KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készítette: Ungvári Gábor Szakmai felelős: Ungvári Gábor 2011. január

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 9. hét Erdőgazdálkodás Ungvári Gábor

Miről lesz szó? Erdőgazdálkodás Méretek, folyamatok, megközelítések A kitermelési döntés standard modellje Az erdő értékei haszonvételek A fa termelés és rész piacai A szálaló gazdálkodás modellje Mennyi az annyi Magyarországon

Az összes fa-termék világkereskedelme: 120 mrd usd/év

A kitermelési döntés standard modellje A biológiai és a közgazdasági megközelítés különböző Átlagos éves növekedés és a maximális jelenérték pont Közgazdasági megközelítés telepítés költségének és a növekvő famennyiség jelenértékének kiegyenlítődése Magasabb diszkontláb rövidebb kitermelési ciklust eredményez a növekedés üteme és a diszkontláb viszonya változik a ciklus során Több ciklus figyelembevétele független-e a két ciklus egymástól? Nem. A több ciklusú esetben, a további ciklusok haszna a hosszabb ciklus esetén leértékelődik. A következő ciklus késleltetett kezdésének haszonlehetőség költsége van. Ebben a keretben rövidebb termelési ciklus az optimális. A telepítési és véghasználati költségek változása viszont befolyásolja a periódus hosszát. Adók kivetése hatással tud lenni a periódus hosszára. (Ilyen adó létezett Mo.-n, de eltörlésre került, más okból volt kontraproduktív) A faárak változása a várakozás a növekedés lenne, de ezt az idősorok nem igazolják a jövőbeni magasabb árak, hosszabb ciklust eredményeznek. Egyéb hasznok, amelyek az erdő korával nőnek hosszíthatják a periódust - mennyivel? Milyen pénzügyi mechanizmus köti össze az érintetteket?

A nem hatékony megoldások forrásai 1. Figyelmen kívül hagyott értékek Tüzelő Nem fa erdei termékek A természet sokszínűségének romlása biodiverzitás génkészlet megőrzés jövőbeni alkalmazkodóképesség minősége Vízgyűjtő védelem Éghajlat változás szén-dioxid elnyelő képesség figyelmen kívül hagyása Turizmus és felüdülés Kellemesség és jóérzés Létezési érték Konverziós érték (?)

Értékelési technikák erdei haszonvételekre Milyen pénzügyi mechanizmusaink vannak az érintett haszonélvezők és költségviselők közötti transzferek lebonyolítására, a tevékenység ellenőrzésére? REDD Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries

Transzfer mechanizmusok

A nem hatékony megoldások forrásai 2. Az erdőirtás hajtóerői A pusztulás hajtóerői VFE 6. fejezet a származtatott hasznok piacának hiánya Az alternatív területhasználatok sok esetben jövedelmezőbbek. Szegénység az egyéb jövedelemforrások hiányában a természetiek túlhasználata. Adósság nemzeti szinten a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezi; Ellentétes ösztönzők perverse incentives rossz kormányzati politikák A tulajdonjogok és a hozzáférési jogok rendezetlensége a jelenlegi haszonélvezők jogfosztottsága Informálatlanság és tranzakciós költségek a közös tulajdonú készletek fenntartására Elinor Ostrom de akár a tulajdonos őslakók saját preferenciái

Az erdőgazdálkodás gazdálkodási stratégiái, a jelenlegi gyakorlat kialakulása A fakitermelés erdőfelújulás egyensúlya fokozatosan borult fel a történelem folyamán, különböző hajtóerők nyomán Területnyerés szántóföldi termelés számára (soltészség) lassú, de folyamatos sík és dombvidék Bányafa szükséglet XVII XVIII század, lokális fahiányok a felhasználási központok körül - hegyvidék Mária Terézia, Selmecbánya, bányatisztképző 1735, 1808 Erdőmérnök képzés, Erdő rendtartás 1770 XIX század második fele az ipari méretű fakitermelés megindulása a technikai fejlődés új lehetőségei mentén, piaci kereslet gyors ütemű kiszolgálása az erdő felújítások elmaradása 25 27%-ra csökkent az erdősültség a történelmi Magyarországon A jelenlegi határokon belül a ez az arány 10% környékére csökkent Szükségessé vált a tervszerű telepítések megkezdése Az erdészeti gazdálkodás egységét megszabó birtokméretek, jellemzően a nagybirtokokhoz igazodtak, amit az állami tulajdonlás váltott fel. Az egy gazdálkodási egységhez tartozó területek nagysága lehetővé tette, hogy a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges kormegoszlást önmagukban már hatékonyan művelhető méretű, homogén korú állományokkal lehessen biztosítani Vágásos üzemmód, következménye a tarvágott területek jelentkezése

A vágásos gazdálkodási mód jellemzői / racionalitása Támogatott telepítés és gondozás Hatékony eszköz használat A vágás érettségi kor előtt kb. félidőtől már pozitív szaldójú beavatkozások Egy időpontban koncentráltan jelentkező nagy bevétel A gazdaság mennyiségi szemléletű koncentráltan jelentkező igényének kielégítése Problémák: A XX. század közepének nagyléptékű telepítései nem folytatódtak hasonló léptékben egyenlőtelen koreloszlások kieső időszakok. A fafaj összetétel változása rövidülő ciklusok A homogén állományok sérülékenységéből fakadó károk és többletköltségek Az erdő ökológiai / jóléti szolgáltatásainak felértékelődése, amelynek biztosítását a tarvágásos gyakorlat időről időre megszűnteti. Az erdőben megtestesülő természeti tőke nem tud növekedni, de akár csökkenhet is a vágást követő erózió miatt.

A változás hajtóerői Átalakult tulajdonosi viszonyok Magántulajdonosok megjelenése Kisebb birtokméretek Átalakult támogatási rendszer EU Agrárpolitika forrásai vették át a magyar költségvetés szerepét más típusú prioritások Megszűnt a tarvágás utáni telepítés támogatása Felértékelődő Helyi ökológiai funkciók közjóléti funkciók rekreáció Globális funkciók Mindezekhez szükség van a gazdálkodás mellett az erdő integritásának a megőrzésére, igény: a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás megvalósítása szálaló gazdálkodás

A folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás Az erdő önreprodukciós képességére alapozott gazdálkodás A faanyag koncentrálása a legértékesebb egyedekbe Folyamatos koreloszlás elérése az erdő teljes területén Évek 1954 1992 2002 Kor (év) 100 138 148 Átlagfa térfogata (m 3 ) 1,8 5,1 5,5 Élőfakészlet 1 ha-on (m 3 ) 365 367 322 1954. óta kitermelt összes fatérfogat (m 3 ) 225 320

Tarvágásos és folyamatos borítás összehasonlítása telepítés esetén Kumulált cash-flow alakulás 1 és 5 minőségi osztályú területen, tölgy

A fa piac Magyarországon