, hasznos információk átadására, a mentálhigiénés segítségnyújtásra. A baby-sitter szolgáltatások a szülők tehermentesítése végett jöttek létre. Számos olyan elfoglaltsága lehet egy anyukának, apukának (ügyintézés, bevásárlás, tanulás; stb.), melynek időtartamára nagy segítséget jelent egy baby-sitter. A pályázható kategóriák az anyagi forrás mértékétől, és a Közalapítvány futó programjai által nyújtott lehetőségektől függően az évek során bővültek, vagy szűkültek. - Az előbb felsoroltakon kívül pályázni lehetett tájékoztató füzet megjelentetése költségeinek fedezésére is. Ezek a füzetek a 0-3 éves korú sajátos nevelési igényű gyermekek szüleit szólítják meg, és információkat adnak a pályázó intézmény/szervezet által nyújtott szolgáltatásokról. - Szülőtalálkozók/szülőkonferenciák, - Egyéb szülősegítő szolgáltatás kategória, melynek keretében azoknak - az előzőekbe nem sorolható kezdeményezések (pl. családi nap, rekreációs alkalmak, baba-mama játszóház, családi nap, művészetterápiás tábor, intézménylátogatás, újság, kiadvány, szórólap, kirándulás stb.) költségeinek fedezésére adódott lehetőség, melynek közvetlen célcsoportja a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő szülők. - Eszközkölcsönzők eszközbővítésére is volt lehetőség, ami később EGYMI-k részére kiírt önálló pályázattá nőtte ki magát, melynek keretében eszközkölcsönzők létrehozására és bővítésére is nyílt lehetőség. 9
Íme néhány adat a pályázatokról: Meghirdetés Beérkezett Igényelt Támogatott Program éve pályázatok összeg pályázatok Támogatási összeg 2001. Szülősegítő szolgáltatások VI. 90 db 46 642 eft 69 db 26 491 eft 2002. Szülősegítő szolgáltatások VII. 89 db 48 323 eft 61 db 24 892 eft 2003. Szülősegítő szolgáltatások VIII. 88 db 54 057 eft 66 db 34 950 eft 2004. Szülősegítő szolgáltatások IX. 134 db 65 142 eft 91 db 33 239 eft 2005. Szülősegítő szolgáltatások X. 117 db 38 863 eft 95 db 26 964 eft 2006. Szülősegítő szolgáltatások XI. 127 db 48 228 eft 43 db 12 502 eft Az igényelt támogatási összeg az eddigi években meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Az eddigi évek összegző tapasztalatai a következő táblázatban olvashatók. A program jellege Szülőklub, szülőtanfolyam Eszköz és/vagy szakkönyv beszerzése Baby-sitter szolgáltatás Szülőtalálkozó/sz ülőkonferencia Egyéb szülősegítő kezdeményezés Általános tapasztalatok a programról A pályázók körében nagy sikere van a kezdeményezésnek. A szülők hiányt pótló kezdeményezésnek tartják. Ennek keretében találkoztunk a kötetlen, a tematikus beszélgetéseken túl, az előadások, mentálhigiénés alkalmak, regenerálódást segítő programok és tréningek formájával is. A résztvevők köre különbözőképpen alakult. Volt ahol a SNI típusára nézve homogén szülőcsoportok alakultak, de volt több példa az e szempontból heterogén csoportra is. Más megközelítésből is néztük a csoportok összetételét. Örömmel láttuk, hogy több kezdeményezés irányult a SNI gyermeket nevelő szülők és a nem SNI gyermeket nevelő szülők alkotta integrált csoportok kialakítására. Szinte minden kezdeményezésre jellemző volt egy vagy több szakember jelenléte is. A klubfoglalkozások egy része előre meghatározott tematikus rend szerint zajlott, míg néhány - a szülők aktuális problémáihoz igazodva - spontán módon alakult. Mindkét típusú kezdeményezésnek meg volt a célja és eredménye. Eszerint megkülönböztethetünk olyan foglalkozásokat, ahol az SNI kapcsán az elméleti, gyakorlati ismeretnyújtásra, tájékoztatásra, szakmai ismeretek átadására helyezték a hangsúlyt, és olyanokat, ahol a szülők kikapcsolódására, a mindennapok problémáiból való kikapcsolódásra és a sorstárs szülői csoporttal való kapcsolatépítésre fókuszáltak. A csoportok a 4-5 főtől a 28 főig terjedő létszámmal működtek, melyek számarányát a foglalkozás (Pl. személyes megnyilatkozásra épülő illetve előadás típusú) jellege határozta meg. A pályázók szívesen fogadták a kezdeményezést. A beszámolókat olvasva külön erényként fogalmazódik meg, hogy a pályázó szervezetek, intézmények révén, több kis település is megvalósíthatta egy saját eszköz és szakkönyvbázis létrehozását, biztosíthatták a kölcsönzést. A szülők mellett szakemberek, pedagógusok is igénybe vehették a szolgáltatást, így a térségek ellátásának színvonalát ez növelte. A szülők elsősorban azt emelik ki, hogy a kezdeményezés segítette őket abban, hogy a SNI-nek megfelelő eszköz illetve könyvbeszerzésből eredő anyagi terhek csökkentek a család számára. Többen megfogalmazzák, hogy az otthoni fejlesztést változatosabbá tudták tenni ez által. A beszámolók a szakemberek részéről megfogalmazott előnyökről is szólnak, mint pl. arról, hogy a szolgáltatás igénybevétele motiválja a szülőt az otthoni foglalkozásra, együttjátszásra is. A szülőklubok mellett a leginkább preferált szolgáltatás a szülők körében. Igénybevételével a szülők elintézhetik hivatalos ügyeiket, kikapcsolódhatnak, a napi rutinból kizökkenhetnek egy időre. A beszámolókból kiderül, hogy többségében eseti igények voltak, de előfordult, hogy a szülő folyamatosan igénybe vette a szolgáltatást. A megvalósított programok színvonalasak, sokrétűek voltak. Általában a település és környékének szakemberei, az érintett és bár nem érintett, de érdeklődő szülők vettek részt. Mind a pedagógiai, mind a szociális, mind az egészségügyi szférából mutattak érdeklődést a szakemberek, nemcsak gyógypedagógusok képviseltették magukat. A rendezvények létszáma témánként, helyszínenként és a program céljától függően eltérően alakult. Voltak rutinos szervezők, akik már több hasonló konferenciát szerveztek és ez az alkalom már egy korábbi tapasztalat, korábbi tanulságokra építve valósult meg. Több pályázó először próbálkozott konferencia, találkozó szervezésével. Náluk esetenként a rutintalanság érezhető, de a szándék mindenképp pozitív. Összességében elmondható, hogy minden esetben körültekintően, jó felépítéssel és a tervezett pályázati célokhoz igazodva valósultak meg. A pályázat ezen pontjának kiírása az általunk nem kiemelt, egyéb ötletek megvalósítására irányult. Többen más pályázati pontokhoz kapcsolódó tevékenységeket valósítottak meg, melyek több célt együttesen valósítottak meg. Volt olyan pályázó is, aki rendszeresen jelentetett meg újságot, de találkoztunk olyannal is, aki egyszeri megjelentetésre vállalkozva kiadványt szerkesztett. Ezek a kezdeményezések általában tematikus, gyakorlati és elméleti ismereteket nyújtó anyagot adnak az olvasó kezébe. Az információs anyagok készítésén túl más szervezetekkel való kapcsolattartással, 10
A program jellege Általános tapasztalatok a programról honlap készítésével is segítették az információáramlást. Volt aki rekreációs alkalmakat, baba-mama játszóházat, családi napot, művészetterápiás tábort vagy éppen intézménylátogatást szervezett. Az FGYK 2006. november 7-i kuratóriumi ülésére készült összefoglaló /Pásztor Éva/ 3.2. Az Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által a szülősegítő szolgáltatások területén 2007. évben megkezdett program fejlesztések 3.2.1. Pályázati program fejlesztése A 2007-es szülősegítő pályázat változtatást tartalmaz az előző évekhez képest, ugyanakkor megtartja a korábbi évek jó gyakorlatait. Ezeket követve, idén is célszerű volt a korábbi tapasztalatok figyelembevételével bizonyos korlátokat, pontosan megfogalmazott, szigorúbb elvárásokat beépíteni a programba. A pályázat szerkezete továbbra is projektegységekre bontott. A pályázói igényeket megfigyelve, a visszajelzések, programtapasztalatok mentén a jelenlegi pályázat egyszerűsödött, módosultak a kategóriák. Összevetve más pályázati lehetőségekkel kialakult az új struktúra, megtartva azokat az elemeket, melyek már évek óta klasszikus elemei voltak a pályázatnak, ugyanakkor kategórián belül új elemmel is bővült. Az FSZK (FGYK) a szülősegítő szolgáltatások közül minden évben kiemelten kezelte a szülőklubok, szülőtanfolyamok támogatását. A szülőklubok, a szülőtanfolyamok foglalkozásai több szempontból is hasznos elfoglaltságot jelentettek az érintett szülők részére: megismerkedtek sorstársaikkal, lehetőség nyílt az összefogásra, önsegítő-érdekérvényesítő csoportok kialakítására, hasznos információk átadására, a mentálhigiénés segítségnyújtásra. A szülők hiánypótló kezdeményezésnek tartják. Ennek keretében a kötetlen, a tematikus beszélgetéseken túl, előadások, mentálhigiénés alkalmak, regenerálódást segítő programok és tréningek különböző formáit végezték. A résztvevők köre különbözőképpen alakult. Volt ahol a SNI típusára nézve homogén szülőcsoportok alakultak, de akadt több példa heterogén csoportra is. Más megközelítésből nézve a csoportok összetételét, 11
látható, hogy több kezdeményezés irányult a SNI gyermeket nevelő szülők és a nem SNI gyermeket nevelő szülők alkotta integrált csoportok kialakítására. Szinte minden kezdeményezésre jellemző volt egy vagy több szakember jelenléte is. A klubfoglalkozások egy része előre meghatározott tematikus rend szerint zajlott, míg néhány - a szülők aktuális problémáihoz igazodva - spontán módon alakult. Mindkét típusú kezdeményezésnek meg volt a célja és eredménye. Eszerint megkülönböztethetők olyan foglalkozások, ahol az SNI kapcsán az elméleti, gyakorlati ismeretnyújtásra, tájékoztatásra, szakmai ismeretek átadására helyezték a hangsúlyt, és olyanok, ahol a szülők mindennapok problémáiból való kikapcsolódására és a sorstárs szülői csoporttal való kapcsolatépítésre fókuszáltak. A csoportok a 4-5 főtől a 28 főig terjedő létszámmal működtek, melyek számarányát a foglalkozás (pl. személyes megnyilatkozásra épülő illetve előadás típusú) jellege határozta meg. Az FSZK 2007-es évi pályázatában is visszatérő elemként jelenik meg a szülőtanfolyamok, szülőklubok/ integrációt, szakember-szülő együttműködést segítő tréningek, regionális, területi, kistérségi szülő/szakember konferenciák támogatására kiírt projektegység a korábbi tapasztalatok szerinti fejlesztésben. A 2007 évi projektegységek a következők: A./ szülőtanfolyamok, szülőklubok/ integrációt, szakember-szülő együttműködést segítő tréningek, regionális, területi, kistérségi szülő/szakember konferenciák Fontos, hogy a klub, a tanfolyam minimum 10 foglalkozásból álljon, és a résztvevői kör viszonylag állandó legyen. A szakmai beszámolókból is kiolvasható, hogy szerencsésebb ez a megoldás; hisz ha nem teljesülnek ezek a feltételek, akkor személytelen és rövid életű lesz a kezdeményezés. Továbbá hosszútávon jobban biztosítható és eredményesebb a klub működtetése. A projektegységbe szakmai megfontolásból került bele a 2006-os évben az a programlehetőség, mely az integrációt, szakember-szülő együttműködést segítő tréningek formát ajánlja. Ennek biztosítása indokolt amellett hogy a szülők számára szervezett klub és tanfolyam igen fontos elem marad. Az összevont tréning célja, hogy a SNI gyermekek mind teljesebb ellátása, segítése érdekében összefogást alakítson ki a szülő, a többségi pedagógus és a gyógypedagógus között. Ez által a 12
szemléletformáláson túl, egymás problémáinak/dilemmáinak megismerésével lehetőséget teremt a team munkára (szülő-pedagógus-gyógypedagógus). Aktualitását az adja, hogy a különböző a gyermek érdekében tenni akaró - célcsoportok, önállóan kevésbé hatékonyak. Az összefogás, együttműködés ugyanakkor kialakíthatja azt a következetességet az oktatás-nevelésben és a mindennapi életben is, melyre a SNI gyermeknek fokozottan is szüksége van. Gondoljunk itt arra az elvárásra, hogy hasonló elvek és elfogadó szemlélet érvényesüljön otthon és az iskolában/óvodában is. A fenti programhoz kapcsolódik majd a szülősegítő szolgáltatások módszertanának kidolgozása projekt is, melynek során az FSZK, külső szakértők bevonásával a szülőklubok, szülőtanfolyamok illetve a szülősegítő szolgáltatások szervezésének módszertanát dolgozza ki. Szülőtalálkozó/szülőkonferencia szervezése. Az FSZK regionális, megyei, kistérségi szervezésben megvalósított konferenciákra is nyújt támogatást. A környékben működő szülősegítő szolgáltatások együttműködésének előmozdítása a cél, illetve újabb szülősegítő szolgáltatások megvalósításának motiválása, mely a szülők és szakemberek célcsoportjának együttműködését, közös konferenciáját, együttgondolkodását erősíti. Pályázni lehet: terembérlet, étkezés, szükség szerint szállás, előadók díjára, nyomtatványok (meghívó, plakát, előadások anyaga, papír, füzet, toll) költségeire. B./ baby-sitter szolgáltatás és baby-sitter képzés, továbbképzés Kézenfogva Alapítvánnyal kötött együttműködéssel (igényelhető támogatás a képzési díjra és a szolgáltatásra) A baby-sitter alkalmazására van lehetőség, továbbá új elemként a baby-sitter szolgáltatást biztosító személy képzésére, továbbképzésére nyújtunk támogatási lehetőséget. A baby-sitter szolgáltatást biztosító személy képzésének támogatását a baby-sitter szolgáltatásra is pályázó szervezet, intézmény kérheti. Ehhez a képzésre delegált személy önéletrajzát, motivációs levelét kell benyújtani és a baby-sitterként alkalmazó szervezet foglalkoztatási szándékáról tett nyilatkozatát mellékelni. Továbbá a baby-sitter nyilatkozata szükséges az FSZK és a 13
Kézenfogva Alapítvány közös szervezésével megvalósított szupervízión való részvételéről. A B./ projektegység is bővült. A baby-sitter szolgáltatás támogatása mellett a baby-sitter képzésére és továbbképzésére is lehet pályázni, illetve a képzés részvételi díjának (útiköltséget nem támogat) finanszírozására. A B./ egységen belül csak képzésre is pályázhatnak. Ezzel megalapozzák a jövőben indítható szolgáltatás szakember ellátottságát. A képzést a Kézenfogva Alapítvány valósítja meg, a képzés része a motivációs tréning és a 60 órás tanfolyam, melyek keretében készítik fel a baby-sittereket. A baby-sitterek szakmai felügyelet, supervízió keretében végezhetik tevékenységüket. (A Kézenfogva Alapítvány a Mégis kinek az érdeke? című programot valósította meg, mely a fogyatékos gyermekekkel foglalkozó baby-sitter képzésben egyedülálló. A családtámogató program hangsúlyos eleme egy képzési anyag kidolgozása volt a majdani időszakos szolgáltatást végző szakemberek részére. A projekt kiemelt célja, hogy segítse a családban történő együttélés feltételeinek javítását, a családtagok ellátó képességének fokozását, továbbá, a sérült ember családtagjainak munkaerő-piaci visszahelyezését. A programban résztvevők egy modell kísérlet keretében a FECSKE szolgáltatást idén elindítják négy helyszínen.) C./ rövid kiadvány, szórólap, tájékoztató anyag szülők számára A projektegység tartalma konkretizálódott. A korábbi években a pályázók többsége az egyéb szülősegítő szolgáltatások keretében kiadványt, szórólapot, vagy tájékoztató anyagot készített a szülők számára. Ezek egy része szakmai tájékoztató volt, más részük, saját intézményük, a szülőklub bemutatásához, az azon való részvétel motiválásához járult hozzá. Az egyéb programok közül (kirándulások, családi nap, konferencia ) a tájékoztató anyagokat, szórólapokat, kiadványt támogatja 2007-ben az FSZK. E projektegységnél maximálisan 10 pályázót támogat a Közalapítvány. Kiadvány, szórólap, tájékoztató elkészítésére, előállítási költségeire lehet pályázni. A támogatási összeg mértéke kis terjedelmű, egyszerű kivitelezésű kiadványok, 14
szórólapok, tájékoztatók elkészítését teszi lehetővé. A pályázóknak a pályázat benyújtásakor előzetes kiadványtervet és annak költségtervét is be kell nyújtani. A Közalapítvány bízik abban, hogy a támogatott programok folytatják azt a megkezdett szülősegítő folyamatot, melynek eredménye a szülők összefogása, érdekérvényesítési tevékenységének erősödése. A program a szülő-pedagógusgyógypedagógus team kialakítására készteti a pályázót, valamint a sajátos nevelési igényű gyermek és családjának megsegítésére. 3.2.2. Kutatás, adatgyűjtés a Szülősegítő szolgáltatások szakmai hálózat megszervezésének előkészítése érdekében A korábbi évek tapasztalata, valamint a programbeszámolók azt mutatják, hogy a szülősegítő szolgáltatásokra szükség, igény van. Célunk (saját célom és a Közalapítványé is) e 10 éves múltra tekintő program megújítása, frissítése úgy, hogy a korábbi célok ne sérüljenek és a hordozott értékek megőrződjenek. A tapasztalataink egy komplexebb, összetettebb projekt kidolgozását teszik szükségessé. Idáig közvetlenül a szülők segítésére fókuszáltak szülősegítő programjaink. A felhalmozódott tudás, tapasztalat is indokolja segítő szakemberek felkészítését erre a speciális feladatra. Ennek előkészítése, a módszertan kidolgozása a szülőtanfolyamot, szülőklubot indító szakemberek módszertani felkészítését célozza. Hosszú távú fenntarthatóság: - Azon szervezetek, akik az elmúlt 10 évben szülőtanfolyamot, szülőklubot szerveztek, a visszajelzéseik alapján várhatóan hosszútávon kívánják működtetni azt - Az FSZK komplex szülősegítő szolgáltatásához jól illeszkedő, azt kiegészítő elemként hosszú távon működtethető, a kidolgozott módszertan megújítása biztosított - Esetleges más tevékenységekkel (pl. pedagógiai szakszolgálat, EGYMI, szociális ellátó rendszer stb.) való összekapcsolás, bővítés 15
A szülősegítő szolgáltatások fejlesztését a korábbi gyakorlatunktól eltérően, de azok tapasztalataiból kiindulva más struktúrában és nagyobb, komplexebb szolgáltatás biztosításával tervezzük a továbbiakban megvalósítani. A korábbi pályázatok igen eltérő színvonalú és szakmai tartalmú szolgáltatásokról számoltak be. Több kisebb kezdeményezés, egymástól elkülönülve valósult meg mind megyénként, mind régiónként. Sokszor még az egy városban működő több kezdeményezés esetében sem láttunk együttműködést. Közalapítványunk célja olyan szolgáltató (szolgáltatást koordináló) központok kiépítése (a már meglévő intézményhálózatra ráépülve), melyek regionálisan, naprakész információkkal segítik a SNI gyermekek és az egyéb problémákkal küzdő gyermekek szüleit, pedagógusait. Ennek érdekében: - Tájékoztató kiadványokat készít és terjeszt. - Regionális központi rendezvényeket szervez. - Egyéni esetkezelést és szakmai, valamint esetenként szakszolgáltatást nyújt. - Regionális központként szülőklubokat, baby-sitter szolgáltatást szakmai központként koordinál, támogat. Ennek kidolgozását kutatómunka, igényfelmérés, adatfeldolgozás előzi meg. Ennek célja feltárni a szolgáltatást végzők, az azt igénybe vevők és a hálózatépítés során potenciálisan bevonható partnerek igényeit, mindezt a korábbi szülősegítő szolgáltatások támogatása című pályázatunk keretében támogatott kör kérdőíves megkérdezésével. Ezt követően a beérkező információk feldolgozásra kerülnek és meghatározhatóak lesznek azok az irányok és elvek, amelyek mentén a szakmai szolgáltatás-hálózat kiépítésre kerülhet, leírásra kerül egy fejlesztési javaslat. A kutató, igényfelmérő munka tartalma: - Kérdőív kidolgozása az igényfelméréshez (szülők, szolgáltató szervezetek és intézmények részére) - A kérdőív eljuttatása a korábbi években szülőklubot, szülőtanfolyamot szervező pályázóinkhoz, a szolgáltatást igénybe vevő szülőkhöz 16
- Konzultáció olyan nagyobb szervezetek szakembereivel, akik maguk is végeznek e téren szolgáltatásfejlesztést (Kézenfogva, ÉFOÉSZ, MEOSZ, Szülők a hallássérült gyermekekért egyesület ) - A visszaérkező kérdőívek feldolgozása - Tanulmány, elemzés készítése a 10 éves tapasztalatok és a kérdőív adatainak felhasználásával - A kapott tapasztalatok alapján kidolgozásra kerül a szolgáltatáscsomag és a hálózatfejlesztésre való javaslat Eredménye: Adatokkal alátámasztott ajánlás a tapasztalatok alapján egy komplex szolgáltatáscsomagra és hálózatfejlesztésre. A kutatómunka eredményei, tapasztalatai alapján várhatóan a következő feladatok ütemezésre, előkészítésre kerülnek a 2008. évben: - A komplex szolgáltatáscsomag leírása, tartalmának meghatározása (ez lesz a szülősegítő szolgáltatások alapcsomagja) egyformán elérhető, azonos szakmai tartalmú szolgáltatások biztosítása az ország különböző részén - A szülősegítő szolgáltatások szakmai bázisközpontjainak kiépítése - A hálózatfejlesztés kidolgozása 3.2.3. Szülősegítő szolgáltatások módszertan kidolgozása Az FSZK célja a módszertan kidolgozásával, majd elterjesztésével és használatával a különböző régiókban működő szervezetek egységesebb szemléletű és szakmai színvonalú segítséget nyújthatnak a felkészült szakemberek által. A szülők az ország bármely pontján közel azonos szakmai koncepciójú szolgáltatáshoz jutnak, így egyenlő esélyű hozzáférés biztosítható. A fejlesztési projekt témáját a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők fogalmazzák meg. Nap, mint nap szembesülnek a fogyatékosság elfogadásának, azzal való együttélés nehézségeivel. A sajátos nevelési igény specialitásaiból adódó napi és hosszú távú problémák tekintetében sem kapnak rendszeres, 17