NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENRZÉSI FOSZTÁLY Iktatószám: Készítette: SEF-1733/2013. Balogh Edina Csengeri Éva Összefoglaló jelentés Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenrzésérl Budapest, 2013. december
1. Az ellenrzés indoka, célja Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység a hagyományostól eltér kereskedelmi formák egyike, ahol az ügyletkötés természetébl adódóan a fogyasztók fokozott védelmet igényelnek. Az elmúlt idszakban a fogyasztóvédelmi hatóság a termékbemutatókkal kapcsolatban lefolytatott ellenrzések alkalmával, illetve a beérkezett fogyasztói panaszok kivizsgálásakor nagy számban tapasztalt a vállalkozások részérl olyan jogsért magatartást, amellyel megtévesztették, megkárosították az eladásokat látogató, jellemzen nyugdíjas célközönséget. Fentiekre tekintettel hatóságunk idén is szükségesnek tartotta az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenrzését, annak érdekében, hogy kiszrje azon vállalkozásokat, amelyek a fogyasztók érdekeit, jogait és a hatályos jogszabályokat megsértve végzik üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységüket. 2. Az ellenrzés idtartama és résztvevi Az ellenrzésekre 2013. március 4. és 2013. október 31. között került sor valamennyi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelsége, valamint az NFH UCP és Piacfelügyeleti Hatósági Osztálya részvételével. Az ellenrzés szakmai irányítását az NFH Szolgáltatás-ellenrzési Fosztálya látta el. 3. Az ellenrzés általános tapasztalatai A témavizsgálat során a területi felügyelségek 173 árubemutatón végeztek hatósági ellenrzést, amelybl 118 esetben tártak fel valamilyen jogsértést, így a kifogásolási arány 68%-os volt. Tekintettel a témavizsgálat több hónapos idtartamára, a felügyelségeknek lehetségük nyílt egyes vállalkozások ismételt, illetve utóellenrzésére is. A vizsgált árubemutatók 255 vállalkozás tevékenységéhez voltak köthetk, mivel azok szervezését és lebonyolítását az esetek többségében nem ugyanaz a vállalkozás bonyolította le. Ismételt ellenrzés (jogsértés megállapítását követ 6 hónapon belüli újabb vizsgálat lefolytatása) összesen 5 db vállalkozás esetében történt, amelyek közül 2 továbbra sem a jogszabályoknak megfelelen végezte tevékenységét. A felügyelségek tapasztalatai alapján általánosságban elmondható, hogy az árubemutatókon elhangzó eladások más hangvételek és stílusúak a nagyobb városokban, mint a kisebb településeken. A kisvárosokban, falvakban szervezett bemutatók eladói az esetek többségében kevésbé felkészülten, kevésbé szervezetten tartották meg eladásaikat, a bemutatott termékeknek pedig sok esetben valószertlen, egyértelmen túlzó pozitív hatásokat tulajdonítottak. A nagyobb városokban többnyire jól felkészült, kiváló kommunikációs készség, megnyer stílusú eladók tartották meg jól felépített, gördülékeny eladásaikat, amelyek során a hallgatóság számára hihetbb tulajdonságokkal ruházták fel az eladásra kínált termékeket. Általános tapasztalat, hogy a szervez vállalkozások továbbra is igyekeznek elkerülni a hatósági jelenlétet az árubemutatókon, ezért egyre ritkábban invitálják szórólap útján az érdekldket, gyakorivá váltak a személyre szóló meghívók, illetve a telefonos megkeresések. Elfordult továbbá, hogy az utcán - egészségfelmérés címén - kérdív kitöltésére kérték a járókelket, amelyek az egészséggel, életmóddal kapcsolatos 2
véleményeken, szokásokon túl, a választ adó személyes adataira vonatkozóan is tartalmaztak kérdéseket. Az ellenrzéseket lefolytató felügyelségek munkatársai arról is beszámoltak, hogy egyes árubemutatók alkalmával már nemcsak személyazonosító igazolvány és nyugdíj szelvény, hanem adó igazolvány, illetve TAJ kártya felmutatását is kérték a megjelent érdekldktl. A bemutatókon az eladók hosszasan (gyakran 4-5 órán keresztül) beszélnek az egészséges életmódról, amelynek részeként kérdéseket intéznek a hallgatósághoz arra vonatkozóan, hogy mit tesznek egészségük megrzése érdekében. Elfordult olyan árubemutató, amely során az eladó kifejezetten kellemetlen, megalázó helyzetbe hozta a megjelent ids hallgatóságot azzal, hogy megjegyzéseket tett a jelen lévk szellemi képességeire. Elmondható, hogy az árubemutatók célközönsége - idsebb korosztály - körében egyre népszerbbek a felügyelk által nyugdíjas klubokban, idsek otthonában, idsek napközi otthonában prevenciós jelleggel tartott eladások. Mindemellett pozitív változás érzékelhet a fogyasztók körében a hatósági ellenrzések megítélése tekintetben is. Egyre növekszik ugyanis azon fogyasztók száma, akik a felügyelségek munkatársainak jelenlétét és ellenrzési szándékát pozitívan értékelik az árubemutatókon. A fentieket támasztja alá az a tény is, hogy egyre több fogyasztó segíti a hatóság munkáját azzal, hogy névre szóló meghívóját eljuttatja a területi felügyelséghez, ezzel lehetvé téve, hogy a hatóság részt vegyen és ellenrzést folytasson az adott termékbemutatón. 4. Az árubemutatók vizsgálatának részletes tapasztalatai 4.1 Szórólapok ellenrzésének tapasztalatai A szervez vállalkozások a postaládákban elhelyezett szórólapokkal szemben az utóbbi idben elnyben részesítik a névre szóló, illetve telefonos meghívásokat, így a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai számára nehézségekbe ütközik a termékbemutatók helyszínének, idpontjának megismerése. A felügyelk ezekrl az információkról - a fogyasztók által eljutatott személyre szóló meghívókon túl - az esetek egy részében az árubemutatók helyszínéül szolgáló éttermek, mveldési házak felkeresésével szereztek tudomást. Sajnálatos azonban, hogy a vendéglátó egységek - a bevételkieséstl való félelmük miatt néhány esetben elzárkóztak az árubemutatók idpontjának közlésétl. Meglehetsen elterjedt gyakorlatnak mondható, hogy az árubemutatót szervez vállalkozások rendezvényeiket egészségnapként, egészségügyi szrvizsgálatként, teljes kör egészségmegrz programként, illetve ingyenes állapotfelmérésként (pl.: szív- és érrendszeri állapotfelmérés, vércukorszint mérés, testzsír mérés, írisz diagnosztika, thermokamerás diagnosztika) hirdetik meg. Csaknem minden egészségnapként vagy hasonló programként hirdetett rendezvényrl a helyszínen kiderül, hogy az egészséges életmódról szóló eladás csupán eszköz arra, hogy az egészségüket fontosnak tartó fogyasztókat meggyzzék a bemutatott termékek nélkülözhetetlenségérl és megvásárlásáról. A felügyelségek több esetben tapasztalták, hogy az állapotfelmérésekhez kapcsolódó vizsgálatokat erre vonatkozó szakképesítéssel nem rendelkez személy végezte. A témavizsgálat során 155 esetben vizsgálták a felügyelségek munkatársai, hogy a szórólapon, illetve a meghívón feltüntetettek (ajándékok, programok) megvalósultak-e a termékbemutató során. Pozitívumként értékelhet, hogy az árubemutatóra invitáló írásos dokumentumok mindössze 15%-ánál tért el a tájékoztatás a termékbemutatón tapasztaltaktól. 3
A vizsgált szórólapok, illetve meghívók 12 esetben téves tájékoztatást adtak a programról, így ezekben az esetekben a termékbemutatón megjelent fogyasztók nem a meghirdetett eseményen vettek részt. További 11 dokumentumon az érdekldknek ígért ajándékok nem egyeztek meg az eladás során átadott ajándékokkal, illetve azokat nem az ott feltüntetett mennyiségben kapták meg a résztvevk. 4.2 Próbavásárlások, próbarendelések tapasztalatai A lefolytatott ellenrzések tapasztalatai alapján általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb árkategóriájú termékek megvásárlására a helyszínen is lehetség van, ezzel szemben a drágább termékeket a termékbemutatókon csak megrendelni tudják a fogyasztók. Több árubemutatót lebonyolító eladó is kihangsúlyozta, hogy a bemutatott termékek megvásárlására, illetve megrendelésére a helyszínen nincs lehetség. Ezekben az esetekben az eladó csak tájékoztatta a résztvevket arról, hogy a bemutatott termékeket mely szaküzletben, webáruházban, illetve milyen telefonos elérhetségen van módjuk megrendelni. Elfordult olyan eset is, hogy a kiválasztott érdekldket az eladás végén egy külön helyiségbe invitálták, és ott tájékoztatták ket a termék megvásárlásával kapcsolatos információkról. Azokban az esetekben, amikor a helyszínen lehetség volt a termék megrendelésére, az eladók sok esetben arról tájékoztatták a résztvevket, hogy a megrendelt árukat a szerzdéskötés napján, illetve a lehet legrövidebb határidn belül kiszállítják a fogyasztó lakására. Ezekben az esetekben a fogyasztó gondolkodási ideje még inkább lerövidül, hiszen a fogyasztó a termék átvételét követen 8 munkanapon belül állhat el indoklás nélkül a szerzdéstl. Az ellenrzéseket lefolytató felügyelknek a vizsgált 173 árubemutató során 76 alkalommal nyílt lehetségük a bemutatásra került termékek próbavásárlására vagy próbarendelésére. A próbavásárolt termékek elssorban az alacsonyabb árkategóriájú termékek közül kerültek ki. A vizsgálat alá vont vállalkozások mindössze 10 esetben mulasztották el nyugtaadási kötelezettségüket, tehát nem állítottak ki számlát, illetve nyugtát a részvételi díjról, a vásárlásról vagy az elleg/foglaló fizetésérl. A próbavásárlások során a felügyelk minden esetben ellenrizték az elállási joggal kapcsolatos írásbeli tájékoztatás meglétét, továbbá a vállalkozás azonosításához szükséges adatok feltüntetését. Az árubemutatót szervez cégek 11 esetben egyáltalán nem, 18 esetben pedig csak részben tettek eleget ez irányú tájékoztatási kötelezettségüknek. A témavizsgálat során az elállási joggal kapcsolatos jogsértések elfordulása az alábbiak szerint alakult: Nem tájékoztatták írásban a fogyasztót annak a személynek a nevérl, akivel szemben elállási jogát gyakorolhatja (6 eset). Nem tájékoztatták írásban a fogyasztót annak a személynek a címérl, akivel szemben elállási jogát gyakorolhatja (7 eset). Az írásbeli tájékoztatás nem tartalmazta, hogy a fogyasztó a termék kézhezvételétl számított 8 munkanap elteltéig élhet elállási jogával (4 eset). 4
Az írásbeli tájékoztatás nem tartalmazta, hogy a fogyasztó elállási jogát szolgáltatás nyújtására irányuló szerzdés esetében a szerzdéskötés napjától számított 8 munkanap elteltéig gyakorolhatja (4 eset). Nem tájékoztatták a fogyasztót arról, hogy írásban történ elállás esetén a fogyasztó nyilatkozatát határidben érvényesítettnek kell tekinteni, amennyiben azt a határid lejárta eltt elküldi (11 eset). Hiányzott az írásbeli tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a jogszabály által biztosított elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszer használat következménye, és nem köteles a termék használatáért használati díjat fizetni, ugyanakkor az átvett termék neki felróható értékcsökkenéséért helytállni tartozik (12 eset). Az írásbeli tájékoztatás nem tartalmazta, hogy a fogyasztó jogszabály által biztosított elállása esetén a vállalkozás nem köteles az átvett vételár, illetve a szolgáltatás díja után kamatot fizetni (4 eset). Nem tájékoztatták írásban a fogyasztót arról, hogy nem gyakorolhatja a jogszabály által biztosított elállási jogát, ha a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti (9 eset). Hiányzott az írásbeli tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szolgáltatás nyújtására irányuló szerzdést részben teljesítették, a fogyasztónak a díj visszafizetésére vonatkozó követelésével szemben a vállalkozás követelheti a szolgáltatás már igénybe vett részére arányosan járó díjat (3 eset). Az írásbeli tájékoztatás nem tartalmazta, hogy a fogyasztó nem gyakorolhatja a 8 munkanapon belüli elállási jogát, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette (5 eset). Az árubemutatókon többnyire olyan termékeket mutattak be a vállalkozások, amelyek nem tartoztak a kötelez jótállást elíró jogszabály hatálya alá, így ezekben az esetekben jótállási jegy átadására nem került sor. Egyre több azon termékbemutatók száma is, amelyeken az értékesítési céllal bemutatott termékek megvásárlására a helyszínen nincs lehetség, csupán azok megrendelésére. A vállalkozások tájékoztatása alapján ilyen esetekben a megrendelt, jótállásra kötelezett termékek kiszállításával egyidejleg adják át a jótállási jegyeket. A fent említett okok miatt összesen 27 jótállási jegy ellenrzésére került sor, amelybl mindössze 1 db dokumentum nem felelt meg tartalmilag a jogszabályban elírt követelményeknek. Az említett jótállási jeggyel kapcsolatban a felügyelk megállapították, hogy az nem tartalmazta a fogyasztókat a jótállás alapján megillet jogokról szóló tájékoztatást. A felügyelk jótállási jegy átadásának elmulasztását nem tapasztalták az ellenrzés ideje alatt. 4.3 Az árubemutatón értékesített, illetve ajándékba adott termékekkel kapcsolatos tapasztalatok A bemutatott és többnyire megvásárlásra kínált termékekkel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy azokról sem a szórólapokon, sem a telefonos bejelentkezés alkalmával nem adnak információt az érdekldknek, a helyszínen pedig elegáns takarók alá rejtik a termékeket, így az utolsó pillanatig titok övezi azok mibenlétét. Az eladók kifogástalan 5
öltözete, etikettnek megfelel bemutatkozása, valamint az eladásra kínált termékkel kapcsolatos titokzatosság összességében azt a benyomást kelti a résztvevkben, hogy egy megbízható vállalkozás ajánlatát fogják hallani és egy igazán kivételes termékvásárlási lehetség eltt állnak. Az ellenrzést végz felügyelk tapasztalatai alapján általánosságban elmondható, hogy a vásárlás megkönnyítése érdekében a vállalkozások csaknem miden esetben felkínálnak banki áruhitelt vagy részletfizetési lehetséget is a fogyasztóknak. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az árubemutatók - szinte kivétel nélkül - a magasabb árkategóriát képvisel termékek bemutatására fókuszáltak, amelyek az idei évben többnyire ht-ft-légtisztító berendezések, vízszr, illetve -tisztító készülékek, továbbá infralámpák, masszázsfotelek, különböz mágnesterápiás eszközök, valamint edénykészletek voltak. Az eladók a termékbemutatók során számos esetben lehetséget biztosítottak arra, hogy néhány résztvev rövid idre kipróbálhassa a bemutatott terméket annak érdekében, hogy ezt követen megosszák tapasztalataikat a többi jelenlévvel. Az említett értékesítési technikát szívesen alkalmazzák a lebonyolító cégek, hiszen a termékekkel kapcsolatos pozitív vélemény hihetbbé válik, ha az a jelen lév érdekldk tapasztalataként hangzik el a bemutatókon. Az idei évben az árubemutatókon való részvételért a szervezk ajándékként leggyakrabban az alábbi termékeket adták át a fogyasztóknak: parfüm, kávé, különböz tisztítószerek, mosószer, mosógolyó, karóra, kerekes bevásárlótáska, látásjavító raszter-szemüveg, étkészlet, LED-es fényfüzér. 4.4 Mintavétel Tekintettel arra, hogy idén az árubemutatók alkalmával az ajándékba adott kisszámú mszaki termékkel kapcsolatban biztonságossági kockázat nem merült fel, mintavételre nem került sor. 4.5 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellenrzése A felügyelségek - az elz évekhez hasonlóan - valamennyi árubemutató alkalmával vizsgálták a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elfordulását és minden második vizsgált árubemutatón (91 db) állapítottak meg valamilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköz magatartást. E tekintetben a kifogásolási arány az elz év eredményével megegyezen 53%-os volt. A felügyelségek a bemutatók alkalmával összesen 122 esetben tapasztalták a megtéveszt állítás megvalósulásának tényét vagy a fogyasztók számára lényeges információ elhallgatását. Az említett adatokból kiderül tehát, hogy egy-egy árubemutatón az ez irányú jogsértések halmozottan fordultak el. Mindenképpen pozitívumként értékelhet az a tény, hogy az ellenrzések során agresszív kereskedelmi gyakorlat az idei évben sem fordult el. Az alábbiakban ismertetjük a vonatkozó jogszabály úgynevezett Feketelistájában nevesített azon jogsértéseket, amelyek feltárására összesen 53 esetben kerül sor. A vizsgált vállalkozások 18 árubemutatón forgalmaztak olyan termékeket, amelyek üzleten kívüli értékesítése a vonatkozó jogszabály alapján nem megengedett. 6
A felügyelségek tapasztalatai alapján ezek a termékek jellemzen gyógyászati segédeszközök, illetve élelmiszerek, elssorban étrend-kiegészítk voltak. A vizsgálat ideje alatt 14 bemutatón olyan valótlan állítás hangzott el, amely szerint a bemutatott termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet mködési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására. A termékekkel kapcsolatban elhangzottak valóságtartalmát az érintett vállalkozások nem tudták dokumentumokkal alátámasztani, hitelt érdemlen igazolni. 7 esetben tapasztalták az ellenrzést végz felügyelk annak valótlan állítását, hogy a bemutatott termék forgalmazását valamely hatóság engedélyezte. 5 vizsgált termékbemutatón fordult el, hogy az eladást tartó személy azt a hamis benyomást keltette, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt vagy egyéb elnyhöz jutni, miközben valójában nem volt ilyen nyeremény, illetve elny, vagy a nyeremény, illetve egyéb elny érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez volt kötött. Az ellenrzést végz felügyelk 4 esetben tapasztalták, hogy a termékbemutatót lebonyolító cég képviselje arról tájékoztatta a résztvevket, miszerint a bemutatott áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre. Az eladást tartó személyek az említett technikával a fogyasztókat azonnali döntéshozatalra késztetik, ezzel megfosztva ket a tájékozott döntéshez szükséges idtl. 3 árubemutató alkalmával állapították meg a felügyelk, hogy a forgalmazott terméken jogosulatlanul került feltüntetésre valamely minségi jelzés, bizalmi védjegy vagy hasonló megkülönböztet jelölés. Két árubemutatón fordult el, hogy a termékért annak ellenére fizetnie kellett a fogyasztónak, hogy azt korábban ingyenesen, térítésmentesen hirdetették. Mindkét alkalommal több, ingyenes ajándékot kínáltak a fogyasztóknak, amelyekhez azonban csak az utolsó, ajándékként átadott termék elállítási költségének (közel 150 000 Ft) kifizetése esetén juthattak hozzá. A termékbemutatókon az elzekben ismertetett ún. feketelistás jogsértések mellett további 70 esetben tártak fel megtéveszt kereskedelmi gyakorlatot a felügyelségek. 54 alkalommal került megállapításra, hogy a vállalkozás által nyújtott tájékoztatás valótlan információt tartalmazott, illetve valós tényt oly módon jelenített meg, amely megtévesztette, vagy alkalmas volt arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru lényeges tulajdonságai tekintetében és ezáltal olyan ügyleti döntés meghozatalára késztette vagy alkalmas volt arra, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. A megtéveszt mulasztás tényét a vizsgálat során 14 esetben állapították meg a felügyelségek, amelynek során az eladást tartó személy a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelents információt elhallgatott vagy félreérthet, illetve idszertlen módon bocsátott rendelkezésre. 2 esetben állapították meg a felügyelségek, hogy a vállalkozás kereskedelmi gyakorlatának megvalósítása során nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal járt el. 7
5. Általános Szerzdési Feltételek vizsgálatának tapasztalatai Az ellenrzés tárgyát képezte a vállalkozások által alkalmazott, a szerzdés részét képez Általános Szerzdési Feltételek áttanulmányozása. A vállalkozások Általános Szerzdési Feltételeinek vizsgálata annak érdekében történt meg, hogy kiszrje azokat a vállalkozásokat, amelyek tisztességtelen, jogszabályba ütköz, illetve fogyasztóvédelmi szempontból aggályos szerzdéses kikötéseket alkalmaznak. A vállalkozásnak minden esetben rendelkeznie kell a fogyasztó jogairól szóló írásos tájékoztatással. Az írásbeli tájékoztatás a vállalkozás Általános Szerzdési Feltételeinek minsül, azaz olyan szerzdéses feltételnek, amelyet az egyik fél több szerzdés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közremködése nélkül elre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Fontos hangsúlyozni, hogy az általános szerzdési feltétel csak akkor válik a szerzdés részévé, ha alkalmazója lehetvé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Egy adott Általános Szerzdési Feltételeket tartalmazó dokumentum áttanulmányozása után az NFH levélben fogalmazta meg szakmai észrevételeit, illetve kifogásait az érintett vállalkozások számára, egyúttal megfelel határidt biztosított a vállalkozásoknak, hogy az iránymutatásoknak megfelelen összhangba hozzák Általános Szerzdési Feltételeiket a jogszabályokkal. Az NFH tapasztalatai az idei évben vegyes képet mutattak az Általános Szerzdési Feltételek vizsgálatával kapcsolatban. A sikeresen megoldott ügyek mellett ugyanis a Hatóság eljárását több esetben nehezítette a megkeresett vállalkozás elhúzódó együttmködése, vagy annak teljes hiánya, mely okok miatt a Hatóság egyrészt kénytelen volt a Polgári törvénykönyvrl szóló 1959. évi IV. törvény 209/B (2) bekezdésében foglaltak alapján élni az általános szerzdési feltétel tisztességtelenségének megállapítására irányuló keresetindítás lehetségével, másrészt több ügy a jelentés napján is folyamatban van. Arra is volt példa, hogy fogyasztói jelzésre vizsgálta a Hatóság valamelyik vállalkozás Általános Szerzdési Feltételeit. Ilyen esetekben Hatóságunk a vállalkozás megkeresésével egyidejleg jogi segítségnyújtás céljából a fogyasztót is tájékoztatta arról, hogy milyen kikötéseket vél jogilag aggályosnak az Általános Szerzdési Feltételekben. 2013-ban az NFH egy árubemutatók tartásával foglalkozó vállalkozással szemben indított közérdek pert a vállalkozás által alkalmazott általános szerzdési feltételek miatt. A Kecskeméti Törvényszék ítéletében tisztességtelennek találta az alperes vállalkozás által alkalmazott általános szerzdési feltételek azon kikötését, amely a vételár 30%-ának megfelel összeg kötbér fizetésére kötelezte a fogyasztókat az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzdésekrl szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendeletben biztosított elállási jog nyolc munkanapon belül történ gyakorlása esetén. A bíróság tisztességtelennek találta továbbá azon feltételt is, amely a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita esetére a vállalkozás székhelye szerinti bíróságok illetékességét kötötte ki. A bíróság kötelezte továbbá az alperes vállalkozást, hogy az ítéletben megfogalmazott közleményt két országos napilapban két-két alkalommal tegye közzé. Ugyanakkor szükséges kiemelni, hogy a szóban forgó ítélet a jelentés elkészültéig még nem emelkedett jogerre. 6. Termékbemutatókkal kapcsolatos panaszok, fogyasztói bejelentések Az idei évben az árubemutatókat szervez, illetve lebonyolító vállalkozások tevékenységével kapcsolatban beérkezett fogyasztói beadványok (kérelem, közérdek bejelentés, tájékoztatáskérés) száma ugrásszeren megntt (625 db) az elz évhez képest (368 db). 8
Az említett eltérés azonban nem jelenti azt, hogy minden megyében csaknem kétszeresére ntt a fogyasztói beadványok száma. Míg egyes területeken nagyobb mérték növekedés volt tapasztalható (Budapest, Komárom-Esztergom megye, Heves megye), addig elfordult olyan térség, ahol a fogyasztói beadványok száma jelentsen visszaesett a 2012. évhez képest (Nógrád megye). A fogyasztók a legtöbb alkalommal (190) azért fordultak a területi felügyelségekhez, mert elállási jogukat nem tudták érvényesíteni a szervez vállalkozással szemben. Szintén magas volt azon beadványok száma (112 eset), amelyekben az elállási jogról szóló tájékoztatás hiányát lehetett megállapítani. 65 esetben amiatt kérték a hatóság segítségét, mert az elállási jog érvényesítése során a foglalót nem fizették vissza, illetve bánatpénz vagy adminisztrációs díj megfizetését követelték a vállalkozások (34 eset). Több beadványban is sérelmezték a fogyasztók, hogy reklamációjukra az érintett cégtl válasz nem érkezett (48 eset), illetve, hogy az adott vállalkozás a megadott címen nem található (28 eset). Számos esetben számoltak be a fogyasztók az ilyen tárgyú beadványokban arról, hogy a cégek képviseli egy ideig ígérgetik, hogy megoldják a problémát, de a gyakorlatban nem történik intézkedés, majd egy id után nem lehet elérni ket telefonon, és nem válaszolnak az írásos megkeresésekre sem. További 11 esetben a fogyasztók amiatt fordultak panasszal a felügyelségekhez, mert a lebonyolító cégek képviseli az ajándék átadását termékvásárláshoz kötötték a helyszínen. A kérelmek mellett a fogyasztók gyakran keresték fel a felügyelségek munkatársait telefonon, illetve személyesen, amelynek célja elssorban a jogi tanácsadás volt, és nem az, hogy panaszuk miatt eljárást kezdeményezzenek. Így jutott a hatóság tudomására többek között az az eset is, amikor a külföldi vásárlást és kirándulás szervez cég az elzetes regisztráció ellenére a hajnali órákban közölte az egyik felszállóhelyen várakozó utasokkal, hogy nem férnek fel az autóbuszra, így a programon nem tudnak részt venni. A lemaradt utasok közül többen szabadságot vettek ki aznapra, illetve néhányuknak a megjelölt találkozási helyre történ eljutás is költségbe került. Egy másik esetben a vállalkozás a termék visszaszolgáltatását postai úton kérte a fogyasztótól, amely végül nem kereste jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz, több tízezer forint költséget okozva ezzel a fogyasztónak. 7. Megtett intézkedések Tekintettel arra, hogy az ellenrzött vállalkozások többsége a foglalkoztatottak létszáma, valamint nettó árbevételi adatai alapján kis- és középvállalkozásnak minsült, a felügyelségek többnyire kötelezésre szóló határozatot (89 db) adtak ki a feltárt szabálytalanságok miatt. Közigazgatási hatósági eljárásban 57 db bírság kiszabására került sor, összesen 5 640 000 Ft értékben. A felügyelségek 10 esetben éltek szignalizációval a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. A Gazdasági Versenyhivatalhoz 5, a kormányhivatalok járási/kerületi népegészségügyi intézeteihez 2 ügy került áttételre, további 11 esetben pedig áttétel történt a fogyasztóvédelmi felügyelségek között. 9
1. számú melléklet FÜGGELÉK Az Árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenrzésérl cím vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez Az ellenrzés alapját az alábbi jogszabályok és egyéb elírások képezték: a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a Polgári Törvénykönyvrl szóló 1959. évi IV. törvény; a Polgári Törvénykönyv hatálybalépésérl és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerej rendelet; az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; a kereskedelemrl szóló 2005. évi CLXIV. törvény; a termékek piacfelügyeletérl szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény; a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény; a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirl szóló 210/2009 (IX. 29.) Kormányrendelet; az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerzdésekrl szóló 213/2008. (VIII. 29.) Kormányrendelet; a fogyasztóval kötött szerzdésben tisztességtelennek minsül feltételekrl szóló 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet; az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelez jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet; a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Kormányrendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Kormányrendelet; az orvostechnikai eszközökrl szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet; a fogyasztóvédelmi hatóság piacfelügyeleti tevékenységének szabályzatáról szóló 33/2012. számú Figazgatói Utasítás