Erdővédelem és erdőművelés Hogyan befolyásolható az erdőműveléssel erdeink egészségi állapota és immunrendszere? Csóka György csokagy@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztály OEE Erdőművelési Szakosztály rendezvénye Budapest 2008. november 27.
A jelölés nélküli képek saját fotóim. A másoktól származó képeket az alábbi módon jelöltem meg: DD MZ FT JG IL
Mi az erdővédelem? Az erdők egészségi állapotának, immunrendszerének megőrzését, illetve javítását célzó beavatkozások (időnként be nem avatkozások) összessége. A korszerű erdővédelem a megelőzésre koncentrál!!!
450000 400000 350000 300000 ha 250000 200000 150000 100000 50000 20 06 20 04 20 02 20 00 98 96 94 92 90 88 86 84 82 80 78 76 74 72 70 68 66 64 62 0 év Összesített erdőkárok 62-2007. között
62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 20 00 20 02 20 04 20 06 ha 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 év Biotikus erdőkárok 62-2007. között
A globális felmelegedés cáfolhatatlan bizonyítéka
31: 3,5 2007: 4,6 7,0 6,0 PAI 5,0 4,0 3,0 2,0 2007 2003 99 95 91 87 83 79 75 71 67 63 59 55 51 47 43 39 35 31 1,0 év A Pálfai-féle aszályindex értékei és trendje 31. és 2007. között
7,5 61: 3,1 2007: 5,2 6,5 PAI 5,5 4,5 3,5 2,5 2007 2005 2003 2001 99 97 95 93 91 89 87 85 83 81 79 77 75 73 71 69 67 65 63 61 1,5 év A Pálfai-féle aszályindex értékei és trendje 61. és 2007. között
Mi az erdőművelés? Az erdőművelés az a szakmai tevékenység, amely az erdők létesítése, fenntartása és kezelése révén lehetővé teszi azok nyersanyagtermelő, környezet- és egészségvédelmi, üdülési rendeltetésének optimális érvényesülését (Csesznák 85). Az erdőművelés alapvetően befolyásolja (ill. meghatározza) az erdők fajgazdagságát, strukturális és korosztályviszonyait, produktivitását.
Milyen témákat érintünk? felújítás záródás elegyesség cserjeszint, cserjefajok gyepszint, lágyszárúak holtfa, idős fák és odvas fák vadlétszám
Felújítás
80 Természetes mag Természetes sarj Mesterséges 70,4 70 57,4 60 51,6 51,4 % 50 40 32,5 30 31,9 23,7 16,7 20 10 31,7 16,7 10,1 5,9 0 90 95 2000 2005 Év A felújítási módok megoszlása Magyarországon (ÁESZ, 2008)
2006-ban a magyar erdők 97,36% át vágásos üzemmódban kezelték (ÁESZ, 2008)
Elviselhető létszámú nagyvad állomány
FT
Záródás
Aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea)
1400 1200 1000 ha 800 600 400 200 év 2007 2005 2003 2001 99 97 95 93 91 89 87 85 83 81 79 77 75 73 71 69 67 65 63 61 0 Az aranyfarú lepke éves kárterületeinek kumulatív átlagai 61. és 2007. között
Zöld karcsúdíszbogár (Agrilus viridis)
Kétpettyes díszbogár (Agrilis biguttatus)
Elegyesség, cserjeszint, lágyszárúak
Az őshonos fafaj önmagában nem jelent természetességet!!!
Hazai lomberdeink nagy részét még ma is elegyetlen csertölgy vagy kocsánytalan tölgy alkotja. Ezek az erdők állandóan ki vannak téve a gyapjaspille esetleges károsításának, mert biztosítják ennek létfeltételeit. Biztosítják azt egyrészt a tápanyag bőségével, másrészt azzal, hogy ezekből az állományokból az erdőápolási munkálatok alkalmával rendszerint eltávolítják a gyomfákat, nevezetesen a Populus tremula, Salix caprea, Betula alba, Evonymus europaeus, Ligustrum vulgare, Lonicera és Rubus fajokat, s ezzel a paraziták közbenső gazdáit megfosztják tápnövényeiktől. Így az erdőben életközösségi egyensúly megszilárdulni nem tud, és a hernyódúlás veszedelmének lehetősége állandóan fenyegeti az ilyen állományt, abban a hernyódúlás biztosan fel is fog lépni. Győrfi J. 57: Erdészeti rovartan. Akadémiai Kiadó, Bp.
Hazai lomberdeink nagy részét még ma is elegyetlen csertölgy vagy kocsánytalan tölgy alkotja. Ezek az erdők állandóan ki vannak téve a gyapjaspille esetleges károsításának, mert biztosítják ennek létfeltételeit. Biztosítják azt egyrészt a tápanyag bőségével, másrészt azzal, hogy ezekből az állományokból az erdőápolási munkálatok alkalmával rendszerint eltávolítják a gyomfákat, nevezetesen a Populus tremula, Salix caprea, Betula alba, Evonymus europaeus, Ligustrum vulgare, Lonicera és Rubus fajokat, s ezzel a paraziták közbenső gazdáit megfosztják tápnövényeiktől. Így az erdőben életközösségi egyensúly megszilárdulni nem tud, és a hernyódúlás veszedelmének lehetősége állandóan fenyegeti az ilyen állományt, abban a hernyódúlás biztosan fel is fog lépni. Győrfi J. 57: Erdészeti rovartan. Akadémiai Kiadó, Bp.
Tápnövény koncentráció Elegyetlen, egykorú állomány Elegyes, vegyeskorú, állomány
A gyapjaslepke hernyója, amikor még könnyű, és viszi a szél.
Az elegyesség térbeli léptéke
Gyapjaslepke gyilkosfürkész (Glyptapanteles liparidis) A Lymantria dispar (balra) egyik jelentős természetes ellensége. A gazdaállat hernyójában, lárvaként telel át, így a gyapjaslepke nem alkalmas az áttelelésére. Kisszámú bizonyított telelőgazdáinak egyike a főként vadgyümölcsökön élő Porthesia similis (jobbra). A parazitoid populációi csak ott tudnak stabilan fennmaradni, ahol a telelőgazda is jelen van. Ehhez pedig elegyesség, esetünkben vadgyümölcsök jelenléte szükséges.
A változatosság gyönyörködtet De egyben stabilizál is!
Doba, 2005. június
2004. november. 150-170 km/óra sebességű szél 12000 ha erdőterületet érintett 2,5 millió m3 fa károsodott
MZ
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a gyomfák, cserjék, félcserjék indokolatlan irtásával milyen nagyot vétünk az erdő életközössége ellen. Ahol lehet, kíméljük ezeket a növényeket. De nemcsak azáltal hasznosak a felsorolt növények, hogy a paraziták mellékgazdáinak táplálékául szolgálnak, hanem a lágy lombfák az erdei vadaknak is kedves eledelük, a bogyót termő cserjék pedig a hasznos madaraknak biztosítanak fészkelőhelyet és táplálékot. Győrfi J. 57: Erdészeti rovartan. Akadémiai Kiadó, Bp.
A lágyszárúakon élő lepkehernyók jelentős része az erdészeti jelentőségű lepkefajok parazitoidjainak mellékgazdája. Jelenlétük tehát kifejezetten fontos pl. a gyapjaslepke populációk szabályozása szempontjából. Győrfi János 50 évvel ezelőtti vizsgálatai a világon elsőként tárták fel ezeket az összefüggéseket.
Győrfi János 05-66
Holtfa, idős és odvas fák
Az erdőben lévő álló, vagy fekvő elhalt fákat egészen napjainkig az erdő felesleges hulladékának, sokszor pedig veszélyforrásnak tekintették, és ennek megfelelően kezelték. Miért? Rendszeretet Tévhitek Információhiány Gazdasági szempontok
Forrás: Bobiec, A. et al. 2005: The afterlife of a tree. WWF Poland
IL IL
Nincs odvas fa Kevés az odvas fa
Számban elegendő, de kedvezőtlen térbeli eloszlású odvas fa Számban elegendő, kedvező térbeli eloszlású odvas fa
Holtfagyártás mesterséges úton 18
JG
DD
Attanicolus initiatus
Formica rufa
Formica rufa
50 Elpusztult fák aránya (%) 40 30 20 10 0 0-5m 5-10m 10-15m 15-20m 20-25m 25-30m 30-35m Távolság Az elpusztult fák aránya a hangyabolytól (Formica aquilonia) való távolság függvényében, 15 évvel az Oporinia autumnata károsítást követően (Karhu 98)
Célkitűzés Franciaországban (Vallauri 2003) 15 m3/ha holtfa. Hektáronként 2, min. 40 cm átmérőjű holt/pusztuló fa. Célkitűzés Svédországban (Sandström 2003) 2010-ig (98-2010) 40%-kal növelni a holtfa átlagos mennyiségét.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. Az erdőművelés számos olyan erdő-jellemzőre van kihatással, aminek erdővédelmi szempontból is igen komoly funkcionális jelentősége van. 2. Az erdőművelés számottevő többlet költségek nélkül, csupán megfelelő szemlélettel és szándékkal jelentős mértékben szolgálhatja az erdővédelem célkitűzéseit is. 3. Az erdőművelésnek, és a rajta keresztül megvalósítható erdővédelmi céloknak különös jelentősége van napjainkban, a várható (ill. már elkezdődött) környezeti változások tükrében.
Erdővédelem EGÉSZSÉG Erdőművelés
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!