2009 Dátum : 2009-12-22 Forrás : Rácz József Tárgy : Gondolatok az év végére Kedves Olvasó! Tisztelt Gázipari Vállalkozó! Az összeállításom célja: összefoglalni a jelenleg általam megszerezhető információkat, a magyarországi pillanatnyi állapot általam megszerezhető jellemzőit. Valamint javaslatot tenni a SZAKMAI ÖSSZEFOGÁSSAL vállalható, követendő útra. Nem kérdéses, egy személy nem tudja összefoglalóan megoldani a problémát. De az sem kérdéses, hogy nem lehet egyes emberek által, kiragadott területekre adott válaszok összegyúrásával koncepciót készíteni. Nagyon fontos leszögeznem: a szakma igényli a politikával való fair együttműködést, azonban a politika felelőssége, hogy olyanokat válasszon szakmai tanácsadóként, akik kellő alázattal, a korszerű ismeretek (gyakorlati) birtokában, hátsó szándék nélkül teszik meg javaslataikat. Nem kérdéses, hogy több véleményt kell összevetni, de arra is módot kell teremteni, hogy a szakmai vélemények ütköztetése szakmai körökben történjék, a politika által megszabott (jelenleg egyértelműen szükségessé vált) nagyon rövid idő alatt konszenzussal lezárva. Magyarországnak az energetikai kérdést, ill. annak hosszú távú megoldását nem szabad elhúznia! Ezzel PÁRHUZAMOSAN el kell készüljön a közbeszerzési eljárás új törvényi formája, mert a jelenlegi EGYÉRTELMŰEN a korrupciót és a silány megoldást támogatja. Arányok Az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) szokásos kétévenkénti, legutóbbi előrejelzése alapján: - növekedni fog a világon és az egyes térségekben a primerenergia-felhasználás és különösen (szállítható, stb. miatt) a villamos energia termelés (2030 = kb 2 x 1980) - változni fog a végső energiafelhasználás aránya, módosulnak a szokásaink - csökkenni fog az olaj- és a szénfelhasználásunk a fogyasztónál - közel változatlan marad a földgázfelhasználás - energetikai beruházásokra 2004 és 2030 között mintegy 17 ezermilliárd USD-t fognak költeni (18% gáz, 19% olaj, 2% szén, 61% villany). A termelés és az átvitel/elosztás aránya 45 és 55%. - az erőművek fajlagos beruházási költségei: atom kb. 2150 USD / kw szén kb. 1400 USD / kw szél kb. 900 USD / kw földgáz kb. 650 USD / kw - az olajár alakulása befolyásolja a megújulókkal kapcsolatos kutatásokat, előtérbe helyezi a (fekete)szén erőművek működését. - a világ primer földgázfelhasználása 2030-ra kb. 1,67 x 2004 lesz. Ebben az ipar és a háztartások fogyasztása kicsit nő, az erőműveké kétszeresére nő. - az EU 30 belső földgáztermelése és a norvég földgáztermelés mérséklődik, a 2005.évi 535 milliárd m 3 /a fogyasztás 2020-ra 675-730 milliárd m 3 /a-ra prognosztizálható, 22%-os fedezethiánnyal (huszonkettő!!!), szemben a 2005-ös 7%-kal. 1/7
2009 - megújulókat használó erőművek fajlagos beruházási költségeinek alakulása (2005-ös USD-n számolva): Jelleg 2004 USD/kW 2030 USD/kW biohulladék 5700 3500 napelem 5400 2500 árapály, hullám 3200 1600 termikus nap 2300 1500 földhő 2200 2000 szárazföldi szél 800 600 szén+fa+bio együttes tüzelése 600 300 - a megújuló források használatának költségcsökkenése (ha 1980-at 100%-nak tekintjük) alapján látható, hogy a lényeges, meghatározó (akár 90%-os) csökkenés 2005-ről 2009-re megtörtént, a 2025-ig terjedő időszakban a csökkenés kevesebb, mint 10%. - az európai biomassza-potenciál a jelenlegi 8 EJ körüli értékről 2025-re 10 EJ-ra növelhető, melyből a fa csak (!!) 2,5-3 EJ. Az energetikai növénytermesztés 2-3 EJ-t jelent. (Magyarország teljes évi energiafelhasználása alig több mint 1 EJ). - a szélerőművek támogatás nélkül már a 2010-es évek elején gazdaságossá válnak. A napelemek a 2010-es évek vége felé lehetnek gazdaságilag kedvezőbbek, mint a hagyományos erőművek. Magyarországi információk: - a nem lakossági gázdíj 1998 januárjában 25 Ft/m 3 +ÁFA, 2008 januárjában 80 Ft/ m 3 +ÁFA, jelenleg 99 Ft/ m 3 +ÁFA - Magyarországon az 1990-es évek óta az átlagos földgázfelhasználás 12000 millió m 3 /a - míg 1990 és 2002 között a nagyobb lakóépületek központi kazánházainak fogyasztása kb. 150 millió m 3 /a értéken stagnál és a távfűtő vállalatok fogyasztása kb. 550-700 millió m 3 /a érték között enyhén ingadozik, addig a háztartások fogyasztása 1900 millió m 3 /a értékről 4000 millió m 3 /a értékre változott. Ez a változás átlagosan kb. 0,5% per a. - a magyarországi települések 75%-a földgázzal ellátott (2002). Ez a szám 2010-re várhatóan 85% lesz. - az egy háztartásra eső földgáz-felhasználás alakulása 1990 és 2002 között (kb. 3 millió földgázzal ellátott háztartást figyelembe véve) kb. 1400 millió m 3 /a. Az időjárás lehetséges alakulása alapján ez a szám az elkövetkező 5 évben lényegesen nem fog változni. Az átlagos 60 65%-os éves hatásfok alapján egy új, korszerű készülék felszerelése legalább 1000 1200 millió m 3 /a gázfogyasztás-csökkenést jelentene. - a 2002-es adatok szerint a magyarországi gázfogyasztási adatok: bányászat 0% villamos energia 29% ez, feldolgozó ipar 20% meg ez, kommunális 17% meg ez együtt: 66%. mező-/erdőgazdaság 2% szállítás/hírközlés 1% építőipar 0% lakosság 31%. 2/7
2009 A villamos energia termelés, a feldolgozóipar és a kommunális terület évente 7900 millió m 3 földgázt használ fel (2002-es adatok alapján), mely területeken biztosan megvalósítható kb. 10%- os (területtől függő!) megtakarítás. - a (fentiek alapján összesen) kb. 2000 millió m 3 /a földgáz-megtakarítás kiadáscsökkenése általam nem számszerűsíthető de garantáltan óriási összegről van szó, melyből a korszerűsítés könnyedén finanszírozható. Emisszió-csökkentő hatása továbbá rendkívüli jelentőségű. Magyarország felhasználási jellemzői 2008-ban (előzetes adatok): 10,9% lignit,. (szénféleségek)?% import szén 1,1% import villany 36,4% földgáz a 70,2%-ból 33,8% kőolaj és kőolajtermékek, pb a 70,2%-ból 70,2% szénhidrogének 12,4% atomerőműi villany 5,4% tűzifa, faszén, vízi energia, stb. Fenti 100%-ból 66,6% import!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 2008. évben a megoszlás: 37,9% ipar 0,8% építőipar 3,1% mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás 4,5% szállítás, távközlés, posta 35,7% lakosság 18,0% egyéb. Összegezve: ez a struktúra óriási megtakarítási lehetőséggel rendelkezik! Régóta használt energiahordozókkal való gazdálkodás VILLANY: 2010 után újabb fellendülés indulhat meg, ez kb. 1,5%/a fogyasztásnövekedést jelent (mely érték inkább optimista, mint pesszimista). 2015-ig: o felépül négy nagyerőmű, melyek földgázzal működnek: Gönyü (433MW, kb. 924 /kw beruházás) Százhalombatta (420MW, kb. 476 /kw beruházás) Vásárosnamény (230MW, kb. 591 /kw beruházás) Ajka (116MW, kb. 603 /kw beruházás) o nőhet a biotermikus (biomassza-, biogáz-, bioüzemanyag és hulladéktüzelésű) kiserőművek száma. Ez EU cél is! o megfelelő ösztönzéssel el lehet érni a 10MW-os nagyságrendet napelemmel 3/7
2009 o legfontosabb energetikai jellemzők: ERŐMŰ NETTÓ VILL.ENERGIA (GWh) HATÁSFOK (%) Paks 13900 31,3 AES Tiszai 2000 44,9 Mátrai 5200 31,3 Budapesti 1900 71,0 GTER 10 30,0 Csepeli 1800 50,5 Borsodi 300 46,7 Pannon 140 71,6 Ajkai 180 51,8 Debreceni 500 73,7 ISD 120 67,6 Összesen: 27950, ami (az utolsó hivatalos adat:) 2007-hez képest kb. 13%-os csökkenést (!) jelent. o a leállítási (selejtezési) kockázat már nagyobb o a tüzelőanyag-beszerzési, elsősorban földgáz-ellátási kockázat elég mérsékeltnek tekinthető o a megújuló forrásokkal kapcsolatos elvárás teljesítése még elég kockázatos. Aligha érhető el o a környezetvédelmi feltételek megváltozhatnak. 2020-ig: o lehetséges lignittüzelésű blokk üzeme (440MW) o új atomerőmű Pakson, 2020 előtt nem feltételezhető (de a mihamarabbi tervezés/engedélyeztetés elindítandó. És az építés nem lehet két párthatározat eredménye, mint annak idején volt) o elképzelhető kb. 2350MW új beruházás földgáz alapon o elképzelhető 600MW széntüzelésű erőmű (lignitre v. import szénre) o tehát: nagyon sok új erőművet kell építeni o el kell érni a kb. 670MW (szilárd, cseppfolyós és gáznemű biogén tüzelőanyagok, szerves hulladékok eltüzelésére) kapacitást o meg kell jelenjen a geotermikus energia vill. ipari hasznosítása kb. 60MW méretben 4/7
2009 o legfontosabb energetikai jellemzők: ERŐMŰ NETTÓ VILL.ENERGIA (GWh) HATÁSFOK (%) Paks 13800 31,3 Dunamenti 900 50,5 Mátrai 3520 30,3 Budapesti 1900 72,8 GTER 10 30,0 Csepeli 1160 58,6 Debreceni 400 64,2 Összesen: 23260, ami egyrészt abból ered, hogy a Paks előtt épült erőművek többségét már le kell állítani. Másrészt az EU előírásainak megfelelően, jelentősen meg kell növelni a megújuló forrásból termelt villamos energia mennyiségét. o jelentős a nagyerőmű-létesítési kockázat o kellő támogatás esetén a kiserőmű létesítési kockázat kezelhető o begyorsulhat a háztartási méretű kiserőművek fejlődése o a tüzelőanyag-beszerzési kockázat nagy (különösen a földgáz esetében) o bizonytalan a CO 2 -kereskedelem alakulása, nem ismeretes a környezetvédelemmel kapcsolatos feltételrendszer alakulása (Kína, G20, ) 2025-ig: o Európában és világszerte számítani lehet a földgáz esetében a legkorszerűbb 60% hatásfokú, kondenzációs, 500MW-ot közelítő blokkokra (megvalósulási idő kb. 5-6 év) o a CO 2 -leválasztási és tárolási technológia érett lehet o üzembe helyezhető az új paksi egység o a magyarországi környezeti feltételek mellett a nap- és a szélerőmű kapacitásértéke kicsi marad, szerepük kicsi marad o a leállítások utáni energetikai jellemzők: ERŐMŰ NETTÓ VILL.ENERGIA (GWh) HATÁSFOK (%) Mátrai 2030 30,8 Budapesti 1800 70,9 GTER 10 30,0 Csepeli 900 54,3 Debreceni 350 62,8 Összesen: 18090, Új Nagyerőművek: 19635, Kiserőművek: 11479 ERŐMŰVEK: 49204 o a piaci és a környezetvédelmi kockázatok nehezen ítélhetők meg o meggondolandó a villamosenergia-termelés elemzése a tüzelőanyag alapján o megjelenik a cseppfolyósított földgáz, mely meggondolásra fogja kényszeríteni a gázerőművek befektetőit o az erőműves károsanyag kibocsátási határértékek szigorodnak Európában 2016-tól (lásd VGB Powertech, 88.k.9.sz.2008.p.147) 5/7
2009 GÁZ: o Magyarországon 1990 óta az átlagos gázfelhasználás 12000 millió m 3 /a. Ennek kb. 80%-a importból származik o Magyarország, mint az EU teljes jogú tagja 1999.01.01 óta alkalmazza (tekinti érvényesnek, PECA egyezmény) a gázkészülék direktívát. Eszerint csak CE minősítésekkel rendelkező készülék hozható forgalomba, szerelhető fel, helyezhető üzembe. Továbbá ismeri a hatásfok megjelölési rendszert, mely pl. hűtőszekrények osztályba sorolásához hasonlóan minősíti a gázfogyasztó készülékeket (csillagok száma) o Magyarország évek óta rendelkezik EU-konform, megfelelő szabályzattal a gázkészülékek területén, a GMBSz előírás-rendszerrel. Ennek megfelelő szintű állapotáról nagyon jó szakmai bizottság gondoskodik, folyamatos munkával. o a Magyarországon üzemelő gázkészülékek állapota és műszaki színvonala (hatásfok és emisszió) az EU-átlaghoz képest több évtizedes (!) elmaradást mutat. Ennek alapvetően a hibás támogatási rendszer (= a gáz ára részesül támogatásban és nem az alacsony és még alacsonyabb fogyasztású készülék) az oka. További ok a készülékek karbantartása ellenőrzésének (=élet- és vagyonvédelem) megoldatlansága, a szakmai szervezetek közötti kicsinyes ellentétek, a minisztériumok határozatlansága és ellentétes érdekfelfogása, valamint szakmai hiányosságai. Végezetül a tökéletesen elhibázott felújítás-politika: tökéletes aránytévesztés a hőszigetelés/ablakcsere/energiatermelő berendezések kategóriákban o a feladat egy (Nagy-Britanniához hasonlóan) átgondolt minisztériumi rendelkezéssel/törvénnyel megoldható. Tényadatok alapján (1975-ös építésű, 140 m 2 -es, egyedi fűtésű épületnél): INTÉZKEDÉS MEGTAKARÍTÁS (%) MEGTÉRÜLÉS (ÉV) kondenzációs technika 26 8 külső hőszigetelés (10cm!) 26 20 tető-hőszigetelés (16cm) 3 21 ablakcsere (1,1-re) 8 40 szolárberendezés hmv-re 6 12. o a hallatlan függést a gázimporttól csökkenteni kell! A CEN BT WG 187 által összeállított tanulmány (N103, 2009-08-18) szerint az EU a következőket ismeri, mint 2008-as gáztartalék trillió m 3 -ben: Oroszország 43,3 Európa 5,7 Észak-Afrika 8,2 Közel-kelet 88,5. A jelenlegi magyar fogyasztás volumenének fenntartása a fentiek alapján hibásnak ítélendő. 6/7
2009 OLAJ: o Németországban a háztartási tüzelőolaj ára 2001-től 2008 szeptemberére közel kétszerese lett o Magyarország meg kell oldja a mesterségesen eltérített árstruktúra problémáit: azonos energiatartalom közel azonos árat jelentsen-e, vagy teljesen függetlent (ma ez utóbbi él) o felül kell vizsgálni a pakura magyarországi használatának megerősítését. Ennek oka az alacsony tüzelőanyag-költség. Az emisszió európai határértékek alatt való tartása/biztosítása technológiailag (adalékanyag befecskendezése) megoldott (van magyarországi példa is). Emisszió o az energiahatékony gondolkodás NOx- és CO 2 -kibocsátás csökkenést garantál. Tényadatok alapján (1973-as építésű, 40 lakásos társasház, 3000 m 2 lakóterülettel): TECHNOLÓGIA CO 2 -megtakarítés lakás-négyzetméterenként hagyományos kazán 0 % kondenzációs kazán 24% kondenzációs kazán + szolár HMV 30% kond.kazán + szolár HMV + teljes hőszigetelés 50% o az 50 MW alatti tüzelőberendezésekre jelenleg érvényes magyar emissziós előírások nem EUkonformak és nem felelnek meg a technika mai állásának. Átdolgozása rövid idő alatt elvégezhető ez a munka nem halasztható. o az emisszió csökkentését mind a nagyberendezéseken, mind a háztartási készülékeken meg kell kezdeni. 7/7