P-01 PROTOKOLL A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓAN
TARTALOMJEGYZÉK 1 A PROTOKOLL CÉLJA... 3 2 TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG... 3 3 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK... 3 4 FELADAT, FELELŐSSÉG, HATÁSKÖR... 4 5 FOLYAMATLEÍRÁS... 8 5.1 Ki lehet áldozat?... 8 5.2 A közoktatási intézményekben előforduló bűncselekmény típusok... 8 5.3 A bűnmegelőzéssel és áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos intézményi munka keretei... 9 5.4 Intézményi áldozatsegítés... 14 5.5 Előnyök, hátrányok, feltételek elemzése... 16 6 JAVASLATOK... 17
1 A PROTOKOLL CÉLJA A protokoll célja, a projektben együttműködő partnerként résztvevő közoktatási intézmények áldozatsegítő tevékenységének bemutatása, ezen tevékenységek megtervezése és ellenőrzése. 2 TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG A protokoll kiterjed a közoktatási intézmények áldozatsegítő tevékenységére. 3 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Áldozat a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje. Az a természetes személy, aki a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet szenvedett el (testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt). Áldozatvédelem Áldozatsegítés Bántalmazás Gyermek-és ifjúságvédelem Gyermekjólét Fizikai erőszak az áldozatvédelem (viktimológia) a bűncselekmény sértettjével, a sértett és az elkövető kapcsolatával foglalkozó ismeretrendszer, az áldozatok tudományos igényű tanulmányozását jelenti. a bűncselekmény áldozatává vált személyek részére nyújtott szolgáltatás és kárenyhítés bármely olyan magatartás, amely fizikai, lelki vagy szexuális sérelmet okoz, vagy annak veszélyével jár. Bántalmazásnak számít minden olyan korlátozó intézkedés, amelyet büntetésként alkalmaznak, továbbá kínzást, kegyetlen, megalázó bánásmódot jelent. mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, melyek a gyermek gondozását, eltartását, egészségügyi ellátását, testi, szellemi, erkölcsi fejlődését segítik elő, oldják meg. a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni, információs és egyéb jogainak biztosítása. sérülések vagy sérülések és szenvedések megelőzésének hiánya, ideértve a mérgezést és fojtogatást, amennyiben bizonyítható vagy okkal feltételezhető, hogy azokat akarattal előidézték és tudatosan nem jelezték előre.
Szexuális erőszak Érzelmi erőszak áthelyeződött szexuális kontaktus (nemi szervek simogatása, a genitális szexuális kapcsolat, az orális vagy anális közösülés), tevékenység vagy viselkedés, ideértve az érintést, szexuális kapcsolatot és olyan személy általi kihasználást, akinek gyermek van gondjaira bízva vagy aki belőle hasznot húz, de a kontaktus nélküli részvétel is, mint például pornográf fotók, filmek felvétele és/vagy vetítése. ide tartoznak a gyermek érzelmi fejlődését súlyosan hátráltató tevékenységek, amik az önbecsülés megsértésében, sorozatos megalázások, elutasítások formájában valósulhatnak meg. A gyermek erőszakos elkülönítése, megfélemlítése, kényszerítése, a szeme láttára zajló erőszakos cselekedetek, vagy súlyos családi konfliktusokban való aktív-passzív részvétel szintén hátrányos lehet. Mobbing (pszichoterror): egy csoportnak az egyénnel szemben alkalmazott lelki terrorja, mely súlyos lelki és testi károsodásokat okoz, a tartós félelmektől kezdve, a pszichoszomatikus betegségeken át egészen az öngyilkosságig. 4 FELADAT, FELELŐSSÉG, HATÁSKÖR Pedagógus: a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében figyelemmel kíséri a gyermek/fiatal egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét figyel a családban előforduló gondokra, ezáltal szorosabb kapcsolatot ápol a szülővel probléma esetén megkeresi a kiváltó okokat, együttműködik a szülővel elemzi, hogy az előidéző ok mely közösségbe n keresendő (tanulóközösség, család, barátok, stb.) szükség esetén felveszi a kapcsolatot az osztályfőnökkel, illetve szakszolgálatokkal (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Pedagógiai Szakszolgálatok) minden információját megosztja az osztályában tanító nevelőkkel, az iskolavezetéssel. Erősíti a team munkát a problémás eset megbeszélésére, közös cselekvési stratégiák kialakításában
Osztályfőnök: kiemelt szerepe van a megelőzésben, osztályának, diákjainak bizalmasa feladata a gyermek személyiségének sokoldalú megismerése a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek során osztályfőnöki órákon megismerje a tanulók társas kapcsolatait, viszonyait, segítse a társas beilleszkedési képességek javítását figyelemmel kísérje a rábízott tanulók iskolai és iskolai teljesítményét érintő tevékenységeit tájékoztatja a szülőket a gyermekkel kapcsolatos ügyeket illetően szükség esetén rendszeres személyes és/vagy telefonos konzultációt tart külső gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel is. Gyermek-és ifjúságvédelmi i felelős: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, a szülőket és a tanulókat tájékoztatja arról, hogy problémáikkal milyen időpontban fordulhatnak hozzá, iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. a pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján, családlátogatás keretében megismeri a családi környezetet, a veszélyeztető okok feltárása érdekében. gyermekbántalmazás vélelme, vagy pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot a Gyermekjóléti Szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.
az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekjogi képviselő, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát bántalmazott gyermek és törvényes képviselőjének tájékoztatása az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásiról és elérhetőségéről. segíti az egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezését. Nevelési tanácsadó: Gyermekbántalmazás észlelésekor jelzési kötelezettség a gyermekjóléti szolgálat felé, valamint hatósági eljárás kezdeményezése elsősorban a gyámhatóság felé. Együttműködés a gyerekjóléti szolgálattal és mindazon intézményekkel, amelyek a gyermek komplex ellátásában részt vesznek, a probléma kezelésében, megszüntetésében / a megelőzésben közreműködnek. A bántalmazott gyermek és törvényes képviselőjének tájékoztatása az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásiról és elérhetőségéről. A szülőket a nevelési tanácsadóban dolgozó szakemberek terápiába veszik és ellátják tanácsokkal, hogy a bántalmazás ne ismétlődjön meg / megszűnjön. A bántalmazott gyermek, annak családja és az agresszor a nevelési tanácsadóban pszichoterápiás segítségben részesülhet.
Családsegítő szolgálat: a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást ad bántalmazók és bántalmazottak számára, a családgondozást, így a családban jelentkezőműködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a bántalmazóvá vagy áldozattá válással veszélyeztetett csoportok, így például tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. Jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé, valamint hatósági eljárást kezdeményez elsősorban a gyámhatóságnál. Információ ad, szolgáltatást nyújt, vagy közvetít a bántalmazott gyermek családja, vagy törvényes képviselője számára: a rendőrségi feljelentés lehetőségéről jogsegély szolgálatokról, krízis-otthonokról, családok átmeneti otthonairól, áldozatsegítő szolgálatról, pszichoterápiás és családterápiás lehetőségekről.
5 PROTOKOLL-LEÍRÁS 5.1 Ki lehet áldozat? Az eredeti családfogalom sérülése miatt szenvedő gyermek, itt elsősorban mély lelki sérülésről beszélhetünk a 16-17 évesek a legsérülékenyebb, legveszélyeztetettebb korosztály, akik önállóan cselekednek, de még nem tudják felmérni cselekedeteik súlyát és nem látnak a jövőbe, a következményekbe Azon gyermekek, akik nem kapják meg a fizikai, szellemi, testi jóléthez szükséges dolgokat, törődést. Áldozattá válhat az is, akinél a szülői ház túlzott elvárásokat támaszt, valamint a kíváncsiság, a mindennek a kipróbálása és a virtuális világban élés is járhat áldozattal. a lelki áldozatok, akikkel otthon történik valami, jellemző, hogy a gyermekek koruk, szociokulturális helyzetükből adódóan miatt nem fogják fel a történéseket A gyermekek egy része szerény anyagi körülményei miatt tekinthető áldozatnak (nincs pénze autóbuszbérletre, uzsonnára), de vannak olyanok is, akinek megvan mindene, de nem akarnak beilleszkedni 5.2 A közoktatási intézményekben előforduló bűncselekmény típusok Értékválság áldozatai. A munkahely, az anyagiak hiánya, a kilátástalanság okozza, ezt a gyermekek is hordozzák magukban Dohányzás (szülői beleegyezéssel), alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, nemkémiai függőségek áldozatai Agresszió, öntörvényűség, ököljog áldozatai. Alacsony a diákok konfliktuskezelési képessége, testi fölényt használják ki, szinte napi szinten. Vagyon-, és személy elleni bűncselekmények (lopás, csalás, bántalmazás)
Prostitúció Családon belüli erőszak Iskolán belüli erőszak 5.3 A bűnmegelőzéssel és áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos intézményi munka keretei 5.3.1. Alapvető feladatok A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint az egészségfejlesztéssel, - neveléssel, a prevenciós tevékenységekkel, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, a nevelési tanácsadótól, a kábítószerügyi egyeztető fórumoktól, szakemberektől és egyéb civil szerveződésektől.
5.3.2. Bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok A korszerű bűnmegelőzési stratégia olyan célkitűzések összessége, ame- lyekkel mérsékelni kell a bűncselekményeket előidéző okok hatását, csökkenteni kell a sértetté válás veszélyét, növelni az egész közösség biztonságát, javítani az élet minőségét, az emberi (gyermeki) jogok érvényesülését. A bűnmegelőzési stratégia hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a piac biztonságos működéséhez, a bűnözés okozta erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez. A bűnmegelőzési stratégia prioritásai: A gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése, a városok biztonságának fokozása, a családon belüli erőszak megelőzése, az áldozattá válás megelőzése, az áldozat segítés, az áldozat kompenzációja, a bűnismétlés megelőzése. 5.3.3. A prioritásokból nevelő-oktató munkánkra vonatkozó feladatok Tehetségkutató programok szervezése a kulturális, az informatikai és a sporttevékenységben. A sportlétesítmények, sportolást szolgáló helyiségek megnyitása a gyermekek és a fiatalok szabadidős sportolására.
A tanulási kudarcokkal kapcsolatos jelzőrendszer kialakítása. Felzárkóztató programok kidolgozása, működtetése és rendszeres értékelése. Az iskolai ifjúság- és gyermekvédelemmel foglalkozó pedagógus és a helyi bűnmegelőzésben, alkohol- és drogprevencióban érintett szakemberek közötti együttműködés biztosítása (városi, megyei, regionális(drekef), országos (NDI)). Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák megismerése, integrálása az oktatási, nevelési programba. A döntéshozatal, a problémamegoldás, a kommunikációs készség, az önértékelés, a stressz-kezelés, az érdekérvényesítés készségeinek fejlesztése tanulóinkban A szabadidő eltöltését, közösségteremtést szolgáló iskolai programok létesítése, működtetése. A környezeti és természeti értékek megbecsülésének fokozása, a környezettudatos magatartás erősítése Fiatalkorúak marginalizálódásának megelőzését szolgáló jelzések működtetése. Az életmódjukban deviáns jellegzetességeket mutató (például alkohol- és drogfogyasztás, csavargás, iskolakerülés, szabálysértés elkövetése stb.) fiatalkorúak viselkedésének figyelemmel kísérése, jelzések adása (elsősorban a családnak). 5.3.4. Az áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos iskolai feladatok Kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett fiatalok rendszeres sportolásba történő bevonására a sport tevékenységbe.
A sportszerű viselkedés kultúrájának erősítése a fizikailag gyengébbek védelme érdekében. Önvédelmi sportok népszerűsítése. A bűnüldözés, a büntető igazságszolgáltatás és az intézmény együttműködésének megteremtése az áldozatvédelem érdekében. Az önvédelmi készségek fejlesztése, a reális kockázatok tudatosítása. Konfliktuskezelő programok integrálása az iskolai oktatásba. Erőszakmentes problémamegoldó technikák tanítása. A többet ésszel, mint erővel kultúrájának erősítése a kortárs csoportokban. Az iskolán belüli kirekesztés felderítése, az ellenük való hatékony fellépés. Az iskolai erőszak, zsarolás áldozatainak hatékony védelme. A pedagógusok védelme a foglalkozásukkal kapcsolatos konfliktusokban. 5.3.5. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikák alkalmazása A konfliktusok fajtái: Ténykonfliktusok Érdekkonfliktusok Kapcsolati konfliktus Értékkonfliktus Strukturális konfliktus Szerepkonfliktus (intrapszichés, interperszonális) Az erőszakmentes konfliktuskezelés módja elsajátítható, és a pedagógusok számára különösen fontos. Részben azért, hogy maguk is képesek legyenek ennek alkalmazására, részben pedig azért, hogy mindezt a tudást diákjaiknak is továbbadhassák. Az erőszakmentesség olyan elv, amelynek értelmében az erőszak alkalmazását, annak minden formájában el kell utasítani.
Az erőszakmentesség alaptételei: Meg kell tanulni legyőzni az erőszakot és a hatalmaskodást. Az igazságtalanságot, erőszakot nem szabad eltűrni. A problémákat nem szabad erőszakosan megoldani. A konfliktusmegoldás célja nem lehet az ellenfél megsemmisítése. Egyetlen igazságot nem szabad abszolutizálni. Saját véleményünket szemléljük kritikával, s próbáljuk meglátni a másik fél igazságát. Ajánlott módszerek, technikák: A pozitív énkép kialakítása és megerősítése. Az emberek közötti különbségek tudatosítása. Az eredményes kommunikáció. Hatékony viselkedés. Együttműködés. Problémamegoldás, problémakezelés. Megbeszélés, tárgyalás. A konfliktuskezelés kérdéskörét osztályfőnöki órák keretében dolgozzák fel diákjaikkal. Kiemelkedő szerepet kap e sorban a konfliktusok feldolgozása, a tény-, érdek-, kapcsolati-és értékkonfliktusok, a konstruktív és destruktív konfliktusok, nyílt és rejtett konfliktusok elkülönítése, felismerése. Az osztályfőnöki órákon nagyobb hangsúlyt lehet fektetni, hiszen ott konkrét eseteken alkalmazható a hatlépéses problémamegoldó folyamat: 1. a konfliktus meghatározása, 2. a lehetséges megoldások keresése, 3. a megoldások értékelése,
4. a legjobb megoldás kiválasztása (döntéshozatal), 5. a döntés végrehajtási módjának meghatározása, 6. a megoldás sikerességének utólagos értékelése. 5.4 Intézményi áldozatsegítés 5.4.1.. Felismerés Az áldozattá válás felismerésére és ennek tényére sokirányú információszerzési lehetőség adott: a) a pedagógusok észlelik a problémát, b) a gyermek jelzi c) az otthoni környezet jelzése alapján tudatosul d) többi gyermek szól 5.4.2.. Az áldozatsegítés során alkalmazott módszerek Rendkívül színes a tanulói összetétel, különböző a családi háttér, amiből az iskolába érkeznek. A legfontosabb feladat az egyének közösséggé formálása, egymás megismertetése. Abban az esetben, ha valaki mégis áldozattá válik a legfontosabb feladat hogy felfedjék és utána egyénileg orvosolni lehessen a problémájukat. Módszerek: jelzőrendszer működtetése: pedagógusok között jól működik, sokszor ők jelzik az ifjúságvédelmi felelős részére, ha észreveszik a nyomokat a gyermeken szociális munkás, iskolai pszichológus igénybevétele, foglalkoztatása, akik elsősorban megpróbálják az iskolán belül megoldani a problémát, a tapasztalatok szerint ezt igényli a diák és annak családja is kamerarendszer bevezetése
nevelőtestület folyamatos képzése Gyermekjóléti Szolgálathoz, és/vagy a Családsegítő Szolgálathoz irányítás, jelzés nevelési tanácsadó igénybevétele kortárs mentorok segítsége az ellátás egyéb szintjei 5.3.4. Prevenciós tevékenységek Az intézményekben az áldozatsegítő, áldozatvédelmi munka elsősorban a prevenciós tevékenységek során érvényesül. Az osztályfőnöki órák keretében drog-és bűnmegelőzési program, gazdasági-pénzügyi ismeretek oktatása annak érdekében, hogy a hátrányos pénzügyi manővereket kivédjék, rendőrségi bemutatókkal színesített programok. A tanárok az ún. mikroértekezletek keretében beszélik meg a tapasztaltakat. Ha problémás gyermeket találnak, azt fejlesztési lapon dokumentálják, abban határozzák meg a feladatokat, ha kell, akkor szakemberhez küldik a diákot. Sportnapokon például drogmegelőzést segítő események szervezése során. Nevelési tanácsadót, prevenciós szakembert vagy pszichológust vonnak be a munkába. Egészségnapot, rendőrségi előadásokat szerveznek, viselkedési tanácsokat és a sportrendezvényeket bonyolítanak. Iskolarendőr program működtetése
Prevenciós előadásokkal, filmklubbal, és egyéb foglalkozásokkal igyekeznek lekötni a diákokat védőnők, családsegítők, ifjúságvédők, rendőrség részvételével. 5.5 Előnyök, hátrányok, feltételek elemzése Erősségek: - a szakma érzékenysége a téma iránt, - korábban már elkészült módszertani anyagok, kezdeményezések, amelyekre támaszkodhatnak - holisztikus megközelítésű irányelv - szakmaközi-ágazatközi együttműködés fontosságának felismerése Előnyök: - támaszkodtunk az elérhető hazai és nemzetközi eredményekre, tapasztalatokra Gyengeségek: - személyi / tárgyi feltételek hiánya - képzettség hiánya, a képzési programok hiányosságai - speciális ismeretek hiánya - előítéletek - rögzült megoldási panelek Hátrányok: - interdiszciplináris képzések, tájékoztató programok / közös irányelvek és állásfoglalások hiánya a bántalmazással érintett rendszerek között (egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszerek, igazságszolgáltatás) - a képzésekben nem jelenik meg kellőképpen hangsúlyosan a bántalmazás, áldozattá válás kérdése
6 JAVASLATOK Az intézmények kísérjék figyelemmel illetékességi területén a bűnügyi helyzet alakulását, legyenek tisztában az előforduló bűncselekmények jellemzőivel, értékeljék azokat mind elkövetői, mind áldozati szempontból. Különös tekintettel kísérje figyelemmel a gyermek-és fiatalkorú, hátrányos helyzetű, vagy szellemi fogyatékos áldozatokat Tudatosan keresse a látens bűncselekmények áldozatait és törekedjen arra, hogy ezek a hatóság előtt ismertté váljanak. Tartson kapcsolatot az illetékességi területén áldozatvédelemmel foglalkozó állami, egyházi, önkormányzati és civil szervezetekkel A rendelkezésére álló eszközökkel segítsen a hozzáforduló áldozatok problémáinak megoldásában, közvetítse más szervezetek -különösen az áldozatvédelmi irodák- segítségét. Munkája során hasznosítsa az áldozatvédelem témaköréhez kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalmat, ajánlásokat, tanulmányokat, a képzéseken elsajátított ismereteket.