Kommunikáció Szemethy László PhD
A kommunikáció az állat olyan viselkedési aktusa, ami megváltoztatja egy másik állat magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy az a kommunikáló állat számára, nagyobb számú eset átlagában, adaptív értékű. (P.J. Slater 1978) állatok azon viselkedési vagy morfológiai tulajdonságai amelyek megváltoztatják a fogadó egyedek viselkedését adó jelet adja vevő jelet fogja pozitúrák magatartási mintázatok hangok speciális vegyületek
A kommunikáció során a leadó a saját agyi modelljét működteti és a kommunikáció biológiai funkciója az, hogy a vevő agyi modelljében valamilyen ránézve vagy mindkettőjükre nézve adaptív változást idézzen elő - a jel a leadó agyi modelljének komponense Kérdés: mi történik ezzel a jellel, amikor a vevő észleli? Ha ugyanolyan funkciójú komponensként viselkedik a vevő agyában, akkor teljes az átfedés (korrespondencia) I. típusú kommunikáció Ha az átfedés nem teljes II. típusú kommunikáció fajtársak ülj vezényszó
Mexikói kardfarkú hal - állatvilágban gyakoribb az I. típus, amely öröklött modellkomponensek felhasználásán alapszik, DE! tanulással változhat nemcsak az egyedek felismerését tanulják meg, hanem minősítik viselkedésüket is személynevek használata Sirály Tanulás is képes egy öröklött reakció lefolyását jelentősen befolyásolni Zebra Hattyú Vörösbegy
Üzenet: az a funkció, amit az adott kommunikációs jel az adó agyi modelljében betölt többféle funkciót betölthet, kontextusfüggő!
Jelek két nagy csoportra oszthatók: T.A. Sebeok (1962) Digitális jelek mindent vagy semmit jel jelentésének-intenzitásának nincs semmiféle kapcsolata madarak vészjelző kiáltása, szentjános bogarak hímjeinek felvillanása Analóg jelek jelek intenzitása maga is információt hordoz agressziót kifejező pozitúrák Zöld gém
Fizikai jel lehet: egyszerű: csupán egyetlen üzenet (vészkiáltás) összetett: jel is több részből áll, esetleg több testrész, üzenet is lehet összetett
Antitézis-elv (Darwin 1872): ha az állat szándéka vagy belső állapota ellenkezőjére fordul, akkor megfordulnak a szándékot vagy belső állapotot kifejező jelek is
Jelek specificitása széles határok között változik: Nagyobb specificitás Nincs nagyfokú specificitás Selyemlepke szexferomon szexuális izoláció miatt fontos veszélyt jelző feromonok nem versengenek egymással, de sok közös ellenség Kis konc.: aktív keresés Magasabb konc.: agresszió Még magasabb konc.: menekülés
Az állati kommunikációs rendszerek zártak, míg az emberi nyelv nyílt (egy jel több üzenet továbbítására is felhasználható oroszlánordítás, méhkirálynő feromonja) 1. Oroszláncsapat összehívása 2. Kötődés megerősítése 3. Idegen falkák közötti távolság 4. Fajtársak közötti agresszió 1. Vadászatra hívás 2. Falka összetartás 3. Territórium védelmezése
A lehetséges üzenetek számát növeli a metakommunikáció, ami összetett jelzésrendszer és a játékra hívásnál figyelhető meg sok állatfajnál Csak az alsó fogsor látszik!
A kommunikáció funkciója A kommunikációs aktusok általában belső állapotot, szándékot vagy valamilyen külső tényezőről szóló információt fejeznek ki A leggyakoribb funkciók: egyed-és csoportfelismerés rokonfelismerés rangsorban elfoglalt hely jelzése a domináns farkas magabiztos testtartása, járása, bármelyik egyedet megközelíti nyíltan agresszió során fenyegetés, szubmisszió játékra hívás szexuális állapot jelzése csoportösszehívás oroszlánok ordítása szinkronizáció kanári éneke a nőstény peteérését serkenti territóriumjelzés borzok kakigödrei, madárének veszélyjelzés sirályok vészkiáltása, csúfolódó viselkedés (kormos légykapó, feketerigó kulturális tanulás) vészjelzés (fehérbarkójú cerkóf) kontaktustartás csibe és a tyúk közötti hangjelzések információ az erőforrásokról méhtánc (Karl von Frisch)
Kerektánc: kis távolságra lévő táplálékhelyet jelez felderítők mindig hoznak mintát kirepülő dolgozók szag alapján keresnek Rezgőtánc: információ a táplálékforrás távolságáról és irányáról nem távolságmeghatározás, hanem E-ráfordítás
Ritualizáció A kommunikációs jelek gyakran más célú viselkedésformákból fejlődtek ki fokozatos genetikai változások révén, ezt az evolúciós folyamatot nevezzük ritualizációnak A folyamat során valamilyen mozdulat, pozitúra jellé alakul oly módon, hogy a viselkedés a jel funkcióra alkalmassá váljon, azaz egyértelmű, feltűnő és pontos legyen 1. a funkció megváltozása 2. a motiváció megváltozása majmoknál a békítés egyik gesztusa a felkínálkozá 3. a mozdulatok gyakran felnagyítódnak, továbbá leegyszerűsödnek 4. kiváltóingerek küszöbértéke lecsökken 5. a mozdulatok gyakran pozitúrákba fagynak fenyegető pozitúrák a menekülés és a támadás mozdulataiból 6. a mozdulatok orientációja is megváltozik 7. sokszor morfológiai változások is bekövetkeznek (színes tollak, foltok)
kaparja a földet fejét lehajtva hívóhangot hallat csipkedi a talajt tyúkok hívó hangra jönnek, miközben táplálkoznak, a kakas párosodik velük farktollait kissé szétnyitja csipkedi a talajt a nősténye előtt nőstény odaszalad, kaparja a földet, miközben a hím még inkább széttárja farktollait hasonlóan viselkedik, de ha a nőstény megjelenik, fejét magasra emeli és a nőstény irányában bólogat (táplálékkínálás) kakas teljesen szétterjeszti szárnyait, farktollait; vonzó mintákkal tarkítottak rázza tollait, néhány lépést hátrál csőre talaj felé mutat soha nem kínál táplálékot
Kommunikáció szagok útján!
Miért fontosak a szagok? Vadgazdálkodás szempontjából: vadászat behívás nyomolvasás, üldözés Egyéb területek csapdázás manipuláció??