Az új Btk. - 2012. évi C. törvény - módosulásai a 2014. január 1. után kihirdetett jogszabályok alapján összeállította: dr. Vaskuti András kúriai bíró 2014. április 27
2 Az előző összeállítás a kihirdetés napja és a 2014. január 1. között kihirdetett jogszabályok alapján történt változásokat tartalmazta, ideértve a 2019. május 1. napjától hatályba lépő módosulásokat is. Mivel a Btk. 349. -át érintő változás csupán egy napig lesz hatályban, majd e újabb jogszabály-változás következtében tovább módosul, szükséges a figyelemfelhívás céljából a korábbi összeállítás frissítése. Módosító jogszabályok: szám tárgy Btk. 2012. évi CCXXIII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról 319. 459. (1) 11. b) 157/2014. (IV. 18.) KE határozat 2014. évi VII. törvény az Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról 11.. 349. Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése 349. Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 146. a), b) és c) pontjai közlönyállapot Termőföld jogellenes megszerzése a) termőföld tulajdonjogának megszerzése, b) termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása 2014. V. 1-től Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése,
3 (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az (3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. nincs külön indokolás mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az (3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése 349. Megállapította: 2014. évi VII. törvény 11.. 2014. V. 1.-től 2014. V. 2-től Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az föld tulajdonjogának megszerzése, földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása (2) Aki föld tulajdonjogának megszerzésére, földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítására vonatkozó jogszabályi tilalom vagy
4 (3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. korlátozás kijátszásával általa kötött semmis szerződés leplezésére létrehozott megállapodás alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet használ, illetve szedi annak hasznait, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az (4) Korlátlanul enyhíthető az (1) és (2) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja. Általános indokolás A termőföldek tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó jogügyletek, a köznyelv által zsebszerződésnek nevezett megállapodások köre a közel 20 év alatt kialakult jogszabály-kikerülési technikáknak köszönhetően jóval tágabb, mint a klasszikus forma, amelyről a jelenség a nevét kapta (a gazda dátum nélküli szerződésben értékesíti földjét, megtörténik a pénzmozgás, majd a külföldi vevő a nála vagy ügyvédi letétben őrzött szerződést a jogszabályi akadályok elhárulása után felhasználja jogszerű szerzésének tanúsítására). Az adásvételi típusú zsebszerződések mellett egyéb jogügyleti formák és szerződési kikötések is megjelentek, amelyek közvetett módon eredményezhetik hatályosulásuk esetén a szerződést megkötő felek tényleges akaratának megfelelő joghatás bekövetkezését (pl. haszonbérleti szerződést kötnek olyan kitétellel, hogy a jogszabályi környezet megfelelő alakulása esetén a haszonbérbe adó a már átadott vételár fejében köteles adásvételi szerződést kötni a haszonbérlő külföldivel). A zsebszerződések közé sorolható a külföldi magánszemély vagy a külföldi jogi személy javára egyébként jogszerűtlenül, az ingatlannyilvántartáson kívül alapított haszonélvezeti vagy jelzálogjog, illetve bármely mellékkötelem, amely a későbbi jogszerzést biztosítaná. Ezeknek a szerződéseknek ugyanakkor közös jellemzője, hogy direkt módon jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütköznek, jogszabály kikerülését szolgálják vagy leplezik a szerződő felek valódi szándékát, tehát. a magyar polgári jog szabályai szerint eleve semmisnek minősülnek. A termőföldről szóló, jelenleg hatályos 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 8/A. - a szűk körben lehetőséget biztosít az Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára, hogy a törvényi feltételeket igazoló hatósági bizonyítvány birtokában termőföldet szerezzenek Magyarországon, hiszen ez az EU csatlakozás feltételét képezte, azonban ennél jóval nagyobb azon külföldiek száma, akik jogellenesen jutottak vagy remélnek jutni magyar termőföldhöz. Különféle becslések léteznek, azonban az bizonyosnak tekinthető, hogy több százezer hektárnyi terület érintett a problémával, különösen a nyugati megyékben. Magyarország Alaptörvényének szellemében és rendelkezései alapján elmondható, hogy a
5 termőföld a nemzeti vagyon részeként a nemzeti szuverenitás alapját képezi, ezért védelme a Magyar Állam elsőrendű kötelezettsége. Kiemelendő, hogy a jogsértő megállapodások rombolják a közbizalmat, gyakorlatilag egész kreatív iparág épült rájuk az elmúlt időszakban a hivatásuk eszmeiségét megcsúfoló jogászok közreműködésével. Éppen ezért az állam célja ennek a folyamatnak a megfékezése, a közbizalom és a jogszerű állapot helyreállítása kell, hogy legyen. Mindez egybecseng a 2020-ig szóló, a Kormány által szintén 2012 márciusában elfogadott Nemzeti Vidékstratégia birtokpolitikai célkitűzéseivel is. Egyáltalán nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a kérdésre 2014. május 1-ig kell megoldást találni, hiszen ekkor jár le az EU által a külföldiekkel szemben alkalmazható tulajdonszerzési korlátozások fenntartására biztosított moratórium, amely a magyar földpiac teljes megnyitásának kötelezettségével jár a tagállami állampolgárok vonatkozásában. A Kormány és az általa 2012 márciusában létrehozott tárcaközi bizottság eddig is szép eredményeket ért el a zsebszerződések feltárása és felszámolása, illetve az ezt segítő jogi, adminisztratív és gazdasági környezet kialakulása terén, aminek már valóban érezhető hatásai mutatkoznak a nyugati határszélen. A termőföldek tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó jogügyletek feltárása, és a jogügyletekhez kapcsolódó joghatás kiváltásának megelőzése, valamint a jogsértő állapot megszüntetése ugyanakkor olyan, a közbizalom védelmét szolgáló feladat, amelynek hatékony végrehajtása érdekében indokolt a megfelelő törvényi jogkövetkezmények statuálása, az eljáró szerv kijelölése és az eljárás technikai, valamint garanciális szabályainak rögzítése. Ez részben megvalósult a 2013. július 1-jén hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv elfogadásával, a magánjogi és a feltárást, valamint a semmisség megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések azonban eddig hiányoztak. **** Az adatkezelésekre történő felhatalmazás mellett a módosítás a Btk. 349. -át egészíti ki és újra megállapítja. Egyfelől a Btk. 349. hatályos (1) bekezdésébe bevezeti a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld terminológiát, másfelől - új (2) bekezdés beiktatásával - új bűncselekményi alakzatot állapít meg. Az új tényállással a Btk. olyan magatartást büntet, amely az új Btk. hatálybalépése előtt kötött semmis szerződésekkel van összefüggésben. Így az alkotmányos büntetőjogi elvekkel és követelményekkel összhangban büntetni rendeli a jelenleg is fennálló földhasználatot (vagy a hasznok szedését) mint elkövetési magatartást, ha az olyan földhasználati szerződésen alapul, amely tulajdonszerzésre irányuló semmis szerződés leplezésére szolgál. E tényállás tehát a fennálló használat szankcionálására irányul, és megfelelő átmeneti időt állapít meg a Btk. módosításának 2014. május 2-i hatálybaléptetésével. értelmező rendelkezések 459. (1) 11. b) Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 319.. Hatályos: az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napjától, 2014. V. 6-tól. Lásd: 157/2014. (IV. 18.) KE határozat. közlönyállapot Hatályos: 2014. VI. 6-tól. 11. 11.
6 b) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, b) az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, Az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése garantálja a nemzetiségek számára az országgyűlési munkában való részvételt, ennek érdekében szabályozza az Ogytv. a nemzetiségi szószólók jogállását. Ők nem képviselők, azonban a törvény által rájuk ruházott, a parlamenti munkában való részvételhez kapcsolódó feladataik, jogosítványaik miatt indokolt - az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan - hivatalos személlyé minősítésük. *** 157/2014. (IV. 18.) KE határozat az Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról Az Alaptörvény 3. cikk (1) bekezdése, valamint 9. cikk (3) bekezdés g) pontja alapján az Országgyűlés alakuló ülését 2014. május 6. napján 10 órára összehívom.